3/2018. (VI. 4.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről.

3/2018. (VI. 4.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a büntetés-végrehajtási szervezet ellenőrzési tevékenységének szabályozására a következő utasítást adom ki: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya 1. Az utasítás hatálya a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények (a továbbiakban: bv. intézet), a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szerv) szakmai ellenőrzési tevékenységére, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) által végrehajtott ellenőrzésekre terjed ki. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre vonatkozó, utasításban meghatározottakon túli ellenőrzési kötelezettségeket a tulajdonosi joggyakorló vagy meghatalmazottja által kiadott külön határozat tartalmazza. Az utasítás előírásai – az átfogó ellenőrzésre vonatkozó meghatározások kivételével – nem alkalmazhatóak a belső ellenőri tevékenységre. 2. Az ellenőrzés célja, feladata 2. Az ellenőrzés célja, hogy elősegítse a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és egyéb belső szabályozókban meghatározottak szerinti működését. Az  ellenőrzés feladata, hogy értékelést adjon a  tevékenység szabályosságáról és hatékonyságáról, vizsgálja a  meghatározások teljesíthetőségét, erősítse meg az  előírásoknak megfelelő gyakorlatot, tárja fel a  végrehajtás hiányosságait, szabálytalanságait, szakszerűtlenségeit, célszerűtlenségeit, a  végrehajtást akadályozó tényezőket, javaslatot tegyen a hiányosságok felszámolására, a szakmai tevékenység fejlesztésére, indokolt esetben a jogszabály vagy belső szabályozás megalkotására, módosítására az ellenőrzés céljának megvalósítása érdekében. 3. Értelmező rendelkezések 3. Ezen utasítás alkalmazásában: a) átfogó ellenőrzés: a  bv. szerv egészére irányuló ellenőrzési forma, amelynek keretében a  szakmai feladatok és  végrehajtásuk összefüggő vizsgálatára és értékelésére kerül sor annak érdekében, hogy a  működés és a tendencia komplex módon megítélhető legyen; b) BVOP szervezeti egységei: a BVOP Hivatal, továbbá a BVOP szolgálatai és főosztályai, önálló osztályai; c) célellenőrzés: célirányos, egyedi témájú vizsgálat vagy egy adott szolgálati feladat végrehajtásának ellenőrzése egy bv. szerv (szervezeti egység) vagy bv. szerv állományába tartozó személy vonatkozásában; d) elektronikus úton történő ellenőrzés: speciális ellenőrzési forma, amelynek keretében – az információtechnológia alkalmazásával – számítógépes ügyviteli programból, informatikai adatbázisból vagy a büntetés-végrehajtási tevékenységet támogató informatikai alkalmazásból történő adatgyűjtés; e) ellenőr: az  ellenőrzések bármely típusát ellenőrzési program, vagy az  arra jogosult vezető szóbeli utasítása alapján végző, nyílt paranccsal rendelkező BVOP állományába tartozó vagy – a szolgálati érdekre tekintettel – az  országos parancsnok által kijelölt, az  előbbiekben meghatározott okmányokkal rendelkező, bv. szerv állományába tartozó személy; f ) ellenőrzés: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely a vizsgált szakterület és tevékenység helyzetének tényszerű feltárására, a  működési gyakorlat hiteles megismerésére, mindezek jogszabályokhoz és belső szabályozókhoz való viszonyítására, majd – a  megállapítások rendszerezése, összegzése alapján – vezetői döntésekhez szükséges javaslatok megfogalmazására irányul; g) ellenőrzési program: az ellenőrizendő bv. szerv megnevezését, az ellenőrzés típusát és – az átfogó ellenőrzés kivételével – az ellenőrzés szempontjait tartalmazó, a készítő nevével és a  jóváhagyásra jogosult aláírásával ellátott, ellenőr általi ellenőrzés végrehajtására feljogosító dokumentumok egyik típusa; h) ellenőrzési terv: olyan dokumentum, amelyben a bv. szerv vezető beosztású személyi állományi tagjai, továbbá a  feladatkör ellátása során ellenőrzésre kötelezettek meghatározott időszakra ütemezve tervezik meg a  vonatkozó jogszabályokban és belső szabályozókban előírt, valamint egyéb ellenőrzési kötelezettségeik végrehajtását; i) éjszakai ellenőrzés: a  hét munkanapjain megkezdett, 22 és másnap 05 óra közötti időpontban végrehajtott ellenőrzés; j) függetlenített ellenőrzés: az országos parancsnok közvetlen alárendeltségében működő, kifejezetten szakmaiellenőrzési feladatok ellátását szolgáló szervezeti egység, valamint a  bv. intézet parancsnokának közvetlen utasítására szakmai-ellenőrzési feladatokat végrehajtó beosztott által lefolytatott ellenőrzés; k) függetlenített ellenőrzési szervezeti egység: a BVOP Ellenőrzési Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat); l) hétvégi ellenőrzés: a szabad- és munkaszüneti napon végrehajtott ellenőrzés; m) hivatali munkaidőn kívüli ellenőrzés: a  hét munkanapjain, a  bv. szervben alkalmazott hivatali munkarendtől eltérő időpontban végrehajtott ellenőrzés; n) külső ellenőrzés: a bv. szerv szakmai tevékenységét érintő, nem a BVOP által végzett ellenőrzés, amely nem minősül a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglalt külső ellenőrzésnek, valamint az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti törvényességi felügyeletnek; o) mobilellenőrzés: olyan speciális, a Szolgálat által, előzetes bejelentés nélkül végrehajtott célellenőrzés, amely eseti jelleggel, szúrópróbaszerűen vizsgálja a jogszabályokban, valamint belső szabályozókban meghatározott előírások érvényesülését, a szakmai szabályok szerinti feladatvégrehajtást; p) nyílt parancs: az  ellenőr részére kiállított, nyomdai készítésű okmány, amely az  abban meghatározott bv. szervnél a jelen utasításban meghatározott jogok gyakorolására jogosít (1. melléklet); q) rendkívüli esemény vizsgálata: az országos parancsnok által elrendelt helyszíni célellenőrzés, amely a rendkívüli esemény bekövetkezésének szakmai okait és körülményeit hivatott feltárni, valamint a  következtetések levonására, a személyes felelősség megállapítására irányul; r) szakirányító szervezeti egységek: a BVOP Hivatala, Biztonsági Szolgálata, Fogvatartási Ügyek Szolgálata, Humán Szolgálata, Egészségügyi Főosztálya, Gazdasági Társaságok Főosztálya, Informatikai Főosztálya, Kommunikációs Főosztálya, Közgazdasági Főosztálya, Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézete, Központi Szállítási és Nyilvántartási Főosztálya, Műszaki és Ellátási Főosztálya; s) témaellenőrzés: azonos tartalmú szakmai feladat vizsgálatára irányuló, általánosítható következtetések levonását és ennek megfelelő intézkedések megtételét célzó ellenőrzés, amely a  BVOP szervezeti egységei által végrehajtott ellenőrzés esetében legalább öt bv. szerv kijelölésével hajtható végre; t) utóellenőrzés: valamely korábban végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata; u) vezető: kinevezés vagy megbízás alapján a bv. szerv vagy az azon belüli szervezeti egység alárendelt állománya munkájának irányításáért felelős, ellenőrzésére jogosult és kötelezett személy; v) vezető ügyeleti szolgálat: a  BVOP-n működtetett, készenléti jellegű, egyszemélyi szolgálat, amelyet a  BVOP állományába tartozó kijelölt vezető külön meghatározottak szerint lát el. 4. Az ellenőrzés alapelvei 4. Célszerűség, tervszerűség: az ellenőrzés a szakmai érdekeket szolgálja. Az ellenőrzések összhangban állnak a különböző időszaki ellenőrzési tervekkel, munkatervekkel és a  vezető által meghatározott szakmai prioritásokkal, a  korábbi ellenőrzések tapasztalataival, továbbá a tervezés és végrehajtás során figyelemmel kell lenni a bv. szerv aktuálisan negatív tendencia jellemezte tevékenységeire is. Az  ellenőrzések a  bv. szervben bekövetkezett súlyos rendkívüli eseményeket kiváltó körülményekre, valamint a bv. szerv biztonságára, a fogva tartás rendjének fenntartására veszélyt jelentő viszonyok bekövetkezése esetén szükségesnek megítélt feladatok végrehajtására is ki kell, hogy terjedjenek. Az  ellenőrzést úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az  csak a  feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a végrehajtás az ellenőrzés tárgyának megfelelő, legcélszerűbb módszerek alkalmazásával történjen. 5. Együttműködés: valamennyi ellenőrzés során – az ellenőrzés céljának elérése érdekében – a szervezeti egységek és személyek kölcsönösen együttműködnek egymással, arra is tekintettel, hogy a  részben, vagy teljesen ugyanazon tárgyú ellenőrzéseket elkerüljék. Az ellenőrzést olyan módon kell végrehajtani, hogy az ne akadályozza az ellenőrzött személyt a halaszthatatlan szolgálati feladatok teljesítésében, ne zavarja a bv. szerv (szervezeti egység) működését, a folyamatban lévő feladatvégrehajtást, intézkedést. Az ellenőrzés során az ellenőrzést végrehajtó és az ellenőrzött jogait, kötelezettségeit úgy kell érvényesíteni, teljesíteni, hogy az  ne sértse az  emberi méltóságot, a  szolgálati tekintélyt. 6. Hitelesség: az  ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki követelmények szerint, tárgyilagosan, a  vonatkozó előírásokkal összevetve, a  valóságnak megfelelően kell dokumentálni. 7. Objektivitás: az ellenőrzés a valós tények megállapítására és az ezekből levonható objektív összefüggések, továbbá a  következtetések levonására irányul. Az  ellenőrzést végrehajtó nem utasítható abban a  vonatkozásban, hogy az ellenőrzés során milyen tényeket, hiányosságokat állapítson meg. 8. Teljesség: az ellenőrzési rendszert úgy kell felépíteni, hogy az átfogja a bv. szervezet, valamint egy-egy bv. szerv teljes tevékenységét és biztosítsa az ellenőrzés folyamatosságát. Az ellenőrzési szempontokra vonatkozóan az ellenőrzést végrehajtó teljeskörűen köteles vizsgálódni, az általa megállapított tényekkel szemben elvárás, hogy azok legyenek pontosak, a lényeges megállapítások – az írásban történő rögzítés mellett – hitelt érdemlően, utólag is bizonyíthatóak legyenek. 9. Törvényesség, szakszerűség: bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a  vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök vagy más belső szabályozók figyelembevételével, azok magas szintű ismeretének birtokában végezhető. Az  ellenőrzést végrehajtó – jóhiszemű eljárás keretében – az  eredmények és  szabálytalanságok tényszerű megállapításával, az  egyéni érdemek és hibák, a  feladatvégrehajtást akadályozó tényezők teljes körű feltárásával, elemzésével és megszüntetésükre irányuló javaslattétellel teljesíti az  ellenőrzés célját. 10. Segítő jelleg: az  ellenőrzésről készült jelentésnek az  ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) által folytatott jó és  szabálytalan gyakorlatot, az  észrevételek, megállapítások alapján tett javaslatokat egyaránt tartalmaznia kell, az ellenőrzés célja nem lehet a feltétlen hibakeresés. II. fejezet AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE, KÖVETELMÉNYEI 11. A bv. szervezet szakmai ellenőrzési rendszere magában foglalja: a) a függetlenített ellenőrzéseket, b) a szakirányítói ellenőrzéseket, c) a vezetői ellenőrzéseket, d) a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket. 12. A függetlenített ellenőrzések megtervezéséért és végrehajtásáért a Szolgálat vezetője és a bv. intézet parancsnoka, a szakirányító szervezeti egységek által végrehajtott szakirányító ellenőrzésekért az országos parancsnok helyettesei, az  országos parancsnok alárendeltségbe tartozó szervezeti egységek esetében a  szervezeti egységek vezetői a felelősek. 5. Függetlenített ellenőrzések 13. A Szolgálat függetlenített ellenőrzés keretében – az országos parancsnok külön utasítására – valamennyi bv. szervre, valamint a BVOP szervezeti egységeire vonatkozóan végez szakmai ellenőrzéseket. 14. A bv. intézet parancsnokának közvetlen utasítása szerinti szakmai-ellenőrzési feladatokat ellátó személy a bv. intézet valamennyi szervezeti egységére irányulóan végezhet ellenőrzéseket. A  bv. intézet személyi állományába tartozó, függetlenített ellenőrzéseket végrehajtó(k)ról a bv. intézet személyi állományát tájékoztatni kell. 6. Szakirányítói ellenőrzések 15. A szakirányítói ellenőrzés során a  szakirányító szervezeti egységek – az  országos parancsnok és helyettesei iránymutatása szerint – a  szakmai munka színvonalának emelését, a  végrehajtás országos egységesítését célzó ellenőrzésekben vesznek részt, valamint iránymutatást nyújtanak a bv. szervben bekövetkezett rendkívüli események kiváltó okainak, felelőseinek megállapítását célzó, a bv. szerv vezetője által lefolytatott vizsgálatokban. 7. Vezetői ellenőrzések 16. A vezető – a munkafolyamatba épített ellenőrzései mellett – a vezetése, irányítása alatt álló bv. szervre, szervezeti egységre, szolgálati helyekre, szolgálatot teljesítő (munkát végző) beosztottakra irányulóan vezetői ellenőrzéseket végez, amelyeknek – az országos parancsnok által jóváhagyott – tárgyköreiről és minimum gyakoriságáról a Szolgálat minden év november 30. napjáig tájékoztatja a bv. szervet. 17. A vezető havonta – a szakterületen alkalmazott szolgálati rendektől függően, valamint a 61. pont szerinti esetekben – hivatali munkaidőn kívüli, éjszakai, továbbá hétvégi és ünnepnapi ellenőrzést is köteles végrehajtani. 8. Munkafolyamatba épített ellenőrzések 18. A munkafolyamatba épített ellenőrzések során a vezetők és más, a bv. szerv személyi állományába tartozó, ellenőrzésre kötelezett beosztottak a  szolgálatellátás (munkavégzés) jogszabályi és belső szabályozásoknak való megfelelése, a szabálytalanságok azonnali feltárása, megszüntetése érdekében – kifejezetten a munkaköri leírásukban, őr- vagy szolgálati utasításban meghatározott tevékenységekre, személyi állományi körre irányulóan – folyamatos ellenőrzést végeznek. A munkafolyamatba épített ellenőrzéseket végrehajtó, nem vezető beosztású személyi állományi tagok körét – a  jogszabályi és belső szabályozásokban meghatározott ellenőrzési kötelezettségek figyelembevételével – a bv. szerv vezetője határozza meg. 9. Az ellenőrzés típusai 19. Az ellenőrzés lehetséges típusai: a) átfogó, b) téma-, c) cél-, d) mobil- és e) utóellenőrzés. 20. Átfogó ellenőrzést a BVOP ellenőrzési programjában kijelölt szervezeti egységei végeznek, mobilellenőrzést kizárólag a Szolgálat végez. Téma-, cél- és utóellenőrzést a Szolgálat és a szakirányító szervezeti egységek, valamint a bv. szerv vezetői és ellenőrzésre kötelezett beosztottai egyaránt végezhetnek. 10. Az ellenőrzés módszerei 21. Általánosan alkalmazható ellenőrzési módszerek a) a szolgálatellátás (munkavégzés), a szolgálati állatok, a tárgyi körülmények helyszíni megfigyelése, b) személyes meghallgatás, c) beszámoltatás, d) iratok, okmányok, nyilvántartások, belső szabályozók, szerződések, együttműködési megállapodások tanulmányozása, szükség szerint az ellenőrzés helyére történő bekérése, e) egyéb adat- és információkérés, f ) anyagok, eszközök, egyenruházati termékek meglétének ellenőrzése (ruházati szemle, rovancsolás), g) a jelentési és adatszolgáltatási rendszer vagy külön utasítás alapján a bv. szerv által írásban megküldött adatok, jelentések és emlékeztetők, továbbá az előzőleg lefolytatott ellenőrzésekről szóló jelentések elemzése, h) statisztikai adatok értékelése, i) elektronikus úton történő ellenőrzés, j) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai esetében a  technikai ellenőrzés szabályairól szóló 23/2015. (VI. 15.) BM rendeletben és a  szolgálat alatt birtokban tartható tárgyak, eszközök körének korlátozásáról és a  technikai ellenőrzés szabályairól szóló szakutasításban meghatározott technikai ellenőrzés során keletkezett adatok felhasználásával történő valós idejű vagy utólagos – mentett adatok elemzésén alapuló – ellenőrzés, k) szolgálatképes állapot ellenőrzése a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a  befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 22/2015. (VI. 15.) BM rendeletben és a szolgálatképes állapot megállapításának általános rendjéről szóló szakutasításban meghatározottak figyelembevételével (alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyag hatása alatt álló személyek kiszűrése), l) a személyi állomány tagjainak szolgálat alatti tartózkodási helyei és az  ott található berendezési tárgyak átvizsgálása, m) az ellenőrzés céljának és tárgyának megfelelő egyéb módszer. 22. Az ellenőrzés során alkalmazott módszereket az ellenőrzést végrehajtó – az ellenőrzés elrendelőjének és vezetőjének egyetértésével – a célnak és a feladatoknak megfelelően, a tapasztalatok hasznosíthatóságra is figyelemmel választja meg. 11. Az ellenőrzést végrehajtókkal szemben támasztott követelmények 23. Az ellenőrzést végrehajtónak a következő szakmai követelményeknek kell megfelelnie: a) a hatályos jogszabályokban és a belső szabályozásokban foglalt képesítési követelmények teljesítése, b) az ellenőrzött tevékenységet érintő jogszabályok és belső szabályozások ismerete, szakmai gyakorlat. 24. Összeférhetetlenség miatt ellenőrzés végrehajtására nem jelölhető ki az a személy, aki a) az ellenőrzés alá vont személynek a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.  § (1)  bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója vagy volt hozzátartozója, b) az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akinek jogaira és kötelezettségeire annak eredménye kihatással lehet, c) az ellenőrzést elrendelő, vagy az azt vezető megítélése szerinti elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatását nem képes végrehajtani. 25. Az ellenőr összeférhetetlenség miatt – a 24. pontban meghatározottakon felül – az ellenőrzés végrehajtására abban az esetben sem jelölhető ki, ha az ellenőrzés megkezdését megelőző kettő évben az ellenőrzött bv. szerv állományába tartozott. 26. A megkezdett ellenőrzést – az összeférhetetlenség elbírálásáig – nem folytathatja az az ellenőrzést végrehajtó, akire vonatkozóan a 24–25. pontokban foglalt kizárási okok valamelyikének gyanúja merül fel. 27. Az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok a) az ellenőrzés végrehajtására kijelölt a  vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot soron kívül – előbb szóban, majd írásban – jelenti az  ellenőrzés elrendelőjének vagy vezetőjének. Átfogó ellenőrzés esetén a beosztott ellenőr a közvetlen szolgálati elöljárójának köteles ezt jelenteni, aki arról – állásfoglalásával együtt – az ellenőrzés vezetőjét tájékoztatni köteles, b) az összeférhetetlenség megállapítását az ellenőrzött személy – a szolgálati út betartásával – vagy az ellenőrzött bv. szerv vezetője köteles haladéktalanul, előzetes bejelentés esetén írásban, előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés esetén előbb szóban, majd írásban kezdeményezni az ellenőrzés elrendelőjénél vagy vezetőjénél, c) az ellenőrzés elrendelője vagy vezetője azt a személyt, akivel szemben összeférhetetlenség gyanúja merül fel, az ellenőrzés végrehajtásából ideiglenesen kizárja, d) az összeférhetetlenséget vagy annak hiányát az ellenőrzés elrendelője vagy vezetője a  tudomására jutástól számított három munkanapon belül megállapítja, e) a kizárási ok bejelentésének elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért és a  nyilvánvalóan alaptalan kizárási ok bejelentéséért a mulasztót, valamint az alaptalan bejelentőt fegyelmi felelősség terheli, f ) összeférhetetlenség megállapítása esetén a kizárt ellenőrzést végrehajtó észrevételei, megállapításai, javaslatai nem használhatóak fel, a  továbbiakban az  ellenőrzés végrehajtásában nem vehet részt, helyettesítéséről az ellenőrzés elrendelője/vezetője gondoskodik. III. fejezet JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 12. Az ellenőrzést végrehajtó jogai 28. Az ellenőrzést végrehajtó jogosult a) az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) helyiségeibe, járműveibe – a vonatkozó előírások betartásával – belépni, az  előírt rend megtartásával az  ellenőrzött bv. szervhez és az  ahhoz tartozó területeken és létesítményekben szabadon mozogni, a bv. szerven kívüli feladatvégrehajtást ellenőrizni, b) az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) személyi állományi tagjának szolgálatellátását megfigyelni, hozzá – a  személyes adatok védelmére, az  adatbiztonságra és a  minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett – kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni, c) a bv. szerv (szervezeti egység) által alkalmazott szolgálati állatok állapotát, körülményeit, az  igénybe vett területek, épületek, építmények, járművek, berendezések, kényszerítő- és mozgáskorlátozó-, továbbá más technikai eszközök karbantartottságát, működőképességét, műszaki megfelelőségét vizsgálni, d) a személyes adatok védelmére, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett bármely, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) hatálya alá nem tartozó iratba, nyilvántartásba betekinteni, a  bv. szerv (szervezeti egység) vezetője tájékoztatásával dokumentumot, bizonyításhoz szükséges egyéb dolgot – átvételi elismervény ellenében – átvenni, e) a megállapításainak alátámasztása érdekében a  leírás szerinti körülményekről, szolgálati okmányokról másolatot, fényképet, hang- és/vagy képfelvételt készíteni, f ) ha szabálytalanság történt, és az irat meghamisítása vagy eltüntetése a tények bizonyítását megakadályozná, a  Mavtv. hatálya alá nem tartozó dokumentum eredeti példányát magához venni, annak másolatát a  bv. szervnél (szervezeti egységnél) hagyni és az átvételt elismervényen dokumentálni, g) a minősített irathoz az  ellenőrzéshez szükséges mértékben – a  Mavtv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott eljárási szabályok szerint, a  biztonsági vezető által kiállított igazolás megléte esetén – hozzáférni, h) az ellenőrzés alá vont részére – az  alá-fölérendeltségi viszony fennállása esetén – a  fenti jogosultságok érvényesítése kapcsán utasítást adni. 13. Az ellenőrzést végrehajtó kötelességei 29. Az ellenőrzést végrehajtó köteles a) az összeférhetetlenségi ok felmerülését haladéktalanul jelenteni, b) szolgálatellátása során az  ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, belső szabályozásokban, munkaköri leírásában, valamint – a BVOP szervezeti egységei által végrehajtott ellenőrzés esetében – a 3. pont e) alpontja szerinti ellenőrzési dokumentumokban foglaltakat, továbbá az  ellenőrzés elrendelőjének/vezetőjének utasításait betartani, c) az ellenőrzésre felkészülni, a  vonatkozó jogszabályok és belső szabályozások meghatározásait ismerni, a szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni, d) a tervezett ellenőrzések időpontjait és az  abban bekövetkező változásokat a  bv. szerv (szervezeti egység) vezetőjével – eltérő vezetői utasítás hiányában – előre egyeztetni, e) az ellenőrzéshez szükséges, a  bv. szerv (szervezeti egység) által előkészítendő iratok, dokumentumok, nyilvántartások körét – eltérő vezetői utasítás hiányában – előzetesen közölni, f ) az ellenőrzött bv. szervnél (szervezeti egységnél) érvényesülő biztonsági, munka-, környezet- és tűzvédelmi, valamint a közegészségügyi szabályoknak – a rá vonatkozó mértékben – eleget tenni, g) tevékenységének megkezdéséről és befejezéséről az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) vezetőjét, hivatali időn kívül a szolgálatot teljesítő felelős személyt – indokolt esetben akár utólag – tájékoztatni és az ellenőrzés alapjául szolgáló dokumentumokat bemutatni, h) a megalapozott vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, i) megállapításaival a helyes gyakorlatot, a szakmai szempontból is célszerű eljárásokat megerősíteni, j) az ellenőrzés alatt megismert minősített adatot és magántitkot megőrizni, az adatbiztonságra és az informatikai biztonságra vonatkozó szabályokat betartani, k) az ellenőrzés befejezését követően a megállapításait az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) vezetőjével, hivatali időn kívül a szolgálatot teljesítő felelős vezetővel a szükséges mértékben ismertetni, l) az ellenőrzés megállapításait – a vonatkozó előírásokkal összevetve – tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni, az ellenőrzés elrendelőjének/vezetőjének felterjeszteni, m) az átvett eredeti dokumentumokról átvételi elismervényt adni, továbbá azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni, n) a helyszíni ellenőrzések alkalmával az ellenőrzést elrendelő/vezető utasítása szerinti ruházatot (szolgálati vagy gyakorló ruházat vagy civil öltözet) viselni. 14. Az ellenőrzött jogosultságai 30. Az ellenőrzött jogosult a) jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, továbbá mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják, b) az ellenőrzésnek a tevékenységére vonatkozó megállapításait megismerni, c) az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban észrevételt, nyilatkozatot tenni, ennek dokumentálását kérni, kérdéseire választ kapni. 15. Az ellenőrzött kötelességei 31. Az ellenőrzött köteles a) az ellenőrzést végrehajtó személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, az ellenőrök által végrehajtott ellenőrzések esetében a szolgálati igazolvány és ellenőrzési program vagy nyílt parancs, a 61. pont szerinti ellenőrzés esetén az  arra feljogosító utasítás és szolgálati igazolvány felmutatását kérni, ezeknek hiányában a tapasztalatairól a közvetlen szolgálati elöljárójának jelentést tenni, a továbbiakban az utasítása szerint eljárni. Amennyiben az ellenőrzött bv. szervben szolgálatot teljesítő, legmagasabb beosztású vezető meggyőződött az ellenőrzés jogszerűségéről, ez esetben a beosztott állomány tagjai ismételten nem kérhetik az annak igazolására szolgáló okmányokat, b) összeférhetetlenség fennállásának észlelelésekor annak megállapítását és az ellenőrzést végrehajtó kizárását – lehetőség szerint, elsősorban az ellenőrzés megkezdését megelőzően – kezdeményezni, c) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az  ellenőrzést végrehajtó ellenőrzés céljához kötött utasításának, kérésének eleget tenni, d) lehetővé tenni az ellenőrzést végrehajtó bv. szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe, járműbe történő belépését, e) az ellenőrzést végrehajtó részére – szóban vagy írásban – a  kért tájékoztatást hiánytalanul megadni, az  adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az  iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot – átvételi elismervény ellenében – átadni, f ) az ellenőrzést végrehajtó kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni, g) amennyiben az  ellenőrzés jellege azt indokolja – a  halaszthatatlan szolgálati kötelezettség esetét kivéve – az ellenőrzés befejezéséig a helyszínen tartózkodni. 16. A függetlenített ellenőrzési szervezeti egység vezetőjének jogai és kötelezettségei 32. A Szolgálat vezetője jogosult a) indokolt esetben az ellenőrzést megszakítani, felfüggeszteni, b) bv. szerv ellenőrzése esetén az ellenőrzés megállapításait tartalmazó tájékoztatás megküldésével a bv. szerv vezetőjét – az országos parancsnoknak címzett – jelentés felterjesztésére felhívni. 33. A Szolgálat vezetője köteles a) a helyszíni ellenőrzésről – a 63. pont szerinti esetek kivételével – a bv. szerv vezetőjét tájékoztatni, b) az ellenőrzés megállapításait ismertetni az ellenőrzött bv. szerv vezetőjével, c) az ellenőrzött bv. szerv vezetőjének észrevételére írásban választ adni, d) az állásfoglalását is tartalmazó összefoglaló jelentést az országos parancsnok részére felterjeszteni, e) az ellenőrzéssel kapcsolatos panaszt – írásos állásfoglalásával együtt – felterjeszteni az országos parancsnok részére. 34. A bv. intézet parancsnokának közvetlen utasítása szerinti szakmai-ellenőrzési feladatokat végrehajtó beosztott kötelezettségeinek teljesítése során a 33. pont a)–b) alpontokban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. 17. Az ellenőrzés vezetőjének jogai és kötelességei 35. Az ellenőrzés vezetője a 28. pontban foglaltakon túl jogosult a) az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt célhoz rendelten parancsot, utasítást adni, b) az ellenőrzésbe beosztottak felkészülését ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy az ellenőrzés az előírásoknak megfelelően zajlik-e. 36. Az ellenőrzés vezetője a 29. pontban foglaltakon túl köteles a) az ellenőrzés megkezdése előtt – a 63. pont szerinti esetek kivételével – tájékoztatni az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) vezetőjét az ellenőrzési kötelezettségről, annak tárgyáról, b) ismertetni a bv. szerv (szervezeti egység) vezetőjével az ellenőrzés közben észlelt, azonnali intézkedést igénylő hiányosságokat, c) intézkedni, ha az ellenőrzés felfüggesztésére vagy megszakítására okot adó körülményeket tapasztal, d) gondoskodni az ellenőrzésről összeállított jelentés határidőre történő elkészítéséről. 18. Az ellenőrzött bv. szerv, szervezeti egység vezetőjének jogai és kötelességei 37. Az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) vezetője jogosult a) a 63.  pont szerinti esetek kivételével tájékoztatást kapni az  általa vezetett bv. szerv (szervezeti egység) ellenőrzéséről, b) az ellenőrzést elrendelő utasításától függően megismerni a 3. pont e) alpontjában felsorolt, illetve a 61. pont szerinti ellenőrzési dokumentumokat, c) a belépést, a  területen történő mozgást – az  ellenőrzést végrehajtó vagy más személyek életének, testi épségének, egészségének, valamint a  vagyonvédelem érdekében – a  vonatkozó előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni, d) az ellenőrzés megállapításait folyamatosan, majd az  ellenőrzésről szóló írásos jelentést megismerni, azokra észrevételeket tenni, az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni, e) az ellenőrzés tárgyköréhez kapcsolódó minősített adat felhasználása esetén – az  országos parancsnok és helyettesei, továbbá a BVOP biztonsági vezetőjének ellenőrzése kivételével – a 28. pont g) alpontja szerinti igazolás bemutatását kérni. 38. Az ellenőrzött bv. szerv (szervezeti egység) vezetője köteles a) a tervezett ellenőrzésre felkészülni és az általa vezetett bv. szervet (szervezeti egységet) arra felkészíteni, b) az ellenőrzéssel érintett alárendeltjeit tájékoztatni az ellenőrzésről, annak várható időtartamáról, c) biztosítani a feltételeket az ellenőrzés zavartalan lefolytatásához, d) a feltárt hiányosságok megszüntetésére minden esetben intézkedni, a személyi felelősséggel érintettek körét vizsgálni, a  kiemelt fontosságú feladatok végrehajtására intézkedési tervet készíteni, azt jóváhagyásra felterjeszteni, az abban foglaltakat határidőre végrehajtani és erről jelentést tenni, e) a hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezése esetén azt elrendelni, lefolytatni, eredményéről az ellenőrzés elrendelőjét írásban tájékoztatni, f ) minősített adat felhasználása esetén – az  országos parancsnok és helyettesei, továbbá a  BVOP biztonsági vezetőjének ellenőrzése kivételével – a  28.  pont g)  alpontja szerinti igazolással rendelkező ellenőrzést végrehajtó részére felhasználói engedélyt kiállítani, és vele titoktartási nyilatkozatot aláíratni. IV. fejezet AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 19. Ellenőrzési munkaszakaszok 39. Az ellenőrzés munkaszakaszai a) az ellenőrzés tervezése, b) az ellenőrzés elrendelése, c) az ellenőrzés előkészítése, d) felkészülés az ellenőrzésre, e) az ellenőrzés végrehajtása, f ) az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása, indokolt esetben utóellenőrzés elrendelése, g) jogorvoslati lehetőség biztosítása, h) az ellenőrzés megállapításai alapján indokolt intézkedések megtétele, i) a meghatározott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, j) az ellenőrzés megállapításainak felhasználása. 20. Az ellenőrzés tervezése 40. A Szolgálat által végrehajtandó téma- és célellenőrzéseket, a  Szolgálat által vezetett átfogó és utóellenőrzéseket, valamint a BVOP kijelölt szervezeti egységei által – témaellenőrzés keretében – végrehajtandó hatósági ellenőrzéseket a BVOP éves szakmai ellenőrzési tervében kell rögzíteni. A BVOP következő évre vonatkozó éves szakmai ellenőrzési tervének december 10. napjáig történő elkészítéséért, az országos parancsnok részére felterjesztéséért a Szolgálat vezetője a  felelős. A  BVOP kijelölt szervezeti egységeit a  következő évre tervezett átfogó- és utóellenőrzésekről – az éves szakmai ellenőrzési terv jóváhagyását követő öt munkanapon belül – a Szolgálat tájékoztatja. 41. A szakirányító szervezeti egységek által végrehajtandó ellenőrzéseket a  BVOP féléves munkaterveiben kell szerepeltetni. 42. Az átfogó és az  utóellenőrzéseket a  helyszíni ellenőrzés tervezett időtartamának feltüntetésével, a  témaés célellenőrzéseket havi bontásban, az ellenőrizendő bv. szerv (szervezeti egységek) megnevezésével kell tervezni. 43. A Szolgálat által megvalósítandó mobilellenőrzések végrehajtásához havi terveket kell készíteni, amelyet a Szolgálat vezetője hagy jóvá. 44. A vezetők, valamint a  munkakörüknél fogva munkafolyamatba épített ellenőrzésre kötelezett személyi állományi tagok ellenőrzéseit havi tervben kell rögzíteni. A tervben az ellenőrzés tárgyköreit kell megjeleníteni heti bontásban – a 16. pontban megfogalmazottakra is figyelemmel – és a havi tervet a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) Vezetői tevékenységek almenüjében kötelesek rögzíteni. 45. A következő hónapra vonatkozó terveket minden hónap 25. napjáig kell elkészíteni és jóváhagyásra felterjeszteni a  Robotzsaru rendszer Vezetői tevékenységek almenüjében. A  bv. szerv beosztott vezetőinek terveit a  bv. szerv vezetője, a munkakörüknél fogva munkafolyamatba épített ellenőrzésre kötelezett személyi állományi tagok terveit a közvetlen szolgálati elöljárójuk hagyja jóvá. 21. Az ellenőrzés elrendelése 46. Az átfogó ellenőrzés elrendelésére vonatkozó szabályokat az V. fejezet tartalmazza. 47. A végrehajtandó függetlenített ellenőrzés elrendelésének a jogát a Szolgálat vonatkozásában az országos parancsnok, bv. intézet esetében annak parancsnoka gyakorolja. 48. A szakirányítói tevékenység hatékonyságának növelése érdekében tervezett téma-, cél- és utóellenőrzések elrendelésére – a bv. szerv vonatkozásában – az országos parancsnok és helyettesei jogosultak. 49. A vezetők a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzéseiket, a nem vezető beosztású ellenőrzésre kötelezettek a munkafolyamatba épített ellenőrzéseiket a havi ellenőrzési terveikben meghatározottaknak megfelelően hajtják végre. 50. A nem vezető beosztású személyi állományi tagok munkafolyamatba épített ellenőrzéseit a  közvetlen szolgálati elöljáróik rendelik el. 51. Az ellenőr – nyílt parancs birtokában – az elöljáró szóbeli utasítására is köteles a számára meghatározott ellenőrzést végrehajtani. 22. Az ellenőrzés előkészítése 52. A Belügyminisztérium vezetőin, az országos parancsnokon, helyettesein és a BVOP szervezeti egységeinek vezetőin kívül bv. szervre, valamint a BVOP kijelölt szervezeti egységére irányuló ellenőrzést kizárólag a 3. pont e) alpontban felsorolt okmányok valamelyikével rendelkező ellenőr hajthat végre. Halaszthatatlan, azonnali végrehajtást igénylő ellenőrzés esetén az ellenőrzési program készítése, vagy nyílt parancs kiadása az országos parancsnok vagy helyettesei engedélyével mellőzhető. 53. Az ellenőrzési programot – az  átfogó és az  ahhoz kapcsolódó utóellenőrzés eseteinek kivételével – a  BVOP végrehajtásért felelős szervezeti egysége készíti el. A szakirányító szervezeti egységek által végrehajtandó téma-, célés utóellenőrzés programját az  országos parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek esetében az országos parancsnok, az országos parancsnok helyettesei alárendeltségébe tartozó szervezetei egység esetén az  adott szervezeti egység felügyeletét ellátó országos parancsnok helyettes hagyja jóvá. A  kinyomtatott programot az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell kezelni. 54. Az ellenőrzési programot az ellenőrnek utasításként kell kezelnie, a programtól eltérni csak a jóváhagyó engedélyével lehet. 55. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell a) a jogszabályi felhatalmazást, b) az ellenőrzés vezetőjének nevét, rendfokozatát, beosztását, c) az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését és/vagy az ellenőr/vezető ellenőr nevét, rendfokozatát, beosztását. d) az ellenőrzés alá vont bv. szerv megnevezését, e) az ellenőrzés típusát, f ) az ellenőrzés célját, g) az ellenőrzés szempontjait, h) az ellenőrzés végrehajtásának időtartamát, i) a jelentés, összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét, j) a kiállítás keltét, k) az iktatószámot, l) a készítő nevét és a jóváhagyásra jogosult aláírását. 56. Az ellenőrzési program – az  55.  pontban felsorolt kötelező elemeken túl, az  ellenőrzés típusától függően  – tartalmazhatja a) az ellenőrzés felügyeletét ellátó nevét, rendfokozatát, beosztását, b) az ellenőrzés koordinátorának nevét, rendfokozatát, beosztását, c) az ellenőrzési időszakot, d) az adatszolgáltatás alapjául szolgáló időpontot, e) az ellenőrzési részjelentés (a továbbiakban: részjelentés) meghatározott szervezeti egységek felé történő továbbításának határidejét. 57. Az ellenőrzési program szempontjainak összeállításakor figyelembe kell venni az  ellenőrzés alá vont bv. szervre irányuló korábbi ellenőrzések megállapításait is. 58. Nem kell ellenőrzési programot készíteni a mobil-, a vezetői (beleértve a bv. szerv vezetőjének megbízásából történő ellenőrzéseket is), a bv. intézet parancsnoka által elrendelt függetlenített, a munkafolyamatba épített és a 61. pont szerinti ellenőrzésekhez, valamint a rendkívüli események 110–111. vagy 113. pont szerinti kivizsgálásához. 59. A nyílt parancsot az országos parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozó BVOP szervezeti egységek állományába tartozó ellenőr esetében a  BVOP Hivatal vezetője, valamint a  szolgálatok vezetői, az  országos parancsnok helyetteseinek alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek állományába tartozó ellenőr esetében az  érintett országos parancsnok helyettes írja alá. A nyílt parancs átvételét az ellenőr – a formanyomtatvány okmánytömbben hátrahagyott tőszelvényén – az  aláírásával igazolja, majd az  utasításokat tartalmazó szelvényt – a  számára meghatározott feladat végrehajtását követően – a tőszelvényhez csatolja. 60. A bv. szerv vezetője valamennyi szakterületre, a bv. szerv vezetőjének helyettese(i), továbbá a bv. szerv más vezető beosztású tagjai és helyetteseik a saját szakterületükre irányulóan korlátlanul hajthatnak végre ellenőrzést. 61. Amennyiben a vezető vagy helyettese – elöljárói utasításra, hivatali munkaidőn kívüli időszakban, hétvégén, vagy ünnepnapon – nem a  saját szakterületére irányulóan köteles ellenőrzést végrehajtani, ez  esetben azt írásban kell elrendelni, feltüntetve azon az  ellenőrizendő szervezeti egység(ek)et, az  ellenőrizendő tevékenységet, az  utasítás érvényességi idejét, az ellenőrzésre kötelezett nevét, rendfokozatát, szolgálati igazolványának számát. 62. Az ellenőrzést – a  63.  pontban foglalt eseteket kivéve – annak megkezdése előtt legalább három munkanappal az  ellenőrzendő bv. szerv (szervezeti egység) vezetőjének be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról, formájáról, az ellenőrzendő területekről, az ellenőrzés várható időtartamáról. 63. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni a) függetlenített, soron kívül elrendelt ellenőrzés esetén, b) a vezetői ellenőrzésnél, c) a munkafolyamatba épített ellenőrzésnél, d) téma- és célellenőrzés esetén, az elrendelésre jogosult ez irányú döntése alapján, e) ha a  rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy ez  meghiúsítaná az  ellenőrzés eredményes végrehajtását. 64. A 63. pontban felsorolt esetekben az ellenőrzés tényét és a 62. pont szerinti információkat az ellenőrzés során szóban kell közölni. 65. Az ellenőrzésre való előkészület során a személyi és tárgyi feltételek meglétét minden esetben vizsgálni szükséges. 23. Felkészülés az ellenőrzésre 66. A 29.  pont c)  alpontjában meghatározott felkészülésnek az  ellenőrzési programban, nyílt parancsban, a  bv. szerv vonatkozásában az ellenőrzési tervekben vagy a 61. pont szerinti utasításban rögzített vagy a szóbeli utasítás szerint vizsgálandó szempontokra kell irányulnia. Az  ellenőrizendő bv. szervre (szervezeti egységre), tevékenységre vonatkozó belső szabályozásokon túl a felkészülés forrásai lehetnek különösen a korábbi ellenőrzések megállapításai, a statisztikai adatok, beszámolók, elemzések, tanulmányok, szolgálati okmányok, hang- és képfelvételek. 24. Az ellenőrzés végrehajtásának általános szabályai 67. Az ellenőrzés végrehajtását kizárólag a  feladathoz szükséges létszámmal, a  tárgyi feltételek biztosítását követően lehet megkezdeni. 68. Az ellenőrzés vezetője az  ellenőrzésbe beosztottaknak az  ellenőrzés időtartama alatt szolgálati elöljárója, felelős az ellenőrzés megszervezéséért, végrehajtásáért és az ellenőrzési jelentés határidőre történő elkészítéséért. 69. Az ellenőrzés során észlelt, az  előírásoknak nem megfelelő szolgálatellátás (munkavégzés), intézkedés esetén az ellenőrzést végrehajtó az ellenőrzött figyelmét a szabályellenességre felhívja, azonnali intézkedést igénylő esetben a feladatvégrehajtást megszakíttatja és az ellenőrzött elöljáróját az eseményről értesíti. 70. A 61. pontban megjelölt ellenőrzést végrehajtó kizárólag az azonnali intézkedést igénylő esetekben – az ellenőrzés időpontjában a  bv. szervben szolgálatot teljesítő intézkedésre kötelezett és jogosult személyen keresztül – adhat utasítást a  személyi állomány tagjainak. Az  ellenőr a  tett intézkedéséről a  bv. szerv vezetőjének haladéktalanul jelentést tesz. Ezen speciális utasítás-adási jogosultságot az ellenőrzéssel megbízott munkaköri leírásában és a hivatali munkaidőn kívüli időszakokban első számú felelősként szolgálatot teljesítők (munkát végzők) őr- vagy szolgálati utasításában vagy – előzőek hiányában – a munkaköri leírásában rögzíteni kell. 71. A feltárt hiányosságok, eltérések okáról az érintett vezetőtől vagy az érdemi ügyintézőtől már az ellenőrzés során tájékoztatást kell kérni. 72. Az ellenőrzési tervekben meghatározottaktól való eltérés kizárólag téma és esetszám kiterjesztése, növelése esetében engedélyezett. A különböző okok miatt (pl. más szolgálati feladat, egészségügyi távollét stb.) elmaradt ellenőrzéseket az azok végrehajtását elrendelő rendelkezése szerint kell pótolni. 25. A BVOP szervezeti egységei által végrehajtott ellenőrzés megállapításai írásba foglalásának általános szabályai 73. Az ellenőrzést követően az  ellenőr (több ellenőr esetén az  ellenőrzést vezető) köteles az  ellenőrzés tényét és  a  fontosabb megállapításokat a  bv. szerv ellenőrzési naplójában (2.  melléklet) rögzíteni, a  bejegyzés eredeti példányát magához venni és azt a  szolgálati helyén töltött első munkanapon közvetlen szolgálati elöljárójának bemutatni. A bv. szerv ellenőrzési naplójából kiemelt eredeti példányt – annak elektronikus irattá alakítását követően – az ellenőrzési jelentéshez kell csatolni, a papíralapú példányt az az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell kezelni. 74. Az ellenőrzési megállapításokról az ellenőrnek írásos jelentést kell készítenie, ez irányú kötelezettségének teljesítése alól nem mentesíti a  73.  pont szerinti, bv. szerv ellenőrzési naplójába történő bejegyzés. A  megállapítások írásba foglalásának formái a) részjelentés, ellenőrzési jelentés, összefoglaló jelentés, b) ellenőrzési jegyzőkönyv. 75. A 74. pont a) alpontja szerinti jelentések tartalmazzák a) az ellenőrzést végrehajtó BVOP szervezeti egység(ek) nevét, b) az ellenőrzött bv. szerv megnevezését, c) az ellenőrzés célját, d) az ellenőrzés típusát, e) az ellenőrzött időszakot, f ) az ellenőrzés kezdetének és befejezésének időpontját, g) az ellenőrzést végrehajtók és az ellenőrzés vezetőjének nevét, rendfokozatát, h) az ellenőrzési megállapításokat és következtetéseket, az  ellenőrzési program szempontjainak megfelelő sorrendben, i) összefoglaló értékelést, amelynek részei ia) valamennyi nagymértékű vagy gyakori szabálytalanság, hiányosság felsorolása, a viszonyítás alapjául szolgáló szabályozók konkrét részeire történő utalással, ib) a jelentés valamennyi fontosabb megállapításának összegzése, a jellemző tendenciák bemutatása, ic) a szükségszerű intézkedések, az abból fakadó javaslatok – indokolt esetben intézkedési terv kiadását is beleértve – megfogalmazása, j) a jelentés készítésének dátumát, az ellenőrzést végrehajtó szervezeti egységek vezetőinek, valamint k) a jelentés jóváhagyójának aláírását, a jóváhagyás dátumát. 76. A 74. pont a) alpontja szerinti jelentésekben a) a megállapításokat, az  eredményeket, szabálytalanságokat, hiányosságokat, valamint az  ebből fakadó következtetéseket lényegre törően kell bemutatni, b) ha a megállapítások, következtetések alátámasztását, jellemzését szolgáló konkrét példák nagy száma miatt azok teljes körű ismertetése túlságosan terjedelmessé tenné a  jelentést, akkor ezeket a  „hibajegyzék” elnevezésű mellékletben kell rögzíteni, c) az előírások megsértésére vonatkozó megállapítás esetén meg kell jelölni azokat a  konkrét jogszabályiés egyéb szabályozói meghatározásokat, amelyek előírásait megsértették, d) rögzíteni kell a  szabályozások meghatározásaiba nem ütköző, de a  végrehajtás szempontjából a  bv. szerv működését akadályozó, veszélyeztető gyakorlatokat és azok megoldására tett javaslatokat is, e) szerepeltetni kell az ellenőrzött által végzett jó és példaértékű gyakorlatokat is. 77. Ha az ellenőrzés a BVOP több szervezeti egységének a bevonásával történik, ez esetben mindegyik szervezeti egység külön-külön részjelentést készít. Az azonos szervezeti egységhez tartozó ellenőrök egy jelentést készítenek, amelyet az ellenőrzött bv. szerv részére nem kell megküldeni. 78. Az ellenőrzési jelentést az ellenőrzési programban egyedileg meghatározott határidőre kell elkészíteni. A jelentések elkészítésének határidejét az ellenőrzési programot jóváhagyó módosíthatja. 79. Az ellenőrzési jelentés megállapításairól az  ellenőrzött bv. szerv vezetőjét – az  ellenőrzés befejezésétől számított (több bv. szerv, egymást követő napokon végrehajtott ellenőrzése esetén az utolsóként kijelölt bv. szerv ellenőrzésének befejezésétől számítva) – tíz munkanapon belül írásban tájékoztatni kell. Az  ellenőrzött bv. szerv vezetője –  a  tájékoztatásban megfogalmazottaktól függően – az  észrevételeiről, tett és tervezett intézkedéseiről (felelősök és  határidő megjelölésével) – beleértve az  esetleges személyi felelősség megállapítására irányuló vizsgálat elrendelésének szükségességét, valamint az ellenőrök megállapításainak helytállóságára vonatkozó nyilatkozatot is – a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül, írásban jelentést köteles felterjeszteni az ellenőrzést elrendelőnek. A 77. pontban megfogalmazott esetekben az ellenőrzési jelentést, vagy összefoglaló jelentést annak a szervezeti egységnek kell elkészítenie, amelynek az állományába az ellenőrzés kijelölt vezetője tartozik. 80. A bv. szerv által megismert ellenőrzési megállapítások kapcsán tett jelentésben rögzített észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról, az ellenőrzési jelentés elfogadásáról az ellenőrzési program szerinti jóváhagyó vagy az ellenőrzést elrendelő dönt. 81. Az országos parancsnoknak felterjesztett összefoglaló ellenőrzési jelentésben – a  szabályozás-gyakorlat összehasonlítások, értékelések, minősítések, javaslatok mellett – a bv. szerv vezetőjének ellenőrök megállapításaira tett nyilatkozatát, a  végrehajtott és tervezett intézkedéseit is rögzíteni kell. A  jelentést az  ellenőrzés vezetője – a szolgálati út betartásával – terjeszti fel jóváhagyásra. 82. A 74.  pont b)  alpontja szerinti jegyzőkönyvet abban az  esetben kell felvenni, ha a  feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel. A jegyzőkönyv felvétele nem mentesíti az ellenőrt az ellenőrzési jelentés megírása alól. 26. A vezetők által végrehajtott ellenőrzések megállapításainak írásba foglalása 83. A vezetők az  ellenőrzési megállapításaikat az  ellenőrzést követő öt munkanapon belül kötelesek a  Robotzsaru rendszer Vezetői tevékenységek almenüjében rögzíteni, majd kinyomtatva – az  ellenőrzött dátum szerinti észrevételével és aláírásával kiegészítve – a 3. melléklet szerinti nyilvántartásban összegyűjteni. 84. Az iktatószámmal ellátott ellenőrzési jelentésnek (a bv. szerv vezetőjének esetében: ellenőrzési feljegyzés) tartalmaznia kell a) az ellenőrzött szolgálati hely (munkahely) megnevezését, az ellenőrzés tárgyát, időtartamát, b) az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, rendfokozatát, beosztását, c) a megállapítások rögzítését, szabálytalanság esetén a viszonyítás alapjául szolgáló szabályozó konkrét részére történő utalással, d) az ellenőrzés tapasztalatainak rövid összegzését, a helyes gyakorlatok és a szabálytalanságok felsorolását, e) a saját hatáskörben tett intézkedéseket, f ) az ellenőrzött aláírásával ellátott, dátum szerinti nyilatkozatát, észrevételét, amennyiben az  ellenőrzés a  szolgálatteljesítésével (munkavégzésével) összefüggésben szabálytalanságot állapított meg, az  alábbiak szerint fa) a megállapításokkal egyetért, fb) a megállapításokkal nem ért egyet, fc) a megállapításokkal nem ért egyet és írásban reagálni szeretne. 85. A vezetők – a bv. szerv vezetőinek kivételével – a kinyomtatott ellenőrzési jelentéseiket azonnali intézkedést igénylő szabálytalanság esetén az ellenőrzés napján, más esetekben legkésőbb a következő munkanapon kötelesek szolgálati elöljárójuknak bemutatni, aki annak megismerését aláírásával és a dátum feltüntetésével igazolja, majd dönt a további szükséges intézkedések megtételéről. 27. A munkafolyamatba épített ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása 86. Az ellenőrzések tapasztalatait a munkafolyamatba épített ellenőrzések naplójába (4. melléklet) kell dokumentálni. A  folyamatos-váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítő, azonos beosztású ellenőrzésre kötelezettek szakterületenként egy naplót vezetnek, amely a szolgálatok közötti átadás-átvétel tárgyát képezi. 87. A 4. melléklet szerinti naplóban a 84. pont szerinti szempontoknak megfelelő megállapításokat kell dokumentálni, továbbá az ellenőrzésről – külön utasításra – készített jelentés iktatószámát is fel kell tüntetni. 88. A munkafolyamatba épített ellenőrzést végrehajtók az  ellenőrzési naplót az  ellenőrzést követő szolgálatteljesítési napon a  közvetlen szolgálati elöljárónak, valamint a  bv. szerv vezetőjének kötelesek bemutatni. A  megállapítások megismerését az elöljárók az aláírásukkal és a dátum feltüntetésével igazolják, továbbá – indokolt esetben – a felelős és határidő megjelölésével a szabálytalanságok megszüntetésére rendelkeznek. V. fejezet AZ ÁTFOGÓ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 28. Az átfogó ellenőrzések tervezése, elrendelése, előkészítése, végrehajtása 89. Az átfogó ellenőrzéseket az éves szakmai ellenőrzési tervben kell rögzíteni oly módon, hogy valamennyi bv. szerv ellenőrzésére öt éven belül sor kerüljön. 90. Az átfogó ellenőrzés szempontjait az 5. melléklet tartalmazza. 91. Az átfogó ellenőrzés – és az  annak megállapításai alapján indokolt utóellenőrzés – elrendelésére az  országos parancsnok jogosult. 92. Az átfogó ellenőrzés programját – a BVOP szervezeti egységeivel együttműködve – a Szolgálat köteles elkészíteni. 93. A Szolgálat az ellenőrzendő bv. szerv vezetőjét az átfogó ellenőrzésről – annak megkezdése előtt legalább harminc nappal, a jóváhagyott ellenőrzési program megküldésével – értesíti. A Szolgálat – a bv. szerv értesítésével egyidejűleg – az ellenőrzési programot az ellenőrzésben résztvevő BVOP szervezeti egységek vezetői részére is továbbítja. 94. Az átfogó ellenőrzést a Szolgálat vezetője nyitja meg a bv. szerv vezetőjének, valamint az ellenőrzött szakterületek felelős vezetőinek részvételével tartott értekezleten. 95. Az átfogó ellenőrzést a  BVOP szervezeti egységei az  ellenőrzési program és az  átfogó ellenőrzés szempontjainak megfelelően, önállóan hajtják végre. 96. A BVOP szervezeti egységének vezetője szükség szerint intézkedik az  ellenőrök 28.  pont g)  alpontja szerinti igazolásának, valamint a  38.  pont f )  alpontja szerinti felhasználói engedélyének és titoktartási nyilatkozatának beszerzésére. 97. A BVOP szervezeti egységének vezetője vagy az általa megbízott személy az ellenőrzés alá vont bv. szerv székhelyén számol be a szakterületi megállapításokról. A beszámolás időpontjáról és pontos helyszínéről a Szolgálatot annak tervezett végrehajtását megelőzően legalább öt munkanappal tájékoztatni kell. A bv. szerv vezetője a BVOP szervezeti egységeinek ellenőrzési megállapításaira vonatkozóan a  beszámolás időpontjában nyilatkozni, észrevételt tenni jogosult. A bv. szerv vezetője a megállapításokkal ellentétes észrevételéről a BVOP érintett szervezeti egységének vezetőjét és a Szolgálat vezetőjét írásban – a beszámoló időpontjától számított – kettő munkanapon belül tájékoztatja. 98. A bv. szerv ellenőrzési naplójába kizárólag a Szolgálat tesz az átfogó ellenőrzés végrehajtására vonatkozó, tényszerű bejegyzést. 99. Az átfogó ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha a  bv. szerv vezetője által – a  104.  pontban meghatározottak szerint – felterjesztett jelentést és intézkedési tervet az országos parancsnok jóváhagyta. 29. Az átfogó ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása 100. Az átfogó ellenőrzésben résztvevő, az országos parancsnok helyetteseinek felügyelete alá tartozó BVOP szervezeti egységek szolgálati elöljárójuk jóváhagyásával, az országos parancsnok közvetlen alárendeltségében lévő szervezeti egységek a vezetőik aláírásával készítik el az 5. melléklet szerinti struktúrát követő részjelentésüket. 101. Az ellenőrzésben résztvevő BVOP szervezeti egységek az  ellenőrzési programban meghatározott határidőkre figyelemmel kötelesek a részjelentésüket a Szolgálat vezetője részére megküldeni. 102. A folyamat értékelésekor kiemelten kell figyelembe venni a Belügyminisztérium, a hatóságok, a felügyeleti szervek, az emberjogi szervezetek és a BVOP szervezeti egységei által az értékelt időszakban végzett ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait és megállapításait, a  munkavégzésről készült éves jelentésben leírtakat, továbbá az  irányítás és a felügyelet során szerzett egyéb információkat. 103. Az átfogó ellenőrzésről az országos parancsnok részére felterjesztendő összefoglaló jelentés ellenőrzési programban megjelölt határidőre történő elkészítéséért, valamint annak – jóváhagyását követő öt munkanapon belüli – bv. szerv részére történő továbbításáért a Szolgálat vezetője a felelős. A Szolgálat – az összefoglaló jelentéssel egyidejűleg – az átfogó ellenőrzésben résztvevő BVOP szervezeti egységek részjelentéseit is köteles az ellenőrzött bv. szerv vezetője részére megküldeni. 104. A  bv. szerv vezetője a  103.  pont szerinti összefoglaló jelentés bv. szervnél történő érkeztetését követően harminc napon belül köteles írásbeli jelentést tenni az  országos parancsnok részére a  tett és tervezett intézkedéseiről. A  hiányosságok, szabálytalanságok felszámolása érdekében – a  határidők és felelősök megjelölésével – készített intézkedési terv a jelentés mellékletét képezi. 105. Az országos parancsnok dönt a 103. pont szerinti összefoglaló jelentés, továbbá – a Szolgálat vezetőjének javaslatára – a  szabálytalanságok megszüntetésére tett vezetői intézkedéseket és azok hatásait tartalmazó jelentés, valamint a  még hátralévő feladatok megvalósításának ütemezésére vonatkozó, az  ellenőrzött bv. szerv vezetője által felterjesztett intézkedési terv jóváhagyásáról, az utóellenőrzés szükségességéről, valamint az országos parancsnoki hatáskörbe tartozó egyéb intézkedések meghozataláról. 106. A Szolgálat vezetője – az országos parancsnok által történő jóváhagyást követően – gondoskodik az intézkedési terv jóváhagyott példányának a bv. szerv részére történő megküldéséről. 107. A  bv. szerv vezetője az  intézkedési terv jóváhagyását követő hat hónap elteltével – a  határidő lejártát követő öt  munkanapon belül – az  ellenőrzés során feltárt valamennyi szabálytalanság és hiányosság megszüntetéséről, vagy az elmaradás okairól írásos jelentést tesz az országos parancsnoknak. 30. Az átfogó ellenőrzést követő utóellenőrzés 108. Az utóellenőrzés elrendelésére – az átfogó ellenőrzést végrehajtó BVOP szervezeti egységek javaslatainak figyelembe vételével, továbbá egyedi döntés alapján – az  országos parancsnok jogosult. Az  utóellenőrzés kötelezően végrehajtandó, ha a hiányosságok megszüntetéséről a bv. szerv vezetője nem tesz határidőre jelentést, vagy a jelentés és egyéb információk alapján megállapítható, hogy a szükséges intézkedések elmaradtak, vagy azok nem vezettek eredményre. A vezető ez irányú személyes felelősségét ezekben az esetekben vizsgálni kell. 109. Az ellenőrzés elrendelésére, a tapasztalatok írásba foglalására az átfogó ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. VI. fejezet A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 110. A bv. intézetben, valamint a  fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél bekövetkezett rendkívüli esemény azonnali vizsgálatát a bv. intézet vezetője köteles végrehajtani. 111. A BVOP szervezeti egységeinek személyi állományával összefüggő rendkívüli események kivizsgálását a szervezeti egység vezetője vagy – az  országos parancsnok arra vonatkozó külön utasítása esetén – a  Szolgálat köteles végrehajtani. 112. A  bv. szerv vezetőjének felelősségi körébe tartozó helyszíni vizsgálatban – az  országos parancsnok biztonsági és  fogvatartási helyettese utasításának megfelelően – a  szakirányító szervezeti egységek személyi állományába tartozó kettő fő személyi állományi tag részt vehet, javaslataikkal, észrevételeikkel – a  vezető ügyeleti szolgálatot teljesítő irányítása mellett – a kivizsgálás eredményességét elősegíthetik. 113. Az országos parancsnok külön utasítására a  bv. szervben bekövetkezett rendkívüli eseményt – a  110.  pontban meghatározottaktól eltérően – célellenőrzés keretében a Szolgálat ellenőreiből álló bizottság önállóan vizsgálja ki. 114. A  feladatellátás folyamatosságának biztosítása érdekében hivatali időn kívüli időszakokban a  BVOP személyi állományába tartozók részvételével vezető ügyeleti, valamint a  Szolgálat és az  országos parancsnok biztonsági és  fogvatartási helyettese által felügyelt szervezeti egységek személyi állományából, kettő-kettő fő bevonásával négyfős készenléti szolgálatot kell működtetni. 115. A vezető ügyeleti és az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese által felügyelt szervezeti egységek személyi állományából kijelölt készenléti szolgálat megszervezéséért a  Biztonsági Szolgálat vezetője a  felelős, a – minden hónap 25. napjáig elkészített – havi beosztást az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese hagyja jóvá. 116. A  Szolgálat személyi állományából kijelölt készenléti szolgálat megszervezéséért a  Szolgálat vezetője a  felelős, aki a – minden hónap 25. napjáig elkészített – havi beosztást jóváhagyja. 117. A Szolgálat személyi állományából kijelölt, készenléti szolgálatot teljesítőkről a Szolgálat vezetője a BVOP Biztonsági Szolgálatának vezetőjét a havi beosztás jóváhagyását követő munkanapon írásban tájékoztatja. 118. Az  országos parancsnok utasítása szerint helyszíni vizsgálatot igénylő rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a vezető ügyeleti szolgálatot, valamint a készenléti szolgálatot ellátókat a főügyeletes tájékoztatja. 119. A rendkívüli ese …