17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5.  § (3) és (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a szakképzési tankönyvek, az igazgatási szolgáltatási díj és az állami tankönyvtámogatás rendje tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73.  § c) és n)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: I. FEJEZET A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, PEDAGÓGUS-KÉZIKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A  rendelet hatálya kiterjed a  nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyekre. (2) Könyvet az Ntt.-ben és az e  rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint lehet tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánítani. (3) Az  elektronikus úton rögzített (digitális) tananyag (a továbbiakban: digitális tananyag) jóváhagyására a  könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket a 22. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Az eljárás megindítása 2. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre indul. (2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelmet a) – a b) pontban meghatározott eltéréssel – az Ntt. 3. § (3) bekezdésében meghatározottak (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal), b) a könyvkiadást folytató jogi személy – ide nem értve az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv feladatait ellátó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (a továbbiakban: intézet) – az  Ntt. 7.  § (2)  bekezdése szerinti nyilvános felhívás esetén nyújthatja be. (3) Szakképzési tankönyv esetén az Ntt. 3. § (7) bekezdésében meghatározott szervhez kell a kérelmet benyújtani. (4) A kérelmet írásban, papír alapon és a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) részeként működtetett tankönyvi adatbázis kezelő rendszer alkalmazásával lehet benyújtani. A  kérelem az  adott könyv tankönyvvé vagy pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítására irányulhat. (5) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelemhez – a 24. § szerinti eljárás kivételével – csatolni kell: a) az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint – az 5. §-ban szabályozott eljárások kivételével – a  kiadói-szerkesztői jelentést, amely a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításra benyújtott könyv vonatkozásában a  könyv tartalmi vonatkozásait meghatározó kerettanterv tankönyvvel lefedett tananyagának tanévhez igazodó felosztását tartalmazza, b) azt a könyvet, amelynek tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítását kérik, c) a  kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv teljeskörű felhasználási jogaival, d) a  kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a  könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, akkor a  nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a  kérelmező a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az  átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, valamint e) a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást. (6) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelemnek az  (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mellékleteit kettő, az (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti mellékleteit egy példányban kell benyújtani. (7) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet – a 9. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a kérelmező sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg. (8) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni azon tankönyv esetében, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az  Ntt. 3.  § (1)  bekezdés b)  pontja alapján az  oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) választott ki. (9) Az  Ntt. 3.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek esetén a  pályázat elbírálása során kell az  e  rendeletben foglalt, a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási szakmai követelmények teljesítéséről meggyőződni. (10) Az 1., a 7. és a 10. §-ban, valamint a 11. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak kivételével az I. Fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tankönyvet a miniszter kezdeményezésére az Ntt. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján fejlesztették ki. 3. § A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása iránt külön kérelmet kell benyújtani. Kérelmet kell benyújtani abban az  esetben is, ha a  könyv borítója, impresszuma változik. A  2.  mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kérelmenként kell megfizetni. A  kérelmek egyidejűleg is benyújthatóak. 4. § (1) Ha a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták, ide nem értve az  5.  §  (5)  bekezdése szerint egybeszerkesztett könyveket, a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni az igazgatási szolgáltatási díj újbóli megfizetését követően. (2) Nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási és nyomdahibáknak, továbbá a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a  tankönyv, pedagóguskézikönyv adott oldalain történő javítása, feltéve, hogy a  javítás miatt nem változik meg a  lapok számozása, és a  javításról készült jegyzéket a  kérelmező – saját költségén – megküldi a  hivatalnak és azoknak az  iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből, pedagógus-kézikönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek. (3) Javítási kérelmet kell benyújtani akkor, ha a  jóváhagyott tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben a  jóváhagyási eljárásban a  szakértők által feltárt, helyesírási és nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják. A kérelemhez – a hibák jellegétől, mennyiségétől függően – csatolni kell a) a könyv javított oldalait, részeit vagy a javított könyvet kettő példányban, b) a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, c) a javítások tételes felsorolását, továbbá d) nyilatkozatot arról, hogy a  jóváhagyott tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet – a  javításokon túl – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. (4) A javítás tényét a benyújtott tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben fel kell tüntetni. 5. § (1) Ha a jogosult – a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás ideje alatt – a könyv felhasználási jogait másnak átengedi, erről a hivatalt harminc napon belül értesíti. (2) A tankönyvvé nyilvánítás folyamatossága érdekében az új jogosultnak – a  jogok átengedésétől számított harminc napon belül – a  2.  melléklet szerint befizetett igazgatási szolgáltatási díj igazolásával együtt kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az új jogosult kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a) a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet – ide nem értve a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a  megváltoztatását – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg, b) a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult kérelmező rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, c) a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, a nyilatkozatnak ki kell terjedni arra is, hogy a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt az új jogosult kérelmező folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, továbbá d) a tankönyv, pedagógus-kézikönyv megfelel az e rendeletben meghatározott technológiai feltételeknek. (3) Kérelmet kell benyújtania a kérelmezőnek a hivatalhoz a jóváhagyott tankönyv, pedagógus-kézikönyv megváltozó borítójára, impresszumára, kötésmódjára tekintettel is. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a) a  megváltoztatott borítójú tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében az  eredeti és a  megváltozott borítót PDF formátumban elkészítve, kinyomtatva papír alapon egy példányban, a  megváltoztatott kötésmódú tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében az  eredeti és a  megváltozott könyvet egy példányban, továbbá mindkét esetben a  2.  melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást, valamint a  nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet – a borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg; a  változtatás tényét a  benyújtott tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben fel kell tüntetni, b) amennyiben a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv borítója, impresszuma, kötésmódja kizárólag a (2) bekezdésben foglaltak miatt változott meg: ba) a  megváltoztatott borítójú tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében az  eredeti tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet, bb) kizárólag PDF formátumban a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet, bc) a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, továbbá bd) az  új jogosult nyilatkozatát arról, hogy a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet – a  borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatta meg. (5) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításának időtartama alatt a felhasználási jog 2. § (2) bekezdés szerinti tulajdonosa jogosult a tulajdonában álló egyes tankönyvek egy tankönyvvé történő egybeszerkesztésére. (6) Ha az  egybeszerkesztés során az  annak alapjául szolgáló – külön-külön tankönyvvé nyilvánított – tankönyvek tartalmához képest az új tankönyv a) tartalma érdemben nem módosult, továbbá b) ára nem haladja meg a  miniszter által évenként október 1-jéig rendeletben meghatározott legmagasabb fogyasztói árat (a továbbiakban: árkorlát), a jogosult erre irányuló kérelmére a hivatal – külön tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül – a tankönyvet a tankönyvjegyzékre felveszi. (7) Az  (5)  bekezdés alapján egybeszerkesztett új tankönyv tankönyvvé nyilvánításának időtartama nem haladhatja meg az  alapul szolgáló tankönyvek közül a  legkorábban lejáró tankönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyében meghatározott időpontot. 3. A kérelmek elbírálásának rendje 6. § Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a hivatal – legfeljebb huszonöt napos határidő kitűzésével – szakértőket rendel ki a  benyújtott könyv véleményezésére. A  3.  §-ban, valamint a 4. § (3) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértőt kell kirendelni. 7. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, hogy a könyv a) a  nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) felhatalmazása alapján kiadott Nemzeti alaptanterv rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e az  adott műveltségi terület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén a  tananyagtartalmak és fejlesztési feladatok iskolai oktatásának szakmódszertani támogatására (tartalmilag követi-e a  megnevezett kerettantervet), szakképzési tankönyv esetén a  szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti szakképzési kerettantervek rendelkezéseinek megfelel-e, alkalmas-e az  adott szakképesítés szakképzési kerettantervében meghatározott szakmai tantárgyak, szakmai követelménymodulok, témakörök oktatására, b) biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, c) biztosítja-e az  ismereteknek, fejlesztési feladatoknak az  érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén az adott tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai-szakmódszertani támogatást, tartalmaz-e részletes bibliográfiai hivatkozást, d) nyelvezete, közérthetősége, stílusa megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak, e) technológiai kivitelezése megfelel-e az  esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek, továbbá f ) technológiai kivitelezése alkalmas-e a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt történő felhasználásra. (2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell továbbá, hogy a könyv alkalmas-e a) a  tankönyv előállításának alapjául szolgáló, a  kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) alapján kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek tananyagtartalmának a  kerettantervben meghatározott időkeretben történő elsajátítására abban az esetben, ha kiadásra vagy jóváhagyásra került kerettanterv az adott könyv által lefedett pedagógiai szakaszra, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén támogatja-e szakmai iránymutatással az  időkeretek megtartását, b) a tantárgyi, műveltségi területi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén a követelményekre vonatkozó előírásoknak a tanulói fejlesztés céljából történő a támogatására, ba) a nemzetiségi nevelést-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására, bb) a  két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a  két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvéről szóló rendeletben foglaltak megvalósítására, bc) a  sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a  sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a  sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására, bd) az  alapfokú művészeti iskolában az  alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére, c) szakképzési tankönyv esetén, amennyiben szakképzési kerettanterv kiadásra került, az  abban meghatározottak szerint a  szakmai tantárgyak, szakmai követelménymodulok, témakörök oktatására, továbbá d) középiskolai tankönyv esetén az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletben foglalt egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményekre való felkészítésre. (3) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás során a vizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy a) a könyv aa) a  tanítási-tanulási folyamatban a  szaktudományok eredményeit az  adott évfolyamon vagy évfolyamokon a  tanulók tipikus fejlettségi szintjéhez igazodóan, a  kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a  Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az  ismeretek elsajátítását az  életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e, ab) segíti-e a tanulói képességek, készségek kialakítását, ac) valamint a  könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1–8. évfolyamon tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a köteten belül mellékletként, továbbá b) a  tankönyvhöz kapcsolódó pedagógus-kézikönyv érdemi segítséget nyújt-e a  tankönyvben foglaltak változatos eljárásokkal történő iskolai feldolgozásához, azok használatához. (4) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell azt, hogy a könyv a) összhangban áll-e a Magyarország Alaptörvényében foglalt általános emberi normákkal, egyetemes, nemzeti és nemzetiségi értékekkel, b) tartalmaz-e az  egyenlő bánásmódról és az  esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseibe ütköző tartalmakat, különösen az egyenlő bánásmódot, a nemek egyenlőségét sértő vagy a  nemzetiségi, vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, továbbá a  társadalmi esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát, c) mentes-e a politikai állásfoglalástól, továbbá d) ütközik-e az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokba. (5) Nem nyilvánítható tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak. 8. § (1) A 7. §-ban meghatározottak vizsgálatát a hivatal által kirendelt szakértők végzik. A szakértői véleményt írásban kell elkészíteni. (2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban a) a  pedagógiai szakértő a  feldolgozott tananyag szaktudományi, tantárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról, továbbá a  tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a  tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, a  Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatoknak történő megfelelésről, továbbá kizárólag tankönyvek esetében az  érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével a  tankönyvben alkalmazott szövegezés és ábrák érthetőségéről, kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, továbbá nyelvi szabatosságáról, b) a  technológiai szakértő a  technológiai kivitelezésről, az  esztétikai és az  egészségügyi követelményeknek való megfelelésről, az  elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a  felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről, c) a  nemzetiségi nyelven írt, valamint a  nemzetiségi nyelvre vagy idegen nyelvre történt fordítást ellenőrző szakértő a  fordításnak a szakmai, szaktudományi szempontoknak való megfeleléséről, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figyelembe vevő érthetőségéről, az adott nyelven való szakmai megfelelőségéről, kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikai szabatosságáról készít szakértői véleményt azzal, hogy a  könyv pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása során meg kell győződni a pedagógus-kézikönyvnek a pedagógus pedagógiai, szakmódszertani munkája támogatásának mértékéről. (3) A  (2)  bekezdés a)–b)  pontjában felsorolt szakértők a  7.  § (1)–(4)  bekezdésének való megfelelésről készítenek szakértői véleményt a  3.  melléklet A) Bírálati szempontok a  könyvekhez alcímben meghatározott szempontok alapján. (4) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárásban a  szakértő a  (2)  bekezdés a) pontjában meghatározott szempontoknak való megfelelőségről készít szakértői véleményt. (5) Az  5.  § (4)  bekezdés b)  pontjában foglalt eljárás során a  hivatal, illetve az  általa kirendelt szakértő csak a  könyv technológiai szempontoknak történő megfelelését vizsgálja. (6) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban az rendelhető ki pedagógiai szakértőként, a) akit a  közoktatási szakértői tevékenység, valamint az  érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: szakértői rendelet) 1. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontjában meghatározott tankönyv, taneszköz szakértői szakirány vagy tantervi szakértői szakirány köznevelési szakértőjeként tartanak nyilván, b) aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy c) aki az  adott szakterületen, a  felsőoktatásban, a  szakképzés tankönyvei esetén a  középfokú oktatásban szerzett 10 év oktatói, pedagógus gyakorlati idő meglétét igazolja. (7) Ha nincs olyan szakértő, aki megfelel a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy a szakértő az eljárásban nem működhet közre vagy a közreműködést nem vállalja, a szakértői vélemény elkészítésére a hivatal a) a Nemzeti Tankönyvtanács, b) szakképzési tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakértői véleménye alapján megfelelő felkészültségű és hozzáértéssel rendelkező szakértőt rendel ki. (8) A  nemzetiségi iskolai nevelés-oktatáshoz készített tankönyv esetén az  Országos Nemzetiségi Tanács által javasolt szakértő is kirendelhető. (9) Nem lehet szakértő az, akitől nem várható tárgyilagos szakértői vélemény szolgáltatása, továbbá e  személynek a  Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója. E  rendelkezés alkalmazásában nem várható tárgyilagos szakértői vélemény attól, a) aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül tankönyvnek, pedagógus kézikönyvnek volt aa) szerzője, ab) szerkesztője, ac) kiadója, vagy ad) forgalmazója, b) akinek a neve alatt az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül tankönyv szerepelt a tankönyvjegyzéken, c) akinek a  neve alatt szereplő könyvet, pedagógus-kézikönyvet az  eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül az  iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak, vagy d) aki olyan könyv, pedagógus-kézikönyv szerzője, amelynek tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelmét az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül elutasították. (10) Az eljárásban közreműködő szervezet és a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében – különösen annak írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában – részt vett, vagy a  könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül az  eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állt. (11) A  szakértő kirendelése előtt ötnapos határidő kitűzésével be kell szerezni az  érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. (12) A  (2) és (6)  bekezdésben meghatározott szakértőket szakértői véleményük elkészítéséért a  8.  mellékletben meghatározott díjazás illeti meg. 9. § (1) A  hivatal a  rendelkezésére álló dokumentumok, adatok, szakértői vélemények alapján mérlegelve dönt. A  hivatal a  nem egybehangzó szakértői vélemények esetén felhívja a  kérelem benyújtóját arra, hogy a  szakértői véleményekben foglaltakról és a  hivatal által kért javítások teljesítéséről a  kézhezvételtől számított tíz napon belül nyilatkozzon. Ha a kérelem benyújtója a hivatal által meghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadott határidőig – kérelmére – az eljárást legfeljebb hat hónapig fel lehet függeszteni. (2) A  jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére – legfeljebb tíznapos határidő kitűzésével – a hivatal szükség esetén szakértőt rendel ki. (3) Amennyiben a  kérelem benyújtója a  szakértői véleményekben foglaltakkal nem vagy csak részben ért egyet, a  hivatal a  megalapozott döntés meghozatala érdekében további (bírálati) szakértőt rendelhet ki, aki a  vitatott kérdésekben foglal állást. 10. § (1) Ha a  könyv a  nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült, a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  hivatal – az  5.  § (1) és (3)  bekezdésében foglalt eljárások kivételével – a  kérelmet, annak mellékleteit és a  szakértői véleményeket véleményezés céljából megküldi az Országos Nemzetiségi Tanácsnak. (2) Az Országos Nemzetiségi Tanács a megküldött iratok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a rendelkezésre álló iratok alapján elkészíti véleményét, és megküldi a hivatalnak. 11. § (1) Azt a  könyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a  miniszter – szakértői vélemények figyelembevételével – nyilvános pályázati eljárás során választott ki az  Ntt. 3.  § (1)  bekezdés b)  pontjára, továbbá (6) bekezdésére figyelemmel, a hivatal a miniszter döntése alapján tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja. (2) Azt a  könyvet, amelyet az  Ntt. 3.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerint a  miniszter kezdeményezésére a  kísérleti tankönyvfejlesztési program keretében fejlesztettek ki, a  hivatal – legfeljebb a  (4)  bekezdésben meghatározott időtartamra – a  miniszter Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének mérlegelésével hozott döntésének megfelelően tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja. (3) A kísérleti tankönyv kipróbálási folyamata a következőket kell, hogy magába foglalja: a) a  hatásvizsgálatot, amely felméri, hogy a  tankönyv miként befolyásolja a  tanulók tanulását és tanulási eredményeit (ismeret, tudás, képesség, attitűd), valamint felméri azt is, hogy a  tankönyv által elérni szándékozott pedagógiai hatásokon felül várható-e további, nem tervezett pedagógiai hatás, b) a  gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálatát, amelynek során óralátogatások, kérdőíves felmérések és interjúk által a  vizsgálatokat végző szakértők összegyűjtik és értékelik a  tankönyveket használó tanárok, tanulók és szülők tapasztalatait, továbbá amennyiben a  kísérleti tankönyv nemzetiségi nevelés-oktatás céljára készült, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét, c) a  hatásvizsgálat és a  gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálati eredményeinek összegzését és értékelését, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok megfogalmazását, d) a tankönyv átdolgozását a vizsgálati eredmények és a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok alapján. (4) A kísérleti tankönyv kipróbálási időszaka legfeljebb három tanévre szólhat, amely nem hosszabbítható meg. (5) A vizsgálatba legalább tíz iskolát be kell vonni. (6) A  kísérleti tankönyv kipróbálási időszaka végén a  miniszter a  Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének mérlegelésével hozott döntése alapján az Ntt. 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti feladatkörében eljáró intézet a kísérleti tankönyv tankönyvvé nyilvánítását kezdeményezheti. 12. § (1) A  könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításának hatálya annak a  tanévnek az  utolsó napjáig tart, amelyik a  határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik be. A  tankönyv, pedagóguskézikönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a  3.  § szerinti megváltozása miatt indult, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti eljárásban a könyv megváltozott borítójú, impresszumú, kötésmódú, valamint a 4. § (3)  bekezdése szerinti javításokat tartalmazó változatának tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása a megváltoztatott kivitelű és javított könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításáról rendelkező jogerős határozatban megjelölt időpontig tart. (2) A  nevelési-oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a  nevelési-oktatási programnak (pedagógiai rendszernek) a  megnevezését, továbbá azt a  rendelkezést, hogy a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv kizárólag a nevelési-oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként alkalmazható. 4. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnése, megszüntetése 13. § (1) Megszűnik a könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása, ha a) lejárt az  az időszak, amelyre a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás szólt, és annak lejárta előtt legalább százhúsz nappal a  kiadó nem kérte a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását, b) az  5.  § (3)  bekezdésében meghatározott kérelem benyújtását elmulasztották, a  kérelem benyújtásának kötelezettsége lejártát követő harmincadik napon, c) a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – az  e  rendeletben meghatározott kivétellel –, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül mint az eredetileg tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánított könyvet tankönyvként, pedagógus-kézikönyvként forgalmazzák, a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnésének tényét a  hivatal bejelentés alapján vagy egyébként hivatalból állapítja meg. 14. § (1) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszüntetését a  hivataltól az  kérheti, aki valószínűsíti, hogy a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv nem felel meg a  7.  §-ban foglaltaknak. A  kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást. (2) A hivatal a kérelemben leírtak megítéléséhez szakértőt rendel ki a 8. § szerint. (3) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvé nyilvánítás megszüntetési eljárásban a 9–10. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 15. § A  tankönyvvé nyilvánítási eljárásban hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezés elbírálásáról szóló döntését a miniszter a Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményét mérlegelve hozza meg. 5. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása 16. § (1) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás legfeljebb három alkalommal meghosszabbítható. Az  e  rendeletben foglaltakat a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  eljárást a  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző legalább százhúsz nappal korábban kell kezdeményezni. A kérelemhez a tankönyvet, pedagóguskézikönyvet egy példányban kell megküldeni a hivatalnak. (2) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a  7–10.  §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatalnak legalább egy szakértőt kell kirendelnie a tankönyv, pedagógus-kézikönyv ellenőrzésére. (3) A  nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az  önálló fejlesztésű nemzetiségi nyelvű közismereti tankönyvek, valamint a  magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során – az  Országos Nemzetiségi Tanács támogató véleménye esetén – a meghosszabbítási eljárásban szakértőt nem kell kirendelni. (4) A  sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához készített tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során a meghosszabbítási eljárásban nem kell szakértőt kirendelni, amennyiben legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv, pedagógus-kézikönyv bevált, és az  a  kérelem benyújtását megelőző tanévben szerepelt az  iskola tankönyv-, pedagóguskézikönyv-rendelésében. Ebben az esetben a kiadványt egy példányban kell megküldeni a hivatalnak. (5) A  tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása – a  12.  § (1)  bekezdésben meghatározottak szerint – öt évre szól. 6. A tankönyv, pedagógus-kézikönyv gyakorlati beválásának vizsgálata 17. § (1) A  hivatal – költségvetésének terhére – szervezi meg a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát azon tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében, amely folyamatosan kilenc éven keresztül a tankönyvjegyzéken volt. (2) A  gyakorlati beválás vizsgálatába legalább három, legfeljebb tíz olyan iskolát kell bevonni, amely a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet legalább két éven át alkalmazta. A  gyakorlati beválás vizsgálatába bevont iskolák által adott szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjainak figyelembevételével az érintett pedagógusok, tanulók, szülők, továbbá, amennyiben a  tankönyvet nemzetiségi nevelés-oktatás céljára alkalmazták, az  Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. (3) A  hivatal honlapján nyilvánosságra hozza a  gyakorlati beválásvizsgálatok minősítését azzal, hogy azt az  adott tankönyv, pedagógus-kézikönyv vizsgálatához kirendelt, könyvtípusonként kettő-kettő szakértő véleménye alapján kell megállapítani az alábbiak szerint: a) egybehangzó támogató szakvélemény esetén a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv neve mellett „a gyakorlatban bevált”, b) nem egybehangzó támogató szakvélemény esetén a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv neve mellett „a gyakorlatban nem vált be” minősítés szerepel. (4) A  hivatal a  (2)–(3)  bekezdésben foglaltak mérlegelésével hoz döntést a  tankönyv, pedagógus-kézikönyv tankönyvjegyzékről való törléséről azzal, hogy a törölt tankönyvre tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási kérelem már nem nyújtható be. II. FEJEZET A TANKÖNYVJEGYZÉK 7. A tankönyvjegyzék vezetése 18. § (1) A  tankönyvnek, pedagógus-kézikönyvnek tankönyvjegyzékre történő felvételét a  kérelmező kérheti a  hivataltól a hivatal által a KIR rendszereként működtetett elektronikus rendszeren keresztül. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza: a) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatokat, b) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatok közzétételéhez történő hozzájáruló nyilatkozatot, c) szakképzési tantárgyak tankönyvei esetében a  kérelmező nyilatkozatát a  tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról és az  ez  alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (így különösen az  előző tanévben eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás). (3) A tankönyvjegyzékre kerülés feltétele, hogy a kérelmező vállalja a) a  tankönyv, valamint a  digitális tananyag elektronikus úton történő átadását a  Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére, annak megkeresésére, b) a tankönyv árkorlátnak megfelelő értékesítését az iskolai tankönyvellátás keretében, c) azt, hogy a tankönyvből, kísérleti tankönyvből egy példányt archiválás céljából átad a hivatalnak. (4) Azt a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az  Ntt. 3. § (6) bekezdése alapján a miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki vagy amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az  Ntt. 3.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerint a  miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki, vagy pedagógus-kézikönyv fejlesztés keretei között hoztak létre, a hivatal a miniszter Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének mérlegelésével hozott döntésének megfelelően felveszi a tankönyvek hivatalos jegyzékére. 19. § (1) A  hivatal évente összeállítja a  tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek adott tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzékét, és legalább húsz nappal az  iskolai tankönyvrendelés határidejét megelőzően megküldi a  miniszter részére az  oktatásért felelős minisztérium honlapján való közzététel céljából, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék folyamatos felülvizsgálatáról. A tankönyvjegyzék a 4. melléklet alapján a kérelemben feltüntetett adatokat tartalmazza. (2) A  tankönyvnek az  adott tanévben alkalmazott tankönyvjegyzékre történő felvétele az  árkorlát meghatározásától kezdődően folyamatos, és a következő tanévre vonatkozóan június 15-ig lezárul. (3) A  tankönyvjegyzékre azt a  tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet kell kérelemre felvenni, amely legalább a  kérelem benyújtásának tanévét követő tanév végéig hatályos tankönyvvé nyilvánítási, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkezik. (4) A  tankönyvjegyzékre történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a  könyvkiadást folytató jogi személynek a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az  elektronikus formában megjelenő nyilvántartásba történő felvétel költségeit is, beleértve a  bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetőségét. (5) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv, pedagógus-kézikönyv ára az adott tanévre vonatkozóan nem emelhető. 20. § (1) El kell utasítani az adott tanévi tankönyvjegyzékre történő felvételre benyújtott kérelmet, ha a könyvkiadást folytató jogi személy a) a tankönyv árát az előző tanévben alkalmazott árhoz képest változatlan közgazdasági feltételek mellett a KSH által előző naptári évre közzétett ipari termelői árindex száz százalékát meghaladóan meg kívánja növelni, b) nem vállalja a 18. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, c) adott könyvét, amellyel a  miniszter által kiírt nyilvános pályázati eljárásban részt vett, a  miniszter nem választotta ki, vagy d) kérelmét június 15-ét követően nyújtotta be. (2) A tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékről, ha utóbb bebizonyosodik, hogy a) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet el kellett volna utasítani, b) a könyvkiadást folytató jogi személy utóbb nem tesz eleget a tankönyvvé nyilvánítás valamely feltételének, c) nem felel meg a miniszter által kiírt nyilvános pályázati eljárás során vállalt bármely feltételnek, vagy d) a könyvkiadást folytató jogi személy a 18. § (3) bekezdésében vállalt kötelezettségeit megszegte. (3) A  tankönyvjegyzékre történő felvételről, illetve a  tankönyvjegyzékről történő törlésről – az  Ntt. 3.  § (7) bekezdésében, illetve e rendelet 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hivatal dönt. (4) Az Nkt. 7. § (1) bekezdés d)–e) pontja szerinti szakképző iskola szakképzési tankönyve tankönyvjegyzékre történő felvételéről a  szakképesítésért felelős miniszter a  Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács véleménye alapján dönt. A szakképesítésért felelős miniszter az általa jóváhagyott és a jegyzékről törölt tankönyvek jegyzékét megküldi a hivatalnak, amely gondoskodik a tankönyvek jegyzékre vételéről, törléséről. 8. Az árkorlát 21. § (1) A  tankönyvjegyzékre tankönyv – ideértve a  fakultatív hitoktatáshoz, a  hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvet is – csak abban az esetben vehető fel, ha az ára az adott tanév vonatkozásában megfelel az árkorlátnak, függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem. E rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés. (2) Az árkorlát meghatározásakor a tankönyv-előállítás és -forgalmazás tényleges és várható költségeit, így különösen a  tankönyv terjedelmét, kivitelezését, várható példányszámát kell mérlegelni. A  miniszter több összeghatárt is meghatározhat figyelemmel arra, hogy a miniszter által kezdeményezett kísérleti tankönyvfejlesztés keretei között létrehozott és tankönyvjegyzékre vett tankönyv ára legfeljebb az  ötven százaléka lehet annak az  árnak, amely azon tankönyv vonatkozásában kerül meghatározásra, amely a  nem a  miniszter által kezdeményezett kísérleti tankönyvfejlesztés keretei között került kifejlesztésre. III. FEJEZET EGYES SPECIÁLIS TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 9. A digitális tananyag jóváhagyása 22. § (1) Ahol e rendelet kérelmezőről rendelkezik, a digitális tananyag jóváhagyási eljárásában a felhasználási jog jogosultját kell érteni. (2) A  digitális tananyag jóváhagyása iránti kérelemhez a  2.  § (5)  bekezdés a) és c)–e)  pontjában meghatározottakat, továbbá a) online digitális tananyag esetén aa) az elérési útvonalát, ab) a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt, ac) azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát, b) nem online digitális tananyag esetén a jóváhagyandó tananyagot kell csatolni. (3) A  technológiai szakértő a  technológiai kivitelezésről, valamint a  szabványoknak való megfelelésről, a  képernyőelrendezésről, a  kivitelezésről, a  pedagógiai-didaktikai eszköztár támogatottságáról, az  elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről készít szakvéleményt. (4) A digitális tananyag bírálati szempontjait a 3. melléklet B) része tartalmazza. (5) A  digitális tananyag jóváhagyása, valamint a  jóváhagyás meghosszabbítása a  12.  § (1)  bekezdésében meghatározottak szerint öt évre szól. 10. A szakképzési tankönyvek 23. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzési tankönyvek tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kérelmezőnek a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet – feltéve, hogy a szakképesítésért felelős miniszter nem élt az  Ntt. 3.  § (7)  bekezdésében meghatározott delegálási jogkörével, illetve a  szakképesítés nem tartozik az  (5)  bekezdésben meghatározott körbe – a  szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtania, és az igazgatási szolgáltatási díjat is ide kell befizetnie; b) a  miniszter, valamint a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakképzési tankönyvei tekintetében a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a  beérkezett iratok alapján a  szakmacsoportonként létrehozott bizottságai közreműködésével a  Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács látja el azzal a  megszorítással, hogy a  Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csak a  nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie; c) a  nem a  miniszter és nem a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakképzési tankönyvei tekintetében ca) a  tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a  beérkezett iratok alapján az  adott szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott Szakmai Tankönyv Bizottság látja el azzal, hogy a  Szakmai Tankönyv Bizottságnak csak a  feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie, cb) a  tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet az  adott szakképesítésért felelős miniszterhez kell megküldeni, cc) a  tankönyvjegyzéket az  adott szakképesítésért felelős miniszter állítja össze és küldi meg közzététel céljából – az  adott tanévi tankönyvjegyzék esetében első alkalommal november 20-áig – a hivatalnak, d) ha a  szakképzési tankönyv a  nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásához készült, az  érintett szakképesítésért felelős miniszter beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. (2) A Szakmai Tankönyv Bizottság legalább öt főből áll, működése feltételeit az adott szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, a bizottság szervezeti és működési szabályzatát az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. (3) A  Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét a  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, a  Szakmai Tankönyv Bizottság tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. (4) A  Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működésének feltételeit a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja. (5) A  hivatal irányítási jogai gyakorlójának – az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41.  § i)–j)  pontja alapján – a  hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvei benyújtásakor a hivatal jár el azzal, hogy a 8. § (7) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a  Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakmacsoport szerint illetékes tagjához kell fordulnia. A hivatalnak ebben az esetben a 9. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia. 11. A hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazott tankönyvekre vonatkozó különös szabályok 24. § Ha az  egyházi jogi személy az  Nkt. 35.  §-a alapján a  nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatást, hit- és erkölcstanoktatást szervez, a  lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az  egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház kezdeményezésére a  fakultatív hitoktatásban, a  hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazott könyv az  e  rendeletben szabályozott jóváhagyási eljárás mellőzésével az  egyháznak a  hivatalhoz tett bejelentése alapján tankönyvnek minősül és az  adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre történő felvétel lezárásáig teljesített bejelentés esetén fel kell venni az adott tanévi tankönyvjegyzékbe, ha a  tankönyv ára az  adott tanév vonatkozásában megfelel az  árkorlátnak. A  fakultatív hitoktatásban, továbbá a  hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a  tankönyvjegyzék külön-külön részeként kell közzétenni. IV. FEJEZET A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS, A TANKÖNYVELLÁTÁS, A PEDAGÓGUSKÉZIKÖNYYV-ELLÁTÁS RENDJE 12. Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata 25. § (1) Az  iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a  tankönyvellátást az  iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti felmérés során tájékoztatni kell a  szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak a) az Ntt. 4. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, b) az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, c) nemzetiségi tankönyvellátásra az  Ntt. 4.  § (2)  bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az  iskola, az  iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. § (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, c) esetében kell biztosítani a  miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a  nemzetiségi tankönyveket, d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokban foglaltakon túl. (5) A  (4)  bekezdés a), illetve b)  pontja szerinti igényeket az  5.  mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az  igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az  5.  melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a  normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. 26. § (1) A 25. § szerinti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (2) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a  lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. (3) Az  iskola – a  helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a  normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (4) Az  iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az  Ntt. vagy az  Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. (5) A 25. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az  iskolaszéket, a  szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az  iskolai diákönkormányzatot, az  iskola fenntartóját, és kikéri a  véleményüket az  iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (6) Az  iskola igazgatója az  (5)  bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az  iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a  helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. (7) Az  iskola – az  (5)  bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezheti a  tankönyvellátás támogatásának megállapítását a  fenntartónál az  állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 25. § (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát. 13. Az országos tankönyvellátás, pedagóguskézikönyv-ellátás szereplőinek együttműködése 27. § (1) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a  tankönyvek vételárának beszedése az  Ntt. 1.  § (2)  bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontjában kijelölt szerv (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. (2) A  Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a  Könyvtárellátó és a  KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a  KIR adatkezelője a  Könyvtárellátó részére átadja az  átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan az Ntt. 3. § (12)–(13) bekezdésében meghatározott adatokat. (3) A  Könyvtárellátó a  közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés ellátásának biztosítása érdekében a 9. mellékletben meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti. (4) A Könyvtárellátó a 10. mellékletben meghatározottak szerint a) az  állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ) fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központtal, b) a nem a központ által fenntartott iskolák ellátása vonatkozásában az iskolákkal tankönyvellátási szerződést köt. 28. § (1) A Könyvtárellátót a tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az  adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a 20%-a. (2) A  Könyvtárellátó a  tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a  feladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget az iskolai tanulólétszámok arányában átadja a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak, b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak az iskola könyvtári állományának a  Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvtári dokumentumokkal történő fejlesztésére. (3) A  Könyvtárellátó nem tagadhatja meg a  központtól vagy a  nem a  központ által fenntartott iskoláktól érkező a tankönyv-forgalmazási szerződés megkötésére irányuló megkeresést. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározottakon túl a  Könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a  központnak és a  nem a központ által fenntartott iskoláknak a) a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásához, kölcsönzéséhez, b) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez, c) az e rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez. 14. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és -ellátás rendje 29. § (1) Az  iskolai tankönyvrendelést az  iskola a  fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) tankönyvrendelés módosításának és a  normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., c) pótrendelés határideje szeptember 5. [az a)–c) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés]. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti tankönyvrendelést a  tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az  érintett tanulóknak – ha ismertek – és a  tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak – amennyiben ismertek – a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. (3) A  módosítás az  iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka a) az osztálylétszám változása, b) az, hogy az  adott tanévi tankönyvjegyzék az  (1)  bekezdés a)  pontjában fogalt határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az  iskola a  fenntartója engedélyével ezek közül választott. (4) A  tankönyvrendeléseket a  Könyvtárellátó – az  (1)  bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított – tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja. (5) A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a  Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a  Könyvtárellátó a  rendelést leadó intézményeket értesíti. (6) Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a  Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a  jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. (7) A  tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a  pótrendelés leadásán túli időszakban a  tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. (8) Az  iskola az  iskolában alkalmazott és az  adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a  tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését – amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet – a  tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a  Könyvtárellátó részére. A  kiadó az  adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a  Könyvtárellátó részére, amely azokat az  iskolák részére továbbítja. (9) Az  iskola a  hit- és erkölcstanoktatáshoz a  bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az  adatokat az  érintett bevett egyház számára. A  hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az  iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. 30. § (1) Az  iskolai tankönyvrendelésnél az  iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az  iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a  tankönyvtámogatás, a  tankönyvkölcsönzés, a  tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az  iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (2) A  tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az  iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a  szülők megismerjék. A  tankönyvrendelés elkészítésénél a  szülői szervezet a  tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A  szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az  összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (3) Az  egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az  adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az  1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. (4) Az  iskolának legkésőbb május 31-ig – a  helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a  tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (5) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az  iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 31. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség), b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona, c) általános iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén a  Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona [az a)–c)  pontban foglaltak a  továbbiakban együtt: közreműködők] bevonásával is megszervezheti, figyelemmel az R. 8. §-ára. (2) Ha a  vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola a  közreműködőket kéri az  iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a  tankönyvrendelést a  közreműködőknek kell megküldeni. A  közreműködőhöz beérkező tankönyvrendelések összesítése alapján a  közreműködő megkeresi az  érintett kiadót, hogy a  kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a  Szövetség rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a  kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni. (3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem vagy késve tesz eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésének másolatát. A  közreműködők az  elektronikus úton megküldött tankönyveket a  vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és a  beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldik az  iskoláknak. Az  előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A  közreműködők az  előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezetnek. (4) A  (3)  bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg. 32. § (1) A  tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az  iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. (2) Az  iskola a  tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a  Könyvtárellátótól a  tanulók, a  pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a  tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. (3) A  központ által fenntartott iskola esetében a  központon keresztül az  iskolának, a  nem a  központ által fenntartott iskola esetében az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. (4) A díjazás forrása a) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának, b) a  központ által fenntartott iskol …