46/2013. (X. 31.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonkezelése és bérlőkijelölése alatt álló lakások, valamint személygépkocsi-tárolók bé

46/2013. (X. 31.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonkezelése és bérlőkijelölése alatt álló lakások, valamint személygépkocsi-tárolók bérbeadásáról. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73.  § c) és h)  pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁltalÁnos rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed: a) a  Magyar Állam tulajdonában és a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a  továbbiakban: NAV) vagyonkezelésében levő lakásokra, b) az olyan lakásra, amelyre a NAV-ot bérlőkijelölési jog illeti meg [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: NAV rendelkezése alatt álló lakás], c) a  NAV rendelkezése alatt álló lakáshoz tartozó, továbbá a  Magyar Állam tulajdonában és a  NAV vagyonkezelésében lévő személygépkocsi-tárolóra (a  továbbiakban: NAV rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló). (2) A  rendelet hatálya a  NAV-nál hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyőrökre (a  továbbiakban: pénzügyőr), valamint a  kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, a  munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra, továbbá a  fenti személyekkel a  NAV rendelkezése alatt álló lakásban együttlakó személyekre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. bérbeadó: a NAV; 2. együtt költöző személy: az igénylő által a NAV rendelkezése alatt álló lakás iránti kérelemben megjelölt közeli hozzátartozó, élettárs, aki a bérleti jogviszony kezdetétől az igénylővel együtt jogosult a lakás használatára; 3. élettársi kapcsolat: két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy közötti kapcsolat, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat fennállásának tényéről a feleknek írásban nyilatkozniuk kell; 4. lakásügyi szerv: a) a NAV Központi Hivatala (a továbbiakban: NAV KH) a saját, valamint a NAV Informatikai Intézete és a budapesti székhelyű középfokú aa) adóztatási- és vámszervek, valamint ab) adó- és vámszerv, és felügyeletük alá tartozó szervek személyi állománya vonatkozásában; b) illetékességi területükön a  NAV regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságai a  nem budapesti székhelyű adóztatási- és vámszervek személyi állománya vonatkozásában; c) a  NAV Bűnügyi Főigazgatósága a  saját személyi állománya, valamint a  felügyelete alá tartozó szervek személyi állománya vonatkozásában; d) a  NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetének személyi állománya vonatkozásában a szolgálatteljesítés helyétől (munkavégzés helyétől) függően az a) vagy b) pontban megjelölt szerv; 5. tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotú lakás: olyan lakás, melyben: a) a szobák falai frissen festettek vagy tapétázottak; b) a mellékhelyiségek falai frissen festettek vagy meszeltek; c) a nyílászárók és csővezetékek frissen mázoltak; d) a  nyílászárók, burkolatok, beépített bútorok, berendezések, szerelvények üzemképesek, épek, tiszták; 6. önálló lakás: a kérelmező, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs tulajdonában álló, és az  általa használt vagy használatba vehető lakás, ha a  tulajdoni részarányuk eléri az  50%-ot, továbbá az  általuk bérlőként, bérlőtársként használt lakás. A  lakást akkor is használatba vehetőnek kell tekinteni, ha annak használatát a  fentiekben megjelölt személy(ek) bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte. A  fenti személyek haszonélvezettel terhelt lakását nem lehet önálló lakásnak tekinteni, ha a haszonélvező a lakásban életvitelszerűen lakik, mely tényt a haszonélvező által tett nyilatkozattal igazolni kell; 7. vonzáskörzet: a) fővárosi szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely esetében a szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely 60 km-es, b) más településen lévő szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely esetében a  szolgálatteljesítési (munkavégzési) hely 45 km-es, körzete, mely területen az érintettnek a napi munkába járására és hazautazására a szolgálati érdek sérelme nélkül kerülhet sor; 8. személygépkocsi-tároló: személygépkocsi tárolására használt: a) helyiség; b) elválasztó vonallal vagy azonosító jellel meghatározott leállósáv, útpadka. II. Fejezet a lakÁsgazdÁlkodÁs rendje 3. A bérlők köre és a bérbeadás feltételei 3. § (1) NAV rendelkezése alatt álló lakás biztosítható a  NAV pénzügyőr tagja részére, ha a  NAV-nál legalább 1  éves folyamatos hivatásos szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Lakáskérelmet az erre a célra rendszeresített igénylőlapon az illetékes lakásügyi szervnél kell benyújtani a szükséges okmányok hiánytalan csatolásával. (2) Pénzügyőr igénylő hiányában NAV rendelkezése alatt álló lakás más NAV foglalkoztatott részére is bérbe adható, ha a kérelmező megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek és a NAV-nál legalább 1 éves folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkezik. (3) A  lakáskérelemmel kapcsolatos végleges döntés meghozatalára minden esetben a  lakásügyi szerv vezetője jogosult. Amennyiben a  lakásügyi szerv a  döntéshozatalhoz szükségesnek tartja, úgy a  benyújtott kérelmek véleményezésére, az  abban foglaltak vizsgálatára, az  elosztásra vonatkozó javaslat kidolgozására Lakásügyi Bizottságot hozhat létre, melynek működését belső szabályzatban kell meghatározni. (4) A  NAV KH a  vezetői munkakörök betöltéséhez, valamint a  soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó elhelyezések megoldása érdekében központi tartalék lakáskeretet tarthat fenn, amelynek fenntartási költségeit viselni köteles. 4. § (1) A  pénzügyőr vagy – a  3.  § (2)  bekezdése alapján – más NAV foglalkoztatott NAV rendelkezése alatt álló lakást igényelhet, ha ő maga vagy a vele együtt költöző személy a szolgálatteljesítési (munkavégzési) helyén vagy annak vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik, illetve bérelt lakás esetén írásban nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy korábbi bérleti jogviszonyát a lakásbérleti szerződés hatálybalépéséig megszünteti. (2) A  NAV rendelkezése alatt álló lakásellátásra vonatkozó jogosultságot kizárja, ha a  pénzügyőr vagy a  3.  § (2) bekezdésében szereplő más NAV foglalkoztatott: a) szolgálatteljesítési (munkavégzési) helyén és annak vonzáskörzetében önálló lakással rendelkezik, bérelt lakás esetén csak akkor, ha írásban nem nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy korábbi bérleti jogviszonyát a lakásbérleti szerződés hatálybalépéséig megszünteti, b) kérelmére a  lakása szolgálati jellegét a  NAV vagy annak jogelődje megszüntette, vagy a  lakás elidegenítéséhez hozzájárult, c) lakásigényének kielégítéséhez munkáltatói támogatást kapott, d) ő maga, házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által bérelt, a  NAV rendelkezése alatt álló vagy önkormányzati lakását maga, vagy közeli hozzátartozója, élettársa részére megvásárolta, vagy a  lakás megvásárlásához előzőekben hivatkozott személyek részére hozzájárulását adta, e) lakhatását biztosító lakóingatlanát az igénylés benyújtása napját megelőző 5 évben elidegenítette, f ) lakásbérleti jogviszonyát közös megegyezéssel pénzbeli térítés mellett szüntette meg, g) a  jogosultsága szempontjából lényeges adatot, tényt, körülményt elhallgatott, valótlan adatot közölt, vagy a lakásügyi szervet más módon megtévesztette, vagy tévedésben tartja, h) a  lakáskérelem benyújtásakor lakbér, lakáshasználati, külön szolgáltatási, vagy közüzemi díj tartozással rendelkezik, i) a  lakáskérelem benyújtása napját megelőző 5 éven belül a  NAV-val (vagy annak jogelődjével) kötött lakásbérleti szerződés megszűnésekor a h) pontban szereplő jogcímeken fennálló tartozásait nem rendezte vagy az végrehajtás útján került rendezésre, j) jogcím nélküli használót a NAV vagy jogelődje rendelkezése alatt álló lakásban visszahagyott. (3) A  (2) bekezdés b)–f ) pontjában meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a pénzügyőrt a szolgálat érdekében olyan településre helyezik át, ahol, vagy amelynek vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik. (4) A  (2)  bekezdés e)  pontjában meghatározott kizárás alól a  lakásügyi szerv vezetője, indokolt esetben, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén felmentést adhat. (5) A (2) bekezdés vonatkozásában a pénzügyőrrel egy tekintet alá esik az igénylővel együtt költöző személy. (6) A (3)–(5) bekezdés más NAV foglalkoztatott igénylő esetén is alkalmazandók. 4. A lakásbérleti szerződés 5. § (1) Lakásbérleti szerződés: a) határozott időre, legfeljebb 3 évre, vagy b) valamely feltétel bekövetkezéséig (különösen adott munkakör, tisztség, vezetői munkakör betöltésének időtartamára) köthető. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint vagy a meghatározott idő lejártakor igényjogosultság esetén írásbeli kérelemre új lakásbérleti szerződés köthető, de az ismételt szerződéskötések együttes időtartama a 15 évet nem haladhatja meg. (3) A  lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után – e rendeletben meghatározott feltételek szerint – a  bérbeadótól igényt tarthat-e elhelyezésre, és az  milyen szobaszámú, komfortfokozatú lehet. (4) Amennyiben az  igénylés benyújtásakor a  kérelmező vagy bármely vele együtt költöző személy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezett, úgy legkésőbb a  lakásbérleti szerződés aláírásakor írásban nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a  korábbi lakásbérleti jogviszony – legkésőbb a  lakásbérleti szerződés hatálybalépésének időpontjára történő – megszüntetését kezdeményezte. 6. § (1) A  lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele a  lakásügyi szerv vezetője által meghatározott összegű lakás-előtakarékossági szerződés meglétének igazolása, és annak a  bérleti jogviszony időtartama alatt történő folyamatos fenntartása. Ezen kötelezettséget, valamint az  előírt előtakarékosság összegét a  lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell. (2) A  lakáscélú előtakarékossági szerződés megkötésétől a  lakásügyi szerv vezetője eltekinthet, vagy a  rendszeres betételhelyezés összegének csökkentését engedélyezheti amennyiben: a) a  bérlő anyagi, szociális, egészségügyi helyzetére figyelemmel az  előtakarékosság vállalása a  bérlő részére aránytalanul súlyos megterhelést jelent, vagy b) a  bérlő vagy a  vele együtt költöző személy – a  szolgálati hely (munkahely) vonzáskörzetén kívül – lakástulajdonnal rendelkezik. 5. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei 7. § A  bérlő és a  vele együtt költöző vagy a  9.  § szerint befogadott személyek kötelesek a  lakást életvitelszerűen használni. A  bérlő köteles továbbá a  lakásból történő két hónapot meghaladó távollétének időtartamát, okát és helyét előre, írásban bejelenteni a bérbeadónak. 8. § (1) A  bérbeadó a  NAV rendelkezése alatt álló lakást tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, illetve a lakásberendezéseket működőképes állapotban köteles a bérlő részére átadni. (2) A  bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor a  bérlő köteles a  NAV rendelkezése alatt álló lakást kiüríteni és a  vele együtt költöző vagy a  9.  § szerint befogadott személyekkel együtt elhagyni, továbbá azt tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas, illetve a  lakásberendezéseket működőképes állapotban a  bérbeadónak visszaadni és a  lakbér, a külön szolgáltatási, valamint a közüzemi díjtartozásait a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 8 napon belül rendezni. Közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé fennálló díjtartozás rendezését a bérlő köteles igazolni – fenti határidőn belül – a bérbeadó részére. 9. § (1) A  NAV rendelkezése alatt álló lakásba a  lakás bérlője a  vele együtt költöző személyeken kívül más személyt – a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 21. §-ával összhangban – csak a lakásügyi szerv vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A hozzájárulás meghatározott időhöz vagy feltételhez kötve adható meg. A bérlő köteles hitelt érdemlően igazolni a befogadási hozzájárulás iránti kérelem indokát. (3) A  meghatározott idő elteltével vagy a  feltétel bekövetkezésekor a  bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a NAV rendelkezése alatt álló lakást elhagyja. (4) A  NAV rendelkezése alatt álló lakásra albérlet, ágybérlet, a  házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs kivételével bérlőtársi jogviszony, nem létesíthető, továbbá a  bérlő halála esetén a  bérleti jog – a  11.  §-ban meghatározottak kivételével – megszűnik. 10. § (1) A  NAV rendelkezése alatt álló lakást jogcím nélkül használó elhelyezésére a  lakásügyi szerv akkor vállalhat kötelezettséget, ha a  volt bérlő az  általa használt lakásba költözésekor vagy azt megelőzően nem a  NAV vagy jogelődje rendelkezése alá tartozó lakást bocsátott a NAV vagy jogelődje rendelkezésére. (2) Az  elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó részére biztosított másik lakás megfelelő, ha az  általa a  NAV vagy jogelődje rendelkezésére bocsátott, vagy a  jogcím nélkül használt lakásnál legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá az általa használt lakással azonos településen van. (3) Ha a NAV rendelkezése alatt álló lakásban visszamaradó személy a NAV-nál alkalmazásban áll, úgy az általa használt lakás részére bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei e rendelet szerint fennállnak, és a  lakás a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigény mérték felső határát nem haladja meg. Ebben az esetben az 5. § (2) bekezdésében foglalt, az ismételt szerződéskötések együttes idejére vonatkozó rendelkezés alkalmazása során a NAV rendelkezése alatt álló lakásban az e bekezdésben meghatározott bérbeadást megelőző bentlakás időtartamát is számításba kell venni. (4) A  bérlő házasságának jogerős felbontása, vagy élettársi kapcsolatának megszűnése esetén a  volt házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs – az  (5)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  NAV rendelkezése alatt álló lakásban jogcím nélküli használó, aki a NAV-tól sem elhelyezésre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. (5) A  bérleti jogviszony fennállása alatt a  bérlő volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a  bírósági vagy közjegyzői határozatban foglaltak szerint jogosult a NAV rendelkezése alatt álló lakás használatára. 11. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott lakás határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőjének halála esetén a  bérlő özvegye részére – a  bérlő halálával megszűnő lakásbérleti szerződésben meghatározott együtt költöző személyekkel együtt – az általa használt lakás egyszeri alkalommal legfeljebb 1 évre bérbe adható, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott és ugyanazon a településen vagy annak vonzáskörzetében önálló lakása nincs. Ez  a  jogosultság újabb házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, illetve élettársi kapcsolat létesítése esetén megszűnik. A  meghatározott időtartam lejártakor az  özvegy elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles a lakást elhagyni. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételekkel létrejött bérleti jogviszony a  bérlő (özvegy) halála esetén semmilyen jogcímen nem folytatható. A  bentlakó személy a  NAV rendelkezése alatt álló lakásban jogcím nélküli használónak minősül, aki a NAV-tól sem elhelyezésre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. (3) Amennyiben a  NAV rendelkezése alatt álló lakásba – a  bérbeadó engedélye nélkül – az  elhunyt bérlő bármely hozzátartozója jogellenesen beköltözik, jogcím nélküli használónak minősül és a bérbeadó köteles a lakás átadására felszólítani, és eredménytelen felszólítás esetén kiköltöztetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. 6. A lakbér mértéke 12. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontjában hivatkozott lakások esetében szerződéskötéskor a  lakbért a  bérbeadó a  bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben állapítja meg. A  lakbér megállapítására vonatkozó részletszabályokat az 1. melléklet tartalmazza. (2) A  bérbeadó naptári évenként egy alkalommal a  KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex megállapított mértékével egyező mértékben jogosult az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő – a lakbérszámítás alapját képező – összeget emelni azzal, hogy az emelést minden hatályos szerződésnél egységesen kell érvényesíteni. (3) A bérlő az 1. melléklet 3. pontja szerint a  lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatásokért jogszabályban, lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által továbbszámlázott díjat köteles megfizetni. A továbbszámlázott külön szolgáltatások díjában történt módosítást a bérbeadó érvényesíti a bérlővel szemben. (4) A  bérlő a  lakbért és a  külön szolgáltatási díjat – az  (5)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével – köteles a bérbeadónak a birtokba adás napjától, a lakás jegyzőkönyv szerinti tényleges leadásának napjáig havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig megfizetni. (5) A  bérbeadó által továbbszámlázott, vagy a  szolgáltató által közvetlenül a  bérlő részére megküldött számla (értesítés) esetén a különszolgáltatások díját az abban feltüntetett határidőig fizeti meg a bérlő. (6) A  lakbér és a  külön szolgáltatások díjának megfizetésére mentesség, támogatás – az  Ltv. 9–10.  §-ában foglaltak kivételével – nem nyújtható. (7) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott lakások esetén az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazhatók, a lakbér és külön szolgáltatások mértékét, évenkénti módosítását, megfizetésének határidejét a lakásbérleti szerződés szabályozza. 7. NAV rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló bérbeadásának szabályai 13. § (1) A NAV rendelkezése alatt álló személygépkocsi-tároló igénylésére, elosztására és bérbeadására a NAV rendelkezése alatt álló lakások bérletére vonatkozó szabályokat a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. (2) Bérlőnként csak egy személygépkocsi-tárolót lehet bérbe adni, legfeljebb a lakásbérleti szerződés lejártáig terjedő időszakra, és azon bérlő részére, aki vagy akivel együtt költöző személy közúti közlekedésre alkalmas járművel rendelkezik. (3) A  bérlő a  személygépkocsi-tárolót kizárólag olyan jármű tárolására használhatja, amelynek ő, vagy a  vele együtt költöző személy a tulajdonosa, üzembentartója vagy jogszerű használója. (4) A  személygépkocsi-tároló bérleti díjának megállapítására, emelésére, megfizetésére valamint a  személygépkocsi tárolóhoz kapcsolódó külön szolgáltatási díjakkal kapcsolatban a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (5) A  (4)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  bérlőkijelölési joggal érintett személygépkocsi tárolók bérleti díjára, emelésére, megfizetésére vonatkozó szabályok esetében a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók. 8. A jogcím nélküli használó által fizetendő lakáshasználati díj mértéke 14. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontjában megjelölt lakást jogcím nélkül használó korábbi bérlővel a  jogcím nélkülivé válás tényének tudomásra jutását követően soron kívül írásban közölni kell a  bérleti jogviszony megszűnésének időpontját, a jogcím nélkülivé válás tényét és ennek következményeit. (2) A  lakást jogcím nélkül használó a  bérbeadó részére lakáshasználati díjat (a  továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A  jogcím nélküli használó a  használati díjon felül, a  lakás jegyzőkönyv szerinti átadásáig köteles a  lakásra megállapított külön szolgáltatási díjakat is megfizetni. (3) Az a jogcím nélküli használó, aki e rendelet alapján másik lakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a  lakásra megállapított lakbér ötszörösének megfelelő összegű használati díjat köteles havonta fizetni. További 2 hónap elteltével a  használati díj a  lakásra megállapított lakbér tízszeresének megfelelő összeg, mely a  kötelezettet a  lakás végleges, jegyzőkönyv és leltár szerinti átadásának napjáig terheli. (4) A  bérbeadó – önkéntes teljesítés hiányában – jogosult intézkedni a  lakás kiürítésének bírósági úton történő érvényesítése iránt. (5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak az 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakásra. Ebben az esetben a lakásbérleti szerződésben foglaltak az irányadók. III. Fejezet zÁró rendelkezések 9. Hatályba léptető rendelkezés 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 10. Átmeneti rendelkezések 16. § (1) E  rendelet rendelkezéseit a  rendelet hatálybalépésekor már benyújtott kérelmek esetén is alkalmazni kell. A hatálybalépéskor hatályos bérleti szerződések lejáratukig változatlan tartalommal maradnak hatályban. (2) Amennyiben a  rendelet hatálybalépésekor hatályos lakásbérleti szerződés jogosultja nem pénzügyőr, kérelmére ugyanazt a  lakást egy alkalommal, legfeljebb 3 éves időtartamra bérbe lehet adni, amennyiben a  bérlakás juttatásának jelen rendelet szerinti egyéb feltételei fennállnak. 17. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásra az e rendelet hatálybalépését megelőzően határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 1. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott lakások vonatkozásában a pénzbeli térítésre, másik lakás biztosítására a szerződő felek megállapodása az irányadó. (3) A 2001. március 9-ét megelőzően határozatlan időre – nem feltételhez – kötött, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakás bérlőjének halála esetén a  bérlő özvegye részére az  5.  § (1)  bekezdés b)  pontja alapján élethosszig biztosítható lakás, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) idős koránál, egészségügyi vagy anyagi helyzeténél fogva már nem várható el az  önerős, saját tulajdonú lakásszerzés, b) a bérlő halálakor és azt követően is életvitelszerűen a NAV rendelkezése alatt álló lakásban lakik, c) ugyanazon településen vagy annak vonzáskörzetében nincs önálló lakása, d) a lakáshoz kapcsolódó lakbér-, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozást rendezte. (4) A (3) bekezdés vonatkozásában alkalmazni kell a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. 11. Hatályon kívül helyező rendelkezések 18. § Hatályát veszti a) a  vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról szóló 10/2001. (III. 1.) PM rendelet, valamint b) a  vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról szóló 10/2001. (III. 1.) PM rendelet módosításáról szóló 49/2005. (XII. 27.) PM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter