324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vo

324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. § (3) bekezdésében, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) és s) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek jogállása 1. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) A Hivatal irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (3) A Hivatal székhelye Budapest. (4) A Hivatal központi szervből és önálló jogi személyiséggel (jogalanyisággal) nem rendelkező, országos illetékességgel eljáró első fokú igazgatási szervekből áll. A Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szerve a Nyilvántartási Iroda és a Műtárgyfelügyeleti Iroda. (5) A Hivatal elnöke a központi szervet közvetlenül vezeti. Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, illetve felmenti a Nyilvántartási Iroda és a Műtárgyfelügyeleti Iroda vezetőjét, alkalmazottait, és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (6) A Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szervei önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az igazgatási szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban az igazgatási szerv vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. (7) A Hivatal elnöke és más kormánytisztviselője az országos illetékességű első fokú igazgatási szerv vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja. 2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveként (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) kulturális örökségvédelmi iroda működik. (2) A szakigazgatási szervek az 1. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalban és illetékességgel működnek. (3) A szakigazgatási szerv tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal elnöke. (4) A szakigazgatási szerv döntéséhez a Hivatal – a szakigazgatási szerv intézkedéséhez szükséges költségvetési fedezet tekintetében megfogalmazott – elő zetes jóváhagyása szükséges a következő esetekben: a) a hatóság által a kulturális örökség védett elemének tulajdonosa helyett elvégeztetett munkáról szóló döntés, b) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott munkálatok elrendelése. (5) A szakigazgatási szervek közötti koordinációt a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) segíti elő. A Kollégium tagjai a Hivatal elnöke és a szakigazgatási szervek vezetői. A Kollégium ülését a Hivatal elnöke hívja össze. (6) Az irányítás operatív eszközeként a Hivatal – kormánytisztviselői továbbképzésnek nem minősülő – a szakmai munka ellátásához kapcsolódó, rendszeres szakmai értekezleteket és szakmai tájékoztatókat tart. (7) A szakigazgatási szerv vezetőjének rendelkeznie kell az a)–c) pontban megjelölt szakképzettséggel, vagy a d)–e) pontban felsorolt képzési ágak legalább egyikén felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel: a) okleveles építészmérnöki szakképzettség, b) okleveles régész szakképzettség, c) okleveles művészettörténész szakképzettség, d) művészeti képzési terület építőművészet képzési ág, e) bölcsészettudomány képzési terület, történelem képzési ág. E képzettségi feltételek hiányában a szakigazgatási szerv vezetőjének az nevezhető ki, aki felsőfokú végzettséggel és legalább két év kulturális örökségvédelmi hatósági gyakorlattal rendelkezik. 2. A Hivatal és a szakigazgatási szervek hatósági és szakhatósági hatásköre 3. § (1) A Kormány a Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – a 4. §-ban foglalt eltérésekkel –, a) az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként, valamint b) másodfokú kulturális örökségvédelmi hatóságként az országos illetékességű központi szervét jelöli ki. (2) A Kormány – az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével – a műemléken végzett építési tevékenység és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott hatósági feladatok ellátására másodfokú építésügyi hatóságként a Hivatal központi szervét jelöli ki. (3) A Kormány a) a mozgóképszakmai hatóságként, b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott lapnyilvántartási feladatok ellátására, valamint c) a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletben és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított –1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátására, d) előadó-művészeti államigazgatási szervként a Hivatalt jelöli ki. 4. § (1) A Kötv.-ben meghatározott hatósági nyilvántartási feladatokat érintő ügyekben első fokon a Nyilvántartási Iroda jár el. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatáskört a Hivatal elnöke gyakorolja. (2) A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat érintő ügyekben első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda jár el. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatáskört a Hivatal elnöke gyakorolja. 5. § (1) A Kormány a Kötv.-ben meghatározott alábbi kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a szakigazgatási szervet jelöli ki: a) a Kötv 17. §-a szerinti, régészeti lelőhely ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok, b) régészeti feltárás engedélyezésével kapcsolatos, a Kötv. 20. és 22. §-a szerinti, valamint egyedi hatósági ügyben a Kötv. 23. § (2) bekezdése szerinti hatósági feladatok, c) a Kötv. 24. §-a szerinti, mentő feltárással kapcsolatos hatósági feladatok, d) a Kötv. 27. §-a szerinti, a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok, e) a Kötv. 31. §-a szerinti, műemléki érték ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok, f) a Kötv. 44. §-a szerinti hatósági jóváhagyás, g) a Kötv. 63. § (2) bekezdése szerinti engedélyezés, h) a Kötv. 67. § (1)–(2) bekezdése szerinti hatósági kötelezés, i) a Kötv. 67. § (3) bekezdés a) és – ha a vagyonkezelési vagy használati jogra vonatkozó hatósági jóváhagyás ügyében a szakigazgatási szerv járt el – d) pontja szerinti feladatok, j) a Kötv. 68. §-a szerinti döntések, k) a Kötv. 69. §-a szerinti tűrési kötelezettség kimondása, l) a kulturális javak esetének kivételével az örökségvédelmi bírság kiszabása. (2) A Kormány – az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével – a műemléken végzett építési tevékenység és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve, az Étv.-ben meghatározott hatósági feladatok ellátására első fokú építésügyi hatóságként a szakigazgatási szervet jelöli ki. (3) A Kormány a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 27. és 28. §-aiban foglalt feladatok ellátására, b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. §-ában foglalt hatósági feladatok ellátására a szakigazgatási szervet jelöli ki. (4) A szakigazgatási szerv illetékességét valamely ügyben a kulturális örökségi elem fekvése, illetve őrzési (feltalálási helye) határozza meg. (5) A hatáskörébe tartozó ügyben mind a Hivatal, mind a szakigazgatási szerv jogosult elő zetes nyilatkozatot kiadni. 6. § (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult, a) a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén meg valósuló tevékenység, építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet A. pontjában meghatározott szakkérdésben, b) a műemléki területen meg valósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő tevékenység, építési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdésben, első fokú eljárásban az illetékes szakigazgatási szerv, másodfokú eljárásban a Hivatal jár el szakhatóságként. (2) A szakigazgatási szerv az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére elő zetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel. 3. Eljárási szabályok 7. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályai alkalmazása során, ha a kizárási ok a Hivatallal vagy a Hivatal elnökével szemben merül fel, a felügyeleti szerv a miniszter. (2) A 3. §-ban megjelölt hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. (3) A 3. § (1)–(2) bekezdése, valamint az 5. § szerinti hatósági eljárásban a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. (4) A szakigazgatási szerv és a Hivatal szakhatósági eljárásában az ügyintézési határidő harminc nap. 8. § (1) A Hivatal létrehozza és működteti a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek nyilvános adatbázisát, amely tartalmazza az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatokat, és biztosítja az adatok közötti keresés lehetőségét. Az adatok változását a Hivatal haladéktalanul átvezeti az adatbázisban. E rendelkezés alkalmazásában azonosításhoz szükséges adat annak a földrészletnek a helyrajzi száma is, amelyen régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemléki terület vagy műemlék található. (2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatbázis adott eljárástípusban releváns adatait – azonosító adatként a megye, a település elnevezését, helyrajzi számot és a védettség jellegét feltüntetve, vagy EOV vetületű vektoros térképfedvényt alkalmazva – kérésre átadja azon hatóságoknak, amelyek eljárásában kormányrendelet rendelkezése alapján a szakigazgatási szerv vagy a Hivatal szakhatóságként vesz részt. A Hivatal a frissített adatbázist havonta elektronikus úton átadja az érintett hatóságoknak. 9. § (1) A Kormány a szakigazgatási szervnek és a Hivatalnak a Kötv. szerinti régészeti feltárások engedélyezésére irányuló eljárásában, a) ha a régészeti feltárás termőföldön valósul meg – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, valamint, b) ha környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges azon tevékenység megkezdéséhez, amely miatt a régészeti feltárást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő ba) külterületen, bb) természeti területen, bc) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy bd) Natura 2000 területen végzik – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a szakigazgatási szervnek és a Hivatalnak a Kötv. 63. § (2) bekezdés a), b) és g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése iránti eljárásában – abban a kérdésben, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 10. § (1) A Hivatal szakértő testületként működteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal és a szakigazgatási szervek munkáját. (2) A szakigazgatási szerv a régészeti lelőhelyet érintő következő eljárásokban köteles kikérni és figyelembe venni a Hivatal Ásatási Bizottságának véleményét: a) régészeti feltárás engedélyezése, b) szakhatósági állásfoglalás kiadása, amennyiben az ügy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet vagy helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket érint, c) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő településrendezési eszközök véleményezése esetén. (3) A Hivatal szakértő testületként működteti a Műemléki Tanácsadó Testületet, amely a műemlékekkel kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal és a szakigazgatási szervek munkáját. (4) A szakigazgatási szerv a műemléket és műemléki területet érintő következő eljárásokban köteles kikérni és figyelembe venni a Hivatal Műemléki Tanácsadó Testületének véleményét: a) műemlék teljes helyreállítása, bővítése, átalakítása (így különösen a Kötv. 45. § szerinti részleges bontással járó, illetve a homlokzatokat és a történeti térkapcsolatokat érintő beavatkozások), b) műemlék képét, megjelenését jelentősen és maradandó formában befolyásoló beavatkozás, c) műemléki területet érintő településrendezési eszközök véleményezése, d) műemléki területen épület bontása, emelet ráépítése, e) műemléki védelem alatt álló ingatlant érintő telekmegosztás vagy telekegyesítés, f) műemlék telkére tervezett új építmény és műemléki környezetbe tervezett, a műemlék megjelenését jelentősen befolyásoló új építmény, g) műemlékkel, annak alkotórészével és tartozékával kapcsolatos képzőművészeti restaurálásra irányuló ügy esetében. (5) Amennyiben a szakigazgatási szerv a (2) és a (4) bekezdés szerinti véleménytől eltérő döntést hoz, az indokolásban köteles kifejteni az eltérés okát. (6) A szakigazgatási szerv a (2) és a (4) bekezdés szerinti eseteken kívül is jogosult az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület véleményének kikérésére. (7) A Hivatal szakértő testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját. 11. § (1) A szakigazgatási szerv a kulturális örökség elemeit érintő eljárásban a Hivatal Nyilvántartási Irodája által szolgáltatott adatokat köteles felhasználni. Az adatkérés- és szolgáltatás közvetlen elektronikus kapcsolat útján zajlik. (2) A szakigazgatási szerv a döntése meghozatalához szükséges tudományos adatokat a tudományos gyűjteményeket működtető Hivataltól köteles bekérni. A Hivatal az adatszolgáltatást tizenöt napon belül teljesíti. 12. § (1) A szakigazgatási szerv, mint első fokú hatóság hatáskörébe tartozó telekalakítási eljárás kérelemre indul. A kérelem benyújtására jogosult: a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, b) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, illetve az, aki elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményez, c) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott. (2) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével, b) a telekalakítás Étv. 24. § (1) bekezdés szerinti célját. (3) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott geodéziai tervezési szakterületen építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő által elkészített telekalakítási dokumentációt. (4) A telekalakítási dokumentáció a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. mellékletében felsorolt munkarészeket tartalmazza a telekalakítás céljának függvényében, azzal az eltéréssel, hogy a) minden esetben fel kell tüntetni a telekalakítással érintett ingatlanokon álló valamennyi önálló építményt, továbbá b) a változási vázrajzot és a hozzá tartozó területkimutatást a földhivatal záradékával ellátva, legalább öt példányban kell benyújtani, és amennyiben az eljárásban egynél több szakhatóság közreműködése szükséges, a második és minden további szakhatóság esetén további egy példányt is csatolni kell. 13. § (1) A kiadott telekalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. (2) A Kormány a Hivatal és a szakigazgatási szerv telekalakítási eljárásában a 3. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – a kibocsátástól számított hat hónapig felhasználható – elő zetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az elő zetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. (3) A Hivatal, illetve a szakigazgatási szerv a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot a következő záradékszöveggel látja el: „A telekalakítást a .......... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyezem. Az engedély a hozzá tartozó vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.” 4. A Hivatal és a szakigazgatási szervek egyéb feladatai 14. § A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatokat – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Hivatal látja el. 15. § A Kötv.-ben meghatározott örökségvédelmi felügyeleti feladatokat a Hivatal és a Hivatal koordinációja mellett a szakigazgatási szervek látják el. Az örökségvédelmi felügyeleti feladatok különösen az alábbiak: a) a kulturális örökség elemei és környezetük állapotának, valamint megfelelő használatának figyelemmel kísérése, b) a kulturális örökség elemeinek fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló használatának elősegítése, így különösen a kulturális örökségvédelmi célzatú vagy a kulturális örökséget is érintő pályázatok, programok és projektek kezdeményezése és az előkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közreműködés, c) az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése. 16. § A Hivatal ellátja a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat, ennek keretében különösen: a) végzi és irányítja az ország műemléki értékeinek feltárását és inventarizálását, közreműködik a régészeti örökség és a kulturális javak felkutatásában és inventarizálásában, b) javasolja és előkészíti az kulturális örökségi ingatlan elemek védetté nyilvánítását, c) gondoskodik az örökségi értékekkel összefüggő tudományos eredmények hozzáférhetővé tételéről, d) végzi a műemlékállomány revízióját és tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását, e) kutatás-módszertani céllal kezdeményezi és irányítja a műemlékek kutatását, f) örökségvédelemmel kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, szakmai metodikai irányelveket dolgoz ki és tesz közzé, g) részt vesz a műemlékekhez kötődő szakrestaurálások előkészítésében és közreműködik a kivitelezés folyamatában, h) kezeli, gyarapítja, kiállításokon, publikációkban és elektronikus úton közzéteszi gyűjteményeinek anyagát, i) együttműködik az örökségvédelmi érdekű kutatási programokban. 5. Záró rendelkezések 17. § A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerveként működött kulturális örökségvédelmi iroda jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint – megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve – az a megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé e rendelet hatálybalépésével az 1. melléklet szerint válik. 18. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet, 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet és 305/2008. (XII. 19.) Korm. rendelet. 19. § E rendelet 3. § (1) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése a kulturális javak kiviteléről szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított –, 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök