90/2004. (V. 18.) FVM rendelete a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról.

90/2004. (V. 18.) FVM rendelete a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének c), e) és f) pontjában, valamint a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja, hogy a biológiai alapok fejlesztése és szervezett fenntartása útján továbbszaporításra és köztermesztésbe a felhasználói igényeknek megfelelő, gazdaságosan termeszthető, a minőségi igényeket kielégítő szőlőfajták és azok klónjainak jó minőségű, egészséges szaporítóanyaga kerüljön. 2. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a) a szőlő (Vitis L.) nemzetség fajai, fajhibridjei, bor-, csemege- és alany fajtái és azok klónjai (a továbbiakban: szőlő) szaporítóanyagára, valamint b) a szőlő szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállító, illetve forgalomba hozó természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kell alkalmazni. (2) A rendeletben foglaltakat — a 17. § (6) bekezdésének kivételével — a harmadik országba szállítandó szőlő szaporítóanyagokra nem kell alkalmazni. (3) A géntechnológiával módosított szőlőfajták csak a külön jogszabályokban előírt engedélyek megléte esetén szaporíthatók. A géntechnológiával módosított szőlőfajták forgalomba hozatala esetén a fajta megnevezése mellett a géntechnológiai módosítás tényét és módját is jelölni kell, a külön jogszabályban foglaltak szerint. (4) A szőlő szaporítóanyagok előállításával, minősítésével és forgalomba hozatalával kapcsolatban a) a szőlő certifikációs rendszerében vizsgálandó károsítókat az 1. számú melléklet, b) a törzsszőlő bejelentő lap mintáját a 2. számú melléklet, c) a szőlőiskolai szaporításokról készült nyilvántartási lap mintáját a 3. számú melléklet, d) a növényállományokra vonatkozó előírásokat a 4. számú melléklet, e) a certifikált szőlő szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának növényegészségügyi ellenőrzésére és igazolására vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet , f) a szőlő szaporítóanyagok követelményeit a 6. számú melléklet , g) a szőlő szaporítóanyagok kötegelésére vonatkozó előírásokat a 7. számú melléklet, h) a szőlő szaporítóanyagok jelölésére vonatkozó előírásokat a 8. számú melléklet, i) a szaporítóanyag felhasználáshoz és forgalomba hozatalhoz előírt származási igazolvány mintáját a 9. számú melléklet, j) a szőlő szaporítóanyagok mintavételére és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 10. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. Szaporítóanyag: a) fiatal szőlőtőke: — gyökeres szőlővessző: gyökeres európai szőlő dugvány és gyökeres alany szőlődugvány, — gyökeres szőlőoltvány, b) fiatal szőlőtőke-részek: — szőlővesszők: egyéves elfásodott hajtások, — zöldhajtások: éretlen, még el nem fásodott hajtások, — oltásra előkészített alany szőlővesszők, — nemes szőlővesszők, — dugványiskolai szőlővesszők: gyökeres szőlővesszők előállítására szánt szőlőhajtás-részek vagy zöldhajtás-részek. 2. Gyökeres európai szőlődugvány (gyökérnemes dugvány): a nemes szőlővessző gyökereztetése, nevelése útján előállított, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag, melyet filoxéra vonatkozásában immunis talajon gyökérnemes ültetvény létesítésének céljára termeltek. 3. Gyökeres alany szőlődugvány: az alany szőlővessző gyökereztetése, nevelése útján előállított, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag, melyet alany ültetvény létesítése vagy gyökeres szőlőoltvány előállítás céljára termeltek. 4. Gyökeres szőlőoltvány: a nemes szőlővessző oltócsapjának az alanyvesszőre oltásából származó, összeforrott, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag, melynek gyökeresedett része alany fajta. 5. Alany szőlővessző: az amerikai szőlőfajoknak és fajhibridjeinek egyéves, elfásodott szárrésze, melyet oltóvesszőként gyökeres szőlőoltvány, dugványvesszőként gyökeres alany szőlődugvány előállításának céljára termeltek. 6. Nemes szőlővessző: az európai szőlőnek (Vitis vinifera) és fajhibridjeinek egyéves, elfásodott szárrésze, amelyet oltóvesszőként tőkeátoltás vagy gyökeres szőlőoltvány előállításának céljára, dugványvesszőként gyökeres európai szőlődugvány előállításának céljára termeltek. 7. Szaporító alapanyag: nemes vagy alany szőlővessző, szaporításra alkalmas bármely növényi rész (pl. hajtás, vessző, oltórügy, rügydugvány, merisztéma, sejt) amelyet ültetési anyag előállítás céljára termelnek. 8. Szaporításra engedélyezett klón: államilag elismert fajta regisztrálásra bejelentett, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: Intézet) vizsgálata alatt álló klónjelöltje, amelynek szaporítását az Intézet engedélyezte. 9. Fajtajelölt: az Intézethez állami elismerés céljából bejelentett, vizsgálat alatt álló fajta. 10. Klónjelölt: az Intézethez regisztráció céljából bejelentett, vizsgálat alatt álló klón. 11. Szaporítás célját szolgáló növényállományok: olyan ültetvények, növényállományok, szőlőiskolák, amelyek szőlő továbbszaporítását szolgálják. 12. Kategória (származásfokozat): a szaporítás célját szolgáló növényállomány, illetve szaporítóanyag minőségét, genetikai értékét, növényegészségügyi állapotát meghatározó tulajdonságokon alapuló származásfokozat, amely a szaporítás és minőségcsökkenés sorrendjében lehet prebázis, bázis, certifikált (tanúsított) és standard fokozatú, attól függően, hogy az ültetvényt milyen kategóriájú ültetési anyag felhasználásával létesítették, illetve a szaporító alapanyag milyen kategóriájú és növényegészségügyi állapotú ültetvényből származik, az ültetési anyagot pedig milyen kategóriájú szaporító alapanyag felhasználásával állították elő. 13. Prebázis (kiindulási) törzsültetvény: állami elismerésre bejelentett vagy állami elismerésben részesített fajta, klón, valamint a fajtafenntartó nemesítő által rendszeres és folyamatos fajtafenntartásban részesített, a tesztelt klón kiindulási növények szaporítóanyagából létesített, prebázis szaporító alapanyag előállítását szolgáló ültetvény, amely rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, valamint zárlati és az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes. 14. Bázis (központi) törzsültetvény: prebázis törzsültetvény prebázis klón szaporító alapanyagából készített ültetési anyag felhasználásával, a fajtafenntartó által vagy felügyelete mellett létesített, és általa vagy megbízottja által rendszeres és folyamatos fajtafenntartásban részesített, bázis szaporító alapanyag ellátását szolgáló ültetvény, amely rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, valamint zárlati és az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes. 15. Certifikált (üzemi) törzsültetvény: prebázis törzsültetvény klón, vagy bázis törzsültetvény bázis klón szaporító alapanyagából készített ültetési anyag felhasználásával létesített ültetvény, amelyet a nemesítő vagy megbízottja által rendszeres fajtafenntartásban részesítenek, és certifikált szaporító alapanyag előállítását szolgálja, valamint rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, továbbá zárlati és az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes. 16. Standard (szaporításra ideiglenesen engedélyezett) szőlőültetvény: olyan szaporító alapanyag előállítás céljára kijelölt, ideiglenesen engedélyezett ültetvény, amely magasabb kategória hiányában az alapfajta szaporítását szolgálja, megfelelő fajtatisztaságú, mentes a zárlati kártevőktől, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott károsítók tüneteitől, és a szaporító üzem által fajtafenntartó szelekcióban részesített. 17. Prebázis (kiindulási) szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag, amelyet a fajtafenntartó nemesítő felelőssége mellett, a fajta, illetve adott esetben a klón azonosságának fenntartása, valamint a betegségektől való megóvás céljából általánosan elismert eljárással állítottak elő; vírustesztelt prebázis törzsültetvényből származik; vagy olyan ültetési anyag, amelyet prebázis szaporító alapanyag felhasználásával készítettek — oltvány esetében mindkét komponens ilyen kategóriájú állományból származik —; rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, és zárlati, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes, és amelyet továbbszaporítás céljára termeltek, továbbá az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) ilyen kategóriájúnak fogadtak el, és rendeltetése bázis vagy certifikált törzsültetvény létesítése. 18. Bázis szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag, amelyet a fajtafenntartó felelőssége mellett, a fajta, illetve a klón azonosságának, valamint a betegségektől való megóvásának céljából általánosan elismert eljárással állítottak elő; legalább vírustesztelt bázis törzsültetvényből származik; vagy olyan ültetési anyag, amelyet legalább bázis szaporító alapanyag felhasználásával készítettek — oltvány esetében mindkét komponens bázis vagy magasabb kategóriájú —; rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, és zárlati, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes, és amelyet továbbszaporítás céljára termeltek; továbbá valamely tagállamban ilyen kategóriájúnak fogadtak el, és rendeltetése törzsültetvény létesítése. 19. Certifikált (tanúsított) szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag, amely legalább vírustesztelt certifikált törzsültetvényből származik; vagy olyan ültetési anyag, amelyet legalább certifikált szaporító alapanyag felhasználásával készítettek — oltvány esetében mindkét komponens certifikált vagy magasabb kategóriájú —; rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, és zárlati, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes; és szaporító alapanyagként szaporítás, ültetési anyagként áruszőlő telepítés, szőlőgyümölcs előállítás céljára termeltek; továbbá valamely tagállamban ilyen kategóriájúnak fogadtak el. 20. Standard szaporítóanyag: olyan standard ültetvényből származó szaporító alapanyag vagy olyan ültetési anyag, amelyet standard kategóriájú szaporító alapanyag felhasználásával készítettek — oltvány esetében mindkét komponens ilyen, vagy az egyik komponens standard vagy magasabb kategóriájú —; zárlati károsítóktól mentes, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól tünetileg mentes; és szaporító alapanyagként szaporítás, ültetési anyagként áruszőlő telepítés, szőlőgyümölcs előállítás céljára termeltek; továbbá valamely tagállamban ilyen kategóriájúnak fogadtak el. 21. Szőlőiskola: ültetési anyagot előállító szaporító terület, szaporító ház, üvegház stb. a benne lévő növényállománnyal, amely lehet forgalomba hozatal céljára létesítés esetén árutermelő szőlőiskola, saját célra történő előállítás esetén házi szőlőiskola. 22. Előszaporító szőlőiskola: prebázis és bázis ültetési anyag előállítására meghatározott feltételeket biztosító, az Intézet által e célra engedélyezett szőlőiskola. 23. Vírustesztelt növényállomány, illetve szaporítóanyag: zárlati károsítóktól mentes, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt károsítók által nem fertőzött növényállomány és szaporítóanyag, amelyet a nemzetközileg elfogadott tesztelési eljárásokkal igazoltak, és a szaporítás során megtartották a vírusmentességet biztosító technológiai előírásokat, és a hivatalos vizsgálat alkalmával a követelményeknek megfelel. 24. Tünetileg vírusmentes növényállomány, illetve szaporítóanyag: olyan növényállomány és szaporítóanyag, amely vizuálisan mentes a zárlati károsítóktól, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott károsítóktól, és amely a hivatalos vizsgálat alkalmával a követelményeknek megfelel. 25. Certifikáció (tanúsítás): a szaporítóanyag-előállítás ellenőrzési rendszere, amelynek eredményeként a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő; az előállítás során az anyag utódvonalát bizonylati rendszerrel nyilvántartják, minőségét a vonatkozó előírásoknak megfelelően ellenőrzik, az eljárás eredményességét az eljáró hatóság certifikációs címkével tanúsítja. 26. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú (klónú) szaporítóanyag, amely oltvány esetében az alanyfajtára is vonatkozik. 27. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, klónú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag. 28. Tanúsítvány: az Intézet által kiadott hivatalos okirat, amely a szaporítást szolgáló alapanyagot termő ültetvények megfelelő kategóriában való szaporításra való alkalmasságát tanúsítja. 29. Szaporítóanyag tétel: azonos fajtájú, klónú, oltvány esetében alanyú, kategóriájú, származási helyű és vírusállapotú szaporítóanyag egy egységként kezelt mennyisége. 30. Certifikációs (tanúsító) címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amelyet az Intézet azonosíthatóan megjelölve ad ki a forgalmazónak, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is. (2) E rendelet vonatkozásában alkalmazni kell a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, valamint a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet fogalommeghatározásait is. Szaporítóanyagok előállítása, forgalomba hozatalra előkészítése, minősítése és certifikációja 4. § (1) Szőlő szaporítóanyagot kizárólag az Intézet engedélyével szabad előállítani, forgalomba hozni és felhasználni. (2) A szőlő szaporítóanyag előállítása, forgalomba hozatala állami ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzési, minősítési, tanúsítási feladatokat az Intézet látja el. (3) Az előírásoknak nem megfelelő módon előállított vagy nem megfelelő minőségű szőlő szaporítóanyag az Európai Unió Szőlő és Gyümölcs Szaporítóanyag Állandó Bizottságának külön engedélye alapján hozható forgalomba, az erre irányuló kérelmet az Intézethez kell benyújtani. 5. § (1) A szőlőtermesztés színvonalának javítása érdekében a szőlőfajták, klónok szaporítás célját szolgáló prebázis, bázis és certifikált ültetvényeit magas genetikai értékű, egészséges klón szaporító anyaggal kell rendszeresen felújítani, és ennek érdekében magas genetikai értékű, homogén vírustesztelt törzsültetvényeket kell létesíteni. A vírustesztelt prebázis és bázis törzsültetvények létesítése, fenntartása, és rendszeres felújítása állami feladat. (2) A fajta előállítójának vagy fenntartójának a fajta, illetve klón kiinduló állományát prebázis törzsültetvény létesítése céljából be kell jelentenie az Intézetnek. A bejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást arról, hogy az állomány vírustesztelt. (3) Törzsültetvény csak szőlőiskolai engedéllyel rendelkező engedélyes részére, a fajtafenntartó, illetve növényfajta-oltalom alatt álló fajta esetében a fajtajogosult előzetes hozzájárulásával és az Intézet előzetes engedélyével létesíthető. A létesítés iránti kérelmet bázis és prebázis törzsültetvény esetén a telepítést megelőző legalább egy évvel, certifikált törzsültetvény esetén legalább hat hónappal kell az Intézethez benyújtani. (4) Bázis törzsültetvény csak vírustesztelt prebázis vagy magasabb kategóriájú klón ültetési anyaggal, certifikált törzsültetvény vírustesztelt bázis vagy magasabb kategóriájú klón ültetési anyaggal létesíthető, olyan területen, ahol a létesítést megelőző hat évben áruszőlőt nem termesztettek, illetve szőlőiskola nem működött, és a megelőző két évben nem termesztettek az 5. számú melléklet II. fejezetének 2.1.3. pontjában felsorolt növényfajokat. 6. § (1) A törzsültetvény létesítése iránti kérelemben meg kell nevezni a telepítendő fajta, klón nevét, oltvány esetén alanyát, a telepíteni kívánt mennyiséget (tő, db), a szaporítóanyag származási helyét (szaporító üzem neve, címe), kategóriáját, a létesítendő ültetvény kategóriáját, sor- és tőketávolságát, a művelés módját, a telepítendő ültetvény helyét (helység, helyrajzi szám), fajtánkénti területét, valamint a kérelmező nevét és címét. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgá latnak (a továbbiakban: Szolgálat) a telepítendő területre és környezetére vonatkozó, a kiválasztott terület törzsültetvény létesítésére alkalmasságát tanúsító növényegészségügyi és talajalkalmassági szakhatósági véleményét, b) a fajtajogosult, illetve a fajtafenntartó hozzájárulásáról szóló igazolást (kivéve, ha a szaporító, illetve a telepítő maga a fajtafenntartó), c) a telepítendő terület méretarányos térképét, d) nyilatkozatot arról, hogy volt-e, illetve mikor volt a területen utoljára szőlőültetvény vagy szőlőiskola, e) az elővetemény megjelölését, f) az ültetési anyagot előállító üzem nyilatkozatát vagy a két fél közötti szerződést, mely szerint a kívánt fajtaösszetételű és kategóriájú ültetési anyagot biztosítja, g) a termékpálya szerinti terméktanácsi tagságról szóló igazolást, h) nyilatkozatot arra nézve, hogy az ültetvény törzsültetvénykénti fenntartását vállalja, beleértve a szőlőgyümölcs termelésének korlátozását, és kéri az ültetvény évenkénti ellenőrzését a Szolgálattól, illetve évenkénti ellenőrzését és minősítését az Intézettől. (3) Az Intézet a kérelemben megjelölt telepítési területen szemlét tart, és a kérelem, valamint a helyszíni szemle eredménye alapján dönt az engedélyezésről, és erről értesíti a termelőt, a termékpálya szerinti terméktanácsot, továbbá az illetékes Szolgálatot és a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal). 7. § (1) Az Intézet az ültetvények helyszíni minősítése, szemléje alapján jegyzőkönyvben foglal állást arról, hogy az ültetvényt milyen kategóriájúnak fogadja el, illetve engedélyezi-e az ültetvényből szaporítóanyag szedését, forgalomba hozatalát. A prebázis, bázis és certifikált törzsültetvények elfogadásáról az Intézet tanúsítványt állít ki, és azt a termelőnek megküldi. A prebázis, bázis és certifikált ültetvényeket a Szolgálat meghatározott károsítóktól való mentesség szempontjából nemzetközileg elfogadott eljárás szerint vizsgálja, és ennek eredményéről a termelőt és az Intézetet határozatban értesíti. (2) Nemes, illetve alany szőlővesszőt csak olyan szaporítás céljára telepített vagy előkészített ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljából előállítani, amelynek: a) fajtája, klónja szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a fajtajelölt szaporítását a minisztérium, a klónjelölt szaporítását az Intézet engedélyezte — kivéve, ha a szaporítás harmadik országba, export bértermelés céljára történik —, vagy valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékében szerepel, vagy klónja regisztrált, b) a növényegészségügyi előírásoknak megfelel, c) kategóriája prebázis, bázis vagy certifikált törzsszőlő, illetve standard szőlőültetvény, d) az Intézet általi minősítése, standard kategória ese tében az Intézet és a Szolgálat általi évenkénti ellenőrzése megtörtént, és az 1., 4. és 5. számú melléklet követelményeinek is megfelel. (3) A szaporítás céljára kijelölt ültetvények esetén a) a kiinduló állományok prebázis kategóriába történő elfogadását, b) a bázis és certifikált törzsültetvények minősítését, ellenőrzését, c) a prebázis előtti kiindulási állományok, standard ültetvények és törzsültetvény jelöltek (fiatal, még nem termő ültetvények) ellenőrzését a 2. számú melléklet szerinti bejelentő lapon a tárgyév február 28-áig az Intézettől kell kérni. (4) A Szolgálattól a szaporítás céljára kijelölt ültetvények évenkénti ellenőrzését a növényegészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak alapján kell kérni. (5) A szaporítás célját szolgáló prebázis, bázis és certifikált törzsültetvényekben, törzsültetvény jelöltekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, a szaporításra ideiglenesen engedélyezett (standard) ültetvényekben a szaporító üzem köteles folyamatos fajtafenntartó szelektálást végezni, vírustesztelt állományokban az 5. számú mellékletben előírt technológiát és izolációs távolságot megtartani, az ültetvényeket minősítésre, szemlére, standard kategória esetén ellenőrzésre előkészíteni. A fajtafenntartásnak a fajta, illetve a klónok fenntartásáért felelős személy nyilvántartásai alapján naprakésznek és ellenőrizhetőnek kell lennie. A fajta, illetve a klónok fenntartásáért felelős személytől az Intézet mintákat kérhet, vagy szükség esetén hivatalosan mintákat vehet. Amennyiben a fajtafenntartó nemesítés nem ugyanabban a tagállamban történik, amelyben az adott fajtát engedélyezték, az érintett tagállamok az ellenőrzés során hivatalból segítséget nyújtanak egymásnak. (6) Prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyag előállítását szolgáló növényállomány — szőlőiskola vagy törzsültetvény — mellé nem telepíthető standard, nem vírustesztelt szaporítóanyag — szőlőiskola vagy áruszőlő —, valamint szomszédságában nem termeszthetők az 5. számú melléklet II. fejezetének 2.1.3. pontjában felsorolt növényfajok, amelyek gazdanövényei a szőlőt károsító vírusoknak. Prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyag előállítása során az 5. számú melléklet szerinti izolációs távolságot meg kell tartani. (7) Standard alany ültetvény 2005. január 1-jétől nem engedélyezhető szaporítás céljára. 8. § (1) Szőlő ültetési anyagot forgalomba hozatal céljából előállítani, árutermelő szőlőiskolát létesíteni csak az Intézet előzetes engedélyével szabad. (2) Az engedély iránti kérelmet a kérelmező nevének és címének feltüntetésével a szaporítást megelőző évben augusztus 31-ig kell az Intézethez benyújtani. (3) Az Intézet a szaporítást a kérelmező részére — a kérelemben foglaltak szerint — határozatlan vagy határozott időre akkor engedélyezi, ha a) a kérelmező, illetve állandó alkalmazottja a szakiránynak megfelelő, prebázis és bázis kategóriájú szaporítóanyag előállítása esetén felsőfokú kertészeti vagy növénytermesztési, certifikált vagy standard kategóriájú szaporítóanyag előállítása esetén legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezik, és a kérelemhez az ezt igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát csatolta, b) a szaporításhoz a szakmai feltételek biztosítottak, a termesztésre kijelölt terület a csatolt térkép alapján beazonosítható, c) a terület növényegészségügyi szempontból szaporítás céljára megfelel, annak talaja prebázis, bázis és certifikált kategória esetén mentes a szőlővírusok terjedését elősegítő káros szervezetektől, nematódáktól, és ezt a kérelemhez csatolt mellékletben a Szolgálat igazolja, d) a kérelemben nyilatkozik arról, hogy milyen kategóriájú szaporítóanyagot kíván előállítani, e) kérelmezőnél a szaporítóanyag termesztés feltételei biztosítottak, amit a kérelem felülvizsgálata és a helyszíni szemle eredménye alapján megállapítottak, f) a kérelmező a termékpálya szerinti terméktanács tagja, és ezt igazolja. (4) A szaporítás nem engedélyezhető, ha a kérelmező, kérelmező szervezet esetén annak vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 évben szándékosan megsértette a szaporítóanyag előállításra, felhasználásra és forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályok előírásait, és erről jogerős határozat született. (5) Az Intézet a szaporítási engedélyt visszavonja, ha a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszün teti, b) az engedélyes a szaporítóanyag előállítással kapcso latos jogszabályokat, előírásokat ismételten és szándékosan megszegte, c) a szőlőiskolai terület növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és a Szolgálat az engedély visszavonását indokoltnak tartja, d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést. (6) Az Intézet az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról az illetékes földművelésügyi hivatalt, hegyközséget és a Szolgálatot értesíti. (7) A szaporításhoz prebázis, bázis vagy certifikált törzsültetvényből, ennek hiányában szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvényből származó szaporító alapanyagot, visszaiskolázáskor legalább olyan standard kategóriájú ültetési anyagot szabad felhasználni, amelynek származása igazolt. (8) Prebázis és bázis ültetési anyagot csak az Intézet által e célra engedélyezett előszaporító szőlőiskolában szabad előállítani. Az engedélyezés iránti kérelmet az Intézethez kell benyújtani, amelyben szerepelnie kell, hogy a kérelmező milyen fajtákat, klónokat kíván szaporítani. A kérelemhez csatolni kell a Szolgálat növényegészségügyi alkalmasságot igazoló szakhatósági véleményét és a fajtafenntartó hozzájárulását. Az előszaporító szőlőiskola működése akkor engedélyezhető, ha a) a szőlőiskola legalább három éve állít elő ültetési anyagot, b) a szőlőiskola vezetője felsőfokú kertészeti végzettséggel, és megfelelő szőlő fajtaismerettel rendelkezik, c) a termesztéshez speciális termesztő berendezésekkel (pl. hűtőház, hajtató ház) rendelkezik, d) az előszaporító üzem növényegészségügyi alkalmasságát a Szolgálat igazolja, és a létesítéshez a fajtafenntartó hozzájárulását adta. (9) Az előszaporító szőlőiskola működése nem engedélyezhető, ha a kérelmező, kérelmező szervezet esetén annak vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 évben szándékosan megsértette a szaporítóanyag előállításra, felhasználásra és forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályok előírásait, és erről jogerős határozat született. (10) Az előszaporító szőlőiskola működésének engedélyezéséről vagy annak elutasításáról az Intézet határozatban értesíti a kérelmezőt és a Szolgálatot. (11) Az árutermelő szőlőiskola fenntartója köteles a) olyan fajtát szaporítani, amely államilag elismert, szaporítása engedélyezett (kivétel a harmadik országba, export céljára történő bértermeltetés), klónja regisztrált vagy szaporítása engedélyezett, illetve a fajta valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékében szerepel, vagy klónja regisztrált, b) a növényegészségügyi előírásokat megtartani, vírustesztelt szaporítóanyagok esetében a mentességet biztosító 5. számú mellékletben előírt technológiát és izolációs távolságot betartani, c) a szaporítást a Szolgálatnak a növényegészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak alapján bejelenteni, az Intézetnek a 3. számú melléklet szerint évente május 20-ig szemlézésre bejelenteni, a certifikációt vagy a standard szaporítóanyag ellenőrzését megrendelni, d) az iskolázott tételekről soronként megjelölve vázrajzot készíteni, tételenként megjelölni, a szőlőiskolában a termésbecslést, a fajtaazonosságot és fajtatisztaságot valamint az előírás szerinti egészségi állapotot biztosító szelekciót július 15-ig elvégezni, a certifikációs címkét az Intézettől megrendelni, prebázis és bázis kategória esetében a szelekció a fajtafenntartó kötelessége, e) a felhasznált vagy vásárolt szaporítóanyagokról származó árucímkéket (certifikációs címkéket) egy évig megőrizni, és az ellenőrző szervek számára készenlétben tartani, f) az 1., 4. és 5. számú melléklet előírásait megtartani. (12) Az Intézet és a Szolgálat a szőlőiskolában a vonatkozó jogszabályok betartását évente az 1., 4. és 5. számú melléklet szerint ellenőrzi, illetve az Intézet az utolsó ellenőrzés alkalmával a szaporított prebázis, bázis és certifikált tételeket minősíti, a standard tételeket ellenőrzi. Az Intézet az ellenőrzések és a minősítések eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben állást foglal, hogy mely tételek forgalomba hozatalát vagy felhasználását milyen kategóriában engedélyezi vagy korlátozza. 9. § (1) Ha szaporítás célját szolgáló növényállomány fenntartója prebázis vagy bázis kategóriájú szaporítóanyagot kíván felhasználni, illetve bármilyen megengedett kategóriájú szaporítóanyagot szándékozik forgalomba hozni, köteles a szaporítóanyagot — annak áruféleségétől függően, a 6., 7. és 8. számú mellékletben előírtak szerint — osztályozni, kötegelni, megjelölni, csomagolni, tételenként elkülöníteni. A szaporítás célját szolgáló növényállományok fenntartója köteles forgalomba hozatal esetén kategóriától függetlenül — prebázis és bázis kategória esetében saját felhasználáskor is — a forgalomba hozatal vagy felhasználás előtt legalább 8 nappal a certifikációt, illetve a standard kategóriájú szaporítóanyag ellenőrzését írásban kérni az Intézettől. (2) Az Intézet a szaporítóanyagot akkor minősíti prebázis, bázis, illetve certifikált kategóriába vagy fogadja el standard kategóriájúként, ha az ültetvény és szőlőiskola a szemle során, valamint a szaporítóanyag minősítése, ellenőrzése alkalmával a kategória szerinti követelményeknek megfelel, valamint a Szolgálat jegyzőkönyvével a megfelelő növényegészségügyi állapotot az engedélyes igazolta. (3) Az Intézet a termelőt a kategóriának megfelelő színű és a 8. számú mellékletben előírt, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított certifikációs címkével látja el, valamint a 7. számú mellékletben előírtak szerinti csomagolási egységeket zárja, illetve a zárást ellenőrzi. Megfelelő technikai feltételek esetén a címke kiállítását a termelő is végezheti. A zárás biztosítása érdekében zárási rendszerként legalább a címkét és egy zárási biztosítékot kell alkalmazni. Az újrazárás csak hivatalos ellenőrzés mellett megengedett. (4) A 7. számú mellékletben előírt csomagolási egységekből — amennyiben azonos tulajdonságúak, és azonos tételhez tartoznak — több köteget tartalmazó csomagolási egység képezhető, amely egy címkével hozható forgalomba. Ebben az esetben ezeket a csomagokat és kötegeket úgy kell egymással összekötni, hogy szétválasztáskor a kötés megsérüljön, és újból ne legyen alkalmazható. A címke rögzítését ennek a kötésnek kell biztosítania. Ebben az esetben újrazárás nem engedhető meg. (5) A címke színe prebázis (kiindulási) szaporítóanyagok esetében fehér, átlós lila csíkkal, bázis szaporítóanyagoknál fehér, certifikált szaporítóanyagoknál kék és standard szaporítóanyagoknál sötétsárga. A hivatalos címkéket a vásárlónak egy évig meg kell őriznie, és a hivatalos ellenőrzéskor az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az árucímke egyben növényútlevélként is szolgál. (6) Az Intézet a minősítésről, illetve az ellenőrzésről jegyzőkönyvet állít ki. 10. § (1) Szőlőiskolai engedélyes meghatározott összetételű és mennyiségű szaporító alapanyag vagy ültetési anyag előállítására termeltetési szerződést köthet olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, aki/amely tevékenységét az engedélyes felügyelete és felelőssége mellett, az engedélyes szőlőiskolai (törzsültetvénye) területén végzi. (2) A szőlőiskolai engedélyes a szerződéses termelőkkel kötött szerződéseit köteles 5 évig megőrizni, az ellenőrző hatóságok számára az ellenőrzések során felhívásra bemutatni. (3) A szerződéses termelő a szőlőiskolai engedélyes által rendelkezésére bocsátott, igazolt származású szaporítóanyagot használhatja fel ültetési anyag előállításra, illetve az engedélyes ellenőrzött törzsültetvényében állíthat elő szaporítóanyagot. (4) A szerződéses termelő az előállított szaporítóanyagot az engedélyes üzemi területéről nem viheti ki, nem hozhatja forgalomba, nem használhatja fel, kizárólag az engedélyes termeltető számára értékesítheti. 11. § (1) Amennyiben a szaporítóanyag életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, illetve a termelő az Intézettől kéri, akkor a szaporítóanyag ellenőrző termesztését kell elrendelni. A mintavételt a 10. számú melléklet szerint kell elvégezni. (2) Az ellenőrző termesztés eredményéről az Intézet okiratot állít ki, melyet az érdekeltek részére köteles megküldeni. 12. § A szaporítóanyagot a szaporítás, az előállítás, a nevelés, a tárolás és a szállítás során tételenként el kell különíteni és egyértelműen meg kell jelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze. A prebázis, bázis és certifikált kategóriájú tételeket, növényállományokat el kell különíteni a standard tételektől, illetve az előírt izolációs távolságot meg kell tartani. Házi szőlőiskola 13. § (1) Saját célra történő szaporítás esetén a termelő házi szőlőiskolát létesíthet. A házi szőlőiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható. (2) A házi szőlőiskola létesítését a növényegészségügyi előírások szerint a Szolgálatnak évente május 15-ig, illetve az Intézetnek évente május 20-ig be kell jelenteni. Az Intézetnek szóló bejelentésben fel kell tüntetni a házi szőlőiskola helyét (helység, helyrajzi szám), területét, a szaporított fajta mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a termelő nevét és címét. (3) A házi szőlőiskolában csak törzsszőlőből — ennek hiányában nemes fajták esetében — standard ültetvényből származó alapanyag vagy legalább standard kategóriájú ültetési anyag használható fel. (4) A házi szőlőiskolát az Intézet és a Szolgálat szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Szaporítóanyag forgalomba hozatala 14. § (1) Szőlő szaporítóanyag — a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel — csak abban az esetben hozható forgalomba, ha hivatalosan prebázis, bázis vagy certifikált szaporító anyagnak ismerték el, illetve a nem alanynak szánt szaporítóanyag hivatalosan ellenőrzött standard szaporítóanyag, és a 6. számú melléklet követelményeinek megfelel. (2) A közvetlenül valamely tagállamban elismert bázis szaporítóanyagról származó, és egy másik tagállamban előállított szaporítóanyagot a bázis szaporítóanyagot előállító államban lehet elismertetni, ha a szaporítási felületet a 4. és 5. számú melléklet előírásainak megfelelő számú szabadföldi szemlének vetették alá, valamint a 6. számú melléklet előírásait teljesítették, és ezt hivatalos vizsgálat igazolja. (3) Azon szőlőfajtáknak és klónjainak szaporítóanyagai, amelyeket valamely tagállamban certifikáltak, vagy a standard szaporítóanyag ellenőrzése alapján engedélyeztek, Magyarország területén is szabadon forgalomba hozhatók. (4) Az Intézet a Magyarország területén lakó, illetve székhellyel rendelkező termelőknek engedélyt adhat meghatározott mennyiségű — fajtánként, illetve klónonként legfeljebb 10 hektár földterületre elegendő — olyan szaporítóanyag forgalomba hozatalára, amelynek rendeltetése a) kísérleti és tudományos cél, b) nemesítési tevékenység, vagy c) a genetikai sokféleség fenntartására irányuló tevé kenység. (5) Az Európai Unió területén átmenetileg fellépő és más módon ki nem küszöbölhető szaporítóanyag ellátási nehézségek áthidalására, meghatározott időtartamra az Európai Unió egész területén vagy valamely részén meghatározott mennyiségű, alacsonyabb minőségi követelményű szaporítóanyag forgalomba hozatala engedélyezhető. Az engedélyre irányuló kérelmet a szaporítóanyag előállító az Intézetnél nyújthatja be, a kérelmet az Intézet az Európai Bizottsághoz továbbítja. Az Európai Bizottság hozzájárulása esetén a forgalomba hozatali engedélyt az Intézet adja ki. A címkék színére vonatkozóan a 9. § (5) bekezdését kell alkalmazni. Amennyiben a szaporítóanyag nem tartozik a 9. § (5) bekezdése szerinti kategóriákba, a címke színe barna. A címkén fel kell tüntetni, hogy a szaporítóanyag milyen kategóriába tartozik, és hogy alacsonyabb követelményeknek felel meg. (6) A szőlőiskolai engedéllyel rendelkező engedélyes saját telephelyén a szaporítóanyagot az Intézet külön engedélye nélkül forgalomba hozhatja. (7) Szőlő szaporítóanyagot csak a 6. számú mellékletben előírt minőségben, a 7. számú mellékletben előírt kötegelés vagy csomagolás szerint és a 8. számú mellékletben előírt megjelöléssel, valamint zárt csomagolási egységben szabad forgalomba hozni. Kivételt képez a végső felhasználó részére történő kiskereskedelmi értékesítés, amikor az adott szaporítóanyag-tételből a vásárló részére a csomagolási egységre előírt mennyiségnél kevesebbet értékesítenek, továbbá a termesztőedényes (konténeres), nem kötegelhető ültetési anyagok forgalomba hozatala. (8) Kistételes értékesítés esetén az eladó köteles a szaporítóanyagot kötegelni, árucímkével ellátni, az árucímkén feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a termelő nevét, címét. Termesztőedényes szaporítóanyagok esetében az árucímkét szállítóegységenként (ládánként) kell az eladónak elhelyeznie. (9) Szaporító alapanyag továbbértékesítése (viszonteladás) csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező forgalmazó részére megengedett. A szaporító alapanyag viszonteladás nem terjedhet ki a prebázis és bázis kategóriára. Szőlőiskolai engedélyes részére — indokolt esetben — az Intézet egyedi engedélyt adhat ki szaporító alapanyag viszonteladásra. (10) A prebázis, bázis és certifikált törzsültetvény, valamint a standard ültetvény és az árutermelő szőlőiskola fenntartója a certifikáción átesett vagy ellenőrzött szaporítóanyagot telephelyéről külön engedély nélkül forgalomba hozhatja. A szőlőiskola fenntartója a szaporítóanyag felhasználása és forgalomba hozatala esetén köteles az Intézet által szigorú számadású nyomtatványként átadott, a 9. számú melléklet szerinti származási igazolványt kiállítani, a vásárló részére átadni és annak egy példányát az Intézet részére rendszeresen megküldeni. (11) A szaporító alapanyagtermő törzsültetvény és az árutermelő szőlőiskola fenntartója köteles az előállított, felhasznált és forgalomba hozott szaporítóanyagokról folyamatosan nyilvántartást vezetni és azt az ellenőrzés során az Intézet részére átadni vagy megküldeni. A nyilvántartásban a prebázis, bázis és certifikált kategóriájú növényállományokat, tételeket a standard tételektől elkülönítetten kell kezelni, és külön lapon kell nyilvántartani. A nyilvántartást és mellékleteit (bizonylatok, jegyzőkönyvek) 5 évig meg kell őrizni. Lerakati forgalomba hozatal 15. § (1) Szőlő ültetési anyag kistételes forgalomba hozatala a szőlőiskolai engedélyes telephelyén kívül lerakatban vagy egyéb értékesítő helyen (a továbbiakban: árusítóhely) az Intézet előzetes engedélyével történhet. (2) Az Intézet az árusítóhely létesítését akkor engedélyezi, ha a) az árusítóhely vezetője a szakiránynak megfelelő, legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezik, b) az árusítóhelyen a szakmai feltételek biztosítottak, adottak az ültetési anyag életképességének, épségének megőrzésére, az egyes tételek elkülönítésére, megjelölésére vonatkozó feltételek, c) az illetékes Szolgálat szakhatósági véleményében a növényegészségügyi alkalmasságot megállapította. (3) Az engedély kiadásáról az Intézet köteles értesíteni az illetékes Szolgálatot, és a földművelésügyi hivatalt. (4) Az árusítóhely csak az Intézet által ellenőrzött, származási igazolvánnyal rendelkező ültetési anyagot veheti át értékesítésre, és azt — a 14. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel — zárt csomagolási egységben hozhatja forgalomba. A vásárolt tételekről köteles folyamatosan nyilvántartást vezetni és azt 5 évig megőrizni. (5) Az árusítóhely üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell az ültetési anyagok: a) életképességének és épségének megőrzéséről, b) a tételek megjelöléséről, keveredésének megakadá lyozásáról, c) fajta és kategória szerinti elkülönítéséről, d) selejttérről, annak feltűnő megjelölésével, e) a zárlati, vizsgálatköteles és egyéb károsítók fertőzé sének megakadályozásáról az árusító helyen és annak 50 m-es körzetében. (6) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni az ültetési anyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát. (7) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott ültetési anyagról köteles eladási jegyzéket adni, mely tartalmazza: a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét, b) az értékesítés időpontját, c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, oltvány estén alanyát, kategóriáját, árát és származási helyét. (8) Az árusítóhelyet az Intézet, a Szolgálat és a földművelésügyi hivatal ellenőrzi. (9) Az Intézet az árusítóhely létesítésére vonatkozó engedély visszavonását kezdeményezi az illetékes jegyzőnél, ha az árusítóhelyen ismételten és szándékosan megszegték a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat, vagy a Szolgálat, illetve a földművelésügyi hivatal az engedély visszavonását javasolja. Nagykereskedelmi forgalomba hozatal 16. § (1) Szőlő szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala az Intézet előzetes engedélyével végezhető. Az Intézet engedélye nem pótolja a kereskedelmi tevékenységhez szükséges egyéb feltételeket. (2) Az Intézet a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha a) a kérelmező vagy állandó alkalmazottja a szakiránynak megfelelő, legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, b) a kérelmezőnél a forgalomba hozatal szakmai feltételei biztosítottak, c) a kérelmező tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak. (3) Az Intézet a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt nem engedélyezi, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szándékosan megsértette a szaporítóanyag előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat, és erről jogerős határozat született. (4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles: a) a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok előírásait betartani, b) a vásárolt és értékesített szaporítóanyag tételekről folyamatosan nyilvántartást vezetni, és a bizonylatokkal együtt ezt 5 évig megőrizni, c) az értékesített tételekről a 9. számú melléklet szerinti származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig az Intézetnek rendszeresen megküldeni. (5) Az Intézet a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a szaporítóanyag forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályokat ismételten és szándékosan megszegte. (6) A nagykereskedelmi forgalomba hozatal során be kell tartani a 15. § (4) és (5), valamint (8) és (9) bekezdéseiben foglaltakat is. Szaporítóanyag import, export 17. § (1) A harmadik országból történő szaporítóanyag import az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsának engedélyével történhet. Az import iránti kérelmet az Intézethez kell előterjeszteni. (2) A szaporítóanyagok harmadik országból történő importja esetén az alábbi adatokat kell a kérelemben feltüntetni: a) faj (botanikai név), b) fajta, klón, gyökeres oltvány esetében ezek az adatok az alanyra és a nemesre egyaránt értendők, c) kategória, d) a szaporítóanyag típusa, e) előállító ország és hivatalos ellenőrzési hatóság, f) feladó ország, amennyiben nem azonos az előállító országgal, g) importőr, h) a szaporítóanyag mennyisége. (3) Az import engedély iránti kérelemnek a fentieken kívül tartalmaznia kell a termelő nevét, az import célját és a szállítás időpontját. (4) A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről a beérkezést követő 3 napon belül az importáló köteles az Intézetet értesíteni és kérni a belföldi forgalmazáshoz szükséges ellenőrzést. (5) Belföldi célra a tétel csak abban az esetben használható fel, ha a hazai előírásoknak megfelelő fajtájú, oltvány esetén alanyú, kategóriájú és minőségű. Alapanyagként történő behozatal, külföldi bértermeltetés esetén — amennyiben a fajta Magyarországon nem telepíthető — az ültetési anyag teljes mennyiségét kötelező kiszállítani Magyarországról. (6) A szaporítóanyag harmadik országba történő exportja nem esik korlátozás alá, de ha nem felel meg e rendelet előírásainak, certifikációs címkével nem látható el. Ellenőrzés 18. § (1) A szaporítóanyag ellenőrzését e rendelet és a külön jogszabályok előírásai alapján az Intézet és a Szolgálat végzik. (2) Az Intézet gondoskodik arról, hogy a szaporítóanyag azonossága biztosított legyen az előállítástól a felhasználásig. (3) Az Intézet és a Szolgálat a zárlati intézkedésről kölcsönösen kötelesek egymást értesíteni. 19. § A szaporítóanyagnak jeligére vagy postafiókra cég megnevezés nélküli hirdetése, mozgóárus útján és engedély nélküli értékesítése tilos. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/1997. (XI. 28.) FM rendelet, az ezt módosító 45/1998. (VI. 16.) FM rendelet, valamint a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1988 (IV. 26.) MÉM rendelet 28. §-a és 8. számú melléklete hatályát veszti. (2) E rendelet a Tanácsnak a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló 68/193/EGK irányelvének, valamint az azt módosító 71/140/EGK, 74/648/EGK, 77/629/EGK, 78/55/EGK, 78/692/EGK, 82/331/EGK, 86/155/EGK, 88/332/EGK, 2002/11/EK és 2003/61/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja. Dr. Németh Imre s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter