176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelete a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról.

176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelete a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról. A Kormány a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12.  § (2)  bekezdésében és 49.  § (1)  bekezdés h)  pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában, a 28. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában, a 29. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a 30. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában, kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a  következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a) a személytaxi-szolgáltatást és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásra, b) a díj ellenében személyt szállító személygépkocsi vezetőjére, c) a személyszállító szolgáltatást igénybe vevőre (a továbbiakban: utas), d) a diszpécserszolgálatra, valamint e) az önálló diszpécserszolgálatra terjed ki. (2) Az  e  rendeletnek a  diszpécserszolgálatra és az  önálló diszpécserszolgálatra vonatkozó szabályait alkalmazni kell a  szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, a  szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatás keretében végző szolgáltatóra is. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. diszpécserszolgálat: személyszállító szolgáltatási feladatot – közvetlenül vagy közvetve, számítástechnikai alkalmazások közbeiktatásával, ellenérték fejében vagy ingyenesen – közvetítő vagy szervező szolgálat; 2. önálló diszpécserszolgálat: olyan diszpécserszolgálat, amely nem végez személyszállítási szolgáltatást; 3. szakmai irányító: az  a  személy, aki a  személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozás tagjaként, munkavállalójaként vagy a  vállalkozással munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban levő személyként, vagy személyszállító szolgáltatást folytató egyéni vállalkozóként, egyéni cégként a vállalkozás személyszállító szolgáltatási tevékenységének a szakmai irányítását ténylegesen és folyamatosan ellátja; 4. személygépkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabály szerinti személygépkocsi; 5. személyszállító szolgáltatás: személygépkocsival, ellenérték – ideértve a továbbiakban a teljes- vagy részleges költségtérítést, költség átvállalást, költség megosztást is – fejében végzett tevékenység, amely megfelel a  személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényben meghatározott személyszállítási szolgáltatásnak; 6. személygépkocsis személyszállító szolgáltatás: a  személygépkocsival ellenérték fejében végzett közúti személyszállítás, amely az  e  rendeletben meghatározott feltételek szerint, egyéb szolgáltatás részeként kiegészítő szolgáltatásként, vagy a fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan végezhető; 7. személytaxi-szolgáltatás: a  viteldíjjelző készülékkel ellátott, a  személygépkocsi vezetőjén kívül legalább négy és legfeljebb hat utas utazására alkalmas személygépkocsival ellenérték fejében végzett közúti személyszállítás; 8. vállalkozás: a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1)  bekezdés 4.  pontja szerinti vállalkozás; 9. vizsgaigazolás: személytaxis személyszállító szolgáltatói és személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsga sikeres elvégzését tanúsító – a személygépkocsi vezetője részére a hatóság által kiadott – igazolás. 3. § Személygépkocsival üzletszerűen, ellenérték fejében személyt csak személytaxi-szolgáltatást folytató vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozás szállíthat. Utas kizárólag az  e  rendeletben meghatározott feltéteknek megfelelő vállalkozás által nyújtott szolgáltatást vehet igénybe. II. FEJEZET A SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE 3. A személyszállító szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó rendelkezések 4. § (1) Személyszállító szolgáltatás a  szolgáltatás folytatására jogosító hatósági engedély (a továbbiakban: tevékenységi engedély) birtokában végezhető. A  tevékenységi engedély személytaxi-szolgáltatásra vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra vonatkozhat. (2) A  tevékenységi engedélyt – kérelemre – a  vállalkozás székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság adja ki. A közlekedési hatóság kérelemre – a tevékenységi engedélyen kívül – a vállalkozás által személyszállító szolgáltatás végzése céljából üzemben tartott személygépkocsikra személygépkocsinként engedélykivonatot is kiállít. Ugyanarra a  személygépkocsira csak egyféle – tehát vagy személytaxi-szolgáltatásra vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra vonatkozó – engedélykivonat állítható ki. (3) Tevékenységi engedélyt a  közlekedési hatóság annak a  vállalkozásnak ad, amely a  tevékenység folytatásához e  rendeletben – továbbá, ha a  vállalkozás olyan területen kívánja folytatni a  tevékenységét, amelyre a  helyi önkormányzat (a fővárosban a  fővárosi önkormányzat) e  tevékenység végzését rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte, a helyi önkormányzat (a fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében – meghatározott feltételeknek megfelel. (4) Engedélykivonatot a  közlekedési hatóság a  tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás által üzemben tartott személygépkocsira abban az  esetben ad ki, ha a  személygépkocsi megfelel az  e  rendeletben – továbbá, ha a  vállalkozás olyan területen kívánja folytatni a  tevékenységét, amelyre a  helyi önkormányzat (a fővárosban a  fővárosi önkormányzat) e  tevékenység végzését rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte, a  helyi önkormányzat rendeletében – meghatározott feltételeknek. (5) A személytaxi-szolgáltatás sárga alapszínű állandó rendszámtáblával ellátott személygépkocsival végezhető. (6) A személygépkocsis személyszállító szolgáltatás fehér alapszínű, sorozatban előállított, állandó rendszámtáblával és regisztrációs matricával ellátott személygépkocsival végezhető. (7) A  személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben és az  engedélykivonatban az  engedély kiadása iránti kérelemben foglaltak alapján meg kell határozni azt a  területet (a továbbiakban: működési terület), ahol a vállalkozás a személyszállítási szolgáltatást végezheti. A működési terület lehet a) a főváros területe, b) a megye egész területe, c) a megye területe, az engedélyben megjelölt települések területének a kivételével, d) a megyei jogú város területe, vagy e) meghatározott település, vagy települések területe. (8) Ha a vállalkozás működési területe a megye egész területére szól, a közlekedési hatóság – a vállalkozás kérelemére – a  vállalkozás egyes személygépkocsijainak a  működési területét azok engedélykivonatában a  (7)  bekezdés c), d) vagy e) pontjában megjelölt kisebb területre határozza meg. (9) Személytaxival a  működési területén kívül – az  általa szállított utas visszaszállítását kivéve – utas csak írásbeli előrendelés alapján és csak a személytaxi működési területén levő úticéllal vehető fel. (10) Ha a  helyi önkormányzat (a fővárosban a  fővárosi önkormányzat) közigazgatási területén – rendeletében – meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, a tevékenységi engedély e területre csak abban az esetben adható ki, ha a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező igazolja, hogy a vállalkozás megfelel a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek is. (11) A  személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben meghatározott működési terület a  vállalkozás kérelmére több megye területére is kiterjedhet, vagy utólag kiterjesztésre kerülhet. A  kiterjedés vagy kiterjesztés iránti kérelmet – ha olyan területre is vonatkozik, amelyre a  helyi önkormányzat feltételeket határozott meg, az  önkormányzat vagy az  általa megbízott közlekedésszervező előzetes igazolásával együtt – a  tevékenységi engedélyt kiállító közlekedési hatósághoz kell benyújtani. Ha a vállalkozás, illetve a vállalkozás által üzemben tartott személygépkocsi az  adott területre kiadott önkormányzati rendeletben foglaltaknak is megfelel, a  közlekedési hatóságnak a  vállalkozás működési területét a  vállalkozás kérelmében foglaltak szerint kell meghatároznia, illetve a  vállalkozás tevékenységi engedélyében maghatározott működési területet ennek figyelembe vételével kell kiegészítenie, és erről a  kiterjedés vagy kiterjesztés szerint illetékes közlekedési hatóságot egyidejűleg értesítenie kell. (12) Ha a  vállalkozás a  működési területének valamely részén már nem felel meg a  jogszabályi rendelkezéseknek, a  tevékenységi engedélyt kiadó közlekedési hatóság a  tevékenységi engedélyben, illetve az  engedélykivonatban meghatározott működési területet módosítja. (13) A  személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedély alapján e  szolgáltatás az  ország egész területén végezhető. 5. § (1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt – erre irányuló kérelemre – annak a vállalkozásnak adja ki, amely igazolja a vállalkozás a) szakmai irányítójának személyes megbízhatóságát, b) szakmai irányítójának szakmai alkalmasságát és c) megfelelő pénzügyi teljesítőképességét, továbbá – ha a  helyi önkormányzat a  közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését – a kérelemhez csatolja a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetes igazolását e feltételek teljesüléséről. (2) A  vállalkozásnak a  tevékenységi engedély megszerzéséhez – az  (1)  bekezdésben meghatározottakon kívül – rendelkeznie kell: a) olyan személygépkocsival, amelyet a  közlekedési hatóság a  10.  §-ban meghatározottak szerint elvégzett műszaki alkalmassági vizsgálaton a személyszállító szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített; és b) olyan személygépkocsi vezetővel, aki ba) legalább két éve „B” kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel és a  közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló jogszabályban meghatározott PÁV II. pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik, bb) az e rendeletben előírt vizsgakötelezettségének eleget tett, valamint bc) betöltötte a huszonegyedik életévét. 4. Személyes megbízhatóság 6. § A személyes megbízhatóság követelményének a vállalkozás szakmai irányítója abban az esetben nem felel meg, ha a) korábban olyan vállalkozás szakmai irányítója volt, amelynél a  vezetők személyi feltételeire, az  áralkalmazásra, a  nyugtaadási kötelezettségre, valamint az  önkormányzat által közterületen kijelölt taxiállomás használatára vonatkozó rendelkezéseket megsértették, és ezért a  tevékenységet engedélyező hatóság a vállalkozás tevékenységi engedélyét felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt; b) korábban egyéni vállalkozó volt és a  személyszállító szolgáltatásra vonatkozó vállalkozói tevékenységének a  folytatását a  közlekedési hatóság megtiltotta, a  megtiltásáról hozott határozat végrehajthatóvá válásától számított egy évig, vagy ha a határozatban foglalt időtartam ennél hosszabb, akkor addig az időtartamig; c) korábban szakmai irányító volt olyan személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törléstől számított egy évig; d) korábban szakmai irányító volt olyan személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásnál, amelynek a tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított egy évig; e) az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három éven belül jogerősen elmarasztalták a rendelet által meghatározott tevékenység engedély nélküli végzése miatt; f ) korábban szakmai irányító volt olyan személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásnál, amelynek a  tevékenységi engedélyét a  közlekedési hatóság jogsértés miatt – ideértve a  helyi önkormányzat által közterületen kijelölt taxiállomás (a továbbiakban: taxiállomás) használatára kiadott jogszabályok megsértését is – visszavonta, a visszavonástól számított egy évig; vagy g) büntetett előéletű. 5. Szakmai alkalmasság 7. § (1) A  szakmai irányítónak – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – személytaxis vállalkozói képesítéssel vagy személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéssel (a továbbiakban: képesítés) kell rendelkeznie. A képesítés megszerzéséhez a  szakmai irányítónak az  1.  melléklet szerinti szaktanfolyamon kell részt vennie, és eredményes vizsgát kell tennie. A képesítés megszerzéséhez szükséges vizsgát a közlekedési hatóság szervezi. A szakmai irányító a  képesítés megszerzését a  közlekedési hatóság által kiadott személytaxis vállalkozói vagy személygépkocsis személyszállító vállalkozói vizsgabizonyítvánnyal igazolja. (2) A  tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor az  (1)  bekezdésében meghatározott vizsgabizonyítvány megszerzése alól hat hónapos haladékot kaphat az a szakmai irányító, aki – a kérelem benyújtását megelőzően – tíz évnél nem régebben legalább öt évig szakmai irányító beosztásban dolgozott személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásnál. A közlekedési hatóság felmentést adhat a vizsgakötelezettség alól annak a személynek is, aki a 2. mellékletben meghatározott felsőfokú képesítésről kiállított okirattal rendelkezik. (3) A  szakmai irányító személyében bekövetkezett változást a  vállalkozásnak a  közlekedési hatóság részére tizenöt napon belül be kell jelentenie. Ha az  új szakmai irányító az  (1)  bekezdés szerinti szakmai alkalmasság követelménynek nem felel meg, kérelemre a közlekedési hatóság hat hónapos időtartamra felmentést ad a szakmai alkalmasság követelményének a teljesítése alól. (4) A vállalkozás szakmai irányítója legfeljebb három vállalkozásnál töltheti be egyidejűleg ezt a feladatkört. 6. Megfelelő pénzügyi teljesítőképesség 8. § (1) A pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben megfelelő, ha a vállalkozás a) az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és aa) ezt harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy ab) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint b) rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal. (2) A  vagyoni biztosíték mértéke a  vállalkozás tevékenységi engedélyében szereplő, személytaxi-szolgáltatást, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző, minden egyes személygépkocsi után az  azzal szállítható utasonként ötvenezer forint összegű, a) elkülönített számlán kezelt vagyoni biztosíték, vagy b) biztosító által nyújtott felelősségbiztosítás. (3) A  vagyoni biztosíték, legfeljebb harminc napos visszapótlási kötelezettség mellett és kizárólag a  közlekedési hatóság jóváhagyásával, a  vállalkozás által a  személyszállító szolgáltatással összefüggésben az  utasoknak, vagy a  diszpécserszolgálatnak okozott – és más módon nem fedezett – károkból eredő jogos kártérítési igények kielégítésére használható fel. (4) Ha a vállalkozás által működtetett személygépkocsik számában a) csökkenés következik be, akkor a  (2)  bekezdésben meghatározott biztosíték mértékét tizenöt napon belül arányosan csökkenteni lehet, b) növekedés következik be, akkor a biztosítékot azzal arányosan tizenöt napon belül fel kell emelni. 7. A személygépkocsival szemben támasztott követelmények 9. § (1) A  személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsit fel kell szerelni a  3.  melléklet 2.  pontjában meghatározottakkal. (2) A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsinak saját célra történő használata esetében az igénybevétel lehetőségének jelzésére szolgáló fényjelző berendezést (a továbbiakban: taxi szabadjelző) le kell venni, vagy le kell takarni úgy, hogy megtévesztésre ne legyen alkalmas. (3) A taxi szabadjelző berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó feltételeket a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet határozza meg. 8. Személyszállító szolgáltatást végző személygépkocsi műszaki alkalmassági vizsgálata 10. § (1) Azt a  személygépkocsit, amellyel a  vállalkozás a  személyszállító szolgáltatást végezni kívánja, a  tevékenységi engedély iránt benyújtott kérelem elbírálását megelőzően a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgaállomáson forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálattal összevontan elvégzett műszaki alkalmassági vizsgálatra kell bemutatni. (2) A  műszaki alkalmassági vizsgálat megkezdésekor személytaxi-szolgáltatáshoz alkalmazni kívánt személygépkocsi esetében be kell mutatni a viteldíjjelző készülék hitelesítésének igazolását. (3) A  közlekedési hatóság az  általa kiadott igazolólappal igazolja a  személygépkocsinak a  személytaxi-szolgáltatásra vagy a  személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra való alkalmasságát. A  személygépkocsi abban az  esetben minősíthető alkalmasnak, ha a  közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott üzemeltetési és műszaki feltételeken kívül az e rendeletben, valamint a  működési területen hatályos, a  helyi önkormányzat által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek is megfelel. (4) Ha a  műszaki alkalmassági vizsgálat elvégzésekor a  személygépkocsira vonatkozóan a  közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben a  személytaxira vagy a  közforgalmú személyszállításra használt járműre meghatározott műszaki érvényességi idő még nem járt le, akkor a  közlekedési hatóság csak a  (2)  bekezdésben és a  3.  mellékletben meghatározott feltételek meglétét vizsgálja. Ennek eredménye alapján állapítja meg a következő műszaki alkalmassági vizsgálat határidejét és ezt tünteti fel az igazoló lapon. (5) A  12.  § (3)  bekezdés szerinti engedélykivonatban megjelölt személygépkocsi üzemképtelenné válása esetén – átmeneti időre, de legfeljebb harminc napra – a  szolgáltatás zavartalan folytatása érdekében a  vállalkozás engedélykivonattal nem rendelkező, személygépkocsival is végezheti a  tevékenységét; azonban ennek a személygépkocsinak meg kell felelnie az  (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A vállalkozás köteles a közlekedési hatóságnak az engedélykivonattal nem rendelkező személygépkocsi átmeneti használatát a használat megkezdését megelőzően – megjelölve az  üzemképtelenné vált személygépkocsi rendszámát is – írásban bejelenteni. A személygépkocsi vezetője az üzemképtelenné vált jármű engedély kivonatát és a közlekedési hatóság által küldött – a bejelentés tudomásul vételét tanúsító – igazolást a szolgáltatás nyújtásakor köteles magánál tartani. 9. Képzés és vizsga 11. § (1) A  személytaxi-szolgáltatást nyújtó személygépkocsi vezetőjének személytaxis személyszállító, a  személygépkocsis személyszállítói szolgáltatást nyújtó személygépkocsi vezetőjének személygépkocsis személyszállító alapképesítési szaktanfolyamon kell részt vennie, és vizsgát kell tennie. Nem kell alapképesítési szaktanfolyamon részt vennie és alapképesítési vizsgát tennie annak, aki a) az e rendeletben meghatározott, az adott területre érvényes alapképesítéssel rendelkezik, vagy b) a  közúti közlekedési szolgáltatásokról és a  közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988.  (XII.  20.) MT  rendelet [a továbbiakban: 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet] 1. számú melléklet A. rész I.  pont 1/a) alpontjában foglalt vizsgakötelezettséget teljesítette, és erről igazolása van. (2) A  vizsgát a  közlekedési hatóság szervezi. A  vizsgáztatást a  közlekedési hatóság által kijelölt – a  4.  melléklet szerinti szakmai képesítéssel rendelkező, vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő – vizsgabiztosok végzik. (3) A közlekedési hatóság a vizsga sikeres teljesítése után a) személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsga helye szerint a főváros vagy az adott megye területére, b) személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsga esetén az ország egész területére a vizsga napjától számított öt évig érvényes vizsgaigazolást ad ki. (4) Továbbképzési szaktanfolyami képesítést kell megszereznie annak a  személygépkocsi vezetőnek, akinek az  (1)  bekezdésben meghatározott alapképesítése érvényességi időtartama lejárt, továbbá azoknak, akik az (1) bekezdés szerint alapképesítés megszerzésére nem kötelezettek. (5) A  továbbképzési szaktanfolyami képesítés megszerzéséhez a  személygépkocsi vezetőjének szaktanfolyamon kell részt vennie, és vizsgát kell tennie. Az  ez  alapján kiállított vizsgaigazolás öt évig érvényes. Ezt követően a személygépkocsi vezetőjének ötévente továbbképzésen kell részt vennie, és vizsgát kell tennie. (6) A  személygépkocsi vezetőjének mind személytaxis személyszállító, mind személygépkocsis személyszállítói képesítéshez a) alapképzésnél elméleti és gyakorlati vizsgát, b) továbbképzésnél elméleti vizsgát kell tennie. (7) Gyakorlati vezetési vizsga megyei jogú városban és a fővárosban tehető. (8) A  szaktanfolyamok és vizsgák tantárgyait, valamint az  oktatás és vizsgáztatás módját és egyéb feltételeit az 5. melléklet tartalmazza. III. FEJEZET A TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLYRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 10. A tevékenységi engedély 12. § (1) A tevékenységi engedélyben meg kell jelölni, hogy az engedély személytaxi-szolgáltatásra vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra vonatkozik. Mindkét tevékenységre külön-külön kell a tevékenységi engedélyt kiadni. A tevékenységi engedély ötéves időtartamra adható ki. A tevékenységi engedély időtartamát a közlekedési hatóság a  vállalkozás kérelmére ismételten öt évre meghosszabbítja. Ha a  vállalkozás a  tevékenységi engedély kiadására e  rendeletben meghatározott feltételeknek továbbra is megfelel, a  tevékenységi engedély időbeli hatályának a meghosszabbítása nem tagadható meg. (2) A  tevékenységi engedélyben – a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – fel kell tüntetni a) az engedély egyedi sorszámát, b) az engedélyezett szolgáltatás megnevezését, c) a vállalkozás nevét, székhelyét (telephelyét, telephelyeit), d) a szakmai irányító nevét, e) az üzemeltetett személygépkocsik darabszámát, f ) személytaxi-szolgáltatásnál az engedélyezett működési területet. (3) A tevékenységi engedélyt egy eredeti példányban és annyi rendszámra szóló engedélykivonattal kell kiadni, ahány személygépkocsi üzemeltetésére jogosult a vállalkozás. Az engedélykivonat a következőket tartalmazza: a) a vállalkozás neve, székhelye (telephelye, telephelyei), b) az adott személygépkocsi telephelye, c) az engedélykivonat sorszáma, d) az engedélyezett szolgáltatás megnevezése, e) a személygépkocsi rendszáma, f ) személytaxi-szolgáltatásnál az adott személygépkocsi engedélyezett működési területe, g) a tevékenységi engedély egyedi sorszáma. (4) A  tevékenységi engedélyt a  vállalkozás a  székhelyén köteles őrizni. Az  engedélykivonatot a  szolgáltatás nyújtása során folyamatosan a  járművön kell tartani. A  tevékenységi engedélyt és az  engedélykivonatot az  ellenőrzésre jogosult személy részére fel kell mutatni. (5) A  vállalkozás által használt személygépkocsi cseréje esetén a  személygépkocsira vonatkozó engedélykivonat cseréjére az adatváltozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. Adatváltozás bejelentése 13. § (1) A  vállalkozás tizenöt napon belül köteles a  tevékenységi engedély adataiban bekövetkezett változásokat a közlekedési hatósághoz bejelenteni. A közlekedési hatóság a) a tevékenységi engedély adatait módosítja és – szükség esetén – új engedélykivonatot állít ki, vagy b) a korábbi tevékenységi engedély bevonásával egyidejűleg – a korábbi tevékenységi engedély sorszámával – új tevékenységi engedélyt és engedélykivonatot ad ki. (2) A vállalkozás tizenöt napon belül a tevékenységi engedélyt és annak kivonatait köteles a) a tevékenység megszűnése esetén a közlekedési hatóságnak visszaszolgáltatni, b) a  tevékenység szüneteltetése esetén – annak időtartamára, legfeljebb öt évre – a  közlekedési hatóságnál letétbe helyezni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési hatóság a bejelentés tényét írásban rögzíti, és az ügyfél kérelmére erről igazolást ad ki. 12. A személyszállító vezetői igazolványra vonatkozó rendelkezések 14. § (1) Személytaxi-szolgáltatást nyújtó személygépkocsit vezetni – ide nem értve a  9.  § (2)  bekezdése szerinti saját célra történő használatot – csak a  személygépkocsi engedélyébe bejegyzett működési területre érvényes személytaxi-vezetői igazolvánnyal, személygépkocsis személyszállítói szolgáltatást nyújtó személygépkocsit vezetni csak személygépkocsis személyszállító-vezetői igazolvánnyal lehet. A személytaxi-vezetői igazolványt vagy a személygépkocsis személyszállító-vezetői igazolványt (a továbbiakban együtt: személyszállító vezetői igazolvány) a személygépkocsi vezetője köteles a személyszállító szolgáltatás nyújtása során magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására bemutatni. (2) A  személyszállító vezetői igazolványt a  személygépkocsi vezetésére képesített természetes személy –  személyazonosító adatait is tartalmazó – kérelmére a  vállalkozás székhelye szerinti közlekedési hatóság adja ki. A kérelemhez mellékelni kell a 11. § (3) vagy (5) bekezdése szerinti vizsgaigazolást. (3) A személyszállító vezetői igazolványt a közlekedési hatóság a 11. § (3) vagy (5) bekezdése szerinti vizsgaigazolásnak az érvényességi idejére, de legfeljebb öt évre adja ki. (4) A kérelmet a közlekedési hatóság elutasítja, ha a személygépkocsi vezetője a) az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak nem felel meg, b) nem felel meg a  közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott egészségügyi feltételeknek, c) egy éven belül ismételten megsértette a 21. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, a második jogsértés megállapításától számított legalább egy évig, azonban, ha a  személyszállító vezetői igazolványát ennél hosszabb időre vonták vissza, abban az esetben a visszavonás időtartama alatt, d) korábban kiadott vezetői engedélyét visszavonták, a visszavonás időtartama alatt, vagy e) szakmai irányítója volt olyan vállalkozásnak, amelynek a tevékenységi engedélyét visszavonták, a visszavonás időtartama alatt. (5) A személyszállító vezetői igazolvány tartalmazza: a) az igazolvány sorszámát, b) a személygépkocsi vezető természetes személyazonosító adatait, c) a 11. § (3) bekezdése szerinti vizsgaigazolás számát és kiállításának dátumát, d) a személygépkocsi vezető arcképmását, valamint e) személytaxi-vezetői igazolvány esetén az igazolvány területi hatályát is. (6) A személygépkocsi vezetőnek a közlekedési hatóságnál be kell jelentenie az (5) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változásokat. (7) A  (6)  bekezdés szerinti bejelentés alapján a  közlekedési hatóság a  személyszállító vezetői igazolvány adatait módosítja vagy – a  személyszállító vezetői igazolvány bevonásával egyidejűleg – új személyszállító vezetői igazolványt ad ki. 13. A tevékenységi engedély, valamint a személyszállító vezetői igazolvány visszavonása 15. § (1) A közlekedési hatóság a vállalkozás tevékenységi engedélyét két évre visszavonja, ha a vállalkozás – anélkül, hogy a  szünetelést a  közlekedési hatóságnak, a  megkülönböztető rendszámtábla egyidejű letétbe helyezése mellett, bejelentette volna – az engedélyezett tevékenységet legalább egy éven át nem gyakorolja. (2) A  közlekedési hatóság a  vállalkozás tevékenységi engedélyét – a  jogsértés súlyosságától függően – legalább egy, de legfeljebb három évre visszavonja, ha a  vállalkozás szakmai irányítója az  e  rendeletben meghatározott rendelkezéseket bármilyen módon megsértette. (3) A  (2)  bekezdés szerinti visszavonásra a  vállalkozás működési területén illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a  fogyasztóvédelmi hatóság, a  közlekedési hatóság, a  Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, helyi önkormányzat közlekedés szervezője (a Fővárosban a  Fővárosi Önkormányzat közlekedés-szervezője), valamint az ellenőrzésre jogosult egyéb szervek, továbbá az illetékes szakmai érdekképviseletek és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatot tehetnek. (4) A  vállalkozás a  tevékenységi engedélye visszavonásának időtartama alatt az  abban meghatározott tevékenységet nem végezheti, a tevékenységi engedélybe bejegyzett adatok megváltoztatását nem kezdeményezheti. (5) A  tevékenységi engedély visszavonása esetén a  közlekedési hatóság a  közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben megjelölt – a  vállalkozás székhelye szerint illetékes – szervnél a személygépkocsi megkülönböztető rendszámának bevonását kezdeményezi. (6) Ha az  ellenőrzés megállapítja, hogy a  vállalkozás a  4.  §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg, akkor a közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt visszavonja. (7) A közlekedési hatóság a személyszállító vezetői igazolványt a) az e  rendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig visszavonja, ha a személyszállító vezetői igazolvány kiadásának az e rendeletben meghatározott feltételei már nem teljesülnek, b) legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre visszavonja, ha a  személytaxi vezetője az  e  rendeletben meghatározott rendelkezéseket bármilyen módon megsértette, vagy c) egy éven belül ismételten megsértette a 21. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. IV. FEJEZET A DISZPÉCSERSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG 14. A diszpécserszolgálati tevékenység végzése 16. § (1) A személytaxi-szolgáltatást folytató vállalkozás a szolgáltatás színvonalának és mértékének a növelése érdekében, a  feladatok vállalása céljából – önállóan vagy más vállalkozással közösen – a  tevékenységi engedélyében külön meghatározott diszpécserszolgálatot tarthat fenn, vagy ilyen szolgálatot működtető vállalkozással szerződést köthet. (2) A  diszpécserszolgálat az  utazási igényt csak a  személytaxi-szolgáltatás nyújtására jogosult személytaxi vezető részére közvetítheti és szervezheti. Diszpécserszolgálattal utazásközvetítő, vagy utazásszervező szolgáltatásra szerződés csak abban az  esetben köthető, ha a  szerződés alapján a  személyszállító szolgáltatást személytaxiszolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás teljesíti. (3) A  diszpécserszolgálat rögzíti a  telefonon, faxon, e-mailben, vagy on-line érkező megrendeléseket, és továbbítja azokat a  belföldön szolgáltatást teljesítő személygépkocsi vezetőjének. A  diszpécserszolgálatnak hangfelvétellel vagy írásban rögzítenie kell a  megrendeléseket függetlenül azok formájától, valamint azt, hogy a diszpécserszolgálat a megrendelést továbbította a feladatot teljesítő személygépkocsi vezetője részére, és azokat legalább három hónapig meg kell őrizni. Az  adatok kezelése és továbbítása az  adatszolgáltatók hozzájárulása alapján, valamint az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvényben foglalt rendelkezések szerint történik. (4) A  diszpécserszolgálattal rendelkező vállalkozás, valamint az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet végző vállalkozás köteles nyilvánosan elérhető honlapot üzemeltetni. A  honlap nyitóoldalán köteles a  következő információkat hozzáférhetővé tenni: a) a vállalkozás neve, rövidített cégneve, telefonszáma, védjegyoltalom alatt álló céglogója, b) a vállalkozás adószáma, c) a vállalkozás székhelyének (telephelyének, telephelyeinek) címe, elérhetősége, d) a vállalkozás szakmai irányítójának neve, elérhetősége, e) a vállalkozás ügyvezetőjének neve, elérhetősége, f ) a bejelentéshez kapcsolódó regisztráció száma és annak megjelenítése, g) a bejelentéshez kapcsolódó regisztráció időbeli hatályának megjelenítése, h) a bejelentéshez kapcsolódó regisztráció területi kiterjesztésének meghatározása, i) a szerződött gépkocsik száma, j) a tevékenységi engedélyhez kapcsolódó felelősségbiztosítás mértékének meghatározása, k) a felügyeleti szervek megjelölése, l) észrevételek, panaszok fogadásával kapcsolatos tájékoztatás, és m) az általános szerződési és üzleti feltételek. 15. Az önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezése 17. § (1) Önálló diszpécserszolgálati tevékenységet vállalkozás a  közlekedési hatóság által kiadott engedély birtokában végezhet. Az engedélyt a közlekedési hatóság – erre irányuló kérelemre – annak a kérelmezőnek adja meg, amely megfelel az  5.  §-ban és a  6.  §-ban a  személyszállító szolgáltatást végző vállalkozásra meghatározott személyes megbízhatósági és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá a  (3) és (4) bekezdésben meghatározott pénzügyi teljesítőképességi feltételeknek. Az  engedély iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható. Az  engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a feltételeknek történő megfelelést igazoló okiratokat. (2) A  közlekedési hatóság által kiadott engedélyeket a  hatóság a  honlapján közzéteszi, és azokat negyedévente aktualizálja. (3) Az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet végző vállalkozás pénzügyi teljesítőképessége abban az  esetben megfelelő, ha megfelel a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek. (4) A vagyoni biztosíték mértékét az önálló diszpécserszolgálattal szerződött – személyszállító szolgáltatást folytató – vállalkozások által működtetett személygépkocsik száma határozza meg. A vagyoni biztosíték mértéke, ha az önálló diszpécserszolgálat működési területén illetékes helyi önkormányzat – rendeletében – eltérően nem rendelkezik, a) 20 db személygépkocsiig egymillió forint, b) 21–50 db személygépkocsiig kétmillió forint, c) 51–100 személygépkocsiig hárommillió forint, d) 101–150 személygépkocsiig ötmillió forint, e) 151–200 személygépkocsiig tízmillió forint, f ) 200 személygépkocsi felett húszmillió forint. (5) A  vagyoni biztosíték, legfeljebb harminc napos visszapótlási kötelezettség mellett és kizárólag a  közlekedési hatóság jóváhagyásával, a  diszpécserszolgálat által a  személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozásoknak, valamint az  utasoknak okozott – és más módon nem fedezett – károkból eredő jogos kártérítési igények kielégítésére használható fel. (6) Ha az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet végző vállalkozással szerződött – személyszállító szolgáltatást folytató – vállalkozások által működtetett személygépkocsik számában a) csökkenés következik be, akkor a (4) bekezdésben meghatározott biztosíték mértékét arányosan csökkenteni lehet, b) növekedés következik be, akkor a biztosítékot azzal arányosan fel kell emelni. (7) Az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet végző vállalkozás alapító okiratának tartalmaznia kell az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet. (8) Ha a helyi önkormányzat az önálló diszpécserszolgáltatási tevékenység végzésére az e szakaszban foglaltaktól eltérő feltételeket állapít meg, akkor a) azoknak az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet végző vállalkozásoknak a  tekintetében, amelyeknek a székhelye e település területén van, valamint b) az  önálló diszpécserszolgálati tevékenységet végző vállalkozásoknak azokkal a  más vállalkozásokkal kötött szerződései tekintetében, amelyek e település területén folytatnak személyszállító szolgáltatást, e szakasz rendelkezéseit az eltérő feltételek figyelembevétele mellett kell alkalmazni. V. FEJEZET POGGYÁSZSZÁLLÍTÁS 16. A poggyászszállításra vonatkozó szabályok 18. § (1) Az utas olyan méretű poggyászt vihet magával, amelyet a csomagtérben vagy az üres ülésen – a (3) bekezdésben meghatározott tömegkorlátozásra is figyelemmel – el lehet helyezni (a továbbiakban: poggyászszállítás). (2) A személyszállító szolgáltatáshoz használt személygépkocsival áruküldeményt továbbítani (fuvarozni) nem lehet. (3) Személyszállító szolgáltatás keretében nem szállítható olyan tárgy amely: a) méreténél vagy súlyánál fogva a járművön erre kijelölt helyen nem helyezhető el, b) a többi utas egészségében, testi épségében, ruházatában, kézipoggyászában kárt okozhat, vagy c) a járművet megrongálhatja vagy beszennyezheti. (4) A  vállalkozás vagy a  személygépkocsi vezetője megtagadhatja olyan poggyász szállítását, amely a  személygépkocsit, más utasok ruházatát vagy az  utasok poggyászát beszennyezheti, illetve a  biztonságos közlekedést zavarja. VI. FEJEZET AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖN KERESZTÜL MEGRENDELT SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 19. § (1) Az  infokommunikációs eszközön keresztül megrendelt személyszállítási szolgáltatásokra az  e  rendeletben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell. (2) Az  infokommunikációs eszközön keresztül fogadott, továbbított és tárolt adatok kezelése az  adatszolgáltatók hozzájárulása alapján az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint történik. VII. FEJEZET SZERZŐDÉSEK 17. A személytaxi-szolgáltatási szerződésekre vonatkozó rendelkezések 20. § (1) A  vállalkozást a  személytaxi-szolgáltatásra – a  (2)–(4)  bekezdésekben meghatározott kivétellel – szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) Nem köteles elvállalni az  utas szállítását a  vállalkozás – vagy képviseletében a  személygépkocsi vezetője – ha azt a telephelye helységének közigazgatási határától számított 30 km-t meghaladó távolságra rendelik meg. (3) A  vállalkozás – vagy képviseletében a  személytaxi vezetője – a  személyszállítást megtagadhatja, vagy az  utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas a) ittas vagy bódult állapotban van, vagy botrányosan viselkedik, b) magatartásával a  közlekedés biztonságát, saját vagy utastársai testi épségét, egészségét, a személygépkocsinak vagy berendezéseinek az épségét sérti, vagy veszélyezteti, vagy c) ruházatával, poggyászával, vagy más módon a járművet beszennyezheti. (4) A  magatehetetlen vagy a  szolgáltatás igénybevételére kísérő nélkül nem képes személy, valamint a  hat éven aluli kiskorú személy, kísérő nélküli szállítását a  vállalkozás – vagy képviseletében a  személytaxi vezetője – megtagadhatja. 21. § (1) A személytaxi-szolgáltatást az utas a) a  vállalkozástól vagy a  megbízásából eljáró diszpécserszolgálattól telefonon, faxon, e-mailben, on-line történő előzetes megrendeléssel, b) a taxiállomáson várakozó személygépkocsiba utazási céllal történő beszállással, c) a  szabad jelzéssel közlekedő személygépkocsi megállításával vagy szabad jelzéssel várakozó személygépkocsiba történő beszállással, vagy d) a személygépkocsi vezetőjével szóban kötött megállapodás útján veheti igénybe. (2) A személytaxi-szolgáltatásra a szerződés a) az előzetes megrendelés elfogadásával, b) az  utasnak – feltéve, hogy a  személygépkocsi vezetője a  20.  § (2) vagy (3)  bekezdésében meghatározottak alapján nem tagadja meg a személyszállítást – a taxiállomáson várakozó, vagy a szabad jelzéssel közlekedő személygépkocsiba utazási szándékkal történő beszállásával, vagy c) az utas és a személygépkocsi vezető közötti megállapodás megkötésével jön létre. (3) Repülőtér, vasúti pályaudvar és autóbusz állomás üzemi területén, továbbá a  közösségi közlekedési szolgáltató kezelésében lévő területen – ha ilyen szolgáltatás végzéséhez a létesítmény üzemeltetője hozzájárult – személytaxiszolgáltatást felajánlani és utast felvenni a) az arra kijelölt helyen (taxiállomáson), valamint b) az utas zaklatása nélkül, a közterület rendjének betartása mellett szabad. 18. A személygépkocsis személyszállító szolgáltatási, valamint a diszpécserszolgálati szerződésre vonatkozó rendelkezések 22. § (1) A  személygépkocsis személyszállító szolgáltatási szerződésre a  személytaxi-szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 23. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatás kizárólag a) szálláshely-hasznosítási, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális vagy oktatási, rendezvény szervezési tevékenységhez (a továbbiakban együtt: főszolgáltatás), vagy b) autóbusszal végzett vagy vasúti, vízi, légi utas-szállításhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásként, vagy külön díj megállapítása nélkül a  főszolgáltatás részeként – a főszolgáltatást nyújtó, az utasok vagy megbízottjuk által adott előzetes megrendelés alapján – végezhető. (3) Az  autóbusszal végzett vagy vasúti, vízi, légi utas-szállítási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó személygépkocsis személyszállító szolgáltatást az utas a) a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást nyújtó vállalkozásnál, vagy b) annál a  szálláshely-hasznosítónál, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális vagy oktatási tevékenységet végző szervezetnél, vagy rendezvényszervezőnél – akinek, vagy amelynek a tevékenységéhez e szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik – továbbá annál a  közlekedési szolgáltatást nyújtó vállalkozásnál, amelynek szolgáltatása közvetlenül megelőzi a személygépkocsis személyszállítást, rendelheti meg. (4) Ha a  személygépkocsis személyszállító szolgáltatást a  vállalkozás elkülönült szervezetben, főtevékenységként végzi, a (2) bekezdés b) pontja szerinti személyek, szervezetek e vállalkozással – a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás teljesítésére – a személyszállítást megelőzően külön szerződést kötnek. (5) Arról, hogy az  adott személygépkocsival az  utas vihet-e magával poggyászt – az  üzleti feltételek vonatkozó rendelkezéseinek a  hiányában – a  körülmények ismeretében a  személygépkocsi vezetője dönt. Ha a  vállalkozás az  adott feladatot az  autóbusszal végzett, vagy vasúti, vízi, légi utas-szállítási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódóan teljesíti, a  poggyász továbbítását a  vállalkozás, illetve a  személygépkocsi vezetője nem tagadhatja meg. 23. § (1) A  személygépkocsis személyszállítást folytató vállalkozás és a  diszpécserszolgálat a  személyszállító szerződések, illetve a diszpécserszolgálatra kötött szerződések részletes feltételeit üzleti feltételekbe foglalja. Az üzleti feltételekre a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az  általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók. (2) A vállalkozásnak az üzleti feltételeket a székhelyén és a telephelyén ki kell függesztenie, és kérésre – a szolgáltató által megállapított díj megfizetése ellenében – kinyomtatva is rendelkezésre kell bocsátania, valamint a  személyszállító szolgáltatást végző személygépkocsikban annak az  utasokra vonatkozó kivonatát úgy kell elhelyeznie, hogy azt az utasok megtekinthessék. A szolgáltató az üzleti feltételek rendelkezésre bocsátásának díját a székhelyén és a telephelyén vagy honlapján közzéteszi. VIII. FEJEZET ELLENŐRZÉS 24. § Az e  rendeletben foglaltak megtartását – a  hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint, az  általuk tervezett és az  általuk elvégzett átfogó ellenőrzésről egymást tájékoztatva – a  közlekedési hatóság, továbbá a fővárosban a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság vezetője, helyi önkormányzat közlekedés-szervezője (a  Fővárosban a  Fővárosi Önkormányzat közlekedés-szervezője), valamint a  fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrzi. Az  ellenőrzésre jogosult szervek a  rendeletben előírt feltételek meglétét, valamint a  közterület használatára és az  áralkalmazásra vonatkozó előírások megtartását a  taxiállomásokon és próbautazások során is ellenőrzik. Az ellenőrzést végző szervek a cselekmény vagy mulasztás súlyához képest büntető vagy szabálysértési feljelentést tesznek, illetve hatáskörükbe tartozóan lefolytatják a szabálysértési vagy közigazgatási eljárást, a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát felfüggeszthetik; az  engedély, az  igazolvány visszavonását kezdeményezhetik. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. Hatálybalépés 25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 20. Átmeneti rendelkezések 26. § (1) Az  e  rendelet hatálybelépése előtt a  89/1988. (XII. 20.) MT rendelet alapján kiadott taxi engedéllyel és személygépkocsis személyszállító engedéllyel az engedélyben meghatározott időbeli hatály lejártáig, de legfeljebb 2017. december 31. napjáig – az azokban előírt feltételek megtartásával – folytatható személyszállító szolgáltatás. (2) Az  e  rendelet hatálybalépése előtt a  89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 5/C.  §-ában meghatározottak alapján kiadott személytaxi vezetői igazolvány és személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvány, valamint az  annak részét képező azonosító lap 2017. december 31. napjáig érvényes. (3) Az  e  rendelet hatálybalépése előtt kiadott, a  89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. számú melléklet A. rész I.  1/a)  pontjában meghatározott képesítésről szóló igazolást a  közlekedési hatóság 2017. december 31. napjáig elfogadja. (4) Az  e  rendelet hatálybalépése előtt kiadott, a  89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. számú melléklet A. rész I.  1/b)  pontjában meghatározott képesítésről szóló igazolást a  közlekedési hatóság a  7.  § (1)  bekezdésben meghatározott vizsgaigazolásként elfogadja. (5) E  rendelet hatálybalépése előtt a  személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendeletben meghatározott minősítő vizsgálat alapján kiállított igazolólap az azon feltüntetett érvényességi időpontig a műszaki alkalmasság igazolására használható. (6) A 3. melléklet 1. pont 1.1, 1.6, 1.8 és 1.9 alpontjában foglaltakat 2017. december 31. napjáig nem kell alkalmazni arra a személygépkocsira, amelyet a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően a vállalkozás e rendelet hatálybalépésekor személytaxi-szolgáltatáshoz vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz használ. 21. Az Európai Unió jogának való megfelelés 27. § (1) E  rendelet 16. és 17.  §-a a  belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E  rendelet 16. és 17.  §-a tekintetében a  belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdésében és 39. cikk (5) bekezdésében foglalt előzetes bejelentés megtörtént. 22. Módosító rendelkezések 28. § (1) A 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya a) azokra a  természetes személyekre és jogi személyekre terjed ki, akik (amelyek) Magyarország területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban (ideértve az  átmenő forgalmat is) – a  személygépkocsit és az  autóbuszt kivéve – közúti járművel vagy járműszerelvénnyel (a továbbiakban együtt: jármű) közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, vagy Magyarország területén közúti személyszállítási tevékenység végzésére használt járművet tartanak üzemben; továbbá b) azokra a  magyar állampolgárságú természetes személyekre és azokra a  Magyarországon bejegyzett jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek Magyarország területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti személyszállítást végeznek.” (2) A 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2.  § Aki rendszeres gazdasági tevékenységként járművel üzletszerűen – díj ellenében vagy ellenérték fejében, gazdasági tevékenységként – személyszállítást (a továbbiakban: közúti közlekedési szolgáltatás) végez, köteles az  illetékes közlekedési hatóságnak a  tevékenység végzésének megkezdését bejelenteni. A  bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység megjelölését, az ahhoz használt jármű jellegét, telephelyét vagy tárolásának helyét. A bejelentés megtörténtét tanúsító (tevékenység végzésére jogosító engedélynek minősülő) irat fénymásolatát és postára adásának vagy átvételének igazolását a járművön kell tartani.” (3) A 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az e rendeletben foglaltak megtartását – a hatásköre gyakorlására vonatkozó szabályok szerint – a közlekedési hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzést végző szerv hatáskörébe tartozóan lefolytatja a szabálysértési vagy közigazgatási eljárást, és a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát felfüggesztheti.” 29. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4.  § (5) bekezdése a  következő 24. ponttal egészül ki: (Közlekedési hatóságként a közúti közlekedéssel, a közúti gépjárművekkel, továbbá és a közúti járművezetők képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos ügyekben első fokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el:) „24. a  személytaxi-szolgáltatáshoz kapcsolódó önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezése és ellenőrzése során.” 30. § (1) A  közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a  közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Kkt. 20.  § (1)  bekezdés a)  pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az  1.  mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki] „a) a  közúti közlekedési szolgáltatásokról és a  közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 2. § (2) bekezdésében,” (meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre, okmányokra, előírásokra vonatkozó rendelkezést megsérti.) (2) Az R. 2. §-a a következő l) ponttal egészül ki [A Kkt. 20.  § (1)  bekezdés a)  pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az  1.  mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki] „l) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben” (meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre, okmányokra, előírásokra vonatkozó rendelkezést megsérti.) 23. Hatályon kívül helyező rendelkezések 31. § (1) Hatályát veszti a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet a) 3. §-a, b) 5/A–5/C. §-a, c) 11. § (1) bekezdés b) pontja, d) 12. §-a, e) 14. §-a, f ) 17. §-a, g) 23/B. §-a, h) 24. §-a, i) 1. számú melléklete. (2) Hatályát veszti a személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes