222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelete a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól

222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelete a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól. A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Állatvédelmi törvény) 49. §-a (3) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által létesített és működtetett cirkuszi menazséria engedélyezésére és fenntartására. (2) Cirkuszi előadásban, mutatványban csak olyan állat szerepeltethető, amely a) az e rendelet szabályai szerint működő menazsériához tartozik, b) ha külföldről érkezett, a behozatalát külön jogszabályok szerint engedélyezték. 2. § E rendelet alkalmazásában a) ideiglenes menazséria: olyan, állatok tartására szol gáló, nem állandó jellegű létesítmény – ideértve az állatok szállítására kialakított és engedéllyel rendelkező járművet is –, amelyben az utazások során a cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet él; b) állandó menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló, állandó jellegű létesítmény, amelyben a cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet az utazásokon kívül él; c) ideiglenes telephely: olyan megállóhely, ahol az ideiglenes menazséria az utazások során fellépés céljából megáll. Állandó menazséria létesítésének és működtetésének engedélyezése 3. § (1) Állandó menazsériát természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesíthet, működtethet és tarthat fenn (a továbbiakban: fenntartó). (2) Az állandó menazséria működését az állandó menazséria helye szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyző, a fővárosban a fővárosi kerület jegyzője (a továbbiakban együtt: jegyző) – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok közreműködésével – engedélyezi. A működési engedély visszavonásig érvényes. A jegyző az engedéllyel rendelkező állandó menazsériákról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Adatvédelmi törvény) 3. § (1) és (6) bekezdéseinek betartása mellett nyilvántartást vezet. (3) Az állandó menazséria működtetéséhez szükséges engedélyezési eljárásban az illetékes Megyei (Fővárosi) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes városi (kerületi) intézete szakhatóságként működik közre. (4) Az állandó menazséria működési engedélye iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az állandó menazséria fenntartójának nevét, lakcímét, gazdálkodó szervezet esetén székhelyét, képviselője nevét, lakcímét, – ennek hiányában – tartózkodási helyét; b) az Adatvédelmi törvény 2. § 6. pontjában meghatározott hozzájárulással az állatokért felelős személy(ek) nevét, lakcímét, – ennek hiányában – tartózkodási helyét; c) a telephely adatait, így különösen a terület nagyságát, befogadóképességét, létesítményei leírását, közüzemi ellátottságát; d) az állat-egészségügyi ellátásról szóló írásos megállapodást vagy szerződést, illetve annak másolatát. (5) Az állandó menazséria működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a tartandó egyedek állatfajok szerinti bontásban megadott listáját, az egyedek egyedi jelölésének módját, az állatok egészségügyi ellátásához szükséges feltételek leírását, valamint az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények méretének, felszerelésének adatait; b) a külön jogszabály alapján kiadott, az állatok tartásához szükséges engedélyek, bizonylatok másolatát; c) az Állatvédelmi törvény rendelkezései, a tartásra vonatkozó külön jogszabályok és a tartásra tervezett fajok egyedei természetes viselkedésének, bioritmusának, bio lógiai szükségleteinek figyelembevételével elkészített Állattartási tervet, melynek tartalmaznia kell: ca) a takarmányozási program alapelveit, cb) a kötelező védőoltásokat, a megelőző és gyógyító állatorvosi ellátás, azaz az állat-egészségügyi követelmények biztosításának folyamatát, cc) a karantén idejét és módját, a beteg állatok elkülönítésének előírásait, cd) az állatok szökése megakadályozásának biztosítékait, ce) a külső és belső parazitákkal történő fertőződés megelőzésének és kezelésének módjait, cf) a kártevők elleni védekezés módjait, cg) a szaporulat kezelésére, a védett vagy veszélyes egyedek tartására vonatkozó előírásokat, ch) az állatok gondozásával és betanításával kapcsola tos részletes előírásokat, ci) a takarmányok és az alom tárolásának és felhaszná lásának szabályait, cj) az elhullott állat, a keletkezett állati hulladék, trá gya, alom tárolásának, kezelésének és ártalmatlanításának módját, ck) az állatok tartási helyére, valamint az előző pontban felsorolt tárolóhelyekre vonatkozó takarítás, tisztítás és fertőtlenítés eszközeit, anyagait és módját; d) veszélyes állat kiszabadulására, az állatok szükség szerinti mentésére vonatkozó Intézkedési tervet, melynek fajonként ki kell térnie az állatok befogására, fékentartására, illetve rögzítésük lehetséges módjaira; e) az állandó menazséria megszűnésének esetére szóló Felszámolási tervet, benne az állatok további elhelyezésére vonatkozó elképzeléseket; f) az állatok szállításának módját, eszközeit, az ideiglenes telephelyeken használt, az állatok biztonságos elhelyezésére szolgáló létesítményeket leíró Utaztatási tervet; g) a szállító jármű állatszállításra való alkalmasságát igazoló engedély másolatát; h) a szállítói engedély másolatát. (6) Állandó menazséria működtetésére vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a jegyző és a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok helyszíni ellenőrzése megállapítja, hogy az Állatvédelmi törvényben és az e rendeletben, valamint a fenntartó által az engedélykérelemmel benyújtott tervekben előírtak gyakorlati feltételei biztosítottak. (7) Nem adható meg a működési engedély, illetve a jegyző köteles – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok bevonásával – a működési engedélyt azonnali hatállyal visszavonni azon egyed vonatkozásában, amely tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó előírásokat oly mértékben szegték meg, hogy ezzel a kérdéses egyed súlyos károsodását okozták. Ha az előírásokat több egyed vonatkozásában súlyosan vagy ismétlődően szegték meg, és ezzel a kérdéses egyedek károsodását okozták, akkor a jegyző a működési engedélyt azonnali hatállyal bevonja. (8) Az állatállomány faj és nem szerinti létszámáról, a szaporulatról, az új beszerzésekről, az elhullásról, az eladásokról, valamint azok okairól a fenntartónak nyilván tartást kell vezetnie. A fenntartó a nyilvántartás másolatát minden év január 31-ig köteles megküldeni az illetékes jegyzőnek, aki annak másolatát február 15-ig megküldi az illetékes Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A nyilvántartást az 1. számú melléklet szerinti formában kell vezetni. (9) A jegyző az állandó menazséria működését – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok bevonásával – legalább 4 évenként köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az állandó menazséria működési engedélyét visszavonhatja, illetőleg a működési engedély visszavonását nem indokoló hiányosságok esetén – legfeljebb 30 napos – határidő tűzésével a hiányosságok pótlására kötelezheti. Bejelentésre, illetve más hatóság megkeresése esetén a jegyző köteles a menazséria működését soron kívül felülvizsgálni. (10) A működési engedély kiadásáról, visszavonásáról a jegyző értesíti a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok esetében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, egyéb fajok esetében az illetékes Igazgatóságot, amely a menazséria fenntartója, illetve az állatok tulajdonosának költségére, az állatoknak – azok sorsának végső rendezéséig – állatkertbe vagy más megfelelő helyre történő szállítását és ottani gondozását rendelheti el, vagy más megfelelő intézkedést hozhat. (11) Amennyiben a menazséria bizonyos egyedek vonatkozásában nem teljesíti az előírt tartási feltételeket, a jegyző a kérdéses egyedek tartását nem engedélyezi, illetve – a működési engedély kiadása után – megtiltja. (12) A jegyző – a (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok közreműködésével – a veszélyes vagy védett, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok egyedeinek tartását megtilthatja, ha az állandó menazséria a) a biztonsági feltételeket nem teljesíti, b) az állatok tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó előírásokat megszegi, vagy az egyedek károsodását okozza, fennmaradásukat veszélyezteti. (13) A (2)–(12) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni olyan állandó menazsériák esetében, melyekben kizárólag háziasított állatfajok (kutya, macska, vadászgörény, háziló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl, házigalamb, házityúk, pulyka, házi lúd, házi kacsa) egyedeit tartják. Ideiglenes menazséria működtetése 4. § (1) Ideiglenes menazsériát csak az a fenntartó működtethet, aki rendelkezik a 3. § (2) bekezdés szerint kiadott érvényes működési engedéllyel és érvényesített, e rendelet 2. szá mú melléklete szerinti ideiglenes menazséria úti naplóval. Az érvényes működési engedély, illetve az ideiglenes menazséria úti napló másolati példányát a fellépések helyszínén jól látható módon, nyilvános helyre ki kell függeszteni. (2) A fenntartó kérésére az állandó menazsériából történő indulás előtt, a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a jegyző kiadja az ideiglenes menazséria úti naplót, melyet a hatósági állatorvosnak az induláskor érvényesítenie kell. Az ideiglenes menazséria úti napló csak az állandó menazséria működési engedéllyel vagy annak hiteles másolatával együtt érvényes. Amennyiben a fenntartó több ideiglenes menazsériát kíván működtetni, valamennyihez igényelni kell az ideiglenes menazséria úti naplót. (3) Az ideiglenes menazséria úti naplót a fenntartónak az ideiglenes telephely szerint illetékes hatósági állatorvossal érvényesíttetnie kell. Az illetékes hatósági állatorvos az ideiglenes telephelyeken csak abban az esetben érvényesítheti az ideiglenes menazséria úti naplót, ha az állatok egészségi állapota megfelelő, az állatok szállítása az engedélyezett járműben történik, továbbá be tudják mutatni a szállítói engedély másolatát, és az ideiglenes telephelyen kialakított tartási körülmények megfelelők. Az illetékes hatósági állatorvos betekinthet az Állattartási, Felszámolási, Intézkedési és Utaztatási tervekbe. (4) Az ideiglenes menazséria úti napló egy évig érvényes. A tárgyévre szóló ideiglenes menazséria úti naplót a fenntartó a következő év január 31-ig köteles leadni a jegyzőnek. (5) Az ideiglenes menazséria úti naplónak a leadásakor tartalmaznia kell valamennyi olyan település illetékes hatósági állatorvosának hivatalos bélyegzőjét, ahol az adott évben az utazások során az ideiglenes menazséria megállt. (6) A jegyző a leadott ideiglenes menazséria úti naplókat minden év február 15-ig – nyilvántartás céljából – továbbítja az illetékes Igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. (7) A jegyző – a 3. § (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok szükség szerinti bevonásával – jogosult ellenőrizni az e rendeletben foglaltak teljesülését. Az ellenőrzés eredményétől függően hiányosságok észlelése esetén a fenntartót határidő tűzésével azok pótlására szólíthatja fel vagy az úti naplót bevonhatja. Az úti napló bevonása esetén a jegyző egyidejűleg elrendeli az állatoknak az állandó menazsériába történő visszaszállítását. (8) Külföldről érkező cirkuszi menazséria esetén – amennyiben az adott naptári évben 6 hónapnál rövidebb ideig tartózkodik a Magyar Köztársaság területén – az ország területén lévő első ideiglenes telephely szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyző, a fővárosban a fővárosi kerület jegyzője adja ki az ideiglenes menazséria úti naplót. A külföldi cirkuszi menazséria fenntartója köteles az ország területén található utolsó ideiglenes telephely szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzőnek, a fővárosban a fővárosi kerület jegyzőjének az ideiglenes menazséria úti naplót leadni. Cirkuszi menazséria a Magyar Köztársaság területén az adott naptári évben 6 hónapnál hosszabb ideig csak állandó menazséria működési engedély birtokában működhet. (9) Az (1)–(8) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni olyan ideiglenes menazsériák esetében, melyekben kizárólag háziasított állatfajok (kutya, macska, vadászgörény, háziló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl, házigalamb, házityúk, pulyka, házi lúd, házi kacsa) egyedeit tartják. Az állatok menazsériában való tartására vonatkozó általános állatvédelmi szabályok 5. § (1) Az állatokat olyan feltételek között kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az állatok jólétének, és biztosítják a természeteshez hasonló viselkedésük gyakorlását. (2) Gondoskodni kell az állatok jó kondícióban tartásához szükséges beltartalmú takarmányról és ivóvízről. Jólétük érdekében az állatok szükségleteinek megfelelő hőmérsékletet, világítást, illetve fürdési lehetőséget, megfelelő mélységű és minőségű vizet, illetve az időjárás viszontagságaitól való védelmet kell teremteni. (3) Azokat az állatokat, amelyeken sérülés, betegség, stressz tünetei tapasztalhatók, azonnali kezelésben és gondozásban kell részesíteni, szükség esetén el kell különíteni, illetve az okot meg kell szüntetni. Az állattartó helyeken higiénikus körülményeket kell biztosítani, a megfelelő takarításáról rendszeresen gondoskodni kell, a szennyvizet külön jogszabálynak megfelelő módon el kell vezetni, illetve kezelni. (4) Az állatok számára ingerekben gazdag és megfelelően berendezett életteret kell biztosítani, amelyek a természeteshez hasonló viselkedési formák gyakorlását teszik lehetővé. (5) Az állattartási létesítményen belüli hőmérsékletnek, a szellőzésnek és a megvilágításnak folyamatosan igazodnia kell a faj sajátosságaihoz, így különösen tilos az állatokat huzamosabb ideig sötétben tartani. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégítése céljából – a klimatikus viszonyokat figyelembe véve – természetes és mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. A megvilágítás időtartamának meg kell egyeznie a természetes nappali fény időtartamával, kiegészítésként olyan rögzített helyzetű vagy hordozható fényforrást kell használni, amelynek fényereje elegendő valamennyi állat ellenőrzéséhez, vizsgálatához. (6) Tilos az állatokat végtagjuknál fogva lekötve tartani. 6. § (1) Az állandó menazsériához tartozó állatok egyedeinek, illetve csoportjainak tartásához az állatkert és az állatotthon létesítéséről, működéséről és fenntartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott minimális elhelyezési feltételeket kell biztosítani. E rendelkezés nem vonatkozik a cirkuszi előadásra betanított kutyákra és a veszélyes állatokra. Az állandó menazsériához tartozó állatokat egyedi azonosító jellel kell ellátni. (2) A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban veszélyes állatnak minősített állatok tartása esetén az ott meghatározott elhelyezési, biztonsági és egyéb feltételeket kell biztosítani. (3) Amennyiben a betanított állat télen folyamatosan zárt, fűtött elhelyezést igényel, a jegyző – a 3. § (3) bekezdésben megjelölt szakhatóságok hozzájárulása esetén – engedélyezheti az állat tartását külső kifutó nélkül is. Ebben az esetben a belső férőhely méretét 50%-kal növelni szükséges. (4) A menazsériához tartozó állatok utaztatására az állatok szállítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit az e rendelet 3. számú melléklete szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni. Tilos az állatokat a cirkusz, illetőleg a menazséria hangszóróval megvalósuló hirdetése során járművön utaztatni. (5) Az állatokat legfeljebb 12 óráig lehet a 2. számú mellékletben szereplő feltételek mellett utaztatni. Ezt követően az utazást legalább 24 órára meg kell szakítani, és az állatokat a 8. § szerinti feltételek között kell elhelyezni. (6) A kutya kivételével, a 2. számú mellékletben nem szereplő fajok szállítási feltételeit az illetékes Igazgatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség bevonásával állapítja meg. (7) A fenntartónak gondoskodnia kell továbbá az állatállomány folyamatos állat-egészségügyi felügyeletéről és szükség szerinti állatorvosi kezeléséről. (8) Az ideiglenes menazséria fenntartója köteles gondoskodni arról, hogy az állatokat szükség esetén azonnal, de legalább félévente állatorvos vizsgálja meg. (9) A menazséria fenntartója minden állatról külön egészségügyi gondozási naplót köteles vezetni, a naplóba a menazséria fenntartója, a szakgondozó és az állatorvos írhat be, az állattal kapcsolatos minden eseményről, betegség, sérülés esetén a gyógymódról és annak betartásáról, illetve az állattal kapcsolatos eseményekről. 7. § (1) Az állattartási létesítményekben nem lehet olyan tárgy vagy berendezés, amely az állatoknak sérülést okozhat, vagy egyéb veszélyhelyzetet idézhet elő. (2) A táplálékot (takarmányt) higiénikus, az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő körülmények között kell tárolni. (3) Az el nem fogyasztott táplálékot (takarmányt), a trágyát és az egyéb hulladékokat az állattartási létesítményből rendszeresen el kell távolítani. (4) Az állattartó telepen mindig jelen kell lennie olyan személynek, aki szükség esetén az állatokkal kapcsolatos azonnali, szakszerű intézkedést megteszi. Az állatok tartásának állatvédelmi szabályai az ideiglenes telephelyeken 8. § (1) Az ideiglenes telephelyeken a próbákon és az előadásokon naponta legalább egy órán át foglalkoztatott állat esetében a minimális elhelyezési feltételként a külső kifutóra meghatározott méretek legfeljebb 50%-kal csökkenthetők. (2) A betanított, szerepeltetett hüllőket a szállítójármű terráriumaiban kell tartani. (3) A betanított madarak esetében – a futómadarak kivételével – az állatkert és az állatotthon létesítéséről, működéséről és fenntartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, külső röpdékre vonatkozó minimális elhelyezési feltételeket kell biztosítani. (4) Főemlősök és ragadozók elhelyezésekor a szállításra vonatkozó egyedi férőhelyszükséglet kétszeresét kell biztosítani, de minimum 20 m2-t. (5) Fókák esetében a szállítójármű medencéjén kívül biztosítani kell egy azzal megegyező méretű szárazföldi pihenőhelyet is, valamint egy kis, sósvizű medencét a fürdetéshez. (6) Az elefántokat, patásokat és futómadarakat napközben legalább 200 m2-es kifutóban kell elhelyezni. (7) Amennyiben az állatokat nem foglalkoztatják, szerepeltetik naponta, illetve azokat 90 napot meghaladóan ugyanott szerepeltetik, elhelyezésükre a 6. § rendelkezései az irányadók. A cirkuszi menazséria állatai betanításának és felléptetésének állatvédelmi szabályai 9. § (1) Az állat kizárólag olyan mutatványra tanítható be, amely a fajára jellemző természetes viselkedés által megszabott határokon belül marad. Ennek során – a tudományos kutatások nyilvánosságra hozott eredményeinek megfelelően – figyelembe kell venni az állat korát és betaníthatósági szintjét, a nemét, egészségi állapotát, valamint cselekvési készségét. (2) Tilos az állatot olyan módszerekkel vagy eszközökkel idomítani, amely annak fájdalmat, szenvedést, más fizikai vagy pszichikai károsodást okozhat. Az idomítás során az állatokkal szemben félelemkeltő, kegyetlen magatartást, módszert alkalmazni tilos. 10. § (1) A cirkuszi produkciókban az állatokkal szemben félelemkeltő, kegyetlen magatartást, módszert alkalmazni tilos. (2) A porondra szabadon befutó vagy a bevezetendő állat számára megvilágított, szabad közlekedésre alkalmas bejárót kell biztosítani. (3) Az állat vezetését csak az idomár vagy az általa megbízott, szakképzett állatgondozó végezheti. Az útvonalat biztosító állatvezető és a kisegítő személy kioktatásáról az idomár köteles gondoskodni. A szereplésre váró artistákat és egyéb közreműködőket figyelmeztetni kell az állatoktól való biztonságos távolság betartására. A figyelmeztetés az állatidomár vagy az állatgondozó kötelessége. (4) A menazséria állatai naponta maximum 2 előadáson léptethetőek fel, a két fellépés között az állatoknak legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani a szokásos pihenőhelyükön, megfelelő ellátás mellett és nyugodt környezetben. (5) Azokon a napokon, amikor az állatok előadáson vesznek részt, naponta egy próba tartható, mely próba után az állatoknak legalább 4 óra pihenőidőt kell biztosítani az előadás előtt a szokásos pihenőhelyükön, megfelelő ellátás mellett és nyugodt környezetben. (6) Veszélyes állat esetében állatidomár, illetve állatgondozó az lehet, aki az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, az állattenyésztő, a halász, a halász-szaktechnikus, a vadász, a vadtenyésztő, a vadgazdálkodási technikus, a baromfi- és kisállattenyésztő, a baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus képesítések valamelyikével, vagy mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, vadgazdálkodási felsőoktatási intézményben, tudományegyetem, tanárképző főiskola biológiai vagy ökológiai szakterületén, vagy állatorvos-tudományi egyetemen, állat-egészségügyi főiskolán szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (7) Az e rendelet hatálybalépésekor állatidomárként vagy állatgondozóként dolgozó személyek a (6) bekezdésben meghatározott szakképesítések valamelyikét a hatálybalépéstől számított 5 éven belül kötelesek megszerezni. A legalább 10 év igazolt gyakorlattal rendelkező személyek esetében a képesítés megszerzése alól az állandó menazséria fenntartója felmentést adhat. 11. § (1) A külön jogszabály által veszélyes állattá minősített ragadozó emlőst csak a porondon felállított és a közönséget védő ketrecben lehet szerepeltetni. A porondketrecnek teljesen zártnak kell lennie, elemeit egymáshoz biztonságosan kell rögzíteni, a próba, illetve előadás alatt a porondketrecet védőhálóval kell befedni, és a ketrecben az idomáron kívül legalább egy biztosító személynek jelen kell lennie. (2) A ketrecalagutat úgy kell elhelyezni, hogy az az állattartó-kocsi kijáratához és a porondketrechez biztonságosan csatlakozzon. Az alagút elemeit egymáshoz, valamint az elmozdulás kiküszöbölése érdekében a padozathoz kell rögzíteni. A rögzítésnek abban az esetben is megfelelő védelmet kell nyújtania az állatok kiszabadulása ellen, ha azok az alagútban torlódnak vagy egymással össze csapnak. Védőlemezzel kell ellátni az alagútnak a sátoron, épületen belül eső azon részét, ahol fennáll a közönséggel való érintkezés lehetősége. (3) A porondon szabadon mozgó (nem ketrecben lévő) állattal próbálni vagy előadásban részt venni csak biztonságos körülmények között lehet. A porondszegély köré megfelelő létszámú és felkészültségű biztosító személyt kell állítani. (4) A biztosító személy feladatai elsősorban: a) megfelelő, az állat megfékezésére alkalmas eszköz zel segítséget nyújtson az állatidomárnak, b) szükség esetén segítséget hívjon, c) sérülés esetén elsősegélyt nyújtson, d) az illetéktelen személyeket távol tartsa. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor már működő állandó menazséria köteles a 3. § szerinti kérelmet a rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül benyújtani. A kérelem alapján a jegyző legfeljebb 2009. december 31-ig szóló határidőt szabhat az e rendeletben előírt tartási feltételek teljesítésére. Amennyiben a menazséria az előírt feltételeket határidőre nem teljesíti, a jegyző az engedély kiadását megtagadhatja, illetve a fenntartót a menazséria működésének megszüntetésére kötelezheti, valamint a fenntartó költségére a szabálytalanul tartott állatok elhelyezéséről gondoskodhat. (3) Olyan vadon élő állat, amelyet e rendelet hatálybalépését követően fogtak be, cirkuszi menazsériában nem tartható és nem szerepeltethető. (4) A rendelet hatálybalépését követően újabb elefánt, orrszarvú és főemlős cirkuszi előadás céljára nem szerezhető be, nem tanítható be és nem szerepeltethető. (5) A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény I. függelékén szereplő állatfaj vadon befogott egyedét 2010. január 1. után cirkuszi előadás céljára beszerezni, betanítani, valamint szerepeltetni tilos. (6) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök