18/2014. (V. 30.) AB határozata a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. CIX. törvény 7. §-a alkalmazásával összefüggő alkotmányos követelmény megál

18/2014. (V. 30.) AB határozata a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. CIX. törvény 7. §-a alkalmazásával összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról. Az Alkotmánybíróság teljes ülése az  alapvető jogok biztosának jogszabály alaptörvény-ellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában – Dr. Balsai István, Dr. Juhász Imre, Dr. Salamon László és Dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő 1. Az  Alkotmánybíróság megállapítja: a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7.  §-a alkalmazásával összefüggésben az  Alaptörvény X.  cikk (1) és (3)  bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény az, hogy a  Magyar Művészeti Akadémia tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése megfeleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének. 2. Az  Alkotmánybíróság a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7.  § (4)  bekezdése, 8.  §  (1)  bekezdésének „ , illetve az  Alapszabályban” szövegrésze, valamint 11.  § (2)  bekezdése alaptörvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. [1] 1. Az  alapvető jogok biztosa az  Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24.  §  (2)  bekezdése, valamint az  alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2.  § (3)  bekezdése alapján benyújtott indítványában kérte, hogy az  Alkotmánybíróság – utólagos normakontroll eljárás keretében – semmisítse meg a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 7.  §  (2)  és  (4)  bekezdését, 8.  § (1)  bekezdésének „ , illetve az  Alapszabályban” szövegrészét, valamint 11.  § (2)  bekezdését. Az  indítványozó álláspontja szerint az  MMA tv. hivatkozott rendelkezései sértik az  Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint ellentétesek az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésében foglaltakkal. [2] 2. Az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdés e)  pontja alapján az  Alkotmánybíróság – többek között – az  alapvető jogok biztosának kezdeményezése alapján felülvizsgálja a  jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját. Ennek megfelelően az Abtv. 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az  alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll. [3] 3. Az  indítványozó szerint az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdéséből levezethető állami semlegesség követelményét sérti, hogy – az  MMA tv. 30.  §-ából és 7.  § (2)  bekezdéséből következően – csak az  1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet tagjai válhattak a  Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) alakuló közgyűlésének résztvevőivé, és ezáltal az MMA megalakuláskori rendes tagjaivá, valamint – az MMA tv. 7.  § (4)  bekezdése szerint – a  későbbi tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá. Érvelése szerint a  civil szervezetektől nem elvárható követelmény a  semlegesség és a  pluralitás, ami viszont a  köztestületi formában létrehozott, a  művészeti szabadsággal összefüggő tevékenységet kifejtő MMA esetében már alkotmányos követelmény. [4] Az MMA tv. 11. § (2) bekezdése szerint a tagság feltételeiről, az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól, a  8.  § (1)  bekezdése szerint pedig a  levelező tagság feltételeiről a  törvény keretei között az  MMA Alapszabálya rendelkezik. Az  indítványozó szerint az  a  kérdés, hogy ki válhat az  MMA tagjává, nem csupán az  MMA-ra illetve tagjaira vonatkozik, hanem érinti mindazokat is, akik a  köztestület tagjaivá kívánnak válni. De ugyanígy, az  MMA funkcióján, hatáskörein keresztül érinti a művészeti élet, sőt a társadalom mint a művészet „fogyasztója” egészét is. Az indítványozó érvelése szerint az MMA tv. hivatkozott rendelkezéseinek az MMA Alapszabályára történő utalásai lehetővé teszik, hogy az MMA Alapszabálya – az MMA tv. keretei között ugyan, de – további feltételeket támasszon a  tagságba történő felvételhez. Az  Alaptörvény T)  cikk (1)  bekezdése szerint általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg, vagyis jogalkotó hatáskörrel nem rendelkező szerv nem állapíthat meg általánosan kötelező, kifelé irányuló magatartási szabályt. Az indítvány szerint tehát az MMA tv. 11. § (2) bekezdése, valamint 8. § (1) bekezdésének „ , illetve az Alapszabályban” szövegrésze sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, mivel azok jogszabálynak nem minősülő dokumentum részére adnak felhatalmazást általánosan érvényesítendő magatartás meghatározására. [5] Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az  indítvány benyújtását követően az  MMA tv.-t, benne az  indítvány által támadott rendelkezéseket a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról rendelkező 2014. évi X. törvény, valamint a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX.  törvény módosításáról szóló 2014. évi X. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 2014.  évi XII. törvény is módosította. Az  Alkotmánybíróság az  indítványt a  támadott jogszabályi rendelkezések módosított, elbíráláskori szövege alapján bírálta el. II. [6] Az Alaptörvénynek az indítvány által hivatkozott rendelkezései: „T)  cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az  Alaptörvény és az  Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az  önkormányzati rendelet és a  különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.” „X.  cikk (1) Magyarország biztosítja a  tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a  lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. […] (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A  felsőoktatási intézmények a  kutatás és a  tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az  állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.” [7] Az MMA tv.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos, érintett rendelkezései: „7.  § (1) A  rendes tagok a  magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. A  kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az  adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés. (2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai. […] (4) Amennyiben valamely művész az  MMA rendes tagjára vonatkozó, jelen törvényben, illetve az  Alapszabályban támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az  MMA legalább négy rendes tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az  MMA 20.  § (1) és (2)  bekezdés szerinti tagozata dönt. A  tagozat támogatása esetén a művész regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.” „8.  § (1) A  közgyűlés a  7.  § (3)  bekezdés szerinti létszám felett a  7.  § (4)  bekezdésben meghatározott módon levelező tagokat választhat. A  levelező tagnak meg kell felelnie a  7.  § (1)  bekezdésben, illetve az  Alapszabályban meghatározott feltételeknek.” „11.  § (2) A  tagság jelen törvényben nem szabályozott feltételeiről és az  ajánlás, valamint a  választás részletes szabályairól e törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik.” „30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével – az MMA alakuló közgyűlést tart. […] (4) Az  MMA alakuló közgyűlésén az  1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a  7.  §  (1)  bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a  törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják. (5) Az  alakuló közgyűlést a  (4)  bekezdés szerinti körben az  (1)  bekezdésben meghatározottak szerint a  Szervező Bizottság hívja össze. Az  alakuló közgyűlés dönt az  Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az  elnököt, a  két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját. […] (7) Az  MMA az  alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az  MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-ig lehetőleg elérje a 200 főt.” [8] Az MMA tv.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései: „7.  § (1) Rendes taggá választható a  magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész. A kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művész számára vagy művész számára is adományozható elismerésben való részesülés. (1a) Rendes taggá választható – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az a személy, aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok megismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el. (2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai. […] (4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az  MMA rendes tagjára vonatkozó, e  törvényben támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes vagy levelező tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a  művész vagy művészetelméleti szakember regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a  közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.” „8.  § (1) A  közgyűlés a  7.  § (4)  bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek.” „11. § (2) A tagfelvételi eljárás és a közgyűlési képviselők megválasztásának részletes szabályairól e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.” „30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével – az MMA alakuló közgyűlést tart. […] (4) Az  MMA alakuló közgyűlésén az  1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a  7.  §  (1)  bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a  törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják. (5) Az  alakuló közgyűlést a  (4)  bekezdés szerinti körben az  (1)  bekezdésben meghatározottak szerint a  Szervező Bizottság hívja össze. Az  alakuló közgyűlés dönt az  Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az  elnököt, a  két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját. […] (7) Az  MMA az  alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az  MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-ig lehetőleg elérje a 200 főt.” III. [9] 1. Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  alapvető jogok biztosa az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdésének e)  pontja, illetve az  Abtv. 24.  § (2)  bekezdése alapján, absztrakt utólagos normakontroll hatáskörben kérte az  MMA tv. egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálatát. Ez  az  indítványból – a  hatáskör megjelöléséből, az  indítvány tartalmából és a  határozott indítványi kérelemből – egyértelműen megállapítható. Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  absztrakt utólagos normakontrollt kérő indítvány az  annak benyújtására jogosult személytől érkezett, és megfelel az Abtv.-ben foglalt formai feltételeknek. [10] 2. Az  Alkotmánybíróság az  Alaptörvény hatálybalépte előtt hozott határozataiban foglaltak felhasználásával összefüggésben 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában az alábbiakat állapította meg. „A hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerűségei szükségképpeni hatással vannak az  Alaptörvény értelmezésére is. Az  Alkotmánybíróság az  újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a  korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az  Alaptörvény adott szakaszának az  Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az  Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az  Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése. Az Alkotmánybíróság – a  fenti feltételek vizsgálata mellett – a  hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként megjelölésével, a  lényegi, az  adott ügyben felmerülő alkotmányossági kérdés eldöntéséhez szükséges mértékű és terjedelmű tartalmi vagy szövegszerű megjelenítéssel hivatkozhatja vagy idézheti a  korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket. Az  indokolásnak és alkotmányjogi forrásainak ugyanis a  demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lennie, a  jogbiztonság igénye az, hogy a  döntési megfontolások átláthatóak, követhetőek legyenek. A  nyilvános érvelés a  döntés indoklásának létalapja. A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindig esetről esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja.” (Indokolás [32]–[34]). [11] Az Alaptörvény X.  cikk (1)  bekezdése szerint „Magyarország biztosítja a  tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát […]”, a (3) bekezdés első mondata szerint pedig „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a  Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Az  Alkotmány 70/G.  § (1) szerint „A  Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a  tudományos és művészeti élet szabadságát […]”. A  két megfogalmazás tartalmi egyezősége megállapítható, ezért az Alkotmánybíróság nem látta akadályát annak, hogy felhasználja az adott kérdéskörrel kapcsolatban a korábbi határozataiban kidolgozott érveket és jogelveket. [12] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény a művészet szabadságáról nem tesz említést. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikke szerint „A művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani.” [13] 3. Az  Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel a  30/1992. (V. 26.) AB határozatban fejtette ki, hogy „tágabb értelemben a  véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a  művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a  művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a  tudományos alkotás szabadsága és a  tudományos ismeretek tanításának a szabadsága”. (ABH 1992, 170, 171.) [14] A művészeti élet szabadsága tekintetében az  államot objektív intézményvédelmi kötelesség terheli, amely kötelességből következően „úgy alakítja ki az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket, hogy mind a  többi alapjoggal kapcsolatos, mind pedig egyéb alkotmányos feladataira is tekintettel legyen; az egyes jogoknak az egész rend szempontjából legkedvezőbb érvényesülését teszi lehetővé, s mindezzel az  alapjogok összhangját is előmozdítja.” [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302–303.] Az  alapjogok összhangját csakis az  állam művészeti kérdésekben tanúsított semlegessége biztosíthatja, vagyis az, hogy az  államnak lehetővé kell tennie és biztosítania kell a  művészeti alkotás sokféleségét, egyetlen irányzatot, vagy szemléletet sem tekinthet kizárólagosnak. [15] 4. Az  MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a  kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Az MMA tv. 4. § (2) bekezdése szerint az MMA közfeladatai a következők: a) elősegíti a  magyar és az  egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes alkotások megszületését, b) figyelemmel kíséri a  művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja, c) hozzájárul a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez, d) segíti a művészetoktatást és a művészképzést, e) segíti a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet, f ) pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával ösztönzi a hazai művészeti életet, g) támogatja a  művészeti alkotások nyilvánosságra kerülését, különösen felolvasó ülések, kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével; fórumot teremt a hazai művészeti élet számára, h) támogatja az  új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve a  szaktudományos és ismeretközlő kiadványok megjelenését, szaktudományos és ismeretközlő kiadványokat ad ki, i) művészeti könyvtárat és az  MMA szervezetéről és működéséről szóló szabályzatban (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott dokumentációs központot működtet, j) részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának megvalósításában, k) együttműködik a  magyarországi országos művészeti szervezetekkel, valamint a  Magyar Tudományos Akadémiával, l) együttműködik az országos audiovizuális közszolgálati médiaszolgáltatókkal, m) működési és programtámogatás nyújtásával támogathatja a  különböző művészeti ágak országos civil szervezeteit, n) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a  művészeket közfeladat ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben, szervezetekben, o) együttműködik a  határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel, p) gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről, q) a  különböző művészeti ágak művelése és korszerű művészetelméleti álláspontok kialakítása érdekében tagozatokat hoz létre és működtet. [16] Mindezen jogosítványoknak a  művészeti alkotás szabadságát ténylegesen érintő jellegéből következően, az  Alaptörvény X.  cikk (1)  bekezdésében foglalt követelménynek eleget téve, a  köztestületi formában működő MMA-nak az Alaptörvény értékrendjét meg nem sértve, a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie. Ezt a követelményt a törvényhozónak is – mind az MMA tagsági összetételére, mind pedig a  tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása során – tiszteletben kell tartania, maga a köztestület pedig szervezeti felépítése és működése során a művészeti tevékenyég pluralizmusát kell hogy tükrözze, illetve elősegítse. Az MMA-nak egyenlő esélyeket kell biztosítania a művészek számára az MMA-tagságra, és ezen keresztül arra is, hogy a művészeti életre befolyást gyakorolhassanak. [17] A véleménynyilvánítás szabadsága, az azon is alapuló művészi alkotás és önkifejezés szabadsága – éppen úgy mint az egyesülési jog – egyéni szabadságjogok. Az alaptörvényi szintre emelt köztestület ezeknek a szabadságjogoknak a kiteljesítését hivatott szolgálni, és közfeladatainak gyakorlása során – az állam művészeti kérdésekben tanúsítandó semlegességének követelményét szem előtt tartva – éppen a  művészeti élet pluralitását, sokszínűségét kell elősegítenie. [18] 5. Az  MMA tv. 30.  § (4)  bekezdése szerint „[a]z MMA alakuló közgyűlésén az  1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a  7.  § (1)  bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a  törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a  Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják.” (A törvényi megfogalmazás értelmezhetőségének az  adott alkotmányossági összefüggés tekintetében nincs jelentősége, ezért azzal a  vizsgálat nem is foglalkozott.) Az  MMA tv.-nek – az  indítvány által támadott – 7.  § (2)  bekezdése kimondja azt, hogy a  30.  § szerint regisztrált személyek az  MMA rendes tagjai. A törvény rendelkezéseiből következően tehát az MMA, mint az Alaptörvény által szabályozott köztestület kizárólag egyetlen civil szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia nevet viselő egyesület tagjaiból alakult meg. Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése azonban nem mondja ki, és abból nem is vezethető le az, hogy az MMA-t, mint köztestületet kizárólag a  Magyar Művészeti Akadémia egyesületből kellene létrehozni. Pusztán az  elnevezés azonossága ezt a kizárólagosságot nem jelentheti. [19] Egyébként az átszervezése során a Magyar Tudományos Akadémia is 1992-ben alapította meg az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet. [20] Az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek, egyesületek alapításukat, céljaikat, funkcióikat illetően alapvetően különböznek a  törvény által köztestületi formában létrehozott szervezetektől. Más összefüggésben, a  köztestületi formában működő kamarákkal kapcsolatban állapította meg az  Alkotmánybíróság azt, hogy a  köztestületként létrehozott szervezet nem az  egyesülési jog alapján alapított szervezet. [22/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 127, 129.] Adott esetben a  jogalkotó úgy tett eleget az  Alaptörvényből fakadó kötelezettségének, hogy egy – az egyesülési jog és a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött – társadalmi szervezetet nyilvánított köztestületté. A  társadalmi szervezet az  alkotmányos és törvényi keretek között szabadon határozza meg céljait, tevékenységének formáit, és a  tagjaival szemben támasztott követelményeket. Az  egyesülési jog rendeltetéséből következik, hogy a civil szervezet az  alapítói által fontosnak tartott közös célok elérése, az  általuk maghatározott tevékenyég folytatása érdekében jön létre. Egy civil szervezettel szemben nem követelmény a semlegesség, mint a létesítés és a működés feltétele, egy civil szervezetre nézve nem kötelező a pluralitás sem. [21] Ugyanakkor viszont ezen alapvető értékek alkotmányos követelmények a  törvény által létesített köztestülettel szemben. Ezért nehéz egy konkrét egyesületből (azonos értékrendet valló zárt alanyi körből) mintegy törvényi „átemeléssel” (átszervezéssel) egy általánosabb feladatkörű, az  Alaptörvény tág értékrendjéhez igazodó, eltérő típusú jogi személyt, köztestületet létrehozni. Az  MMA jogállami, alkotmányos intézmény, a  művészet szabadságának „intézményes” kiteljesítője és védelmezője. Ugyanakkor ez  nem zárja ki azt, hogy a  köztestület megszervezése, tényleges létrehozása során ne lehetne felhasználni egy már létező civil szervezet – akár egy egyesület – tagságát, kapcsolatrendszerét, vagy akár infrastruktúráját is. [22] Mindezek alapján az  MMA tv. 7.  § (2)  bekezdése, amely szerint csakis egy adott civil szervezet tagjai válhattak az  MMA megalakuláskori rendes tagjaivá és a  későbbi tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá, nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével, és ezáltal nem minden tekintetben felelt meg az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak. [23] 6. Az  MMA tv. 7.  §-a szerint az  MMA rendes tagjait – a  törvényben meghatározott eljárás szerint – a  közgyűlés választja, vagyis új tagok felvételére kooptálás útján kerül sor. A jelen határozat fenti 5. pontjában foglaltak szerint az  alakuló közgyűlés tagjainak törvényi meghatározása – egyetlen civil szervezet tagságára korlátozva a  tagságot – nem fedte le az Alaptörvény X. cikkének teljes tartalmát. A támadott rendelkezés szerint az MMA új tagjairól való döntés is ezen testület hatáskörébe tartozik, amely megoldás pedig megnehezíti – bár nem teszi lehetetlenné – az  MMA művészeti pluralitást biztosító összetételének megvalósítását. A  kooptálás, mint az  új tagok felvételének módja nem eleve ellentétes az  Alaptörvénnyel, azonban mindaddig, amíg az  MMA bővülő és megújuló tagsága nem felel meg a pluralizmus és a semlegesség követelményének, addig az új tagok felvétele nem függhet csupán a  korábbi egyesületi tagok, azaz most már az  MMA tagjai általi jelölésétől és döntésétől. Az  Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a  fenti probléma az  Alaptörvény X.  cikkéből levezetett alkotmányos követelmény alkalmazásával orvosolható. [24] A kooptálás mint szervezeti tagságot létesítő intézmény alaptörvény-ellenességét illetően az  indítvány kérelmet nem tartalmaz, ezért azt az  Alkotmánybíróság a  jelen határozatban nem is vizsgálta. Megjegyzi azonban az  Alkotmánybíróság, hogy adott esetben a  Magyar Művészeti Akadémia tagságának összetételét illetően a kooptálástól eltérő forma is alkalmas lehet az alkotmányossági kételyek eloszlatására. [25] 7. Az MMA tv. 11. § (2) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint a tagságnak a törvényben nem szabályozott feltételeiről, és az  ajánlás, valamint a  választás részletes szabályairól a  törvény keretei között az  MMA Alapszabálya rendelkezik, a  8.  § (1)  bekezdése pedig azt mondta ki, hogy az  MMA levelező tagjának – a törvényben meghatározottak mellett – meg kell felelnie az Alapszabályban meghatározott feltételeknek is. [26] Az MMA tv. 11.  § (2)  bekezdését a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról rendelkező 2014. évi X. törvény 8.  §-a akként módosította, hogy abból a  tagság feltételeit illetően az  MMA Alapszabályára való utalás kimaradt, és ugyanígy nem tartalmazza az  MMA tv.-nek a  módosító törvény 6.  § (1)  bekezdésével megállapított 8.  § (1)  bekezdése a  levelező tagság feltételei között az  Alapszabályban foglaltaknak való megfelelés követelményét. Hasonlóképp módosította a  törvény 5.  § (3)  bekezdése az  MMA tv. 7.  § (4)  bekezdését is. Az  említett módosítások a  Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi X. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 2014. évi XII. törvény 1. §-a alapján 2014. március 1-jén léptek hatályba. [27] Mindezek alapján az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  MMA tv. 7.  § (4)  bekezdése, 8.  § (1)  bekezdése, valamint 11.  § (2)  bekezdése tekintetében az  indítvány okafogyottá vált, ezért e  vonatkozásban az  eljárást az Ügyrend 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján megszüntette. IV. [28] 1. A  jelen határozat Indokolásának [18]–[24] bekezdéseiben írottak jogkövetkezményeit illetően az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg. [29] Az Alkotmánybíróságnak egy jogszabályi rendelkezés utólagos absztrakt normakontroll eljárása során vizsgálnia kell azt is, hogy az  alaptörvény-ellenesség megállapítása mellett, annak kimondásán túlmenően milyen jogkövetkezményei lehetnek (1449/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 561, 564.; 509/D/1993. AB határozat, ABH 1995, 837, 838–839.; 1098/B/2006. AB határozat, ABH 2007, 2088, 2112.) Az  Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 41. §-a szerint ha az Alkotmánybíróság a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a  jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti, a  45.  § (1)  bekezdésben foglalt főszabálya szerint pedig a  megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon veszti hatályát. [30] Az Alkotmánybíróság gyakorlata egy adott jogszabály tartalmi hatályban létét annak alkalmazhatóságára vonatkozóan értelmezi. Következetes gyakorlata szerint azzal, hogy a  kifejezetten hatályon kívül nem helyezett jogszabályi rendelkezések teljesedésbe mentek, a  jogszabály lényegében hatályát veszti. [55/2010. (V. 5.) AB határozat, ABH 2010, 366, 382.] Az Abtv. 41. § (3) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg, ha a  jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene. [31] Mindezekből következően az  Alkotmánybíróság az  MMA tv. 7.  § (2)  bekezdése alaptörvény-ellenességének a határozat rendelkező részében történő megállapítását és ebből következő megsemmisítését mellőzte. Tekintettel arra, hogy a  hivatkozott rendelkezések alapján létrejött köztestület működését megkezdte, létrejötte további – személyi és nem jelentéktelen vagyoni – jogviszonyok keletkezését eredményezte, a jogszabályi rendelkezés akár ex nunc, akár ex tunc hatályú megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő. [32] Hasonló indokot tartott szem előtt az Alkotmánybíróság az 1098/B/2006. AB határozat meghozatala során is, amikor megállapította, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (Ekt.) ex tunc hatályú megsemmisítése következtében az  érintett egészségügyi kamarák működését semmi sem garantálná. A  törvényi szabályozás hiánya a  kamarák helyzetét és működését kiszámíthatatlanná tenné, s ez  a  jogbiztonság súlyos sérelmét okozná. Az egész Ekt. ex nunc hatályú megsemmisítése szintén a kamarákra vonatkozó szabályok hatályvesztéséhez vezetne, vagyis megszüntetné a  kamarák működésének jogalapját. Ez  az  ex tunc hatályú megsemmisítéshez hasonlóan bizonytalan, a  jogbiztonságot sértő helyzetet idézne elő. Az  Ekt. jövőbeni hatályú megsemmisítése esetén a  törvényhozónak az  Alkotmánybíróság által megállapított időpontig új törvényt kellene alkotnia az  egészségügyi kamarákról. Az  Ekt. megalkotását követő rövid időn belül az  egészségügyi kamarákra vonatkozó újabb törvény, vagyis a  gyakori jogszabályváltozás a  kamarák működését, a  már teljesedésbe ment jogviszonyokat érintően bizonytalanságot idézhet elő, egy esetleges jogalkotási késedelem pedig a  kamarák működését veszélyeztethetné. (ABH 2007, 2088, 2112.) Mindezen szempontokat – mutatis mutandis – az  Alkotmánybíróság jelen határozatának meghozatala során, az  MMA tagsága és működése vonatkozásában is irányadónak tekintette. [33] Mindezek mellett az Alkotmánybíróság az Indokolás [15]–[24] bekezdéseiben írtakra tekintettel szükségesnek látta a  határozat rendelkező részének 1.  pontjában alkotmányos követelmény meghatározását a  Magyar Művészeti Akadémia tagságának mindenkori összetételére, illetve szervezetére és működésére vonatkozóan, amely alkotmányos követelményt magának az Akadémiának, illetve a jogalkotónak – akár a törvény esetleges módosítása, akár pedig a működés feltételeinek szabályozása során – a továbbiakban szem előtt kell tartania. [34] 2. Jelen határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 44. § (1) bekezdésén alapszik. Budapest, 2014. május 27. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke