1235/B/2008. AB határozat
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy Balmazújváros Város Önkormányzata által hozott rendelet alkotmányosságának vizsgálatáról, amely az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjét szabályozza. Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt a rendelet alkotmányellenességének megállapítására.
Kire vonatkozik: Balmazújváros Város Önkormányzata közigazgatási területén a lakó-pihenő övezetben vendéglátó tevékenységet folytató üzletek; Azok a vendéglátó egységek, amelyek szálláshely szolgáltatást is nyújtanak, vagy bizonyos rendezvényeket tartanak.
Határidők:
- A vendéglátó üzletek nyitvatartási korlátozásait 22 óra és 05 óra között, kivéve munkaszüneti napokat és az azokat közvetlenül megelőző munkanapokat, valamint pénteki napokat.
- A vendéglátó üzletek általában 22 óra és 05 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve munkaszüneti napokat, az azokat közvetlenül megelőző munkanapokat, és pénteki napokat.
Fő adatok
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjét Balmazújváros Város Önkormányzatának közigazgatási területén.
- A lakó-pihenő övezetben vendéglátó tevékenységet folytató üzletek nyitvatartását.
- A vendéglátó üzletek nyitvatartási korlátozásait 22 óra és 05 óra között, kivéve munkaszüneti napokat és az azokat közvetlenül megelőző munkanapokat, valamint pénteki napokat.
- Kivételeket a nyitvatartási korlátozások alól bizonyos eseményekre és típusú vendéglátóhelyekre.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Balmazújváros Város Önkormányzata közigazgatási területén a lakó-pihenő övezetben vendéglátó tevékenységet folytató üzletek.
- Azok a vendéglátó egységek, amelyek szálláshely szolgáltatást is nyújtanak, vagy bizonyos rendezvényeket tartanak.
Melyek a főbb pontok?
- A vendéglátó üzletek általában 22 óra és 05 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve munkaszüneti napokat, az azokat közvetlenül megelőző munkanapokat, és pénteki napokat.
- A korlátozás nem vonatkozik városi rendezvények (pl. Kastélykerti Napok, gyermeknap) időpontjára.
- A korlátozás nem vonatkozik a szálláshely szolgáltatást is nyújtó vendéglátó egységekre.
- A korlátozás alól kivételt képeznek a lakodalom, névadó, ballagás, eljegyzés megünnepléséhez kapcsolódó rendezvények tartása melegkonyhás vendéglátó egységekben szombati napokon.
- A korlátozás nem vonatkozik azon zenés szórakozóhelyekre (mulató, varieté, borozó, disco), melyek épülethomlokzatának és a környezetében lévő lakáscélú épületek homlokzatának távolsága az 50 métert meghaladja.
Adójog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
1235/B/2008. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1. Az Alkotmánybíróság a Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 13/2008. (IV. 24.) B.újv. Ör. számú rendelete 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
I. 1. Az indítványozó álláspontja szerint a Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 13/2008. (IV. 24.) B.újv. Ör. számú rendelete (továbbiakban: Ör.) az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdésébe ütközik. Az Ör. hatálya annak 1. §-a értelmében a Balmazújváros Város Önkormányzat közigazgatási területén a lakó-pihenő övezetben vendéglátó tevékenységet folytató üzletekre terjed ki.
Az Ör. 2. § (1) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy a hatálya alá tartozó vendéglátó üzletek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §
Az indítványozó szerint Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Ör. 2. § (2) bekezdésében foglalt szabályozással alkotmányos indok nélkül tett különbséget az „objektív ismérvek szerint azonos körbe tartozó” vendéglátó üzletek között, hátrányos helyzetbe hozva a 2. § (2) bekezdés kivételei alá nem tartozó egységeket.
Az indítványozó alkotmányellenes megkülönböztetést lát abban is, hogy a támadott szakasz egyes kivételeket városi, illetve családi események tartásához köt, ezzel diszkriminálva az egyéb, az Ör.-ben nem nevesített eseményeket.
Az indítványozó előadta, hogy az Ör. meghozatalakor Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének elsődleges szempontja a lakók pihenéshez való jogának és nyugalmának biztosítása volt. Az indítványozó rögzíti, hogy az érintett területen mindössze egyetlen vendéglátó egység van, amely az indítvány benyújtásakor már 6 éve működik non-stop üzemmódban. Az indítványozó állítása szerint az adott üzlettel kapcsolatban egyetlen „hatóság sem talált hibát”, az üzlet jogerős működési engedéllyel bír, és maradéktalanul biztosítja a lakók pihenéshez való jogát, nyugalmát. Az indítvány hivatkozik arra, hogy az „érintett útszakaszon a vendéglátó üzlettől teljesen független az átmenő forgalom milyensége, egyeseknek a helytelen viselkedése, rendbontása.” Jelzi az indítványozó, hogy az Ör. figyelmen kívül hagyja azt, hogy az ilyen cselekmények ellen a hatályos jogszabályok alapján fel lehet lépni, és megfelelő szankciókkal orvosolni lehet a kellemetlenségeket. Kiemeli az indítványozó, hogy az érintett útszakaszon a „nappali zajokat” az ott található iskolából „kiszűrődő hangos zenélés is okozza.” Nehezményezi, hogy az Ör. korlátozza az érintett vendéglátó üzlet működését, azonban az iskolával szemben semmiféle megszorító intézkedést nem tartalmaz.
Az indítványozó a fentiek alapján kérte az Ör. egészének megsemmisítését. Az indítványt tartalma szerint értékelve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kére lem valójában az Ör. 2. § (2) bekezdésének utólagos normakontrolljára és megsemmisítésére irányul.
2. §
84. §(1) bekezdés f) pontja értelmében a szabálysértési hatóság az eljárást meg kell szüntesse abban az esetben, ha a
cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős, egyedi államigazgatási határozat állapított meg.
Jelzi továbbá az indítványozó, hogy álláspontja szerint az ellene folyó közigazgatási és szabálysértési eljárásokat az Alkotmánybíróság jelen ügyben való döntésének meghozataláig – annak előzetes kérdés volta miatt – fel kellett volna függeszteni. Mindezek miatt az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, állapítsa meg, hogy Balmazújvá ros Város Polgármesteri Hivatal jegyzője a szabálysértési eljárás megindításával és ezen eljárásban a határozat meghozatalával alkotmánysértést és „ezen belül súlyos jogszabálysértést követett el”, mert nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság határozatait, és a Szabs. tv. 84. §
Abtv.) 21. § (4) bekezdésére hivatkozott és indítványát „panasznak” nevezte, azonban konkrét bírósági ügyére nem hivatkozott, és az Abtv. 48. §-ában rögzített feltételek az indítvánnyal kapcsolatban egyebekben sem teljesülnek.
A beadvány a hivatkozáson kívül teljes mértékben megfelel egy utólagos normakontroll iránti kérelemnek. Az Alkotmánybíróság a beadványt tartalma szerint értelmezte, és azt absztrakt utólagos normakontroll iránti indítványként bírálta el.
Az Alkotmánybíróság beszerezte Balmazújváros város polgármesterének véleményét. II.
III. Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő, azaz homogén csoportot alkotó személyek között tesz a jogalkotó olyan különbséget, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 283.;
50/1996. (X. 30.) AB határozat, ABH 1996, 156, 157.] Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével való állítólagos ütközés elemzésekor azt kellett megvizsgálnia, hogy az Ör. által érintett üzletek szabályozási szempontból homogén csoportot alkotnak-e, és amennyiben igen, úgy sérül-e valamilyen alapjog vagy az emberi méltósághoz fűződő jog az Ör. 2. § (2) bekezdésében foglalt kivételek miatt, illetve van-e a kivételek okozta megkülönböztetésnek ésszerű indoka.
Az Ör. 1. §-a értelmében valamennyi, a Balmazújváros város lakó-pihenő övezetében tevékenykedő vendéglátó tevékenységet folytató üzlet az Ör. hatálya alá tartozik. Az érintett üzletek azonos csoportba sorolása az ugyanazon a területen való elhelyezkedés és a hasonló tevékenység folytatása alapján történik. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az ezen két ismérvnek való megfelelés miatt az érintett üzletek a szabályozási koncepció vonatkozásában homogén csoportot alkotnak.
Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az Ör. 2. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel történő, homogén csoporton belüli megkülönböztetésnek van-e ésszerű indoka, ennek hiányában ugyanis önkényes, az emberi méltósághoz való jogot sértő és ily módon alkotmányellenesnek minősül a rendelkezés. [v.ö. 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.] Az Ör. preambuluma hivatkozik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Ker.tv.)
6. §
Balmazújváros város polgármestere az Alkotmánybíróság felhívására írott levelében részletesen kifejtette, hogy a Ker.tv. 6. § (4) bekezdését figyelemben tartva, helyi sajátosságokra tekintettel alkották meg az Ör. vitatott szabályát. A polgármester utalt az Ör. meghozatalakor figyelembe vett előterjesztésében foglaltakra. Ezek alapján az Ör. megalkotásánál „elsődleges szempont volt a lakók pihenéshez való jogának és nyugalmának biztosítása. Emellett figyelembe kellett venni, hogy vannak olyan események, rendezvények, melyek megünnepléséhez nélkülözhetetlen az, hogy a korlátozásoknál kivételeket tegy[enek].” Ilyen, a helyi sajátosságok mérlegelése alapján kiemeltnek minősülő események az Ör. 2. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített városi, valamint az Ör. 2. §
Amennyiben a helyi sajátosságokat a képviselő-testület figyelembe vette a rendelet megalkotásakor, úgy a Ker.tv.
6. §
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Ör. 2. §-ának [beleértve a 2. § (2) bekezdés
652/G/1994. AB határozat, ABH 1998, 574, 580–581.;
552/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1508, 1514–1515.). Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség elvének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság azt is kiemelte, hogy „a különböző társadalmi csoportok esélyeinek egyenlőségét nem egy-egy jogszabály, vagy állami intézkedés, hanem jogszabályok és állami intézkedések rendszere révén lehet biztosítani, illetve az állam ilyen módon járulhat hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, vagy legalábbis az egyenlőtlenségek csökkentéséhez” (725/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 663, 664.).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megítélése szerint az Ör. támadott 2. § (2) bekezdése és az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése között nincsen érdemi alkotmányos összefüggés. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányos összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 67.; 2043/B/1991. AB határo zat, ABH 1992, 543, 544.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584, 586.; 36/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2007, 432, 452.], ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.
Budapest, 2010. március 2. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró