📄 Jogszabály szövege
8/2014. (IX. 26.) NIH utasítása a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak, valamint a Nemzeti Innovációs Hivatalról
szóló 303/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a és 3. § (1) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Az utasítás hatálya
1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Nemzeti Innovációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire és
kormányzati ügykezelőire (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő).
2. Az utasítás alkalmazási köre kiterjed valamennyi, a Hivatal vagyonkezelésében, illetve használatában lévő állami
vagyontárgyra.
3. Az utasítás alkalmazása során vagyontárgynak minősül minden olyan vagyoni értékű jog, szellemi termék és tárgyi
eszköz, amelyek nyilvántartásáról a Hivatal mennyiségi és értékbeli vagy csak mennyiségi nyilvántartást vezet.
4. Az utasítás alkalmazási köre nem terjed ki az idegen vagyontárgyakra, az ideiglenesen átvett vagyontárgyakra,
hatósági engedély vagy kötelezvény alapján üzemben, illetve készenlétben tartott tárgyi eszközökre.
2. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárásának és bejelentésének szabályai
5. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárását, hasznosítását, illetve selejtezését mindenkor a fordulónapi leltározás
megkezdése előtt kell végrehajtani. A végrehajtás időszakáról a gazdasági vezető által minden év augusztus 30-ig
kiadott ütemterv (a továbbiakban: Ütemterv) rendelkezik.
6. A feleslegessé vált tárgyi eszközök feltárása a szervezeti egységek vezetőinek feladata, akik a feleslegesnek ítélt
tárgyi eszközökről írásban értesítik a gazdasági vezetőt. A javaslatokat a tárgyi eszköz nyilvántartására kijelölt
kormánytisztviselő dolgozza fel, és ellenőrzésre továbbítja a költségvetési főreferens felé. Az ellenőrzést követően
a gazdasági vezető gondoskodik a javaslatok Selejtezési Bizottság részére történő megküldéséről.
7. Felesleges vagyontárgynak minősül az a tárgyi eszköz, amely
a) a Hivatal alaptevékenységéhez már nem szükséges;
b) az eredeti rendeltetésének már nem megfelelő;
c) természetes elhasználódás, értékcsökkenés miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, és nem
javítható, vagy javítási költsége meghaladja az új eszköz árának 60%-át.
8. A rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszközöket a fordulónapi leltározás előtt legkésőbb 30 nappal
selejtezni kell.
9. A használatra való alkalmasságot irodabútorok, székek, berendezések és felszerelések vonatkozásában a Selejtezési
Bizottság, műszaki cikkek, informatikai és híradástechnikai, valamint a kommunikációs eszközök tekintetében külső,
független szakértő írásban állapítja meg, és javaslatot tesz a piaci érték szerinti értékesítési árra.
10. Szakvélemény bekérése kötelező számítás- és irodatechnikai eszközök, egyéb műszaki berendezések, ingatlanra
aktivált eszközök, különleges eljárási szabályok hatálya alá sorolt eszközök, továbbá minden olyan eszköz esetében,
amelynek bruttó nyilvántartási értéke meghaladja a kétszázezer forintot.
11. A vélemény alapján a Selejtezési Bizottság előkészíti a selejtezési jegyzéket, melyet a Hivatal elnöke hagy jóvá.
12. Az elnöki jóváhagyást követően történhet meg az eszközök hasznosítása, szükség esetén selejtezése.
13. A feleslegessé vált eszközök hasznosítási módjai:
13.1. A Hivatal egyéb szervezeti egységeinél történő hasznosítás
A költséghatékony gazdálkodás érdekében törekedni kell a szervezeti egységeknél feleslegessé vált
vagyontárgyak Hivatalon belüli hasznosítására. A szervezeti egységek közötti átadás-átvételt a gazdasági
vezető engedélyezi, melyről átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.
13.2. Más költségvetési szerv részére térítésmentes átadás
A térítésmentes átadásra erre irányuló írásbeli megállapodást kell kötni a költségvetési szervvel.
13.3. Értékesítés
Az ár meghatározásának módját és a felesleges eszközök értékesítési árát az állami vagyonra vonatkozó
jogszabályokkal összhangban, a Selejtezési Bizottság javaslata alapján a Hivatal elnöke hagyja jóvá.
Az értékesítésről számlát, az eszközök elszállításáról szállítólevelet kell kiállítani, melyről a gazdasági vezető
által kijelölt kormánytisztviselő gondoskodik. A vevővel a szállítólevélen igazoltatni kell az eszköz átvételét.
Az értékesítés történhet azonnali készpénzfizetés ellenében azonnali elszállítás mellett, illetve átutalással.
Átutalással történő fizetés esetén az elszállítás – eltérő megállapodás hiányában – csak a teljes vételár
kifizetését követően történhet meg. Az elszállítás határidejét előre rögzíteni kell.
13.4. Bérbeadás
Az ideiglenesen vagy véglegesen feleslegessé vált tárgyi eszköz más gazdálkodó szervezet vagy magánszemély
részére bérbeadható. A vagyontárgyak bérbeadása – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §
(17) bekezdése szerinti esetek kivételével – kizárólag versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb
ajánlatot tevő részére lehetséges.
A feleslegessé vált tárgyi eszközök bérbeadását a Selejtezési Bizottság javaslata alapján az állami vagyonnal
való gazdálkodás szabályaival összhangban a Hivatal elnöke engedélyezi.
13.5. Megsemmisítés, selejtezés
A felesleges tárgyi eszköz megsemmisítésére a Selejtezési Bizottság javaslata alapján a Hivatal elnöke ad
engedélyt. A selejtezésre váró, valamint a már leselejtezett eszközöket megsemmisítésig elkülönítetten, zárt
helyiségben kell tárolni. Szeméttelepre, illetve adott esetben veszélyes hulladékként történő elszállításukról
az informatikai és üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős kormánytisztviselő gondoskodik.
14. Selejtezni csak meglévő, a helyszínen megtekinthető, megszámolható eszközöket szabad, kivéve az elemi kárt
szenvedett vagyontárgyat, törési jegyzőkönyvezett üvegárut. A törési jegyzőkönyvet a törést követően azonnal
fel kell venni és a közvetlen vezetővel hitelesíttetni. Elemi kár esetén a gazdasági vezető által megbízott kéttagú
bizottság helyszíni felmérést végez, amelynek megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Az elkészült jegyzőkönyveket
a gazdasági vezetőnek meg kell küldeni, aki ez alapján intézkedik az eszközök nyilvántartásból történő kivezetéséről.
15. A selejtezési jegyzéket az alábbi eszközbontásban kell elkészíteni:
a) immateriális javak;
b) tárgyi eszközök (gépek, berendezések és felszerelések, járművek);
c) nem aktivált eszközök (beruházások).
II. FEJEZET
RÉSZLETES SZABÁLYOK 3. A Selejtezési Bizottság
16. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére a Hivatal elnöke 4 tagú Selejtezési Bizottságot
jelöl ki.
17. A Selejtezési Bizottság tagjai:
a) az üzemeltetésért felelős főosztály kormánytisztviselője mint a Selejtezési Bizottság elnöke;
b) az üzemeltetési és informatikai feladatok ellátásáért felelős kormánytisztviselő;
c) a jogi feladatokért felelős főosztály kormánytisztviselője;
d) a szakmai és gazdasági szervezeti egység kormánytisztviselője.
4. A Selejtezési Bizottság feladata és hatásköre 18. A Selejtezési Bizottság az Ütemterv alapján elvégzi a vagyontárgyak fajta és típus szerinti selejtezésének előkészítését.
19. A selejtezésre előkészített vagyontárgyakat egyedileg megvizsgálja, ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot és
a felújításokat.
20. Amennyiben a vizsgálat, illetve az ellenőrzés során a Selejtezési Bizottság azt állapítja meg, hogy valamely
vagyontárgy használata nem volt rendeltetésszerű vagy felújítása nem volt gazdaságos vagy szükséges, ennek
tényéről haladéktalanul tájékoztatja a Hivatal elnökét.
21. A selejtezésről és a hasznosításról a Selejtezési Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a Hivatal elnöke
részére jóváhagyásra.
22. A Selejtezési Bizottság ellenőrzi a jelen utasításban és az Ütemtervben foglaltak betartását.
5. A Selejtezési Bizottság elnöke 23. A Selejtezési Bizottság elnöke felelős a selejtezés folyamán a szabályok pontos betartásáért, a selejtezéshez szükséges
feltételek biztosításáért és a selejtezés lebonyolításának megszervezéséért.
6. A selejtezés előkészítése 6.1. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása
24. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása folyamatos tevékenység. A szervezeti egységek vezetői kötelesek
a szervezet használatában lévő eszközök állapotát ellenőrizni, a feleslegesnek minősített eszközökről jegyzéket
(a továbbiakban: Jegyzék) készíteni, indokolt esetben – előzetes felkérés nélkül is – a gazdasági vezető részére
továbbítani.
25. A Jegyzéknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az eszközök megnevezése;
b) az eszközök jellemző műszaki adatai (típus, gyártási szám);
c) az eszközök azonosítási száma (leltári szám, cikkszám);
d) a nyilvántartási ár (amennyiben a feltáró egységnél az ár nem ismert, úgy azt a Selejtezési Bizottság határozza
meg a könyvviteli nyilvántartásokból);
e) a feleslegesnek minősített eszközök mennyiségi egysége;
f ) a feleslegesnek minősített eszközök mennyisége;
g) a feleslegessé válás oka: műszaki, elsősorban számítástechnikai eszközöknél hivatkozni kell a szakszerviz
véleményére (gazdaságtalan javítás, beszerezhetetlen alkatrész);
h) javaslat az esetleges hasznosítás módjára (értékesítés esetén a javasolt értékesítési ár, bérbeadás esetén
a javasolt bérleti díj feltüntetésével);
i) a jegyzék készítésének időpontja;
j) a Selejtezési Bizottság tagjainak neve és a Hivatalnál betöltött munkaköre.
26. A Jegyzéket 2 példányban kell elkészíteni és aláírás után a gazdasági vezető részére kell továbbítani. 1 példány
az üzemeltetésért felelős főosztály tárgyieszköz-nyilvántartásának alapbizonylata, 1 példányt az irattárban kell
elhelyezni.
6.2. A feltárás során feleslegesnek minősített eszközök hasznosítására vonatkozó döntés előkészítése
27. A selejtezésre javasolt eszközökre vonatkozóan az üzemeltetéssel és beszerzéssel foglalkozó munkatárs ellenőrzi
a Jegyzékben feltüntetett adatokat, amelyeket egyeztet a tárgyieszköz-nyilvántartóval. Szükség esetén intézkedik
szakvélemény bekéréséről. Közreműködik a selejtezésre javasolt eszközök dokumentációjának elkészítésében:
a) tárgyi eszközöknél biztosítja az egyedi nyilvántartó lapok másolatát vagy annak adatait;
b) biztosítja a hasznosításra irányuló törekvések eredménytelenségét bizonyító okmányokat;
c) biztosítja a szakvéleményt.
28. A Selejtezési Bizottság a feleslegesnek minősített immateriális javakra és tárgyi eszközökre vonatkozó adatokat
egyezteti, ellenőrzi és megvizsgálja az eszközök Hivatalon belüli hasznosításának lehetőségét. Amennyiben
a Selejtezési Bizottság azt állapítja meg, hogy a Jegyzéken szereplő eszköz az eddigi felhasználó helyétől eltérő, más
területen hasznosítható, javaslatot tesz a hasznosítás módjára. A hasznosítást a Hivatal elnöke engedélyezi.
29. A döntési javaslatnak ki kell térnie a felesleges tárgyi eszközök Hivatalon kívüli hasznosítási módjára (értékesítés,
bérbeadás, megsemmisítés). A döntési javaslatot a Hivatal elnöke hagyja jóvá.
7. Értékesítés, bérbeadás 30. A Selejtezési Bizottság értékesítés és bérbeadás esetén bekéri az árajánlatokat, elbírálja és kiválasztja a Hivatal számára
gazdasági szempontból legelőnyösebbet, közreműködik a vonatkozó szerződések előkészítésében és véleményezésre
továbbítja a gazdasági vezetőnek, aki jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal elnöke részére. A szerződések teljesítését
a Selejtezési Bizottság ellenőrzi, és elnöke igazolja.
31. Az üzemeltetésért felelős főosztály tárgyieszköz-nyilvántartási feladatokkal megbízott kormánytisztviselője átvezeti
a változásokat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban.
32. Nettó 100 000 forintot meghaladó értékesítés esetén a vevővel adásvételi szerződésben kell megállapodni.
Adásvételi szerződésben kötelező továbbá megállapodni minden olyan esetben, ahol a Hivatalt mint eladót az eszköz
értékesítését követően bármilyen további felelősség terheli. A nettó 100 000 forint alatti értékesítések esetében
a jóváhagyott hasznosítási, illetve selejtezési jegyzék alapján kiállított számla befizetését követően az eszköz átadható.
8. Megsemmisítés 33. A Selejtezési Bizottság gondoskodik a leselejtezett eszközök megsemmisítéséről.
34. A selejtezési eljárásról készült jegyzőkönyvnek az alábbi lényeges adatokat kell tartalmaznia:
a) az iktatószámot;
b) a „jegyzőkönyv” elnevezést;
c) a selejtezés keltét, helyét;
d) a Selejtezési Bizottság tagjainak felsorolását;
e) a selejtezett vagyontárgyak megnevezését, leltári számát, egyéb azonosító adatait (gyári szám, típus),
a selejtezett mennyiséget, a selejtezés könyvszerinti értékét;
f ) a hulladékbevételezés értékét és a vonatkozó bizonylat adatait;
g) a selejtezett eszköz további kezelésére vonatkozó előírásokat és rendelkezéseket;
h) az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását;
i) a selejtezés kezdeményezőjét;
j) a mellékletek felsorolását.
35. A selejtezett tárgyi eszközökről leszerelt alkatrészeket, anyagokat be kell vételezni. Ha a visszavételezett eszközöknek
vagy anyagoknak nincs elszámoló ára, úgy azt a Selejtezési Bizottság állapítja meg a haszonanyagokra, illetve
a hulladékokra érvényes forgalmi ár alapján.
36. A kiselejtezett vagyontárgyak megsemmisítését a Hivatal elnöke rendeli el. A megsemmisítés végrehajtásánál jelen
kell lennie a Selejtezési Bizottság elnökének és két további tagjának. A megsemmisítés végrehajtásáról jegyzőkönyvet
kell felvenni, amely tartalmazza:
a) az iktatószámot;
b) a megsemmisített vagyontárgy megnevezését, leltári vagy egyéb azonosítási számát;
c) a selejtezés keltét és helyét;
d) a megsemmisítés előtti tárolási helyét;
e) a selejt készletre vételekor és megsemmisítésre kiadásakor felhasznált bizonylatok számát, keltét;
f ) a megsemmisítés módját;
g) az eljárásban részt vevők felsorolását.
37. A megsemmisítés végrehajtását követően a Selejtezési Bizottság tagjai a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesítik.
A jegyzőkönyv 2 példányban készül, 1 példányt az irattárban, 1 példányt a tárgyieszköz-nyilvántartásban kell
elhelyezni.
9. Selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások 38. A selejtezés befejezését követően a selejtezési jegyzőkönyv alapján az üzemeltetésért felelős főosztály az analitikus és
főkönyvi nyilvántartásokban átvezeti a változást.
10. Selejtezés során alkalmazandó nyomtatványok 39. A selejtezési eljárás során az alábbi nyomtatványokat kell használni:
a) B.Sz..ny. 11-90. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve;
b) B.Sz..ny. 11-91. r.sz. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke;
c) B.Sz..ny. 11-92. r.sz. Visszanyert tartozékok, stb. jegyzéke;
d) B.Sz..ny. 11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve;
e) B.Sz..ny. 11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke;
f ) B.Sz..ny. 11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke;
g) B.Sz..ny. 11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke;
h) B.Sz..ny. 11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv.
III. FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 40. Mérgező anyagok, vegyszerek, robbanóanyagok és egyéb veszélyes vagyontárgyak, hulladékok selejtezése kizárólag
szakértő közreműködésével végezhető.
41. A szennyezett, környezetre ártalmas eszközök, készletek selejtezését, megsemmisítését az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálattal egyetértésben, annak előírásai szerint kell végrehajtani.
42. A tűzvédelmi célokat szolgáló eszközöket, felszereléseket, ha azok gazdaságosan nem javíthatók, rendeltetésszerű
használatra alkalmatlanok vagy felhasználási idejük lejárt, selejtezni kell, majd végre kell hajtani a hatósági előírás
szerinti megsemmisítési eljárást.
43. A kézi tűzoltó készülékek bevonását, selejtezését a karbantartó vállalat írásos nyilatkozata alapján az üzemeltetési és
beszerzés feladatokat ellátó munkatárs kezdeményezheti. A javaslatot az általános előírások szerint kell elkészíteni.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
45. Hatályát veszti a Selejtezési Szabályzat című 3/2012. számú elnöki utasítás.
Spaller Endre s. k.,
elnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.