320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról.

320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában, a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában, a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában, a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (2) bekezdésében, a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában, a műszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjaiban, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogállása 1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal. (2) A Hivatal önállóan gazdálkodó – saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv. (3) A Hivatalt főigazgató vezeti. (4) A Hivatal székhelye: Budapest. 2. A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok jogállása 2. § (1) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei. (2) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok felsorolását és illetékességi területét, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok városi kirendeltségeit és tevékenységüket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal főigazgatója. (4) A szakmai irányító szerv vezetőjének jogköre mérésügyi területen kiterjed: a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére, b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére, c) a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok törvényes tanúsító jellel való ellátására, d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására, e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására, f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására. (5) A szakmai irányító szerv vezetőjének jogköre a műszaki biztonsági, és a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja: a) az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerinti termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátásában való közreműködést, b) részvételt a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában, c) az Ipari Főügyelet koordinálásával kapcsolatos feladatok ellátását, d) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását, e) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését, f) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését, g) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését, h) közreműködést a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében, i) a műszaki-biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését. (6) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért külön jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 35%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalt, 65%-a a Hivatalt illeti meg. A Hivatal a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére. (7) A Hivatal központi szerve, illetve az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja. Az ügyintézési határidőt ebben az esetben a kérelemnek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz való megérkezéstől kell számítani. 3. A Hivatal szervezete 3. § (1) A Hivatal központi szervből és országos illetékességű első fokú igazgatási szervekből (továbbiakban: igazgatási szervek) áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. (2) A Hivatal igazgatási szervei a 2. mellékletben foglaltak szerint a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, a műszaki felügyeleti hatóság, valamint a metrológiai hatóság. (3) Az igazgatási szervek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. (4) Az igazgatási szervek vezetőjét a Hivatal főigazgatója nevezi ki. (5) A Hivatal igazgatási szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az igazgatási szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban az igazgatási szerv vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. (6) A Hivatal főigazgatója vagy más kormánytisztviselője az igazgatási szervek vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja. 4. § (1) A főigazgató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és egyéb munkavállalói felett, valamint kinevezi, felmenti az igazgatási szervek kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit és munkavállalóit. (2) A főigazgató helyetteseit – a főigazgató javaslatára – a miniszter határozatlan időtartamra nevezi ki és menti fel. 4. A Hivatal eljárása 5. § (1) A Hivatal központi szervének eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. (2) A Hivatal igazgatási szervei és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban. 5. A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóság kijelölése 6. § (1) A Kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási hatóságként: a) eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben, b) eljár a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, továbbá eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben, c) eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával, valamint a polgári lőfegyverek és kiviteli, behozatali forgalmának és egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben. (3) A Hivatal hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként eljár a haditechnikai termékek gyártásának és szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben. (4) A (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal haditechnikai és exportellenőrzési hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (6) A Kormány a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki. 6. Kereskedelmi hatóság kijelölése 7. § (1) A Kormány a (3)–(4) bekezdésben meghatározott körben a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki. (2) A (3) bekezdés a)–d) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, a (3) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az első fokú eljárást, másodfokon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el: a) az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel kapcsolatos külön jogszabályokban előírt engedélyezési, nyilvántartási és a nyilvántartásban szereplő utazási vállalkozók ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban, b) az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban, c) a lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban, d) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban, e) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységgel összefüggő eljárásokban. (4) A Hivatal jár el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 5. § f) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a 2007. évi CXXXVI. törvény a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység, valamint b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység tekintetében. (5) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki. 7. A piacfelügyeleti hatóság kijelölése 8. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott körben – piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti gazdasági célfelhasználásra szánt a) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának, b) szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának, c) egyes gázfogyasztó készülékek, valamint folyékony üzemanyaggal működő melegvíz-kazánok tekintetében ca) az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának, cb) a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvíz-kazánok hatásfok követelményeinek, d) egyes villamossági termékek tekintetében da) a biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének, db) az elektromágneses összeférhetőségének, dc) a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek, dd) az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeknek, de) a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményeinek, df) az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek, dg) az elektromos és elektronikus irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek, dh) a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek, di) a televízió-készülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények, e) egyes gépek ea) biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának, eb) kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának, f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának ellenőrzésére terjed ki. (4) A piacfelügyeleti eljárás a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök forgalmazási követelményeknek való megfelelősége ellenőrzésére terjed ki. 8. Közraktározás-felügyeleti hatóság kijelölése 9. § (1) A Kormány közraktározás-felügyeletként a Hivatalt jelöli ki. (2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága jár el. (3) A Hivatal javaslatot dolgoz ki a közraktárakkal kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztésére. 9. Nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság kijelölése 10. § (1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló kormányrendeletben nemesfém tárgy- és -termékvizsgálati, -hitelesítési, -ellenőrzési, és ezen árukörrel gazdasági tevékenységet folytatók engedélyezési és nyilvántartási eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatósága, másodfokon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. 10. Mérésügyi hatóság kijelölése 11. § (1) A Kormány mérésügyi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – első fokon az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki. (2) A Kormány mérésügyi hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták tekintetében – első fokon a Hivatal metrológiai hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki: a) mérőeszköz és szerencsejáték tekintetében hitelesítési engedélykérelem, közösségi típusjóváhagyási engedélykérelem elbírálásával, b) zajszintmérők hitelesítésével, c) az E1, E2, F1 pontosságú súlyok hitelesítésével, d) a sűrűségmérő eszközök hitelesítésével – az areométerek kivételével –, e) a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők hitelesítésével, f) a légzési alkoholmérők hitelesítésével, g) a sorsoló programok és eszközök, rulettkerekek és közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők hitelesítésével, h) – az üzemanyagmérők kivételével – a víztől eltérő folyadékok mérőrendszereivel, i) nagyfeszültségű és nagyáramú mérőváltók hitelesítésével, j) kaszinókban üzemelő pénznyerő automaták hitelesítésével, k) hitelesítést helyettesítő minősítő laborok (szervezetek) engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mérésügyi eljárásokban. (3) A h)–j) pontban meghatározott hatáskörök ellátásához a metrológiai hatóság a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok közreműködését veheti igénybe a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint. 11. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése 12. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben, illetve a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – műszaki biztonsági hatóságként az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki. (2) A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik – műszaki biztonsági hatóságként jár el: a) a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó műszaki biztonsági hatósági eljárásokban, b) a nyomástartó berendezések, rendszerek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, c) a szállítható nyomástartó berendezések – beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség-újraértékelése nem történt meg – engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, d) a b)–c) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, e) az éghető folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok – ideértve az üzemi üzemanyagtöltő állomásokat – engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, f) a gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök – kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök – engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, h) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki biztonságával kapcsolatos hatósági ellenőrzési eljárásokban, i) a földgáz csatlakozóvezetékeinek, felhasználói berendezéseinek és telephelyi vezetékeinek, ezek tartozékainak műszaki biztonságával, továbbá a földgázelosztó műszaki-biztonsági tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokban, j) az ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, k) a villamosmű kivételével a megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, l) a helyhez kötött motorbenzin-tároló tartályokra, a motorbenzint szállító tartálykocsikra, valamint a pisztolygáz gőzvisszavezető rendszerekre vonatkozó, jogszabályban előírt követelmények betartásának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, m) a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési feladatok tekintetében, n) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárásokban, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként. (3) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták tekintetében – első fokon a Hivatal műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki: a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodószervezetek alkalmasságának engedélyezésével, b) a tartályok gyártásához és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szereléshez, a tartályok javításához, szivárgásvizsgálatához, kivitelezéséhez, tisztításához, időszakos vizsgálatához való alkalmasság engedélyezésével, c) a kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmasságának engedélyezésével, d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével, e) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabály alapján az ipari szakterületen a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, f) a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés felkészítő tanfolyamának és a továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával, g) szakhatóságként a veszélyes ipari üzemekkel, veszélyes katonai objektumokkal, h) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával, i) az iparügyekért felelős miniszter kormányzati feladatkörébe tartozó területen veszélyes tevékenységet folytatók felügyeleti (adatközlési és bejelentési) rendszerének működtetésével kapcsolatos eljárásokban. (4) A Kormány a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki. 12. Építésügyi hatóság kijelölése 13. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben – építésügyi hatóságként az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki. (2) A 13. § (1) bekezdés szerinti hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével, c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével, g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt, k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is, l) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték. (3) Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik. 13. A termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátása 14. § A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként – az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellátja a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat. 14. Egyéb feladatok 15. § (1) A Hivatal a) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokat, b) ellátja a feladatkörét érintően az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat, c) részt vesz a feladatkörét érintő nemzetközi megállapodások előkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében, d) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemző munkát, e) közreműködik a kötött segélyhitelezés szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, f) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában, g) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelésére, h) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabály alapján a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatósági feladatokat a kereskedelmi szakterületen, i) ellátja az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2005. december 20-án kelt, 2173/2005/EK rendelete alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal ún. FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos hatósági feladatokat. (2) Az (1) bekezdés a), g) és i) pontjaiban meghatározott eljárásokban első fokon a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A külön jogszabály alapján a 13. § (1) bekezdése szerinti építésügyi hatáskörbe tartozó 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a 4. mellékletben felsorolt, az adott eljárásban érintett közmű, közút és vasút üzemeltetői működnek közre. Az üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. 16. § (1) A Kormány az illékony szerves oldószert tartalmazó termékek forgalmazásának engedélyezési eljárásában hatáskörrel rendelkező hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló Korm. rendeletben az illékony szerves oldószert tartalmazó termékeket forgalmazó kötelezettek engedélyezési eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. 17. § A Hivatal a feladatkörébe tartozó közleményeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint a Hivatal vagy a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság honlapján és a kormányzati portálon teszi közzé. 15. A Hivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, valamint közmű-, közútés vasútüzemeltetők kijelölése 18. § (1) A Kormány a külön jogszabály alapján a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó, a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos első és másodfokú hatósági eljárásában, a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a Hivatal első és másodfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell. (3) A Kormány a Hivatalnak az autógáztöltő-állomások építésügyi engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 6. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a Hivatalnak az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 7. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 7. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Ha a bejelentés érinti a 7. melléklet 6. pontjában meghatározott szakkérdést, a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló határozatot a hatóság közli az ott megjelölt első fokú szakhatósági hatáskörrel rendelkező hatósággal. 19. § (1) A Kormány a Hivatal lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában – az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés és feltételei kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a Hivatalnak a biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásában a) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősíthetősége, vagyis a vizsgált papírmintának a biztonsági papír jogszabályban meghatározott feltételrendszerének való megfelelősége és a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a vizsgált papírminta és bármely forgalomban lévő magyar bankjegy, biztonsági okmány vagy értékpapír közötti azonosság megállapításának kérdésében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint b) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség kérdésében az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki. 20. § (1) A Kormány a Hivatalnak a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor) a) birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásában – a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálata kérdésében – az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint b) behozatalával és kivitelével kapcsolatos eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a gyógyszertárnak a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos feladatai körébe nem sorolható, kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló eljárásban – a kábítószer-prekurzor tárolása és felhasználása dokumentációjának vizsgálata kérdésben – a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatot a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el. 21. § A Kormány a Hivatalnak a szerencsejáték céljára szolgáló eszköz hitelesítési engedélyének kiadására irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem szerinti készüléktípus megfelel-e a pénznyerő automatára, illetve a játékautomatára vonatkozó jogszabályi előírásoknak – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki. 22. § (1) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák exportjával és Közösségen belüli átadásának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy az importált termék, technológia reexportja, továbbá az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított nukleáris termék exportja az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák importjával kapcsolatos Nemzetközi Importigazolás kiadása iránti eljárásában – annak elbírálására, hogy az importált terméknek a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék, illetve a Nukleáris Kettős Felhasználású Termékek Ellenőrzési Jegyzéke szerinti besorolása megfelelő-e, illetve amennyiben a kiszállításhoz a fogadó állam írásbeli kötelezettségvállalása szükséges, az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében felsorolt feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 6. §-ában szabályozott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris kettős felhasználású termékeknek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (6) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek Magyarország területéről az Európai Unió másik tagállamába, illetve az Európai Unió másik tagállamának területéről Magyarországra történő szállításának és a nukleáris kettős felhasználású termékek Magyarország területéről az Európai Unióba történő szállításának az engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 5. §-ában és 6. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (7) Az (1)–(6) bekezdésben felsorolt esetekben az Országos Atomenergia Hivatal az ügyfél eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére hat hónapig felhasználható elő zetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. 23. § A Kormány a Hivatalnak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e – az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki. 16. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet. (3) A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal területi szerveként működő területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság jogutódjának – az alapító okiratban foglaltak szerint – az a korábbi székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé az 1. melléklet szerint e rendelet hatálybalépésével válik. 17. Az Európai Unió jogának való megfelelés 25. § E rendelet 1. a 8. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 641/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének, 2. a 8. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének, 3. a 8. § (3) bekezdés d) pont de) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 18-i 245/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének, 4. a 8. § (3) bekezdés d) pont df) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. február 4-i 107/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének, 5. a 8. § (3) bekezdés d) pont dg) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikkének, 6. a 8. § (3) bekezdés d) pont dh) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének, 7. a 14. §-ban az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésének, 8. a 15. § (1) bekezdés m) pontjában az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 8. pontjának, valamint az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök