8/2015. (III. 24.) BM rendelete a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre

8/2015. (III. 24.) BM rendelete a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 9., 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben, a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § a) a BÁH által fenntartott intézmények: a  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a  továbbiakban: BÁH) főigazgatójának irányítása alatt álló a  menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárásban résztvevő személyek számára szállást, ellátást nyújtó, valamint a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló létesítmények; aa) befogadó állomás: az  elismerését kérő, a  menekült, az  oltalmazott, a  menedékes, valamint a befogadott elhelyezését és ellátását biztosító intézmény; ab) közösségi szállás: az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek elhelyezésére szolgáló, intézmény; ac) menekültügyi őrzött befogadó központ: a  menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint meghatározott intézmény; b) BÁH közegészségügyi felügyelője: BÁH által fenntartott intézményekben jelen rendeletben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy; c) BÁH közegészségügyi szakorvosa: a BÁH állományában a jelen rendeletben meghatározott közegészségügyijárványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott orvos; d) BÁH személyi állománya: a  BÁH által fenntartott intézményekben a  külföldiek ellátásában, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi eljárással összefüggő feladatok végrehajtásában résztvevő személyek; e) BÁH szerződéses orvosa: a  BÁH-nál az  egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult személy; f ) Belügyminisztérium (a  továbbiakban: BM) közegészségügyi főfelügyelője: a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a  védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendelet (a  továbbiakban: BM rendelet) 1. § 1. pontjában meghatározott személy; g) közegészségügyi-járványügyi felügyelő: a BM rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott személy; h) külföldi: olyan nem magyar állampolgár vagy hontalan, akinek menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárása van folyamatban, és aki a BÁH által fenntartott intézmények valamelyikében került elhelyezésre; i) őrizetes: az a személy, akinek kiutasítást előkészítő, illetve idegenrendészeti vagy kitoloncolási őrizetét az arra jogosult hatóság elrendelte, továbbá akinek az őrizetét a bíróság meghosszabbította; j) őrzött szállás: az  idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet 1. § (1) bekezdésben meghatározott, az idegenrendészeti őrizet végrehajtására szolgáló intézmény; k) őrzött szállás orvosa: a  Rendőrség személyi állományába tartozó vagy szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott, az  egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján az  őrzött szálláson elhelyezettek részére egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos; l) Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője: A  Rendőrségnél foglalkoztatott felsőfokú közegészségügyijárványügyi vagy népegészségügyi szakképzettséggel rendelkező, közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott személy; m) Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat: a BM rendelet 1. § 7. pontjában meghatározott szolgálat; n) Rendőrség személyi állománya: a  külföldiek elfogásában, előállításában, visszatartásában, őrzésében, kísérésében, egészségügyi ellátásában, valamint az  egyéb ügyintézéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában résztvevő, a Rendőrség személyi állományába tartozó dolgozó; o) rendvédelmi tisztifőorvos: a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az  Országgyűlési Őrség, valamint a  honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § b) pontjában meghatározott személy; p) rendvédelmi tisztiorvos: a Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott személy. 2. Az őrzött szállás közegészségügyi-járványügyi követelményei 2. § (1) Az őrzött szállásra történő befogadás végrehajtása során az őrizetes orvosi vizsgálatát az őrzött szállás orvosa végzi. Az őrzött szállásra történő befogadásra annak hivatali idején kívül is sor kerülhet. Hivatali időn túl a befogadáshoz kapcsolódó orvosi vizsgálat szerződéses orvossal is elvégeztethető. A  hivatali időt az  országos rendőrfőkapitány határozza meg, erről valamint a  végrehajtással kapcsolatos intézkedésekről az  országos rendőrfőkapitány a  BÁH főigazgatóját tájékoztatja. (2) A vizsgálatot végző orvos általános belgyógyászati vizsgálatot végez, és vizsgálati leletben írásban rögzíti az őrizetes aktuális egészségi állapotát. A  vizsgálati leletnek ki kell terjednie az  őrizetes életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adataira, az  őrizetes testsúlyának megállapítására, az  őrizetesen lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), keletkezésének okára, illetve rögzíteni kell, hogy az  őrizetesen külsérelmi nyomok nem találhatók. A vizsgálati leletet az orvos az orvosi dokumentációk között – nem selejtezhető módon – helyezi el. (3) Az orvosi vizsgálat eredménye alapján az alábbi minősítések adhatók: a) az őrizetes közösségbe elhelyezhető; b) egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt); c) közösségben nem elhelyezhető. (4) Az orvosi vizsgálat eredményét az eljáró hatóság kapja meg, amelyet nem selejtezhető módon tárol. (5) A  befogadott őrizetes csak előzetes orvosi vizsgálat után, a  vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértése alapján helyezhető el közösségben. (6) A  vizsgálathoz egyszer használatos gumikesztyűt, orvosi köpenyt – szükség esetén védőlábbelit, egyszer használatos orvosi orr-szájmaszkot, egyszer használatos védőköpenyt, valamint FFP3 védőmaszkot – kell biztosítani. 3. § (1) Az őrizetes részére az elhelyezése során biztosítani kell a hideg-meleg folyóvíz és a WC használatának lehetőségét. (2) Kiskorú csak szülőjével, vagy a  jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személlyel közös lakóhelyiségben helyezhető el, ahol a kiskorú számára életkorának megfelelő fekvőhelyet kell biztosítani. (3) Az őrizetesnek dohányozni az őrzött szállás napirendjében foglaltak szerint van lehetőség. (4) Az őrizetes számára a megfelelő személyi felszerelési tárgyakat, szükség szerint az évszaknak megfelelő ruházatot, a  tisztálkodáshoz, valamint a  hálókörlet tisztaságának fenntartásához szükséges eszközöket az  őrzött szállás biztosítja. A  kiskorú őrizetes számára az  életkorának megfelelő speciális higiéniai eszközöket kell biztosítani. A tisztálkodáshoz szükséges – kiskorú őrizetes esetén a speciális – higiéniai eszközöket szükség szerint, de legalább havonta pótolni kell. (5) A (4) bekezdés szerinti tárgyak és eszközök körét az országos rendőrfőkapitány utasításban határozza meg. (6) Az őrzött szállás fenntartója az őrzött szálláson az egészségügyi szakasszisztens jelenlétét folyamatosan biztosítani köteles. Az őrizet végrehajtása során az orvosi rendelésen tolmácsot – az orvos kérelme alapján – az őrzött szállás biztosítja. (7) Amennyiben az  idegenrendészeti eljárás során fertőző megbetegedésre vagy annak gyanújának megállapítására kerül sor, és a  megbetegedett személy más helyszínre kerül átszállításra, a  megállapított tényről, körülményről a  vizsgálatot végző orvos haladéktalanul, de legkésőbb a  befogadást megelőzően tájékoztatja az  átszállítás helye szerinti intézmény vezetőjét, így különösen a  menekültügyi őrzött befogadó központ és a  befogadó állomás vezetőjét, valamint az ott egészségügyi szolgálatot ellátó személyeket. 3. Az őrizetes fertőző megbetegedésével, vagy annak gyanújával továbbá kórokozó hordozó állapotával kapcsolatos járványügyi tevékenységek 4. § (1) Nem helyezhető el közösségben az az őrizetes, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó. Az őrzött szállás orvosa fertőző vagy fertőzésre gyanús, továbbá kórokozó-hordozó őrizetes esetén – a rendvédelmi tisztiorvos vagy annak akadályoztatása esetén a  Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője szakmai javaslatának figyelembevételével – intézkedik az  őrizetes őrzött szállás elkülönítő helyiségében történő elhelyezésére vagy a betegség természetének megfelelő egészségügyi intézménybe történő beutalására. (2) Amennyiben az  (1)  bekezdésben megjelölt járványügyi esemény először az  őrzést biztosító személyi állomány tagja észleli vagy tudomására jut, úgy az  eseményről haladéktalanul jelentést tesz szolgálati elöljárója útján az őrzött szállás vezetőjének. Az őrzött szállás vezetője telefonon, és írásban haladéktalanul tájékoztatja az őrizetet elrendelő hatóságot, a rendvédelmi tisztiorvost, vagy annak akadályoztatása esetén a Rendőrség közegészségügyijárványügyi főfelügyelőjét. (3) A  rendvédelmi tisztiorvos a  járványügyi eseményről és a  megtett intézkedésekről tájékoztatja a  megbetegedés megállapításának helye és az  őrizetes tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetet (a  továbbiakban: járási népegészségügyi intézet) valamint a rendvédelmi tisztifőorvost. (4) A fertőző beteget elszállításáig az elkülönítő helyiségben kell elhelyezni. A fertőző beteg elszállítása után az őrzött szállás orvosa intézkedik a fertőző ágens elleni hatékony fertőtlenítésről, amely kiterjed a helyiség, a berendezési és használati tárgyak, textíliák fertőtlenítésére. (5) Amennyiben az őrizetes egészségi állapota miatt nem helyezhető el őrzött szálláson, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani. 4. A BÁH által fenntartott intézmények közegészségügyi-járványügyi követelményei 5. § (1) A  befogadó állomáson, közösségi szálláson és a  menekültügyi őrzött befogadó központba történő befogadás végrehajtása során a  külföldi orvosi vizsgálatát a  BÁH szerződéses orvosa végzi el, illetve a  menekültügyi őrzött befogadó központban a BÁH szerződéses orvosa mellett az őrzött szállás orvosa is elvégezheti. (2) A vizsgálatot végző orvos általános belgyógyászati vizsgálatot végez és vizsgálati leletben írásban rögzíti az őrizetes aktuális egészségi állapotát. A  vizsgálati leletnek ki kell terjednie – a  menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a  menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendeletben előírtak mellett – az  őrizetes életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adataira, az  őrizetes testsúlyának megállapítására, az  őrizetesen lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), annak okára, illetve rögzíteni kell, hogy az őrizetesen külsérelmi nyomok nem találhatóak. A vizsgálati leletet az orvos az orvosi dokumentációk között – nem selejtezhető módon – helyezi el. (3) Az orvosi vizsgálat eredménye alapján a BÁH szerződéses orvosa az alábbi megállapításokat teheti: a) közösségben elhelyezhető; b) egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt); c) közösségben nem elhelyezhető. (4) Az orvosi vizsgálat eredményét az eljáró hatóság kapja meg, amelyet nem selejtezhető módon tárol. (5) A  külföldi csak előzetes orvosi vizsgálat után, a  vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértésével helyezhető el közösségben. (6) A vizsgálathoz használt védőeszközökre a 2. § (6) bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadóak. (7) A BÁH által fenntartott intézményekben dohányozni csak a napirendben meghatározottak szerint lehetséges. (8) A menekültügyi őrzött befogadó központ egészségügyi szakasszisztens jelenlétét folyamatosan biztosítani köteles. (9) A  menekültügyi őrizet végrehajtása során az  orvosi rendelésen közreműködő tolmácsot – az  orvos kérelmére – a menekültügyi őrzött befogadó központ biztosítja. 5. A BÁH által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek fertőző megbetegedésével, vagy annak gyanújával továbbá kórokozó hordozó állapotával kapcsolatos járványügyi tevékenységek 6. § (1) Az  5.  § (1)  bekezdése szerint elvégzett orvosi vizsgálat alapján nem helyezhető el közösségben az  a  külföldi, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó. (2) A  BÁH szerződéses orvosa vagy az  őrzött szállás orvosa fertőző vagy fertőzésre gyanús továbbá kórokozóhordozó őrizetes esetén – a  BÁH közegészségügyi szakorvosának szakmai javaslatának figyelembevételével  – gondoskodik a  fertőző beteg elkülönítő helyiségben történő elhelyezésére vagy a  betegség természetének megfelelő egészségügyi intézménybe történő beutalására. Ha a külföldi egészségi állapota miatt nem helyezhető el menekültügyi őrzött befogadó központban, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani. A  külföldi átszállítása során a  külsérelmi nyom megállapítására szolgáló látlelet másolatát át kell adni az  egészségügyi intézménynek. (3) Amennyiben az  (1)  bekezdésben megjelölt járványügyi eseményt nem a  BÁH szerződéses orvosa, hanem a  BÁH által fenntartott intézmény valamely alkalmazottja vagy a  menekültügyi őrzött befogadó központőrzést biztosító személyi állomány tagja észleli vagy tudomására jut, úgy az  eseményről haladéktalanul jelentést tesz közvetlen vezetője, illetve szolgálati elöljárója útján a BÁH által fenntartott intézmény vezetőjének. (4) A  BÁH által fenntartott intézmény vezetője a  tudomására jutott járványügyi eseményről telefonon majd írásban haladéktalanul tájékoztatja az  őrizetet elrendelő hatóságot, a  BÁH közegészségügyi szakorvosát és a  beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet. (5) A  BÁH szerződéses orvosa bejelenti a  betegség megállapításának helye és a  beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetnek, valamint ezzel egyidejűleg a  BÁH közegészségügyi felügyelőjének és a  Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjének a  BÁH személyi állománya, valamint a  BÁH által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek körében járványosan vagy szórványosan fellépő, jelentésre kötelezett valamennyi fertőző megbetegedést, illetve annak gyanúját. A  bejelentést a  fertőző beteg bejelentésére szolgáló felületen az orvos megjegyzései rovatban a „BÁH” megkülönböztető jelzést feltüntetve megküldi a népegészségügyi intézetnek. (6) Az  (5)  bekezdésben meghatározott bejelentést követően a  BÁH szerződéses orvosa intézkedik a  betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat elvégeztetésére. (7) A BÁH közegészségügyi felügyelője a csoportos és tömeges fertőző megbetegedéseket szóban azonnal és írásban 24 órán belül jelenti – BÁH közegészségügyi szakorvosának egyidejű tájékoztatása mellett – a BM közegészségügyijárványügyi főfelügyelőjének. A BÁH szerződéses orvosa a bekövetkezett fertőző betegségről – a személyi adatok nélkül – megküldött bejelentésről nyilvántartást vezet. (8) A nyilvántartás tartalmazza: a) a megbetegedés helyét, b) betegség megnevezését, c) a megbetegedés kezdetének és bejelentésének idejét, d) az esetleges kórházi ápolás esetén a kórházba szállítás napját, e) a kórház nevét, címét, f ) a beteg környezetéhez tartozók közül a munkahelyről kitiltandók számát, g) a diagnosztikai és felszabadítandó mintavételek napját és eredményeit, azt, hogy a beteg az adott betegség ellen kapott-e védőoltást, hogy a  beteg környezetében az  adott betegség előfordulása miatt hányan és milyen védőoltást kaptak, h) a beteg gyógyulásának, halálozásának napját, kijelentésének napját, a záró-fertőtlenítés napját és az ehhez használt szer megnevezését valamint, i) a személyi állomány körébe tartozó beteg foglalkozását, munkahelyét. 7. § (1) A  fertőző beteget elszállításáig az  elkülönítő helyiségben kell elhelyezni. A  fertőző beteg elszállítása után a  BÁH szerződéses orvosa intézkedik a  fertőző ágens elleni hatékony fertőtlenítésről, amely kiterjed a  helyiség, a berendezési és használati tárgyak, textíliák fertőtlenítésére. (2) Ha a  fertőző beteggel szállítása során a  rendőrség személyi állományának valamely tagja érintkezett, úgy a  BÁH közegészségügyi szakorvosa – a  rendőrség személyi állományának egészsége védelmében – a  járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti a rendvédelmi tisztiorvost. (3) Amennyiben a menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárás során fertőző megbetegedésre vagy annak gyanújának megállapítására kerül sor, és a  megbetegedett személy más helyszínre kerül átszállításra, a  megállapított tényről, körülményről a  vizsgálatot végző orvos haladéktalanul, de legkésőbb a  befogadást megelőzően tájékoztatja az átszállítás helye szerinti intézmény vezetőjét, valamint az ott egészségügyi szolgálatot ellátó személyeket. 6. Fertőző beteg szállítása 8. § (1) A  fertőző betegségben szenvedő őrizetes vagy külföldi szállítása az  egészségügyről szóló törvényben meghatározott gépjárművel vagy olyan szolgálati gépjárművel történhet, amely könnyen mosható fertőtleníthető belső felületekkel rendelkezik. (2) A  fertőző beteget szállító gépjárművek fertőtlenítése a  fertőző betegségek és a  járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben (a  továbbiakban: NM rendelet) meghatározott módon történhet. A  BÁH gépjárműveivel történt szállítást követő fertőtlenítésre vonatkozó szabályokat a BÁH főigazgatója által kiadott közegészségügyi-járványügyi szabályzat rögzíti. (3) Amennyiben a fertőző beteg szállítása szolgálati gépjárművel történt, annak fertőtlenítésére az adott rendvédelmi szerv vezetője intézkedik. A  fertőtlenítés részlet szabályait az  országos rendőr-főkapitány által kiadott közegészségügyi-járványügyi szabályzatban szükséges rögzíteni. (4) Ha a fertőzött beteg egészségi állapota indokolja, szállítását mentőgépjárművel kell végrehajtani. 7. Az őrzött szállással kapcsolatos közegészségügyi tevékenységek 9. § (1) A rendvédelmi tisztifőorvos a) elemzi és értékeli az  érintett személyi állomány, az  őrzött szálláshelyeken és a  BÁH által fenntartott intézményekben elhelyezett őrizetesek és külföldiek közegészségügyi-járványügyi helyzetét, amelyhez az országos tisztifőorvostól információt, tájékoztatást kérhet; b) javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre; c) az  országos tisztifőorvos véleményének kikérésével meghatározza a  közegészségüggyel-járványüggyel összefüggésben jelentendő tevékenységek, események körét; d) az országos tisztifőorvos véleményének kikérésével elvi szakmai állásfoglalást ad ki, valamint; e) jogosult feladatai végrehajtása érdekében természetes személytől, gazdálkodó szervezettől a  Rendőrség és a  BÁH személyi állományát, valamint az  őrzött szállásokon elhelyezett őrizetes és a  BÁH által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldi személyt érintő, személyes adatokat nem tartalmazó, közegészségüggyel és járványüggyel összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni. (2) A Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőinek valamint az őrzött szállás orvosának járványügyi feladatát képezi: a) a járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése, b) a  Rendőrség, személyi állománya fertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozása, c) a  Rendőrség személyi állományába tartozó fertőző betegekkel, a  fertőzésre gyanús állapotú személyekkel, a kórokozó hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenység ellátása. (3) A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője az őrzött szállások vonatkozásában: a) koordinálja az  őrizetesekkel összefüggő közegészségügyi feladatokat ellátó közegészségügyi-járványügyi felügyelők tevékenységét; b) segíti és ellenőrzi az  őrizetesek egészségügyi ellátását végző orvosok és közegészségügyi feladatot ellátó egészségvédelmi megbízottak közegészségügyi tevékenységét, valamint; c) elemzi és értékeli – a  rendvédelmi tisztifőorvos, illetve a  rendvédelmi tisztiorvos által meghatározottak alapján – az  őrzött szállások közegészségügyi helyzetét, tevékenységét, javaslatot tesz a  szükséges intézkedésekre. (4) Ha a  munkakörhöz vagy a  szolgálati feladathoz kapcsolódóan a  Rendőrség személyi állománya tagjának, vagy csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, az  érintetteket a  kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni. 8. A BÁH általfenntartott intézményekkel kapcsolatos közegészségügyi tevékenységek 10. § (1) A  BÁH által fenntartott intézmények vonatkozásában közegészségügyi tevékenységet a  BÁH közegészségügyi szakorvosa, a  BÁH állományában, teljes munkaidőben foglalkoztatott közegészségügyi felügyelő, valamint a BÁH szerződéses orvosai látnak el. Szervezeten belüli jogállásukat, hatáskörüket és feladataikat az érintett szerv szervezeti és működési szabályzata, valamint az érintettek munkaköri leírása határozza meg. Az önálló beosztásokat az érintett szerv állománytáblázata tartalmazza. (2) A  BÁH közegészségügyi szakorvosi feladat ellátására az  a  személy bízható meg, aki megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsgával vagy közegészségtan-járványtan szakvizsgával rendelkezik. (3) A BÁH közegészségügyi szakorvosa: a) belső közegészségügyi ellenőrzést végez a BÁH által fenntartott intézményekben; b) bejelentést tesz a megbetegedés megállapításának helye, és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetnek a  járványosan vagy szórványosan fellépő, jelentésre kötelezett valamennyi fertőző megbetegedés, illetve annak gyanúja esetén; c) a személyi állomány körében bekövetkezett járványügyi eseményről jelentést tesz a  rendvédelmi tisztifőorvosnak; d) kezdeményezi a járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedéseket; e) kidolgozza a  személyi állományfertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatokat, valamint; f ) ellátja a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús állapotú személyekkel, a kórokozó hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenységet. (4) A BÁH közegészségügyi felügyelője; a) a BÁH által fenntartott intézményekben közegészségügyi-járványügyi helyszíni ellenőrzést végez; b) végzi a  BÁH személyi állományával, valamint a  külföldiekkel összefüggő közegészségügyi-járványügyi tevékenységet; c) segíti a  BÁH személyi állományának foglalkozás-egészségügyi ellátását, valamint a külföldi személyek egészségügyi ellátását végző BÁH szerződéses orvosok közegészségügyi tevékenységét; d) javaslatot tesz a  Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője részére a  BÁH által fenntartott intézményekben dolgozó, a  Rendőrség kötelékébe tartozó személyi állomány egészségvédelmét támogató követelmények biztosítására, továbbá; e) elemzi és értékeli a BÁH által fenntartott intézmények közegészségügyi helyzetét, tevékenységét. (5) Az egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásának személyi feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. 11. § (1) A  BÁH közegészségügyi szakorvosa, a  BÁH közegészségügyi felügyelője és a  BÁH szerződéses orvosai javaslatot tesznek a  BÁH főigazgatójának a  BÁH veszélyeztetett személyi állománya célzott népegészségügyi, illetve járványügyi szűrővizsgálatára, szükség esetén megfigyelésére. (2) Ha a  munkakörhöz vagy a  szolgálati feladathoz kapcsolódóan a  BÁH személyi állománya tagjának, vagy csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, az  érintetteket a  kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni. A  BÁH személyi állomány munkakörhöz kötött kötelező védőoltásait a  biológiai kockázatértékelés eredménye alapján – figyelemmel az  NM rendeletben meghatározott rendelkezésekre – a  BÁH közegészségügyi szakorvosának javaslatát is figyelembe véve, a  BÁH főigazgatója határozza meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott védőoltások költségvetési fedezetét a BÁH biztosítja. (4) A BM közegészségügyi főfelügyelője a BM rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – jogosult megismerni a  BÁH-nál keletkezett, közegészségügyi tárgyú dokumentumokat, így különösen: a) a járványügyi események dokumentumait; b) a közegészségügyi tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és intézkedések iratait; c) a közegészségügyi helyzet éves értékeléséről készített dokumentumot; d) a szakterületével összefüggő rendkívüli eseményekről meghatározott egyéb jelentéseket; e) a kockázatértékeléssel kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, valamint; f ) egyéb, a feladatai ellátásához szükséges iratot és dokumentumot. (5) A BÁH főigazgatója közegészségügyi-járványügyi szabályzatban határozza meg: a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti oltóanyagok beszerzésének rendjét, b) a  BÁH által fenntartott intézményekre vonatkozó közegészségügyi (élelmezés, takarítás, textíliák mosatása, rovar-, és rágcsálóirtás, kémiai biztonság, veszélyes hulladék, veszélyes anyagok, létesítési követelmények) feladatokat, c) a BÁH gépjárműveinek fertőző személy szállítását követő fertőtlenítésére vonatkozó szabályokat. 9. Az őrzött szállással és a BÁH által fenntartott intézményekkel kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi ellenőrzési tevékenység 12. § (1) Helyszíni ellenőrzésre jogosultak: a) a Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosai, a  Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, a  Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelői az őrzött szállások vonatkozásában; b) a Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosai, Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, a  Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelői, a  Rendőrség alapellátó orvosai a  menekültügyi őrzött befogadó központ tekintetében az ott szolgálatot teljesítő rendőri állomány vonatkozásában; c) a járási népegészségügyi intézet, a BÁH közegészségügyi szakorvosa és a BÁH közegészségügyi felügyelője a BÁH által fenntartott intézmények tekintetében. (2) A  helyszíni ellenőrzés során megállapított tényeket, hiányosságokat ellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amely tartalmazza az  ellenőrzést végzők és az  ellenőrzött szerv részéről az  ellenőrzésben résztvevők nevét, beosztását és szolgálati helyét. (3) A  jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, amelyből az  1. példányt az  ellenőrzött szerv vezetője, a  2.  példányt a  Rendőrség vonatkozásában a  Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosa, a  BÁH vonatkozásában a  BÁH közegészségügyi szakorvosa kapja. A 3. példányt az ellenőrzést végző szerv irattárában kell elhelyezni. (4) A  Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosa, valamint a  BÁH főigazgatója – a  BÁH közegészségügyi szakorvosa útján – az  ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a  hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. 10. A szakmai együttműködésre irányadó szabályok 13. § (1) A  járványügyi intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a  Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatban közreműködők, valamint a  BÁH közegészségügyi szakorvosa és közegészségügyi felügyelői szakmai konzultációt folytatnak a  területileg illetékes járási népegészségügyi intézettel valamint a  területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervvel. (2) A  BÁH közegészségügyi szakorvosa munkája során együttműködik a  rendvédelmi tisztifőorvossal, a  BM közegészségügyi főfelügyelőjével, a  területileg illetékes járási népegészségügyi intézettel, valamint a  területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével. (3) A  BÁH közegészségügyi felügyelője a  BÁH által fenntartott intézmények vonatkozásában együttműködik a  BM közegészségügyi főfelügyelőjével, a  Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjével és közegészségügyijárványügyi felügyelőivel, a  járási népegészségügyi intézetekkel. A  BÁH közegészségügyi felügyelője a  Rendőrség személyi állományát, valamint az  őrizeteseket veszélyeztető – tudomására jutott – közegészségügyi-járványügyi eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjét, és közreműködik az illetékes járási népegészségügyi intézet által lefolytatott hatósági eljárásban. 14. § (1) A  rendvédelmi tisztiorvos járványügyi esemény esetén szakmai segítséget kérhet a  területileg illetékes járási népegészségügyi intézettől. (2) A  rendvédelmi tisztiorvos a  járványügyi eseményről és a  megtett intézkedésekről tájékoztatja a  betegség megállapításának, és a  beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézet tisztiorvosát, valamint a rendvédelmi tisztifőorvost. (3) A  BÁH által fenntartott intézményekben bekövetkezett járványügyi esemény esetén a  területileg illetékes járási népegészségügyi intézet kérheti a  Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat közreműködését a vizsgálat lefolytatásában. (4) A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, valamint a BÁH közegészségügyi felügyelői szakmai feladataik ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a BM közegészségügyi főfelügyelőjével. 15. § (1) A  BÁH által fenntartott intézményekben fellépő járványok, valamint a  különösen veszélyes járványos megbetegedések leküzdésével és más közegészségügyi események okainak megszüntetésével, valamint egyéb, jelen rendeletben szabályozott feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő pénzügyi-anyagi, tárgyi szükségletek biztosítása érdekében a  rendvédelmi tisztifőorvos, valamint a  BÁH főigazgatója javaslatot tesznek a belügyminiszternek. (2) A  BÁH főigazgatója valamint az  országos rendőrfőkapitány évente legalább egy alkalommal közösen értékelik a  Rendőrség és a  BÁH személyi állománya, valamint az  őrzött szálláson, illetve a  BÁH által fenntartott intézményekben elhelyezett őrizetesek és külföldiek közegészségügyi helyzetét, a  közegészségügyi ellenőrzések tapasztalatait, továbbá meghatározzák az  ezekkel kapcsolatos feladatokat. A  közegészségügyi helyzetértékelést a  BM rendelet 2.  mellékletében, valamint a  2. és 3.  mellékletben meghatározott szempontrendszer alapján a tárgyévet követő év március 1-jéig kell elkészíteni, és megküldeni a rendvédelmi tisztifőorvos részére. 11. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet 2. § (4) bekezdés, 3. § (1)–(4), és (9), bekezdése 4. § (2)–(4) bekezdései, 5/A. § (1) bekezdés utolsó mondata, a 6. § (1) bekezdés, 14. § (1) és (2) bekezdése, 23. § (4)–(5), 6. § (4) bekezdése; b) a menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a  menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet 3. § (1)–(3) bekezdése, 26. § (4)–(5) bekezdése. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter