79/2014. (III. 14.) Korm. rendelete az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről

79/2014. (III. 14.) Korm. rendelete az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről. A Kormány a  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 30. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEjEzEt A rEndELEt HAtáLyA 1. § E  rendelet hatálya a  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) hatálya alá tartozó ÁÉKBV-alapkezelőre terjed ki. II. FEjEzEt ÉrtELmEző rEndELKEzÉsEK 2. § E rendelet alkalmazásában 1. kockáztatott érték módszer: a  piaci kockázatok mérésének olyan módszere, amely adott valószínűségi szinten (konfidencia) és időintervallumban határozza meg egy portfólió piaci értékének várható maximális veszteségét; 2. likviditási kockázat: annak a  kockázata, hogy a  kollektív befektetési forma portfóliójának valamely pozíciója nem adható el, számolható fel vagy zárható le korlátozott költséggel megfelelően rövid időhatáron belül, és ezáltal sérül a  nyílt végű kollektív befektetési forma futamidejére előírt folyamatos forgalmazás követelménye; 3. működési kockázat: a  kollektív befektetési formát érő olyan veszteség kockázata – ideértve a  jogi és dokumentációs kockázatokat és a kollektív befektetési forma nevében működtetett kereskedési, elszámolási és értékelési eljárásokból származó kockázatokat – , amely a  nem megfelelő belső folyamatokból, illetve az  ÁÉKBV-alapkezelőnek az  emberi erőforrásokkal és a  rendszerekkel kapcsolatos hibáiból ered, vagy azt külső események okozzák; 4. partnerkockázat: a  kollektív befektetési formát érő olyan veszteség kockázata, amely abból ered, hogy az  ügyletben részt vevő másik fél nem teljesíti a  kötelezettségeit, azt megelőzően, hogy az  ügylet pénzforgalmát véglegesen elszámolnák; 5. piaci kockázat: a  kollektív befektetési formát érő olyan veszteség kockázata, amely a  kollektív befektetési forma portfóliójában lévő pozíciók piaci értékének a  piaci változók – például a  kamatlábak, a valutaárfolyamok, az értékpapírok és az áruk ára vagy a kibocsátó hitelképessége – változásából származó fluktuációjából ered. MÁSODIK RÉSZ IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK, KONTROLLMECHANIZMUSOK ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG III. FEjEzEt áLtALánOs ALApELVEK 1. Az eljárásokra és a szervezetre vonatkozó általános követelmények 3. § Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan üzletmenet-folytonossági politikát fogad el, amely az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott rendszerek és eljárások megszakadása esetén biztosítja azon lényeges adatok és funkciók megőrzését, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, lehetővé teszi az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, a szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását. 2. Erőforrások 4. § Az  ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységének jellegével, összetettségével, valamint az  általa kezelt kollektív befektetési formák számával, méretével és diverzifikációjával összhangban – a) gondoskodik a szükséges képzettséggel és szakértelemmel rendelkező személyek alkalmazásáról, b) biztosítja azon erőforrások és szakértelem rendelkezésre állását, amely harmadik személlyel kötött kiszervezésre irányuló szerződés alapján végzett tevékenységek és a  kapcsolódó kockázatok hatékony nyomon követéséhez szükséges, c) biztosítja, hogy amennyiben az  érintett személyek több feladatot látnak el, ez  ne akadályozza az  adott feladatok megbízható és a szakmai elvárásoknak megfelelő ellátását. 3. Számviteli eljárások 5. § (1) A  Kbftv. 22.  § (2)  bekezdés a)  pont szerinti számviteli eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy az  ÁÉKBV eszközei és kötelezettségei mindenkor azonosíthatók legyenek. Az egyes részalapok tekintetében elkülönített számlákat kell fenntartani. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan számviteli politikát és eljárásokat fogad el és alkalmaz, amely összhangban van az általa kezelt ÁÉKBV székhely országának számviteli szabályaival. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő az  ÁÉKBV eszközeinek és kötelezettségeinek megfelelő és pontos értékelése érdekében az ÁÉKBV székhely országának nemzeti szabályait veszi figyelembe. IV. FEjEzEt BELső KOntrOLL mECHAnIzmusOK 4. A felső vezetés általi kontroll és a felügyeleti funkció 6. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezetését ellátó, a  Kbftv. 19.  § (1)  bekezdésében meghatározott személyek (a továbbiakban: felső vezetés) és a felügyelőbizottság biztosítja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. (2) A felső vezetés biztosítja a) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV – a tájékoztatójában vagy kezelési szabályzatában meghatározott – befektetési politikájának végrehajtását, b) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV befektetési stratégiájának jóváhagyását, c) hogy az  ÁÉKBV-alapkezelő – szervezetén belül vagy harmadik személlyel kötött kiszervezésre irányuló szerződés alapján – állandó és hatékony megfelelőségi funkcióval rendelkezzen, d) az  ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV befektetési politikájának rendszeres időközönkénti ellenőrzését, a  kockázati korlátok betartását abban az  esetben is, ha a  kockázatkezelési funkciót harmadik személlyel kiszervezésre irányuló szerződés alapján látják el, e) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV befektetési döntéseire vonatkozó belső eljárások megfelelőségének jóváhagyását és rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát, f ) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV kockázatkezelési politikájának és az e politika végrehajtását szolgáló intézkedések, folyamatok és technikák – ideértve a  kockázati korlátok rendszerét is – jóváhagyását és rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát. (3) A  felső vezetés és a  felügyelőbizottság az  e  rendeletben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében elfogadott politikák, intézkedések és eljárások hatékonyságát rendszeres időközönként felülvizsgálja, értékeli és az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. 5. Állandó megfelelőségi funkció 7. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban – olyan üzletszabályzatot fogad el, amelynek alapján a) megállapítható az e rendeletben és a Kbftv.-ben foglalt kötelezettségek teljesítésének mulasztási kockázata, b) minimalizálható az ilyen kockázatok felmerülése, c) a  pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) számára a jogszabályokban meghatározott hatásköreinek hatékony gyakorlása biztosítható. (2) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  jogszabályoknak való megfelelésért és a  szabályzatokban foglaltaknak a  jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt (a továbbiakban: megfelelési vezető) nevez ki, aki a) független az  ÁÉKBV-alapkezelő más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, b) rendelkezik a  tevékenysége végzéséhez szükséges hatáskörrel, erőforrásokkal, a  feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel, és c) legalább évente egyszer jelentést készít a  felső vezetés részére a  jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak való megfelelésről, amely tartalmazza az  esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében megtett intézkedéseket is. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő megfelelési vezetőjének irányítása alá tartozó alkalmazottai a) nem vehetnek részt annak a befektetési alapkezelési tevékenységnek a végzésében, amelynek a vizsgálatát végzik, és b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa objektivitásukat. (4) Nem kell a  (3)  bekezdésben foglaltakat alkalmazni abban az  esetben, ha az  ÁÉKBV-alapkezelő számára ez  üzleti tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és az  ÁÉKBV-alapkezelő hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a  jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést. 6. Állandó belső ellenőrzési funkció 8. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – amennyiben üzleti tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége indokolttá teszi és azzal arányos – a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, amelynek feladata a) ellenőrzési terv kidolgozása és megvalósítása az  ÁÉKBV-alapkezelő irányítási és ellenőrzési rendszerei és eljárási szabályai célszerűségének és eredményességének vizsgálata és értékelése érdekében, b) ajánlások megfogalmazása az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően, c) a b) pont szerinti ajánlásban foglaltak megvalósításának ellenőrzése, d) legalább évi egyszeri jelentéskészítés a  felső vezetés részére a  belső ellenőrzés tevékenységéről, amely tartalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében megtett intézkedéseket is. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti arányossági követelmény az  üzleti tevékenység nagyságrendje és a  független belső ellenőrzési szervezeti egység kialakításának, fenntartásának költségei vonatkozásában értelmezendő. (3) Amennyiben független belső ellenőrzési egység kialakítására nem kerül sor, az  (1)  bekezdés d)  pont szerinti jelentést a felső vezetés által kijelölt, belső ellenőrzésért felelős munkatárs készíti el. 7. Állandó kockázatkezelési funkció 9. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő – amennyiben üzleti tevékenységének és az  általa kezelt kollektív befektetési formáknak a jellege, nagyságrendje és összetettsége indokolttá teszi és azzal arányos – a többi szervezeti egységétől független kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki. A  kockázatkezelési tevékenység független végzése érdekében az  ÁÉKBV-alapkezelő szükség esetén igazolja, hogy megfelelő intézkedéseket fogadott el az  összeférhetetlenség elkerülésére. (2) A kockázatkezelési szervezeti egység feladata a) a 22. § szerinti kockázatkezelési politika és eljárások végrehajtása; b) az  ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV-k kockázati korlátaira vonatkozó rendszernek való megfelelés biztosítása, ideértve az  átfogó kockázatra és a  partnerkockázatára vonatkozó jogszabályi korlátokat a 25–27. §-sal összhangban; c) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljának azonosításával kapcsolatos tanácsadás a felső vezetés részére; d) legalább évi egyszeri jelentéskészítés a felső vezetés és a felügyelőbizottság részére da) az  ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt minden egyes ÁÉKBV aktuális kockázati szintjének az  adott ÁÉKBV-re megállapított kockázati profillal való összhangjáról, db) az  ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt minden egyes ÁÉKBV releváns kockázati korlátrendszerének való megfeleléséről, dc) a kockázatkezelési folyamat megfelelőségéről és eredményességéről, ideértve annak megjelölését, hogy az esetleges hiányosságok orvoslására megtették-e az indokolt lépéseket; e) legalább évi egyszeri jelentéskészítés a felső vezetés részére az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt minden egyes ÁÉKBV-re vonatkozó aktuális kockázati szintről, valamint a  kockázati korlátok tényleges vagy előre látható megsértéséről, annak érdekében, hogy azonnali és megfelelő lépéseket lehessen tenni; f ) a  28.  §-ban említett tőzsdén kívüli származtatott eszközök értékelésére szolgáló intézkedések és eljárások felülvizsgálata és támogatása. (3) A  kockázatkezelési szervezeti egység rendelkezik a  tevékenysége végzéséhez szükséges hatáskörrel és a (2) bekezdésben megjelölt feladatok elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti arányossági követelmény az  üzleti tevékenység nagyságrendje és a  független kockázatkezelési szervezeti egység kialakításának, fenntartásának költségei vonatkozásában értelmezendő. (5) Amennyiben független kockázatkezelési szervezeti egység kialakítására nem kerül sor, a  (2)  bekezdés e)  pont szerinti jelentést a felső vezetés által kijelölt, kockázatkezelésért felelős munkatárs készíti el. V. FEjEzEt összEFÉrHEtEtLEnsÉg 8. Az érdek-összeütközések feltárása 10. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelőnek az  ÁÉKBV számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy az  ÁÉKBV-alapkezelő, az  érintett személy, vagy az  ÁÉKBV-alapkezelővel ellenőrző befolyás révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikében: a) az ÁÉKBV terhére pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el, b) az  ÁÉKBV-nek vagy más ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az  ÁÉKBV vagy más ügyfél nevében teljesített ügylet eredményéhez az ÁÉKBV érdekétől eltérő érdeke fűződik, c) az ÁÉKBV érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben, d) ugyanazt a tevékenységet végzi az ÁÉKBV és más ügyfél számára, e) más személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ellentételezést kapott vagy fog kapni az ÁÉKBV részére nyújtott befektetési alapkezeléssel kapcsolatban, amely eltér az  adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától. (2) Az érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell venni az ÁÉKBV-alapkezelő a) érdekeit, ideértve a csoporttagságból, a szolgáltatások nyújtásából és a tevékenységek végzéséből származó érdekeket, az ügyfelek érdekeit, és b) több ÁÉKBV-vel szemben fennálló kötelezettségeit. 9. Összeférhetetlenségi politika 11. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő az  ÁÉKBV számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából olyan szabályzatot készít (a  továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amely arányban áll az  ÁÉKBV-alapkezelő méretével és szervezetével, valamint az  általa folytatott üzleti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az  összeférhetetlenségi politikát az  igazgatóság hagyja jóvá. Amennyiben az  ÁÉKBV-alapkezelő egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika meghatározza a) azokat a  körülményeket, amelyek a  Kbftv. 5.  §-ában meghatározott tevékenység esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az  ÁÉKBV-re vagy más ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és b) azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok az  érintett személyek, akik a  10.  § (1)  bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, az  ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységének és méretének, valamint az  ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével függetlenül végezzék tevékenységüket. (4) Az  ÁÉKBV-alapkezelő az  összeférhetetlenségi politikájában a  (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (3) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében a) úgy szabályozza a  befektetési alapkezelési tevékenységekben feladatot ellátó érintett személyek közötti információáramlást, hogy az  ellenőrizhető legyen, és azzal az  ügyfél számára a  lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze, b) ellenőrzi azon érintett személyeket, akik olyan ügyfelek vagy befektetők nevében vagy javára végzett befektetési alapkezelési tevékenység keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn, c) kizárja azon érintett személyek javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan tevékenységek keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet, d) megakadályozza, hogy bármely személy, jogtalan módon befolyásolhassa annak az  érintett személynek a tevékenységét, aki befektetési alapkezelési feladatot lát el, e) biztosítja a  megfelelő intézkedések megtételét annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy érintett személy egy időben vagy egymás után részt vegyen befektetési alapkezelési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az érdek-összeütközések megfelelő kezelését. 10. A súlyos összeférhetetlenséggel járó tevékenységek kezelése 12. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő folyamatos nyilvántartást vezet az  általa végzett azon befektetési alapkezelési szolgáltatásokról, amelyekkel kapcsolatban a  11.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek. (2) Ha az  ÁÉKBV-alapkezelő által az  érdek-összeütközések kezelése érdekében tett intézkedések nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék az  ÁÉKBV vagy a  befektetők érdeksérelmének kockázatát, akkor az  ÁÉKBV-alapkezelő felső vezetését haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy meghozhassák az  ahhoz szükséges döntéseket, hogy mindenkor az  ÁÉKBV és a  befektetők érdekeit szem előtt tartva járjanak el. A  döntésről és annak indokairól az  ÁÉKBV-alapkezelő tartós adathordozón történő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket. 11. A szavazati jogok gyakorlására vonatkozó stratégiák 13. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő hatékony stratégiát határoz meg a  kezelt portfóliókban lévő eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok kizárólag az érintett ÁÉKBV érdekében történő gyakorlására. (2) Az (1) bekezdésben említett stratégia meghatározza a) a szavazati jogokkal érintett vállalkozás értékét befolyásoló események nyomon követéséhez, b) a  szavazati jogok gyakorlásának az  adott ÁÉKBV befektetési céljaival és politikájával való összhangjának biztosításához, valamint c) a szavazati jogok gyakorlásából eredő bármely érdek-összeütközés megelőzéséhez vagy kezeléséhez szükséges intézkedéseket és eljárásokat. (3) Az (1) bekezdésben említett stratégia rövid összefoglalását a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az e stratégia alapján tett lépések részleteit kérésre díjmentesen a  kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani. HARMADIK RÉSZ MAGATARTÁSI SZABÁLYOK VI. FEjEzEt áLtALánOs ALApELVEK 12. Az ÁÉKBV-k és a befektetők legfontosabb érdekeit szem előtt tartó eljárásra vonatkozó kötelezettség 14. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok egyik csoportját sem részesíti előnyben a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok másik csoportjával szemben. (2) Az  ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a  piac stabilitását és integritását hátrányosan érintő gyakorlat megelőzését. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő az  ÁÉKBV kezelése során pontos és átlátható árazási modelleket és értékelési rendszereket használ, és a portfóliók pontos értékelését igazolni is tudja. 13. A kellő körültekintés követelménye 15. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  kezelt ÁÉKBV-k érdekeit és a  piaci integritást szem előtt tartva kellő körültekintéssel jár el a  befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése terén, és az  ilyen feladattal megbízott személyek az  adott befektetésekről megfelelő ismeretekkel és tudással rendelkeznek. (2) Az  ÁÉKBV-alapkezelő az  (1)  bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében szabályzatot készít, és hatékony intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az ÁÉKBV nevében hozott befektetési döntéseiknek az ÁÉKBV céljaival, befektetési politikájával és kockázati korlátaival való összhangját biztosítsa. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő kockázatkezelési politikájának végrehajtása során, és amennyiben ez  a  tervezett befektetés összetettségére, újszerűségére vagy volumenére figyelemmel szükséges, a  befektetés végrehajtása előtt előrejelzéseket készít és elemzéseket végez arra vonatkozóan, hogy a befektetés hogyan járul hozzá az adott ÁÉKBV portfóliójának összetételéhez, likviditásához, valamint kockázat és nyereség profiljához. Az elemzéseket megbízható és naprakész információk alapján kell elvégezni. (4) Az  ÁÉKBV-alapkezelő megfelelő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel jár el, amikor harmadik személlyel a kockázatkezelési tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos megállapodást köt. Az ilyen megállapodás megkötése előtt az ÁÉKBV-alapkezelő megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a  harmadik személy képes a  kockázatkezelési tevékenységek megbízható, szakmai elvárásoknak megfelelő és hatékony ellátására. Az ÁÉKBV-alapkezelő a harmadik személy teljesítményét folyamatosan értékeli. VII. FEjEzEt A VÉtELI És VIsszAVáLtásI mEgBízásOK KEzELÉsE 14. A kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások végrehajtásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek 16. § (1) Abban az  esetben, ha az  ÁÉKBV-alapkezelő hajtja végre a  befektető kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi vagy visszaváltási megbízását, a  megbízatásának végrehajtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő munkanapon, vagy ha az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik személytől kapja meg a  visszaigazolást, e  harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon értesíti a  befektetőt a megbízás végrehajtásáról. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az  információt a  befektető harmadik személytől is haladéktalanul megkapja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: a) az ÁÉKBV-alapkezelő azonosító adatai; b) a befektető neve vagy más azonosítója; c) a megbízás kézhezvételének napja, időpontja és a fizetés módja; d) a végrehajtás időpontja; e) az ÁÉKBV azonosító adatai; f ) a megbízás jellege (vétel vagy visszaváltás); g) az érintett kollektív befektetési értékpapírok száma; h) a kollektív befektetési értékpapírok egységnyi vételi vagy visszaváltási értéke; i) a forgalmazás-elszámolási nap; j) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke, vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg; k) a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – ha a befektető kéri – ezek tételes bontása. (4) Amennyiben egy befektető megbízásait rendszeres időszakonként hajtják végre, az  ÁÉKBV-alapkezelő választhat, hogy az  (1)  bekezdésben meghatározott értesítés helyett a  befektetőt legalább hathavonta tájékoztatja ezen ügyletekről, a (3) bekezdésben felsorolt információk megadásával. (5) Az  (1)  bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül az  ÁÉKBV-alapkezelő a  befektető kérésére tájékoztatást ad a befektető megbízásának aktuális állapotáról. VIII. FEjEzEt A LEgjOBB VÉgrEHAjtás 15. Az ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó döntések végrehajtása 17. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a portfóliók kezelése során az ÁÉKBV érdekeit szem előtt tartva jár el, amikor a kezelt ÁÉKBV nevében üzletkötési döntéseket hoz. (2) Az  (1) bekezdés alkalmazásában az ÁÉKBV-alapkezelő minden ésszerű lépést megtesz az ÁÉKBV számára a  lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelembe véve a következő szempontokat: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz ára; b) a megbízás költsége; c) a megbízás végrehajtásának időigénye; d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűsége; e) bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. (3) A  (2)  bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál az  ÁÉKBV-alapkezelő a  következő szempontokat vizsgálja: a) az  ÁÉKBV-t jellemző célok, befektetési politika és kockázatok, a  tájékoztatóban, vagy az  ÁÉKBV kezelési szabályzatában jelzettek szerint; b) a megbízás jellemzői; c) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzői; d) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a  likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet jellemzői, amelyekhez, a megbízás továbbítható. (4) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  (2) és (3)  bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében eredményes intézkedéseket hoz és valósít meg, és a követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely lehetővé teszi a számára, hogy a megbízások végrehajtása tekintetében a  lehető legjobb eredményt érje el. Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  befektetőt tájékoztatja a  végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról. (5) Az  ÁÉKBV-alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri, és legalább évente egyszer értékeli az  intézkedések és a végrehajtási politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa, és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat. (6) Az  (5)  bekezdésben foglaltakon túl az  ÁÉKBV-alapkezelő akkor is felülvizsgálja végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti az ÁÉKBV-alapkezelőnek azt a képességét, hogy a kezelt ÁÉKBV számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. (7) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az ÁÉKBV nevében végrehajtott megbízások kapcsán a végrehajtási politikában foglaltakkal összhangban járt el. 16. Az ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása 18. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  portfóliók kezelésével összefüggésben az  ÁÉKBV érdekeit szem előtt tartva jár el, amikor a kezelt ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízást ad más személy részére. (2) Az  (1) bekezdés alkalmazásában az ÁÉKBV-alapkezelő minden ésszerű lépést megtesz az ÁÉKBV számára a  lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelembe véve a következő szempontokat: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz ára; b) a megbízás költsége; c) a megbízás végrehajtásának időigénye; d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűsége; e) bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott tényezők fontosságának meghatározásánál az  ÁÉKBV-alapkezelő a  21.  § (2) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálja. (4) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  (2) és (3)  bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében a  követendő szabályokkal kiegészíti végrehajtási politikáját (a  továbbiakban: kiegészítő végrehajtási politika). A  kiegészítő végrehajtási politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a  személyeket, akikhez a  megbízások továbbíthatók. Az  ÁÉKBV-alapkezelő csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e §-ban megállapított kötelezettségeknek. Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetőt tájékoztatja a kiegészítő végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról. (5) Az  ÁÉKBV-alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri, és legalább évente egyszer értékeli az  intézkedések és a kiegészítő végrehajtási politika eredményességét. (6) A (4) bekezdésben foglaltakon túl az ÁÉKBV-alapkezelő akkor is felülvizsgálja kiegészítő végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti az  ÁÉKBV-alapkezelőnek azt a  képességét, hogy a kezelt ÁÉKBV számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. (7) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az ÁÉKBV nevében végrehajtott megbízások kapcsán a kiegészítő végrehajtási politikában foglaltakkal összhangban járt el. IX. FEjEzEt A mEgBízásOK KEzELÉsE 17. Általános alapelvek 19. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak és megoldásoknak biztosítaniuk kell az ÁÉKBV nevében végzett portfólióügyletek azonnali és gyors végrehajtását. Az ÁÉKBV-alapkezelő a portfólióügyletek végrehajtása során: a) haladéktalanul és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást; b) az  egyébként összehasonlítható ÁÉKBV megbízásokat a  megbízás felvételének sorrendjében és haladéktalanul végrehajtja, kivéve, ha a  megbízás jellemzői vagy a  fennálló piaci feltételek ezt kivitelezhetetlenné teszik, illetve ha az ÁÉKBV érdekei mást kívánnak. (2) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  végrehajtott megbízás elszámolásaként kapott bármely pénzügyi eszközt vagy pénzösszeget haladéktalanul és pontosan átvezeti a megfelelő ÁÉKBV számlájára. 18. Kereskedési megbízások összevonása és allokációja 20. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem hajthat végre megbízást vagy ügyletet úgy, hogy egy ÁÉKBV megbízást egy másik ÁÉKBV vagy egy másik ügyfél megbízásával, vagy egy sajátszámlás megbízással összevonja. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő akkor vonhat össze megbízásokat, ha a) ez egyetlen olyan ÁÉKBV vagy ügyfél számára sem okoz veszteséget, amelynek vagy akinek a megbízását egy másik fél megbízásával összevonták, és b) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal (a továbbiakban: allokációs politika), amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, valamint, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik. (3) Ha az  ÁÉKBV-alapkezelő egy ÁÉKBV megbízást összevon ÁÉKBV-k vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával, és az  összevont megbízást részlegesen hajtja végre, akkor az  ÁÉKBV-alapkezelő a  kapcsolódó kereskedéseket az allokációs politikával összhangban allokálja. (4) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő sajátszámlás ügyleteit összevonja egy vagy több ÁÉKBV vagy más ügyfelek megbízásaival, akkor az ÁÉKBV-alapkezelő a kapcsolódó kereskedéseket nem allokálhatja oly módon, hogy az az ÁÉKBV-k vagy más ügyfelek számára hátrányos legyen. (5) Ha az  ÁÉKBV-alapkezelő egy ÁÉKBV vagy egy más ügyfél megbízását egy az  ÁÉKBV-alapkezelő saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az  ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az  allokáció során – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az ÁÉKBV vagy más ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben. (6) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az  ÁÉKBV vagy más ügyfél által adott megbízás alapján az  ÁÉKBV-alapkezelő saját számlájára végrehajtott ügylet az  összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és b) a  (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott allokációs politikája részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan, akkor az  (5)  bekezdésben foglaltaktól eltérően, a  saját számlájára és az  ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti. X. FEjEzEt ösztönzőK 19. Az ÁÉKBV érdekeinek védelme 21. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  befektetési alapkezelési tevékenysége során mindenkor a  jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ÁÉKBV érdekeivel összhangban jár el. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltaknak megfelelően az  ÁÉKBV-alapkezelő nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet a) nem az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek, b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről, illetve nevében teljesítenek, amely esetében ba) az  anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a  juttatás mértékének számítása során használt módszer az ÁÉKBV előtt a szolgáltatás nyújtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és bb) az  anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a  nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik, és nem befolyásolja hátrányosan az  ÁÉKBV-alapkezelő (1)  bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését, c) nem a  befektetési alapkezelési tevékenység ellátásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja az ÁÉKBV-alapkezelő (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában foglalt információt összefoglaló formában is közzéteheti azzal, hogy a  befektető kifejezett kérésére a  részletes tájékoztatást is haladéktalanul a  befektető rendelkezésére bocsátja. NEGYEDIK RÉSZ KOCKÁZATKEZELÉS XI. FEjEzEt KOCKázAtKEzELÉsrE VOnAtKOzó ELjárásOK 20. Kockázatkezelési politika 22. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységét és az  általa kezelt ÁÉKBV-k jellegét, méretét és összetettségét figyelembe véve – olyan szabályzatot (a  továbbiakban: kockázatkezelési politika) készít és alkalmaz, amely meghatározza, hogy az általa kezelt ÁÉKBV milyen kockázatoknak van vagy lehet kitéve. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési politika a) tartalmazza azokat az  eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az  ÁÉKBV-alapkezelő képes legyen az  általa kezelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében felmérni az  adott ÁÉKBV piaci, likviditási és partnerkockázatnak való kitettségét, továbbá az  ÁÉKBV kitettségét minden olyan egyéb kockázatnak, ideértve a  működési kockázatokat is, amelyek az  általa kezelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében lényegesek lehetnek, b) szabályozza azokat a  technikákat, eszközöket és intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő teljesítse a 24. §-ban és a 25. §-ban meghatározott kötelezettségeit, c) meghatározza az ÁÉKBV-alapkezelőn belüli kockázatkezelésre vonatkozó felelősség-megosztást, d) meghatározza a 9. §-ban említett kockázatkezelési szervezeti egység által az  igazgatóság és a  felső vezetés felé, illetve a felügyelőbizottság felé teljesítendő beszámolás feltételeit, tartalmát és gyakoriságát. 21. A kockázatkezelési politika értékelése, nyomon követése és felülvizsgálata 23. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő értékeli, nyomon követi és rendszeresen felülvizsgálja a) a kockázatkezelési politika, valamint a 24. §-ban és a 25. §-ban említett intézkedések, eljárások és technikák megfelelőségét és eredményességét, b) azt, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő milyen szinten felel meg a kockázatkezelési politikának, valamint a 24. §-ban és a 25. §-ban említett intézkedéseknek, eljárásoknak és technikáknak, c) a  kockázatkezelési eljárás megvalósítása során tapasztalt hiányosságok megoldása érdekében tett intézkedések megfelelőségét és eredményességét. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a) folyamatosan biztosítja a Felügyelet számára az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak való megfelelés felülvizsgálatának lehetőségét, b) a kockázatkezelési eljárását érintő bármely lényeges változásról értesíti a Felügyeletet. 22. Kockázatmérés és -kezelés 24. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységének, valamint az általa kezelt ÁÉKBV-nek a jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos, továbbá az ÁÉKBV kockázati profiljával összhangban álló – eljárásrendet fogad el annak érdekében, hogy a) bármely időpontban mérni és kezelni tudja a kezelt ÁÉKBV-t érintő valós vagy lehetséges kockázatokat, b) biztosítsa az átfogó kockázatra és a partnerkockázatra vonatkozó korlátok 25. §-sal és 27. §-sal összhangban történő betartását. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt minden egyes ÁÉKBV tekintetében megteszi a következő lépéseket: a) az  eljárásrend keretében elfogadott kockázatmérési intézkedések, eljárások és technikák kialakítása és nyomon követése, ami szükséges annak biztosításához, hogy megalapozott és megbízható adatok alapján pontosan felmérjék a felvett pozíciók kockázatát és ezek hozzájárulását az átfogó kockázati profilhoz, b) szükség esetén időszakos visszamenőleges vizsgálatok végzése a  – modellalapú előrejelzéseket és becsléseket is tartalmazó – kockázatmérési intézkedések érvényességének felülvizsgálata céljából, c) szükség esetén időszakos stressz-tesztek és forgatókönyv-elemzések végzése a  piaci feltételek lehetséges változásaiból fakadó olyan kockázatok kezelése érdekében, amelyek hátrányosan érinthetik az ÁÉKBV-t, d) a  minden egyes ÁÉKBV-t érintő releváns kockázatok kezelésére és ellenőrzésére használt intézkedésekkel kapcsolatos dokumentált belsőkorlát-rendszer kialakítása, végrehajtása és fenntartása, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amely a 22. § alapján lényeges lehet az ÁÉKBV tekintetében, valamint összhangot biztosítva az ÁÉKBV kockázati profiljával, e) annak biztosítása, hogy az  aktuális kockázati szint megfelel az  egyes ÁÉKBV-k tekintetében a  d)  pontban meghatározott kockázati korlátrendszernek, f ) olyan eljárások kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amelyek az  ÁÉKBV kockázati korlát rendszerének tényleges vagy várható megsértése esetén a szükséges korrekció biztosítható legyen, a befektetők érdekeit szem előtt tartva. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő megfelelő likviditási kockázatot kezelő eljárást alkalmaz annak érdekében, hogy az  általa kezelt valamennyi ÁÉKBV mindenkor képes legyen megfelelni a  Kbftv. 107.  § (1)  bekezdésének. Szükség esetén az ÁÉKBV-alapkezelő stressz-teszteket végez, ami lehetővé teszi az ÁÉKBV kivételes körülmények közötti likviditási kockázatának az értékelését. (4) Az  ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy az  általa kezelt valamennyi ÁÉKBV befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen, a kezelési szabályzatban vagy a tájékoztatóban meghatározott visszaváltási politikának. 23. A teljes kitettség kiszámítása 25. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kezelt ÁÉKBV – a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 7. § (4) bekezdése szerinti – teljes kitettségét az alábbi módszerek valamelyikével számítja ki: a) a kezelt ÁÉKBV által származtatott pénzügyi eszközök – ideértve, ha átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz – használatával generált járulékos kitettség és tőkeáttétel, amely nem haladhatja meg az ÁÉKBV nettó eszközértékének teljes összegét; b) ÁÉKBV portfóliójának piaci kockázata. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő legalább naponta kiszámítja az ÁÉKBV teljes kitettségét. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  kötelezettségvállalási módszer, a  kockáztatott érték módszer vagy más továbbfejlesztett kockázatmérési módszer alkalmazásával számítja ki a  teljes kitettséget. A  módszer kiválasztásakor a  következő szempontokat veszi figyelembe: a) az ÁÉKBV által célzott befektetési stratégia, b) a használt származtatott pénzügyi eszközök típusa és összetettsége, és c) a származtatott pénzügyi eszközöket tartalmazó portfólió aránya. (4) Ha egy ÁÉKBV a tőkeáttétel vagy a piaci kockázatnak való kitettség növelése céljából a Korm. r. 7. § (3) bekezdésével összhangban bizonyos technikákat és eszközöket alkalmaz – ideértve a  repó- vagy értékpapír-kölcsönzési ügyleteket –, akkor az  ÁÉKBV-alapkezelőnek ezeket az  ügyleteket figyelembe kell vennie a  teljes kitettség kiszámítása során. 24. Kötelezettségvállalási módszer 26. § (1) Ha az  ÁÉKBV-alapkezelő a  teljes kitettség kiszámítására a  kötelezettségvállalási módszert alkalmazza, akkor ezt a módszert kell alkalmaznia minden származtatott pénzügyi eszköz pozícióra – ideértve, ha átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz –, akár az ÁÉKBV általános befektetési politikájának részeként használva kockázatcsökkentés céljából, akár pedig a  Korm. r. 7.  § (3)  bekezdésében említett hatékony portfóliókezelés céljából kerül sor használatukra. (2) Ha a  teljes kitettség kiszámítása a  kötelezettségvállalási módszer használatával történik, az  ÁÉKBV-alapkezelő minden egyes származtatott pénzügyi eszköz pozíciót az adott származtatott eszköz mögöttes eszközében található egyenértékű pozíció piaci értékére vált át (a  továbbiakban: szabványos kötelezettségvállalási módszer). Az  ÁÉKBV alapkezelő más olyan számítási módszert is alkalmazhat, amely a  Felügyelet értékelése szerint egyenértékű a szabványos kötelezettségvállalási módszerrel. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a teljes kitettség kiszámítása során nettósítási és fedezeti megállapodásokat vehet figyelembe, amennyiben ezek a  megállapodások nem hagynak figyelmen kívül nyilvánvaló és lényeges kockázatokat, és a kockázati kitettség egyértelmű csökkenését eredményezik. (4) Amennyiben a  származtatott pénzügyi eszközök használata nem eredményez járulékos kitettséget az  ÁÉKBV számára, akkor a mögöttes kitettséget nem kell figyelembe venni a kötelezettségvállalási módszerben. (5) A  kötelezettségvállalási módszer alkalmazása esetén az  ÁÉKBV nevében a  Korm. r. 15.  § (1)  bekezdése szerint megkötött 3 hónapnál rövidebb futamidejű hitelfelvételt nem kell figyelembe venni a teljes kitettség kiszámításakor. 25. Partnerkockázat és kibocsátói koncentráció 27. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből (a továbbiakban: OTC származtatott ügylet) eredő partnerkockázat a kezelt ÁÉKBV esetén a Korm. r. 8. §-ában meghatározott szint alatt maradjon. (2) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  Korm. r. 8.  § (1) és (2)  bekezdésében említett határokkal összefüggésben kiszámítja, hogy mekkora az  ÁÉKBV-nek egy adott partnerrel szembeni kitettsége, és ehhez az  adott partnerrel kötött OTC származtatott ügylet piaci értékét kell használnia. Az  ÁÉKBV-alapkezelő – amennyiben rendelkezik nettósítási megállapodással – az ÁÉKBV-nek ugyanazzal a partnerrel fennálló származtatott pozícióit e megállapodás alapján nettósíthatja is. A  nettósítás csak az  ugyanazon partnerrel fennálló OTC származtatott ügylet tekintetében engedhető meg, és nem engedélyezett egyéb más olyan kitettség tekintetében, amely az  ÁÉKBV-t ugyanazon partner vonatkozásában jellemezheti. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosíték elfogadásával csökkentheti az ÁÉKBV adott partnerrel szembeni, OTC származtatott ügyletből eredő kitettségét. A  kapott biztosítéknak kellően likvidnek kell lennie, hogy gyorsan el lehessen adni olyan áron, ami közel van az eladás előtti értékeléséhez. (4) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  biztosítékot figyelembe veszi a  partnerkockázati kitettségnek – a  Korm. r. 8.  § (1) és (2)  bekezdésével összefüggésben történő – számítása során, amikor az  ÁÉKBV nevében továbbadja a  biztosítékot az OTC származtatott ügyletben résztvevő partnernek. A továbbadott biztosíték – amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik nettósítási megállapodással – nettó alapon is figyelembe vehető. (5) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  kötelezettségvállalási módszer szerint számítja ki a  Korm. r. 8.  §-ában említett kibocsátói koncentrációra vonatkozó korlátokat a származtatott pénzügyi eszközök használatával teremtett mögöttes kitettség alapján. (6) Az ÁÉKBV-alapkezelő a számítás során a Korm. r. 8. § (3) és (4) bekezdésében említett OTC származtatott ügyletekből eredő kitettség tekintetében figyelembe veszi az OTC származtatott ügylet partnerkockázatát. 26. A tőzsdén kívüli származtatott eszközök értékének megállapítására szolgáló eljárások 28. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV OTC származtatott ügyletekkel szembeni kitettségéhez olyan valós értékeket rendelnek, amelyek a) nem csupán az OTC származtatott ügyletben részt vevő partner piaci ajánlatain alapulnak, és b) megfelelnek a Korm. r. 5. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazásában az  ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan intézkedéseket és eljárásokat kell kidolgoznia, megvalósítania és fenntartania, amelyek a) biztosítják az  ÁÉKBV OTC származtatott ügyletekkel szembeni kitettségének arányos, átlátható és valós értéken történő értékelését, b) megfelelőek és arányosak az érintett OTC származtatott ügyletek jellegével és összetettségével. (3) Az  ÁÉKBV-alapkezelő az  OTC származtatott ügyletek valós értékét megfelelő, pontos és független értékelés során állapítja meg. Ha az OTC származtatott ügyletek értékelésére vonatkozó intézkedések és eljárások harmadik személy tevékenységének bevonásával járnak, akkor az ÁÉKBV-alapkezelőnek be kell tartania a 4. § b) pontjában és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket. (4) Az  (1)–(3)  bekezdés alkalmazásában a  kockázatkezelési szervezeti egységet egyedi kötelezettségekkel és feladatokkal kell ellátni. (5) A (2) és (3) bekezdésben említett értékelési intézkedéseket és eljárásokat megfelelően dokumentálni kell. 27. A származtatott eszközökre vonatkozó beszámolók 29. § (1) Az  ÁÉKBV-alapkezelő a  Felügyelet részére legalább évente egyszer beszámolót küld a  származtatott eszközökre vonatkozóan, amely tartalmazza: a) az  egyes kezelt ÁÉKBV-k esetében alkalmazott származtatott ügyletek típusaira vonatkozó pontos tájékoztatást, b) a mögöttes kockázatok mértékét, c) a mennyiségi korlátokat, és d) azokat a módszereket, amelyeket a származtatott ügyletekkel járó kockázatok becslésére választottak ki. (2) A Felügyelet felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett beszámoló rendszerességét és teljességét. ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. Hatálybalépés 30. § Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. 29. Az Európai Unió jogának való megfelelés 31. § Ez  a  rendelet a  2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  szervezeti követelmények, az  összeférhetetlenség, az  üzletvitel, a  kockázatkezelés, valamint a  letétkezelő és az  alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2010. július 1-jei 2010/43/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. 30. Módosító rendelkezések 32. § A  befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a) 1.  § (1)  bekezdésében a  „befektetési alapkezelőkről és a  kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.  törvény (a  továbbiakban: Batv.)” szövegrész helyébe a „kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a  továbbiakban: Kbftv.)” szöveg, b) 2. § 8. pontjában, 5. § (9) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, a „Batv.” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg, c) 7. § (6) bekezdés a) pontjában a „Batv.-ben” szövegrész helyébe a „Kbftv.-ben” szöveg lép. 33. § Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1.  § d)  pontjában a  „befektetési alapkezelőkről és a  kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény” szövegrész helyébe a „kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény” szöveg lép. 31. Hatályon kívül helyező rendelkezések 34. § E  rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a  befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök