← Magyarország

2/2013. (II. 28.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről.

Röviden

Ez az utasítás a Gazdasági Versenyhivatal pénzügyi kötelezettségvállalásainak, ellenjegyzéseinek, érvényesítéseinek és utalványozásainak rendjét szabályozza, biztosítva a hivatal fizetőképességét és a pénzügyi keretek betartását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

2/

  1. (II. 28.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről. A Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjét – az államháztartásról szóló
  2. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  3. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire tekintettel, a törvény
  4. §

(5)bekezdésében, illetve a kormányrendelet 13. §
(2)bekezdés a) pontjában előírt kötelezettség teljesítése érdekében – az alábbiak szerint határozom meg. Általános rendelkezések 1. §
(1)Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) pénzgazdálkodásának körébe tartozó tevékenységek végrehajtásának általános rendjét.
(2)Az utasítás hatálya alá tartozó tevékenység során biztosítani kell, hogy a Hivatal
  1. a)fizetőképessége fizetési kötelezettségei esedékességének időpontjában biztosított legyen,
  2. b)ne lépje túl a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket,
  3. c)által felhasznált előirányzatok alakulása áttekinthető és ellenőrizhető legyen, előre jelezve egy esetleges szükséges beavatkozást.
(3)Az utasítás hatálya – az államháztartásról szóló
  1. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  2. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezéseinek keretei között, külön utasítás eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed a Hivatal költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő minden előzetes írásbeli kötelezettségvállaláshoz kötött fizetési kötelezettség vállalására.
(4)Ezt az utasítást megfelelően alkalmazni kell az Ávr. 53. §
(1)bekezdése szerint előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetésekre is azzal, hogy az Áht. 36. §
(2)bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségek tekintetében csak az érvényesítésre, utalványozásra és nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések
  1. § Ezen utasítás alkalmazásában a) kötelezettségvállalás: a Hivatal költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása az Áht.
  2. §
(1)bekezdés
  1. o)pontjában, valamint az Ávr. 45. §-ában foglaltak szerint,
  2. b)jogi ellenjegyzés: annak igazolása, hogy a kötelezettségvállalási dokumentum megfelel az alaki, tartalmi jogszabályi követelményeknek,
  3. c)pénzügyi ellenjegyzés: az Áht. 37. §
(1)bekezdésének második mondatában meghatározottak igazolása, d) szakmai teljesítésigazolás: az Ávr. 57. §
(1)bekezdésében meghatározottak ellenőrzése és igazolása, e) érvényesítés: az Ávr. 58. §
(1)bekezdésében meghatározottak igazolása,
  1. f)utalványozás: kiadás teljesítésének, bevétel beszedésének vagy elszámolásának írásbeli elrendelése. Kötelezettségvállalási dokumentum 3. § Kötelezettségvállalás történhet
  2. a)közszolgálati jogviszony létesítésére irányuló kinevezési okmány, ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés, munkaszerződés,
  3. b)megbízási, vállalkozási, támogatási vagy egyéb magánjogi szerződés,
  4. c)elküldött és visszaigazolt megrendelés,
  5. d)belföldi vagy ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelése,
  6. e)szerződés megkötésére, támogatás nyújtására vonatkozó jognyilatkozat,
  7. f)az Ávr. 45. §
(1)bekezdésében meghatározott dokumentumok,
  1. g)pályázati kiírás, amennyiben az nem kerül visszavonásra, vagy
  2. h)bármilyen egyéb elnevezésű, tényleges vagy feltételhez kötötten előálló kötelezettséget jelentő okirat, szerződés útján (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállalási dokumentum). Kötelezettségvállalásra jogosultak 4. §
(1)A Hivatal költségvetése terhére kötelezettségvállalásra jogosult
  1. a)az elnök értékhatár nélkül,
  2. b)– a Hivatal működésével összefüggő, illetve az általa irányított szervezeti egységek feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében – a főtitkár értékhatár nélkül,
  3. c)az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében – gazdasági eseményenként tízmillió forint értékhatárig – a kabinetfőnök,
  4. d)az elnök és főtitkár együttes távolléte esetén, ha az halaszthatatlan,
  5. da)a Versenytanács feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében a Versenytanács elnöke értékhatár nélkül,
  6. db)a Versenykultúra Központ feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében – gazdasági eseményenként hárommillió forint értékhatárig – a kabinetfőnök,
  7. dc)a
  8. da)és a
  9. db)alpont alá nem tartozó esetben – a
  10. c)pont szerinti kiadások tekintetében a kabinetfőnök távolléte esetén halaszthatatlan esetben, illetve a
  11. c)pontban megjelölt értékhatárt meghaladó kiadások tekintetében – a szakmai szervezeti egységek felügyeletével megbízott elnökhelyettes értékhatár nélkül.
(2)A Hivatal pénzügyi fizetőképessége érdekében az elnök ideiglenesen korlátozhatja a kötelezettségvállalási jogköröket, illetve értékhatárokat. A kötelezettségvállalás határideje 5. §
(1)A költségvetési év kiadási előirányzata terhére kötelezettséget vállalni az ugyanazon költségvetési év december 20. napjáig lehet.
(2)Kötelezettségvállalásra akkor kerülhet sor, ha annak pénzügyi teljesítése legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig megtörténik. Kötelezettségvállalás kezdeményezése 6. §
(1)A kötelezettségvállalást az a szervezeti egység, amely feladatának ellátásához arra szükség van, illetve amelynek az a feladatkörébe tartozik (a továbbiakban: kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység) az
  1. melléklet szerinti kötelezettségvállalási előlap (a továbbiakban: előlap) megfelelő részét kitöltve, a
  2. § szerint első ellenjegyzésre jogosult útján feljegyzésben kezdeményezi. Nem szükséges előlap csatolása a
  3. § a), c) és d) pontjában megjelölt kötelezettségvállalási dokumentumok mellé.
(2)A kötelezettségvállalási dokumentum előkészítése a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata, amely felelős annak szakmai tartalmáért. A kötelezettségvállalási dokumentumot annyi eredeti példányban kell előkészíteni, hogy a Hivatal és – a kötelezettségvállalás jellegétől függően – az egyéb felek részére legalább kettő-kettő példány álljon rendelkezésre.
(3)A kötelezettségvállalási dokumentumot – ha ilyen rendelkezésre áll – a főtitkár által meghatározott és a Hivatal belső hálózatán ilyenként közzétett minta (a továbbiakban: szerződésminta) alapján kell előkészíteni.
(4)Szerződésminta hiányában a Hivatallal szerződő fél által előkészített szerződéstervezet, illetve – ha a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül megtörténik – megrendelőlap is alkalmazható, ha az megfelel az Áht.-ban, illetve az Ávr.-ben a szerződés tartalmára előírt rendelkezéseknek. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése 7. §
(1)Százezer forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalási dokumentum jogi ellenjegyzése szükséges, kivéve a 3. § a), c) és d) pontjában megjelölt kötelezettségvállalási dokumentumokat.
(2)Jogi ellenjegyzésre az elnök által erre kijelölt személy jogosult azzal, hogy ugyanazon gazdasági esemény tekintetében a jogi ellenjegyző nem lehet azonos a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző személlyel.
(3)A jogi ellenjegyzés az ellenjegyzés tényének a kötelezettségvállalási dokumentum – Hivatalnál maradó – példányainak utolsó oldalán és – ahol az szükséges – az előlapon az „Ellenjegyzem:” szöveg rögzítésével, az ellenjegyzésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával, továbbá a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi további oldalának szignálásával történik.
(4)A pénzügyi ellenjegyzésre az
(1)bekezdés szerinti esetben csak a jogi ellenjegyzést követően kerülhet sor.
(5)A pénzügyi ellenjegyzés az ellenjegyzés tényének a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának utolsó oldalán és – ahol az szükséges – az előlapon az „Ellenjegyzem:” szöveg rögzítésével, az ellenjegyzésre jogosult szervezeti egységének feltüntetésével, valamint keltezéssel ellátott aláírásával, továbbá a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi további oldalának szignálásával történik.
(6)Az ellenjegyzés megtörténte után
  1. a)a jogi ellenjegyző haladéktalanul továbbítja a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak,
  2. b)a pénzügyi ellenjegyző haladéktalanul továbbítja a kötelezettségvállalásra jogosultnak a kötelezettségvállalási dokumentumot és – ahol az szükséges – az általa megfelelően kitöltött előlapot, amiről egyidejűleg rövid úton tájékoztatja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjét.
(7)Ellenjegyzés hiányában az ellenjegyzésre jogosult az ellenjegyzés megtagadásának tényét és az ennek alapjául szolgáló indokokat tartalmazó feljegyzéssel együtt haladéktalanul visszajuttatja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének a kötelezettségvállalási dokumentumot és – ahol az szükséges – az előlapot. A kötelezettségvállalási dokumentum aláírása 8. §
(1)A kötelezettségvállalás tényét a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának kötelezettségvállaló általi megfelelő – hiteles kiadmánynak minősülő – aláírása, továbbá a 7. §
(5)bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzése, és – ahol az szükséges – a hiánytalanul kitöltött és aláírt előlap igazolja.
(2)A kötelezettségvállaló
  1. a)a kötelezettségvállalást követően a kötelezettségvállalási dokumentumot és – ahol az szükséges – az előlapot haladéktalanul megküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek,
  2. b)ha a kötelezettségvállalással nem ért egyet, ezt a tényt – szükség szerint annak indokaival együtt – haladéktalanul közli a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjével a kötelezettségvállalási dokumentumnak és – ahol az szükséges – az előlapnak az egyidejű visszaküldése mellett. 9. § A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a kötelezettségvállalást követően
  3. a)– ahol szükséges – gondoskodik a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának egyéb felek által történő aláírásáról, illetve a megrendelés kiküldéséről,
  4. b)a kötelezettségvállaló általi aláírás után a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele céljából haladéktalanul kitölti és a Költségvetési Irodának eljuttatja a 2. melléklet szerinti kötelezettségvállalási adatlapot, illetve – ha a kötelezettségvállalás megrendelés útján történik – a kiküldött megrendelés másolatát,
  5. c)a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi fél általi aláírása, illetve a megrendelés visszaigazolása után haladéktalanul eljuttatja a Költségvetési Irodának a kötelezettségvállalási dokumentum egy ellenjegyzett eredeti példányát, illetve a megrendelés visszaigazolását, valamint
  6. d)a szerződés pénzügyi teljesítési határidejének módosulása vagy a szerződés meghiúsulása esetén haladéktalanul kitölti és a Költségvetési Irodára eljuttatja a módosított kötelezettségvállalási adatlapot. Kötelezettségvállalás módosítása 10. § Kötelezettségvállalás módosításának eljárási rendje megegyezik a kötelezettségvállalás eljárási rendjével. A szakmai teljesítésigazolás 11. § Az Áht. 36. §
(2)bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges külön szakmai teljesítésigazolás. 12. §
(1)A szakmai teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben meg kell jelölni.
(2)Az egyéb kötelezettségvállalási dokumentummal vállalt kötelezettségvállalás esetén, továbbá ha szakmai teljesítésigazolásra jogosult személyében változás következik be, a teljesítést igazoló személyt – a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység javaslatára – a kötelezettségvállaló jelöli ki a kötelezettségvállalással egyidejűleg, illetve – ha arra a korábban kijelölt személy változása miatt van szükség – a javaslat előterjesztését követően haladéktalanul.
(3)Az elnök a kötelezettségvállalások meghatározott körére nézve általános jelleggel is kijelölheti a szakmai teljesítésigazolásra jogosult személyt. 13. §
(1)A szakmai teljesítésigazolás – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a 3. melléklet szerinti formanyomtatvány használatával történik.
(2)Az előzetesen készpénzben kiadott beszerzési előleg terhére történő, gazdasági eseményenként százezer forintot el nem érő, továbbá a megrendelés útján történő, valamint a folyamatos kötelezettségvállalások szakmai teljesítésigazolása a számlán történik az erre szolgáló, a
  1. mellékletben meghatározott feliratú bélyegzőlenyomattal, melyet a szakmai teljesítésigazolást végző keltezéssel és az aláírásával hitelesít. Érvényesítés
  2. § Az érvényesítés tényét az érvényesítő a szakmai teljesítésigazolást követően, a SALDO Integrált rendszerből nyert utalványrendeleten aláírásával igazolja. Utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése
  3. § Az utalványozás tényét az utalványozó az érvényesítést követően, a SALDO Integrált rendszerből nyert utalványrendeleten aláírásával igazolja. A kötelezettségvállalások nyilvántartása
  4. §
(1)A kötelezettségvállalásnak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről – a kötelezettségvállalási adatlap vagy a megrendelés alapján – a Költségvetési Iroda gondoskodik.
(2)A kötelezettségvállalások nyilvántartása a SALDO integrált pénzügyi rendszerben a halmozott kötelezettségvállalás módszerével történik.
(3)A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele az informatikai rendszer által generált sorszámmal történik, melyet a kötelezettségvállalási adatlapra, a kötelezettségvállalási dokumentumra és az utalványrendeletre is fel kell vezetni.
  1. § A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a Költségvetési Iroda olyan naprakész analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése
  2. §
(1)A kötelezettségvállalásnak a Magyar Államkincstár felé történő bejelentéséről az Ávr.
  1. melléklet
  2. pontjának megfelelően, továbbá – a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység írásbeli tájékoztatása alapján – a bejelentés módosításáról a Költségvetési Iroda gondoskodik.
(2)A bejelentés és a bejelentés módosítása elektronikus úton történik. Felhalmozási előirányzatok felhasználása
  1. § A felhalmozási előirányzatok felhasználása teljesítésarányosan történik. A Költségvetési Iroda a nyilvántartásba vett kötelezettségvállalások alapján intézkedik a teljesítésarányos támogatási keret megnyitásáról. Likviditási terv
  2. § A likviditási tervet az Ávr.
  3. §
(1)bekezdésének megfelelően a Költségvetési Iroda készíti el, és gondoskodik annak az Ávr. 122. §
(3)bekezdésében előírt felülvizsgálatáról. Aláírásra jogosultak meghatalmazása, illetve kijelölése; a jogosultságok nyilvántartása 21. §
(1)A kötelezettségvállalásra, a jogi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és az utalványozásra jogosult személyt – kivéve, ha a jogosultság jogszabályból következik – e jogosultságok valamelyikére, valamint – a 12. §
(1)bekezdése szerinti eset kivételével – a szakmai teljesítésigazolásra jogosult személyt az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell meghatalmazni, illetve kijelölni az Ávr. szerinti összeférhetetlenségi szabályokra, illetve képesítési követelményekre figyelemmel.
(2)A kötelezettségvállalásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, a szakmai teljesítésigazolásra, az érvényesítésre, valamint az utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a Költségvetési Iroda – az
(1)bekezdés szerinti esetben az
  1. melléklet szerinti meghatalmazás, illetve kijelölés alapján – a
  2. melléklet szerinti nyilvántartást vezet. Záró rendelkezések
  3. §
(1)Ez az utasítás 2013. március 1-jén lép hatályba.
(2)Hatályát veszti a kötelezettségvállalás, az érvényesítés és az utalványozás rendjéről szóló 16/Eln./2010. számú belső utasítás. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.