95/2012. (V. 15.) Korm. rendelete a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazg

95/2012. (V. 15.) Korm. rendelete a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 1. § a) és b) pontja, az 1. § c) pont cd) alpontja tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (2) bekezdésében, az 1. § c) pont ca) és cb) alpontja tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) pontjában, az 1. § c) pont cc) alpontja tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában, az 1. § d) pontja tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában, az 1. § e) pontja tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában, az 1. § f) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 26. § tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. § a) pontjában, a 27. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában, a 29. § tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 30. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontjában, a 31. § tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában, a 34. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában, a 35. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában, a 36. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 11. pontjában, a 38. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 34. pontjában, a 39. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés q) pontjában, a 40. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés r) pontjában, a 41. § tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 26. pontjában, a 42. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és b) pontjában, a 43. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) és o) pontjában, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontjában és 28. § (2) bekezdésében, a 45. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a 46. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, valamint a rehabilitációs szakigazgatási szervek kijelölése 1. § A Kormány a) az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a rehabilitációs szakigazgatási szervet; b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal); c) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként ca) az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel, cb) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, cc) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével és cd) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel összefüggő feladatok ellátása során a Hivatalt; d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető szociális hatóságként a Hivatalt; e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 139. § (2) bekezdése szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást vezető hatóságként a Hivatalt; f) az Szt. 58/A. § (2) és (2a) bekezdése, valamint a Gyvt. 145. § (2) és (2a) bekezdése szerinti, a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadási eljárásban (a továbbiakban: befogadás) első fokon szakhatóságként a Hivatalt jelöli ki. 2. A Hivatal jogállása 2. § (1) A Hivatal központi hivatal. (2) A Hivatalt az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (3) A Hivatalt főigazgató vezeti és képviseli. (4) A Hivatal főigazgató-helyettesét a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. (5) A Hivatal gazdasági igazgatóját a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, állapítja meg a díjazását, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. (6) A Hivatal székhelye Budapest. 3. § A Hivatal főigazgatója a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal alkalmazottai felett, b) gondoskodik az egységes hatósági, szakhatósági, szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi a Hivatal szakmai tevékenységét, c) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását, d) meghatározza a Hivatal feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet, e) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer működtetéséről, ennek keretében felülvizsgálatot rendelhet el, szükség esetén az ellátást megállapító szervnél kezdeményezi az ellátás megszüntetését, a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését, f) gondoskodik az alkalmazottak képzéséről, továbbképzéséről, g) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit, h) a Hivatal tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek, és gondoskodik a beszámolónak a Hivatal honlapján történő közzétételéről. 3. A Hivatal feladat- és hatásköre, illetékessége 4. § A Hivatal – a nyilvántartások vezetésére vonatkozó feladatkörében – ellátja a) a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek nyilvántartásával, b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójával és országos nyilvántartásával, c) a szociális szolgáltatások országos jelentési rendszerével, d) a szociális szolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartással, e) az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával, f) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással, g) a védett műhelyek nyilvántartásával, h) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, i) az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel, j) a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével, k) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat. 5. § (1) A Hivatal – szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatkörében – ellátja a) szociális szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével, a működés és a hatósági tevékenység ellenőrzésével, b) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével, c) a szociális intézményi foglalkoztatással, a szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatásával és finanszírozásával, d) a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok finanszírozásával, e) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott iratmintáknak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartási rendszerén keresztül történő elektronikus kiadásával, f) a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat. (2) A Hivatal a jogszabályban meghatározottak szerint az első fokú eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad a befogadás megállapításához. (3) A Hivatal a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad a) a súlyos fokozatú demens megbetegedésről, b) a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához. 6. § (1) A Hivatal – foglalkozási rehabilitációs feladatkörében – ellátja a) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyekkel, b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával, az azt elősegítő támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatással, információnyújtással, d) a költségvetési forrásból, vagy az Európai Unió pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatokkal összefüggő, a pályázatok kiírásával, bonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. (2) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai feladatokat lát el. 7. § A Hivatal – módszertani feladatkörében – kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja a) a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérésének és értékelésének a szempontjait, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályait. 8. § A Hivatal ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatása vonatkozásában a jogszabályban meghatározott feladatokat. A főigazgató a betegjogi, ellátottjogi, valamint a gyermekjogi képviselővel a képviselői feladatok ellátására munkavégzésre irányuló szerződést köt. 9. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hivatal a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a rehabilitációs szakigazgatási szervek hatósági ügyeiben. Ha a rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságként vagy szakértői szervként jár el, a másodfokú eljárásban a Hivatal jár el. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hivatal a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a szociális és gyámhivatalok hatósági ügyeiben. (3) A Hivatal a hatáskörébe tartozó feladatokat Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. (4) A Hivatal eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezésétől eltérően a központi államigazgatási szerv vezetőjének első fokú döntése ellen van helye fellebbezésnek. Ebben az esetben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a miniszter. 4. A rehabilitációs szakigazgatási szervek jogállása 10. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve. (2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (4) bekezdésében, valamint 7. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal főigazgatója. (3) A Khtv. 7. § (1) bekezdése szerinti egyetértési jogkört a miniszter gyakorolja. 11. § A Hivatal főigazgatója a rehabilitációs szakigazgatási szerv irányításával összefüggő feladatai körében a) megállapítja a rehabilitációs szakigazgatási szervek kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit, b) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet, c) meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszerek szakmai követelményeit, javaslatot tesz a rehabilitációs szakigazgatási szervek informatikai rendszerének és ingatlanállományának fejlesztésére, d) meghatározza a rehabilitációs szakigazgatási szervek hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít, e) ellátja a rehabilitációs szakigazgatási szervek munkatársainak rehabilitációs szakmai humánerőforrás fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat, f) koordinálja a rehabilitációs szakigazgatási szerveknek a személyek szabad áramlásához kapcsolódó feladatai végrehajtását, g) ellátja az Európai Unió pénzügyi alapjaiból, vagy más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, foglalkozási rehabilitációs, képzési és informatikai programok megvalósításának szervezési, lebonyolítási és koordinációs feladatait, h) koordinálja a rehabilitációs szakigazgatási szerveknek az Európai Unió pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokkal megvalósuló tevékenységét. 12. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szervek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. A rehabilitációs szakigazgatási szervek székhelye megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyével. (2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv élén igazgató áll. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. A rehabilitációs szakigazgatási szerv igazgatója vagy igazgatóhelyettese orvosszakértő. 5. A rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköre, illetékessége 13. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv végzi a rehabilitációs hatóság részére jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat, ellátja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei által a rehabilitációs hatóság részére meghatározott feladatokat. (2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad a) a hozzátartozói nyugellátás, b) a baleseti járadék, c) a rokkantsági járadék, d) a fogyatékossági támogatás, e) az aktív korúak ellátása, f) a magasabb összegű családi pótlék, g) a bányászok egészségkárosodási járadéka, h) a bányászati dolgozók keresetkiegészítése, i) a hadi rokkantsági ellátások megállapításához. (3) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad a) a keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásához, b) a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról, c) a baleseti táppénz idejének meghosszabbításához, d) a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról, e) a közlekedőképességről, f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékéről, g) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, h) a nemzeti gondozási díj megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, i) az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásainak megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, j) a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, k) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról. (4) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal jogszabályban meghatározott esetben komplex minősítést végez. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a komplex minősítést jogszabályban meghatározott esetben az érintett személy kérelmére végzi el, és hatósági bizonyítványt állít ki annak eredményéről. (5) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal erre irányuló kérelem esetén a komplex minősítés keretében szakvéleményt ad a közlekedőképességről is. 14. § A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó ellátás esetén a rehabilitációs szakigazgatási szerv – az illetékes társadalombiztosítási szerv külön megkeresésére és térítési díj fizetése ellenében – szakvéleményt ad a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a) az Európai Unió tagállamában, b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, c) kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosítottnak minősülő személy rehabilitálhatóságáról, valamint javaslatot tesz az orvosi rehabilitációhoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokra. 15. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv illetékességi területe – Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve illetékességének kivételével – megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed. (2) Ha a hatósági, szakhatósági vagy szakértői eljárásba vont személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el. (3) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el. (4) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el. 6. A rehabilitációs szakigazgatási szervek, valamint a Hivatal eljárására vonatkozó szabályok 16. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal a 13. és 14. § szerinti eljárásokban bizottsági állásfoglalás alapján hozza meg döntését, szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét. A szakértői bizottság tagjait és elnökét az eljáró szerv vezetője jelöli ki. A szakértői bizottság elnökének csak vezetői kinevezéssel rendelkező, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki. (2) A szakértői bizottság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább két tagból áll. A szakértői bizottság komplex minősítés során legalább négy tagból áll. (3) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát. (4) A komplex minősítés során a szakértői bizottság a) legalább két tagja orvosszakértő, b) legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő, c) legalább egy tagja szociális szakértő. (5) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben – ha jogszabály kivételt nem tesz – a) szociális szakértőként az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben, b) foglalkozási rehabilitációs szakértőként a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt lehet igénybe venni. (6) A szakértői bizottságnak nem lehet tagja, aki részt vett vagy részt vesz az érintett személy gyógykezelésében. 17. § A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 30 nap. Komplex minősítés esetén az eljárásra irányadó ügyintézési határidő 60 nap. 18. § (1) A 13. § (2) bekezdése szerinti szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a rehabilitációs szakigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja a minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt, b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt, c) ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e, d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot. (2) A komplex minősítés során a rehabilitációs szakigazgatási szerv – belföldi jogsegély keretében – a) a települési önkormányzat jegyzőjétől tájékoztatást kérhet az érintett személy szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről, b) a munkaügyi központ kirendeltségétől tájékoztatást kérhet az érintett személy vonatkozásában az adott térség munkaerő-piaci helyzetéről. 19. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal 13. és 14. § szerinti eljárásában személyes vizsgálatot kell végezni, ha a) jogszabály azt kötelezővé teszi, b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn. (2) A személyes vizsgálatot – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a rehabilitációs szakigazgatási szerv, illetve a Hivatal székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. (3) A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a döntés, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges. (4) A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy háziorvos által igazolt egészségi állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs szakigazgatási szerv, illetve a Hivatal székhelyén vagy telephelyén való megjelenését. (5) A kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy a Hivatal együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval. 20. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal által kiadott szakvélemény tartalmazza: a) az érintett személy azonosítására szolgáló, törvény alapján kezelhető azonosító adatokat, b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó, törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat, c) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját, d) a szakvéleményt kérő szerv megnevezését, e) a kért vizsgálat típusát, a feltett kérdéseket, az azokra adott válaszokat, f) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét, valamint g) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakvélemény időbeli hatályát. (2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a) az érintett személy azonosítására szolgáló, törvény alapján kezelhető azonosító adatokat, b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó, törvény alapján kezelhető egészségügyi adatokat, c) komplex minősítés esetén az érintett személy szociális helyzetére és rehabilitálhatóságára vonatkozó, törvény alapján kezelhető adatokat, d) a felülvizsgálat szükségességét, időpontját, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatályát. 21. § (1) A befogadási eljárás során a Hivatal a szakhatósági állásfoglalását, előzetes szakhatósági hozzájárulását a) az adott területre szolgáltatási típusonként, a költségvetési források és a területi lefedettség figyelembevételével meghatározott befogadható kapacitások (a továbbiakban: kapacitás), b) a nem állami fenntartású – ide nem értve az egyházi fenntartót – házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámának 2012. július 1-jétől történő befogadása esetében az Szt. 58/A. § (2b)–(2c) bekezdése szerinti önkormányzati hozzájárulás alapján adja ki. (2) A miniszter közleményben teszi közzé a naptári évre vonatkozó kapacitást minden év január 15-éig, valamint szükség szerint a kapacitásokban év közben bekövetkező változást. (3) Az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a Hivatal minden hónap 5. napjáig közzéteszi a honlapján. A befogadásra a szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében a kapacitás erejéig van lehetőség. A működést engedélyező szerv – amennyiben a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak – a kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a szakhatóságot. (4) A Hivatal az eljárás megindulásának időpontjától és a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül befogadja a feladatellátási kötelezettségének eleget tevő önkormányzati fenntartót és a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervet, valamint azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül. (5) A Hivatal által a befogadás során kiadott szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a befogadott a) szolgáltató, intézmény, hálózat megnevezését és ellátási területét, b) ellátotti számot, illetve férőhelyszámot. 7. Záró rendelkezések 22. § Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba. 23. § (1) A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2013. december 31-ig kell megszerezniük. 2013. december 31-ét követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja. (2) A 2010. augusztus 16-án folyamatban lévő, gondozási szükséglet megállapítására irányuló eljárásokat, valamint azok felülvizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2010. augusztus 16-án hatályos szabályai alapján kell lefolytatni. A 2010. augusztus 17-ét megelőzően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által a gondozási szükséglet tekintetében kiadott szakvélemények továbbra is felhasználhatók a gondozási szükséglet újabb vizsgálata nélkül. (3) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, illetve jogelődjei által 2009. október 1-je előtt kiadott szakvéleményt szakhatósági állásfoglalásnak kell tekinteni. (4) A Hivatal, illetve jogelődjei által kiadott szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások – időbeli hatályuk alatt – e rendelet hatálybalépését követően is felhasználhatók. (5) A Hivatalt az e rendeletben meghatározott, 2011. január 1-jét megelőzően a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által ellátott hatáskörök és feladatok tekintetében jogutódnak kell tekintetni. Az 5. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a TÁMOP 5.4.2. „Központi szociális információs fejlesztések” kiemelt projekt tekintetében a Hivatalt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jogutódjának kell tekinteni. (6) 2011. január 1-jétől a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványnak a) a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló rendeletben meghatározott feladatai, és azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok, a képviselők foglalkoztatása tekintetében, valamint b) a 8. §-ban foglalt feladatai ellátása érdekében a TÁMOP 5.5.7. „Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” kiemelt projekt tekintetében a Hivatalt jogutódnak kell tekinteni. (7) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben e rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási hatósági ügy ellátása, vagy a fellebbezés elbírálása jogszabály rendelkezése szerint kerül. (8) A 2012. január 1-jét megelőzően meghozott közigazgatási hatósági döntés bírósági felülvizsgálata során alperesként és a megismételt eljárásban az a közigazgatási szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási ügy 2012. január 1-jét megelőzően tartozott. Ha a közigazgatási döntés meghozatalára a Hivatal szakhatósági állásfoglalása alapulvételével került sor, az alperes a Hivatalt hívhatja perbe. Az alperes megismételt eljárásra utasítása esetén a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges szakhatósági állásfoglalást az alperesként eljárt közigazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakigazgatási szerv készíti el. 24. § A 46. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 8. Kapcsolódó jogszabályok módosítása, hatályon kívül helyezése 25. § (1) Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) 5/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A keresetkiegészítés iránti kérelem elbírálásához a rehabilitációs szakigazgatási szerv az igazgatóság megkeresésére szakhatósági állásfoglalást ad a kérelmező egészségkárosodásának mértékéről és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságáról.” (2) A Br. a) 5/B. § (5) bekezdésében és 5/C. § (3) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg, b) 5/C. § (1) bekezdésében a „Hivatal, illetve jogelődje” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődje” szöveg lép. 26. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott járadékosztályba sorolás alapját képező egészségkárosodás százalékos mértékét a rehabilitációs szakigazgatási szerv állapítja meg.” (2) A Hr. 2. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A másodfokú eljárás során szakhatóságként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el. (7) A vizsgálatok díját a Hadigondozottak Közalapítványa (a továbbiakban: Közalapítvány) – külön megállapodás szerint – a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal részére megtéríti.” (3) A Hr. a) 2. § (2), (3) és (4) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, b) 2. számú mellékletében az „Az orvosszakértői szerv ..... fokú szakértői bizottságának” szövegrész helyébe az „A rehabilitációs szakigazgatási szerv vezetőjének vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetőjének” szöveg, c) 3. számú mellékletében az „Az orvosszakértői szerv ..... fokú szakértői bizottsága” szövegrész helyébe az „A rehabilitációs szakigazgatási szerv vezetője vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetője” szöveg, d) 3. számú mellékletében a „szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalásának” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalás” szöveg, e) 3. számú mellékletében a „(szakértői bizottság tagja) (szakértői bizottság elnöke)” szövegrész helyébe a „(rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetője)” szöveg lép. 27. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve (a továbbiakban: orvosszakértői szerv) illetékes főorvosi bizottságánál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.” (2) A Kr. a) 8. § (6) bekezdésében a „rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, b) 9. § (4) bekezdésében az „illetékes elsőfokú szakértői bizottságának székhelye” szövegrész helyébe a „székhelye, telephelye” szöveg, a „főigazgatója” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg lép. 28. § A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv elsőfokú szakértői bizottsága” szövegrész helyébe az „a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakértői bizottsága” szöveg lép. 29. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „59/E. § A hozzátartozói nyugellátás megállapítása, felülvizsgálata és az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránti eljárásban – az egészségi állapot kérdésében – a rehabilitációs hatóság szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni, ha a) a hozzátartozói nyugellátás megállapítását vagy az özvegyi nyugdíj feléledését a jogosult arra hivatkozva kérelmezi, illetve – felülvizsgálat esetén – a hozzátartozói nyugellátást vagy az özvegyi nyugdíj feléledését arra hivatkozva állapították meg, hogy a jogosult megváltozott munkaképességű, és b) a jogosult rokkantsági ellátása vagy rehabilitációs ellátása ügyében hat hónapon belül hozott határozat nem állapította meg, hogy a jogosult egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.” 30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat] „h) a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban együtt: orvosszakértői szerv) szakértői bizottságai orvosa,” [(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.] 31. § (1) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv székhelyén, telephelyén végzi el.” (2) Az Fr. a) 6. § (1) bekezdésében az „az orvosszakértői szervnek (a továbbiakban: szakértői bizottság)” szövegrész helyébe az „a rehabilitációs szakigazgatási szervnek, illetve jogelődjének” szöveg, b) 6. § (1) bekezdésében, 9/C. § (2) bekezdésében a „szakértői bizottságot” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg, c) 8. § (2) bekezdésében a „szakértői bizottság” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, d) 9. §-ában, 9/C. § (1) bekezdésében, 9/D. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 13. § (2) és (3) bekezdésében a „szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, e) 3. számú melléklet 4. pont c) alpontjában a „szakértői vizsgálatot végző szervvel” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervvel” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az Fr. 5. § (1) bekezdés c) pontjában a „szakértői bizottság általi” szövegrész. 32. § Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a kérelmező a munkaképesség-csökkenésre vagy az egészségkárosodás mértékére vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik, kérelmére az egészségkárosodás mértékét a rehabilitációs szakigazgatási szerv igazolja.” 33. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (8a) bekezdésében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg lép. 34. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg lép. 35. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az Szt. 33. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségkárosodott személy a kérelméhez a rehabilitációs szakigazgatási szervnek vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, a hatóság a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása, illetve az egészségi állapot komplex minősítés alapján megállapított mértéke kérdésében – szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából – megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet.” (2) A Pr. a) 15. § (6) bekezdésében a „szakértői bizottságot” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg, b) 3. számú melléklet 3.1.1. pont a) alpontjában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt szakértői bizottságának” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, c) 3. számú melléklet 5.3.2. pontjában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak vagy a rehabilitációs szakigazgatási szervnek” szöveg, d) 5. számú melléklet I. pontjában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ... fokú szakértői bizottságának” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg lép. 36. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására] „b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, a rehabilitációs szakigazgatási szerv” (jogosult.) 37. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/A. §-ában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt” szövegrész helyébe az „első fokú eljárásban a rehabilitációs szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt” szöveg lép. 38. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdésében és 23/b. számú mellékletében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szöveg lép. 39. § A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § A betegségen, illetve egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság jogszabály szerinti vizsgálata keretében kiállított háziorvosi igazolás, illetve szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője – a kiegészítő szakértői díj megfizetésével egyidejűleg – kérheti az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervnél. A felülvizsgálat során a szakértői bizottság legalább egy tagja szociális szakértő.” 40. § (1) A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 1. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „d) foglalkoztatási szakértő: a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által foglalkoztatott foglalkoztatási, foglalkozási rehabilitációs szakértő.” (2) Az Fvr. a) 2. § (1) bekezdésében a „Hivatal kirendeltségének” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg, b) 4. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet” szöveg, c) 5. § (8) bekezdésében a „Hivatal illetékes kirendeltségéhez” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz” szöveg, d) 8. § (2) bekezdésében az „illetékes regionális igazgatóságának szakértői bizottságai végzik” szövegrész helyébe a „kijelölt szakértői bizottsága végzi” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az Fvr. 2. § (2) bekezdése. 41. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 59. § (3) bekezdésében és 10. számú mellékletében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szöveg lép. 42. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 2. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki: [A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv):] „18. a rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, a rehabilitációval és a hatáskörébe tartozó más ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására.” (2) Az Fkr. 2. melléklet 1.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányablakban is előterjeszthetők a következő kérelmek, és megtehetők a következő bejelentések:) „1.7. a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele,” (3) Az Fkr. 2. melléklet 2. pontja a következő 2.8. ponttal egészül ki: (A kormányablak tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről a következő ügyekben:) „2.8. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése.” 43. § Hatályát veszti a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 44. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sr.) 2. § f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában önálló személygépkocsi használó: az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki) „fc) az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban együtt: szakértői szerv) vagy jogelődje megállapította,” (és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;) (2) Az Sr. a) 8. § (3) bekezdés b) pontjában a „szakértői szerv” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, b) 8/A. § (1) bekezdésében a „szakértői szervet” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg lép. 45. § Hatályát veszti a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a) 6. § (1) bekezdés u) pontjában a „foglalkoztatási rehabilitációval, továbbá a” szövegrész, b) 10. § b) pontja. 46. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a rehabilitációs szakigazgatási szervet jelöli ki. Az állami adóhatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 21. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítási kötelezettségét a rehabilitációs szakigazgatási szerv felé teljesíti. (2) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki. (3) A Kormány rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A–16/B. §-ában meghatározott – feladatai ellátására a rehabilitációs szakigazgatási szervet jelöli ki. (4) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.” (2) Az Mmr. 2. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Illetékességi szabályok 2. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv jár el első fokon. Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el.” (3) Az Mmr. 6. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelemhez csatolni kell) „f) a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat,” (4) Az Mmr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § Az ügyintézési határidő 60 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával – számított 60 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs szakigazgatási szerv végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.” (5) Az Mmr. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása és megszüntetése, a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése és újbóli folyósítása, valamint a rehabilitációs ellátás meghosszabbítása esetén a döntését haladéktalanul közli a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal is.” (6) Az Mmr. 15. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenysége, továbbá az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelensége, a táppénzben, baleseti táppénzben való részesülése esetén a rehabilitációs szakigazgatási szerv a döntését haladéktalanul megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a szüneteltetésről szóló döntésében rendelkezik az Mmtv. 7. § (4) bekezdése szerinti levonásról vagy visszakövetelésről is. (2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti. (3) A rehabilitációs ellátásra jogosult személy keresőképtelenségének időtartamát a rehabilitációs szakigazgatási szerv nyilvántartja, és az ellátás időtartamának leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban intézkedik.” (7) Az Mmr. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv legkésőbb a rehabilitációs ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel ismerteti a rehabilitációs tervre tett javaslatát. (2) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs tervet a komplex minősítés részét képező rehabilitációs javaslatnak megfelelően, a (3) bekezdés szerinti konzultációt és az adott térség munkaerő-piaci feltételeit is figyelembe véve készíti el.” (8) Az Mmr. „9. A rehabilitációs szolgáltatások” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § A rehabilitációs szakigazgatási szerv rehabilitációs szolgáltatást nyújthat annak a megváltozott munkaképességű személynek is, aki rehabilitációs ellátásban nem részesül.” (9) Az Mmr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a pénzforgalmi szolgáltatót a rehabilitációs szakigazgatási szerv kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt személy fizetési számlájáról még nem vették fel.” (10) Az Mmr. a következő 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § Ez a rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” (11) Az Mmr. a) 5. § (2) bekezdésében az „az ONYF” szövegrész helyébe az „a Hivatal, az ONYF” szöveg, b) 6. § (2) bekezdésében az „Az ONYF” szövegrész helyébe az „A Hivatal” szöveg, c) 6. § (2) bekezdésében az „az ONYF” szövegrész helyébe az „a Hivatal” szöveg, d) 7. §-ában a „2. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv)” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, e) 10. § (1) és (2) bekezdésében a „nyugdíjmegállapító szerv” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, f) 14. § (1) bekezdésében az „alkalmazni” szövegrész helyébe az „alkalmazni azzal, hogy a folyósítás során meghozandó döntéseket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése alapján a rehabilitációs szakigazgatási szerv hozza meg” szöveg, g) 15. § (4) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, h) 16. § (1) és (3) bekezdésében a „kirendeltséget” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervet” szöveg, i) 16. § (2) bekezdésében, 17. § (5), (7) és (8) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) pontjában, 18. § (4) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 19. § (5) bekezdés c) pontjában a „kirendeltség” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, j) 16. § (4) bekezdésében a „kirendeltség kezdeményezi a jogosult felülvizsgálatát a nyugdíjmegállapító szervnél” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv elvégzi a jogosult felülvizsgálatát” szöveg, k) 17. § (3) bekezdésében és 18. § (3) bekezdésében a „kirendeltség” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szerv” szöveg, l) 17. § (4) bekezdésében a „kirendeltséggel” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervvel” szöveg, m) 18. § (1) bekezdés i) pontjában a „kirendeltségnél” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervnél” szöveg, n) 19. § (6) bekezdésében a „kirendeltségnek” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakigazgatási szervnek” szöveg lép. (12) Hatályát veszti az Mmr. a) 3. §-a, b) 4. §-a, c) 8. §-a, d) 11–13. §-a és a 11. §-át megelőző „5. A komplex minősítéssel kapcsolatos eljárási szabályok” alcím, e) 20. §-a és az azt megelőző „10. A felülvizsgálat” alcím, f) 21. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök