18/2013. (IX. 5.) HM rendelete a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól.

18/2013. (IX. 5.) HM rendelete a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238.  § (2)  bekezdés 30.  pontjában, a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés r) pontjában és (7) bekezdés a) pont ac) alpontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f )  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLtALÁNOS ReNDeLKezÉSeK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a hivatásos és a szerződéses katonára (a továbbiakban együtt: állomány tagja), b) a közalkalmazottra, c) a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonára (a továbbiakban: önkéntes tartalékos katona), d) a honvéd tisztjelöltre és e) a honvéd altiszt-jelöltre [a továbbiakban az a)–e) pont együtt: kiküldött]. (2) Nem jogosult az e rendeletben foglalt juttatásokra a) az állománynak a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (1) bekezdés a)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja, kivéve, ha az  e  rendeletben foglalt valamely juttatás biztosítását a  Magyarországon települő katonai szervezetről szóló, vagy a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) és a  Magyarországon települő katonai szervezet közötti megállapodás a Honvédség részére előírja, b) az állománynak a  Hjt. 46.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó azon tagja, aki nem a  Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) képzési igényéhez kapcsolódóan lát el külföldön feladatot, c) az állomány Hjt. 117. § (3) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságon lévő azon tagja, aki nemzetközi szervezetnél olyan beosztást, munkakört (a továbbiakban együtt: beosztás) tölt be, amely nem esik egybe a szolgálat érdekével, és d) a honvéd tisztjelölt a pályázati forrásból finanszírozott külföldi képzés esetén. (3) A  Honvéd Vezérkar főnökére és helyettesére, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatójára és helyettesére e  rendeletet az  állami vezetők juttatásaira vonatkozó jogszabály által nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. (4) A  honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által felügyelt külképviseleti szervezeti egységnél foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő (a  továbbiakban együtt: kormánytisztviselő) esetében a  tartós külszolgálatról és az  ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012.  (VII. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet1) a  2.  § (1)  bekezdés 22.  pontjának közalkalmazottra vonatkozó rendelkezésére, a  3.  §-ra, a  4.  §-ra, a  7.  § (1)  bekezdésére, a  8.  § (2)  bekezdésére, a  10.  §  (1)  bekezdés c)  pontjára, a  12.  §-ra, a  14.  § (1)  bekezdés b)  pontjára és (2)  bekezdésére, a  15.  § (2)–(4)  bekezdésére, a  16–24.  §-ra, a  27.  § (1)  bekezdésére, (2)  bekezdése közalkalmazottra vonatkozó rendelkezéseire, (3) bekezdésére és a 30. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel kell alkalmazni. (5) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9 /2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet1) 1.  § 1.  pontja szerinti állomáshelyen (a továbbiakban: állomáshely) kialakult válsághelyzet esetén a  kormánytisztviselők részére a  miniszter utasításban eseti jelleggel, határozott időtartamra külön pótlékot állapíthat meg. (6) Az  ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a  Korm. rendelet1-et a  2.  § (1)  bekezdés 10.  pontjának közalkalmazottra vonatkozó rendelkezésére, a  48.  §-ra, a  49.  §-ra, az  50.  § (1)  bekezdés közalkalmazottra vonatkozó rendelkezéseire, (2) és (3)  bekezdésére, az  51–53.  §-ra, az  54.  § (1)  bekezdés b)  pontjára, (2)–(5)  bekezdésére, a  külföldi képzésben részt vevő kormánytisztviselő esetében a  2.  § (1)  bekezdés 9. és 21.  pontjának közalkalmazottra vonatkozó rendelkezéseire, az  55.  §-ra, az  56.  § (2) és (3)  bekezdésére és az 57–63. §-ra figyelemmel kell alkalmazni. (7) Kormánytisztviselők esetén a  4.  §-t azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  külföldi szolgálattal összefüggésben tévesen kifizetett összeg a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 192.  § (1) és (2)  bekezdése alapján követelhető vissza. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. belföldi szolgálati kiküldetés: az  egyes költségtérítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti szolgálati kiküldetés, 2. családi ellátmánypótlék: a  3.  pont szerinti hozzátartozók külföldi tartózkodásával összefüggésben felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából külföldi pénznemben folyósított juttatás, 3. családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó: a  HM rendelet1 1.  § 10.  pont b), c), g), h), j) és m)  alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő, valamint a 18 hónapot meghaladó időtartamban a HM rendelet1 1.  § 10.  pont i)  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttel a  külföldi szolgálat ideje alatt közös háztartásban élő, vele életvitelszerűen együtt lakó házastársa, élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) és a 8. § (1) bekezdése szerinti gyermeke, 4. engedélyező elöljáró: a  juttatások kifizetésének és elszámolásának engedélyezésére jogosult, a (2) bekezdésben meghatározott vezető, 5. fogadó fél: a külföldi beosztást biztosító, valamint a külföldi képzést felajánló és a külföldi tartózkodás során a kiküldöttet esetlegesen anyagilag támogató külföldi szervezet, 6. gyermek: a  kiküldött által eltartott, a  kiküldött, illetve házastársa vér szerinti, örökbe fogadott, nevelt vagy gyámságba vett gyermeke, 7. harmadik ország: a  Magyarországtól és az  állomáshely szerinti országtól eltérő ország vagy földrajzilag körülhatárolt terület, 8. honvédelmi szervezet: a Hjt. 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a KNBSZ, 9. ideiglenes külföldi képzés: honvéd esetén a  HM rendelet1 1.  § 10.  pont i)  alpontja szerinti olyan külföldi szolgálat, közalkalmazott esetén olyan külföldi tanintézetben vagy külföldi szervezetnél folytatott tanulmány, képzésen, át- vagy továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel, amelynek időtartama tervezetten nem haladja meg a 90 napot, 10. ideiglenes külföldi szolgálat: honvéd esetén a  Hjt. 2.  § 14.  pontja szerinti szolgálatteljesítés, közalkalmazott esetén a 90 napot meg nem haladó külföldi munkavégzés, 11. illetékes logisztikai ellátó szerv: a felszerelések biztosításáért, a logisztikai jellegű feladatok ellátásáért, valamint a logisztikai jellegű költségek elszámolásáért felelős, a (3) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervezet, 12. illetékes pénzügyi ellátó szerv: a  pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért, így különösen a  pénzbeli járandóságok kifizetéséért, elszámolásáért, a  fogadó fél által nyújtott pénzbeli juttatások beszámításáért felelős, a (4) bekezdés szerinti honvédelmi szervezet vagy szervezeti elem, 13. jövedelempótló juttatás: a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerint folyósított táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék, továbbá a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély, 14. kiküldetés: a HM rendelet1 1. § 10. pont b), c), g), h), j) és m) alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött, vagy a  HM rendelet1 1.  § 10.  pont d)  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött által, az állomáshely szerinti vagy harmadik országban, valamint Magyarország területén menetparancs vagy azt helyettesítő hivatalos dokumentum alapján teljesített ideiglenes külföldi szolgálat, továbbá a HM rendelet1 1.  § 10.  pont b), c), g), h), j) és m)  alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött által az állomáshely szerinti vagy harmadik országban menetparancs vagy azt helyettesítő hivatalos dokumentum alapján teljesített, legfeljebb 6 hónap időtartamú külföldi szolgálat, 15. kiküldő: a külföldi szolgálatra történő vezénylést, kihelyezést elrendelő személy, 16. közüzemi szolgáltatások díja: az  elektromos energia-, a  gáz-, a  víz- és a  csatornadíj, a  fűtés, a  hűtés, a szemétszállítás díja, valamint a társasház közös költsége, 17. külföldi napidíj: az  ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött részére a  Honvédség által külföldi pénznemben folyósított juttatás, melynek célja a  külföldi tartózkodással összefüggésben felmerült többletkiadásokhoz és költségekhez való hozzájárulás, 18. külszolgálati ellátmány: a  HM rendelet1 1.  § 10.  pont b), c), g)–j) és m)  alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött, továbbá e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a HM rendelet1 1. § 10. pont d)  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött részére a  Honvédség által külföldi pénznemben folyósított juttatás, melynek célja a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerült többletkiadásokhoz és költségekhez való hozzájárulás, 19. lakásigény jogos mértéke: a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti jogosultsági korlát, 20. tandíjköltség: a  tanévre fizetendő tandíj vagy nevelési térítési díj, beiratkozási díj és regisztrációs költség együttes összege, 21. tartós külföldi képzés: honvéd esetén a HM rendelet1 1. § 10. pont i) alpontja szerinti olyan külföldi szolgálat, közalkalmazott esetén olyan külföldi tanintézetben vagy külföldi szervezetnél folytatott tanulmány, képzésen, át- vagy továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel, amelynek megszakítás nélküli időtartama tervezetten meghaladja a 90 napot, 22. tartós külföldi szolgálat: honvéd esetén a Hjt. 2. § 40. pontja szerinti szolgálatteljesítés, közalkalmazott esetén a 90 napot meghaladó külföldi munkavégzés, 23. üzemanyag fogyasztási norma: a  benzinüzemű gépjárműveknél az  1001–1500 köbcentiméteres hengerűrtartalom tartományhoz, gázolajüzemű gépjárműveknél az  1501–2000 köbcentiméteres hengerűrtartalom tartományhoz a  közúti gépjárművek, az  egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet2) alapnorma-átalányként megállapított üzemanyag fogyasztási normák átlaga, 24. üzemanyagár norma: az ESZ-95 ólmozatlan motorbenzinre és a gázolajra az állami adóhatóság által közzétett, az adott év január hónapjára érvényes üzemanyagár normák átlaga, 25. vámjellegű költség: az  egységes vámáru-nyilatkozat elkészítésének költsége, az  egyes spedíciós költségek, különösen a garanciajegy, a tranzit vámokmány kiállításának díja és a vámszemle díjak. (2) Engedélyező elöljáró a) az MH Katonai Képviselő Hivatala katonai képviselője az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), valamint az  Európai Unió (a továbbiakban: EU) hivatalainál, ügynökségeinél, parancsnokságain és törzseiben a  Magyarország részére biztosított beosztást betöltő kiküldöttek esetén a  b) és a  c)  pont kivételével, b) az  MH Nemzeti Katonai Képviselet katonai képviselője a  Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnokságán (a továbbiakban: SHAPE), a  NATO parancsnoki és haderőstruktúra szerinti alárendeltségében lévő parancsnokságokon – kivéve az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagját –, valamint a SHAPE-en, mint bázison beosztást betöltő kiküldöttek esetén, c) az  MH Nemzeti Összekötő Képviselet képviseletvezetője a  Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (a továbbiakban: ACT) alárendeltségében – ideértve az  ACT Európai Törzselemét is –, az  Amerikai Egyesült Államok Fegyveres Erői parancsnokságain, valamint a  NATO által akkreditált Kiválósági Központoknál a Magyarország részére biztosított beosztást betöltő kiküldöttek esetén, d) a  Honvédség központi személyügyi szervének vezetője az  egyéb, nem műveleti területen elhelyezkedő nemzetközi katonai parancsnokságokon és nemzetközi katonai alakulatoknál, más nemzet minisztériumában, katonai parancsnokságán, alakulatánál, valamint nemzetközi szervezetek hivatalainál, ügynökségeinél, egyéb szervezeti egységénél fegyvertelen külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttek esetén, e) az  állományilletékes parancsnok a  Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél beosztást betöltő, valamint a  Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó kiküldöttek esetén, f ) a KNBSZ főigazgatója a Magyarország külképviseletein működő véderő-, katonai és légügyi attaséhivatalok állományában, a  NATO biztonságvédelmi főtiszti beosztásban, valamint a  Hjt. 196.  § (2)  bekezdése szerint fedőbeosztásban külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttek esetén, g) a  miniszter által az  adott műveleti típushoz igazodóan a  művelet irányítási feladatainak ellátására kijelölt honvédelmi szervezet vezetője a  HM rendelet1 1.  § 2.  pontja szerinti béketámogató műveletben (a továbbiakban: béketámogató művelet) részt vevők, a  HM rendelet1 1.  § 8.  pontja szerinti katonai megfigyelők (a továbbiakban: katonai megfigyelő), a  NATO Reagáló Erők (a továbbiakban: NRF), az  EU Harccsoport (a továbbiakban: EU BG) kötelékébe, valamint az  azokhoz hasonló funkciójú, valamely nemzetközi szervezetnek felajánlott egység, alegység állományában külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttek esetén, h) a kiküldő vagy az általa kijelölt személy az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttek esetén, és i) a  tartós külföldi képzésre vezénylésre hatáskörrel rendelkező vezető a  tartós külföldi képzésben részt vevő kiküldöttek esetén. (3) Illetékes logisztikai ellátó szerv a) a  Honvédség középszintű vezető szervének alárendelt, e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező honvédelmi szervezet a (2) bekezdés a)–e) és g)–i) pontja szerinti kiküldöttek esetén, és b) a  KNBSZ e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a  (2)  bekezdés f ) pontja szerinti kiküldöttek esetén. (4) Illetékes pénzügyi ellátó szerv a) a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete a  (2)  bekezdés a)–e)  pontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttek esetén, b) a  KNBSZ e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a  (2)  bekezdés f ) pontja szerinti kiküldöttek esetén, c) a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezetének vezetője által az  adott művelet vonatkozásában külön intézkedésben kijelölt pénzügyi és számviteli szervezet vagy szervezeti elem – időtartamtól függetlenül – a béketámogató műveletekben részt vevők és a (2) bekezdés g) pontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttek esetén, d) a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezetének vezetője által külön intézkedésben meghatározott pénzügyi és számviteli szervezet vagy szervezeti elem a  (2)  bekezdés h)  pontja szerinti kiküldöttek esetén, és e) a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete a  (2)  bekezdés i)  pontja szerinti kiküldöttek esetén. 3. Alapelvek 3. § (1) Költségtérítés elszámolására számla vagy számlát helyettesítő bizonylat (a továbbiakban együtt: számla) benyújtása ellenében kerülhet sor. (2) A  14.  § (1)  bekezdés d)  pontja kivételével térítésmentes élelmezés hiányában a  külföldi szolgálat során felmerült étkezési költségeket a kiküldöttnek a Honvédség nem téríti meg. (3) A kiküldött részére a Honvédségtől a külföldi szolgálattal összefüggő jogcímen az e rendeletben foglaltakon kívül egyéb pénzbeli juttatás nem kerülhet kifizetésre. (4) A  63.  § kivételével e  rendelet alkalmazása során a  kiküldő által érvényesítendő elv, hogy a  fogadó fél által biztosított ellátás, illetve költségtérítés igénybevételéből adódóan a kiküldött nem kerülhet előnyösebb helyzetbe, összességében nem részesülhet több juttatásban annál, mint amennyit e rendelet lehetővé tesz. (5) Ha az  e  rendeletben foglalt valamely juttatás vagy a  Honvédség felé fennálló tartozás esetében a  megállapítás, a folyósítás, a kifizetés, a benyújtott számla, illetve a beszámításra kerülő jövedelem, jövedelempótló juttatás vagy a fogadó fél által nyújtott juttatás pénzneme, továbbá a tartozás és a visszafizetés pénzneme eltér egymástól, abban az  esetben e  rendelet eltérő rendelkezése hiányában a  folyósítást, a  kifizetést, a  visszafizetést vagy a  beszámítást megelőző hónap 15. napján érvényes, a  Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell az átszámítást végrehajtani. 4. § (1) A  külföldi szolgálattal összefüggésben tévesen kifizetett összeg honvéd esetén a  Hjt. 13.  § (1)  bekezdése szerinti, közalkalmazott esetén a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 286.  § (1) és (2)  bekezdése szerinti elévülési időn belül a kiküldöttől írásbeli felszólítással követelhető vissza. (2) Ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik, a  kiküldött a  túlfizetésből eredő, valamint a  külföldi szolgálat során felmerült egyéb tartozását a  Honvédség részére abban a  pénznemben köteles megfizetni, amelyben a  tartozás fennáll. (3) A  kiküldött külszolgálati ellátmányából, külföldi napidíjából vagy külföldi napidíj-kiegészítéséből levonásnak csak az e  rendeletben foglalt szabályok, végrehajtható határozat kifejezetten ilyen irányú intézkedése, vagy a kiküldött hozzájárulása esetén van helye. II. Fejezet A NAtO- ÉS A NeMzetI BeOSztÁSBAN tARtÓS KÜLFÖLDI SzOLGÁLAtOt teLjeSÍtŐKRe VONAtKOzÓ SzABÁLYOK 4. Általános jogosultsági szabályok 5. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, e Fejezetet a HM rendelet1 1. § 10. pont b), c), g), h), j) és m) alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttekre kell alkalmazni. (2) Házastársak egyazon állomáshelyen történő külföldi szolgálata esetén a  8.  § és a  15.  § (1)  bekezdés g)  pontjának gyermekre vonatkozó rendelkezései, a  15.  § (1)  bekezdés a), d)–f )  pontjának családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozóra vonatkozó rendelkezései, a  15.  § (2)–(4)  bekezdésének utazási költségátalányra vonatkozó rendelkezései, a 15. § (3) bekezdés c) pontja, a 18. § (2) és (5) bekezdése, a 21. §, a 22. § (1) bekezdése, a 23. §, a 25. § és a  26.  § a)  pontja szerinti jogosultságok csak a  házastársak egyikét illetik meg, továbbá a  22.  § (2)  bekezdése szerinti kötelezettségek csak a házastársak egyikét terhelik. 5. Külszolgálati ellátmány 6. § (1) A kiküldött a külföldi szolgálatra vezénylést elrendelő munkáltatói döntésben (a továbbiakban: vezénylési okmány) meghatározott időtartamra külszolgálati ellátmányra jogosult. (2) A külszolgálati ellátmány az ellátmányból és a családi ellátmánypótlékból áll. (3) A  kiküldött a  külszolgálati ellátmányra való jogosultságát érintő változásokat az  illetékes személyügyi szervnek köteles írásban bejelenteni. 7. § (1) Az ellátmány havi nettó összege a külföldön betöltött beosztás alapulvételével az 1. melléklet szerinti szorzószám és az  alapellátmány szorzatával egyenlő. Az  alapellátmány a  2.  mellékletben az  állomáshely szerinti országra meghatározott ellátmányalap és a 3. melléklet szerinti ellátmánypótlék együttes összege. (2) Ellátmányra jogosult a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó, ha őt a  Honvédség a  kiküldött állomáshelyén közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, nem állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben létrehozott helyen foglalkoztatja. A  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó az  (1)  bekezdés szerint megállapított, de a foglalkoztatás időtartamának megfelelően arányosan csökkentett ellátmányon felül saját jogán e rendelet szerint folyósítható egyéb juttatásra nem jogosult. 8. § (1) A  kiküldött családi ellátmánypótlékra a  családi ellátmánypótlékra jogosító gyermeke után a  gyermek nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankötelezettsége megszűnéséig, de legfeljebb a  közoktatási intézményben tanuló gyermek esetén annak a tanévnek a végéig jogosult, amelynek időtartama alatt a 20. életévét, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos tanuló esetén a 23. életévét betölti. (2) Ha a  kiküldött családi ellátmánypótlékra jogosító gyermekének életkora meghaladja a  tankötelezettség felső korhatárát, a  tankötelezettség megszűnését követően a  kiküldöttnek a  családi ellátmánypótlék továbbfolyósításának előfeltételeként évente, a  tanévkezdést követő 15 napon belül iskolalátogatási igazolást kell benyújtania az illetékes pénzügyi ellátó szervhez. (3) A családi ellátmánypótlék havi nettó összege a) házastárs után aa) ha nem rendelkezik foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemmel és jövedelempótló juttatással, az  alapellátmány összegének alapulvételével a  2,5-es szorzószámmal számított ellátmány 25%-a, ab) ha a  foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelme és jövedelempótló juttatása havi nettó összege együttesen nem haladja meg az állomáshely szerinti országra meghatározott alapellátmány összegét, az alapellátmány összegének alapulvételével a 2,5-es szorzószámmal számított ellátmány 12,5%-a, b) gyermek után az alapellátmány összegének alapulvételével a 2,5-es szorzószámmal számított ellátmány ba) 10%-a a gyermek 12. életévének betöltéséig, bb) 15%-a a gyermek 12. életévének betöltését követően, c) a  b)  ponttól eltérően a  magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerint tartósan betegnek vagy fogyatékosnak minősülő gyermek után az alapellátmány összegének alapulvételével a 2,5-es szorzószámmal számított ellátmány ca) 15%-a a gyermek 12. életévének betöltéséig, cb) 20%-a a gyermek 12. életévének betöltését követően. (4) A  kiküldött a  (3)  bekezdés szerinti családi ellátmánypótlék időarányos részére jogosult házastársa, illetve az  (1)  és a  (2)  bekezdés szerinti gyermeke alkalmi látogatásakor, feltéve, hogy a  jogosultság a  külszolgálati ellátmány megállapításáról szóló munkáltatói döntésben előzetesen megállapításra került, és a kiküldött a házastársa, illetve gyermeke megérkezését és tartózkodása várható időtartamát az engedélyező elöljáró tudomásulvételi záradékával ellátva az illetékes pénzügyi ellátó szervnek írásban bejelentette. A kiküldött a családi ellátmánypótlék összegének megállapítása érdekében köteles hozzátartozói hazautazását az engedélyező elöljáró tudomásulvételi záradékával ellátva az  illetékes pénzügyi ellátó szervnek írásban bejelenteni. A  kiküldött az  e  bekezdés szerinti bejelentéseket a  hozzátartozók ki- és hazautazását követő 3 munkanapon belül köteles az  engedélyező elöljáró részére megküldeni. A családi ellátmánypótlék összegét az állomáshelyen történő tartózkodás időtartamával arányosan úgy kell megállapítani, hogy a megérkezés és az elutazás napja teljes napnak számít. (5) A kiküldött a családi ellátmánypótlék összegének megállapítása érdekében köteles írásban bejelenteni az  illetékes személyügyi szervnek a családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó által szerzett jövedelmet és jövedelempótló juttatást, valamint az annak mértékében bekövetkezett változásokat. A bejelentést a kiküldöttnek először a családi ellátmánypótlék igénylésekor, a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó jövedelmében bekövetkezett változás esetén a változástól számított 3 munkanapon belül kell megtennie. (6) A  kiküldött a  (3)  bekezdés b)  pont bb)  alpontja és c)  pont cb)  alpontja szerinti magasabb összegű családi ellátmánypótlékra abban a  hónapban jogosult először, amelyben a  gyermek a  12. életévét betölti. A  magasabb összegű családi ellátmánypótlékot a teljes hónapra kell megállapítani. 9. § (1) Ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik, a  kiküldött változatlan összegben jogosult ellátmányra, illetve családi ellátmánypótlékra a) alap- és pótszabadsága, valamint b) szolgálati érdekből történő ideiglenes hazarendelése alatt. (2) A  kiküldött a  keresőképtelenséggel járó betegsége vagy az  egészségügyi szabadsága időtartamára, de legfeljebb 90 napig a) az állomáshelyen tartózkodása alatt az ellátmány 80%-ára, b) a belföldi tartózkodása alatt az ellátmány 30%-ára jogosult. (3) A  keresőképtelenséggel járó betegség vagy az  egészségügyi szabadság 90. napját meghaladó időre a  kiküldött ellátmányának folyósítását meg kell szüntetni. Ettől eltérően, ha a  kiküldött nincs szállítható állapotban, akkor a  keresőképtelenséggel járó betegsége vagy az  egészségügyi szabadsága 90. napját meghaladóan a  kiküldöttet az állomáshelyen töltött időre, de legfeljebb hazaszállításáig az ellátmány 30%-a illeti meg. (4) A  (2) és a  (3)  bekezdéstől eltérően, a  tartózkodás helyétől függetlenül, a  külföldi szolgálat megszüntetéséig az ellátmány 100%-ára jogosult a kiküldött, ha a keresőképtelenség vagy az egészségügyi szabadság szolgálati vagy munkaköri kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következménye. 10. § (1) Nem jogosult családi ellátmánypótlékra a kiküldött a) arra az  időtartamra, ameddig az  e  rendelet szerinti igazolásokat nem nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) akkor, ha a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozójának tárgyhavi foglalkoztatásból származó jövedelme, illetve jövedelempótló juttatása együttes nettó összege meghaladja az  állomáshely szerinti országra meghatározott alapellátmány összegét, c) az ideiglenes elhelyezés idejére, kivéve, ha azt a  23.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerint a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozóval együtt veszi igénybe, d) a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó évi 90 napot – a  külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évében ennek időarányos részét – meghaladó, állomáshely szerinti országon kívüli tartózkodása idejére. (2) A  kiküldött köteles a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó állomáshely szerinti országon kívüli tartózkodásának kezdő és várható befejező napját legkésőbb az  elutazás előtt 3 munkanappal, valamint az állomáshely szerinti országba történő visszatérést követően az állomáshely szerinti országon kívüli tartózkodás tényleges időtartamát legkésőbb a  visszatérést követő 3 munkanapon belül az  engedélyező elöljárónak írásban bejelenteni. (3) A  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó többszöri távolléte esetén a  részidőket évente össze kell számítani. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti 90 napba nem számít bele a kiküldöttnek a családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozóval belföldön eltöltött alap- és pótszabadsága, valamint a szülés miatti távollét legfeljebb évi 60 napig, a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évében ennek időarányos része. 11. § (1) A töredék havi ellátmány és a családi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. (2) A külszolgálati ellátmányt a) havonta utólag a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a kiküldött devizaszámlájára átutalni, b) a külföldi szolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a  külföldi szolgálat vezénylési okmányban megállapított utolsó napját követő 5 munkanapon belül kell a  kiküldött devizaszámlájára átutalni, vagy annak hiányában hazai forintszámlájára forintban átutalni. 12. § (1) A  kiküldött külszolgálati ellátmányát a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény), továbbá a  járulékfizetésre kötelezetteknél a  munkaerő-piaci-, az  egészségbiztosítási- és a  nyugdíjjárulék – ideértve az  esetleges magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is – fizetési szabályok alapulvételével bruttósítani kell. (2) A bruttó külszolgálati ellátmányt az Szja. törvény által meghatározott időpontban érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és az azután fennálló, a magánszemélyt terhelő, (1) bekezdés szerinti közterheket a kiküldöttnél kell elszámolni. 6. Egyéb speciális feladatot végzők ellátása 13. § (1) A  külföldön betöltött beosztása sajátosságaiból adódóan esetenként műveleti terület feletti légtérben feladatot végrehajtó kiküldött a  külszolgálati ellátmányon túl – a  feladatellátással érintett hónapokra, függetlenül az  adott hónapban ilyen feladatellátással töltött napok számától – a  37.  § (4)  bekezdése szerinti alapellátmány-kiegészítés biztonsági körülmények szerinti hányadának 30%-ára jogosult. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazása során azt a  biztonsági körülmények szerinti kategóriát kell irányadónak tekinteni, amely a  repült útvonal alatti műveleti területen feladatot ellátó kontingens vagy csoport tekintetében került meghatározásra. Egy térségben szolgálatot teljesítő több kontingens és csoport esetében a  legalacsonyabb besorolású biztonsági kategóriáját kell alapul venni. 14. § (1) A kiküldetés időtartamára a kiküldött a) a külszolgálati ellátmányra jogosító feltételek változatlansága esetén az  eredeti állomáshely szerinti beosztása alapján megállapított, változatlan összegű külszolgálati ellátmányra, b) a 48–53. § és az 54. § (1) bekezdés b) pontja szerinti juttatásokra, c) magyarországi kiküldetése esetén, a Magyarországon töltött időre – a belföldi napidíj kivételével – a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti juttatásokra, és d) ha a  kiküldetés alatt az  étkezést meghatározott helyen, a  gyakorlat jóváhagyott tervezési okmányában előírt kötelező módon kell igénybe venni, az  engedélyező elöljáró javaslata alapján étkezési költségeinek megtérítésére jogosult. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontjának alkalmazása során az  54.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti utazási előleg nyújtása, valamint annak 54.  § (2)–(5)  bekezdése szerinti visszafizetése a  kiküldött bankszámlájára történő átutalással, valamint onnan történő visszautalással valósulhat meg. (3) Az  (1)  bekezdéstől eltérően az  állomáshelyéről béketámogató műveletben való szolgálatteljesítésre vezényelt kiküldött a vezénylése idejére a) a külszolgálati ellátmányra jogosító feltételek változatlansága esetén az  eredeti állomáshely szerinti beosztása alapján megállapított, változatlan összegű külszolgálati ellátmányra és b) a vezénylés időtartamától függetlenül a  béketámogató műveletben betöltött beosztása alapulvételével a 37. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 42. és a 43. § szerinti juttatásokra jogosult. 7. Utazási költségek 15. § (1) A Honvédség e §-ban meghatározottak szerint utazási jegy, utazási költségátalány vagy költségtérítés formájában támogatja a) a kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója állomáshelyre történő első kiutazását és végleges hazautazását, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is, b) a kiküldött 14.  § (3)  bekezdése szerinti vezénylése esetén a  vezénylés helyére történő első kiutazását és az onnan történő végleges visszautazását, ha azt a vezénylő vagy a béketámogató műveletet irányító külföldi szervezet nem biztosítja térítésmentesen, vagy nem téríti meg, c) a kiküldött szolgálati érdekből történő ideiglenes hazarendelésével kapcsolatos utazást, d) évente egy alkalommal szabadságra történő hazatéréskor a  kiküldött és családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója haza- és visszautazását, kivéve a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének naptári évét, ha abban az évben a külföldi szolgálat időtartama nem éri el a 9 hónapot, e) a kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója haza- és visszautazását a  kiküldött szülőjének, gyermekének, házastársának, a  házastárs szülőjének, továbbá a  kiküldött testvérének elhalálozása miatt, f ) a kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója, valamint indokolt esetben a  kísérő szülés, egészségügyi kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából egészségügyi intézetbe történő hazautazását, valamint az  állomáshelyre történő visszautazását, kivéve, ha azt a  feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségbiztosítási szerv külön megtéríti, és g) évente egy alkalommal a 8. § (4) bekezdése szerinti alkalmi látogatáskor a kiküldött házastársa és gyermeke állomáshelyre történő ki- és hazautazását, kivéve a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évét, ha abban az évben a külföldi szolgálat időtartama nem éri el a 9 hónapot. (2) A kiküldött az (1) bekezdés a), b) és f ) pontja szerinti utazások alkalmával a) utazási jegyre jogosult, vagy b) az a)  pont helyett utazási költségátalányra jogosult, ha ezt legkésőbb az  utazás megkezdése előtt 15  munkanapon belül az  engedélyező elöljáró egyidejű tájékoztatása mellett az  illetékes pénzügyi ellátó szervtől írásban kéri. (3) A kiküldött az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti utazások alkalmával a) utazási jegyre jogosult, b) az a) pont helyett utazási költségátalányra jogosult, ha ezt a hazarendelésről való tudomásszerzésével vagy a  hazautazási szándék bejelentésével egyidejűleg az  engedélyező elöljáró tájékoztatása mellett az  illetékes pénzügyi ellátó szervtől írásban kéri, vagy c) az a) és a  b)  pont helyett a  48.  § és az  51.  § szerinti költségtérítésekre jogosult, ha az  utazáshoz szolgálati vagy saját gépjárművet vesz igénybe azzal, hogy az utazás időtartamát és útvonalát az engedélyező elöljáró határozza meg. (4) A kiküldött az (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti utazások alkalmával utazási költségátalányra jogosult. (5) A  kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozó hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre történő utazásának és a kísérő kirendelésének szükségességét a Honvédség egészségügyért felelős szervezete igazolja. 16. § (1) A Honvédség utazási jegyként a) Ukrajna és Románia kivételével a  Magyarországgal szomszédos országokban, valamint a  Cseh Köztársaságban történő szolgálatteljesítés esetén a  belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint meghatározott osztályú vonatjegyet, b) az  a)  pontba nem tartozó országokban történő szolgálatteljesítés esetén az  50.  § (2)  bekezdése szerinti repülőjegyet, c) az a) és a b) ponttól eltérően a 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti utazás esetén a vezénylő külföldi szervezet által meghatározott utazási jegyet, ennek hiányában a b) pont szerinti repülőjegyet biztosít. Az  utazási jegy nem ruházható át más személyre, továbbá a  jogosultságok a  naptári évek között nem csoportosíthatók át, és nem halmozhatók. (2) Ha a  kiküldött állomáshelye szárazföldön megközelíthető, és annak Budapesttől közúton mért távolsága nem haladja meg a  3000 kilométert, valamint Portugália esetén az  utazási költségátalány adott naptári évre érvényes normaösszegét – állomáshelyenként a  kilométerben kifejezett távolság, az  üzemanyag fogyasztási norma és az üzemanyagár norma figyelembevételével – forintban kell meghatározni. (3) Tengerentúli, továbbá a  (2)  bekezdéstől eltérő állomáshelyek esetén az  utazási költségátalány adott naptári évre érvényes normaösszegét állomáshelyenként, az  adott viszonylaton való utazáshoz egyébként szükséges turistaosztályú, teljes árú repülőjegy adott év január 15-én érvényes tarifa szerinti beszerzési értéke alapján, forintban kell meghatározni. (4) Az  utazási költségátalány adott naptári évre érvényes személyenkénti normaösszegét állomáshelyenkénti bontásban, legkésőbb minden év február 15-ig a Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni. 17. § (1) Az utazási költségátalányt a) a 15. § (1) bekezdés a), b) és f ) pontja esetén legkésőbb az utazás megkezdése előtti 5. napig, b) a 15.  § (1)  bekezdés c) és e)  pontja esetén soron kívül, de legkésőbb a  kiküldött kérelmének beérkezését követő 5. napig, c) a 15.  § (1)  bekezdés d)  pontja esetén külön kérelem nélkül, minden év március 31-ig, a  2.  § (2)  bekezdés f ) pontja szerinti kiküldöttek esetén a KNBSZ főigazgatója által meghatározott időpontig, d) a 15.  § (1)  bekezdés g)  pontja esetén a  hozzátartozó állomáshelyre történő kiérkezéséről szóló, 8. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő 15 napon belül forintban kell átutalni a kiküldött részére. (2) Az  utazási költségátalány felhasználását a  kiküldöttnek nem kell számla leadásával igazolnia. Az  utazási költségátalány után fennálló, a magánszemélyt terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség a kiküldöttet terheli. 8. Szállítási költségek 18. § (1) A kiküldött önállóan gondoskodik a) saját és családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója személyi ingóságának és lakásberendezésének a  külföldi szolgálat megkezdésekor és befejezésekor történő ki- és hazaszállítása, másik állomáshelyre történő áthelyezés esetén az  új állomáshelyre történő átszállítása, az  onnan történő hazaszállítása, állomáshelyen belüli átszállítása, az  onnan történő hazaszállítása megszervezéséről és a  kapcsolódó vámügyintézésről, valamint b) saját gépjárművének Magyarországról külföldre történő kiviteléről, Magyarországra történő behozataláról és a kapcsolódó vámügyintézésről. (2) A  Honvédség a  kiküldött részére a  külföldi szolgálat megkezdésekor és befejezésekor a  ki- és hazaszállításhoz, a kiküldött másik állomáshelyre történő áthelyezése esetén az át- és hazaszállításhoz, továbbá a kiküldött akaratától függetlenül szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözés esetén az  át- és hazaszállításhoz kapcsolódóan egy-egy alkalommal megtéríti a) legfeljebb a személyi ingóság-szállítási normaösszegig a személyi ingóságok szállításának, csomagolásának és rakodásának költségét, b) legfeljebb a  lakásberendezés-szállítási normaösszegig a  lakásberendezések szállításának, csomagolásának, rakodásának, szét- és összeszerelésének költségét, c) a speciális mobil lift használatának lakásberendezés-szállítási normaösszegen felüli költségét, feltéve, hogy azok elszámolását az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője előzetesen engedélyezi és a nagyobb méretű lakásberendezési tárgyak lakóingatlanba történő bemozgatása másként nem lehetséges, d) az első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor megállapított szállítási költségtérítéssel arányos vámjellegű költségeket, feltéve, hogy azok elszámolását az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője engedélyezi. (3) A (2) bekezdéstől eltérően nem téríthető meg a) a személyi ingóság és a  lakásberendezés szállításának költsége, ha a  Honvédség a  szállításhoz térítésmentesen szállítókapacitást biztosít, és b) a lakásberendezés szállításának költsége a  belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően berendezett lakóingatlan bérlése vagy a 21. § (2) bekezdés b) pontja esetén. (4) A  Honvédség térítésmentes szállítókapacitást legfeljebb a  személyi ingóság-szállítási és lakásberendezés-szállítási normaösszegek alapját képező súlyhatárokig nyújt. (5) A (2) bekezdésen felül a repülőgépen történő első kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a Honvédség terhére a  repülőtársaság által személyenként biztosított súlyhatáron felül 20-20 kg, súlyhatár hiányában személyenként összesen 40-40 kg túlsúly számolható el. (6) Ha a  személyi ingóság szállítása konténerrel történik, és a  számlázás alapját a  szállítótérfogat képezi, a  tényleges számla szerinti összeg, legfeljebb azonban a személyi ingóság-szállítási normaösszeg számolható el. 19. § (1) Minden év február 15-ig a  Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni az  adott naptári évre érvényes személyi ingóság-szállítási és lakásberendezés-szállítási normaösszegeket. A  normaösszegek állomáshelyenként, a  ki- és hazaköltözésre, továbbá szállítási módonként eltérően állapíthatók meg azzal, hogy a) személyi ingóság esetén vasúton, közúton és hajón történő szállítás során a kiküldött után 200 kg, a családi ellátmánypótlékra jogosító házastárs után 150 kg, a  családi ellátmánypótlékra jogosító gyermekenként 50-50  kg, légi szállítás során a  kiküldött után 150 kg, a  családi ellátmánypótlékra jogosító házastárs után 100 kg, a családi ellátmánypótlékra jogosító gyermekenként 30-30 kg súlyhatár kerül figyelembevételre, b) a hazaköltözésre megállapított norma összege nem lehet alacsonyabb, mint a  kiköltözésre megállapított norma összege, c) egy állomáshely esetében csak egyféle normaösszeget lehet megállapítani, d) a normaösszeg megállapításánál figyelembe kell venni a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozók számát is, és e) a tengerentúli szállítások esetén – ha az  gazdaságosabb – a  konténerrel történő vízi szállítási formát kell figyelembe venni. (2) A  kiküldött másik állomáshelyre történő áthelyezése, vagy a  kiküldött akaratától függetlenül szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözése esetén az  át- és hazaszállításra a  18.  § (2)  bekezdés a) és b)  pontját azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  elszámolható költségek legmagasabb mértékét az  illetékes logisztikai ellátó szerv az  átköltözés időpontját megelőzően, esetenként határozza meg az  adott szállítási viszonylat sajátosságaira – így különösen a távolságra, az igénybe vehető szállítási formákra, ezek költség- és időigényére – figyelemmel. 9. Lakhatással összefüggő költségek 20. § (1) A kiküldött önállóan gondoskodik a) saját maga és családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója számára a  külföldi szolgálat alatt tartós elhelyezésül szolgáló, a  kiküldött feladatkörének, a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozók létszámának megfelelő lakóingatlan felkutatásáról és kiválasztásáról, b) a bérleti szerződés megkötéséről, és c) a bérleti szerződés megszűnésekor a lakóingatlannak a tulajdonos részére történő visszaadásáról. (2) Az  illetékes logisztikai ellátó szerv a  kiküldött (1)  bekezdés szerinti feladataihoz az  ellátási tevékenység során összegyűlt gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva, megfelelő információk nyújtásával szakmai támogatást ad. (3) A  bérleti szerződés megkötéséhez az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetőjének a  lakásigény jogos mértékének, a  szolgálati és a  biztonsági követelmények, valamint a  gazdaságossági szempontok szerint megadott előzetes felhatalmazása szükséges. A  megkötött bérleti szerződés másolatát a  kiküldött köteles a  szerződés megkötését követő 8 napon belül az  illetékes logisztikai ellátó szerv részére megküldeni. A  lakásigény jogos mértékének megállapításánál az  együttlakó személyek körében a  kiküldöttet és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozóit kell figyelembe venni, ideértve azt is, aki a jogosultsági feltételekben bekövetkező valamely változás miatt a  külföldi szolgálat időtartamának egy része alatt már nem minősül családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozónak. Ettől való eltérést indokolt esetben az  illetékes logisztikai ellátó szerv javaslata alapján a  HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a 2. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti állomány esetében a KNBSZ főigazgatója engedélyezhet. 21. § (1) A  20.  § (1)  bekezdés a)  pontja figyelembevételével elsődlegesen berendezett lakóingatlant kell kiválasztani és bérelni. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően, ha a  kiküldött állomáshelyén nem érhető el a  belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően berendezett lakóingatlan, a) a kiküldött részére engedélyezhető a saját lakásberendezés Magyarországról történő kiszállítása, vagy b) a  lakásberendezés helyszíni bérlésének költsége legfeljebb a  (3)  bekezdés szerinti, a  berendezett és a berendezés nélküli lakásbérleti díj különbözetének összegéig elszámolható, vagy c) az  Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Törökország tekintetében az  illetékes logisztikai ellátó szerv bútorbeszerzést hajthat végre gazdaságossági vizsgálatot követően, ha az  a) és a  b)  pont szerinti módszer a saját lakásberendezés kiszállításának nem költséghatékony megvalósíthatósága, valamint a helyszíni bérlés lehetőségének hiánya vagy annak – az  illetékes logisztikai ellátó szerv gyakorlati tapasztalatai alapján – a szokásosnak tekinthetőnél lényegesen nagyobb költségigénye miatt nem alkalmazható. (3) A tárgyévre érvényes berendezett és berendezés nélküli legmagasabb lakásbérleti díj mértékét állomáshelyenként, foglalkoztatási jogviszonyonként, rendfokozati állománycsoportonként, továbbá a  20.  § (3)  bekezdése szerint együttlakó személyek figyelembevételével legkésőbb a tárgyév február 15-ig a Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni. A 2. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti állomány tekintetében a legmagasabb lakásbérleti díj mértékét a KNBSZ főigazgatója határozza meg. 22. § (1) A Honvédség viseli a) a lakóingatlan és az ahhoz tartozó garázs bérleti díját legfeljebb a 21. § (3) bekezdés szerinti lakásbérleti díj mértékéig, b) a lakóingatlanban elhelyezett honvédségi tulajdonú berendezési tárgyak biztosítási díját azzal, hogy, ha a  lakóingatlanra, valamint annak berendezési tárgyaira kötött biztosítási szerződésben nem különülnek el a  honvédségi és a  kiküldött tulajdonát képező vagyontárgyak biztosítási összegei, a  biztosítási díj megtérítése során csak a honvédségi tulajdonú tárgyakra eső, arányosan megállapított rész számolható el, c) a garázs biztosítási díját, d) a lakóingatlan és a garázs bérlésével összefüggésben kifizetett letét összegét, e) a bérleti szerződés megkötéséhez kapcsolódó ügynöki, szakértői díjak költségét, f ) a technikai biztosítás költségét, ha a kiküldött és a családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozói személyi biztonsága érdekében annak szükségességéről az  illetékes logisztikai ellátó szerv javaslata alapján a  HM közigazgatási államtitkára, a  2.  § (2)  bekezdés f )  pontja szerinti kiküldöttek esetében a  KNBSZ főigazgatója dönt, g) a közüzemi szolgáltatások felhasznált mennyiségének mérésére szolgáló mérőkészülékek beszerelésének, cseréjének költségét, h) a kiküldött szolgálati célú telefonbeszélgetéseinek részletes számlával igazolt költségét, i) a katonadiplomáciai tevékenységet végző kiküldöttek esetén a vezetékes telefon bekötésének díját, továbbá a telefonállomás- és az internethasználat alapdíját, ha azt az engedélyező elöljáró döntése szerint szolgálati érdek indokolja, j) a HM rendelet1 1.  § 10.  pont g)  alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén az  attasé beosztást betöltő kiküldött részére a közüzemi szolgáltatások díjának azt a részét, amelynek havi együttes összege meghaladja a kiküldött havi nettó külszolgálati ellátmányának 7%-át, és k) az ideiglenes elhelyezés költségeit, ideértve a  szállásköltség részét képező, a  számlán elkülönítve fel nem tüntetett kötelező reggeli árát, azonban ide nem értve a mosatás, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatások – különösen a minibár – igénybevételéből eredő költségeket. (2) A kiküldött a) a Honvédség részére a lakóingatlan és a garázs bérletének megszűnésekor köteles az (1) bekezdés d) pontja szerinti letét összegét 15 munkanapon belül visszafizetni, b) a bérbeadó által kötött lakásbiztosítás hiányában köteles biztosítást kötni a  honvédségi tulajdonúnak tekintett lakásberendezési tárgyakra, c) viseli a tulajdonát képező ingóságok, berendezési tárgyak biztosítási díját, d) viseli a lakóingatlanhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díját, és e) köteles megtéríteni a Honvédségnek a közüzemi szolgáltatások tényleges összegét, ha a lakóingatlan bérleti díja a közüzemi szolgáltatások díját is tartalmazza. (3) A biztosítás szempontjából honvédségi tulajdonúnak kell tekinteni azokat a berendezési tárgyakat is, amelyek a) a bérbeadó tulajdonát képezik, de a  bérlés ideje alatt azokat a  lakóingatlanban hagyja, és használatra átengedi a kiküldött részére, kivéve, ha a lakásbérletről szóló szerződés másként rendelkezik, b) külön szolgáltatótól kerülnek bérlésre, és a bérlés díja a biztosítási díjat nem tartalmazza. (4) A  2.  § (2)  bekezdés f )  pontja szerinti kiküldöttek tekintetében a  20. és a  21.  §-ban foglalt eljárásrendet a  KNBSZ főigazgatója intézkedésben határozza meg. 23. § (1) A  Honvédség a  kiküldött részére a  szolgálati és a  biztonsági követelményeknek, valamint a  gazdaságossági szempontoknak megfelelő ideiglenes elhelyezést biztosít, vagy annak költségeit megtéríti a) a külföldi szolgálat megkezdésétől a  lakóingatlanba történő beköltözés napjáig, de legfeljebb a kiutazástól számított 30 napra, b) szükség esetén a  külföldi szolgálat befejezésekor, a  kiköltözés feladatainak végrehajtása érdekében a  lakóingatlan kiküldött által történő elhagyásától a  végleges hazautazásig terjedő időre, de legfeljebb a lakóingatlan elhagyásától számított 15 napra. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője indokolt esetben, a  szociális, illetve gazdaságossági szempontok figyelembevételével a kiküldött kérelmére engedélyezheti az ideiglenes elhelyezés a) 30 napot meghaladó igénybevételét vagy költségeinek megtérítését, ha a  kiküldött a  kiutazástól számított 30 napon belül a lakóingatlanba neki fel nem róható okból nem tud beköltözni, és b) folyamatos felügyeletre szoruló, családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartóval történő együttes igénybevételét vagy költségeinek megtérítését. (3) A Honvédség a kiküldött kiutazása előtt gondoskodik az ideiglenes elhelyezésként szolgáló szállás lefoglalásáról. 10. Egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó költségek 24. § (1) A kiküldött kérelmére a Honvédség hozzájárulhat a kiküldött családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozójának fogyatékosságával összefüggő gyógyászati segédeszközök és kiegészítő gyógykezelések, így különösen a  gyógytorna és a  fizikoterápia költségéhez. A  költségekhez való hozzájárulást a  szakorvos írásos javaslatának figyelembevételével a kiküldő engedélyezheti. (2) A  kiküldött az  illetékes pénzügyi ellátó szervhez benyújtott kérelmére az  500 eurót (a továbbiakban: EUR) vagy annak megfelelő összeget meghaladó, a kiküldött vagy a családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója egyszeri egészségügyi ellátása esetén az igazolt költségeknek az Ebtv. alapján megtéríthető hányadának megfelelő összegű előlegre jogosult az Ebtv. szerinti elszámolás megtörténtéig. A kiküldött a felvett előleget a) az Ebtv. szerinti visszatérítést követően haladéktalanul, de legkésőbb az előleg folyósítását követő 6 hónapon belül, vagy b) a visszatérítés végleges elmaradása esetén az  elszámolás sikertelenségére vonatkozó írásos értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül egy összegben köteles visszafizetni. (3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetendő összeg meghaladja a kiküldött havi nettó ellátmányának 25%-át, a kiküldött írásbeli kérelmére a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára az előleg visszafizetését 6 havi részletben, de legfeljebb a külföldi szolgálat befejezéséig engedélyezheti. (4) Ha előre nem látható okok miatt a külföldi szolgálat az előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a kiküldött az előleg fennmaradó részét a) az állomáshely végleges elhagyása előtt egy összegben, vagy b) belföldön legkésőbb a  külföldi szolgálat befejezésétől számított 30 napon belül forintban köteles visszafizetni. Ha a  fennálló tartozás kiegyenlítése az  előírt határidőn belül nem történik meg, akkor a  Honvédség a  késedelmes napokra a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kamatot számít fel. Az előlegből fennmaradó tartozás visszafizetésére a kiküldő kedvezőbb feltételeket akkor állapíthat meg, ha a külföldi szolgálat a kiküldött önhibáján kívüli okból fejeződött be idő előtt. (5) A  Honvédség természetben biztosítja a  kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója részére az állomáshelyre kötelezően előírt védőoltásokat vagy ennek hiányában megtéríti azok költségét. 11. Iskoláztatási költségek 25. § (1) A Honvédség kérelemre hozzájárulhat a kiküldött családi ellátmánypótlékra jogosító gyermeke után a) az alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő, b) legfeljebb 1 évig az alapfokú képzést közvetlenül megelőző iskolai előkészítőhöz kapcsolódó, c) fogyatékos gyermekek speciális oktatási intézményében történő taníttatásával kapcsolatos tandíjköltséghez, feltéve, hogy az állomáshelyen nem áll rendelkezésre térítésmentesen igénybe vehető, az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő magyar, angol, német, francia vagy spanyol nyelven képzést folytató oktatási intézmény (a továbbiakban együtt: megfelelő oktatási intézmény). Ha az  állomáshelyen elérhető megfelelő oktatási intézmény, a  kiküldött családi ellátmánypótlékra jogosító gyermeke után akkor kérheti a tandíjköltséghez történő hozzájárulást, ha a (2) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő eset fennállását a kérelemhez csatolt írásbeli nyilatkozattal igazolja. (2) Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha a) a megfelelő oktatási intézmény képzési nyelve eltér a  gyermek korábbi hazai tanulmányai során tanult idegen nyelvtől, b) a külföldi szolgálat ideje alatt, nem a  kiküldött saját elhatározásán alapuló iskolaváltás esetén a  megfelelő oktatási intézmény képzési nyelve eltér a gyermek által az állomáshelyen addig látogatott intézmény képzési nyelvétől, c) a KNBSZ szakvéleménye alapján a  megfelelő oktatási intézmény nem felel meg az  állomáshely szerinti országban a diplomaták számára ajánlott biztonsági követelményeknek, d) a megfelelő oktatási intézmény megközelítésére fordított utazási idő összességében a  napi 3 órát meghaladja, vagy e) a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, amely miatt különleges odafigyelést, speciális gondoskodást igényel. (3) A kiküldött kérelmét az engedélyező elöljáróhoz nyújthatja be. (4) A tandíjköltséghez történő hozzájárulásról mérlegelési jogkörben – a kiküldött külszolgálati ellátmánya összegének, valamint a  szociális és a  gazdaságossági szempontok figyelembevételével – a  HM közigazgatási államtitkára, a  2.  § (2)  bekezdés f )  pontja szerinti kiküldöttek esetén a  KNBSZ főigazgatója dönt. A  tandíjköltséghez történő hozzájárulásra vonatkozó engedély a feltételek változatlansága esetén a külföldi szolgálat teljes időtartamára szól. (5) A  tandíjköltséghez történő hozzájárulás mértékét a  4.  melléklet határozza meg. A  tandíjköltséghez történő hozzájárulás mértékének megállapítása során a) a kettő vagy annál több családi ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén elsőként a  legalacsonyabb összegű tandíjköltséget kell alapul venni, b) a negyedik és minden további családi ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén ugyanazt a  százalékos mértéket kell alkalmazni, mint ami a harmadik gyermek esetén irányadó, és c) a családi ellátmánypótlékra jogosító gyermekek számának megállapításánál a  fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nem kell figyelembe venni. (6) A tandíjköltség tandíjköltség-hozzájáruláson felüli része (a továbbiakban: önerő) a kiküldöttet terheli. (7) Ha a  kiküldött összes családi ellátmánypótlékra jogosító gyermeke után fizetendő önerő összege meghaladja a  kiküldött (3)  bekezdés szerinti kérelem benyújtásakor érvényes külszolgálati ellátmánya havi nettó összege 12-szeresének 30%-át, az önerő e feletti részével a Honvédség a 4. melléklet szerinti összeget kiegészíti. (8) Az  ugyanazon állomáshelyen külföldi szolgálatot teljesítő házastársak külszolgálati ellátmányát együttesen kell figyelembe venni, amely során a 7. § (2) bekezdése szerinti ellátmányt is számításba kell venni. (9) A  tandíjköltséghez történő hozzájárulás összegét családi ellátmánypótlékra jogosító gyermekenként EUR-ban kell megállapítani, és folyósítani. Az  EUR-tól eltérő pénznemben felmerülő tandíjköltség esetén annak összegét a  (3)  bekezdés szerinti kérelem benyújtását megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell átszámítani. 12. Egyéb költségek 26. § A kiküldött részére meg kell téríteni a) a kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója vízumköltségét, a  vízum kiadásához szükséges orvosi vizsgálat költségét, b) a szolgálati ügyek intézésével összefüggésben felmerült postaköltséget, és c) a kiküldött és a  családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója éves egészségügyi szűrővizsgálatával összefüggésben Magyarországon felmerülő, a  kiküldött lakóhelye és a  szűrővizsgálat helye közötti utazási költségeket a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint. 13. Előlegek 27. § (1) A kiküldött külföldi szolgálata megkezdése előtt legfeljebb 2 hónappal illetményelőleg folyósítását kérheti. (2) Az  illetményelőleg mértéke az  állomány tagja és az  önkéntes tartalékos katona esetében legfeljebb a  Hjt. 122. § (2) bekezdése szerinti alapilletmény 2 havi összege, közalkalmazott esetében legfeljebb az illetménye 2 havi összege. (3) Az  illetményelőleg folyósítását a  központi keret terhére az  állományilletékes parancsnok engedélyezheti. Az illetményelőleget a külföldi szolgálat időtartama, de legfeljebb 12 hónap alatt kell visszafizetni. 28. § (1) A kiküldött kérelemre, a külföldi szolgálat megkezdését követő 6 hónapon belül egyszeri alkalommal a) legfeljebb a 2,5-es szorzószámmal számított ellátmány 3 havi összegének és b) kizárólag gépkocsi vásárlás céljára igénybe vehető, a  2,5-es szorzószámmal számított ellátmány 6 havi összegének, de legfeljebb a gépkocsi vételárának megfelelő ellátmányelőlegre jogosult azzal, hogy az  ellátmányelőlegek havi törlesztő részletei együttesen sem haladhatják meg a kiküldött havi nettó ellátmányának 50%-át. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jogosult ellátmányelőlegre a kiküldött, ha a külföldi szolgálat időtartama az 1 évet nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható a 2. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti kiküldöttre. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti ellátmányelőleg kizárólag egy darab gépkocsi állomáshely szerinti országban történő beszerzésére használható fel legkésőbb az előleg folyósítását követő 90 napon belül. (4) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti ellátmányelőleg felhasználásának igazolásához a  kiküldött köteles a  gépkocsi vételárának kifizetését követő 30 napon belül a) a gépkocsi vásárlását igazoló számlának vagy b) a gépkocsi tanúk által hitelesített adás-vételi szerződésének és a kiküldött nevére írt forgalmi engedélynek vagy a gépjármű törzskönyvnek a másolatát – aláírásával ellátva – az illetékes pénzügyi ellátó szervhez benyújtani. (5) A  kiküldött az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti ellátmányelőleg felhasználásával vásárolt gépkocsira, a  vásárlással egyidejűleg, az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára, teljes körű CASCO vagy azzal egyenértékű biztosítást köteles kötni, és annak létrejöttét a biztosítási szerződés megkötését követő 30 napon belül az  illetékes pénzügyi ellátó szerv felé igazolni. A gépjárműre vonatkozó teljes körű biztosítás díja a kiküldöttet terheli. 29. § (1) Az  ellátmányelőleg folyósítását a  kiküldött legkorábban a  külföldi szolgálat megkezdését követően az  illetékes pénzügyi ellátó szervnél írásban kérheti. Az ellátmányelőleget lehetőség szerint soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell folyósítani. A  2.  § (2)  bekezdés f )  pontja szerinti kiküldöttek esetén az ellátmányelőleg kifizetésének rendjét a KNBSZ főigazgatója határozza meg. (2) Az ellátmányelőleg visszafizetése a) a 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátmányelőlegre legfeljebb 10 havi részletben, b) a 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátmányelőlegre legfeljebb 36 havi részletben, de legfeljebb a külföldi szolgálat befejezéséig engedélyezhető. (3) Az  ellátmányelőleg törlesztését legkésőbb a  felvételét követő harmadik hónapban kell megkezdeni, és a  törlesztésnek – egyenlő részletekben történő levonás vagy befizetés mellett – a  külföldi szolgálatból történő végleges hazatérés napjáig be kell fejeződnie. (4) A  (3)  bekezdéstől eltérően, ha e …