15/2014. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről.

15/2014. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről. A Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározott egyes eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiak szerint állapítom meg: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Ez az utasítás határozza meg a Hivatal alábbi hatósági tevékenységeire és egyes különös fellépéseire (a továbbiakban: a Hivatal eljárása) vonatkozó részletes eljárási szabályokat: a) a Tpvt. 43/C. §-a szerinti piacelemzés és a Tpvt. 43/D. §-a szerinti ágazati vizsgálat, b) a Tpvt. 43/I. §-a szerinti panasszal kapcsolatos eljárás, c) a Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentéssel kapcsolatos eljárás, d) a  Tpvt. III. részében szabályozott versenyfelügyeleti eljárás, a  Tpvt. 78/A.  §-a szerinti engedékenység alkalmazására vonatkozó kérelmek (a továbbiakban: engedékenységi kérelem) kezelését is ideértve, e) a verseny szabadságát sértő hatósági döntéssel szembeni, a Tpvt. 85. §-a szerinti fellépés, f ) a Tpvt. 88/B. §-a szerinti amicus curiae tevékenység, valamint g) a Tpvt. 92. §-a szerinti közérdekű keresetindítás. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) Ennek az utasításnak az alkalmazásában az ezen utasítás hatálya alá tartozó eljárásokat szabályozó jogszabályokban és európai uniós jogi aktusokban, így különösen a Ket.-ben és a Tpvt.-ben, valamint a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában használt, illetve ott meghatározott kifejezések alatt az ott jelölt, illetve meghatározott fogalmakat kell érteni. (2) Ezen utasítás alkalmazásában a) támogató iroda: a Jogi Iroda, a Nemzetközi Iroda és a Vezető Közgazdász Irodája, b) ügyregiszter: a Hivatal eljárásainak külön utasításban meghatározott számítógépes nyilvántartása. 3. Eljárási prioritások 3. § (1) Az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező ügycsoportokat, területeket vagy szempontokat, amelyeknek a  versenyfelügyeleti eljárás megindítása, valamint a  Hivatal egyes különleges fellépéseinek mérlegelése során a közérdek fennállásának megállapítása, illetve az eljárásokra fordítható erőforrásokkal való gazdálkodás keretében az  egyes ügyekre fordítandó erőforrások meghatározása körében elsőbbséget kell biztosítani, illetve fokozottan figyelembe kell venni (a továbbiakban: eljárási prioritások). Az eljárási prioritásokat az intraneten a Hivatal munkatársai számára közzé kell tenni. (2) Az  eljárási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a  Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az  eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi az eljárási prioritások módosítását. (3) Az  eljárási prioritásokra vonatkozó javaslattétel előtt az  általános elnökhelyettes kikéri a  vizsgáló irodák és az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság és a főtitkár véleményét. (4) Az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője negyedévente értékeli a beérkező panaszokat abból a szempontból, hogy azok alapján mely piaci területeken, illetve mely vállalkozásokkal szemben lehet különösen indokolt hivatali fellépés, illetve versenyfelügyeleti eljárás indítása, és ennek eredményéről tájékoztatja az általános elnökhelyettest, az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjét, a főtitkárt és a vizsgáló irodák vezetőit. 4. Eljárási cselekmények dokumentálása 4. § (1) Ha jogszabály, normatív utasítás vagy az iroda ügyrendje szigorúbb követelményt nem állapít meg, a vizsgáló az ügyet vagy a Hivatal feladatkörét érintő eljárási cselekményről, döntésről, az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével vagy más személlyel, szervvel folytatott kapcsolattartásról feljegyzést készít, vagy annak tényét – ha a cselekmény jellege azt megengedi – az iratra történő rávezetéssel rögzíti. (2) A feljegyzés tartalmazza az eljárási cselekmény rövid összefoglalását, a készítés dátumát, valamint a feljegyzést készítő nevét és aláírását. (3) Az ezen utasítás szerinti eljárási cselekménnyel összefüggésben az iroda másik irodával vagy a Hivatal más szervezeti egységével írásban tart kapcsolatot. 5. Iratminták használata 5. § A vizsgáló eljárása során a  döntések, egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó iratok megszövegezésekor az intraneten közzétett iratmintákat köteles alkalmazni. 6. Ügyregiszter 6. § (1) A Hivatal egyes eljárásaival kapcsolatos legfontosabb adatokat a külön utasításban meghatározottak szerint rögzíteni kell az ügyregiszterben. (2) Ha az ügyregiszterről szóló utasítás eltérően nem rendelkezik, az ügyregiszterben az adatok rögzítéséért az felelős, aki az adott eljárási cselekményt végzi, az azzal kapcsolatos döntést meghozza, illetve aki a döntéssel érintett ügyben eljáró vizsgáló. (3) Az irodavezető felügyeli az ügyregiszter vezetését és gondoskodik arról, hogy az teljes körű, megbízható és naprakész legyen. 7. Belső határidők 7. § Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás eltérően nem rendelkezik, a vizsgáló nyolc napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény elvégzéséről. 8. Szignálás 8. § A szignálás iratkezelési szabályzatban foglalt szabályai szerint az ügyben eljáró iroda vezetője jelöli ki az ügyben eljáró vizsgálót (a továbbiakban: eljáró vizsgáló). 9. Vezetői kontroll, határidők figyelése 9. § (1) Az irodavezető és az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője folyamatosan ellenőrzi, hogy a vizsgálók a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, így különösen, hogy a jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőn belül gondoskodnak-e a  szükséges eljárási cselekmények elvégzéséről, döntések meghozataláról. (2) Az  általános elnökhelyettes meghatározza azokat az  eljárási cselekményeket, amelyek tekintetében az  érintett iroda erre kijelölt munkatársának az eljárási cselekményre vonatkozó határidő megtartását külön is ellenőriznie kell, és az eljárási cselekmény elmaradása esetén ezt rövid úton jeleznie kell az iroda vezetőjének. (3) Az irodavezető, illetve az általános elnökhelyettes iránymutatást ad a vizsgálat irányára vonatkozóan és ellenőrzi, illetve felügyeli a vizsgálói döntések, valamint a vizsgálati jelentés szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát. 10. Vizsgáló eljárása, jóváhagyáshoz kötött aktusok, kiadmányozás 10. § (1) Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás a döntéshez az elnök, az általános elnökhelyettes, az  irodavezető vagy csoportvezető jóváhagyását nem írja elő, az  eljáró vizsgáló önállóan járhat el és kiadmányozhatja a  döntést vagy az  eljárás során kiküldendő egyéb iratot. Ha az  ügyben több eljáró vizsgáló van, a  döntést együttesen kiadmányozhatják, azzal, hogy halaszthatatlan esetben a  vizsgálók valamelyikének akadályoztatása, illetve távolléte esetén a döntés nélküle is kiadmányozható; valamennyi vizsgáló akadályoztatása, illetve távolléte esetén a  döntést a  vizsgáló iroda vezetője vagy vezető helyettese kiadmányozza a  helyettesítés jelzése mellett. (2) Ha normatív utasítás vagy az  iroda ügyrendje eltérően nem rendelkezik, az  általa vezetett iroda, illetve csoport feladatkörébe tartozó eljárásokban az  iroda, illetve a  csoport vezetője is kiadmányozásra jogosult vizsgálónak minősül. (3) A  jóváhagyásához kötött döntések, eljárási cselekmények, illetve az  általuk kiadmányozandó iratok, vagy általuk meghozandó döntés tekintetében a jóváhagyásra, döntésre vonatkozó előterjesztést olyan időben kell előterjeszteni, hogy – az  adott eljárási cselekmény elvégzésére, döntés meghozatalára vonatkozó jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőre is figyelemmel – a jóváhagyásra, illetve döntésre legalább három nap álljon a jóváhagyó, döntést hozó rendelkezésére. (4) A bíróság előtti eljárásokban készülő iratokat a képviseletet ellátó iroda vezetője, a Tpvt. 83. § (3) bekezdése szerinti esetben az eljáró versenytanács tagja és a képviseletet ellátó iroda vezetője együttesen kiadmányozza. 11. § Jóváhagyás esetén a jóváhagyó aláírását vagy kézjegyét, a jóváhagyás dátumát, valamint az esetleges kiegészítéseket, utasításokat kell feltüntetni az iraton vagy a feljegyzésen. A jóváhagyás megtagadása esetén ezt a tényt, az esetleges ügyintézési utasításokkal együtt, szintén az iraton, a feljegyzésen vagy külön feljegyzésben kell jelezni. 11. Támogató iroda véleményének kikérése, részvétele az eljárásban 12. § (1) Ha az eljárás során olyan jogalkalmazási, jogértelmezési, egyéb elvi vagy jelentős gyakorlati kérdés merül fel, amelyre vonatkozóan a Hivatalban még nem alakult ki egyértelmű és egységes álláspont, vagy egyébként speciális ismereteket igénylő gyakorlati kérdés merül fel, kikérhető azon támogató iroda véleménye, amely feladatkörére tekintettel az adott probléma megoldásához szükséges szakértelemmel rendelkezhet. Az ebben az utasításban meghatározott esetekben a támogató iroda véleményének kikérése kötelező. (2) Ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik, a megkeresett iroda a véleményét a) ésszerű időn, de legkésőbb a megkereséstől számított öt napon belül adja meg, illetve b) haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül adja meg akkor, ha az  eljáró vizsgáló iroda ügyintézési határideje nyolc nap vagy annál kevesebb. (3) Ha a véleményezés valamely konkrét vizsgálati cselekményhez kapcsolódik, a megkeresést az eljáró vizsgáló iroda számára rendelkezésre álló határidő lejárta előtt olyan időben kell megküldeni a  támogató irodának, hogy annak véleményezésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. Ha a kötelezően kikérendő vélemény bevárása a megkeresőre irányadó határidőben nem lenne lehetséges, a  megkereső iroda megteszi a  szükséges intézkedéseket a  határidő meghosszabbítása iránt. (4) A támogató iroda véleménye a megkereső irodát nem köti. (5) Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló egyetért, a véleményezett döntés vagy egyéb eljárási irat tervezetét annak megfelelően módosítja, és ezt a tényt az irat ügyiratban maradó példányán az „észrevétel nem maradt fent” jegyzettel és aláírásával jelzi. (6) Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló nem ért egyet, és egy esetleges szóbeli egyeztetés után is érdemi véleményeltérés marad fenn az érintett irodák között, ezt a tényt, valamint a véleménytől eltérés indokainak lényegét az ügyirat számára készített feljegyzésben kell rögzíteni. (7) Ha versenyfelügyeleti eljárásban a  kérdés eldöntésének mikéntje jelentős hatással lehet a  vizsgálat irányára, a  vizsgálatra fordítandó erőforrások mértékére, a  vizsgáló iroda indítványára vagy saját kezdeményezésére az általános elnökhelyettes dönthet úgy is, hogy a kérdésben ki kell kérni a Versenytanács véleményét, illetve az eljáró versenytanácsnak a vizsgálat lefolytatásának módjára, irányára vonatkozó javaslatát. 13. § Az ezen utasításban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékig a támogató iroda vizsgálója az eljárás irataiba betekinthet, eljárási cselekményeknél jelen lehet, azonban – ha ezen utasítás eltérően nem rendelkezik – döntés kiadmányozására nem jogosult, az eljárásban érintett személyekkel pedig csak az eljáró vizsgáló közreműködésével tart kapcsolatot. 12. Üzleti vagy magántitokra vonatkozó nyilatkozatok kezelése, betekinthető iratváltozat készítése 14. § (1) Az eljáró vizsgáló az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezésétől vagy – a lefoglalási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy azzal kapcsolatosan tettek-e üzleti vagy magántitokra vonatkozó nyilatkozatot, valamint hogy a nyilatkozat megfelel-e a törvényi követelményeknek, és a) ha az indokolt, az adat feltehető jogosultját a Tpvt. 55/A. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételre hívja fel, illetve b) ha az adat üzleti titok, magántitok jellegének megítéléséhez az feltétlenül szükséges, illetve ahhoz a jogosulttól további információ szükséges, az adat jogosultját nyilatkozattételre hívja fel. (2) Az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezésétől vagy – a lefoglalási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülésétől számított tizenöt napon belül, az  (1)  bekezdés vagy a  Tpvt. 65/B.  § (3)  bekezdése szerinti esetben a megfelelő nyilatkozat beérkezésétől, de legkésőbb a nyilatkozattételre előírt határidő lejártától számított tizenöt napon belül a vizsgáló dönt arról, hogy annak tekintetében – részben vagy egészben – megszünteti a védett adatként kezelést, vagy erre nem lát alapot, és ezért azt továbbra is védett adatként kezeli. (3) Az irat vagy annak egy része tekintetében a védett adatként kezelés fenntartása esetén – ha védett adatként kezelés megszüntetéséről szóló végzés meghozatalára is sor került, akkor e  végzés jogerőre emelkedését követően – a vizsgáló, szükség esetén az adatszolgáltatónak, illetve az adat jogosultjának a Tpvt. 55/A. § (5) bekezdése szerinti felhívása útján, gondoskodik olyan iratváltozat elkészültéről, amely a Tpvt. 55/C.  § (2)  bekezdésének megfelelően, ahol lehetséges, ott körülírással, gyűjtőfogalom alkalmazásával, határértékek megadásával vagy az értelmezést segítő más módon utal a korlátozottan megismerhető adat tartalmára. (4) A vizsgáló gondoskodik arról, hogy legkésőbb az ágazati vizsgálat jelentéstervezetének elkészítéséig, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás lezárásáig, illetve a  vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztéséig az  ügyiratban található valamennyi, korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat tekintetében rendelkezésre álljon az irat korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó kivonata. (5) Az  iratokba való betekintést lehetőség szerint az  iratbetekintést engedélyező döntés közlését követő nyolc napon belüli időpontra kell biztosítani. (6) Az iratbetekintés lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. 15. § A panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell a 14. §-t azzal, hogy a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó iratváltozat rendelkezésre állásáról a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáig kell gondoskodni. 13. Az érintettek adminisztratív terheinek figyelembe vétele 16. § (1) A felvilágosítás, információ, illetve adatszolgáltatás vagy nyilatkozattétel közlésére való felhívás során törekedni kell arra, hogy az az elérni kívánt célhoz mérten arányos legyen és annak teljesítése az érintettnek a  lehető legkisebb adminisztratív teherrel járjon. (2) Az  ezen utasításban foglalt, valamely adat vagy irat szolgáltatására, nyilatkozat megtételére felhívásban előírható határidőkre, e  határidők hosszabbítására vonatkozó szabályoktól indokolt esetben és mértékben az  irodavezető jóváhagyásával el lehet térni, különösen akkor, ha az  eltérést az  eljárás hatékony és eredményes lefolytatása – az (1) bekezdésre is figyelemmel – szükségessé teszi. 14. Eljárási költségek 17. § (1) Ha valamely eljárási cselekmény olyan egyéb eljárási költséggel jár, amelyet a Hivatalnak kell előlegeznie, a vizsgáló iroda az  eljárási cselekmény megtétele vagy az  arra vonatkozó döntés meghozatala előtt előzetesen egyeztet a Költségvetési Irodával, hogy az előlegezéshez előre láthatóan szükséges fedezet rendelkezésre álljon. (2) Az  egyéb eljárási költség mértékének megállapításáról való döntés meghozatala előtt a  vizsgáló iroda kikérheti a Költségvetési Iroda véleményét. A véleménykérésre megfelelően alkalmazni kell a 12. § rendelkezéseit. (3) A  Költségvetési Iroda az  eljárási költség megelőlegezésére, illetve viselésére vonatkozó jogerős és végrehajtható végzés alapján haladéktalanul gondoskodik a Hivatalt terhelő összeg kifizetéséről. 15. Hirdetményi közlés 18. § (1) Hirdetményi közlés szükségessége esetén a vizsgáló a hirdetmény és a hirdetményi úton közlendő kiadmány egy példányát megküldi az Informatikai és Iratirányítási Irodának, amely haladéktalanul gondoskodik a hirdetménynek a  kifüggesztés napjaként megjelölt napon legkésőbb reggel 8 órakor a  honlap erre szolgáló oldalán, valamint a Hivatal földszinti fogadóterében található elektronikus hirdetőtáblán (a továbbiakban: hirdetőtábla) olyan módon való közzétételéről, hogy a hirdetmény szövege folyamatosan bárki számára elérhető legyen, továbbá gondoskodik a hirdetmény központi rendszeren való közzétételéről. (2) A hirdetmény hirdetőtáblán való kifüggesztésének és onnan való levételének napját az Informatikai és Iratirányítási Iroda ügyintézője vezeti rá – aláírásával és bélyegzőlenyomattal ellátva – a  kiadmány hirdetményi közlés céljára megküldött példányára, majd a kiadmányt visszaküldi a vizsgáló irodának az ügyiratban való elhelyezés céljából. 16. Versenypártolás szükségességének figyelemmel kísérése 19. § (1) Az eljárás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a versenypártolás szükségességét, és ha az eljáró iroda vezetője azt szükségesnek tartja, a javasolt intézkedésről és annak indokairól tájékoztatja az Elnökhelyettesi Titkárságot. (2) Versenypártolás szükségessége különösen akkor merül fel, ha olyan érdemi versenyprobléma, illetve a  tudatos fogyasztói döntéshozatal lehetőségeivel kapcsolatos probléma merül fel, amely a  vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, illetve azok hiányából vagy a verseny szabadságát sértő hatósági döntésből következik, és ezért indokolt a  jogszabály előkészítéséért felelős szerv, illetve – ha annak a Tpvt. 85.  §-a szerinti feltételei fennállnak – a döntést hozó hatóság megkeresése. 17. Együttműködési megállapodásban foglalt feladatok ellátása 20. § (1) Ha a Hivatal és más hatóság között a feladataik hatékonyabb ellátása, hatósági eljárásaik eredményesebb lefolytatása érdekében megkötött, az egymás közötti együttműködés szabályait meghatározó megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) értesítési, tájékoztatási vagy más eljárási kötelezettséget ír elő az együttműködési megállapodásban részes másik hatóság felé, arról a vizsgáló iroda az együttműködési megállapodás alapján a Hivatal részéről kapcsolattartóként kijelölt személy (a továbbiakban: kijelölt kapcsolattartó) útján, az  együttműködési megállapodásban foglaltak szerint haladéktalanul gondoskodik. (2) A  Fogyasztóvédelmi Iroda – elsődlegesen az  Fttv. 10.  §-ában megjelölt társhatóságok által az  Fttv. 12.  §-a szerinti együttműködés keretében átadott adatok és információk, így különösen az Fttv. 20. § (3) bekezdésében, illetve 23. § (3) bekezdésében előírt értesítések alapján – folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó, más hatóság által indított eljárásokat, és amennyiben a  Hivatal hatáskörébe tartozó, vagy eddigi jogalkalmazási gyakorlattól lényegesen eltérő eljárást észlel, gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. (3) A  kijelölt kapcsolattartó a  szükséges intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti a  feladatkörrel rendelkező irodát az  együttműködési megállapodásban részes másik hatóságtól érkező, folyamatban lévő eljárás vagy új eljárás indítása szempontjából releváns tájékoztatás, értesítés érkezéséről. II. Fejezet Piacelemzés, ágazati vizsgálat 18. Piacelemzés 21. § (1) Piacelemzés lefolytatásáról – az  elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az  általános elnökhelyettes által előterjesztett javaslat alapján (a továbbiakban: piacelemzési javaslat) – az elnök dönt. (2) A piacelemzési javaslatban be kell mutatni a) a piacelemzéssel vizsgálandó ágazatot, illetve piaci gyakorlatot, valamint a vizsgálandó kérdéseket, b) azokat a körülményeket, melyek a piacelemzés készítését indokolják, c) az indítás tervezett időpontját és a tervezett ütemezést, d) az adatgyűjtés lehetséges módszerét az érintettek lehetséges körével, e) az elemzés lefolytatatásának tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, f ) a  piacelemzés lefolytatásáért felelős és az  abban közreműködő szervezeti egységre vonatkozó javaslatot, továbbá g) azt, hogy indokolt-e külső szakértő vagy tanácsadó igénybevétele. (3) A piacelemzési javaslatot meg kell küldeni a) véleményezés céljából aa) a támogató irodák, valamint ab) a vizsgáló irodák, továbbá b) tájékoztatásul ba) az elnök bb) az általános elnökhelyettes, valamint bc) a Versenytanács elnöke részére. (4) Ha a piacelemzési javaslat külső szakértő vagy tanácsadó igénybevételére is javaslatot tesz, azt a főtitkár részére is meg kell küldeni véleményezés céljából. (5) A kezdeményezés alapján az elnök dönt a piacelemzés elindításáról, egyidejűleg kijelöli a piacelemzés lefolytatásáért felelős irodát, valamint dönt arról, hogy a  piacelemzésbe bevonható-e külső szakértő vagy tanácsadó, továbbá meghatározza a piacelemzés ütemezését. 22. § (1) A piacelemzés lefolytatásáról, ideértve a piacelemzés megkezdésének a honlapon való nyilvánosságra hozatalát is, a kijelölt iroda gondoskodik. (2) A piacelemzés során az adatok, információk iránt megkeresett személyeket, vállalkozásokat a válaszadás mellőzésének lehetőségéről tájékoztatni kell. (3) A  kijelölt iroda az  ütemtervben megjelölt időpontban, illetve ha egyébként szükségesnek tartja, helyzetjelentést készít a piacelemzés állásáról. (4) A helyzetjelentés tartalmazza a) az addig megállapított tényeket, feltárt körülményeket, b) a már elvégzett és a még elvégzendő adatfeltárási, kutatási, elemzési feladatokat, c) a piacelemzés további tervezett ütemezését, valamint d) a piacelemzés során felmerülő egyéb fontos körülményeket, javaslatokat. (5) A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak. (6) Ha a piacelemzés lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, soron kívül helyzetjelentést készít, javaslatot téve versenyfelügyeleti eljárás megindítására a relevánsnak ítélt tényállás alapján érintett vizsgáló irodának. Ha a javaslattal az érintett iroda egyetért, megteszi a versenyfelügyeleti eljárás megindításához szükséges intézkedéseket. (7) A versenyfelügyeleti eljárás megindítása a piacelemzés további folytatását nem érinti. 23. § (1) A  kijelölt iroda a  piacelemzés eredményét bemutató tanulmány tervezetét véleményezés céljából megküldi a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak, valamint tájékoztatásul az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének. (2) Az  észrevételek alapján véglegesített tanulmányt a  kijelölt iroda – a Tpvt. 43/F.  § szerinti intézkedésre vonatkozó esetleges javaslatával együtt – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek. (3) Az  elnök döntését követően a  kijelölt iroda gondoskodik a  piacelemzés eredményét bemutató tanulmánynak a honlapon való közzétételéről. 24. § A piacelemzés során a piacelemzés eredményét bemutató tanulmányt az elnök, az egyéb iratokat pedig a piacelemzés lefolytatására kijelölt iroda vezetője kiadmányozza. 19. Ágazati vizsgálat 25. § (1) Ágazati vizsgálat lefolytatásáról – az  elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az  általános elnökhelyettesnek az ágazati vizsgálat koncepcióját tartalmazó javaslata alapján – az elnök dönt. (2) Az ágazati vizsgálati koncepcióban be kell mutatni a) az ágazati vizsgálattal érintett ágazatot, b) azokat a piaci körülményeket, melyek az ágazati vizsgálat készítését indokolják, c) az ágazati vizsgálat indításának tervezett időpontját és tervezett ütemezését, d) az adatgyűjtés lehetséges módszerét az érintettek lehetséges körével, e) a vizsgálat lefolytatatásának tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, f ) a vizsgálat lefolytatásáért felelős és az abban közreműködő szervezeti egységre vonatkozó javaslatot, továbbá g) a  más tagállami versenyhatóság vagy a  Bizottság által az  érintett ágazat vagy piac tekintetében korábban lefolytatott vizsgálatokat. (3) Az ágazati vizsgálati koncepciót meg kell küldeni a) véleményezés céljából aa) a támogató irodák, valamint ab) az ágazati vizsgálatban közreműködésre javasolt irodák, továbbá b) tájékoztatásul ba) az elnök bb) az általános elnökhelyettes, valamint bc) a Versenytanács elnöke részére. (4) Az  ágazati vizsgálat megindításával egyidejűleg az  elnök kijelöli az  ágazati vizsgálat lefolytatásáért felelős irodát, meghatározva az ágazati vizsgálat ütemezését, befejezésének határidejét. 26. § (1) Az  elnök döntését követő tizenöt napon belül a  kijelölt iroda előkészíti az  ágazati vizsgálat megindításáról szóló végzés és hirdetmény tervezetét. (2) A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat megindításáról szóló végzés elnök általi kiadmányozását követően gondoskodik a hirdetménynek a honlapon való közzétételéről. (3) A Nemzetközi Iroda rögzíti az ágazati vizsgálatot indító végzés adatait az ECN-ET rendszerben. (4) A  kijelölt iroda az  ágazati vizsgálat megindításától számított harminc napon belül gondoskodik az  első adatkérő végzések kiküldéséről. (5) Adatszolgáltatásra felhívás esetén az  adatszolgáltatásra kötelezett tizenöt, illetve – az  adatkérés összetettségéből következően – harmincnapos határidővel, ismételt adatkérés esetén pedig nyolc-, illetve tizenöt napos határidővel hívható fel adat, irat szolgáltatására. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal hosszabbítható meg. 27. § (1) A  kijelölt iroda az  ütemtervben megjelölt időpontban, de legalább félévente helyzetjelentést készít az  ágazati vizsgálat állásáról. (2) A helyzetjelentés tartalmazza a) az addig megállapított tényállást, b) a már elvégzett és a még elvégzendő vizsgálati cselekményeket, c) az ágazati vizsgálat további tervezett ütemezését, valamint d) az ágazati vizsgálat során felmerülő egyéb fontos körülményeket. (3) A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint az ágazati vizsgálati koncepció véleményezésében részt vett irodáknak. (4) Ha az ágazati vizsgálat lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, soron kívül helyzetjelentést készít, javaslatot téve ügyindításra a relevánsnak ítélt tényállás alapján érintett vizsgáló irodának. (5) Amennyiben az ügyindítási javaslattal az érintett iroda egyetért, megteszi a versenyfelügyeleti eljárás megindításához szükséges intézkedéseket. A versenyfelügyeleti eljárás indítása az ágazati vizsgálat további folytatását nem érinti. 28. § (1) A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés tervezetét véleményezés céljából megküldi az általános elnökhelyettesnek, valamint az ágazati vizsgálat koncepciójának véleményezésében részt vett irodáknak. (2) Az ágazati vizsgálati jelentés tartalmazza a) az ágazati vizsgálat tárgyát, így különösen a vizsgált kérdéseket, b) az ágazati vizsgálattal érintett piacok részletes bemutatását, c) az ágazati vizsgálatba vont vállalkozások és piaci magatartások részletes bemutatását, d) az ágazati vizsgálat során feltárt tényeket és megállapításokat, e) az ágazati vizsgált eredményeként feltárt magatartás értékelését, annak feltárt okait, javaslatokat. (3) A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentésnek a Tpvt. 43/E. § szerint észrevételezésre bocsátandó tervezetét jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek, és egyben indítványt tesz arra, hogy a  tervezet észrevételezésére a Tpvt. 43/E. § (2) bekezdése vagy (3) bekezdése szerinti kerüljön sor. (4) Az  elnök jóváhagyása alapján a  kijelölt iroda lefolytatja a  jelentéstervezet észrevételezésével kapcsolatos eljárást, továbbá elkészíti az  írásbeli észrevételekről, illetve a  meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, valamint az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés végleges változatát, majd – az (1) bekezdésben jelzettekkel való egyeztetést követően – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek. (5) Az  elnök döntését követően a  kijelölt iroda gondoskodik az  ágazati vizsgálat Tpvt. 43/E.  § (4)  bekezdése szerinti dokumentumainak a honlapon való közzétételéről. (6) Az ágazati vizsgálat eredménye alapján a kijelölt iroda javaslatot tesz az elnöknek a Tpvt. 43/F. § szerinti intézkedésre. (7) A Nemzetközi Iroda rögzíti az ECN-ET rendszerben az ágazati vizsgálat lezárultának tényét és a vizsgálat eredményére vonatkozó adatokat. 29. § (1) Az ágazati vizsgálat során eljárási bírságot kiszabó végzés tervezetét a Jogi Iroda véleményezi. (2) Az ágazati vizsgálat során hozott végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli. (3) Az ágazati vizsgálat során a) az ágazati vizsgálatot megindító végzést és az ágazati vizsgálatot lezáró jelentést az elnök, b) az egyéb iratokat a kijelölt iroda vezetője kiadmányozza. III. Fejezet A panasszal kapcsolatos eljárás 20. A panasz és a panaszként kezelendő beadványok 30. § (1) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező, a Tpvt. 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványra. (2) A  más hatóságtól vagy a  Tpvt. 70.  § (2)  bekezdése szerint a  bíróságtól áttett, jogsértés miatt a  Hivatal eljárását kezdeményező beadványra ezen Fejezet rendelkezéseit kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a) a nem az áttevő hatóság saját észlelésén alapuló beadvány, és a bíróságtól áttett beadvány esetén panaszosnak a beadványt tevőt kell tekinteni, b) az áttevő hatóság saját észlelésén alapuló beadvány esetén az áttevő hatóságot csak az eljárás versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélküli lezárásáról és annak indokairól kell levélben tájékoztatni. (3) Az elnök vagy az általános elnökhelyettes a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben is dönthet úgy, hogy az áttevő hatóságot az eljárás lezárásáról és annak indokairól tájékoztatni kell. 31. § (1) Ha a  jogsértés miatt a  Hivatal eljárását kezdeményező, szóbeli – személyes vagy telefonos – meghallgatáson előterjesztett folyamodványról (a továbbiakban: folyamodvány) a  meghallgatás alapján egyértelművé válik, hogy nyilvánvalóan alaptalan, vagy annak tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, az Ügyfélszolgálati Iroda erről, illetve az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságról a folyamodvánnyal élőt szóban tájékoztatja. (2) Ha a  folyamodvány az  (1)  bekezdés alapján nem intézhető el, és a  folyamodvány tárgyának további vizsgálata indokolt, az Ügyfélszolgálati Iroda felhívja a folyamodvánnyal élő figyelmét a panasztétel és a bejelentés lehetőségére, erre irányuló kérelme esetén személyes meghallgatás esetén jegyzőkönyvben rögzíti a  panaszt, illetve – ha a folyamodvány tárgya a Felderítő Iroda feladatkörébe tartozik – átirányítja a folyamodvánnyal élőt a Felderítő Iroda kijelölt vizsgálójához. (3) Az Ügyfélszolgálati Iroda nyilvántartást vezet a meghallgatásokról, amelyben rögzíteni kell a meghallgatás időpontját, a folyamodvány tárgyát és a folyamodvány elintézésének módját. 32. § (1) A  kartellre vonatkozó információ nem bejelentés vagy engedékenységi kérelem keretében történő szolgáltatását a Tpvt. 43/I. §-a szerinti panasznak kell tekinteni akkor is, ha a) azzal egyidejűleg az  információt szolgáltató személy eljárás megindítását vagy díjat nem kért kifejezetten, valamint b) a  versenyfelügyeleti eljárásban már tanúként részt vevő személy önként, saját kezdeményezésre a tanúmeghallgatáson kívül szolgáltatta az információt. (2) A kartellre vonatkozó információt személyesen szolgáltató személyt a Felderítő Iroda hallgatja meg. (3) A vizsgáló felhívja az információt személyesen szolgáltató személy figyelmét arra, hogy a Tpvt. 43/G. § (3) bekezdése alapján kérheti, hogy ne fedjék fel azt a tényt, hogy a Hivatalnál panasszal élt. (4) Ha az információt szolgáltató személy az információ szolgáltatásával egyidejűleg a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjigényét is jelzi, meghallgatása során tájékoztatni kell a díjra vonatkozó általános szabályokról és arról, hogy díjigényét a panasz vizsgálatát követően a Hivatalnak a Tpvt. 79/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásától számított öt napon belül kell majd hivatalosan megtennie, továbbá ha személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a Hivatal részére, figyelmeztetni kell, hogy ennek hiányában részére a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti díj nem jár. (5) A személyes információszolgáltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a (3) és (4) bekezdésben előírt tájékoztatást, illetve annak tudomásulvételét is. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az átadott iratot. (6) Ha az  információt szolgáltató személy személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a  Hivatal részére, az  információ szolgáltatásáról készítendő feljegyzésben rögzíteni kell az  információ Hivatal rendelkezésére bocsátásának körülményeit, valamint a (4) bekezdés szerinti kioktatás tényét. 21. Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása 33. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz beérkezése után ellenőrzi, hogy a panasz a) kartellre vonatkozik-e, b) tárgyában indult-e versenyfelügyeleti eljárás, c) tárgyában érkezett-e bejelentés a Hivatalhoz, d) nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető-e, e) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésének van-e helye, f ) ismételten előterjesztettnek tekinthető-e, g) névtelennek tekinthető-e. (2) Nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető az a panasz, amelynek a) tárgyában az eljárás lefolytatása a Tpvt. 86. § (1) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik, b) tárgya nem tartozik azon jogszabályi rendelkezések hatálya alá, amelyek megsértése esetén a Hivatal jár el, c) tárgyában a Hivatal eljárásának megindítására törvényben meghatározott határidő lejárt, vagy d) tárgyában jogsértés – a panaszban előadott tényállás valótlansága okán – nyilvánvalóan nem valószínűsíthető. (3) Ismételten előterjesztettnek tekinthető az  ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú –  ugyanazon vállalkozás egyazon magatartása tárgyában tett – panasz, azzal, hogy ennek megítélése során figyelemmel kell lenni a  korábbi panasz elintézése során irányadó körülményekben időközben bekövetkezett változásra is. (4) Névtelen panasznak az a panasz minősül, amelyből a) postai úton érkezett beadvány esetében a panaszos neve és címe, b) elektronikus levélben érkezett beadvány esetében a küldő kiléte nem állapítható meg. 34. § (1) Ha a panaszban jogsértőként kifogásolt konkrét magatartás, tevékenység vagy állapot tárgya (a továbbiakban együtt: panasz tárgya) kartellre vonatkozik, az Ügyfélszolgálati Iroda az eljárást a Felderítő Irodának adja át. (2) Ha a  kartellre vonatkozó panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás még folyamatban van, az  Ügyfélszolgálati Iroda az  eljárást átadja a  versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgáló irodának. Az  egyéb folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás esetén az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a  panaszról tájékoztatja a  versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgálót, és az eljárást lezárja. (3) Ha a panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja. (4) Ha a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás még folyamatban van, az Ügyfélszolgálati Iroda átadja az eljárást a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgáló irodának, egyidejűleg a panaszosnak visszaigazolást küld, amely levélben tájékoztatja a panasszal kapcsolatos eljárás törvényi szabályairól, valamint arról, hogy panaszát a Hivatal kézhez vette, és azt a bejelentés kapcsán vizsgálja (a továbbiakban: visszaigazolás). (5) Ha a  panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás versenyfelügyeleti eljárás indítása nélkül lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda erről a tényről – a bejelentés alapján a versenyfelügyeleti eljárás indítása feltételeinek fenn nem álltáról hozott végzésben foglalt indokoknak megfelelő rövid indokolással – tájékoztatja a panaszost, és az eljárást lezárja. Ha a Hivatal a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, az Ügyfélszolgálati Iroda megküldi a panaszt ugyanennek a hatóságnak. (6) Ha az  ismételten előterjesztett panasz tárgyában versenyfelügyeleti eljárás vagy bejelentéssel kapcsolatos eljárás van folyamatban, és az  újabb panasz a  panaszolt magatartás vonatkozásában további bizonyítékokat tartalmaz, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban, illetve a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgálót, egyebekben a panasszal kapcsolatos eljárást – a panaszos külön tájékoztatása nélkül – lezárja. Ha a tájékoztatás alapján a vizsgáló iroda vizsgálója úgy ítéli meg, hogy a panaszban foglalt információ a versenytanácsi szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárásban az  ügy elbírálására hatással lehet, erről tájékoztatja az  eljáró versenytanácsot. (7) Az e §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a panasz tárgyában a panasz elintézése során, annak lezárása előtt indul – nem az adott panasz alapján – bejelentéssel kapcsolatos eljárás vagy versenyfelügyeleti eljárás. 35. § (1) Ha a panasz a 34. § alapján nem intézhető el, de a panasz nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyfélszolgálati Iroda a panasszal kapcsolatos eljárást az alábbiak szerint lezárja: a) ha a  panasz tárgyában történő eljárásra más hatóság hatásköre egyértelműen megállapítható, a  panaszt – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt eljáró hatóságok között a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. szerinti jogsértés miatti panasz kivételével – megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, vagy b) a  panaszost az  indokok megadásával, bírósági hatáskörbe tartozó ügy esetén ennek jelzése mellett erről tájékoztatja. (2) Ha a  panasz az  (1)  bekezdés alapján nem intézhető el, a  Hivatal hatásköre fennállásának, illetve a  panasz tárgya további tisztázása érdekében az  Ügyfélszolgálati Iroda nyolcnapos határidő megjelölésével a  panaszost, illetve – szükség esetén – tizenöt napos határidővel a panaszoltat további felvilágosítás és információ közlésére hívhatja fel. (3) A  Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó jogsértés miatti panasz esetén a  Hivatal hatásköre fennállásának megállapításához az alábbi adatok beszerzése szükséges: a) a kereskedelmi gyakorlat észlelésének módja, helye, b) a kereskedelmi gyakorlat, illetve kereskedelmi kommunikáció egyéb helye, módja, eszköze, c) a kereskedelmi gyakorlat időtartama, d) a kereskedelmi gyakorlattal érintett földrajzi terület nagysága, e) a kereskedelmi gyakorlattal érintett üzletek száma, illetve f ) a kereskedelmi gyakorlattal érintett árumennyiség. (4) Ha a  felvilágosítás és információ közlésére vonatkozó felhívásra az  előírt határidőn belül nem vagy nem kielégítő tartalommal érkezik válasz, az Ügyfélszolgálati Iroda kizárólag a Hivatal hatáskörének tisztázása érdekében szükség esetén ismételten felhívhatja a panaszost és a panaszoltat a felvilágosítás, információ közlésére. (5) A  felvilágosítás és információ közlésére vonatkozó felhívásban meghatározott határidő a panaszolt kérelmére egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. (6) Ha a  panaszos, illetve a  panaszolt a  felvilágosítás és információ közlésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, az Ügyfélszolgálati Iroda a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell. 36. § A rendelkezésre álló információk alapján az Ügyfélszolgálati Iroda a) a panaszt – az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. szerinti jogsértés miatti panasz kivételével – megküldi a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a  panasszal kapcsolatos eljárást lezárja, ha megállapítható, hogy a panasz tárgyában az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, b) hatásköri egyeztetést kezdeményez, ha az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. szerinti jogsértés miatti panasz tekintetében megállapítható, hogy azzal kapcsolatban az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, c) a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja és a panaszost az indokok megadásával, bírósági hatáskörbe tartozó ügy esetén ennek jelzése mellett erről tájékoztatja, ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, d) az eljárást átadja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának, ha a panasz alapján jogsértés valószínűsíthető, vagy e) egyéb esetben az eljárást ideiglenesen lezárja. 37. § Az ideiglenesen lezárt eljárás ügyiratát az érintett vizsgáló iroda vezetőjének eltérő intézkedéséig, illetve az eljárás lezárásáig az Ügyfélszolgálati Iroda őrzi vagy gondoskodik annak irattárba adásáról. 38. § A kartellel kapcsolatos panaszt kivéve az Ügyfélszolgálati Iroda legkésőbb az eljárás vizsgáló irodának való átadásával, vagy az  eljárás ideiglenes lezárásáról való döntéssel egyidejűleg – ha a  panaszosnak a  szükséges felvilágosítás, információ közlésére való felhívására nem került még sor – a panaszosnak visszaigazolást küld. 39. § (1) Ha a  panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az  Ügyfélszolgálati Iroda a  többi érintett vizsgáló iroda egyidejű értesítése mellett átadja a panasszal kapcsolatos eljárást a feladatkörükbe tartozó jogsértés tekintetében az  érintett vizsgáló irodáknak, azzal, hogy szükség esetén az  Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjével egyeztetve meghatározza a relevánsabbnak ítélt tényállás alapján eljáró vizsgáló irodát (a továbbiakban: első helyen felelős iroda). (2) A Felderítő Iroda érintettsége esetén minden esetben részére kell átadni az eljárást. 40. § Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elvégezni a panasz vizsgálatát. 41. § Az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálójának a) a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésére, b) a panasszal kapcsolatos eljárás nyilvánvaló alaptalanság okán való lezárására, c) a panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárására, d) a panasz vizsgáló irodának való átadására vonatkozó döntéséhez az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjének jóváhagyása szükséges. 22. Eljárás az Ügyfélszolgálati Iroda által véglegesen nem lezárható eljárások esetében 42. § (1) Az ideiglenesen lezárt eljárás tekintetében a vizsgáló iroda – saját vagy az általános elnökhelyettes kezdeményezésére – az Ügyfélszolgálati Iroda döntését – szükség esetén az ügyiratnak az Ügyfélszolgálati Irodától vagy az irattárból való kikérése és tanulmányozása alapján – felülbírálhatja, és dönthet a panasz kapcsán szükséges további intézkedésekről. (2) Ha az Ügyfélszolgálati Iroda még nem küldte meg a panaszosnak a Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdésében előírt értesítést, tájékoztatást, arról a továbbiakban a vizsgáló iroda gondoskodik. 43. § (1) A  Felderítő Iroda előzetesen minősíti a  kartellra vonatkozó, nem engedékenységi kérelem keretében szolgáltatott információt, és ha az  előzetes minősítés eredményeként az  információ feltehetőleg a  Tpvt. 79/A.  § (1), illetve (2) bekezdése szerint minősülhet, arról a Felderítő Iroda külön feljegyzést készít. (2) Ha az adott panasz alapján nem indul versenyfelügyeleti eljárás, a szolgáltatott információnak a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdés szerinti minősítése kizárt; erről a panaszost csak akkor kell írásban tájékoztatni, ha panaszával együtt a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjat is igényelt. 44. § (1) Ha a  Hivatal hatáskörének megállapításához és a  jogsértés valószínűsíthetőségéről való döntéshez szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll, a vizsgáló megállapítja, hogy a) versenyfelügyeleti eljárás megindítása szükséges, b) a panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más hatóságnak való megküldésének van helye, c) a panasz alapján jogsértés nem valószínűsíthető, d) versenyfelügyeleti eljárás megindítása mellőzhető, vagy e) a Tpvt. 91/K. § (2) bekezdése szerinti végrehajtás iránti megkeresés szükséges. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a vizsgáló iroda megteszi a döntésnek megfelelő intézkedéseket. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról, továbbá az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a versenyfelügyeleti eljárás megindításának mellőzéséről, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a végrehajtás iránti megkeresésről a vizsgáló iroda vezetőjének indokolt javaslatára a) kartellre vonatkozó panasz esetén az elnök, b) egyéb esetben az általános elnökhelyettes dönt. (4) Ha a  (3)  bekezdés szerinti esetben az  elnök, illetve az  általános elnökhelyettes a  versenyfelügyeleti eljárás megindításának szükségessége mellett dönt, a vizsgáló iroda megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket. (5) A versenyfelügyeleti eljárás megindítása az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a) a közérdek hiánya, vagy b) a vizsgáló iroda, illetve a Hivatal folyamatban lévő eljárások, jelentősebb feladatok miatti leterheltsége alapján mellőzhető. 45. § (1) Ha a 44. § (1) bekezdése szerinti döntéshez további információra van szükség, a panasz vizsgáló irodára érkezését követő tizenöt napon belül a panaszost nyolcnapos, illetve – szükség esetén – a panaszoltat tizenöt napos határidővel a szükséges felvilágosítás, információ közlésére kell felhívni. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal hosszabbítható meg. (2) Ha a  panaszos, illetve a  panaszolt a  felvilágosítás, információ közlésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell. 46. § (1) A 44. § (1) bekezdése szerinti döntést – a 42. § (1) bekezdése szerinti panaszokról való döntés kivételével – az eljárásnak az Ügyfélszolgálati Iroda általi átadásától számított két hónapon belül kell meghozni. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidő az általános elnökhelyettes jóváhagyásával meghosszabbítható. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza a) a hosszabbítási igény indokát, b) a hosszabbításig eltelt időben elvégzett vizsgálati cselekmények ismertetését, c) a hosszabbítás tartama alatt még elvégzendő tervezett vizsgálati cselekmények ismertetését. 47. § (1) A panasszal kapcsolatos eljárás a) a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésével, b) – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – a 44. § (2) és (3) bekezdés alapján meghozott döntéssel, c) ha az  Ügyfélszolgálati Irodának az  eljárás ideiglenes lezárásáról hozott döntésétől eltérő döntés időközben nem született, a panasz beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezárul. (2) A versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 44. § (5) bekezdés b) pontjában jelzett okból történő mellőzése esetén a panasszal kapcsolatos eljárás függőben marad a Tpvt. 43/I. § (5) bekezdés szerinti időpontig. 48. § (1) Ha a panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az egyes vizsgáló irodák a saját feladatkörükbe tartozó jogsértések tekintetében – az 51. §-ra is figyelemmel – önállóan járnak el, azzal, hogy előzetesen egyeztetnek a Tpvt. 43/I. §-a szerinti eljárási cselekmény elvégzéséről és kölcsönösen tájékoztatják egymást a panasszal kapcsolatos eljárás során hozott döntésekről. (2) A  nem első helyen felelős iroda a  44.  § (1)  bekezdés szerinti döntését, továbbá az  elnök, illetve az  általános elnökhelyettes döntését közli az első helyen felelős irodával. (3) Az  első helyen felelős iroda gondoskodik a  panaszosnak a Tpvt. 43/I.  § (4) és (5)  bekezdésében, illetve az  ebben az  utasításban előírt tájékoztatásáról, a  panasznak a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldéséről. 49. § Az eljáró vizsgálónak a 44. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges. 23. A panasszal kapcsolatos eljárás egyéb szabályai 50. § E Fejezet szabályait a névtelen és a visszavont panaszra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más hatóságnak való megküldésére, a panaszos Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdése szerinti tájékoztatására, valamint visszaigazolás küldésére nem kerül sor. 51. § Ha a panasz ugyanazon magatartás vonatkozásában többfajta jogsértésre utal, a panasszal kapcsolatos eljárás csak akkor zárható le, ha annak feltételei valamennyi jogsértés tekintetében fennállnak. 52. § Az elektronikus levélben érkező beadvány tekintetében a panaszossal elektronikus levélben, kiadmányozott iratok esetében az iratot nem szerkeszthető pdf formátumban az elektronikus levélhez csatolva kell kapcsolatot tartani. 53. § (1) Ha a  panasszal kapcsolatos eljárás során megállapítást nyer, hogy az  Fttv. 10.  §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. rendelkezéseinek megsértése miatti panasz tárgyában való eljárásra nem a Hivatalnak, hanem az  áttevő hatóságnak van hatásköre, a  Ket. 23.  § (1)  bekezdés b)  pontja és (2)  bekezdése alkalmazásával –  az  eljárás szakaszától függően – az  Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a  Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a  Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője – az  általános elnökhelyettes jóváhagyásával – haladéktalanul hatásköri egyeztetést kezdeményez az érintett hatósággal. (2) Ha a  hatásköri egyeztetés egy hónapon belül nem vezet eredményre, a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az  eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárása kezdeményezéséről – az  eljárás szakaszától függően  – az  Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a  Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a Jogi Iroda véleményének kikérésével készített előterjesztése alapján az általános elnökhelyettes dönt. (3) Ha a hatásköri egyeztetés eredményeként tisztázódik, hogy a panasz tárgyában az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, az eljáró iroda a panaszt megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja. (4) Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti panasznak az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóságnak való megküldése esetén az  érintett hatóság hatásköri egyeztetést kezdeményez, az  egyeztetésben – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével egyeztetve, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője vesz részt azzal, hogy a Jogi Iroda véleményét is ki kell kérni. (5) A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárásában a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli. 54. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda havonta korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó beszámolót készít az adott időszakban ideiglenesen lezárt eljárásokról. (2) A beszámoló legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a panasz iktatószáma, b) a panasz beérkezésének napja, c) annak megjelölése, hogy a panasz ca) magánszemélytől, cb) vállalkozástól, cc) civil szervezettől vagy közintézménytől, cd) hatóságtól, vagy ce) bíróságtól érkezett-e; a cd) alpont szerinti esetben a hatóság nevét és annak tényét is megjelölve, hogy a hatóság saját észlelésén vagy beadvány áttételén alapul-e, d) annak ténye, ha a panasz névtelennek minősül, e) a panaszolt vállalkozás neve, f ) a panasz tárgyának rövid leírása, g) az ideiglenes lezárás ténye és annak indoka, valamint h) annak a  vizsgáló irodának, valamint – szükség esetén – további érintett vizsgáló irodának a  megjelölése, amelynek feladatkörébe a panasz tárgya szerint tartozik. (3) A beszámolót az Ügyfélszolgálati Iroda – minden esetben elektronikus formában is – megküldi az Elnökhelyettesi Titkárságnak és a vizsgáló irodák vezetőinek. 55. § Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az  ügyregiszter adatai alapján havonta ellenőrzi, hogy a  47.  § (1)  bekezdés c)  pontja és 47.  § (2)  bekezdése szerinti eljárások közül az  ott meghatározott okból melyeket kell további külön intézkedés nélkül lezártnak tekinteni, továbbá a  lezárás tényéről – a  szükséges további feladatok megtétele érdekében – tájékoztatja az Ügyfélszolgálati Irodát, az érintett vizsgáló irodát, továbbá az Elnökhelyettesi Titkárságot. 56. § (1) Az Elnökhelyettesi Titkárság háromhavi rendszerességgel – az alábbi típusok szerinti bontásban – beszámol az adott időszakban a) az Ügyfélszolgálati Iroda által aa) ideiglenesen lezárt eljárásokról, és ab) a vizsgáló irodának átadott eljárásokról, b) az adott időszakban a 44. § szerint lezárt eljárásokról, valamint c) a függőben tartott eljárásokról. (2) A beszámoló az alábbi adatokat tartalmazza: a) az 54. § (2) bekezdés a)–f ) és h) pontja szerinti adatok, b) a  panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárásáról, 44.  § szerinti lezárásáról, illetve függőben tartásáról hozott döntés ténye, indoka és napja, c) a vizsgáló irodáknak átadott panasz esetén a 44. § szerinti döntés határideje, d) az ideiglenesen lezárt eljárások esetén a hat hónapos határidő lejártának napja, és e) a függőben tartott eljárások esetén az egyéves határidő lejártának napja. (3) A vizsgáló irodák az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti információt az adott vizsgáló iroda által első helyen intézett panasszal kapcsolatos eljárások tekintetében – az  Informatikai és Iratirányítási Irodával egyeztetve – legkésőbb a beszámoló elkészítését három nappal megelőzően elektronikus formában közlik az Elnökhelyettesi Titkársággal. (4) A  beszámolót az  Elnökhelyettesi Titkárság – minden esetben elektronikus formában is – megküldi az  elnöknek, az  általános elnökhelyettesnek, a  Versenytanács elnökének, a  vizsgáló irodáknak és az  Ügyfélszolgálati Irodának, valamint a Jogi Irodának és a Vezető Közgazdász Irodájának. 57. § Az e Fejezetben meghatározott határidők számítására a Ket. és a Tpvt. határidő-számításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a további felvilágosítás, információ közlésére irányuló felhívás elküldésétől az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésére adott határidő leteltéig terjedő idő nem számít bele a határidőbe. 58. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárásának támogatása érdekében az általános elnökhelyettes a jogalkalmazási gyakorlat alapján útmutatót ad ki azokról a  leggyakoribb esetekről, amelyekben egyértelműen megállapítható más hatóság hatásköre, illetve a panasz nyilvánvalóan alaptalan voltának megítélésére okot adó egyéb körülmény. Az útmutató tartalmazza a vonatkozó tényállástípusokat, az adott tényállás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat, továbbá az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések rövid bemutatását. (2) Az útmutatót az általános elnökhelyettes egyezteti a főtitkárral, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjével is. (3) A  vizsgáló irodák folyamatosan figyelemmel kísérik a  feladatkörükbe tartozó területen a  jogszabályi változásokat, és ha azok alapján szükséges, vagy ha az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszokkal kapcsolatos eljárás során időközben újabb, nyilvánvalóan alaptalannak minősülő eseteket azonosított, akkor kezdeményezik az útmutató kiegészítését vagy módosítását. (4) Az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, a vizsgáló irodák vezetői és az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője évente egyszer értékelik az útmutató alkalmazását, és megvizsgálják felülvizsgálatának szükségességét. IV. Fejezet A bejelentéssel kapcsolatos eljárás 24. Általános szabályok 59. § (1) E Fejezetet kell alkalmazni a bejelentésekkel kapcsolatos eljárásra. A bejelentéshez kapcsolódó eljárásban megfelelően alkalmazni kell a 43. §-t és az 53. §-t, azzal, hogy az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője nem jogosult a hatásköri egyeztetés kezdeményezésére. (2) A  bejelentéssel kapcsolatos eljárást azzal a  magatartással, feltételezett jogsértéssel kapcsolatosan kell lefolytatni, amelynek a bejelentésére az adott bejelentési űrlap szolgál. 25. A bejelentéssel kapcsolatos formai követelmények vizsgálata 60. § (1) A  bejelentési űrlap beérkezésétől számított három napon belül az  Ügyfélszolgálati Iroda megvizsgálja, hogy az megfelel-e a bejelentésre vonatkozó formai követelményeknek. (2) Az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentési űrlap panasszá minősítéséről dönt, ha a) nem a bejelentés benyújtásának időpontjában alkalmazandó űrlapot töltötték ki, b) a beadványt nem az abban hivatkozott magatartás, feltételezett jogsértés bejelentésére szolgáló bejelentési űrlapon nyújtották be, c) a bejelentési űrlap nincs aláírva, ideértve azt is, ha az elektronikusan benyújtott űrlapon nem szerepel megfelelő elektronikus aláírás, d) a bejelentési űrlap benyújtója képviseleti jogosultságát megfelelően nem igazolta, e) az űrlap kötelezően kitöltendő részei nincsenek kitöltve, ideértve azt is, ha a kért információt máshol, vagy úgy adják meg, hogy annak tartalma nem azonosítható vagy értelmezhető, így különösen ha a bejelentett személye vagy a kifogásolt magatartás mibenléte egyértelműen nem azonosítható, f ) ahhoz nem csatolták a beadvány alapján egyértelműen a beadványt tevő rendelkezésére álló, a bejelentésben kifogásolt magatartás alátámasztására szolgáló összes bizonyítékot. (3) A bejelentési űrlapra nem tartozó, de ott kifogásolt, egyébként a Hivatal hatáskörébe tartozó jogsértésre vonatkozó jelzésről az Ügyfélszolgálati Iroda értesíti az érintett vizsgáló irodát azzal, hogy annak tekintetében a bejelentéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása mellőzhető. 61. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentési űrlap benyújtóját tájékoztatja az űrlapban foglaltak panasszá minősítéséről és annak indokáról. (2) Ha a bejelentési űrlap benyújtója kifogásolja beadványának átminősítését, az erről szóló levelet haladéktalanul meg kell küldeni a Jogi Irodának, amely arról öt napon belül véleményt ad. (3) Ha a Jogi Iroda nem ért egyet az átminősítésről hozott döntéssel, az átminősítés kérdésében – az Ügyfélszolgálati Irodának az  átminősítés indokait, a  beadványt tevő arra vonatkozó kifogását, valamint a  Jogi Iroda véleményét ismertető előterjesztése alapján – az általános elnökhelyettes dönt. (4) A benyújtót kifogása elbírálásáról az Ügyfélszolgálati Iroda levélben tájékoztatja. 62. § (1) A  beadvány panasszá minősítése esetén a  továbbiakban a  III. Fejezet szerint kell eljárni azzal, hogy a  panasszal kapcsolatos eljárásban a panasz beérkezése idejeként a beadvány átminősítéséről való értesítés, ezzel kapcsolatos kifogás esetén a kifogás elbírálásáról hozott döntés panaszosnak való kiküldését kell tekinteni. (2) Ha a  bejelentési űrlap panasszá minősítésére nem kerül sor, az  Ügyfélszolgálati Iroda a  bejelentéssel kapcsolatos eljárást ügyintézésre átadja az  annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának. Ha a  bejelentés kartellra vonatkozik, az eljárást a Felderítő Irodának kell átadni. Ha az Ügyfélszolgálati Iroda észleli, hogy a bejelentés tárgyában korábban érkezett panasszal kapcsolatos eljárás még folyamatban van, a panasszal kapcsolatos eljárást is átadja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának. 63. § Az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálójának a bejelentési űrlap átminősítésére vonatkozó döntéséhez az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjének jóváhagyása szükséges. 26. A bejelentéssel kapcsolatos tartalmi követelmények vizsgálata 64. § (1) A vizsgáló iroda a bejelentés vizsgáló irodára érkezését követően nyolc napon belül a) ellenőrzi a Hivatal hatáskörének fennállását, és intézkedik aa) a hatáskör megállapításához szükséges további adatok beszerzése, ab) hatásköri egyeztetés kezdeményezése, vagy ac) az áttétel iránt, b) ellenőrzi az eljárás megszüntetése feltételeinek fennálltát, továbbá c) gondoskodik az  Fttv. rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos ügyekben az  …