2019. XXIV. törvény a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákat szabályozza, módosítva a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló korábbi törvényeket. Főként a bírói kinevezések, a vezetők kiválasztása és a bírósági működés egyes aspektusait érintő változásokat tartalmaz.

Kire vonatkozik: A Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke; Közigazgatási bírók, közigazgatási bírósági vezetők és a bírói pályázaton résztvevők.

Határidők:

A bírói függetlenség sérelmét eredményező igazgatási intézkedéssel szemben a közigazgatási bíró 30 napon belül, de legkésőbb 90 napon belül kérheti a szolgálati bíróságtól a sérelem megállapítását.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Adójog
Szakaszok: 18
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Kúria elnökének és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztási feltételeit.
Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) és annak Személyi Tanácsa működését, összetételét.
A közigazgatási bírósági vezetők kinevezési eljárását és a pályázatok elbírálásának szempontjait.
A közigazgatási bírók jogorvoslati lehetőségeit a bírói függetlenséget sértő igazgatási intézkedésekkel szemben.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke.
Közigazgatási bírók, közigazgatási bírósági vezetők és a bírói pályázaton résztvevők.

Melyek a főbb pontok?

A Kúria elnökét és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét határozatlan időre kinevezett, legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés.
Az OKBT Személyi Tanácsának elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, tíz tagjából hatot az OKBT saját tagjai közül választ, négy nem bíró tagot pedig különböző szervezetek kérnek fel három évre.
A miniszter a bírói pályázatok rangsorát írásbeli indokolással megváltoztathatja, ha nem ért egyet az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsorral.
A bírói függetlenség sérelmét eredményező igazgatási intézkedéssel szemben a közigazgatási bíró 30 napon belül, de legkésőbb 90 napon belül kérheti a szolgálati bíróságtól a sérelem megállapítását.

Adójog

8/2017. (VI. 28.) MBFH utasítása gázipari engedélyesek műszaki-biztonsági szempontú minősítésével kapcsolatos…

9/2015. (III. 25.) BM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi…

11/2012. (VIII. 9.) NMHH rendelete a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és…

294/2016. (VIII. 22.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

2003. CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

8/2014. (XII. 12.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen…

64/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel…

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Adójog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (18)

1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvé
2. § A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (a továbbia
3. § (1) A Kbtv. 27. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba
4. § (1) A Kbtv. 28. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba
5. § A Kbtv. 34. §-a a következő szöveggel lép hatályba
6. § A Kbtv. 44. §-a a következő szöveggel lép hatályba
7. § A Kbtv. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba
8. § A Kbtv. 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba
9. § A Kbtv. 51. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba
10. § A Kbtv. 68. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba
11. § A Kbtv. 71. § a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba
12. § (1) A Kbtv. 72. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba
13. § A Kbtv. 29. alcíme a következő 72/A. §-sal kiegészülve lép hatályba
14. § A Kbtv. 76. §-a a következő szöveggel lép hatályba
15. § Nem lép hatályba a Kbtv. 61. § (5) bekezdés d) pontja
16. § A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes
17. § (1) Az Átmtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
19. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetés

2019. XXIV. törvény a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról.

1.A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

1. §A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép. „(1) A Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. A bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.”

2.A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény módosítása

2. §A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 25. § (2) bekezdése a következő

i)ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az OKBT) „i) dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy az OKBT tagjával szemben merül fel.”

3. §(1) A Kbtv. 27. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba

„(1) Az OKBT évente legalább négy ülést tart. Az ülésen tanácskozási joggal jogosultak részt venni a közigazgatási törvényszékek elnökei.”

(2)A Kbtv. 27. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) Az OKBT elnöke azt, akinek véleménye megismerését a tárgyalt napirendi pont szempontjából fontosnak tartja, így különösen a minisztert az ülésre meghívhatja.”

4. §(1) A Kbtv. 28. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba

„(1) Az OKBT Személyi Tanácsának elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, tíz tagjából

a)hatot az OKBT saját tagjai közül választ,

b)nem bíró tagjaivá a kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egyet-egyet kér fel

ba)az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága,

bb)a legfőbb ügyész,

bc)a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter,

bd)a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke három évre.”

(2)A Kbtv. 28. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(9) Az OKBT Személyi Tanácsa határozatképes, ha az elnök, valamint öt bíró és három nem bíró tag jelen van.

Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül megismételt ülést kell tartani, amely határozatképes, ha azon az elnök és legalább öt tag jelen van.”

5. §A Kbtv. 34. §-a a következő szöveggel lép hatályba

„34. § (1) A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatot a hivatalvezető készíti elő.

A törvényt az Országgyűlés a 2019. április 1-jei ülésnapján fogadta el.

(2)Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a közigazgatási bírói tanács véleményezi. Ha az elnök a közigazgatási bírói tanács véleményétől eltér, azt indokolni köteles.

(3)A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatási bíróság elnöke adja ki.”

6. §A Kbtv. 44. §-a a következő szöveggel lép hatályba

„44. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. A bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.

(2)Nem választható a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé,

a)aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b)aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c)akivel szemben eljárás van folyamatban a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy

d)akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.

(3)A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztása során a Bszi. Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása a 45. § (1) bekezdés b)–f ) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére.

(4)A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján lép hivatalba.”

7. §A Kbtv. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba

„(6) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenség elvének biztosítása érdekében, ha a közigazgatási bíró megítélése szerint a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének valamely, őt közvetlenül érintő igazgatási intézkedése bírói függetlenségének sérelmét eredményezte, ennek megállapítását az intézkedés tudomására jutásától számított harminc napon belül – de legkésőbb az intézkedés kibocsátásától számított kilencven napon belül – a szolgálati bíróságtól kérheti.”

8. §A Kbtv. 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba

„50. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökévé az a határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró nevezhető ki, aki

a)legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik a 44. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b)legalább tízéves – a (2) bekezdésben meghatározott – közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkezik.

(2)Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül a jogi szakvizsga letételét követő

a)hatósági jogalkalmazói tevékenység, valamint annak közvetlen irányítása, a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben, illetve közigazgatási perekben a hatóság képviselete,

b)igazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység,

c)ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

d)az Állami Számvevőszéknél, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

e)a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben, közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység, f ) közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály előkészítésében, valamint véleményezésében való részvétel időtartama.

(3)A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökét pályázat nélkül a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(4)A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökének jogállására a Kúria elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Közigazgatási Felsőbíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.”

9. §A Kbtv. 51. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba

„(1) A közigazgatási törvényszék elnökévé vagy másodelnökévé az a határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró nevezhető ki, aki

a)legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik a 44. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b)legalább ötéves – az 50. § (2) bekezdésében meghatározott – közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkezik.”

10. §A Kbtv. 68. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba

„(3) A pályázati eljárást a 69–72/A. §-ok szerint kell lefolytatni.”

11. §A Kbtv. 71. § a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba

„(3) A meghallgatás során különösen a pályázó szakmai felkészültségét, kifejezésmódját, valamint döntésképességét és lényeglátását kell értékelni.”

12. §(1) A Kbtv. 72. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba

„(2) Ha a miniszter a meghallgatást követően, a 71. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok alapján nem ért egyet az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsorral, azt írásbeli indokolás mellett megváltoztathatja és a megváltoztatott rangsor alapján első helyre került

a)nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát – mellékelve az OKBT Személyi Tanácsa által megállapított rangsort és a rangsor megváltoztatásának indokait is –, a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b)bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.”

(2)A Kbtv. 72. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) A miniszter (2) bekezdés szerinti írásbeli indokolása kiterjed a meghallgatás okára, továbbá a mérlegelés és a döntés szempontjaira.”

(3)A Kbtv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(7) A miniszter a (2) és (4) bekezdés szerinti indokolást az OKBT Személyi Tanácsának az ott megjelölt intézkedésével egyidejűleg tájékoztatásul megküldi.”

13. §A Kbtv. 29. alcíme a következő 72/A. §-sal kiegészülve lép hatályba

„72/A. § (1) A miniszter a 70. § (7) bekezdése szerinti pályázókat értesíti a pályázat eredményéről. Ha nem az első helyre rangsorolt pályázót terjeszti fel, illetve osztja be, a 72. § (6) bekezdése szerinti indokolást a miniszter egyidejűleg megküldi.

(2)A miniszter a bíró beosztására vonatkozó határozatát a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzéteszi.

(3)Eredményes pályázat esetén a nyertes pályázó kinevezéséről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől, vagy a nyertes pályázó beosztásáról szóló határozatnak a (2) bekezdés szerinti közzétételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a 70. § (7) bekezdése szerinti pályázó a pályázat eredményével szemben kifogással élhet, ha

a)a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn,

b)a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, vagy

c)a miniszter indokolási kötelezettségének nem tett eleget, vagy az indokolása nem felel meg a 72. §

(6)bekezdésében foglalt követelményeknek.

(4)A kifogást a miniszternél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(5)A szolgálati bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. Ha a szolgálati bíróság megállapítja, hogy a (3) bekezdésben foglalt és a kifogást előterjesztő pályázó által állított valamely körülmény fennáll, az erre vonatkozó megállapító végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint a miniszterrel és a köztársasági elnökkel. A szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint a miniszterrel.

(6)A szolgálati bíróság végzésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.”

14. §A Kbtv. 76. §-a a következő szöveggel lép hatályba

„76. § (1) A közigazgatási bírósági vezetői pályázat elbírálása során a közigazgatási bírói pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)A miniszter közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárásban az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett pályázókat meghallgatja.

(3)A pályaműben, illetve a pályázó személyes meghallgatása során a hosszú távú tervek és azok megvalósításának ütemezésén túl az alábbi vezetői kompetenciákat kell elsődlegesen értékelni:

a)a szakmai feladatok magas szintű ellátása, magas szintű közigazgatási jogi tudás,

b)a bírósági igazgatási folyamatok, tevékenységek ismerete,

c)az időszerű ítélkezés támogatása,

d)az ítélkezési tevékenység szakmai színvonalának fejlesztése,

e)a vezetése alá tartozó személyek szakmai együttműködésének támogatása, f ) az ítélkezési tevékenység és az igazgatási folyamatok folyamatos értékelése, elemzése,

g)a bírói hivatáshoz tartozó értékrend hiteles képviselete és az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó attitűdök átadásának módja,

h)kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, és

i)elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.”

15. §Nem lép hatályba a Kbtv. 61. § (5) bekezdés d) pontja

3.A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény módosítása

16. §A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi

CXXXI. törvény (a továbbiakban: Átmtv.) 1. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: „(5) A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke a Kúria elnökét megillető javadalmazásban részesül, és munkáját a Kúrián működő ötfős titkárság segíti, amelynek személyi és tárgyi feltételeit a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséig a Kúria biztosítja. A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke személyvédelemre nem jogosult.”

17. §(1) Az Átmtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A véleményező bizottság elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke, tíz tagjából

a)hatot a 2. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, legalább kiválóan alkalmas minősítésű, határozatlan időre kinevezett bírák közül a miniszter sorsol ki, azzal, hogy három bíró tagjának a Kúrián szolgálatot teljesítő bírák közül kell kikerülnie,

b)nem bíró tagjaivá a kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egyet-egyet kér fel

ba)az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága,

bb)a legfőbb ügyész,

bc)a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter,

bd)a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.”

(2)Az Átmtv. 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A véleményező bizottság határozatképes, ha az elnök, valamint öt bíró és három nem bíró tag jelen van.

Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül megismételt ülést kell tartani, amely határozatképes, ha azon az elnök és legalább öt tag jelen van.”

4.Záró rendelkezések 18. § E törvény 1–9. §-a, 14–16. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

19. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba

(2)Az 1. és 2. alcím 2020. január 1. napján lép hatályba.

Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.