- évi CIV. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2015.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi CIV. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről * A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság egészének működésében betöltött meghatározó és megkérdőjelezhetetlen szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése, a vele szembeni befektetői bizalom megerősítése, a rendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása, valamint a közérdekkel arányos beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A TÖRVÉNY HATÁLYA
- §
(1)E törvény hatálya kiterjed
- a)* a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetre,
- b)az
- a)pontban meghatározott szervezetben a Magyar Állam nevében történő, e törvény szerinti befolyásszerzésre és befolyás megszüntetésére,
- c)*
- d)az
- a)és
- b)pontban meghatározottak felügyeletére.
(2)* A Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései, a Ctv., az Áht., a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. §
(1)Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését a mellékletben foglaltak szerint kell érteni.
(2)E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
- * alapszabály: a Ptk.-ban meghatározott létesítő okirat,
- befolyás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
- befolyásoló részesedés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
- értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
- forgalomba hozatal: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
- hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet, ide nem értve a fióktelep formájában működő hitelintézetet,
- * szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló
- évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)
- §-a szerinti szervezet és személy,
- * vezető tisztségviselő: a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott fogalom,
- vezető állású személy: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
- pénzügyi eszköz: a Bszt.
- §-ában meghatározott fogalom,
- * MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv.
- §-a szerinti – az MNB tv.
- §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott – rendkívüli jegybanki hitel. A SZABÁLYOZOTT INTÉZMÉNYEK HELYZETÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE
- §
(1)* A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a
(2)bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.
(2)* Az
(1)bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített
- a)az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
- b)a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
- c)a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
- d)az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
- e)az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
- f)összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést. A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MEGHOZHATÓ INTÉZKEDÉSEK 4. § * Az intézkedések közös szabályai 5. §
(1)A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében a) * b) tőkét emelhet a hitelintézetben.
(2)*
(3)* Az
(1)bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. A garanciavállalás szabályai 6–7. § * A tőkeemelés és befolyásszerzés szabályai 8. §
(1)* Az 5. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.
(2)A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. §
(1)bekezdésében és a 13. §
(1)bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és b) a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
(3)A
(2)bekezdés
- b)pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább
- a)a
(2)bekezdés
- a)pontja alapján kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani,
- b)a 12. §
(1)bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat, c) a 12. §
(4)bekezdése szerinti eladási jog részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat, d) a
(2)bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő, 13. §
(1)bekezdésében meghatározott részvényhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál, és e) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a Magyar Állam befolyásának megszűnéséig vállalt korlátozásokról.
(4)Ha a hitelintézet igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában e törvény hatálybalépésekor van olyan tag, akit a Magyar Állam vagy a Magyar Állam nevében eljáró személy jelölt, a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a
(3)bekezdés d) pontjában meghatározott, a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba történő egy-egy fő delegálására vonatkozó kötelezettséget a megfelelő testület esetében teljesítettnek tekinti.
(5)Ha az 5. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti tőkeemelésre olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, a 8. §
(2)bekezdésének a) pontjában foglaltak közül a 13. §
(1)bekezdésében meghatározott részvény kibocsátására vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. 9. §
(1)A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló döntését az éves költségvetési törvény figyelembevételével hozza meg.
(2)A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.
(4)A
(2)bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.
(5)A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6)* A Magyar Állam tekintetében a
(2)bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Ptk. minősített többséget biztosító befolyásszerzésre, a kisebbségi részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 9/A. § * Az 5. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerinti tőkeemelésben részesült hitelintézetnek a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a)a teljesítményjavadalmazást a nettó bevétel százalékában kell meghatározni, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a tőkeemelés időben történő megszüntetésével,
- b)a 8. §
(2)bekezdés
- b)pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
- c)a hitelintézet vezető állású személyei kizárólag a 8. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban meghatározott esetben kaphatnak teljesítményjavadalmazást. A különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvény 10. §
(1)A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, különleges részvényt (a továbbiakban: különleges osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.
(2)A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
(2a)* A különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a 12. §
(1)bekezdése szerinti visszaváltás időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még nem döntött, és a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak.
(3)A különleges osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.
(4)* A különleges osztalékelsőbbségi részvény esetében a Ptk. 3:231. §
(2)bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 11. §
(1)A különleges osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. §
(2)bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2)A különleges osztalékelsőbbségi részvényjegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult. 12. §
(1)A különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti meg (a továbbiakban: visszaváltás).
(2)A különleges osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. §
(2)bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(3)A különleges osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az
(1)és
(5)bekezdésben meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.
(4)A Magyar Állam a különleges osztalékelsőbbségi részvény kibocsátását követő ötödik év elteltével, e részvények visszaváltási értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a hitelintézettel szemben.
(5)A hitelintézet a
(4)bekezdésben foglaltak szerint felajánlott részvényeket köteles megvásárolni, és a vételárat az adásvétel napját követő harmincadik napig a Magyar Állam számára megfizetni.
(6)* A 10. §
(2a)bekezdés szerinti időarányos megtérítési igényt a hitelintézetnek a számviteli szabályok szerinti rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, valamint akkor is kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már nem szerepel a részvénykönyvben.
(7)* Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetése feltételeiről és módjáról a Magyar Állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik. A különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény 13. §
(1)A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényt (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.
(2)A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés
- a)osztalék fizetéséről határozó,
- b)szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és
- c)háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó döntéseivel szemben.
(3)A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
(4)A
(2)bekezdésben meghatározott vétójog nem gyakorolható
- a)a hitelintézetben történő tőkeemelésről, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény vagy más Bszt. szerinti pénzügyi eszköz kibocsátásáról, és
- b)a hitelintézet részvényeinek Tpt. szerinti szabályozott piacra történő bevezetésének vagy e piacról történő kivezetésének kérelmezéséről szóló döntéssel szemben. 14. §
(1)A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. §
(2)bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2)A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult. 15. §
(1)A különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha
- a)a hitelintézet vételi jogával élt a Magyar Állam valamennyi különleges osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a visszaváltási értékkel megegyező összeget a Magyar Állam részére megfizette, vagy
- b)a Magyar Állam eladási jogával élt valamennyi osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a vételárat a hitelintézet a Magyar Állam részére megfizette.
(2)A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt bevonja, ha a Magyar Államot megillető, az osztalékelsőbbségi részvény által megtestesített jogok megszűntek.
(3)A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis. Tulajdonosi irányítási jog 16–18. § * ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 19. § * Hatálybalépés 20. §
(1)E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A Gt. 286. §-ának
(3)bekezdése hatályát veszti.
(3)* E törvény 1. §
(1)bekezdés c) pontja, 5. §
(1)bekezdés a) pontja, 6–7. §-ai, 16. §
(1)bekezdés
- c)pontja, valamint 19. §
- a)pontja 2009. december 31-én hatályukat vesztik. Módosuló jogszabályok 21. §
(1)*
(2)* 22. §
(1)*
(2)*
(3)* 23. §
(1)*
(2)* Átmeneti rendelkezések 24. §
(1)* A Magyar Állam az e törvényben foglalt intézkedéseiről – ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését – 2012. december 31-ig dönthet.
(2)* A
- december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek az 5–
- §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.
(3)* Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 127. és 128. §-ával megállapított 10. §
(2a)bekezdés, 12. §
(6)és
(7)bekezdés a hatálybalépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazható. Melléklet a
- évi CIV. törvényhez
- * Áht.: az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény,
- Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
- évi CXXXVIII. törvény,
- Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény,
- * Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény,
- * Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CCXXXVII. törvény,
- * MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,
- *
- Szmt.: a számvitelről szóló
- évi C. törvény,
- Tpt.: a tőkepiacról szóló
- évi CXX. törvény,
- Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény,
- Vtv.: az állami vagyonról szóló
- évi CVI. törvény. Vissza az oldal tetejére -->