← Magyarország

15/2014. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről.

Röviden

Ez az utasítás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) belső ügyintézési rendjét szabályozza a versenyfelügyeleti eljárások során, meghatározva a részletes eljárási szabályokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

15/

  1. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről. A Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  2. évi LVII. törvényben meghatározott egyes eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési szabályait a jogalkotásról szóló
  3. évi CXXX. törvény
  4. §

(4)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiak szerint állapítom meg: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Ez az utasítás határozza meg a Hivatal alábbi hatósági tevékenységeire és egyes különös fellépéseire (a továbbiakban: a Hivatal eljárása) vonatkozó részletes eljárási szabályokat:
  2. a)a Tpvt. 43/C. §-a szerinti piacelemzés és a Tpvt. 43/D. §-a szerinti ágazati vizsgálat,
  3. b)a Tpvt. 43/I. §-a szerinti panasszal kapcsolatos eljárás,
  4. c)a Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentéssel kapcsolatos eljárás,
  5. d)a Tpvt. III. részében szabályozott versenyfelügyeleti eljárás, a Tpvt. 78/A. §-a szerinti engedékenység alkalmazására vonatkozó kérelmek (a továbbiakban: engedékenységi kérelem) kezelését is ideértve,
  6. e)a verseny szabadságát sértő hatósági döntéssel szembeni, a Tpvt. 85. §-a szerinti fellépés, f ) a Tpvt. 88/B. §-a szerinti amicus curiae tevékenység, valamint
  7. g)a Tpvt. 92. §-a szerinti közérdekű keresetindítás. 2. Értelmező rendelkezések 2. §
(1)Ennek az utasításnak az alkalmazásában az ezen utasítás hatálya alá tartozó eljárásokat szabályozó jogszabályokban és európai uniós jogi aktusokban, így különösen a Ket.-ben és a Tpvt.-ben, valamint a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában használt, illetve ott meghatározott kifejezések alatt az ott jelölt, illetve meghatározott fogalmakat kell érteni.
(2)Ezen utasítás alkalmazásában
  1. a)támogató iroda: a Jogi Iroda, a Nemzetközi Iroda és a Vezető Közgazdász Irodája,
  2. b)ügyregiszter: a Hivatal eljárásainak külön utasításban meghatározott számítógépes nyilvántartása. 3. Eljárási prioritások 3. §
(1)Az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező ügycsoportokat, területeket vagy szempontokat, amelyeknek a versenyfelügyeleti eljárás megindítása, valamint a Hivatal egyes különleges fellépéseinek mérlegelése során a közérdek fennállásának megállapítása, illetve az eljárásokra fordítható erőforrásokkal való gazdálkodás keretében az egyes ügyekre fordítandó erőforrások meghatározása körében elsőbbséget kell biztosítani, illetve fokozottan figyelembe kell venni (a továbbiakban: eljárási prioritások). Az eljárási prioritásokat az intraneten a Hivatal munkatársai számára közzé kell tenni.
(2)Az eljárási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi az eljárási prioritások módosítását.
(3)Az eljárási prioritásokra vonatkozó javaslattétel előtt az általános elnökhelyettes kikéri a vizsgáló irodák és az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság és a főtitkár véleményét.
(4)Az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője negyedévente értékeli a beérkező panaszokat abból a szempontból, hogy azok alapján mely piaci területeken, illetve mely vállalkozásokkal szemben lehet különösen indokolt hivatali fellépés, illetve versenyfelügyeleti eljárás indítása, és ennek eredményéről tájékoztatja az általános elnökhelyettest, az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjét, a főtitkárt és a vizsgáló irodák vezetőit. 4. Eljárási cselekmények dokumentálása 4. §
(1)Ha jogszabály, normatív utasítás vagy az iroda ügyrendje szigorúbb követelményt nem állapít meg, a vizsgáló az ügyet vagy a Hivatal feladatkörét érintő eljárási cselekményről, döntésről, az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével vagy más személlyel, szervvel folytatott kapcsolattartásról feljegyzést készít, vagy annak tényét – ha a cselekmény jellege azt megengedi – az iratra történő rávezetéssel rögzíti.
(2)A feljegyzés tartalmazza az eljárási cselekmény rövid összefoglalását, a készítés dátumát, valamint a feljegyzést készítő nevét és aláírását.
(3)Az ezen utasítás szerinti eljárási cselekménnyel összefüggésben az iroda másik irodával vagy a Hivatal más szervezeti egységével írásban tart kapcsolatot.
  1. Iratminták használata
  2. § A vizsgáló eljárása során a döntések, egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó iratok megszövegezésekor az intraneten közzétett iratmintákat köteles alkalmazni.
  3. Ügyregiszter
  4. §
(1)A Hivatal egyes eljárásaival kapcsolatos legfontosabb adatokat a külön utasításban meghatározottak szerint rögzíteni kell az ügyregiszterben.
(2)Ha az ügyregiszterről szóló utasítás eltérően nem rendelkezik, az ügyregiszterben az adatok rögzítéséért az felelős, aki az adott eljárási cselekményt végzi, az azzal kapcsolatos döntést meghozza, illetve aki a döntéssel érintett ügyben eljáró vizsgáló.
(3)Az irodavezető felügyeli az ügyregiszter vezetését és gondoskodik arról, hogy az teljes körű, megbízható és naprakész legyen.
  1. Belső határidők
  2. § Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás eltérően nem rendelkezik, a vizsgáló nyolc napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény elvégzéséről.
  3. Szignálás
  4. § A szignálás iratkezelési szabályzatban foglalt szabályai szerint az ügyben eljáró iroda vezetője jelöli ki az ügyben eljáró vizsgálót (a továbbiakban: eljáró vizsgáló).
  5. Vezetői kontroll, határidők figyelése
  6. §
(1)Az irodavezető és az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője folyamatosan ellenőrzi, hogy a vizsgálók a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, így különösen, hogy a jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőn belül gondoskodnak-e a szükséges eljárási cselekmények elvégzéséről, döntések meghozataláról.
(2)Az általános elnökhelyettes meghatározza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek tekintetében az érintett iroda erre kijelölt munkatársának az eljárási cselekményre vonatkozó határidő megtartását külön is ellenőriznie kell, és az eljárási cselekmény elmaradása esetén ezt rövid úton jeleznie kell az iroda vezetőjének.
(3)Az irodavezető, illetve az általános elnökhelyettes iránymutatást ad a vizsgálat irányára vonatkozóan és ellenőrzi, illetve felügyeli a vizsgálói döntések, valamint a vizsgálati jelentés szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát. 10. Vizsgáló eljárása, jóváhagyáshoz kötött aktusok, kiadmányozás 10. §
(1)Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás a döntéshez az elnök, az általános elnökhelyettes, az irodavezető vagy csoportvezető jóváhagyását nem írja elő, az eljáró vizsgáló önállóan járhat el és kiadmányozhatja a döntést vagy az eljárás során kiküldendő egyéb iratot. Ha az ügyben több eljáró vizsgáló van, a döntést együttesen kiadmányozhatják, azzal, hogy halaszthatatlan esetben a vizsgálók valamelyikének akadályoztatása, illetve távolléte esetén a döntés nélküle is kiadmányozható; valamennyi vizsgáló akadályoztatása, illetve távolléte esetén a döntést a vizsgáló iroda vezetője vagy vezető helyettese kiadmányozza a helyettesítés jelzése mellett.
(2)Ha normatív utasítás vagy az iroda ügyrendje eltérően nem rendelkezik, az általa vezetett iroda, illetve csoport feladatkörébe tartozó eljárásokban az iroda, illetve a csoport vezetője is kiadmányozásra jogosult vizsgálónak minősül.
(3)A jóváhagyásához kötött döntések, eljárási cselekmények, illetve az általuk kiadmányozandó iratok, vagy általuk meghozandó döntés tekintetében a jóváhagyásra, döntésre vonatkozó előterjesztést olyan időben kell előterjeszteni, hogy – az adott eljárási cselekmény elvégzésére, döntés meghozatalára vonatkozó jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőre is figyelemmel – a jóváhagyásra, illetve döntésre legalább három nap álljon a jóváhagyó, döntést hozó rendelkezésére.
(4)A bíróság előtti eljárásokban készülő iratokat a képviseletet ellátó iroda vezetője, a Tpvt. 83. §
(3)bekezdése szerinti esetben az eljáró versenytanács tagja és a képviseletet ellátó iroda vezetője együttesen kiadmányozza.
  1. § Jóváhagyás esetén a jóváhagyó aláírását vagy kézjegyét, a jóváhagyás dátumát, valamint az esetleges kiegészítéseket, utasításokat kell feltüntetni az iraton vagy a feljegyzésen. A jóváhagyás megtagadása esetén ezt a tényt, az esetleges ügyintézési utasításokkal együtt, szintén az iraton, a feljegyzésen vagy külön feljegyzésben kell jelezni.
  2. Támogató iroda véleményének kikérése, részvétele az eljárásban
  3. §
(1)Ha az eljárás során olyan jogalkalmazási, jogértelmezési, egyéb elvi vagy jelentős gyakorlati kérdés merül fel, amelyre vonatkozóan a Hivatalban még nem alakult ki egyértelmű és egységes álláspont, vagy egyébként speciális ismereteket igénylő gyakorlati kérdés merül fel, kikérhető azon támogató iroda véleménye, amely feladatkörére tekintettel az adott probléma megoldásához szükséges szakértelemmel rendelkezhet. Az ebben az utasításban meghatározott esetekben a támogató iroda véleményének kikérése kötelező.
(2)Ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik, a megkeresett iroda a véleményét
  1. a)ésszerű időn, de legkésőbb a megkereséstől számított öt napon belül adja meg, illetve
  2. b)haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül adja meg akkor, ha az eljáró vizsgáló iroda ügyintézési határideje nyolc nap vagy annál kevesebb.
(3)Ha a véleményezés valamely konkrét vizsgálati cselekményhez kapcsolódik, a megkeresést az eljáró vizsgáló iroda számára rendelkezésre álló határidő lejárta előtt olyan időben kell megküldeni a támogató irodának, hogy annak véleményezésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. Ha a kötelezően kikérendő vélemény bevárása a megkeresőre irányadó határidőben nem lenne lehetséges, a megkereső iroda megteszi a szükséges intézkedéseket a határidő meghosszabbítása iránt.
(4)A támogató iroda véleménye a megkereső irodát nem köti.
(5)Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló egyetért, a véleményezett döntés vagy egyéb eljárási irat tervezetét annak megfelelően módosítja, és ezt a tényt az irat ügyiratban maradó példányán az „észrevétel nem maradt fent” jegyzettel és aláírásával jelzi.
(6)Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló nem ért egyet, és egy esetleges szóbeli egyeztetés után is érdemi véleményeltérés marad fenn az érintett irodák között, ezt a tényt, valamint a véleménytől eltérés indokainak lényegét az ügyirat számára készített feljegyzésben kell rögzíteni.
(7)Ha versenyfelügyeleti eljárásban a kérdés eldöntésének mikéntje jelentős hatással lehet a vizsgálat irányára, a vizsgálatra fordítandó erőforrások mértékére, a vizsgáló iroda indítványára vagy saját kezdeményezésére az általános elnökhelyettes dönthet úgy is, hogy a kérdésben ki kell kérni a Versenytanács véleményét, illetve az eljáró versenytanácsnak a vizsgálat lefolytatásának módjára, irányára vonatkozó javaslatát.
  1. § Az ezen utasításban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékig a támogató iroda vizsgálója az eljárás irataiba betekinthet, eljárási cselekményeknél jelen lehet, azonban – ha ezen utasítás eltérően nem rendelkezik – döntés kiadmányozására nem jogosult, az eljárásban érintett személyekkel pedig csak az eljáró vizsgáló közreműködésével tart kapcsolatot.
  2. Üzleti vagy magántitokra vonatkozó nyilatkozatok kezelése, betekinthető iratváltozat készítése
  3. §
(1)Az eljáró vizsgáló az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezésétől vagy – a lefoglalási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy azzal kapcsolatosan tettek-e üzleti vagy magántitokra vonatkozó nyilatkozatot, valamint hogy a nyilatkozat megfelel-e a törvényi követelményeknek, és a) ha az indokolt, az adat feltehető jogosultját a Tpvt. 55/A. §
(3)bekezdése szerinti nyilatkozattételre hívja fel, illetve b) ha az adat üzleti titok, magántitok jellegének megítéléséhez az feltétlenül szükséges, illetve ahhoz a jogosulttól további információ szükséges, az adat jogosultját nyilatkozattételre hívja fel.
(2)Az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezésétől vagy – a lefoglalási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülésétől számított tizenöt napon belül, az
(1)bekezdés vagy a Tpvt. 65/B. §
(3)bekezdése szerinti esetben a megfelelő nyilatkozat beérkezésétől, de legkésőbb a nyilatkozattételre előírt határidő lejártától számított tizenöt napon belül a vizsgáló dönt arról, hogy annak tekintetében – részben vagy egészben – megszünteti a védett adatként kezelést, vagy erre nem lát alapot, és ezért azt továbbra is védett adatként kezeli.
(3)Az irat vagy annak egy része tekintetében a védett adatként kezelés fenntartása esetén – ha védett adatként kezelés megszüntetéséről szóló végzés meghozatalára is sor került, akkor e végzés jogerőre emelkedését követően – a vizsgáló, szükség esetén az adatszolgáltatónak, illetve az adat jogosultjának a Tpvt. 55/A. §
(5)bekezdése szerinti felhívása útján, gondoskodik olyan iratváltozat elkészültéről, amely a Tpvt. 55/C. §
(2)bekezdésének megfelelően, ahol lehetséges, ott körülírással, gyűjtőfogalom alkalmazásával, határértékek megadásával vagy az értelmezést segítő más módon utal a korlátozottan megismerhető adat tartalmára.
(4)A vizsgáló gondoskodik arról, hogy legkésőbb az ágazati vizsgálat jelentéstervezetének elkészítéséig, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás lezárásáig, illetve a vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztéséig az ügyiratban található valamennyi, korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat tekintetében rendelkezésre álljon az irat korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó kivonata.
(5)Az iratokba való betekintést lehetőség szerint az iratbetekintést engedélyező döntés közlését követő nyolc napon belüli időpontra kell biztosítani.
(6)Az iratbetekintés lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
  1. § A panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell a
  2. §-t azzal, hogy a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó iratváltozat rendelkezésre állásáról a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáig kell gondoskodni.
  3. Az érintettek adminisztratív terheinek figyelembe vétele
  4. §
(1)A felvilágosítás, információ, illetve adatszolgáltatás vagy nyilatkozattétel közlésére való felhívás során törekedni kell arra, hogy az az elérni kívánt célhoz mérten arányos legyen és annak teljesítése az érintettnek a lehető legkisebb adminisztratív teherrel járjon.
(2)Az ezen utasításban foglalt, valamely adat vagy irat szolgáltatására, nyilatkozat megtételére felhívásban előírható határidőkre, e határidők hosszabbítására vonatkozó szabályoktól indokolt esetben és mértékben az irodavezető jóváhagyásával el lehet térni, különösen akkor, ha az eltérést az eljárás hatékony és eredményes lefolytatása – az
(1)bekezdésre is figyelemmel – szükségessé teszi. 14. Eljárási költségek 17. §
(1)Ha valamely eljárási cselekmény olyan egyéb eljárási költséggel jár, amelyet a Hivatalnak kell előlegeznie, a vizsgáló iroda az eljárási cselekmény megtétele vagy az arra vonatkozó döntés meghozatala előtt előzetesen egyeztet a Költségvetési Irodával, hogy az előlegezéshez előre láthatóan szükséges fedezet rendelkezésre álljon.
(2)Az egyéb eljárási költség mértékének megállapításáról való döntés meghozatala előtt a vizsgáló iroda kikérheti a Költségvetési Iroda véleményét. A véleménykérésre megfelelően alkalmazni kell a 12. § rendelkezéseit.
(3)A Költségvetési Iroda az eljárási költség megelőlegezésére, illetve viselésére vonatkozó jogerős és végrehajtható végzés alapján haladéktalanul gondoskodik a Hivatalt terhelő összeg kifizetéséről. 15. Hirdetményi közlés 18. §
(1)Hirdetményi közlés szükségessége esetén a vizsgáló a hirdetmény és a hirdetményi úton közlendő kiadmány egy példányát megküldi az Informatikai és Iratirányítási Irodának, amely haladéktalanul gondoskodik a hirdetménynek a kifüggesztés napjaként megjelölt napon legkésőbb reggel 8 órakor a honlap erre szolgáló oldalán, valamint a Hivatal földszinti fogadóterében található elektronikus hirdetőtáblán (a továbbiakban: hirdetőtábla) olyan módon való közzétételéről, hogy a hirdetmény szövege folyamatosan bárki számára elérhető legyen, továbbá gondoskodik a hirdetmény központi rendszeren való közzétételéről.
(2)A hirdetmény hirdetőtáblán való kifüggesztésének és onnan való levételének napját az Informatikai és Iratirányítási Iroda ügyintézője vezeti rá – aláírásával és bélyegzőlenyomattal ellátva – a kiadmány hirdetményi közlés céljára megküldött példányára, majd a kiadmányt visszaküldi a vizsgáló irodának az ügyiratban való elhelyezés céljából. 16. Versenypártolás szükségességének figyelemmel kísérése 19. §
(1)Az eljárás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a versenypártolás szükségességét, és ha az eljáró iroda vezetője azt szükségesnek tartja, a javasolt intézkedésről és annak indokairól tájékoztatja az Elnökhelyettesi Titkárságot.
(2)Versenypártolás szükségessége különösen akkor merül fel, ha olyan érdemi versenyprobléma, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatal lehetőségeivel kapcsolatos probléma merül fel, amely a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, illetve azok hiányából vagy a verseny szabadságát sértő hatósági döntésből következik, és ezért indokolt a jogszabály előkészítéséért felelős szerv, illetve – ha annak a Tpvt. 85. §-a szerinti feltételei fennállnak – a döntést hozó hatóság megkeresése. 17. Együttműködési megállapodásban foglalt feladatok ellátása 20. §
(1)Ha a Hivatal és más hatóság között a feladataik hatékonyabb ellátása, hatósági eljárásaik eredményesebb lefolytatása érdekében megkötött, az egymás közötti együttműködés szabályait meghatározó megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) értesítési, tájékoztatási vagy más eljárási kötelezettséget ír elő az együttműködési megállapodásban részes másik hatóság felé, arról a vizsgáló iroda az együttműködési megállapodás alapján a Hivatal részéről kapcsolattartóként kijelölt személy (a továbbiakban: kijelölt kapcsolattartó) útján, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint haladéktalanul gondoskodik.
(2)A Fogyasztóvédelmi Iroda – elsődlegesen az Fttv.
  1. §-ában megjelölt társhatóságok által az Fttv.
  2. §-a szerinti együttműködés keretében átadott adatok és információk, így különösen az Fttv.
  3. §
(3)bekezdésében, illetve 23. §
(3)bekezdésében előírt értesítések alapján – folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó, más hatóság által indított eljárásokat, és amennyiben a Hivatal hatáskörébe tartozó, vagy eddigi jogalkalmazási gyakorlattól lényegesen eltérő eljárást észlel, gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről.
(3)A kijelölt kapcsolattartó a szükséges intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti a feladatkörrel rendelkező irodát az együttműködési megállapodásban részes másik hatóságtól érkező, folyamatban lévő eljárás vagy új eljárás indítása szempontjából releváns tájékoztatás, értesítés érkezéséről. II. Fejezet Piacelemzés, ágazati vizsgálat 18. Piacelemzés 21. §
(1)Piacelemzés lefolytatásáról – az elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az általános elnökhelyettes által előterjesztett javaslat alapján (a továbbiakban: piacelemzési javaslat) – az elnök dönt.
(2)A piacelemzési javaslatban be kell mutatni
  1. a)a piacelemzéssel vizsgálandó ágazatot, illetve piaci gyakorlatot, valamint a vizsgálandó kérdéseket,
  2. b)azokat a körülményeket, melyek a piacelemzés készítését indokolják,
  3. c)az indítás tervezett időpontját és a tervezett ütemezést,
  4. d)az adatgyűjtés lehetséges módszerét az érintettek lehetséges körével,
  5. e)az elemzés lefolytatatásának tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, f ) a piacelemzés lefolytatásáért felelős és az abban közreműködő szervezeti egységre vonatkozó javaslatot, továbbá
  6. g)azt, hogy indokolt-e külső szakértő vagy tanácsadó igénybevétele.
(3)A piacelemzési javaslatot meg kell küldeni
  1. a)véleményezés céljából
  2. aa)a támogató irodák, valamint
  3. ab)a vizsgáló irodák, továbbá
  4. b)tájékoztatásul
  5. ba)az elnök
  6. bb)az általános elnökhelyettes, valamint
  7. bc)a Versenytanács elnöke részére.
(4)Ha a piacelemzési javaslat külső szakértő vagy tanácsadó igénybevételére is javaslatot tesz, azt a főtitkár részére is meg kell küldeni véleményezés céljából.
(5)A kezdeményezés alapján az elnök dönt a piacelemzés elindításáról, egyidejűleg kijelöli a piacelemzés lefolytatásáért felelős irodát, valamint dönt arról, hogy a piacelemzésbe bevonható-e külső szakértő vagy tanácsadó, továbbá meghatározza a piacelemzés ütemezését. 22. §
(1)A piacelemzés lefolytatásáról, ideértve a piacelemzés megkezdésének a honlapon való nyilvánosságra hozatalát is, a kijelölt iroda gondoskodik.
(2)A piacelemzés során az adatok, információk iránt megkeresett személyeket, vállalkozásokat a válaszadás mellőzésének lehetőségéről tájékoztatni kell.
(3)A kijelölt iroda az ütemtervben megjelölt időpontban, illetve ha egyébként szükségesnek tartja, helyzetjelentést készít a piacelemzés állásáról.
(4)A helyzetjelentés tartalmazza
  1. a)az addig megállapított tényeket, feltárt körülményeket,
  2. b)a már elvégzett és a még elvégzendő adatfeltárási, kutatási, elemzési feladatokat,
  3. c)a piacelemzés további tervezett ütemezését, valamint
  4. d)a piacelemzés során felmerülő egyéb fontos körülményeket, javaslatokat.
(5)A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak.
(6)Ha a piacelemzés lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, soron kívül helyzetjelentést készít, javaslatot téve versenyfelügyeleti eljárás megindítására a relevánsnak ítélt tényállás alapján érintett vizsgáló irodának. Ha a javaslattal az érintett iroda egyetért, megteszi a versenyfelügyeleti eljárás megindításához szükséges intézkedéseket.
(7)A versenyfelügyeleti eljárás megindítása a piacelemzés további folytatását nem érinti. 23. §
(1)A kijelölt iroda a piacelemzés eredményét bemutató tanulmány tervezetét véleményezés céljából megküldi a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak, valamint tájékoztatásul az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének.
(2)Az észrevételek alapján véglegesített tanulmányt a kijelölt iroda – a Tpvt. 43/F. § szerinti intézkedésre vonatkozó esetleges javaslatával együtt – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek.
(3)Az elnök döntését követően a kijelölt iroda gondoskodik a piacelemzés eredményét bemutató tanulmánynak a honlapon való közzétételéről.
  1. § A piacelemzés során a piacelemzés eredményét bemutató tanulmányt az elnök, az egyéb iratokat pedig a piacelemzés lefolytatására kijelölt iroda vezetője kiadmányozza.
  2. Ágazati vizsgálat
  3. §
(1)Ágazati vizsgálat lefolytatásáról – az elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az általános elnökhelyettesnek az ágazati vizsgálat koncepcióját tartalmazó javaslata alapján – az elnök dönt.
(2)Az ágazati vizsgálati koncepcióban be kell mutatni
  1. a)az ágazati vizsgálattal érintett ágazatot,
  2. b)azokat a piaci körülményeket, melyek az ágazati vizsgálat készítését indokolják,
  3. c)az ágazati vizsgálat indításának tervezett időpontját és tervezett ütemezését,
  4. d)az adatgyűjtés lehetséges módszerét az érintettek lehetséges körével,
  5. e)a vizsgálat lefolytatatásának tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, f ) a vizsgálat lefolytatásáért felelős és az abban közreműködő szervezeti egységre vonatkozó javaslatot, továbbá
  6. g)a más tagállami versenyhatóság vagy a Bizottság által az érintett ágazat vagy piac tekintetében korábban lefolytatott vizsgálatokat.
(3)Az ágazati vizsgálati koncepciót meg kell küldeni
  1. a)véleményezés céljából
  2. aa)a támogató irodák, valamint
  3. ab)az ágazati vizsgálatban közreműködésre javasolt irodák, továbbá
  4. b)tájékoztatásul
  5. ba)az elnök
  6. bb)az általános elnökhelyettes, valamint
  7. bc)a Versenytanács elnöke részére.
(4)Az ágazati vizsgálat megindításával egyidejűleg az elnök kijelöli az ágazati vizsgálat lefolytatásáért felelős irodát, meghatározva az ágazati vizsgálat ütemezését, befejezésének határidejét. 26. §
(1)Az elnök döntését követő tizenöt napon belül a kijelölt iroda előkészíti az ágazati vizsgálat megindításáról szóló végzés és hirdetmény tervezetét.
(2)A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat megindításáról szóló végzés elnök általi kiadmányozását követően gondoskodik a hirdetménynek a honlapon való közzétételéről.
(3)A Nemzetközi Iroda rögzíti az ágazati vizsgálatot indító végzés adatait az ECN-ET rendszerben.
(4)A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat megindításától számított harminc napon belül gondoskodik az első adatkérő végzések kiküldéséről.
(5)Adatszolgáltatásra felhívás esetén az adatszolgáltatásra kötelezett tizenöt, illetve – az adatkérés összetettségéből következően – harmincnapos határidővel, ismételt adatkérés esetén pedig nyolc-, illetve tizenöt napos határidővel hívható fel adat, irat szolgáltatására. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal hosszabbítható meg. 27. §
(1)A kijelölt iroda az ütemtervben megjelölt időpontban, de legalább félévente helyzetjelentést készít az ágazati vizsgálat állásáról.
(2)A helyzetjelentés tartalmazza
  1. a)az addig megállapított tényállást,
  2. b)a már elvégzett és a még elvégzendő vizsgálati cselekményeket,
  3. c)az ágazati vizsgálat további tervezett ütemezését, valamint
  4. d)az ágazati vizsgálat során felmerülő egyéb fontos körülményeket.
(3)A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint az ágazati vizsgálati koncepció véleményezésében részt vett irodáknak.
(4)Ha az ágazati vizsgálat lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, soron kívül helyzetjelentést készít, javaslatot téve ügyindításra a relevánsnak ítélt tényállás alapján érintett vizsgáló irodának.
(5)Amennyiben az ügyindítási javaslattal az érintett iroda egyetért, megteszi a versenyfelügyeleti eljárás megindításához szükséges intézkedéseket. A versenyfelügyeleti eljárás indítása az ágazati vizsgálat további folytatását nem érinti. 28. §
(1)A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés tervezetét véleményezés céljából megküldi az általános elnökhelyettesnek, valamint az ágazati vizsgálat koncepciójának véleményezésében részt vett irodáknak.
(2)Az ágazati vizsgálati jelentés tartalmazza
  1. a)az ágazati vizsgálat tárgyát, így különösen a vizsgált kérdéseket,
  2. b)az ágazati vizsgálattal érintett piacok részletes bemutatását,
  3. c)az ágazati vizsgálatba vont vállalkozások és piaci magatartások részletes bemutatását,
  4. d)az ágazati vizsgálat során feltárt tényeket és megállapításokat,
  5. e)az ágazati vizsgált eredményeként feltárt magatartás értékelését, annak feltárt okait, javaslatokat.
(3)A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentésnek a Tpvt. 43/E. § szerint észrevételezésre bocsátandó tervezetét jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek, és egyben indítványt tesz arra, hogy a tervezet észrevételezésére a Tpvt. 43/E. §
(2)bekezdése vagy
(3)bekezdése szerinti kerüljön sor.
(4)Az elnök jóváhagyása alapján a kijelölt iroda lefolytatja a jelentéstervezet észrevételezésével kapcsolatos eljárást, továbbá elkészíti az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, valamint az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés végleges változatát, majd – az
(1)bekezdésben jelzettekkel való egyeztetést követően – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek.
(5)Az elnök döntését követően a kijelölt iroda gondoskodik az ágazati vizsgálat Tpvt. 43/E. §
(4)bekezdése szerinti dokumentumainak a honlapon való közzétételéről.
(6)Az ágazati vizsgálat eredménye alapján a kijelölt iroda javaslatot tesz az elnöknek a Tpvt. 43/F. § szerinti intézkedésre.
(7)A Nemzetközi Iroda rögzíti az ECN-ET rendszerben az ágazati vizsgálat lezárultának tényét és a vizsgálat eredményére vonatkozó adatokat. 29. §
(1)Az ágazati vizsgálat során eljárási bírságot kiszabó végzés tervezetét a Jogi Iroda véleményezi.
(2)Az ágazati vizsgálat során hozott végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli.
(3)Az ágazati vizsgálat során
  1. a)az ágazati vizsgálatot megindító végzést és az ágazati vizsgálatot lezáró jelentést az elnök,
  2. b)az egyéb iratokat a kijelölt iroda vezetője kiadmányozza. III. Fejezet A panasszal kapcsolatos eljárás 20. A panasz és a panaszként kezelendő beadványok 30. §
(1)E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező, a Tpvt. 43/H. §
(1)bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványra.
(2)A más hatóságtól vagy a Tpvt. 70. §
(2)bekezdése szerint a bíróságtól áttett, jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező beadványra ezen Fejezet rendelkezéseit kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy
  1. a)a nem az áttevő hatóság saját észlelésén alapuló beadvány, és a bíróságtól áttett beadvány esetén panaszosnak a beadványt tevőt kell tekinteni,
  2. b)az áttevő hatóság saját észlelésén alapuló beadvány esetén az áttevő hatóságot csak az eljárás versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélküli lezárásáról és annak indokairól kell levélben tájékoztatni.
(3)Az elnök vagy az általános elnökhelyettes a
(2)bekezdés a) pontja szerinti esetben is dönthet úgy, hogy az áttevő hatóságot az eljárás lezárásáról és annak indokairól tájékoztatni kell. 31. §
(1)Ha a jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező, szóbeli – személyes vagy telefonos – meghallgatáson előterjesztett folyamodványról (a továbbiakban: folyamodvány) a meghallgatás alapján egyértelművé válik, hogy nyilvánvalóan alaptalan, vagy annak tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, az Ügyfélszolgálati Iroda erről, illetve az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságról a folyamodvánnyal élőt szóban tájékoztatja.
(2)Ha a folyamodvány az
(1)bekezdés alapján nem intézhető el, és a folyamodvány tárgyának további vizsgálata indokolt, az Ügyfélszolgálati Iroda felhívja a folyamodvánnyal élő figyelmét a panasztétel és a bejelentés lehetőségére, erre irányuló kérelme esetén személyes meghallgatás esetén jegyzőkönyvben rögzíti a panaszt, illetve – ha a folyamodvány tárgya a Felderítő Iroda feladatkörébe tartozik – átirányítja a folyamodvánnyal élőt a Felderítő Iroda kijelölt vizsgálójához.
(3)Az Ügyfélszolgálati Iroda nyilvántartást vezet a meghallgatásokról, amelyben rögzíteni kell a meghallgatás időpontját, a folyamodvány tárgyát és a folyamodvány elintézésének módját. 32. §
(1)A kartellre vonatkozó információ nem bejelentés vagy engedékenységi kérelem keretében történő szolgáltatását a Tpvt. 43/I. §-a szerinti panasznak kell tekinteni akkor is, ha
  1. a)azzal egyidejűleg az információt szolgáltató személy eljárás megindítását vagy díjat nem kért kifejezetten, valamint
  2. b)a versenyfelügyeleti eljárásban már tanúként részt vevő személy önként, saját kezdeményezésre a tanúmeghallgatáson kívül szolgáltatta az információt.
(2)A kartellre vonatkozó információt személyesen szolgáltató személyt a Felderítő Iroda hallgatja meg.
(3)A vizsgáló felhívja az információt személyesen szolgáltató személy figyelmét arra, hogy a Tpvt. 43/G. §
(3)bekezdése alapján kérheti, hogy ne fedjék fel azt a tényt, hogy a Hivatalnál panasszal élt.
(4)Ha az információt szolgáltató személy az információ szolgáltatásával egyidejűleg a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjigényét is jelzi, meghallgatása során tájékoztatni kell a díjra vonatkozó általános szabályokról és arról, hogy díjigényét a panasz vizsgálatát követően a Hivatalnak a Tpvt. 79/B. §
(2)bekezdése szerinti tájékoztatásától számított öt napon belül kell majd hivatalosan megtennie, továbbá ha személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a Hivatal részére, figyelmeztetni kell, hogy ennek hiányában részére a Tpvt. 79/A. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti díj nem jár.
(5)A személyes információszolgáltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a
(3)és
(4)bekezdésben előírt tájékoztatást, illetve annak tudomásulvételét is. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az átadott iratot.
(6)Ha az információt szolgáltató személy személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a Hivatal részére, az információ szolgáltatásáról készítendő feljegyzésben rögzíteni kell az információ Hivatal rendelkezésére bocsátásának körülményeit, valamint a
(4)bekezdés szerinti kioktatás tényét.
  1. Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása
  2. §
(1)Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz beérkezése után ellenőrzi, hogy a panasz
  1. a)kartellre vonatkozik-e,
  2. b)tárgyában indult-e versenyfelügyeleti eljárás,
  3. c)tárgyában érkezett-e bejelentés a Hivatalhoz,
  4. d)nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető-e,
  5. e)a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésének van-e helye, f ) ismételten előterjesztettnek tekinthető-e,
  6. g)névtelennek tekinthető-e.
(2)Nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető az a panasz, amelynek a) tárgyában az eljárás lefolytatása a Tpvt. 86. §
(1)bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik,
  1. b)tárgya nem tartozik azon jogszabályi rendelkezések hatálya alá, amelyek megsértése esetén a Hivatal jár el,
  2. c)tárgyában a Hivatal eljárásának megindítására törvényben meghatározott határidő lejárt, vagy
  3. d)tárgyában jogsértés – a panaszban előadott tényállás valótlansága okán – nyilvánvalóan nem valószínűsíthető.
(3)Ismételten előterjesztettnek tekinthető az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú – ugyanazon vállalkozás egyazon magatartása tárgyában tett – panasz, azzal, hogy ennek megítélése során figyelemmel kell lenni a korábbi panasz elintézése során irányadó körülményekben időközben bekövetkezett változásra is.
(4)Névtelen panasznak az a panasz minősül, amelyből
  1. a)postai úton érkezett beadvány esetében a panaszos neve és címe,
  2. b)elektronikus levélben érkezett beadvány esetében a küldő kiléte nem állapítható meg. 34. §
(1)Ha a panaszban jogsértőként kifogásolt konkrét magatartás, tevékenység vagy állapot tárgya (a továbbiakban együtt: panasz tárgya) kartellre vonatkozik, az Ügyfélszolgálati Iroda az eljárást a Felderítő Irodának adja át.
(2)Ha a kartellre vonatkozó panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás még folyamatban van, az Ügyfélszolgálati Iroda az eljárást átadja a versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgáló irodának. Az egyéb folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás esetén az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. §
(5)bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgálót, és az eljárást lezárja.
(3)Ha a panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. §
(5)bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja.
(4)Ha a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás még folyamatban van, az Ügyfélszolgálati Iroda átadja az eljárást a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgáló irodának, egyidejűleg a panaszosnak visszaigazolást küld, amely levélben tájékoztatja a panasszal kapcsolatos eljárás törvényi szabályairól, valamint arról, hogy panaszát a Hivatal kézhez vette, és azt a bejelentés kapcsán vizsgálja (a továbbiakban: visszaigazolás).
(5)Ha a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás versenyfelügyeleti eljárás indítása nélkül lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda erről a tényről – a bejelentés alapján a versenyfelügyeleti eljárás indítása feltételeinek fenn nem álltáról hozott végzésben foglalt indokoknak megfelelő rövid indokolással – tájékoztatja a panaszost, és az eljárást lezárja. Ha a Hivatal a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, az Ügyfélszolgálati Iroda megküldi a panaszt ugyanennek a hatóságnak.
(6)Ha az ismételten előterjesztett panasz tárgyában versenyfelügyeleti eljárás vagy bejelentéssel kapcsolatos eljárás van folyamatban, és az újabb panasz a panaszolt magatartás vonatkozásában további bizonyítékokat tartalmaz, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban, illetve a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgálót, egyebekben a panasszal kapcsolatos eljárást – a panaszos külön tájékoztatása nélkül – lezárja. Ha a tájékoztatás alapján a vizsgáló iroda vizsgálója úgy ítéli meg, hogy a panaszban foglalt információ a versenytanácsi szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárásban az ügy elbírálására hatással lehet, erről tájékoztatja az eljáró versenytanácsot.
(7)Az e §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a panasz tárgyában a panasz elintézése során, annak lezárása előtt indul – nem az adott panasz alapján – bejelentéssel kapcsolatos eljárás vagy versenyfelügyeleti eljárás. 35. §
(1)Ha a panasz a 34. § alapján nem intézhető el, de a panasz nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyfélszolgálati Iroda a panasszal kapcsolatos eljárást az alábbiak szerint lezárja:
  1. a)ha a panasz tárgyában történő eljárásra más hatóság hatásköre egyértelműen megállapítható, a panaszt – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt eljáró hatóságok között a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. szerinti jogsértés miatti panasz kivételével – megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, vagy
  2. b)a panaszost az indokok megadásával, bírósági hatáskörbe tartozó ügy esetén ennek jelzése mellett erről tájékoztatja.
(2)Ha a panasz az
(1)bekezdés alapján nem intézhető el, a Hivatal hatásköre fennállásának, illetve a panasz tárgya további tisztázása érdekében az Ügyfélszolgálati Iroda nyolcnapos határidő megjelölésével a panaszost, illetve – szükség esetén – tizenöt napos határidővel a panaszoltat további felvilágosítás és információ közlésére hívhatja fel.
(3)A Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó jogsértés miatti panasz esetén a Hivatal hatásköre fennállásának megállapításához az alábbi adatok beszerzése szükséges:
  1. a)a kereskedelmi gyakorlat észlelésének módja, helye,
  2. b)a kereskedelmi gyakorlat, illetve kereskedelmi kommunikáció egyéb helye, módja, eszköze,
  3. c)a kereskedelmi gyakorlat időtartama,
  4. d)a kereskedelmi gyakorlattal érintett földrajzi terület nagysága,
  5. e)a kereskedelmi gyakorlattal érintett üzletek száma, illetve f ) a kereskedelmi gyakorlattal érintett árumennyiség.
(4)Ha a felvilágosítás és információ közlésére vonatkozó felhívásra az előírt határidőn belül nem vagy nem kielégítő tartalommal érkezik válasz, az Ügyfélszolgálati Iroda kizárólag a Hivatal hatáskörének tisztázása érdekében szükség esetén ismételten felhívhatja a panaszost és a panaszoltat a felvilágosítás, információ közlésére.
(5)A felvilágosítás és információ közlésére vonatkozó felhívásban meghatározott határidő a panaszolt kérelmére egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(6)Ha a panaszos, illetve a panaszolt a felvilágosítás és információ közlésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, az Ügyfélszolgálati Iroda a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell. 36. § A rendelkezésre álló információk alapján az Ügyfélszolgálati Iroda
  1. a)a panaszt – az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. szerinti jogsértés miatti panasz kivételével – megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja, ha megállapítható, hogy a panasz tárgyában az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik,
  2. b)hatásköri egyeztetést kezdeményez, ha az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. szerinti jogsértés miatti panasz tekintetében megállapítható, hogy azzal kapcsolatban az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik,
  3. c)a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja és a panaszost az indokok megadásával, bírósági hatáskörbe tartozó ügy esetén ennek jelzése mellett erről tájékoztatja, ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan,
  4. d)az eljárást átadja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának, ha a panasz alapján jogsértés valószínűsíthető, vagy
  5. e)egyéb esetben az eljárást ideiglenesen lezárja. 37. § Az ideiglenesen lezárt eljárás ügyiratát az érintett vizsgáló iroda vezetőjének eltérő intézkedéséig, illetve az eljárás lezárásáig az Ügyfélszolgálati Iroda őrzi vagy gondoskodik annak irattárba adásáról. 38. § A kartellel kapcsolatos panaszt kivéve az Ügyfélszolgálati Iroda legkésőbb az eljárás vizsgáló irodának való átadásával, vagy az eljárás ideiglenes lezárásáról való döntéssel egyidejűleg – ha a panaszosnak a szükséges felvilágosítás, információ közlésére való felhívására nem került még sor – a panaszosnak visszaigazolást küld. 39. §
(1)Ha a panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az Ügyfélszolgálati Iroda a többi érintett vizsgáló iroda egyidejű értesítése mellett átadja a panasszal kapcsolatos eljárást a feladatkörükbe tartozó jogsértés tekintetében az érintett vizsgáló irodáknak, azzal, hogy szükség esetén az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjével egyeztetve meghatározza a relevánsabbnak ítélt tényállás alapján eljáró vizsgáló irodát (a továbbiakban: első helyen felelős iroda).
(2)A Felderítő Iroda érintettsége esetén minden esetben részére kell átadni az eljárást. 40. § Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elvégezni a panasz vizsgálatát. 41. § Az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálójának
  1. a)a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésére,
  2. b)a panasszal kapcsolatos eljárás nyilvánvaló alaptalanság okán való lezárására,
  3. c)a panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárására,
  4. d)a panasz vizsgáló irodának való átadására vonatkozó döntéséhez az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjének jóváhagyása szükséges. 22. Eljárás az Ügyfélszolgálati Iroda által véglegesen nem lezárható eljárások esetében 42. §
(1)Az ideiglenesen lezárt eljárás tekintetében a vizsgáló iroda – saját vagy az általános elnökhelyettes kezdeményezésére – az Ügyfélszolgálati Iroda döntését – szükség esetén az ügyiratnak az Ügyfélszolgálati Irodától vagy az irattárból való kikérése és tanulmányozása alapján – felülbírálhatja, és dönthet a panasz kapcsán szükséges további intézkedésekről.
(2)Ha az Ügyfélszolgálati Iroda még nem küldte meg a panaszosnak a Tpvt. 43/I. §
(4)és
(5)bekezdésében előírt értesítést, tájékoztatást, arról a továbbiakban a vizsgáló iroda gondoskodik. 43. §
(1)A Felderítő Iroda előzetesen minősíti a kartellra vonatkozó, nem engedékenységi kérelem keretében szolgáltatott információt, és ha az előzetes minősítés eredményeként az információ feltehetőleg a Tpvt. 79/A. §
(1), illetve
(2)bekezdése szerint minősülhet, arról a Felderítő Iroda külön feljegyzést készít.
(2)Ha az adott panasz alapján nem indul versenyfelügyeleti eljárás, a szolgáltatott információnak a Tpvt. 79/A. §
(1)vagy
(2)bekezdés szerinti minősítése kizárt; erről a panaszost csak akkor kell írásban tájékoztatni, ha panaszával együtt a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjat is igényelt. 44. §
(1)Ha a Hivatal hatáskörének megállapításához és a jogsértés valószínűsíthetőségéről való döntéshez szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll, a vizsgáló megállapítja, hogy
  1. a)versenyfelügyeleti eljárás megindítása szükséges,
  2. b)a panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más hatóságnak való megküldésének van helye,
  3. c)a panasz alapján jogsértés nem valószínűsíthető,
  4. d)versenyfelügyeleti eljárás megindítása mellőzhető, vagy
  5. e)a Tpvt. 91/K. §
(2)bekezdése szerinti végrehajtás iránti megkeresés szükséges.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti esetben a vizsgáló iroda megteszi a döntésnek megfelelő intézkedéseket.
(3)Az
(1)bekezdés c) pontja szerinti esetben a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról, továbbá az
(1)bekezdés d) pontja szerinti esetben a versenyfelügyeleti eljárás megindításának mellőzéséről, valamint az
(1)bekezdés
  1. e)pontja szerinti esetben a végrehajtás iránti megkeresésről a vizsgáló iroda vezetőjének indokolt javaslatára
  2. a)kartellre vonatkozó panasz esetén az elnök,
  3. b)egyéb esetben az általános elnökhelyettes dönt.
(4)Ha a
(3)bekezdés szerinti esetben az elnök, illetve az általános elnökhelyettes a versenyfelügyeleti eljárás megindításának szükségessége mellett dönt, a vizsgáló iroda megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket.
(5)A versenyfelügyeleti eljárás megindítása az
(1)bekezdés
  1. d)pontjának alkalmazásában
  2. a)a közérdek hiánya, vagy
  3. b)a vizsgáló iroda, illetve a Hivatal folyamatban lévő eljárások, jelentősebb feladatok miatti leterheltsége alapján mellőzhető. 45. §
(1)Ha a 44. §
(1)bekezdése szerinti döntéshez további információra van szükség, a panasz vizsgáló irodára érkezését követő tizenöt napon belül a panaszost nyolcnapos, illetve – szükség esetén – a panaszoltat tizenöt napos határidővel a szükséges felvilágosítás, információ közlésére kell felhívni. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal hosszabbítható meg.
(2)Ha a panaszos, illetve a panaszolt a felvilágosítás, információ közlésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell. 46. §
(1)A 44. §
(1)bekezdése szerinti döntést – a 42. §
(1)bekezdése szerinti panaszokról való döntés kivételével – az eljárásnak az Ügyfélszolgálati Iroda általi átadásától számított két hónapon belül kell meghozni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti határidő az általános elnökhelyettes jóváhagyásával meghosszabbítható.
(3)A
(2)bekezdés szerinti kérelem tartalmazza
  1. a)a hosszabbítási igény indokát,
  2. b)a hosszabbításig eltelt időben elvégzett vizsgálati cselekmények ismertetését,
  3. c)a hosszabbítás tartama alatt még elvégzendő tervezett vizsgálati cselekmények ismertetését. 47. §
(1)A panasszal kapcsolatos eljárás
  1. a)a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésével,
  2. b)– a
(2)bekezdés szerinti eltéréssel – a 44. §
(2)és
(3)bekezdés alapján meghozott döntéssel, c) ha az Ügyfélszolgálati Irodának az eljárás ideiglenes lezárásáról hozott döntésétől eltérő döntés időközben nem született, a panasz beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezárul.
(2)A versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 44. §
(5)bekezdés b) pontjában jelzett okból történő mellőzése esetén a panasszal kapcsolatos eljárás függőben marad a Tpvt. 43/I. §
(5)bekezdés szerinti időpontig. 48. §
(1)Ha a panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az egyes vizsgáló irodák a saját feladatkörükbe tartozó jogsértések tekintetében – az 51. §-ra is figyelemmel – önállóan járnak el, azzal, hogy előzetesen egyeztetnek a Tpvt. 43/I. §-a szerinti eljárási cselekmény elvégzéséről és kölcsönösen tájékoztatják egymást a panasszal kapcsolatos eljárás során hozott döntésekről.
(2)A nem első helyen felelős iroda a 44. §
(1)bekezdés szerinti döntését, továbbá az elnök, illetve az általános elnökhelyettes döntését közli az első helyen felelős irodával.
(3)Az első helyen felelős iroda gondoskodik a panaszosnak a Tpvt. 43/I. §
(4)és
(5)bekezdésében, illetve az ebben az utasításban előírt tájékoztatásáról, a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldéséről. 49. § Az eljáró vizsgálónak a 44. §
(1)bekezdése
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges. 23. A panasszal kapcsolatos eljárás egyéb szabályai 50. § E Fejezet szabályait a névtelen és a visszavont panaszra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más hatóságnak való megküldésére, a panaszos Tpvt. 43/I. §
(4)és
(5)bekezdése szerinti tájékoztatására, valamint visszaigazolás küldésére nem kerül sor.
  1. § Ha a panasz ugyanazon magatartás vonatkozásában többfajta jogsértésre utal, a panasszal kapcsolatos eljárás csak akkor zárható le, ha annak feltételei valamennyi jogsértés tekintetében fennállnak.
  2. § Az elektronikus levélben érkező beadvány tekintetében a panaszossal elektronikus levélben, kiadmányozott iratok esetében az iratot nem szerkeszthető pdf formátumban az elektronikus levélhez csatolva kell kapcsolatot tartani.
  3. §
(1)Ha a panasszal kapcsolatos eljárás során megállapítást nyer, hogy az Fttv.
  1. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, az Fttv. rendelkezéseinek megsértése miatti panasz tárgyában való eljárásra nem a Hivatalnak, hanem az áttevő hatóságnak van hatásköre, a Ket.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése alkalmazásával – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője – az általános elnökhelyettes jóváhagyásával – haladéktalanul hatásköri egyeztetést kezdeményez az érintett hatósággal.
(2)Ha a hatásköri egyeztetés egy hónapon belül nem vezet eredményre, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárása kezdeményezéséről – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a Jogi Iroda véleményének kikérésével készített előterjesztése alapján az általános elnökhelyettes dönt.
(3)Ha a hatásköri egyeztetés eredményeként tisztázódik, hogy a panasz tárgyában az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, az eljáró iroda a panaszt megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja.
(4)Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti panasznak az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóságnak való megküldése esetén az érintett hatóság hatásköri egyeztetést kezdeményez, az egyeztetésben – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével egyeztetve, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője vesz részt azzal, hogy a Jogi Iroda véleményét is ki kell kérni.
(5)A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárásában a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli. 54. §
(1)Az Ügyfélszolgálati Iroda havonta korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó beszámolót készít az adott időszakban ideiglenesen lezárt eljárásokról.
(2)A beszámoló legalább a következő adatokat tartalmazza:
  1. a)a panasz iktatószáma,
  2. b)a panasz beérkezésének napja,
  3. c)annak megjelölése, hogy a panasz
  4. ca)magánszemélytől,
  5. cb)vállalkozástól,
  6. cc)civil szervezettől vagy közintézménytől,
  7. cd)hatóságtól, vagy
  8. ce)bíróságtól érkezett-e; a
  9. cd)alpont szerinti esetben a hatóság nevét és annak tényét is megjelölve, hogy a hatóság saját észlelésén vagy beadvány áttételén alapul-e,
  10. d)annak ténye, ha a panasz névtelennek minősül,
  11. e)a panaszolt vállalkozás neve, f ) a panasz tárgyának rövid leírása,
  12. g)az ideiglenes lezárás ténye és annak indoka, valamint
  13. h)annak a vizsgáló irodának, valamint – szükség esetén – további érintett vizsgáló irodának a megjelölése, amelynek feladatkörébe a panasz tárgya szerint tartozik.
(3)A beszámolót az Ügyfélszolgálati Iroda – minden esetben elektronikus formában is – megküldi az Elnökhelyettesi Titkárságnak és a vizsgáló irodák vezetőinek.
  1. § Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az ügyregiszter adatai alapján havonta ellenőrzi, hogy a
  2. §
(1)bekezdés c) pontja és 47. §
(2)bekezdése szerinti eljárások közül az ott meghatározott okból melyeket kell további külön intézkedés nélkül lezártnak tekinteni, továbbá a lezárás tényéről – a szükséges további feladatok megtétele érdekében – tájékoztatja az Ügyfélszolgálati Irodát, az érintett vizsgáló irodát, továbbá az Elnökhelyettesi Titkárságot. 56. §
(1)Az Elnökhelyettesi Titkárság háromhavi rendszerességgel – az alábbi típusok szerinti bontásban – beszámol az adott időszakban
  1. a)az Ügyfélszolgálati Iroda által
  2. aa)ideiglenesen lezárt eljárásokról, és
  3. ab)a vizsgáló irodának átadott eljárásokról,
  4. b)az adott időszakban a 44. § szerint lezárt eljárásokról, valamint
  5. c)a függőben tartott eljárásokról.
(2)A beszámoló az alábbi adatokat tartalmazza: a) az 54. §
(2)bekezdés a)–f ) és
  1. h)pontja szerinti adatok,
  2. b)a panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárásáról, 44. § szerinti lezárásáról, illetve függőben tartásáról hozott döntés ténye, indoka és napja,
  3. c)a vizsgáló irodáknak átadott panasz esetén a 44. § szerinti döntés határideje,
  4. d)az ideiglenesen lezárt eljárások esetén a hat hónapos határidő lejártának napja, és
  5. e)a függőben tartott eljárások esetén az egyéves határidő lejártának napja.
(3)A vizsgáló irodák az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti információt az adott vizsgáló iroda által első helyen intézett panasszal kapcsolatos eljárások tekintetében – az Informatikai és Iratirányítási Irodával egyeztetve – legkésőbb a beszámoló elkészítését három nappal megelőzően elektronikus formában közlik az Elnökhelyettesi Titkársággal.
(4)A beszámolót az Elnökhelyettesi Titkárság – minden esetben elektronikus formában is – megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek, a Versenytanács elnökének, a vizsgáló irodáknak és az Ügyfélszolgálati Irodának, valamint a Jogi Irodának és a Vezető Közgazdász Irodájának.
  1. § Az e Fejezetben meghatározott határidők számítására a Ket. és a Tpvt. határidő-számításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a további felvilágosítás, információ közlésére irányuló felhívás elküldésétől az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésére adott határidő leteltéig terjedő idő nem számít bele a határidőbe.
  2. §
(1)Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárásának támogatása érdekében az általános elnökhelyettes a jogalkalmazási gyakorlat alapján útmutatót ad ki azokról a leggyakoribb esetekről, amelyekben egyértelműen megállapítható más hatóság hatásköre, illetve a panasz nyilvánvalóan alaptalan voltának megítélésére okot adó egyéb körülmény. Az útmutató tartalmazza a vonatkozó tényállástípusokat, az adott tényállás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat, továbbá az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések rövid bemutatását.
(2)Az útmutatót az általános elnökhelyettes egyezteti a főtitkárral, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjével is.
(3)A vizsgáló irodák folyamatosan figyelemmel kísérik a feladatkörükbe tartozó területen a jogszabályi változásokat, és ha azok alapján szükséges, vagy ha az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszokkal kapcsolatos eljárás során időközben újabb, nyilvánvalóan alaptalannak minősülő eseteket azonosított, akkor kezdeményezik az útmutató kiegészítését vagy módosítását.
(4)Az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, a vizsgáló irodák vezetői és az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője évente egyszer értékelik az útmutató alkalmazását, és megvizsgálják felülvizsgálatának szükségességét. IV. Fejezet A bejelentéssel kapcsolatos eljárás 24. Általános szabályok 59. §
(1)E Fejezetet kell alkalmazni a bejelentésekkel kapcsolatos eljárásra. A bejelentéshez kapcsolódó eljárásban megfelelően alkalmazni kell a
  1. §-t és az
  2. §-t, azzal, hogy az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője nem jogosult a hatásköri egyeztetés kezdeményezésére.
(2)A bejelentéssel kapcsolatos eljárást azzal a magatartással, feltételezett jogsértéssel kapcsolatosan kell lefolytatni, amelynek a bejelentésére az adott bejelentési űrlap szolgál. 25. A bejelentéssel kapcsolatos formai követelmények vizsgálata 60. §
(1)A bejelentési űrlap beérkezésétől számított három napon belül az Ügyfélszolgálati Iroda megvizsgálja, hogy az megfelel-e a bejelentésre vonatkozó formai követelményeknek.
(2)Az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentési űrlap panasszá minősítéséről dönt, ha
  1. a)nem a bejelentés benyújtásának időpontjában alkalmazandó űrlapot töltötték ki,
  2. b)a beadványt nem az abban hivatkozott magatartás, feltételezett jogsértés bejelentésére szolgáló bejelentési űrlapon nyújtották be,
  3. c)a bejelentési űrlap nincs aláírva, ideértve azt is, ha az elektronikusan benyújtott űrlapon nem szerepel megfelelő elektronikus aláírás,
  4. d)a bejelentési űrlap benyújtója képviseleti jogosultságát megfelelően nem igazolta,
  5. e)az űrlap kötelezően kitöltendő részei nincsenek kitöltve, ideértve azt is, ha a kért információt máshol, vagy úgy adják meg, hogy annak tartalma nem azonosítható vagy értelmezhető, így különösen ha a bejelentett személye vagy a kifogásolt magatartás mibenléte egyértelműen nem azonosítható, f ) ahhoz nem csatolták a beadvány alapján egyértelműen a beadványt tevő rendelkezésére álló, a bejelentésben kifogásolt magatartás alátámasztására szolgáló összes bizonyítékot.
(3)A bejelentési űrlapra nem tartozó, de ott kifogásolt, egyébként a Hivatal hatáskörébe tartozó jogsértésre vonatkozó jelzésről az Ügyfélszolgálati Iroda értesíti az érintett vizsgáló irodát azzal, hogy annak tekintetében a bejelentéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása mellőzhető. 61. §
(1)Az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentési űrlap benyújtóját tájékoztatja az űrlapban foglaltak panasszá minősítéséről és annak indokáról.
(2)Ha a bejelentési űrlap benyújtója kifogásolja beadványának átminősítését, az erről szóló levelet haladéktalanul meg kell küldeni a Jogi Irodának, amely arról öt napon belül véleményt ad.
(3)Ha a Jogi Iroda nem ért egyet az átminősítésről hozott döntéssel, az átminősítés kérdésében – az Ügyfélszolgálati Irodának az átminősítés indokait, a beadványt tevő arra vonatkozó kifogását, valamint a Jogi Iroda véleményét ismertető előterjesztése alapján – az általános elnökhelyettes dönt.
(4)A benyújtót kifogása elbírálásáról az Ügyfélszolgálati Iroda levélben tájékoztatja. 62. §
(1)A beadvány panasszá minősítése esetén a továbbiakban a III. Fejezet szerint kell eljárni azzal, hogy a panasszal kapcsolatos eljárásban a panasz beérkezése idejeként a beadvány átminősítéséről való értesítés, ezzel kapcsolatos kifogás esetén a kifogás elbírálásáról hozott döntés panaszosnak való kiküldését kell tekinteni.
(2)Ha a bejelentési űrlap panasszá minősítésére nem kerül sor, az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentéssel kapcsolatos eljárást ügyintézésre átadja az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának. Ha a bejelentés kartellra vonatkozik, az eljárást a Felderítő Irodának kell átadni. Ha az Ügyfélszolgálati Iroda észleli, hogy a bejelentés tárgyában korábban érkezett panasszal kapcsolatos eljárás még folyamatban van, a panasszal kapcsolatos eljárást is átadja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának. 63. § Az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálójának a bejelentési űrlap átminősítésére vonatkozó döntéséhez az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjének jóváhagyása szükséges. 26. A bejelentéssel kapcsolatos tartalmi követelmények vizsgálata 64. §
(1)A vizsgáló iroda a bejelentés vizsgáló irodára érkezését követően nyolc napon belül
  1. a)ellenőrzi a Hivatal hatáskörének fennállását, és intézkedik
  2. aa)a hatáskör megállapításához szükséges további adatok beszerzése,
  3. ab)hatásköri egyeztetés kezdeményezése, vagy
  4. ac)az áttétel iránt,
  5. b)ellenőrzi az eljárás megszüntetése feltételeinek fennálltát, továbbá
  6. c)gondoskodik az Fttv. rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos ügyekben az Fttv. 12. §
(3)bekezdése szerinti együttműködési megállapodás keretében rendezett értesítési és ellenőrzési feladatok ellátásáról. 65. § Ha a vizsgáló iroda észleli, hogy a 60. §
(2)bekezdés szerinti szempontok alapján a bejelentési űrlap panasszá minősítésének van helye, akkor a
  1. § megfelelő alkalmazásával megteszi a szükséges intézkedéseket, és az átminősítés után a panaszt továbbítja az Ügyfélszolgálati Irodára a további intézkedés érdekében, vagy maga dönt a panasszal kapcsolatos további intézkedésekről.
  2. §
(1)Az Ügyfélszolgálati Irodától a vizsgáló irodának átadott panaszeljárással összefüggő bejelentéssel kapcsolatos eljárás lezárásakor – a bejelentés alapján hozott végzés tartalmától függően – gondoskodik az azonos tárgyú panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról azzal, hogy a panaszos tájékoztatására a bejelentés alapján hozott végzéssel szembeni jogorvoslati határidő leteltét követően, jogorvoslati kérelem esetén pedig a jogorvoslati eljárás eredményének ismeretében kerülhet csak sor. Ha a panaszt ugyanaz tette, aki a bejelentést, a panasszal kapcsolatos eljárást le kell zárni, a panasszal kapcsolatos eljárásban további intézkedés nem szükséges.
(2)Nincs helye a bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntetésének önmagában azon az alapon, hogy azt ugyanazon személy, azonos tartalommal korábban panaszként terjesztette elő, illetve a beadvány korábban panaszként lett elbírálva. 67. §
(1)Ha áttételnek vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a vizsgáló az Fttv. rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos ügyekben a bejelentés vizsgáló irodára érkezését követő nyolc napon, egyéb esetben tizenöt napon belül intézkedik a bejelentés elbírálásához szükséges adatok beszerzése iránt.
(2)A bejelentő nyolcnapos, – szükség esetén – a bejelentett tizenöt napos határidővel hívható fel adat, irat szolgáltatására. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal hosszabbítható meg.
(3)Ha a bejelentő, illetve a bejelentett az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a vizsgáló a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a bejelentőt, illetve a bejelentettet a felhívásban figyelmeztetni kell. 68. §
(1)Az áttételről rendelkező végzés másolatát tájékoztatásul meg kell küldeni az Elnökhelyettesi Titkárság részére.
(2)A Jogi Iroda véleményezi a Tpvt. 43/H. §
(7)bekezdés
  1. b)vagy
  2. c)pontjában foglalt intézkedésre irányuló végzés tervezetét.
(3)A Jogi Iroda véleményét öt napon belül küldi meg az eljáró vizsgáló irodának.
(4)Ha a bejelentés tekintetében versenyfelügyeleti eljárás megindítása és a Tpvt. 43/H. §
(7)bekezdés
  1. b)vagy
  2. c)pontjában foglalt intézkedés egyaránt indokolt, a vonatkozó tervezeteket a 74. § szerinti vizsgálati tervvel, illetve vizsgálati koncepcióval együtt kell megküldeni véleményezésre a Jogi Irodának. Ebben az esetben a véleményezés határidejére a 75. §
(3)bekezdése szerinti határidő az irányadó. 69. §
(1)Ha a bejelentő a bejelentést visszavonja, a bejelentőt, valamint – ha az eljárásban részt vett – a bejelentettet levélben tájékoztatni kell a bejelentés visszavonásának tudomásulvételéről és arról, hogy a bejelentést a Hivatal piaci jelzésnek tekinti, továbbá arról, hogy a bejelentés visszavonása nem zárja ki, hogy a Hivatal azzal kapcsolatban a továbbiakban eljárást indítson, azonban ebben az esetben a visszavont bejelentést benyújtó személyt nem illetik meg a bejelentő jogai.
(2)Ha a visszavont bejelentéssel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján versenyfelügyeleti eljárás indítása nem indokolt, az eljárás mellőzésének indokairól az Elnökhelyettesi Titkárságot tájékoztatni kell.
(3)Ha a visszavont bejelentéssel kapcsolatban a bejelentés visszavonásáig feltárt információk alapján versenyfelügyeleti eljárás indul, a bejelentőt az eljárásindításról nem kell értesíteni. 70. §
(1)A bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgáló iroda a Tpvt. 43/H. §
(7)bekezdésének
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti végzéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet annak beérkezését követően haladéktalanul átadja az ügyirattal együtt a Jogi Irodának. A vizsgáló iroda a kérelemmel kapcsolatos esetleges észrevételeit öt napon belül megküldi a Jogi Irodának.
(2)A bíróság előtt a Hivatalt – szükség esetén az eljáró vizsgáló közreműködésével – a Jogi Iroda képviseli. 71. § Az eljáró vizsgáló a) Tpvt. 43/H. §
(7)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja szerinti döntéséhez az irodavezető,
  3. b)Tpvt. 43/H. §
(7)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti döntéséhez az általános elnökhelyettes jóváhagyása is szükséges. 72. §
(1)A bejelentéssel kapcsolatos eljárás során az eljárás ügyintézési határidejének meghosszabbítására vonatkozó végzést az általános elnökhelyettes kiadmányozza.
(2)A határidő meghosszabbításáról szóló végzés tervezetét az Fttv. rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos ügyekben legkésőbb a határidő lejárta előtt öt nappal, egyéb ügyekben legkésőbb a határidő lejárta előtt tíz nappal kell kiadmányozásra felterjeszteni. A felterjesztő feljegyzés tartalmazza a 46. §
(3)bekezdésben foglaltakat. V. Fejezet A versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó általános szabályok
  1. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása, vizsgálati terv és vizsgálati koncepció
  2. §
(1)A versenyfelügyeleti eljárás megindításához az általános elnökhelyettesnek a vizsgálati tervre és az eljárás megindításáról szóló végzésre vonatkozó jóváhagyása szükséges.
(2)A versenyfelügyeleti eljárás indítása előtt vizsgálati koncepció készül
  1. a)az Antitröszt Iroda feladatkörébe tartozó ügyekben,
  2. b)a Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó ügyek esetében akkor, ha az ügy olyan jelentős jogalkalmazási, jogértelmezési, egyéb elvi kérdést vet fel, amelyre vonatkozóan még nincs kialakult és következetes versenytanácsi gyakorlat vagy az Iroda az ügyben a korábbi versenytanácsi gyakorlattól eltérő megközelítés alkalmazását tartaná indokoltnak,
  3. c)a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó, a Tpvt. 24. § szerinti engedély nélkül létrejött, illetve a Tpvt. 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott összefonódás miatt indított vizsgálat esetében, valamint
  4. d)ha az általános elnökhelyettes úgy dönt. 74. §
(1)A vizsgálati koncepció tartalmazza
  1. a)a vizsgált vállalkozások nevét,
  2. b)a vizsgálattal érintett piacot és terméket,
  3. c)a valószínűsíthetően jogsértő magatartás (tényállás) leírását,
  4. d)a valószínűsíthetően megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését,
  5. e)a feltételezett jogsértés időszakát, f ) hipotézisenként az ésszerűen szóba jövő kárelméletek bemutatását,
  6. g)a szükséges bizonyítás tervezett erőforrás-, idő- és költségigényét, külön jelezve, ha az meghaladja a szokásos mértéket, illetve ha a bizonyítás kimenetele a szokásosnál bizonytalanabb,
  7. h)a releváns magyar és európai uniós jogi rendelkezések, hatósági jogalkalmazási és ítélkezési gyakorlat bemutatását,
  8. i)utalást a releváns, a vizsgálat irányát meghatározó versenytanácsi gyakorlatra, külön kitérve arra, ha valamely kérdést a korábbi döntések még nem teljesen tisztáztak, és ezért e kérdés megválaszolására a tervezett eljárás alkalmas lehet,
  9. j)annak megjelölését, hogy az eljárás milyen speciális „üzenet” (pl. prevenciós célzatú jogalkalmazói megnyilvánulás) átadására lehet alkalmas, mely célcsoport irányában,
  10. k)annak megjelölését, hogy a tervezett eljárás szolgálhatja-e valamely stratégiai cél, ezen belül prioritás végrehajtását,
  11. l)a vizsgálattal kapcsolatosan ismert kockázatokat, felmérve az eljárás eredményességének valószínűségét,
  12. m)a vizsgálat tervezett ütemezését, kitérve arra, hogy van-e olyan körülmény, amely az eljárás meghatározott időkeretben történő lefolytatását indokolja,
  13. n)az esetleges kötelezettségvállalás lehetőségének jelzését, valamint
  14. o)a Vezető Közgazdász Irodája eljárásba történő bevonásának szükségességét és annak bemutatását, hogy mely kérdésekben, várhatóan milyen jellegű hozzájárulásra van szükség a Vezető Közgazdász Irodája részéről.
(2)A vizsgálati terv – a rendelkezésre álló adatok alapján lehetőség szerint – tartalmazza a) az
(1)bekezdés a)–
  1. e)pontjában foglaltakat,
  2. b)a kárelmélet, illetve a valószínűsített jogsértés rövid leírását,
  3. c)a vizsgált vállalkozások előző évi nettó árbevételét,
  4. d)a vizsgált vállalkozások piaci részesedését,
  5. e)a vizsgált magatartással érintett termék értékesítéséből származó (becsült) bevételt, f ) a tényállási elemek bizonyítottsága helyzetének megjelölését, ideértve a bizonyítottság fokát, adott esetben kitérve az előzetes jogi minősítési kérdésekre is,
  6. g)a még szükséges bizonyítási cselekményeket, a vizsgálat során megválaszolandó kérdéseket, és beszerzendő információkat, a még nem bizonyított (valószínűsített) tényállási elemek tekintetében a bizonyítás tervezett eszközének megjelölését,
  7. h)a Hivatal hatáskörét megalapozó tényeket, ideértve – a Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó ügyek esetében – az érintett fogyasztók számának nagyságrendjét, a kereskedelmi gyakorlat kiterjedtségét, valamint
  8. i)a vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztésének vállalt határidejét, valamint a vizsgálat tervezett ütemezését, kitérve arra, hogy van-e olyan körülmény, amely az eljárás meghatározott időkeretben történő lefolytatását indokolja. 75. §
(1)A vizsgálati koncepciót, ennek hiányában a vizsgálati tervet meg kell küldeni
  1. a)véleményezés céljából
  2. aa)a Jogi Irodának,
  3. ab)– a Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – a Vezető Közgazdász Irodájának és a Nemzetközi Irodának, és
  4. ac)a Versenytanácsi Titkárságnak, továbbá
  5. b)tájékoztatásul
  6. ba)a Versenytanács elnökének,
  7. bb)az Elnökhelyettesi Titkárságnak, valamint
  8. bc)annak az irodának, amelynek a feladatkörét az ügy érintheti.
(2)A vizsgálati koncepció, illetve vizsgálati terv egyeztetésre bocsátásának határideje
  1. a)vizsgálati koncepció esetén
  2. aa)legkésőbb a panasz vagy a bejelentés elintézésére rendelkezésre álló ügyintézési határidő lejárta előtti tizenkettedik nap,
  3. ab)ha a bíróság a bejelentő jogorvoslati kérelmének helyt adva a Hivatalt vizsgálat elrendelésére kötelezi, az iratok Hivatalhoz történő maradéktalan visszaérkezésétől számított tizenkét nap,
  4. b)vizsgálati terv esetén
  5. ba)legkésőbb a panasz vagy a bejelentés elintézésére rendelkezésre álló ügyintézési határidő lejárta előtti tizedik nap,
  6. bb)ha a bíróság a bejelentő jogorvoslati kérelmének helyt adva a Hivatalt vizsgálat elrendelésére kötelezi, az iratok Hivatalhoz történő maradéktalan visszaérkezésétől számított tíz nap.
(3)A vizsgálati koncepció véleményezésére nyolc nap áll rendelkezésre.
(4)Az észrevételek alapján felülvizsgált vizsgálati koncepció alapján készült ügyindítási javaslatot, a vizsgálati tervet, valamint az eljárás megindításáról szóló végzés tervezetét a vizsgáló iroda jóváhagyásra felterjeszti az általános elnökhelyettesnek.
(5)Az általános elnökhelyettes jóváhagyását követően haladéktalanul gondoskodni kell az ügyindításról szóló tájékoztatás bejelentőnek való megküldéséről. 28. A vizsgálat időkerete, a vizsgálati terv nyomon követése 76. §
(1)A vizsgálatot úgy kell lefolytatni, hogy vizsgálati jelentés olyan időben kerüljön felterjesztésre a Versenytanácshoz, hogy az eljáró versenytanácsnak az eljárására – a
  1. §-ban, illetve a
  2. §-ban írt kivételekkel – a versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejének a határidőbe be nem számító időtartamok nélkül számított legalább egyharmada, a több mint három eljárás alá vonttal szemben folytatott, a Tpvt.
  3. §-a, illetve az EUMSz.
  4. cikke alapján indult ügyekben legalább a négykilencede a rendelkezésére álljon (a továbbiakban: vizsgálati határidő).
(2)Ha az eljáró versenytanács a tényállás tisztázásához további vizsgálat, illetve az eljárás kiterjesztésének vagy új ügyfél eljárásba vonásának a szükségessége miatt az iratokat a vizsgálónak visszaadja, a megfelelően kiegészített vizsgálati jelentést az eljáró versenytanács által meghatározott határidőben, ennek hiányában az általános elnökhelyettes által meghatározott határidőben kell előterjeszteni. 77. §
(1)Az általános elnökhelyettes a várható ügyindításokról, a versenyfelügyeleti eljárások alakulásáról, a vizsgálati jelentés várható leadásáról, annak határidejéről minden hónap utolsó hetében, havi rendszerességgel vizsgáló irodánként, az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, a vizsgáló iroda vezetője, helyettes vezetője és csoportvezetője részvételével tervező megbeszélést tart. A kartellügyeket érintő megbeszéléseken a Felderítő Iroda vezetője is részt vesz.
(2)A megbeszélést megelőző harmadik napig a vizsgálat állásának megfelelően aktualizált vizsgálati tervet meg kell küldeni az általános elnökhelyettesnek. 78. §
(1)A vizsgálati szakaszban a versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejének meghosszabbításáról rendelkező végzést
  1. a)a kérelemre indult ügyekben az elnök,
  2. b)egyéb ügyekben az általános elnökhelyettes kiadmányozza.
(2)A versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejének meghosszabbításáról rendelkező végzés tervezetét, a vizsgálati tervnek a vizsgálat aktuális állásával összhangban lévő változatával együtt kell felterjeszteni kiadmányozásra.
(3)Ha a vizsgálati jelentés Versenytanácshoz felterjesztésére olyan időben kerülne sor, hogy az ügyintézési határidőből tizenöt napnál kevesebb lenne hátra, az ügyintézési határidő hosszabbítása iránt a vizsgálati szakaszban kell intézkedni. 29. Helyzetjelentés 79. §
(1)Helyzetjelentést kell készíteni, ha
  1. a)az elnök vagy az általános elnökhelyettes azt elrendeli,
  2. b)az eljárás során feltárt tények a vizsgálati koncepcióban foglaltaknak és a vizsgálat menetének újragondolását teszik szükségessé, illetve további, koncepcionális kérdések merülnek fel,
  3. c)a Vezető Közgazdász Irodája eljárásba történő bevonásának szükségessége az eljárás során merül fel.
(2)A helyzetjelentés tömören, összefoglaló jelleggel tartalmazza
  1. a)az addig megállapított tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok rövid ismertetésével,
  2. b)a még elvégzendő bizonyítási cselekményeket,
  3. c)a még megoldásra, illetve eldöntésre váró fontosabb elvi kérdések vagy jelentős gyakorlati problémák lényegét, valamint a megoldási, illetve a döntési javaslatot.
(3)A helyzetjelentést meg kell küldeni
  1. a)az elnöknek,
  2. b)az általános elnökhelyettesnek,
  3. c)a Versenytanács elnökének, valamint
  4. d)a támogató irodáknak és az esetlegesen érintett vizsgáló irodáknak.
(4)A tájékoztatásba bevont irodák a helyzetjelentésre − a feladatkörükhöz igazodóan − nyolc napon belül írásban észrevételt tehetnek, illetve – ha azt a véleményadási határidő megjelölésével a helyzetjelentést készítését elrendelő vezető kéri – észrevételt tesznek. 30. Kötelezettségvállalás 80. §
(1)Ha az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettségvállalást ajánl fel, a vizsgáló – szükség szerint a felajánlott vállalás tartalmának tisztázását követően – helyzetjelentést készít a Versenytanács számára, amelyben eljáró versenytanácsi javaslatot kér az eljárás további menetére nézve.
(2)A helyzetjelentés – a 79. §
(2)bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza a vállalás ismertetését és a vizsgáló arra vonatkozó döntési javaslatát, hogy a vállalást indokolt-e elfogadni.
(3)A vállalás elfogadása indokoltságának elemzése során ki kell térni a következő szempontokra:
  1. a)hasonló jogkérdés előfordulása a Hivatal gyakorlatában,
  2. b)az eljárás további menete a vállalás elutasítása esetén (bizonyítandó tények, a bizonyítás sikerességét befolyásoló tényezők, a tervezett vizsgálati cselekmények jellege és időigénye, szakértői bizonyítás szükségessége, költségvonzata, kivitelezhetősége),
  3. c)a vállalás elfogadásának, illetve elutasításának várható hatásai a piaci versenyre,
  4. d)a vállalás mennyiben biztosítja a közérdek hatékony védelmét,
  5. e)a vizsgált magatartás befejezettsége, illetve folyamatban léte, f ) a vállalás végrehajthatósága, végrehajtásának várható időigénye és költsége, valamint
  6. g)a vállalás végrehajtásának ellenőrizhetősége.
(4)A helyzetjelentést a Jogi Iroda, valamint – ha az eljárásban korábban közreműködtek – az egyéb támogató irodák véleményezik. A vélemények alapján felülvizsgált helyzetjelentést a vizsgáló iroda az ügy irataival együtt megküldi a Versenytanácsnak.
(5)Ha nyolc napon belül nem érkezik eljáró versenytanácsi javaslat, a vizsgáló a helyzetjelentésben tett döntési javaslata szerint maga dönt az eljárás folytatásáról.
(6)Ha az ügyfél még nem ajánlott fel kötelezettségvállalást, de az ügy erre alkalmasnak mutatkozik, a vizsgálat során erre az ügyfél figyelmét fel lehet hívni. Ebben az esetben az e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 31. Vizsgálati jelentés 81. §
(1)A vizsgálati jelentés tartalmazza
  1. a)a vizsgálat tárgyát az eljárás előzményével és az esetlegesen kapcsolódó vizsgálatokkal,
  2. b)az eljárás alá vont vállalkozás és tevékenységének bemutatását,
  3. c)az érintett termék és piac hátterének, illetve az érintett kereskedelmi gyakorlatnak a bemutatását,
  4. d)a tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
  5. e)az eljárás alá vont álláspontját, f ) az alkalmazandó jogi hátteret, így különösen
  6. fa)a törvény hatályát,
  7. fb)a Hivatal hatáskörét, illetékességét megalapozó tényeket,
  8. fc)a vonatkozó jogszabályok és versenytanácsi, valamint nemzetközi gyakorlat ismertetését,
  9. g)a vizsgált magatartás értékelését,
  10. h)kötelezettségvállalás esetén a 80. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározottakat, i) a vizsgáló kifejezett indítványát a versenytanács döntésére vonatkozóan.
(2)A vizsgálati jelentés melléklete tartalmazza:
  1. a)a fontosabb eljárási kérdések ismertetését,
  2. b)az eljárás alá vontak azonosító adatait,
  3. c)a bizonyítékok részletes ismertetését,
  4. d)bírságra vonatkozó indítvány esetén a bírság mértékének megalapozásához szükséges adatokat, és a figyelembe venni javasolt szempontokat ismertetését, valamint
  5. e)a vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat és esetjog részletes ismertetését.
(3)Ha a vizsgáló a vizsgálati jelentésben a kötelezettségvállalás elfogadására tesz indítványt, a jelentésben ezt az indítványt kell megalapozni, figyelemmel a 80. §
(3)bekezdésében meghatározott szempontokra; a jogsértés megvalósulása tekintetében nem szükséges állást foglalni, be kell ugyanakkor mutatni az ügyindító végzésben megjelölt valószínűsített jogsértés bizonyítottságának helyzetét.
(4)A vizsgálati jelentéshez külön belső feljegyzést (vezetői összefoglalót) kell csatolni, amely tartalmazza
  1. a)a tényállás rövid összefoglalását,
  2. b)az eljárás jogalapjának ismertetését,
  3. c)a vizsgáló indítványát,
  4. d)azon folyamatban lévő eljárások megjelölését, amelyekkel az érintett eljárást egységes szemléletben indokolt elbírálni,
  5. e)a döntést igénylő elvi kérdések bemutatását, fölvázolva a lehetséges alternatívákat, f ) annak kiemelését, ha az ügyben újszerű, eddig el nem bírált elvi kérdés merült fel, vagy a korábbi versenytanácsi gyakorlat továbbfejlesztésére, világosabbá tételére van lehetőség,
  6. g)az eljárás meghatározott időpontig való befejezésének szükségességére vonatkozó figyelemfelhívást és annak indokolását, valamint
  7. h)javaslatot a 93. § vagy 94. § szerinti intézkedésre, ha az szükségesnek mutatkozik.
(5)A vizsgálati jelentés tervezetét jóváhagyásra felterjesztés előtt a Jogi Iroda és a Vezető Közgazdász Irodája véleményezi, ha az általános elnökhelyettes – adott esetben a vizsgáló iroda javaslatára – úgy rendelkezik. A véleményezésre nyolc nap áll rendelkezésre.
(6)A jóváhagyásra felterjesztett ügyiratban az Elnökhelyettesi Titkárság kijelölt munkatársa az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője által meghatározott szempontok szerint ellenőrzi a vizsgálati eljárás során az eljárási követelmények betartását és az esetlegesen tapasztalt hiányosságokat azok mielőbbi orvoslása érdekében rövid úton jelzi az eljáró irodának, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjének.
(7)A jóváhagyott vizsgálati jelentést tájékoztatásul meg kell küldeni az elnöknek és a vizsgálati koncepció egyeztetésében részt vett irodáknak. 82. § A Tpvt. 71. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti külön jelentésre a vizsgálatot lezáró jelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az a 81. §
(1)és
(2)bekezdésében – a 81. §
(2)bekezdés d) pontja kivételével – meghatározottakat tartalmazza. 32. Vizsgálói megszüntetés 83. §
(1)Az eljárást vizsgálati szakaszban megszüntető végzés tervezetét a Jogi Iroda véleményezi, véleményezésére nyolc nap áll rendelkezésre.
(2)Az eljárást megszüntető végzés tervezetére egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 81. §
(4)bekezdés a), b), d)–f ) és h) pontját, valamint a 81. §
(6)bekezdését.
(3)Ha az eljárást megszüntető végzéssel szemben nem érkezik jogorvoslati kérelem, a végzést tájékoztatásul meg kell küldeni a Versenytanács részére. 33. Egyes eljárási cselekményekre vonatkozó szabályok 84. §
(1)Az ügyindító végzés kiadásával egy időben – a 100. §
(1)bekezdése szerinti eljárások kivételével – az első eljárási cselekményt is meg kell tenni, illetve az erre vonatkozó első végzést meg kell hozni.
(2)Adatszolgáltatásra felhívás esetén az ügyfél, továbbá az eljárás egyéb résztvevője tizenöt, illetve – az adatkérés összetettségéből következően – harmincnapos határidővel, ismételt adatkérés esetén pedig nyolc-, illetve tizenöt napos határidővel hívható fel adat, irat szolgáltatására. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb nyolc, illetve tizenöt nappal hosszabbítható meg.
(3)A kérelemre indult eljárások kivételével, ha a beadványt, okiratot az ügyfél, továbbá az eljárás egyéb résztvevője angol, francia vagy német nyelven nyújtja be, a beadvány, irat benyújtóját magyar nyelvű összefoglaló vagy magyar nyelvű fordítás benyújtására kell felhívni. 85. §
(1)A Tpvt. 55. §
(6)bekezdése szerinti iratbetekintés iránti kérelmet a vizsgáló – az irodavezető jóváhagyásával – haladéktalanul felterjeszti az eljáró versenytanácsnak arra vonatkozó álláspontjával együtt, hogy az iratbetekintés a vizsgálat eredményességére tekintettel engedélyezhető-e, és ha igen, milyen körben.
(2)Ha az iratbetekintésre a vizsgálati szakasz során kerül sor, az eljáró vizsgáló gondoskodik az iratbetekintés lefolytatásáról, az esetleges másolatkészítésről, valamint a másolatkészítés költségének megállapításáról.
  1. § Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés kiadmányozásához az általános elnökhelyettes jóváhagyása szükséges, amire egy nap áll rendelkezésre.
  2. §
(1)A vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzésével szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet és a releváns iratokat az általános elnökhelyettes által jóváhagyott feljegyzéssel terjeszti fel a Versenytanácsnak. Az általános elnökhelyettes jóváhagyására egy nap áll rendelkezésre.
(2)Amennyiben a vizsgáló saját hatáskörben eleget tesz a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak, úgy az erről szóló végzését tájékoztatásul megküldi az általános elnökhelyettesnek. Az ilyen végzés kiadmányozásához az irodavezető jóváhagyása szükséges. 34. Vizsgáló szerepe az eljárás versenytanácsi szakaszában 88. § Az eljárás versenytanácsi szakaszában a vizsgáló nem vesz részt, azonban
  1. a)ha az eljáró versenytanács értesíti a tárgyalásról, akkor az ügyben korábban eljáró vizsgáló a tárgyaláson megjelenik, valamint
  2. b)kivételesen, az eljáró versenytanács kérésére – az irodavezető hozzájárulásával és az általános elnökhelyettes tudtával – elláthat az ügyirat kezelésével és az iratbetekintés lebonyolításával összefüggő, döntést nem igénylő segítő jellegű feladatokat, ha ez a közreműködés az egyéb feladatai ellátását nem veszélyezteti. 35. Kötelezés teljesítésének nyomon követése, utóvizsgálat 89. §
(1)A versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakaszában eljárt vizsgáló iroda rendszeresen figyelemmel kíséri az eljáró versenytanács határozatában előírt, meghatározott cselekmény elvégzésére, magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezés teljesítését, az eljáró versenytanács által ideiglenes intézkedésként elrendelt kötelezettséget, a Tpvt. 30. §
(3)bekezdése vagy 75. §-a szerint előírt kötelezettséget vagy feltételt is ideértve.
(2)Ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a teljesítés határidőben megtörtént, erről a vizsgáló iroda az általános elnökhelyettes által jóváhagyott feljegyzésben tájékoztatja az eljáró versenytanácsot. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a teljesítés határidőben megtörtént-e, vagy az valószínűsíthető, hogy a teljesítés nem történt meg, a vizsgáló iroda utóvizsgálat megindítását kezdeményezi.
(3)A
(2)bekezdéstől eltérve a) a Tpvt. 30. §
(3)bekezdése vagy 75. §-a szerint előírt kötelezettség vagy feltétel teljesítése esetén az utóvizsgálat
(4)bekezdés szerinti megindítása nem mellőzhető, b) a nem a Tpvt. 30. §
(3)bekezdése vagy 75. §-a szerint előírt kötelezettség nemteljesítése esetén a vizsgáló – az ennek megállapítását lehetővé tevő bizonyítékokat tartalmazó előterjesztés útján – az általános elnökhelyettes jóváhagyásával végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezi az eljáró versenytanácsnál.
(4)Azokban az esetekben, ahol a Tpvt.
  1. §-a szerint utóvizsgálat indítása kötelező, az utóvizsgálatot legkésőbb a teljesítési határidőtől, folyamatos kötelezettség, illetve a Tpvt.
  2. §
(3)bekezdése szerinti utólagos feltétel esetén a kötelezettség, illetve a feltétel fennállásának határozatban előírt utolsó napjától számított két hónapon belül meg kell indítani. 90. §
(1)Az utóvizsgálat megindítása előtt utóvizsgálati tervet kell készíteni.
(2)Az utóvizsgálati terv tartalmazza
  1. a)azt a kötelezést, amely teljesítésének ellenőrzésére utóvizsgálat irányul, valamint
  2. b)a 74. §
(2)bekezdés f ),
  1. g)és
  2. i)pontjában meghatározottakat.
(3)Az utóvizsgálat megindítására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati koncepció készítése nélkül történő megindítására vonatkozó szabályokat.
  1. § Az utóvizsgálatra megfelelően alkalmazni kell a 76–
  2. §-ban foglaltakat.
  3. § Az utóvizsgálati jelentésre a
  4. §
(1)–
(6)bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jelentésben a 81. §
(1)bekezdés b), c) és f ) pontjában meghatározottakat nem, vagy csak a szükséges mértékig részletezve kell bemutatni. 36. Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése 93. §
(1)A vizsgáló a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti törvényességi felügyeleti eljárás vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
  2. évi CLXXV. törvény szerinti törvényességi ellenőrzés (a továbbiakban együtt: törvényességi felügyeleti eljárás) megindítását kezdeményezi az általános elnökhelyettesnél, ha a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakasza során azt észleli, hogy az eljárás alá vont vállalkozás működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, így különösen ha a) székhelyén nem található, az eljárás során a vele való kapcsolattartás ténylegesen nem lehetséges, az eljárás során semmilyen nyilatkozatot nem tesz, b) számviteli szabályok szerinti beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2)A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését az általános elnökhelyettes kiadmányozza, az elnök nevében eljárva. 37. Feljelentéstétel 94. §
(1)Ha a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás egyúttal valamely büntetőjogi tényállást – vagy legalábbis annak objektív elemeit – is kimeríti, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. §
(2)bekezdése alapján a hatóság tagját terhelő feljelentési kötelezettségnek a Hivatal az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke javaslata alapján az elnök által tett feljelentéssel tesz eleget.
(2)Az
(1)bekezdés szerint feljelentéstétel különösen mérlegelendő
  1. a)a Tpvt. 11. §-ába ütköző, közbeszerzési eljárással összefüggő magatartás esetén a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban tényállásba ütközés miatt,
  2. b)ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartás megvalósítja a Btk. 417. §-a szerinti fogyasztók megtévesztése tényállás objektív elemeit, és a szándékosság legalább valószínűsíthető, figyelemmel arra, hogy
  3. ba)a vállalkozás üzleti modellje lényegében a visszaélésre épül, vagy
  4. bb)ugyanazon vállalkozás vagy ugyanazon személy folytat azonos vagy hasonló – korábban már marasztalt – jogsértő tevékenységet,
  5. c)ha – a
  6. b)pont alkalmazhatóságának hiányában – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába, vagy az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma tilalmába ütköző magatartás megvalósítja a Btk. 373. §-a szerinti csalás tényállás objektív elemeit – ideértve azt is, hogy van kimutatható és bizonyítható kár –, és a szándékosság a
  7. b)pontra tekintettel legalább valószínűsíthető, továbbá
  8. d)ha a vizsgált magatartás valószínűsíthetően megvalósítja a Btk. más tényállását.
(3)A feljelentést a versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakaszában kell megtenni, ha
  1. a)a magatartás büntethetőségének közeli elévülése miatt a Versenytanács határozatának meghozatala nem várható be, vagy
  2. b)nem együttműködő eljárás alá vont vállalkozás esetében az esetleges párhuzamos nyomozás a versenyfelügyeleti eljárás eredményességét segítheti.
(4)A feljelentésre vonatkozó javaslatát a
(3)bekezdése szerinti esetben az általános elnökhelyettes a vizsgáló iroda kezdeményezése alapján teszi meg. A vizsgáló iroda kezdeményezését a Jogi Iroda véleményezi.
(5)A
(3)bekezdésben nem szabályozott esetben a feljelentést az eljáró versenytanácsnak a jogsértést megállapító határozata alapján indokolt megtenni.
(6)Az elnök jóváhagyását követően a kezdeményezés alapján a Jogi Iroda előkészíti a feljelentést.
  1. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezése
  2. § A közbeszerzésekről szóló
  3. évi CVIII. törvény
  4. §-a szerinti eljárás kezdeményezéséről az általános elnökhelyettesnek vagy a Versenytanács elnökének a javaslata alapján az elnök dönt. A döntés kezdeményezésére megfelelően alkalmazni kell a
  5. §
(3)–
(6)bekezdését.
  1. A Hivatal képviselete a bíróságok előtti eljárásban
  2. § A versenyfelügyeleti eljárásban hozott döntések bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a Hivatalt – ha jelen utasítás eltérően nem rendelkezik – a Bírósági Képviseleti Iroda képviseli. A képviselet ellátásában – a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetekben és szabályok szerint – az ügyben eljáró versenytanács tagja is közreműködhet.
  3. A Vezető Közgazdász Irodájának közreműködése
  4. §
(1)A Vezető Közgazdász Irodája közreműködik a versenyfelügyeleti eljárásban, illetve a döntések bíróság előtti képviseletében, ha a vizsgáló iroda, az eljáró versenytanács, a Bírósági Képviseleti Iroda vagy saját kezdeményezése alapján az elnök így dönt.
(2)A Vezető Közgazdász Irodájának az eljárásban való részvétele esetén az eljáró vizsgáló iroda a Vezető Közgazdász Irodájával közös feljegyzésben rögzíti, hogy mely kérdésekben milyen jellegű közreműködésre milyen ütemezés szerint kerül sor részéről, és azt – az általános elnökhelyettes útján – jóváhagyásra megküldik az elnöknek. A jóváhagyott feljegyzés a vizsgálati terv melléklete; a Vezető Közgazdász Irodája a közreműködését az abban meghatározott módon és időben köteles megadni a vizsgáló iroda részére. Az ehhez szükséges adatok és ismeretek beszerzése, az erre irányuló eljárási cselekmények során az érintett irodák kötelesek egymással fokozottan együttműködni.
(3)A vizsgáló iroda a Vezető Közgazdász Irodája munkája szempontjából releváns végzések előkészítésébe a
(2)bekezdés szerinti feljegyzésben meghatározottak szerint bevonja a Vezető Közgazdász Irodáját. Az ilyen végzés tervezetét a vizsgáló iroda – háromnapos véleményezési idő mellett – megküldi véleményezésre a Vezető Közgazdász Irodájának.
(4)Kivételes esetben a feladatához közvetlenül kapcsolódó, az adatkérő végzésekben foglalt kérdések értelmezésével kapcsolatban a Vezető Közgazdász Irodája az adat szolgáltatására kötelezettel szóban, közvetlenül is kapcsolatot tarthat, az ilyen kapcsolattartásról a vizsgáló irodát előzetesen értesíteni kell. 41. A Jogi Iroda közreműködése 98. §
(1)A vizsgáló kizárására irányuló bejelentéssel kapcsolatos döntést a Jogi Iroda készíti elő, ennek során figyelembe véve az érintett vizsgálónak és a vizsgáló iroda vezetőjének véleményét. A nem a vizsgálótól származó ilyen bejelentést – a vizsgáló álláspontjával együtt – haladéktalanul át kell adni ügyintézésre a Jogi Irodának.
(2)Az ezen utasításban szabályozott eseteken túl a Jogi Iroda véleményét kell kérni
  1. a)az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatala, illetve az ez ellen érkezett jogorvoslat felterjesztése előtt,
  2. b)vizsgálati kifogás esetén, valamint
  3. c)ha az általános elnökhelyettes úgy dönt. VI. Fejezet Egyes versenyfelügyeleti eljárásokkal összefüggő különös szabályok 42. A Fejezet hatálya 99. § Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban az V. Fejezetben foglalt szabályokat az e Fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 43. A helyszíni kutatásokra vonatkozó különös szabályok 100. §
(1)Ha a rendelkezésre álló információk alapján kartelljogsértés valószínűsíthető, és a versenyfelügyeleti eljárást helyszíni kutatással szükséges megindítani, a Felderítő Iroda a versenyfelügyeleti eljárás megindítását a jogsértést valószínűsítő feltárt tényeket, az érintett vállalkozásokat, a piaci viszonyokat és szereplőket bemutató feljegyzésben kezdeményezi az elnöknél. Amennyiben az eljárás megindítása és a helyszíni kutatás bírság mellőzése iránti engedékenységi kérelmen vagy a Tpvt. 79/A. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti információn alapul, ezt a feljegyzésben jelezni kell.
(2)A feljegyzésben – az eljárás alá vont vállalkozások és a rendelkezésre álló bizonyítékok forrásának és pontos tartalmának nevesítése nélkül, ugyanakkor a bizonyítékok típusának megjelölésével – a tényállást olyan mélységben kell ismertetni, hogy az alapján az eljárásindítást megalapozó gyanúra és a vizsgálat jogalapjára vonatkozóan megalapozott véleményt lehessen nyilvánítani.
(3)A helyszíni kutatásra adott elnöki jóváhagyást követően az Antitröszt Iroda – a Felderítő Irodával egyeztetve – elkészíti az ügyindító végzés tervezetét és a vizsgálati tervet, és felterjeszti jóváhagyásra az általános elnökhelyettesnek. Az általános elnökhelyettes jóváhagyását követően a Felderítő Iroda intézkedik a helyszíni kutatáshoz szükséges előzetes bírói engedély (a továbbiakban: előzetes bírói engedély) beszerzése iránt.
(4)Ha a kartellnek nem minősülő jogsértés miatti eljárásban a vizsgálat megindítása előtt vagy – bármely ügyben – a vizsgálat megindítását követően az Antitröszt Iroda indokoltnak tartja helyszíni kutatás végrehajtását, kezdeményezi azt a Felderítő Irodánál, amely azt – egyetértése esetén – jóváhagyásra az elnök elé terjeszti.
(5)Az elnök jóváhagyó döntése alapján a Felderítő Iroda – az Antitröszt Irodával egyeztetve – intézkedik az előzetes bírói engedély beszerzése iránt és előkészíti a helyszíni kutatást.
(6)Az előzetes bírói engedély iránti kérelmet a Felderítő Iroda vezetője kiadmányozza, és e körben képviseli a Hivatalt. 101. §
(1)A helyszíni kutatást a Felderítő Iroda készíti elő, szervezi és koordinálja, ezzel összefüggésben – az Antitröszt Irodával együttműködésben – helyszíni kutatási tervet készít.
(2)A Felderítő Iroda a helyszíni kutatás tervezett időpontjáról a helyszíni kutatási terv, az előzetes bírói engedély, valamint az eljárásindító végzés másolatának megküldésével tájékoztatja az elnököt.
(3)A helyszíni kutatáson elsődlegesen a Felderítő Iroda, az Antitröszt Iroda, valamint az Informatikai és Iratirányítási Iroda vizsgálói vesznek részt. Szükség esetén a Felderítő Iroda más irodák vizsgálóinak közreműködését is kérheti.
(4)Az egyes helyszíneken a helyszíni kutatást folytató vizsgálók munkáját a Felderítő Iroda vezetője és az Antitröszt Iroda vezetője által közösen kijelölt vizsgálók (a továbbiakban: kutatásvezetők) irányítják. A kutatásvezetők döntenek a helyszíni kutatás során a szükséges intézkedésekről és felmerülő kérdésekről, így különösen a birtokba vehető bizonyítási eszközökről. A helyszíni kutatáson a vizsgálók kötelesek a kutatásvezetők utasításai szerint eljárni. A kutatásvezetők munkáját a Felderítő Iroda vezetője irányítja, e körben a más irodához tartozó kutatásvezetőket is utasíthatja.
(5)A helyszíni kutatás során a vizsgáló a hivatalos minőségét szolgálati igazolványával igazolja. A helyszíni kutatás megkezdésének napján az Antitröszt Iroda gondoskodik az eljárásindító végzésnek a helyszíni kutatással nem érintett ügyféllel való közléséről. 102. §
(1)A helyszíni kutatás lefolytatásáról a Felderítő Iroda a helyszíni kutatást követően haladéktalanul, de legfeljebb három napon belül tájékoztatja az elnököt.
(2)A Felderítő Iroda a helyszíni kutatás során lefoglalt bizonyítási eszközöket, birtokba vett iratokat, adatokat a helyszíni kutatást – adott esetben a védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását – követő negyvenöt napon belül átvizsgálja, és szükség esetén gondoskodik az azok bizonyítékkénti felhasználásához szükséges utólagos bírói engedély beszerzéséről.
(3)A helyszíni kutatást – adott esetben a védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását – követő lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell, hogy az Antitröszt Iroda eljáró vizsgálója a helyszíni kutatatás során birtokba vett iratokhoz, adatokhoz a vizsgált jogsértés bizonyítékainak azonosítása és a bizonyíték-összefoglaló összeállítása érdekében hozzáférhessen, azokat megvizsgálhassa.
(4)A védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos eljárási cselekmények során a Jogi Iroda jár el, és – adott esetben az Antitröszt Irodával vagy a Bírósági Képviseleti Irodával közreműködésben – képviseli a Hivatalt az ezzel összefüggő bírósági eljárásban. 44. Engedékenységi kérelmek kezelése 103. §
(1)Az írásbeli engedékenységi kérelem Hivatal általi átvételéről külön feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésben, valamint a szóban tett engedékenységi kérelemről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a kérelem előterjesztésének pontos idejét (év, hónap, nap, óra, perc pontossággal), valamint kizárólag az elsőként benyújtott, a Tpvt. 78/A. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti mellőzés iránti kérelem esetén a kérelem elsőségének tényét. A kérelmező kérelmére az itt megjelölt adatokról a vizsgáló külön igazolást ad ki a kérelmezőnek.
(2)A Tpvt. 78/A. §
(7)bekezdés a) pontja szerint a jogsértésben való részvétel folytatására kötelező döntés csak a helyszíni kutatás eredményességének biztosításához elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű, határidőhöz kötött részvételre adható.
(3)A Tpvt. 78/A. §
(7)bekezdés a) pontja szerint a jogsértésben való részvétel folytatására kötelező döntéshez az elnök jóváhagyása, a Tpvt. 78/B. §
(3)bekezdése szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére határidőt megállapító végzéshez az irodavezető jóváhagyása szükséges.
(4)Ha a Tpvt. 78/B. §
(4)bekezdése szerinti nem végleges előzetes kérelmet angol, francia vagy német nyelven nyújtják be, kérelem beérkezését követően a vizsgáló haladéktalanul gondoskodik a kérelem magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának elkészültéről. 104. §
(1)A versenyfelügyeleti eljárás megindítása előtt benyújtott engedékenységi kérelem alapján, szükség esetén a kérelmet benyújtó meghallgatása, tőle további információk beszerzése után a Felderítő Iroda a kérelem, nem végleges kérelem esetén a kiegészített kérelem benyújtásától számított két hónapon belül megállapítja, hogy az ügyben versenyfelügyeleti eljárás megindítása szükséges-e, és ennek megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2)A bírság mellőzése iránti kérelem vagy a Tpvt. 78/B. §
(3)bekezdése szerinti nem végleges kérelemmel kapcsolatos eljárás versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélkül akkor zárható le, ha
  1. a)a kérelem alapján a helyszíni kutatást a bíróság nem engedélyezte,
  2. b)a nem végleges kérelem kiegészítésére adott határidő eredménytelenül eltelt, vagy
  3. c)az abban foglalt jogsértés tekintetében időmúlás miatt eljárás már nem indítható.
(3)A Tpvt. 78/B. §
(4)bekezdése szerinti nem végleges előzetes kérelem esetén a versenyfelügyeleti eljárás szükségességéről való döntés függőben tartható, ameddig a Bizottság általi eljárásindítás kérdésében döntés nem születik. Ha az ügyben versenyfelügyeleti eljárás indítására nem kerül sor, az engedékenységi kérelemmel kapcsolatos eljárás akkor zárható le, ha a) a Bizottság az ügyben eljárást indított, b) egyértelműen megállapítható a Hivatal hatáskörének vagy joghatóságának hiánya, vagy c) az abban foglalt jogsértés tekintetében időmúlás miatt eljárás már nem indítható.
(4)Ha az engedékenységi kérelemmel kapcsolatos eljárás versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélkül lezárul, erről a Felderítő Iroda értesíti a kérelmezőt olyan formában, amilyen formában a kérelem benyújtásra került. Az értesítést az elnök hagyja jóvá.
(5)Ha a helyszíni kutatással induló eljárásban az eljárás megindítása és a helyszíni kutatás bírság mellőzése iránti engedékenységi kérelmen alapul, a Felderítő Iroda az előzetes bírói engedély megszerzését követően az Antitröszt Irodával egyeztetett és az elnök által jóváhagyott, a kérelemmel kapcsolatos értékelését tartalmazó feljegyzésben a kérelmet, valamint az ahhoz kapcsolódó iratokat felterjeszti a Versenytanácsnak.
(6)Az
(5)bekezdésben nem említett esetekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti engedékenységi kérelmet az Antitröszt Iroda – a Felderítő Iroda bevonásával – legkésőbb a vizsgálati jelentés Versenytanácsnak való felterjesztéséig értékeli, és értékelésével együtt a kérelmet, valamint az ahhoz kapcsolódó iratokat az általános elnökhelyettes jóváhagyásával felterjeszti a Versenytanácsnak. 45. A Tpvt. 79/A. §-a szerinti információ szolgáltatásával összefüggő eljárásra vonatkozó szabályok 105. §
(1)Ha a Hivatal versenyfelügyeleti eljárást indít abban az ügyben, amellyel összefüggésben a 43. §
(1)bekezdés szerinti előzetes minősítés alapján feltehetőleg a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjigényt megalapozó információt szolgáltattak, az eljárás megindításáról hozott végzéssel egyidejűleg a Felderítő Iroda – bejelentő esetén külön iratban, panaszos esetén a Tpvt. 43/I. §
(5)bekezdése szerinti tájékoztatásban – írásban a) tájékoztatja az információt szolgáltató személyt a Tpvt. 79/B. §
(2)bekezdésében foglaltakról, és b) – ha azt még nem kérte, illetve ilyen figyelemfelhívásra még nem került sor – felhívja a figyelmét arra, hogy a Tpvt. 43/G. §
(3)bekezdése alapján kérheti, hogy ne fedjék fel azt a tényt, hogy bejelentéssel vagy panasszal élt a Hivatalnál.
(2)Ha a feltehetően a Tpvt. 79/A. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti információt vizsgálati szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatják, az Antitröszt Iroda legkésőbb az információ beérkezésétől számított tizenöt napon belül elvégzi az előzetes minősítést, melynek eredményéről az Antitröszt Iroda feljegyzést készít. Az Antitröszt Iroda a feljegyzést tájékoztatásul megküldi az elnöknek.
(3)Ha az előzetes minősítés alapján feltehetőleg díjigényt megalapozó információ alapján a versenyfelügyeleti eljárás más vállalkozással szembeni kiterjesztésére, a vizsgált magatartás időtartamának kiterjesztésére vagy az eljárásnak ugyanazon eljárás alá vontak egyéb magatartásaira való kiterjesztésére kerül sor, vagy ha az ilyen információ egyébként bizonyítékként felhasználható, az erre vonatkozó végzés meghozatalával, illetve feljegyzés készítésével egyidejűleg az Antitröszt Iroda írásban közli az információt szolgáltató személlyel az
(1)bekezdés szerinti tájékoztatást, illetve figyelemfelhívást.
(4)Ha az előzetes minősítés alapján a vizsgálati szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott információ alkalmatlan díjigény megalapozására, az Antitröszt Iroda erről a tényről haladéktalanul írásban értesíti az információt szolgáltató személyt, egyidejűleg kitűzve a Tpvt. 79/B. §
(3)bekezdése szerinti meghallgatás időpontját.
(5)A vizsgálati jelentéshez kapcsolódó vezetői összefoglalóban jelezni kell, ha az ügyben feltehetően díjigényt megalapozó információ szolgáltatására került sor, és – ha már rendelkezésre áll – a díjigényre vonatkozó nyilatkozat tényét, illetve ha a nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő még nem járt le, ennek tényét és a nyilatkozat határnapját, továbbá azt, ha valamely szolgáltatott információ kapcsán a Tpvt. 79/B. §
(3)bekezdése szerinti meghallgatásra került sor, szükség esetén a meghozott végzések számára utalással.
  1. Összefonódás engedélyezése iránti, kérelemre indult eljárások
  2. §
(1)Az eljáró versenytanácsnak az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről hozott döntése hiányában
  1. a)vizsgálati terv készítése nem szükséges,
  2. b)a vizsgálatot úgy kell lefolytatni, hogy vizsgálati jelentés olyan időben kerüljön felterjesztésre a Versenytanácshoz, hogy az eljáró versenytanácsnak legalább tíz nap álljon a rendelkezésére, és
  3. c)a 78. §
(3)bekezdése nem alkalmazandó.
(2)Összefonódás engedélyezése tárgyában indult versenyfelügyeleti eljárásokban a vizsgálati jelentés tartalmazza: a) a 81. §
(1)bekezdés a), e), és
  1. i)pontjában foglaltakat, azzal, hogy az
  2. e)pont esetében eljárás alá vont vállalkozás alatt ügyfelet kell érteni,
  3. b)a tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat, így különösen
  4. ba)az érintett vállalkozáscsoportok tulajdonosi szerkezetére, irányítási viszonyaira, gazdasági helyzetére és tevékenységére vonatkozó tényeket, adatokat, valamint
  5. bb)az ügylet tartalmának ismertetését,
  6. bc)az összefonódással érintett átfedő és kapcsolódó piacok bemutatását,
  7. c)az összefonódás értékelését, így különösen
  8. ca)az engedélykérési kötelezettség megalapozottságára vonatkozó tényeket és adatokat,
  9. cb)az érintett piacok értékelését,
  10. cc)az összefonódás horizontális, vertikális és portfólió hatásának értékelését, valamint
  11. cd)az ügylettel összefüggő versenykorlátozó kikötések értékelését abból a szempontból, hogy kapcsolódó versenykorlátozásnak tekinthetőek-e.
(3)Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárást az összefonódás teljes körű vizsgálatával indokolt lefolytatni, a Fúziós Iroda erre az
(1)bekezdés b) pontja szerinti határidőben külön jelentésben tesz indítványt. A külön jelentés a
(2)bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza az összefonódás piaci hatásai teljes körű vizsgálata szükségességének elemzését, kitérve a Hivatal e tárgyban követett gyakorlatára is.
(4)Ha az eljáró versenytanács az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt, az iratok vizsgáló irodára érkezésétől számított nyolc napon belül vizsgálati tervet kell készíteni.
(5)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a vizsgálati jelentés, illetve a külön jelentés tervezetének véleményezésére három nap áll rendelkezésre, és határidőben adott vélemény hiányában az egyetértést megadottnak kell tekinteni.
(6)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a vizsgálati jelentés, valamint a külön jelentés jóváhagyására egy nap áll rendelkezésre. 107. §
(1)Az összefonódás versenytanácsi engedély megadását megelőző végrehajtásának engedélyezésére irányuló kérelemre vonatkozó külön jelentést a Tpvt. 29/A. §-a szerinti kérelem beérkezését követő öt napon belül kell a Versenytanácsnak felterjeszteni. A jelentéstervezet véleményezésére egy nap áll rendelkezésre, azzal, hogy határidőben adott vélemény hiányában az egyetértést megadottnak kell tekinteni. A jelentést az általános elnökhelyettes egyidejű tájékoztatása mellett az irodavezető jóváhagyásával kell felterjeszteni.
(2)A külön vizsgálati jelentés a) a 81. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. i)pontjában foglaltakat,
  3. b)a Tpvt. 29/A. §-a szerinti kérelem ismertetését,
  4. c)a tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
  5. d)a főbb érintett piacok, a releváns átfedések, kapcsolódások és a versenyhatások rövid, lényegre törő ismertetését, valamint
  6. e)a Tpvt. 29/A. §-a szerinti kérelem elfogadása indokoltságának elemzését tartalmazza.
(3)A kérelem elfogadása indokoltságának elemzése kapcsán ki kell térni a hozzájárulás megadása feltételeinek értékelésére, így különösen
  1. a)a tilalomnak az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésére,
  2. b)arra, hogy a hozzájárulás megadása mennyiben szükséges a befektetés értékének megőrzéséhez,
  3. c)arra, hogy az irányítási jogok kért gyakorlása hogyan érintené az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek megfelelő helyreállíthatóságát, valamint az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölhetőségét, továbbá
  4. d)az irányításkorlátozás előírásának szükségességére. 108. §
(1)Az eljárás hiánypótlási felhívás nemteljesítése miatti megszüntetéséről szóló végzés tervezetének véleményezésére rendelkezésre álló határidő három nap.
(2)Ha a megfelelő hiánypótlás a hiánypótlásra szolgáló határidő lejártát követően, azonban még az eljárást megszüntető végzés kiadása között beérkezik, a vizsgálatot folytatni kell.
(3)Amennyiben a kérelemnek nem minősülő beadványt vagy okiratot az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője angol, francia vagy német nyelven nyújtja be, az irat, beadvány beérkezését követően a vizsgáló haladéktalanul gondoskodik az iratok magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának elkészültéről. 109. §
(1)Nincs lehetőség a vizsgálati szakaszban a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására azon az alapon, hogy az összefonódás a Tpvt. 23. §-a szerint nem összefonódás, vagy a Tpvt. 24. §-a szerint nem engedélyköteles.
(2)Ha a vizsgálat során felmerült információk alapján a Tpvt.
  1. §-a szerinti engedély megadásához az eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni, a vizsgálati jelentésben a feltétel vagy kötelezettség előírására vonatkozó indítvánnyal együtt az új ügyfél bevonására is indítványt kell tenni.
  2. §
(1)A Fúziós Iroda az összefonódás engedélyezése tárgyában kérelemre indított versenyfelügyeleti eljárás jogerős lezárását követően haladéktalanul tájékoztatja az Antitröszt Irodát, valamint az általános elnökhelyettest és a Felderítő Irodát, ha az eljárás során olyan versenykorlátozó kikötés alkalmazása merült fel, amely az irányadó versenytanácsi gyakorlat alapján vélhetően nem minősül a Tpvt. 30. §
(5)bekezdése szerinti, összefonódáshoz kapcsolódó versenykorlátozásnak. A tájékoztatás tartalmazza a Fúziós Irodának az ilyen kikötésre vonatkozó véleményét és az általa ismert releváns adatokat.
(2)A Fúziós Iroda tájékoztatása alapján az Antitröszt Iroda tizenöt napon belül – szükség esetén a Felderítő Iroda bevonásával – elvégzi a versenykorlátozó kikötés értékelését abból a szempontból, hogy az adott ügyben szükséges-e versenyfelügyeleti eljárást indítani, és ennek megfelelően véleményezésre bocsátja az ügyindításra vonatkozó vizsgálati koncepciót, vagy – ha eljárás megindítását nem tartja szükségesnek – álláspontjáról tájékoztatja az általános elnökhelyettest. 47. Előzetes egyeztetés 111. §
(1)A Tpvt. 69. §-a szerinti előzetes egyeztetés megkezdéséről, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a Fúziós Iroda vezetője dönt.
(2)A Fúziós Iroda vezetője az előzetes egyeztetés kapcsán felmerült kérdésekkel összefüggésben, a Fúziós Iroda által az előzetes egyeztetésen képviselendő észrevételek előkészítése céljából egyeztetést kezdeményezhet a támogató irodákkal, illetve a Versenytanáccsal, és kezdeményezheti, hogy az egyeztetésen a támogató iroda vizsgálója vagy a Versenytanács elnöke által kijelölt személy is legyen jelen.
(3)Az előzetes egyeztetés eredményéről a Fúziós Iroda értesíti az általános elnökhelyettest és a Versenytanács elnökét. VII. Fejezet Az európai uniós versenyjog alkalmazásával járó eljárások, valamint a Bizottsággal, a tagállami versenyhatóságokkal, továbbá a fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságokkal való együttműködés során követett belső ügyintézési rend 48. Általános rendelkezések 112. §
(1)A Hivatal az európai uniós versenyjog alkalmazásával járó eljárásai, valamint a Bizottsággal, a tagállami versenyhatóságokkal és a fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságokkal való együttműködés során az európai uniós és más nemzetközi együttműködés során elfogadott szabályozó dokumentumokat figyelembe véve jár el.
(2)Ha a konkrét együttműködés körülményeiből más nem következik, az együttműködés keretében a kimenő iratot a más tagállami versenyhatóságnak és a fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságoknak angol, a Bizottságnak magyar és angol nyelven kell megküldeni. 113. §
(1)A Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés előmozdítása érdekében az elnök jelöli ki a Nemzetközi Iroda munkatársai közül az általános ECN-kapcsolattartót és a felhatalmazott adatközlő hivatalnokot, valamint az Antitröszt, illetve Felderítő Iroda munkatársai közül az engedékenységi kapcsolattartót és a helyszíni kutatási kapcsolattartót, valamint helyetteseiket. Az elnök által kijelölt személyek nevéről és elérhetőségéről a Nemzetközi Iroda tájékoztatja az Európai Versenyhatóságok Hálózatát.
(2)Ha az Európai Versenyhatóságok Hálózatára vonatkozó szabályozó dokumentumból más nem következik, az Európai Versenyhatóságok Hálózaton belül a Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóság részére korlátozottan megismerhető adat, ideértve a tervezett helyszíni kutatással kapcsolatos adatokat, valamint a helyszíni kutatás során beszerzett bizonyítékokat kizárólag az ECN-ET rendszer vagy a felhatalmazott adatközlő hivatalnok útján, megfelelően kódolt formában továbbítható. Tartalomtól függetlenül a felhatalmazott adatközlő hivatalnok továbbítja a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság felhatalmazott adatközlő hivatalnoka által küldött megkeresésekre küldendő válaszokat.
(3)Az elnök jelöli ki a Fogyasztóvédelmi Iroda munkatársai közül a 2006/2004/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárásokban eljárásra jogosult kapcsolattartót (a továbbiakban: CPC-kapcsolattartó), illetve helyettesét. A CPC-kapcsolattartó eljárásához, döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges.
  1. § Ha jelen utasítás alapján a Nemzetközi Iroda az eljárásban más módon nem vesz részt, a Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés során eljáró vizsgáló iroda, illetve a 2006/2004/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet
  2. cikke szerinti elektronikus adatbázison (a továbbiakban: CPC-adatbázis) keresztül érkezett, illetve kiküldött végrehajtás iránti megkeresés és információcsere esetén a CPC-kapcsolattartó tájékoztatja a Nemzetközi Irodát az együttműködéssel kapcsolatos eljárási cselekményekről, illetve az annak keretében született dokumentumokat részére tájékoztatásul megküldi.
  3. Az EUMSz. 101., illetve
  4. cikke alapján indult ügyekkel kapcsolatos szabályok
  5. §
(1)Az EUMSz. 101., illetve 102. cikke alapján indult eljárás megindításával kapcsolatos adatokat a Nemzetközi Iroda rögzíti az ECN-ügyregiszterben, ennek érdekében az eljárás megindításával egyidejűleg az eljáró vizsgáló megküldi a Nemzetközi Iroda részére az eljárásindító végzést, illetve szükség esetén külön tájékoztatja az alábbi adatokról:
  1. a)az ügy ügyszáma,
  2. b)az eljárással érintett termék vagy szolgáltatás megnevezése, bemutatása,
  3. c)a feltehetőleg érintett földrajzi piac megjelölése,
  4. d)az ügy rövid leírása,
  5. e)a jogsértés feltételezett kezdő időpontja, f ) az azzal kapcsolatos tájékoztatás, ha az eljárás megindítására az ECN-ügyregiszter, illetve az ECN-ET rendszer monitoringozása nyomán került sor,
  6. g)a Nemzetközi Iroda által kért egyéb adatok.
(2)Ha a versenyfelügyeleti eljárást a vizsgálati szakaszban terjesztik ki az EUMSz. 101., illetve 102. cikkére, erről a tényről az
(1)bekezdés szerinti adatok közlésével az eljáró vizsgáló haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát. 116. §
(1)Az Antitröszt Iroda folyamatosan monitoringozza, hogy más tagállami versenyhatóságok milyen eljárás megindításáról helyeznek el információt az ECN-ügyregiszteren, illetve az ECN-ET rendszeren abból a szempontból, hogy annak van-e magyar vonatkozása, hogy indokolt-e eljárást indítani, vagy a folyamatban lévő eljárást felfüggeszteni, megszüntetni, valamint hogy az érinti-e a Hivatal gyakorlatát.
(2)Az Antitröszt Iroda nyilvántartást vezet az ECN-ügyregiszteren, illetve az ECN-ET rendszeren rögzített ügyekről, amely tartalmazza
  1. a)az üggyel foglalkozó vizsgáló nevét,
  2. b)az ügy rövid leírását,
  3. c)annak jelzését, hogy a magyar piac érintett-e,
  4. d)annak jelzését, hogy indokolt-e ügyindítás, akár más tagállami versenyhatósággal párhuzamosan, akár az ügy átvételével, illetve a már folyamatban lévő eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése a párhuzamos más tagállami versenyhatósági eljárásra tekintettel,
  5. e)annak jelzését, hogy a joggyakorlat szempontjából egyébként releváns-e az ügy.
(3)A
(2)bekezdés d) pontja szerinti eljárási cselekmény az eljárás megindításáról szóló információ közzétételétől számított két hónapon belül kezdeményezhető, ezt követően kizárólag abban az esetben, ha az eljárás folyamán az ügy körülményei jelentősen változnak.
(4)A Nemzetközi Iroda véleményezi a
(2)bekezdés d) pontja szerinti javaslatot, valamint szükség esetén – az Antitröszt Iroda bevonásával – előzetesen egyeztet az eljárást folytató vagy egyébként érintett tagállami versenyhatósággal.
(5)Ha az Antitröszt Iroda megítélése szerint eljárás indítása indokolt, az általános szabályok szerint megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket. 117. §
(1)Az ECN-ügyregiszterben, illetve az ECN-ET rendszerben a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság által engedékenységi ügyként jelzett ügyben rögzített bírság mellőzése iránti kérelem és az azzal összefüggésben önkéntesen szolgáltatott adat (a továbbiakban együtt: engedékenységi üggyel kapcsolatos információ) nem használható fel új eljárás indításához vagy folyamatban lévő eljárás során, ha a Hivatalnak arról egyébként nincs tudomása, illetve a Hivatal nem küldhet meg engedékenységi üggyel kapcsolatos információt a Bizottságnak vagy más tagállami versenyhatóságnak.
(2)Az
(1)bekezdéstől eltérően az engedékenységi üggyel kapcsolatos információ kiadása iránt a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság megkereshető, az felhasználható, illetve továbbítható, ha
  1. a)az engedékenységi kérelmező ahhoz hozzájárult,
  2. b)a Hivatalhoz, illetve az információt kérő Bizottsághoz, más tagállami versenyhatósághoz is benyújtották az ugyanarra a jogsértésre vonatkozó – és már nem visszavonható – bírság mellőzése iránti kérelmet,
  3. c)a Hivatal, illetve az információt kérő Bizottság, más tagállami versenyhatóság írásban kötelezettséget vállal, hogy az engedékenységi ügyre vonatkozó így megszerzett információt nem használja fel arra, hogy szankciót állapítson meg az engedékenységi kérelmező vagy egyébként az engedékenység alapján kedvező elbánásra számító vállalkozással, egyéb személlyel, illetve ezek alkalmazottaival vagy volt alkalmazottaival szemben.
(3)A Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság megkereshető, felhasználható, illetve továbbítható az engedékenységi üggyel kapcsolatos azon információ, amelyet eljárási cselekmény elvégzése iránti megkeresés keretében kért beszerezni a Hivatal, illetve a Bizottság, az a más tagállami versenyhatóság, amelyhez a bírság mell

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.