← Magyarország

274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelete a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint

Röviden

Ez a rendelet a rendészeti alap- és szakvizsgákról, a vizsgabizottságról, valamint a vizsgabiztosi névjegyzékről szóló szabályokat határozza meg. Célja, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai megfelelő képzettséggel rendelkezzenek.

Amit szabályoz

Akiket érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelete a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről. A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya – a szolgálati helyétől függetlenül – az e rendeletben foglaltak szerint rendészeti alapvizsgát tesz, valamint rendészeti szakvizsgát tesz vagy tehet. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Hszt. 264/C. §-ában meghatározott különleges foglalkoztatási állományba tartozókra. (3) A rendészeti alap- és szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásának általános felügyeletét a rendészetért felelős miniszter látja el. 1. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) fegyveres szervet irányító miniszter: a Kormány fegyveres szervet irányító tagja, b) munkáltatói jogkör gyakorlója: az állományilletékes parancsnok, más szervhez történő berendelés esetén a berendelés helye szerinti szerv vezetője, más szervhez vezénylés esetén a vezénylő szerv vezetője, c) rendészeti oktatási intézmény: a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szervek, valamint az irányításukat, felügyeletüket ellátó miniszter által fenntartott rendészeti tárgyú szakképesítést, vagy szakképzettséget nyújtó képzést folytató intézmény, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola, d) rendészeti szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, a fegyveres szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú képzettség megszerzését igazoló képesítés, e) rendészeti tárgyú szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben felsorolt, a fegyveres szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú, arra jogosított képző intézményben szerzett alap- és középfokú képzettség. II. FEJEZET A RENDÉSZETI ALAPVIZSGA 2. A rendészeti alapvizsga megszerzésére kötelezettek 3. § (1) A hivatásos állomány tagjának, ha e rendelet alapján mentességgel nem rendelkezik, a szolgálati viszony létesítését követő egy éven belül rendészeti alapvizsgát kell tennie. (2) A vizsgakötelezettségről és annak határidejéről vagy a megfelelésről, illetve a mentességről a hivatásos állomány tagját a kinevezéséről szóló okmányban tájékoztatni kell. (3) Rendészeti alapvizsgát tehet önkéntes elhatározás alapján a kormánytisztviselő és köztisztviselő is. 4. § (1) Mentesül a rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki a) a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül, b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, valamint jogelőd intézményeinél felsőfokú végzettséget szerzett, c) jogi, közigazgatási, rendészeti vagy katonai képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakon felsőfokú végzettséget szerzett és a fegyveres szerv által szervezett képzésben a rendészeti alapismereteket elsajátította, d) rendvédelmi oktatási intézményben rendészeti tárgyú szakképesítést vagy végzettséget, vagy arra jogosult képző intézményben felsőfokú végzettségre épülő rendészeti tárgyú szakképesítést vagy végzettséget szerzett, e) jogszabály – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állománya esetében jogszabály vagy miniszteri utasítás – alapján rendészeti végzettségként elismert, a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szerv képzési rendszerében 1996. szeptember 1-jét követően szerzett – szakképzettségnek nem minősülő – rendészeti végzettséggel rendelkezik, f) rendészeti oktatási intézményben 2010. június 1-jét követően rendészeti tárgyú rész-szakképesítést szerzett. (2) A hivatásos állomány közigazgatási alap- vagy szakvizsgával, továbbá jogi szakvizsgával rendelkező tagjának csak a rendészeti alapismeretekből kell vizsgát tennie, a szolgálati viszony létesítését követő egy éven belül. Mentesül a rendészeti alapismeretek vizsgarész letételének kötelezettsége alól az, aki közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik és legalább három éve – megszakítás nélkül – hivatásos szolgálati viszonyban áll. (3) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettsége alóli mentesítést más, kormánytisztviselői vagy köztisztviselői jogviszony létesítésekor keletkező közigazgatási alapvizsga-tételi kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. (4) A rendészeti alapvizsgával rendelkező személy a jogszabályban meghatározott közigazgatási alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól mentesül. 3. A rendészeti alapvizsga követelményrendszere és tárgykörei 5. § (1) A rendészeti alapvizsgára jelentkezőnek a rendészeti alapvizsgára jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján meghatározott tananyag szerint kell számot adnia tudásáról. (2) A vizsgát megelőzően a jelentkező vizsgafelkészítőn vesz részt. A felkészítés tartalma nem terjedhet túl a vizsgakövetelményekben meghatározott tárgykörökön, valamint az annak alapján kiadott tananyag tartalmán. (3) A rendészeti alapvizsga közigazgatási alapismeretek és rendészeti alapismeretek vizsgarészből áll. A rendészeti alapvizsga követelményrendszerét az 1. melléklet tartalmazza. (4) A rendészeti alapvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RASZB) állítja össze és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot évente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. (5) A rendészetért felelős miniszter által irányított oktatás-igazgatási és szervezési feladatokat ellátó központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) biztosítja a tananyaghoz az elektronikus hozzáférést a honlapján. (6) A rendészeti alapvizsga követelményrendszerének, valamint a tananyag megismerhetőségének lehetőségeiről a jelentkezőt a vizsgafelkészítő és a vizsga időpontjáról szóló értesítésben tájékoztatni kell. 4. A rendészeti alapvizsga rendje 6. § (1) Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgát megelőző egy napos felkészítésen részt vett. (2) A rendészeti alapvizsga számítógépes rendszerben kitöltött vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A rendészeti alapvizsgát a Rendészeti Vizsgák Szabályzatában (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) meghatározottak betartásával kell teljesíteni. (3) A feladatsor megoldására 45 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, vizsgabiztos felügyelete mellett történik. (4) A rendészeti alapvizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó vizsgarészenként több, mint 50%-os eredményt ér el és az összesen megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerez. Ha a vizsgázónak csak az egyik vizsgarészből kell vizsgát tennie, akkor a pontszámokat arányosítva kell figyelembe venni. (5) A vizsgáról a vizsgabiztos jegyzőkönyvet készít. Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára – a vizsgajegyzőkönyv alapján – megfelelt minősítésű vizsgabizonyítványt kell kiállítani. 7. § (1) Ha a vizsgázó a rendészeti alapvizsgán nem megfelelt minősítést kap, ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen vizsgarészből kell tenni. (2) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját önhibájából megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette. (3) Az alapvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes vizsgát nem tesz. Ha a vizsgázó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az ismétlővizsgát eredményesen letenni nem tudja, akkor a fegyveres szerv intézkedik annak megállapítása iránt, hogy a vizsgázó szolgálati viszonya törvény erejénél fogva történő megszűnésének Hszt. 59. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő törvényi feltétele beállt. 5. A vizsgabiztos 8. § (1) A rendészeti alapvizsgán a rendészeti alapvizsga végrehajtásának felügyelete, a vizsgajegyzőkönyv kiállítása, a vizsgaszabályzat betartatása és a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás vagy szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni. (2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgázót a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. (3) Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, beszélgetés a többi vizsgázóval, valamint a vizsga rendjének megzavarása. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsgát nem megfeleltnek kell minősíteni. (4) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 5 napon belül panasszal élhet a RASZB felé. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. (5) A RASZB elnöke a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a központi szerv köteles 30 napon belüli időpontra új időpontot biztosítani a vizsgára. A felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (6) A vizsgabiztos személyét a RASZB elnöke jelöli ki. A kijelölésről a vizsgázót és a munkáltatói jogkör gyakorlóját a vizsga megkezdéséig tájékoztatni nem lehet. III. FEJEZET A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA 6. A rendészeti szakvizsgára jelentkezők 9. § (1) A rendészeti szakvizsgára a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen lehet jelentkezni. (2) Olyan szolgálati beosztásba vagy munkakörbe, amelynek betöltéséhez követelmény a rendészeti szakvizsga megléte, hivatásos állomány tagja akkor nevezhető ki, ha – az egyéb képzettségi követelményeknek való megfelelés mellett – rendelkezik rendészeti szakvizsgával. (3) Ha a hivatásos állomány tagja magasabb beosztásból vagy munkakörből kerül a (2) bekezdésben meghatározott beosztásba vagy munkakörbe és nem rendelkezik rendészeti szakvizsgával, a rendészeti szakvizsgát a beosztásba helyezést követő két éven belül köteles megszerezni. (4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően fontos szolgálati érdekből rendészeti szakvizsga hiányában is kinevezhető a hivatásos állomány tagja, azzal, hogy a szakvizsgát a kinevezésétől számított két éven belül köteles megszerezni. (5) Ha olyan személy kerül – a hivatásos szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg – rendészeti szakvizsgához kötött beosztásba vagy munkakörbe kinevezésre, aki a kinevezést megelőzően kormánytisztviselői vagy köztisztviselői jogviszonyban állt, az érintett rendészeti szakvizsga hiányában is kinevezhető, azzal, hogy a szakvizsgát a kinevezéstől számított két éven belül köteles megszerezni. (6) Rendészeti szakvizsgára önkéntesen a hivatásos állomány azon tagja jelentkezhet, aki felsőfokú végzettséggel és rendészeti szakképzettséggel rendelkezik. Rendészeti szakvizsgát tehet az a kormánytisztviselő vagy köztisztviselő is, aki felsőfokú végzettséggel, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával és legalább három év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. 10. § (1) Mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki a) e rendelet hatálybalépését megelőzően rendészeti szakvizsgát tett, b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti tárgyú szakirányán felsőfokú végzettséget szerzett, c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődjeinél MA fokozatú végzettséget szerzett, d) a rendelet hatályba lépésekor az 52. életévét betöltötte és azt megelőzően legalább 5 évet vezetői, vagy 10 évet rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásban töltött el. (2) A tudományos fokozattal rendelkező, a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen vizsgára jelentkező jelöltet a RASZB mentesítheti a kötelező vagy a választott vizsgatárgy letételének kötelezettsége alól, ha a tudományos fokozatához kapcsolódó vizsgája vagy disszertációja valamely vizsgatárgy ismeretanyagához kapcsolódik. (3) A hivatásos állomány közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagjának kizárólag a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú választott vizsgatárgyából kell vizsgát tennie, a kinevezéstől számított egy éven belül. (4) A rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alóli, (1) bekezdés szerinti mentesítést más, kormánytisztviselői vagy köztisztviselői jogviszony létesítésekor a közigazgatási szakvizsga-kötelezettség alóli mentesítés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. (5) Az e rendelet alapján teljesített rendészeti szakvizsgát a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendeletben meghatározott közigazgatási szakvizsgával egyenértékűnek kell tekinteni. 7. A rendészeti szakvizsga követelményrendszere és tárgykörei 11. § (1) A rendészeti szakvizsgára jelentkezőnek a rendészeti szakvizsgára jelentkezéskor érvényes vizsgatárgyakból, a vizsgakövetelmények alapján meghatározott ismeretanyag és az annak megfelelően kidolgozott és közzétett vizsgakérdés-sor alapján kell a rendészeti szakvizsgát teljesíteni. A rendészeti szakvizsga követelményrendszerét a 2. melléklet tartalmazza. (2) A rendészeti szakvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a RASZB határozza meg és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot évente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. (3) A központi szerv biztosítja a tananyaghoz az elektronikus hozzáférést a honlapján. (4) A rendészeti szakvizsga követelményrendszerének, valamint a tananyag megismerhetőségének lehetőségeiről a jelentkezőt a vizsgafelkészítő és a vizsga időpontjáról szóló értesítésben tájékoztatni kell. 8. A rendészeti szakvizsga rendje 12. § (1) A rendészeti szakvizsga kötelező és egy választható vizsgatárgyból áll. A vizsgatárgyak írásbeli és szóbeli vizsgarészből állnak. (2) Rendészeti szakvizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgát megelőző 3 napos felkészítésen hiányzás nélkül részt vett. A vizsgára nem bocsátható jelölt köteles a felkészítést elölről kezdeni. 13. § (1) A vizsgatárgy, valamint a felkészítés vizsgatárgyra vonatkozó része alóli mentesítés iránti kérelmet – a mentesítés alapjául szolgáló dokumentumok másolatával – a RASZB-nak címezve, a központi szervhez kell benyújtani. (2) A mentesítési kérelem tárgyában a RASZB 30 napon belül határozattal dönt, amit 8 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül – a központi szervhez benyújtott, a rendészetért felelős miniszterhez címzett – fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a rendészetért felelős miniszter 30 napon belül bírálja el. A rendészetért felelős miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (3) Az értékelés során a vizsga alól mentesített vizsgatárgyat kiválóan megfeleltnek kell minősíteni. 14. § (1) A rendészeti szakvizsgát a RASZB által kijelölt vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni. A vizsgabizottság háromtagú, elnökét a RASZB jelöli ki. (2) A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak írásbeli vizsgarészeit a központi szerv által kijelölt helyen és időben kell teljesíteni. Az írásbeli vizsga időtartama 90 perc. Az írásbeli vizsgarész teljesítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az írásbeli vizsgarészre vonatkozóan a 8. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a vizsgabiztost megillető jogkört a vizsgabizottság elnöke gyakorolja. (3) A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyainak szóbeli vizsgarészeit – az érintett vizsgatárgy írásbeli vizsgarészének teljesítését követően – a vizsgabizottság előtt, a központi szerv által meghatározott helyen és időben kell teljesíteni. A szóbeli vizsgarész rendjéért, a vizsgaszabályzat betartásáért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsgabizottság munkáját a RASZB elnöke által megbízott jegyző segíti. (4) A jegyző személyére a központi szerv vezetője a központi szerv munkatársai közül tesz javaslatot. 15. § (1) A vizsgabizottság az írásbeli vizsgarész eredményét vizsgatárgyanként, pontérték alapján, %-ban határozza meg és azt kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel látja el. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os, a jól megfelelt minősítéshez legalább 75%-os, a kiválóan megfelelt minősítéshez legalább 95%-os eredmény szükséges. (2) A szóbeli vizsgarészt a vizsgabizottság vizsgatárgyanként kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel látja el. (3) A vizsgatárgy mindkét vizsgarészének eredményes teljesítése esetén a vizsgabizottság megállapítja a vizsgatárgy eredményét. A vizsgatárgyak összesített eredménye alapján a vizsgabizottság a rendészeti szakvizsgát kiválóan megfeleltre, jól megfeleltre, megfeleltre vagy eredménytelenre minősíti. (4) Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára – a jegyző által vezetett vizsgajegyzőkönyv alapján – az összesített eredménynek megfelelő minősítésű vizsgabizonyítványt kell kiállítani. (5) Ha a vizsgázó valamely vizsgarészt nem vagy eredménytelenül teljesítette, a vizsgaszabályzat szerint megismételheti a vizsgarészt. A rendészeti szakvizsga minősítésénél a megismételt vizsgarész értékelését kell figyelembe venni. IV. FEJEZET A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA KÖZÖS SZABÁLYAI 9. Jelentkezés a vizsgára 16. § (1) A rendészeti alap- vagy szakvizsgára kötelezett a vizsgára a 3. és 4. melléklet szerinti beiskolázási lapon jelentkezik. A beiskolázási lapot a munkáltatói jogkör gyakorlója a humánigazgatási szervezeti egységen keresztül – a felkészítés időpontjára vonatkozó javaslatával – juttatja el a központi szervhez. Önkéntes jelentkezés esetén az 5. és 6. melléklet szerinti jelentkezési lapot kell kitölteni és megküldeni a központi szervhez. (2) A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg kell jelölni a felkészítés kérelmezett időpontját, valamint a részleges mentességet megalapozó végzettséget, vizsgát. Rendészeti szakvizsgára jelentkezés esetén meg kell jelölni továbbá a választható vizsgatárgyak közül választott vizsgatárgyat. (3) A mentesség igazolására szolgáló dokumentumok másolatát, továbbá a felkészítés és vizsga díjának befizetését igazoló bizonylatot a beiskolázási vagy jelentkezési lap benyújtásával egyidejűleg csatolni kell. (4) A központi szerv a beiskolázási vagy jelentkezési lapot nyilvántartásba veszi és – a jelentkező, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozatát figyelembe véve – a jelentkezőt – kötelező beiskolázás esetén a humánigazgatási szervezeti egységek értesítésével egyidejűleg – a felkészítő tanfolyam, valamint a vizsgák időpontjáról és helyéről azt megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja. (5) A vizsgafelkészítésen való részvétel kötelező, melynek tartamára a hivatásos állományba tartozó jelentkező számára szolgálatmentességet kell biztosítani. Szolgálatmentességet kell biztosítani a vizsgák napjára is. 10. Vizsgaidőpontok 17. § (1) Rendészeti alap- és szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a központi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlója és a jelentkező igényének figyelembe vételével, a munkaidő és költségtakarékosság szem előtt tartásával határozza meg. A központi szerv a költségvetési évre szóló továbbképzési- és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével szervezi a rendészeti alap- és szakvizsgákat és a vizsgafelkészítőket. Rendészeti alap- és szakvizsgát, valamint vizsgafelkészítőt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni. (2) A központi szerv az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően legalább 60 nappal közzéteszi a honlapján. A központi szerv a jelentkező vizsgaidőpontját a vizsgázó számára a jelentkezéstől számított 90 napon belüli napra biztosítja. (3) A központi szerv indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a központi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját. 11. Halasztás 18. § (1) A vizsgázó egy alkalommal, legkésőbb a vizsgát megelőzően 5 nappal kérelmezheti a rendészeti alap- vagy szakvizsga, vagy a vizsgatárgy vizsgájának elhalasztását. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltatói jogkör gyakorlója küldi meg a központi szerv részére. (2) Amennyiben a vizsgázó halasztási kérelem nélkül nem jelenik meg, a vizsgát követő 5 napon belül igazolással élhet. Újabb halasztási kérelem esetén a megismételt vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A halasztott vizsga időpontját a központi szerv a 17. § szerint állapítja meg azzal, hogy a vizsgaidőpontot a halasztási kérelem benyújtásától számított 90 napon belüli időpontra biztosítja. (4) A halasztott vizsgát és az ismétlővizsgát az eredeti vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni, az általános szabályok alkalmazásával. (5) A felkészítésen való részvétel halasztására az (1)–(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. 12. Jogorvoslat 19. § (1) A központi szerv a vizsgázó kérésére a rendészeti alap- és szakvizsga eredményének közzétételét követő 5 napon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor, valamint a vizsgajegyzőkönyv megtekintésére. (2) A rendészeti alap- és szakvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a RASZB elnökénél a panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül. A RASZB elnöke a panaszt 15 napon belül, indokolt határozattal bírálja el. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a rendészetért felelős miniszterhez fellebbezésnek van helye. A rendészetért felelős miniszter a fellebbezés tárgyában 30 napon belül dönt. (3) A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított 3 hónapon túl panasz nem nyújtható be. 13. Vizsgabizonyítványok, oklevelek 20. § (1) Az eredményes rendészeti alapvizsga letételéről kiállított vizsgabizonyítványt a RASZB elnöke, az eredményes rendészeti szakvizsga letételét igazoló oklevelet a vizsgabizottság tagjai írják alá és a RASZB bélyegzőjével hitelesítik. A vizsgabizonyítványt és az oklevelet 15 munkanapon belül kell megküldeni a vizsgázó részére. (2) Az elveszett vagy megsemmisült vizsgabizonyítvány vagy oklevél pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a központi szerv hiteles bizonyítvány-másodlatot állít ki. A hiteles vizsgabizonyítvány-, valamint oklevél-másodlat tartalma megegyezik az eredeti vizsgabizonyítvány, oklevél tartalmával. (3) A kiállított vizsgabizonyítványok és oklevelek nyilvántartását a központi szerv végzi. 14. Összeférhetetlenség 21. § (1) A vizsgabiztottság elnöke, tagjai, a jegyző és a vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont], valamint a vele közvetlen alá- vagy fölérendeltségi viszonyban állónak a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. A vizsgázó vagy a vizsgában közreműködő személy az összeférhetetlenségről a vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a RASZB-ot. Az összeférhetetlenség megsértésével lefolytatott vizsga eredményét meg kell semmisíteni. (2) Az összeférhetetlenség fennállása esetén a RASZB elnöke haladéktalanul intézkedik a tisztség megfelelő személlyel történő betöltésére. V. FEJEZET A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGÁZTATÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐK 15. A központi szerv 22. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a központi szerv látja el. E feladatai keretében különösen: a) meghirdeti a rendészeti alap- és szakvizsgák vizsgaidőpontjait, b) fogadja a vizsgára történő jelentkezéseket, c) vizsgafelkészítőket szervez, d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket, f) a vizsgákról jegyzőkönyvet és nyilvántartást vezet, kiadja a vizsgaokmányokat, g) a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít, h) vezeti a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzéket és a Rendészeti Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzéket. (2) A RASZB egyetértésével elkészíti és a rendészetért felelős miniszterhez jóváhagyásra benyújtja a vizsgaszabályzatot, melyet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A vizsgaszabályzat tartalmazza a vizsgafelkészítés és a vizsgák rendjére vonatkozó részletes szabályokat, a vizsgajegyzőkönyvekről és a vizsgaokmányokról szóló iratmintákat. 16. A vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzék 23. § (1) Rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági tagjának a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személy (a továbbiakban: vizsgáztató) jelölhető ki. A vizsgabizottsági névjegyzék az alábbi szakterületenkénti bontásban tartalmazza a vizsgáztatókat: a) közigazgatási és integrált rendészeti szakterület, b) büntetés-végrehajtási szakterület, c) egészségügyi-pszichológiai szakterület, d) gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai szakterület, e) határrendészeti-rendőrségi szakterület, f) hivatali igazgatási-humánigazgatási szakterület, g) katasztrófavédelmi-tűzvédelmi szakterület, h) migrációs szakterület, i) nemzetbiztonsági szakterület, j) adó- és vámigazgatási szakterület. (2) A vizsgabizottsági névjegyzékbe történő felvétel feltétele a rendészetért felelős miniszter által közzétett pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő, eredményes pályázat. A pályázati felhívással egyidejűleg a központi szerv vezetőjének javaslata alapján a rendészetért felelős miniszter szakterületenkénti bontásban meghatározza a névjegyzékbe felvehető keretlétszámot. (3) A felvételét követően a vizsgáztatót a vizsgabizottsági névjegyzék öt évig tartalmazza. Az öt év lejárta előtt törölni kell a vizsgáztatót a névjegyzékből a) erre irányuló kérelmére; b) halála esetén; c) ha a vizsgabizottsági felkérésnek egymást követő három alkalommal – akadályoztatás esetét kivéve – nem tesz eleget; d) ha szolgálati viszonya da) fegyelmi eljárás során hozott jogerős döntés alapján, db) büntetőeljárás során hozott jogerős döntés alapján, dc) – az egészségi vagy fizikai alkalmatlanság kivételével – hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt megszüntetésre kerül. (4) Pályázatot nyújthat be a) a hivatásos állomány fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő tiszt, főtiszt vagy tábornok tagja, aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesül a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól, b) a fegyveres szervek hivatásos állományából nyugállományba helyezett tiszt, főtiszt, tábornok, aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesült a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól, c) az az állami vezető, kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a fegyveres szervek tevékenységével, felügyeletével kapcsolatos munkakört lát el, vagy nyugdíjaztatása előtt látott el és közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, vagy a mentesülés feltételeivel rendelkezik, e) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kormánytisztviselője, aki közigazgatási vagy rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy a szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesült, vagy a mentesülés feltételeivel rendelkezik. (5) A pályázaton való részvétel feltétele a) a pályázó által választott vizsgatárgynak megfelelő szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlat, vagy rendészeti oktatási gyakorlat, valamint b) – a nyugállományba helyezett pályázó kivételével – a pályázó munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjének hozzájárulása a pályázaton való részvételhez. (6) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt postai címre kell benyújtani egy példányban. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázati felhíváshoz mellékelt pályázati adatlapot, hiánytalanul kitöltve, b) a részletes szakmai önéletrajzot és – amennyiben van – szakmai publikációs jegyzéket, c) a felsőfokú iskolai végzettséget, tudományos fokozatot igazoló oklevél másolatát, d) a jogi szakvizsga-, közigazgatási szakvizsga- vagy rendészeti szakvizsga-bizonyítvány másolatát, e) munkáltatói igazolást a szolgálati viszony vagy más foglalkoztatási jogviszony fennállásáról – nyugállományba helyezettek esetében a korábbi jogviszony fennállásáról – és a szakirányú szakmai gyakorlatról. (7) A RASZB elnökének kezdeményezésére a rendészetért felelős miniszter a névjegyzékből törölt személyek pótlása érdekében az öt év letelte előtt is pályázatot írhat ki a névjegyzékbe felvételre. 24. § (1) A benyújtott pályázatokat az erre a célra a rendészetért felelős miniszter által felkért öttagú bírálóbizottság bírálja el. (2) A bírálóbizottság mérlegelés nélkül elutasítja a pályázatot, ha a) a pályázó nem felel meg a pályázati felhívásban megjelölt feltételeknek, b) a pályázat hiányos. (3) A bírálóbizottság javaslata alapján a rendészetért felelős miniszter dönt a névjegyzékbe felvételről. A döntésről a központi szerv értesíti a pályázókat. (4) A benyújtott pályázati anyagot – a pályázat elutasítása esetén – a bírálóbizottság maradéktalanul visszaküldi a pályázónak. (5) A vizsgabizottsági névjegyzéket a központi szerv – a névjegyzékbe felvett, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók adatainak kivételével – a Hivatalos Értesítőben a pályázat elbírálást követő 30 napon belül közzéteszi, valamint a központi szerv honlapján folyamatosan megjeleníti. 25. § (1) Vizsgabiztosként a Rendészeti Alapvizsga Vizsgabiztosi Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék) szereplő személy jelölhető ki. (2) A vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételre a központi szerv vezetője felhívást ad ki. A felhívásra a fegyveres szervek, továbbá a rendészetért felelős miniszter által irányított szervek állományának legalább középfokú végzettségű, rendészeti alapvizsgával rendelkező, vagy annak kötelezettsége alól mentesült tagja jelentkezhet. A jelentkezéseket a RASZB bírálja el. (3) A vizsgabiztosi névjegyzékbe tartozás két év időtartamra szól. (4) A vizsgabiztosi névjegyzéket a központi szerv a honlapján folyamatosan megjeleníti. 17. A Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság 26. § (1) A RASZB tizenháromtagú testület, amelynek tizenegy tagját a rendészetért felelős miniszter a vizsgabizottsági névjegyzékbe felvett vizsgáztatók közül bízza meg öt éves időtartamra. A RASZB tagja továbbá a központi szerv vezetője, valamint a Magyar Rendvédelmi Kar képviselője. (2) A RASZB élén elnök áll. Az elnököt a RASZB tagjai közül a rendészetért felelős miniszter bízza meg öt éves időtartamra. A RASZB elnöke nem lehet a központi szerv vezetője és a Magyar Rendvédelmi Kar képviselője. (3) A RASZB működésével összefüggő feltételeket a központi szerv biztosítja. (4) A RASZB működésének rendjét a rendészetért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. (5) A RASZB a tárgyévet követő február 28-ig elfogadja és a rendészetért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti az éves beszámoló jelentését. VI. FEJEZET A RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK 27. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsga díja felkészítési díjból és vizsgadíjból áll. (2) A rendészeti alapvizsga egy főre eső felkészítési díja a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap összegének 15%-a. A felkészítési díj nem foglalja magában az étkezési és szállásköltségeket. (3) A rendészeti alapvizsga vizsgadíja a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap összegének 10%-a. (4) A rendészeti szakvizsga egy főre eső felkészítési díja a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap összegének 25%-a. A felkészítési díj nem foglalja magában az étkezési és szállásköltségeket. (5) A rendészeti szakvizsga vizsgadíja vizsgatárgyanként a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap összegének 15%-a. 28. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsgára kötelezett felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját, a felmerülő szállás- és utazási költségét az őt foglalkoztató szerv biztosítja. (2) Önkéntes jelentkezés esetén a felkészítés és a vizsga díja, valamint a felmerülő szállás- és utazási költség az önként jelentkezőt terheli. A szakvizsga díjának legfeljebb 50%-át – az önként jelentkező kérelmére – a munkáltató saját költségvetése terhére átvállalhatja. (3) Akit önhibájából a felkészítésben való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam díját önerőből megfizetni. (4) Az ismételt vizsga díja a vizsgázót terheli, amelynek mértéke a vizsgarészek számától függetlenül megegyezik a vizsgadíjjal. (5) A felkészítés halasztása és a vizsga halasztása díjköteles. A halasztás díja a 27. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott díj összegének 50%-a, amelynek megfizetésére a rendészeti alap- és szakvizsgára jelentkező jelölt köteles. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az alap- és szakvizsgára kötelezett halasztási díja a munkáltatót terheli, ha a halasztásra a munkáltató érdekkörében felmerült okból került sor. Amennyiben a halasztásra az alap-, vagy szakvizsgára kötelezett érdekkörében felmerült, de neki fel nem róható okból került sor, úgy a halasztás díját a munkáltató saját költségvetése terhére átvállalhatja. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárási díj megfizetése nem mentesít az újabb felkészítés vagy vizsga díjának megfizetése alól. Az ismételt felkészítés vagy vizsga díjának megfizetésére a munkáltató köteles, ha az alap- vagy szakvizsgára kötelezett a munkáltató érdekkörében felmerült okból halasztott. 29. § (1) A felkészítést végző előadót felkészítési óradíj illeti meg. A felkészítési óradíj a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap összegének 15%-a. (2) A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét, továbbá a vizsgabiztost vizsgáztatási díj illeti meg. A rendészeti alapvizsga esetében vizsgánként, a rendészeti szakvizsga esetében vizsgatárgyanként a befizetett vizsgadíjak összegének a) 25%-a a bizottság elnökét, 20-20%-a a két bizottsági tagot, 5%-a a jegyzőt, valamint a vizsgabiztost illeti meg, b) 5%-a az írásbeli feladatok és a javító kulcsok elkészítőit illeti meg, továbbá c) 25%-át a vizsgáztatás dologi kiadásaira kell fordítani. (3) A vizsgáztatási díj a vizsgabizottság elnökét a megjelent vizsgázók száma alapján, a vizsgabizottsági tagokat a vizsgázók írásbeli és szóbeli vizsgarészeinek száma alapján, arányosan illeti meg. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. § Ez a rendelet 2012. október 1-jén lép hatályba. 31. § (1) A rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendelet rendelkezései alapján és feltételek szerint kell a rendészeti szakvizsgát teljesíteni annak, akinek a jelentkezését a RASZB jogelőd szerve e rendelet hatálybalépését megelőző napig befogadta. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltétellel legfeljebb 2013. június 30-ig lehet letenni a rendészeti szakvizsgát. 32. § (1) A rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati viszonyban álló személynek – ha nem mentesül a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettsége alól vagy nem rendelkezik rendészeti szakvizsgával – a hatálybalépéstől számított két éven belül kell rendészeti alapvizsgát tennie. A hivatásos állomány közigazgatási alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagjának csak a rendészeti alapismeretekből kell vizsgát tennie a hatálybalépést követő egy éven belül. (2) Az (1) bekezdés alapján rendészeti alapvizsga vagy rendészeti alapismeretek vizsga letételére kötelezettet a munkáltató 2012. december 31-ig tájékoztatja a vizsgakötelezettségéről és a teljesítés határidejéről. (3) A rendelet hatálybalépésekor a hivatásos állomány rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást betöltő tagja – ha nem mentesül a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól – a rendészeti szakvizsgát, illetve a választható vizsgatárgyat legkésőbb 2014. december 31-ig köteles teljesíteni. (4) A hivatásos állomány közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkező tagját a (3) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint aki rendészeti szakvizsgával rendelkezik, azonban a rendészeti szakvizsga rendészeti tárgyú önként választott vizsgatárgyából 2013. december 31-ig vizsgát kell tennie. (5) A (3) vagy (4) bekezdés alapján rendészeti szakvizsga vagy a választható vizsgatárgy letételére kötelezettet a munkáltató 2012. december 31-ig kötelezi a vizsga – (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn belüli – letételére. (6) A 10. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott mentesség a 2014/2015. tanévben végzett hallgatók vonatkozásában alkalmazható először. 33. § (1) A rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendeletben meghatározott Rendészeti Szakvizsga Bizottság tagjai e rendelet hatálybalépésekor a vizsgabizottsági névjegyzékbe átvételre kerülnek, vizsgabizottsági névjegyzéki mandátumuk 2014. december 31-ig tart. (2) A RASZB-ot 2012. december 31-ig meg kell alakítani. (3) 2012. november 1-jéig pályázatot kell kiírni a vizsgabizottsági, valamint a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételre. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.