6/2014. (VII. 28.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről.

6/2014. (VII. 28.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP), a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szakmai ellenőrzésére, továbbá a  fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) vonatkozásában az  utasításban meghatározott tevékenységek, valamint a tulajdonosi joggyakorló vagy meghatalmazottja által kiadott külön határozatban foglaltak ellenőrzésére terjed ki. 2. Az ellenőrzés célja, hogy elősegítse a  büntetés-végrehajtás jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és egyéb belső szabályozókban meghatározottak szerinti működését. Az  ellenőrzés feladata, hogy értékelést adjon a tevékenység szabályosságáról és hatékonyságáról, mutasson rá a munkavégzés kedvező jegyeire, tárja fel a  végrehajtás hiányosságait, a  végrehajtást akadályozó tényezőket, tegyen javaslatot a  hiányosságok felszámolására, a szakmai tevékenység fejlesztésére az ellenőrzés céljának megvalósítsa érdekében. 3. Értelmező rendelkezések a) Átfogó ellenőrzés: a bv. szerv egészére irányuló vizsgálati forma, amelynek keretében a szakmai feladatok és végrehajtásuk összefüggő vizsgálatára és értékelésére kerül sor annak érdekében, hogy a működés komplex módon megítélhető legyen. b) Célellenőrzés: célirányos, egyedi témájú vizsgálat vagy egy adott szolgálati feladat végrehajtásának ellenőrzése egy bv. szerv vonatkozásában. c) Elektronikus úton történő ellenőrzés: speciális vizsgálati forma, amelynek keretében az információtechnológia alkalmazásával számítógépes ügyviteli programba vagy informatikai adatbázisba történik betekintés, adatgyűjtés. d) Ellenőrzés: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, a  vizsgált terület, illetve tevékenység helyzetének tényszerű feltárása, a  működési gyakorlat hiteles megismerése és mindezek viszonyítása a  jogszabályokhoz és belső szabályozókhoz, majd a  megállapítások rendszerezése alapján javaslatok megfogalmazása a vezetői döntésekhez. e) Ellenőr: az ellenőrzések bármely fajtáját ellenőrzési program, nyílt parancs, megbízólevél vagy az arra jogosult vezető szóbeli utasítása alapján végző személy. f ) Külső ellenőrzés: a bv. szerv szakmai tevékenységét érintő, nem a BvOP által végzett ellenőrzés, amely nem minősül a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglalt külső ellenőrzésnek, valamint az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti törvényességi felügyeletnek. g) Megbízólevél: az országos parancsnok által a munkakörük alapján állandó jelleggel ellenőrzést végzők részére kiállított fényképes okmány, amely visszavonásig szól (1. melléklet). h) Megismerési záradék: az  ellenőrzési jelentés azon része, amelyben a  bv. szerv parancsnoka nyilatkozik a  jelentésben foglalt megállapítások megismeréséről, valamint arról, hogy azokkal kapcsolatban észrevételt kíván-e tenni (2. melléklet). i) Mobil ellenőrzés: olyan speciális, előzetes bejelentés nélkül végrehajtott célellenőrzés, amely eseti jelleggel, szúrópróbaszerűen vizsgálja a  jogszabályokban, valamint belső szabályozókban meghatározott előírások érvényesülését, a szakmai szabályok gyakorlati végrehajtását. j) Nyílt parancs: az országos parancsnok és helyettesei által az ellenőrzést végző hivatásos állományú részére kiállított okmány, amely az  abban meghatározott bv. szerveknél a  jelen utasításban meghatározott jogok gyakorolására jogosít (3. melléklet). k) Rendkívüli esemény vizsgálata: az országos parancsnok által elrendelt helyszíni ellenőrzés, amely a rendkívüli esemény bekövetkezésének okait és körülményeit hivatott feltárni, illetve következtetések levonására, a személyes felelősség megállapítására irányul. l) Teljességi nyilatkozat: az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről szóló nyilatkozat (4. melléklet). m) Témaellenőrzés: több bv. szervnél végrehajtott ellenőrzés, mely azonos tartalmú szakmai feladat vizsgálatára irányul, és amelynek célja általánosítható következtetések levonása és ennek megfelelő intézkedések megtétele. n) Utóellenőrzés: valamely korábban végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata. o) Vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban vagy munkakörben teljesít szolgálatot, amelyben feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére az alárendelt állomány munkájának irányításáért felelős, ellenőrzésére jogosult és kötelezett. 4. Az ellenőrzés alapelvei a) Törvényesség, szakszerűség: bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a  vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök vagy más belső szabályozók figyelembevételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető. b) Tervszerűség: az  ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a  különböző időszaki munka- és ellenőrzési tervekkel, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival. c) Objektivitás: az ellenőrzésnek a valós tények megállapítására és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések levonására kell irányulnia. d) Hitelesség: az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki követelmények szerint, tárgyszerűen, a vonatkozó előírásokkal összevetve, a valóságnak megfelelően kell dokumentálni. e) Együttműködés: valamennyi ellenőrzés során az ellenőrzés céljának elérése érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással. f ) Célszerűség: az  ellenőrzést úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az  csak a  feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a tárgyának megfelelő módszerek alkalmazásával kerüljön végrehajtásra, olyan módon, hogy az  ne akadályozza az  ellenőrzött személyt a  halaszthatatlan szolgálati feladatok végrehajtásában, illetve ne okozzon fennakadást a bv. szerv rendeltetésszerű működésében. 5. A büntetés-végrehajtás szakmai ellenőrzési rendszere magában foglalja: a) a BvOP-nak a  bv. szervek jelen utasításban meghatározott szempontok szerinti tevékenységére irányuló szakmai ellenőrzéseit, b) a bv. szervekben folyó szakmai belső ellenőrzéseket, c) a vezetői ellenőrzéseket. 5.1 Szakmai ellenőrzési szervezetek: a) a BvOP szervezeti és működési szabályzatában megnevezett, szakmai feladatok irányítását, felügyeletét és ellenőrzését végző szervezeti egységek, illetve személyek (a továbbiakban: szakmai ellenőrzési szervezet), b) a bv. szerveknél a parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató, ügyvezető igazgató (a továbbiakban: parancsnok) által kijelölt, szakmai belső ellenőrzést végző szervezeti egység, illetőleg személy. 5.2 A szakmai ellenőrzési szervezet felügyeletét, irányítását: a) a BvOP-n a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok), b) bv. szerveknél a parancsnok látja el. 5.3 A szakmai ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző szervezet jogállását, feladatait a BvOP és a bv. szervek szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák. Az  ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat munkaköri leírásban rögzíteni kell. 6. A szakmai ellenőrzés módszerei, munkaszakaszai 6.1 Általánosan alkalmazható ellenőrzési módszerek: a) helyszíni ellenőrzés, b) személyes meghallgatás, c) beszámoltatás, d) iratok, okmányok, nyilvántartások, belső szabályozók, szerződések, együttműködési megállapodások ellenőrzés helyére történő bekérése, tanulmányozása, e) egyéb adat- és információkérés, f ) a közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (pl. szemle, riadó- vagy együttműködési gyakorlat, rovancsolás), g) a jelentési és adatszolgáltatási rendszer alapján a bv. szervek által írásban megküldött adatok, jelentések és emlékeztetők, az előzőleg lefolytatott ellenőrzésekről szóló jelentések elemzése, h) statisztikai adatok értékelése, i) elektronikus úton történő ellenőrzés, j) az ellenőrzés céljának és tárgyának megfelelő egyéb módszer. 6.2 Az ellenőrzött bv. szervtől kizárólag olyan, a működési körébe tartozó és jogszerűen kezelt adat, irat és információ kérhető, amellyel csak a  bv. szerv rendelkezik. Az  adatbekérés esetén a  kapott információk hitelességét szúrópróbaszerűen – az érdemi értékeléshez szükséges mértékben – vizsgálni kell. 6.3 Az ellenőrzés során alkalmazott módszereket az ellenőrnek a célnak és feladatoknak megfelelően kell megválasztania. 7. Az ellenőrzés munkaszakaszai: a) az ellenőrzés tervezése, b) az ellenőrzés elrendelése, c) felkészülés az ellenőrzésre, d) az ellenőrzés végrehajtása, e) az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása, f ) az ellenőrzés megállapításai alapján indokolt intézkedések megtétele, g) az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása, h) a meghatározott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, utóellenőrzés. II. Fejezet Az ellenőrzésben részt vevőkre vonatkozó szabályok 8. Az ellenőrként eljáró személynek a következő szakmai követelményeknek kell megfelelnie: a) a hatályos jogszabályokban és belső szabályozókban foglalt képesítési követelmények teljesítése; b) az ellenőrzött speciális tevékenységet érintő jogszabályok és belső szabályozók ismerete, szakmai gyakorlat; c) a büntetés-végrehajtás területén szerzett legalább három év gyakorlat és kiemelkedő jártasság, mely alól az országos parancsnok speciális esetben felmentést adhat. 9. Az  országos parancsnok az  ellenőrzésbe szolgálati érdekből a  bv. szerveknél állományban lévő bármely hivatásos állományú személyt vagy közalkalmazottat bevonhat. 10. Összeférhetetlenség miatt az ellenőrzésben nem vehet részt az a személy, aki: a) az ellenőrzött bv. szerv parancsnokának vagy az  ellenőrzés alá vont személynek a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa, b) az ellenőrzés megkezdését megelőző 2 évben az ellenőrzött bv. szerv dolgozója volt, c) az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akinek jogaira és kötelezettségeire annak eredménye kihatással lehet, d) akitől elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása bármely egyéb okból nem várható. 11. Az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok: a) A BvOP szakmai ellenőrzési szervezetei részéről ellenőrzést végző az  önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a  közvetlen elöljárójának haladéktalanul írásban jelenti, aki azt állásfoglalásával együtt soron kívül megküldi az  ellenőrzés vezetőjének. Ha a  szakmai ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője észleli a  beosztott ellenőrrel vagy önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, azt az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul írásban köteles jelenteni. b) Az összeférhetetlenség megállapítását az ellenőrzött személy – a szolgálati út betartásával – vagy az ellenőrzött bv. szerv parancsnoka köteles haladéktalanul, írásban kezdeményezni az ellenőrzés vezetőjénél. c) Az ellenőrzés vezetője azt az ellenőrt, akivel szemben megállapítja az összeférhetetlenséget, az ellenőrzésből kizárja. Az ellenőrzés során a kizárt ellenőr által tett megállapítások nem használhatók fel. d) Az összeférhetetlenséget, az  összeférhetetlenség hiányát, illetve az  ellenőr kizárását az  ellenőrzés vezetője a tudomására jutástól számított legfeljebb három munkanapon belül írásban állapítja meg. e) Bv. szervek tekintetében a  szakmai belső ellenőrzést végző szervezeti egység, illetőleg személy összeférhetetlenségének felmerülése esetén a  bv. szerv parancsnoka a  fenti szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el. f ) A kizárási ok bejelentésének elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, illetve a nyilvánvalóan alaptalan kizárási ok bejelentéséért a mulasztót, illetve az alaptalan bejelentőt fegyelmi, kártérítési felelősség terheli. g) Ha az ellenőrzést végző az összeférhetetlenséget maga jelentette be, annak elbírálásáig az ellenőrzésben nem vehet részt, amennyiben azt más személy jelezte, az erről szóló döntésig az ellenőrzést megkezdheti, illetve folytathatja. h) Az ellenőr helyettesítéséről a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője gondoskodik. 12. Jogok és kötelességek 12.1 Az ellenőr jogosult: a) az ellenőrzött bv. szerv helyiségeibe – a vonatkozó előírások betartásával – belépni, az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv területén szabadon mozogni, b) a személyes adatok védelmére, az  adatbiztonságra és a  minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett az  ellenőrzött bv. szerv dolgozójához kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni, c) a személyes adatok védelmére, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett bármely, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mav. törvény) hatálya alá nem tartozó iratba, nyilvántartásba betekinteni, a bv. szerv parancsnoka (távolléte esetén a helyettesítéssel megbízott személy) tájékoztatásával dokumentumot, bizonyításhoz szükséges egyéb dolgot átvételi elismervény ellenében átvenni, d) ha súlyos szabálytalanság történt és az  irat meghamisítása vagy eltüntetése a  tények bizonyítását megakadályozná, a  Mav. törvény hatálya alá nem tartozó dokumentum eredeti példányát magához venni, annak másolatát az eredeti helyett a bv. szervnél hagyni és az átvételt elismervénnyel dokumentálni, e) minősített irathoz az ellenőrzéshez szükséges mértékben – a Mav. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott eljárási szabályok szerint – hozzáférni, f ) az ellenőrzés alá vont részére a fenti jogosultságok érvényesítése kapcsán utasítást adni. 12.2 Az ellenőr köteles: a) az összeférhetetlenségi ok felmerülését haladéktalanul jelenteni, b) munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, belső szabályozókban, az ellenőrzési programban foglaltakat maradéktalanul betartani, c) az ellenőrzésre felkészülni, a  vonatkozó jogszabályokat és belső szabályozókat tanulmányozni, a  szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni, d) az ellenőrzött bv. szervnél érvényesülő biztonsági szabályoknak eleget tenni, e) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött bv. szerv parancsnokát tájékoztatni és ellenőrzési programját (nyílt parancsot) bemutatni, f ) a megalapozott vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, g) az ellenőrzés alatt megismert minősített adatot és magántitkot megőrizni, az adatbiztonságra és az informatikai biztonságra vonatkozó szabályokat betartani, h) ha az  ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítására alapot adó súlyos mulasztás megalapozott gyanúja merül fel, a III. Fejezetben foglaltak szerint eljárni, i) az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az  ellenőrzött bv. szerv parancsnokával, valamint a vonatkozó részek tekintetében az ellenőrzött szakterület vezetőjével megismertetni, j) az ellenőrzés megállapításait a  vonatkozó előírásokkal összevetve tárgyszerűen, a  valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni, k) az átvett eredeti dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni. 12.3 Az ellenőrzés vezetője a 12.1 pontban foglaltakon túl jogosult: a) az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt célhoz rendelten parancsot, utasítást adni, b) az ellenőrzésbe beosztottak felkészülését ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy az ellenőrzés az előírásoknak megfelelően zajlik-e. 12.4 Az ellenőrzés vezetője a 12.2 pontban foglaltakon túl köteles: a) az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatni az  ellenőrzött szerv vezetőjét az  ellenőrzés megkezdéséről, tárgyáról, b) ismertetni a szerv vezetőjével az ellenőrzés közben észlelt, azonnali intézkedést igénylő hiányosságokat, c) gondoskodni az ellenőrzésről összeállított érdemi jelentés határidőre történő elkészítéséről. 12.5 Az ellenőrzött jogosult: a) jelezni mindazokat az  információkat, amelyek az  ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, illetve mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják, b) az ellenőrzéssel kapcsolatban észrevételt tenni, ennek dokumentálását kérni, illetve kérdéseire választ kapni, c) az ellenőrzésnek a tevékenységére vonatkozó megállapításait megismerni, d) amennyiben összeférhetetlenség fennállását észleli, annak megállapítását és az  ellenőr kizárását kezdeményezni. 12.6 Az ellenőrzött köteles: a) az ellenőr személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a  – vezetői ellenőrzés esetét kivéve – szolgálati igazolvány és ellenőrzési program, nyílt parancs, illetve megbízólevél felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni, b) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az  ellenőrnek az  ellenőrzés célhoz kötötten adott parancsának, utasításának eleget tenni, c) lehetővé tenni az ellenőrzést végzőnek a bv. szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe történő belépését, d) az ellenőr részére – szóban vagy írásban – a  kért tájékoztatást megadni, a  kért adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az  iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot átvételi elismervény ellenében átadni, e) az ellenőr kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni, f ) amennyiben az  ellenőrzés jellege azt indokolja, halaszthatatlan szolgálati kötelezettség esetét kivéve, az ellenőrzés befejezéséig a helyszínen tartózkodni. 12.7 Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult: a) tájékoztatást kapni az  általa vezetett szerv ellenőrzéséről, megismerni az  ellenőrzési programot és egyéb ellenőrzési dokumentumokat, b) a belépést, a  területen történő mozgást – az  ellenőr életének, testi épségének, egészségének, valamint a  vagyonvédelem érdekében – a  vonatkozó előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni, e korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának, c) az ellenőrzés megállapításait folyamatosan, majd az  ellenőrzésről szóló írásos jelentést megismerni, azokra észrevételeket tenni, az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni. 12.8 Az ellenőrzött szerv vezetője köteles: a) a tervezett ellenőrzésre felkészülni, illetve az általa vezetett szervezetet felkészíteni, b) az ellenőrzéssel érintett alárendeltjeit tájékoztatni az ellenőrzésről, annak várható időtartamáról, c) biztosítani a feltételeket az ellenőrzés zavartalan lefolytatásához, d) a feltárt hiányosságok megszüntetésére minden esetben intézkedni, a személyi felelősséggel érintettek körét vizsgálni, az  ütemezhető feladatok végrehajtására intézkedési tervet készíteni, azt felterjeszteni, az  abban foglaltakat határidőre végrehajtani és erről jelentést tenni, e) a hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezése esetén azt elrendelni, lefolytatni, eredményéről az ellenőrzés elrendelőjét írásban tájékoztatni. III. Fejezet A BvOP által végzett ellenőrzések 13. A BvOP köteles gondoskodni a bv. szervek szakmai tevékenységének rendszeres ellenőrzéséről. 14. A BvOP által végzett szakmai ellenőrzéseknek ki kell terjednie 14.1 a bv. intézetek szolgálati feladataival, így különösen: a) a bv. intézetek vezetésével és irányításával, b) a személyi állomány elhelyezésével, személyzeti, szociális és egészségügyi ellátásával, c) a fogvatartás biztonságával, d) a fogvatartottak nevelésével, szállításával, nyilvántartásával, foglalkoztatásával, elhelyezésével, élelmezésével, ruházati, valamint egészségügyi ellátásával, e) a bv. intézetek költségvetési gazdálkodásával, pénzkezelésével, számviteli tevékenységével, f ) a bv. intézetek honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatai teljesítésével, g) a bv. intézetek üzemeltetésével, valamint h) az informatikával, a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a környezetvédelemmel és az energiagazdálkodással, 14.2 a gazdasági társaságok vonatkozásában: a) a gazdasági társaság és a bv. intézet közötti együttműködési megállapodásban foglaltak érvényesülésével, b) a fogvatartottak foglalkoztatásával kapcsolatos biztonsági, munkavédelmi szabályok betartásával, c) a védelmi felkészülési tevékenységgel, d) az európai uniós, illetve nemzeti pályázati lehetőségek kihasználásával, e) az 5. mellékletben külön a gazdasági társaságokra is megjelölt szempontokkal összefüggő tevékenységekre. 15. A bv. szerveknek a 14. pontban meghatározott tevékenységére irányuló szakmai ellenőrzési kötelezettségét a BvOP a) vezetői ellenőrzésekkel, valamint b) a szakmai ellenőrzési szervezetei által végzett ellenőrzések útján teljesíti. 1. Vezetői ellenőrzések 16. A bv. szervek vezetői ellenőrzését az országos parancsnok és helyettesei végzik. 17. A vezetői ellenőrzés eszközei különösen: a) a bv. szervek helyszíni ellenőrzése, b) a bv. szervek parancsnokainak rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok teljesítéséről, c) ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése, az ellenőrzési tapasztalatok értékelése, d) a jogszabályok, belső szabályozók, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai és más információk, statisztikai és egyéb adatok elemzése, e) írásos parancsnoki jelentések bekérése, értékelése. 2. A BvOP szakmai ellenőrzési szervezetei által végzett ellenőrzések 18. Az BvOP szakmai ellenőrzési szervezetei által végzett ellenőrzés: a) átfogó, b) téma-, c) cél-, d) mobil és e) utóellenőrzés lehet. 19. Az ellenőrzések megszervezéséért és végrehajtásáért a szakmai ellenőrzési szervezetek vezetői felelősek, akik személy szerint is kötelesek ellenőrzéseket végezni. 3. Az ellenőrzések tervezése 20. A BvOP ellenőrzési szervei által tervezett ellenőrzések éves ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre. Az éves tervet az Ellenőrzési és Fegyelmi Ügyek Főosztályának (a továbbiakban: EFÜF) vezetője készíti el, és az országos parancsnok hagyja jóvá. A tervtől való eltérés engedélyezése, illetve a terven kívüli ellenőrzés elrendelése az országos parancsnok hatásköre, azt a téma- és célellenőrzések, továbbá az ezekkel kapcsolatos utóellenőrzések vonatkozásában a szakmai ellenőrzési szervezetet felügyelő országos parancsnokhelyettesre ruházhatja. 21. A BvOP éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell: a) az ellenőrzés típusát, b) az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezetet, c) az ellenőrzött bv. szervet, d) az ellenőrzés témáját, e) az ellenőrzés tervezett időpontját, f ) a végrehajtásért felelős nevét, g) átfogó ellenőrzés esetén az ellenőrzés felügyeletével és vezetésével megbízott személyt. 22. Az EFÜF vezetője az  éves ellenőrzési tervet a  szakmai ellenőrzési szervezet és a  bv. szervek parancsnokai részére megküldi. 23. A terven kívüli ellenőrzéseket az  EFÜF koordinálja, a  szakmai ellenőrzési szervezet vezetője az  elrendelésről a  jóváhagyást követően haladéktalanul köteles írásban, szükség esetén rövid úton (távbeszélőn vagy elektronikus levélben) tájékoztatni az EFÜF vezetőjét. 24. A terven kívüli ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább 1 munkanappal korábban, szóban vagy írásban be kell jelenteni az érintett bv. szerv vezetőjének. A bejelentés az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjének a  kötelessége. Az  előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az  ellenőrzés célja csak a  váratlan megjelenéssel biztosítható. A bejelentés mellőzéséről az országos parancsnok, illetőleg helyettesei rendelkezhetnek. 4. Az ellenőrzések végrehajtása, írásba foglalása 25. A bv. szervnél előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, ellenőrzési program, ellenőrzési időpont és szakterületi illetékesség megkötése nélkül szakmai ellenőrzést a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) vezetői, b) az országos parancsnok és helyettesei végezhetnek. 26. A BvOP Biztonsági Főosztályának vezetője és helyettese a  biztonsággal összefüggő tevékenységek ellenőrzésére jogosult ellenőrzési program és időkorlátozás nélkül. 27. A 25. és 26.  pontokban felsoroltakon kívüli személy bv. szervnél csak ellenőrzési program, nyílt parancs vagy megbízólevél birtokában hajthat végre ellenőrzést. Halasztást nem tűrő, azonnali végrehajtást igénylő ellenőrzés esetén az  ellenőrzési program készítése, nyílt parancs vagy megbízólevél kiadása az  országos parancsnok vagy helyettesei engedélyével mellőzhető. 28. Az ellenőrzési programot a végrehajtásért felelős szakmai ellenőrzési szervezet készíti el, és a szakterületet felügyelő vezető hagyja jóvá, annak egy példányát a jóváhagyást követően el kell juttatni az EFÜF vezetőjének. Az ellenőrzési programot az ellenőrnek a továbbiakban utasításként kell kezelnie, a programtól eltérni csak a jóváhagyó engedélyével lehet. 29. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell: a) a jogszabályi felhatalmazást, b) az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezet megnevezését, c) az ellenőrzés alá vont bv. szerv megnevezését, d) az ellenőrzés típusát, e) az ellenőrzés feladatát, f ) az ellenőrzés célját, g) az ellenőrzés szempontjait, h) az ellenőrzött időszakot, i) a helyszíni ellenőrzés időpontját, j) az ellenőr(ök), valamint csoport esetén a vezető nevét, k) a jelentés, illetőleg az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét, l) a kiállítás keltét, m) a készítő és a jóváhagyásra jogosult aláírását. 30. Nyílt parancsban kell elrendelni az  ellenőrzést, ha a  hivatásos jogviszonyban álló ellenőrnek az  adott szakterület ellenőrzésére nincs általános jogosultsága. Nyílt parancs aláírására az országos parancsnok és helyettesei jogosultak. 31. A helyszíni ellenőrzést követően az  ellenőr (több személy esetén az  ellenőrzést végző csoport vezetője) köteles az  ellenőrzés tényét és a  fontosabb megállapításokat a  bv. szerv szerinti ellenőrzési naplójában (6.  melléklet) rögzíteni, a bejegyzés eredeti példányát magához venni és azt a szolgálati helyén töltött első munkanapon szolgálati elöljárójának bemutatni. Az ellenőrzési naplóból kiemelt eredeti példányt az ellenőrzésről készített jelentéshez kell csatolni és az EFÜF vezetőjének megküldeni. Átfogó ellenőrzés esetén a megállapításokat az ellenőrzési naplóban külön rögzíteni nem kell. 32. Az ellenőrzési megállapításokról az ellenőrnek írásos jelentést kell készítenie, ez irányú kötelezettségének teljesítése alól nem mentesíti az ellenőrzési naplóba történő beírás. A megállapítások írásba foglalásának formái: a) ellenőrzési részjelentés, ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló jelentés, b) ellenőrzési jegyzőkönyv. 33. Ha az ellenőrzés több szakmai ellenőrzési szervezet bevonásával folyik, minden szakterület egy részjelentést készít, az ezeket összesítő egy jelentésbe foglalásért az ellenőrzési programban kijelölt vezető felelős. A jelentésben szereplő megállapítások megalapozottságáért és a levont következtetésekért az ellenőrzést végző a felelős. 34. Az ellenőrzési részjelentést, illetőleg az ellenőrzési jelentést és az összefoglaló jelentést az ellenőrzési programban egyedileg meghatározott időpontra kell elkészíteni. A jelentések elkészítésének határidejét az ellenőrzési programot jóváhagyó módosíthatja. 35. Az ellenőrzési részjelentés, ellenőrzési jelentés, illetve az  összefoglaló jelentés (a továbbiakban együtt: ellenőrzési jelentés) tartalmazza: a) az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet(ek) nevét, b) az ellenőrzött bv. szerv megnevezését, c) az ellenőrzés célját, feladatait, d) az ellenőrzés típusát, e) az ellenőrzött időszakot, f ) az ellenőrzés kezdetének és befejezésének időpontját, g) az ellenőrzést végző(k), illetve az ellenőrzés vezetőjének nevét, h) az ellenőrzési megállapításokat és következtetéseket az ellenőrzési program pontjainak megfelelő sorrendben, i) az összefoglaló értékelést, a jellemző tendenciákat és a megállapításból fakadó javaslatokat, j) a jelentés készítésének dátumát és az ellenőr(ök), illetve az ellenőrzés vezetőjének, valamint k) a jelentés jóváhagyójának aláírását, a jóváhagyás dátumát. 36. Az ellenőrzési jelentésben: a) a megállapításokat, az  eredményeket és a  hiányosságokat, valamint az  ebből fakadó következtetéseket lényegre törően kell bemutatni, b) ha a  megállapítások, következtetések alátámasztását, jellemzését szolgáló konkrét példák nagy száma miatt azok teljes körű ismertetése túlságosan terjedelmessé tenné a  jelentést, akkor ezeket a „hibajegyzék” elnevezésű mellékletben kell rögzíteni, c) jogsértés megállapítása esetén meg kell jelölni azokat a  jogszabályokat, egyéb szabályzatokat, amelyek előírásait megsértették. 37. Az ellenőrzési jelentés részét képezi a  35. és 36.  pontokban foglaltakon túl a  megismerési záradék. A  záradékot az  ellenőrzött bv. szerv a  jelentés kézhezvételét követő 3 napon belül küldi meg a  szakmai ellenőrzési szervezet vezetője felé, a jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos érdemi észrevételeket ezt követően 8 napon belül írásban teheti meg. 38. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról, a  jelentés jóváhagyásáról a  szakmai ellenőrzési szervezetet felügyelő vezető dönt az  ellenőrzött bv. szerv parancsnokával tartott megbeszélés során. A  megbeszélésen az érintett bv. szerv parancsnokán kívül az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet vezetője és a vitatott megállapítást tevő ellenőr vesz részt. A  megbeszélésről írásos emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a vitatott megállapítások elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntést, az ellenőrzött bv. szerv parancsnoka által megteendő intézkedéseket, valamint azok megtételéről szóló esetleges jelentési kötelezettség teljesítésének határidejét. A megbeszélésről készült emlékeztetőt az ellenőrzési jelentéshez kell csatolni. 39. Ha a megbeszélés nem vezet eredményre, az EFÜF kezdeményez újabb egyeztetést a felek között. 5. Eljárás büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény észlelése esetén 40. Ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény gyanúja merül fel, az ellenőr köteles arról szabálytalansági jegyzőkönyvet felvenni, valamint soron kívül értesíteni az ellenőrzött bv. szerv parancsnokát és az ellenőrzés vezetőjét. 41. A szabálytalansági jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, amelyhez csatolni kell a megállapításokat alátámasztó adathordozókat. 42. A szabálytalansági jegyzőkönyvnek (7. melléklet) tartalmaznia kell: a) az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezet és az ellenőrzött bv. szerv megnevezését, b) a szabálytalansági jegyzőkönyv készítésének pontos helyét és idejét, c) az ellenőrzés tárgyát, d) a szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény tényét (utalva a  megállapításokat alátámasztó okmányokra, tárgyakra, eszközökre, anyagokra, megjelölve a megsértett jogszabályi előírásokat), a mellékleteként csatolt adathordozók megnevezését, e) a szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény feltételezett okát, lehetséges kihatását, kockázatát, f ) a szabálytalansági jegyzőkönyv megállapítását tevő ellenőr nevét, beosztását és aláírását, g) a cselekmény észlelésekor jelen lévők nevét, beosztását, aláírását. 43. A szabálytalansági jegyzőkönyv egy példányát az átvétel aláírással történő igazolása mellett át kell adni az ellenőrzött bv. szerv parancsnokának, aki köteles intézkedni a feljelentés megtételére, illetve a saját hatáskörbe tartozó eljárás megindítására és arról tájékoztatja a szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjét. 44. Az ellenőr a szabálytalansági jegyzőkönyv másik eredeti példányát az ellenőrzési részjelentéshez csatolja, valamint annak felvételét az összefoglaló jelentésben szerepelteti. 6. Az ellenőrzések hasznosítása 45. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása magában foglalja az ellenőrzött bv. szervnél az ellenőrzési megállapítások és javaslatok alapján a szabályszerű működéshez, a munkavégzés színvonalának javításához szükséges intézkedések kezdeményezését, ezeknek végrehajtását a bv. szerv parancsnoka által, valamint a megállapítások statisztikai vagy egyéb célra történő feldolgozását, értékelését, oktatási vagy továbbképzési célú felhasználását. 46. A szakmai ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáról és a  megállapítások, javaslatok alapján szükséges intézkedésekről az országos parancsnok, illetve helyettesei döntenek. 47. Ha az ellenőrzés hiányosságot nem állapított meg, a tapasztalatok hasznosítása az érintett bv. szerv parancsnokának küldött átirat keretében történik. 48. Ha az ellenőrzés által feltárt hiányosságokat a bv. szerv parancsnoka nem vitatja és ezekkel kapcsolatban személyi felelősség sem merült fel, az  országos parancsnok vagy helyettesei a  szükséges intézkedések saját hatáskörben történő megtételére és határidő megjelölésével írásbeli jelentéstételre utasítják a bv. szerv parancsnokát. 49. Az ellenőrzött bv. szerv parancsnoka a 48. pontban foglalt esetben az ellenőrzési megállapítások és javaslatok alapján intézkedési tervet készít, amely tartalmazza: a) a szükséges intézkedéseket, b) az intézkedések módját, c) az intézkedések végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását, d) az intézkedés végrehajtásának határidejét, e) az intézkedések végrehajtásáról szóló jelentés előkészítéséért felelős nevét, beosztását. 50. Az ellenőrzés alapján tett intézkedéseket a szakmai ellenőrzési szervezet megvizsgálja. A vizsgálat történhet: a) az ellenőrzött bv. szerv által megtett intézkedésekről szóló jelentés elemzésével, értékelésével, b) a következő ellenőrzés alkalmával, c) utóellenőrzés megtartásával. 51. Ha a szakmai ellenőrzési szervezet a bv. szerv által megtett intézkedésekről szóló jelentés elemzése, értékelése során megállapítja, hogy azok eredményessége kétséges, új intézkedési terv kiadását kezdeményezi. 52. Az ellenőrzések adatai a szolgálati tevékenység színvonalának továbbfejlesztése vagy az egységes gyakorlat kialakítása érdekében, az  adat és minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett, személyazonosításra alkalmatlan módon, tanulmányok, értékelő jelentések, módszertani útmutatók készítésére, illetve statisztikai célra, valamint parancsnoki értekezleteken és szakmai továbbképzéseken felhasználhatóak. 7. Az ellenőrzések nyilvántartása, adatszolgáltatási kötelezettség 53. A BvOP által végrehajtott szakmai ellenőrzés során keletkezett ellenőrzési dokumentum két példányát – a jelentés jóváhagyását követő munkanapon – a  szakmai ellenőrzési szervezetek vezetői kötelesek megküldeni az  EFÜF vezetőjének nyilvántartásba vétel, központi ellenőrzési archívumba helyezés, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes belügyi szervek jelentési rendjéről és egyes koordinációs feladatokról szóló 9/2011. (IV. 15.) BM utasításban foglalt jelentéstétel céljából. 8. Átfogó ellenőrzésre vonatkozó külön szabályok 54. Az átfogó ellenőrzés feladata, hogy folyamatában értékelje a bv. szervnél végzett szakmai munkát és a megállapítások alapján tegyen javaslatot a tevékenység javításához, fejlesztéséhez szükséges központi és helyi vezetői intézkedések megtételére. 55. Az átfogó ellenőrzés során – szakmai területenként – összefoglaló értékelést kell adni: a) a rendeltetésszerű működéssel kapcsolatos szakmai feladatok teljesítéséről; b) a működés törvényességéről, a jogszabályok és belső szabályozók hatályosulásáról; c) a tevékenységben jelentkező kedvező és kedvezőtlen tendenciákról, a helyzet kezelésére tett intézkedésekről; d) a helyi szabályozottságról, az információs rendszer működéséről; e) a munkavégzés személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek alakulásáról; f ) a személyzet helyzetében, felkészültségében bekövetkezett változásokról; g) a vezetői-irányítói tevékenység folyamatáról, a működési alapdokumentumok teljességéről és naprakészségéről; h) a külső szervekkel való együttműködés alakulásáról. 56. A folyamat értékelésekor kiemelten kell figyelembe venni a BM, a hatóságok, a  felügyeleti szervek és a BvOP által az értékelt időszakban végzett ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait és megállapításait, a munkavégzésről készült éves jelentésben leírtakat, továbbá az irányítás és a felügyelet során szerzett egyéb információkat. 57. Átfogó ellenőrzést a bv. szerveknél szükség szerint, de legalább ötévenként kell tartani, melynek során az ellenőrzés alá vont bv. intézet mellett működő gazdasági társaság, illetve az  ott működő fióktelep tevékenységét is a  jelen fejezetben meghatározottak szerint vizsgálni és értékelni kell. 58. Az átfogó ellenőrzés szempontrendszerét az 5. melléklet tartalmazza. 59. Az átfogó ellenőrzést az  országos parancsnok felügyeli, az  EFÜF vezetője koordinálja és vezeti. Az  ellenőrzés programját az  EFÜF vezetője készíti el, és az  országos parancsnok hagyja jóvá. Átfogó ellenőrzés vezetőjének az országos parancsnok más személyt is kijelölhet. 60. Az átfogó ellenőrzést az  országos parancsnok – vagy az  általa megbízott személy – nyitja meg a  bv. szervnél az ellenőrzött szakterületek felelős vezetői részvételével tartott értekezleten. 61. Az átfogó ellenőrzést a  szakmai ellenőrzési szervezetek az  ellenőrzési program alapján önállóan hajtják végre. Az  ellenőr (több személy esetén a  kijelölt csoportvezető) a  helyszíni ellenőrzés befejezésekor – az  ellenőrzött szakterület vezetőjének, illetve a  szakfeladat végrehajtásával egyedileg megbízott munkatárs jelenlétében – a lényeges megállapításokról tájékoztatja a bv. szerv parancsnokát. 62. Az átfogó ellenőrzésről készült összefoglaló jelentés elkészítéséről az  EFÜF vezetője gondoskodik. Az  országos parancsnok dönt az  összefoglaló jelentés, a  felszínre került hiányosságok megszüntetésére tett parancsnoki intézkedéseket és azok hatásait tartalmazó jelentés, illetve a még hátralévő feladatok megvalósításának ütemezésére vonatkozó intézkedési terv jóváhagyásáról, az  utóellenőrzés szükségességéről, valamint az  országos parancsnoki hatáskörbe tartozó intézkedések meghozataláról. 63. Az ellenőrzés vezetője – az országos parancsnok által történő jóváhagyást követően – gondoskodik a jelentésnek és az intézkedési tervnek a bv. szervhez történő megküldéséről. 64. Az átfogó ellenőrzés legfontosabb megállapításait a bv. szervnél vezetői értekezleten kell ismertetni. Az értekezletre berendeltek körét – az  átfogó ellenőrzés megállapításainak függvényében – az  országos parancsnok egyedileg határozza meg. Az  értekezletet az  országos parancsnok vagy az  általa megbízott személy tartja, amely egyben az átfogó ellenőrzés lezárását jelenti. 65. A bv. szerv parancsnoka az  intézkedési terv jóváhagyását követő hat hónap elteltével a  feladatok végrehajtásáról írásos jelentésben számol be az országos parancsnoknak. 9. Az utóellenőrzés 66. Utóellenőrzés kötelezően végrehajtandó, ha a  hiányosságok megszüntetéséről a  bv. szerv vezetője nem tesz határidőre jelentést, vagy a jelentés, illetve egyéb információk alapján megállapítható, hogy a szükséges intézkedések elmaradtak, illetve azok nem vezettek eredményre. A vezető személyes felelősségét ilyen esetekben vizsgálni kell. Az  ellenőrzés elrendelésére, írásba foglalására és megismerési záradékkal való ellátására az  általános szabályok irányadók. 10. A mobil ellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok 67. Az ellenőrzések elrendelésére az országos parancsnok jogosult, azok végrehajtását az EFÜF szervezi és koordinálja. A  mobil ellenőrzések végrehajtása az  országos parancsnok által jóváhagyott és az  általa meghatározott időszakra kiterjedő terv alapján történik. 68. Az ellenőrzést végzők jogosultságukat nyílt paranccsal vagy megbízólevéllel igazolják. 69. A mobil ellenőrzés tapasztalatainak írásban történő rögzítésére az  ellenőrök öt munkanapon belül kötelesek, az ellenőrzöttel történő megismertetésre az általános szabályok irányadóak. 70. A jelentésben az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl szerepeltetni kell: a) az ellenőrzés során az ellenőr által tett intézkedéseket, b) az ellenőrzés során keletkezett dokumentációt, c) az intézkedés megtételére szabott határidőt. 71. Az ellenőrzés alá vont bv. szerv parancsnoka az ellenőrzés következtében szükségessé vált halaszthatatlan intézkedés megtételéről soron kívül, egyéb intézkedés esetén a mobil ellenőrzésről készült jelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban jelentést tesz az országos parancsnok részére. 72. Az elvégzett ellenőrzésekről az általános szabályok szerint kell naprakész nyilvántartást vezetni és az azzal kapcsolatos jelentési kötelezettségeket teljesíteni. 11. A rendkívüli események vizsgálatára vonatkozó külön szabályok 73. Bv. szervnél bekövetkezett rendkívüli esemény esetén célellenőrzést az országos parancsnok rendelhet el. 74. A feladatellátás folyamatosságának biztosítása érdekében hivatali időn túl a  Biztonsági Főosztály, a  Fogvatartási Ügyek Főosztálya és az EFÜF állományába tartozók részvételével készenléti rendszert kell létrehozni és működtetni, az abban részt vevőket megbízólevéllel kell ellátni. A készenlétet teljesítőt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben foglalt jogosultságok illetik, illetve kötelezettségek terhelik. 75. Az érintett főosztályok vezetői havi rendszerességgel teljesítenek adatszolgáltatást, amely alapján az EFÜF vezetője havi beosztást készít és célellenőrzés elrendelése esetén a készenlétben lévő személyeket kiértesíti. 76. A célellenőrzés során a legalább két főből álló bizottság helyszíni ellenőrzés keretében tárja fel a rendkívüli esemény körülményeit. 77. A bizottsági vizsgálatnak különösen az alábbi szempontokra kell kiterjednie: 77.1 A rendkívüli esemény tényszerű vizsgálata: a) az érintett fogvatartottra vonatkozó büntetés-végrehajtási nyilvántartási adatok tisztázása, b) az esemény lefolyása, c) az érintett személyi állomány jelentéseinek tartalmi elemzése, illetve az eseményben érintett fogvatartottak jegyzőkönyvi meghallgatása, d) dokumentációk, biztonságtechnikai adatok, kamerafelvételek ellenőrzése. 77.2 A személyi állomány felelősségének vizsgálata: a) a fogvatartott ügyei intézésének szakszerűsége, b) a fogvatartottal való foglalkozások megtartása, azok dokumentálása, c) a fogvatartott elhelyezési körülményei, d) a fogvatartott tevékenységének ellenőrzése, annak dokumentálása, e) a cselekményhez használt eszköz a tartható tárgyak közé tartozott-e, f ) az esemény észlelését követő intézkedések gyorsasága, szakszerűsége. 77.3 A vezetői felelősség vizsgálata: a) a kialakított ellenőrzési rendszer hatékonysága, b) szabályozások, munkaköri leírások, őr- és szolgálati utasítások, szuicid lista és az  egyedi utasítás megléte, valamint azok tartalma, gyakorlatban történő alkalmazhatósága, az intézet, illetve a vezetők szuicid prevenciós feladatokban végrehajtott tevékenységének színvonala, a  preventív intézkedések gyakorisága, hibafeltárás esetén a tett intézkedések, c) vezetői, középvezetői szintű, illetve ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyek ellenőrzéseinek végrehajtása, dokumentáltsága, d) információk kezelése, továbbítása, a végrehajtói állomány eligazítása, e) az adott bv. szervben bekövetkezett hasonló események gyakorisága, f ) a korábbi eseményeket követően történtek-e intézkedések, azok hatékonyságának vizsgálata. 78. A vizsgálatot követően a bizottság az országos parancsnok által meghatározott határidőre részletes írásos jelentést készít a megállapításairól. 79. A bv. szerv vezetője a  vizsgálat tapasztalatairól írásban értesül, a  megállapítások közlésével egyidejűleg további intézkedések megtételére utasítható. 80. A helyi szintű vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie: a) az esemény előzményeinek, okainak, körülményeinek alapos feltárására, b) az esetleges személyi felelősség esetén a szükséges intézkedések (büntető-, fegyelmi eljárás kezdeményezése) megtételére, c) helyi szabályozások, munkaköri leírások, őr- és szolgálati utasítások felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására, d) a helyi gyakorlat felülvizsgálatára, szükség szerinti megváltoztatására, e) vezetői felelősség vizsgálatára. 81. A bv. szerv parancsnoka a  saját vizsgálatáról, a  tett intézkedésekről az  országos parancsnok által meghatározott határidőn belül és formában köteles jelentést tenni. IV. Fejezet A bv. szervek szakmai ellenőrzési rendszere 82. Az egyes bv. szervek szakmai ellenőrzési rendszere a  rendeltetéssel kapcsolatos szakmai tevékenységeiknek és működésüknek a  saját humán erőforrás igénybevételével történő, összehangolt, rendszeres szakmai ellenőrzéseit foglalja magában. A bv. szerv szakmai ellenőrzési rendszerének kidolgozásáért, szabályozásáért, működtetéséért és felügyeletéért a bv. szerv parancsnoka a felelős. 83. A szakmai ellenőrzési rendszert meghatározó szabályozónak tartalmaznia kell: a) a bevont humán erőforrás beosztásának a megnevezését, b) az ellenőrzés eszközeit, módszereit, gyakoriságát, c) az ellenőrzés tárgyköreit, d) a szakmai ellenőrzési rendszer jelentési láncolatát, e) az ellenőrzések egységes dokumentálási rendjét, f ) az ellenőrzések hasznosításának módját. 84. A bv. szervek parancsnokainak féléves ellenőrzési tervet kell készítenie, mely tartalmazza a  tervbe vett vezetői ellenőrzési feladatokat. A  parancsnok ellenőrzési tervét – a  bv. szerv munkatervével egyidejűleg – az  országos parancsnok hagyja jóvá, az egyéb helyi vezetők ellenőrzési tervének jóváhagyási gyakorlatát a parancsnok határozza meg. 85. A bv. szervek parancsnoka az ellenőrzési terv készítése során szükség szerint ütemezzen hivatali munkaidőn kívüli, illetőleg munkaszüneti vagy ünnepnapra eső, továbbá éjszakai ellenőrzést, egyéb helyi vezető az  ellenőrzési terv összeállításakor indokolt gyakorisággal határozzon meg hivatali munkaidőn kívüli, munkaszüneti vagy ünnepnapra eső, illetőleg éjszakai ellenőrzést. 86. A hivatali munkaidőn kívüli, illetőleg a munkaszüneti, ünnepnapon és éjszaka történt vezetői ellenőrzésre fordított időt – a túlszolgálattal kapcsolatos előírások figyelembevételével – szabadidő megváltással kell kompenzálni. 87. A vezetőknek a  szakmai ellenőrzések tapasztalatait minden esetben írásban kell rögzíteni, melynek formája lehet a  bv. szerv parancsnoka által végzett ellenőrzés esetén ellenőrzési naplóba tett bejegyzés, írásos feljegyzés vagy beszámoltatásról készített emlékeztető. Az  egyéb helyi vezetők megállapításaikat a  bv. szerv parancsnokának rendelkezése alapján ellenőrzési naplóban, írásos jelentésben, illetve alárendeltjeik vonatkozásában beszámoltatásról készített emlékeztetőben rögzíthetik. 88. Ellenőrzési naplót szakterületenként kell vezetni, az egyéb, ellenőrzésekről készített iratokat a hatályos iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell kezelni. Minden esetben gondoskodni kell a megállapítások érintettek általi, írásban dokumentált tudomásulvételéről. 89. Az éves önértékelő jelentés részeként a bv. szerv a szakmai ellenőrzési rendszer működéséről is röviden beszámol, amelynek tartalmaznia kell: a) a szakmai belső ellenőrzési rendszer működésének értékelését, a rendszerben bekövetkezett változásokat, b) az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket, c) a megállapítások hasznosítására tett intézkedéseket, d) az ellenőrzési megállapítás alapján kezdeményezett büntető-, szabálysértési, fegyelmi és kártérítési eljárások számát. 90. A külső ellenőrzésnek minősülő esetekről a bv. szerv negyedévente köteles adatot szolgáltatni az EFÜF részére. V. Fejezet Záró rendelkezések 91. Ez az utasítás 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. 92. Hatályát veszti a  büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzésének szabályairól szóló 1-1/91/2004. (IK Bv Mell.11.) OP intézkedés. 93. Az utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzéseket az  azok megkezdésekor hatályban lévő szabályok alapján kell lefolytatni és lezárni. 94. Az utasítás közzétételét követő 30 napon belül a bv. szerv parancsnoka köteles felülvizsgálni a bv. szervben folyó szakmai belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Csóti András bv. vezérőrnagy s. k., országos parancsnok