10/2018. (XII. 19.) OBH utasítása az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékeléséről.

10/2018. (XII. 19.) OBH utasítása az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékeléséről. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 54/A.  § (8)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő normatív utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § [A szabályzat célja] Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy meghatározza az  igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékelésére  vonatkozó eljárásrendet, az  ahhoz kapcsolódó feladatokat, a  teljesítményértékelés módszerét és annak elemeit. 2. § [A szabályzat hatálya] (1) A szabályzat személyi hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16.  § a)–e)  pontjában meghatározott bíróságokon, illetve az  Országos Bírósági Hivatalban (a továbbiakban: OBH) szolgálatot teljesítő igazságügyi alkalmazottakra, valamint a  teljesítményértékelésben közreműködő bírákra terjed ki. (2) A  szabályzat tárgyi hatálya az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 54/A. §-ában meghatározott teljesítményértékelésre terjed ki. 3. § [Értelmező rendelkezések] E szabályzat alkalmazásában: a) alapkompetencia: a  feladatkör és munkakör ellátásához szükséges általános felkészültség, tudás, jártasság, készség, képesség, továbbá mindazon személyes jellemzők összessége, amelyek hatnak a munkateljesítményre; b) informatikai rendszer: az  igazságügyi alkalmazottak egyéni teljesítményértékelésének elvégzését támogató informatikai alkalmazás; c) lezárt teljesítményértékelés: a teljesítményértékelt által tudomásul vett vagy a teljesítményértékelt észrevétele, illetve az értékelő megbeszélés alapján a teljesítményértékelést végző vezető által módosított, vagy fenntartott teljesítményértékelés; d) munkaköri követelmény: az igazságügyi alkalmazott munkaköre és munkaköri leírása alapján megfogalmazott elvárás átfogó jellegű meghatározása; e) munkáltatói jogkör gyakorlója: a  Bszi. 16.  § a)–e)  pontjában meghatározott bíróságnak az  Iasz. 8.  §-ában meghatározott jogkört gyakorló elnöke, valamint az OBH elnöke; f ) önértékelés: a  teljesítményértékelt személyes megítélése saját munkateljesítményéről, képességeiről és készségeiről, tevékenységéről, magatartásáról, elhivatottságáról; g) szakmai kompetencia: az alapkompetenciától eltérő, a bírósági titkárra, bírósági fogalmazóra, a  tisztviselőre, az  írnokra, a  fizikai dolgozóra és a  vezetőre vonatkozó, a  munkateljesítményre ható specifikus jártasság, készség, képesség és személyes jellemzők; h) tárgyév: a teljesítményértékelés foganatosításának éve; i) teljesítményértékelés: az  igazságügyi alkalmazottak egyéni teljesítményértékelésének és önértékelésének rendszere; olyan évente ismétlődő tevékenység, amelynek során a  meghatározott teljesítményértékelési elemeket az önértékelést követően a teljesítményértékelést végző vezető értékeli, és amely érdemi visszajelzést ad a teljesítményértékelt részére; j) teljesítményértékelésben közreműködő: az  a  bíró vagy igazságügyi alkalmazott, akit a  teljesítményértékelést végző vezető a teljesítményértékelésben közreműködésre kijelöl; k) teljesítményértékelés elemei: a munkaköri követelmény, valamint az alap- és szakmai kompetenciák; l) teljesítményértékelést végző vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az általa átruházott jogkörben eljáró helyettese vagy más vezető beosztású alkalmazott; m) teljesítményértékelt: az Iasz. 2. § (2) bekezdés a) és d)–f ) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazott; 2. A teljesítményértékelés elemei, időszaka 4. § [A teljesítményértékelés elemeinek meghatározása] A teljesítményértékelt részére meghatározott munkaköri követelményeket az  1.  melléklet, az  alapkompetenciákat a 2. melléklet, a szakmai kompetenciákat a) a bírósági titkár és bírósági fogalmazó esetében a 3. melléklet; b) a tisztviselő és írnok esetében a 4. melléklet; c) a fizikai dolgozó esetében az 5. melléklet; d) a vezető esetében a 6. melléklet tartalmazza. 5. § [A teljesítményértékelés elemeinek közlése] A teljesítményértékelés elemeit a  teljesítményértékelést végző vezető a  jogviszony létesítésével egyidejűleg a kinevezési okirat mellékleteként, vagy a kinevezés munkakörre vonatkozó módosításával, illetve a munkaköri leírás módosításával egyidejűleg írásban közli a teljesítményértékelttel, aki az átvételt aláírásával igazolja. 6. § [A teljesítményértékelés során figyelembe vett időszak] (1) A  teljesítményértékelést – a szabályzatban foglalt kivételekkel – a  teljesítményértékelt egy évi munkájának alapul vételével a tárgyév június 30. napjáig kell elvégezni. A teljesítményértékelés időszakát és ütemezését a munkáltatói jogkör gyakorlója az  éves munkatervben, az  OBH elnöke előzetesen írásban (a továbbiakban együtt: munkaterv) határozza meg. (2) Amennyiben a  teljesítményértékelt munkaköre az  (1)  bekezdésben írt időtartam alatt módosul és ezáltal a  teljesítményértékelés elemei megváltoznak, a  teljesítményértékelés során a  munkakör módosulást vagy módosulásokat megelőző és követő időszakok munkavégzését is figyelembe kell venni oly módon, hogy az egyes időszakokról külön teljesítményértékelő lap készül, melyek egyes részeredményeinek számtani átlagát alapul véve kell a teljesítményértékelés végső eredményét a teljes időszakra vonatkozó teljesítményértékelő lapon megállapítani. (3) A  teljesítményértékelt teljesítményértékelési időszakban más igazságügyi szervhez történt kirendelése esetén a  teljesítményértékelést végző vezető a  munkavégzés helye szerinti bírósági elnök írásbeli véleményének figyelembevételével végzi el a teljesítményértékelést. (4) A teljesítményértékelt teljesítményértékelési időszakban az Országos Bírósági Hivatalba vagy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba való beosztásának megszüntetését, továbbá a  más igazságügyi szervtől történő áthelyezését követően a teljesítményértékelést végző vezető a teljesítményértékelés során figyelembe veheti a beosztás tartama alatti, továbbá az áthelyezést megelőző munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét. (5) A  próbaidő lejártát követő teljesítményértékelés során a  próbaidő alatt végzett tevékenységet is figyelembe kell venni. (6) A teljesítményértékeléssel összefüggő, a munkavégzésre vonatkozó adatokat a teljesítményértékelést végző vezető, vagy a  teljesítményértékelésben közreműködő az  informatikai rendszerben, vagy ennek hiányában írásban a 7. melléklet alkalmazásával dokumentálhatja a teljesítményértékelési időszakban. 3. A teljesítményértékelés folyamata 7. § [A teljesítményértékelés elemeinek értékelése] (1) A  teljesítményértékelés elemeinek értékelése nullától százig terjedő, egész számban meghatározott, százalékos formában történik. A teljesítményértékelt munkakörének megfelelő teljesítményértékelő lapot (8–11/a–b–c. melléklet) az informatikai rendszer alkalmazásával, ennek hiányában papír alapon kell kitölteni. (2) A  teljesítményértékelt a  teljesítményértékelő lap önértékelés oszlopát a  munkáltatói jogkör gyakorlója által a  munkatervben meghatározott időpontig tölti ki. Az  önértékelést utólag módosítani nem lehet. Az  önértékelés a  teljesítményértékelést végző vezető általi teljesítményértékelést segíti, bármely okból történő elmaradása, vagy a teljesítményértékelő lap kitöltésének a teljesítményértékelt általi megtagadása a teljesítményértékelés elvégzésének nem akadálya. (3) A teljesítményértékelésben közreműködő az önértékelésre meghatározott határidő lejártát követően a munkatervben meghatározott időpontig terjeszti elő teljesítményértékelési javaslatát a  teljesítményértékelő lapon. A teljesítményértékelésben közreműködő javaslata a teljesítményértékelést végző vezető általi teljesítményértékelést segíti. (4) A teljesítményértékelést végző vezető a munkatervben meghatározott időpontig végzi el a teljesítményértékelést. (5) A  teljesítményértékelést végző vezető rendelkezik arról, hogy a  teljesítményértékelés folyamatába közreműködő bevonásra kerül-e. 8. § [A teljesítményértékelés eredményének összegzése] (1) A  teljesítményértékelést végző vezető a  teljesítményértékelt teljesítményét 0–100%-ig terjedő, öt teljesítményfokozatra bontott mérőskálán értékeli. A  százalékos értéksávokat és a  hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatokat a 12. melléklet tartalmazza. (2) A  teljesítményértékelés elemeinek eredményét a  teljesítményértékelt szempontokra adott %-ok számtani átlaga alapján kell megállapítani, a kerekítés szabályainak alkalmazásával. (3) A  teljesítményértékelés összesített eredményének megállapítása során a  teljesítményértékelés elemeinek eredményeit súlyozottan kell figyelembe venni: a) a munkaköri követelmény értékelése 60%-os mértékben; b) az alap- és szakmai kompetenciák értékelése együttesen 40%-os mértékben számít. (4) Az önértékelés, valamint a teljesítményértékelésben közreműködő javaslata a teljesítményértékelés eredményének megállapítása során súlyozásra nem kerül. 9. § [A teljesítményértékelés eredményének közlése] (1) A  teljesítményértékelés eredményét a  munkatervben meghatározott időpontig írásban, a  kitöltött teljesítményértékelő  lap kézbesítésével kell közölni a  teljesítményértékelttel. A  teljesítményértékelés eredménye közöltnek tekintendő, ha a) a teljesítményértékelő lapot a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve b) a  címzett vagy az  átvételre jogosult más személy a  teljesítményértékelő lap átvételét megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; c) a  postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített teljesítményértékelő lap esetén, ca) a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a  kézbesítés a  címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy cb) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon. (2) Személyes kézbesítés esetén a teljesítményértékelő lap átvételét a teljesítményértékelt a teljesítményértékelő lapon az átvétel dátumának feltüntetése mellett az aláírásával igazolja. (3) A teljesítményértékelt a kézbesítést követő öt napon belül írásban a) nyilatkozhat a teljesítményértékelés eredményének tudomásul vételéről, vagy b) közölheti a teljesítményértékeléssel kapcsolatos észrevételeit a teljesítményértékelést végző vezetővel, illetve c) kezdeményezheti értékelő megbeszélés tartását. (4) A teljesítményértékelt kezdeményezésére a teljesítményértékelést végző vezető a teljesítményértékelés eredményét a  teljesítményértékelttel együtt – a  kezdeményezés közlésétől számított öt napon belül megtartott – értékelő megbeszélésen áttekintheti. (5) A teljesítményértékelésben közreműködőt az értékelő megbeszélésre meg kell hívni. A teljesítményértékelt kérésére az  értékelő megbeszélésre meg kell hívni az  igazságügyi szervnél működő érdekképviseleti szerv képviselőjét, aki  az  értékelő megbeszélésen észrevételt tehet. A  teljesítményértékelő megbeszélés eredményét a  13.  melléklet szerinti feljegyzésben kell rögzíteni. A  feljegyzés egy másolati példányát az  értékelő megbeszélés napján a teljesítményértékelt részére át kell adni, aki ennek megtörténtét a feljegyzés eredeti példányán az átvétel dátumának feltüntetése mellett aláírásával igazolja. (6) A  teljesítményértékelést végző vezető a  teljesítményértékelést egy alkalommal, a  teljesítményértékelt írásbeli észrevételének közlésétől számított öt napon belül – értékelő megbeszélés tartása esetén az azt követő munkanapon – módosíthatja, vagy ugyanezen határidőn belül írásban tájékoztatja a teljesítményértékeltet a teljesítményértékelés fenntartásáról. (7) A  teljesítményértékelés módosításáról a  módosítást követő munkanapon, a  módosításnak megfelelően kitöltött teljesítményértékelő lap közlésével az  (1)  bekezdésnek megfelelően kell értesíteni a  teljesítményértékeltet. A módosított teljesítményértékelésre írásbeli észrevétel nem terjeszthető elő, annak alapján értékelő megbeszélés nem kezdeményezhető. (8) Amennyiben a teljesítményértékelt a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nyilatkozatot nem tesz, úgy kell tekinteni, hogy a teljesítményértékelést tudomásul vette. 10. § [A teljesítményértékelés mellőzése] Nem kell elvégezni a teljesítményértékelést az Iasz. 54/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint, ha a) a teljesítményértékelt szolgálati jogviszonya a  tárgyévben az  Iasz. 19.  § (1)  bekezdés a)–c), g) és h)  pontja alapján megszűnik; b) a teljesítményértékelt jogviszonya a tárgyév március 31. napját követően jött létre; c) a teljesítményértékelési időszakban a teljesítményértékelt munkavégzésének tényleges időtartama bármely okból bekövetkező távolléte miatt a 3 hónapot nem érte el. 4. A teljesítményértékelés eredményének nyilvántartása, jogorvoslat 11. § [A teljesítményértékelés eredményének nyilvántartása] A lezárt teljesítményértékelés eredményét tartalmazó, az informatikai rendszerből kinyomtatott teljesítményértékelő lapot, ennek hiányában a  teljesítményértékelést végző vezető által aláírt, a  teljesítményértékelés lezárását rögzítő teljesítményértékelő lapot a teljesítményértékelt személyi nyilvántartásában meg kell őrizni. 12. § [A teljesítményértékelés elleni jogorvoslat] A teljesítményértékelt a  lezárt teljesítményértékelés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen az Iasz. 54/A. § (7) bekezdése, 53. § (9) bekezdése és 92. § (1) bekezdése alapján élhet jogorvoslattal. 5. Záró és átmeneti rendelkezések 13. § [Hatálybaléptető rendelkezés] Ez az utasítás 2019. január 1-jén lép hatályba. 14. § [Átmeneti rendelkezés] (1) A  teljesítményértékelés jelen szabályzat szerinti elemeit első alkalommal – az  5.  §-ban foglaltaktól eltérően – 2019. január 15. napjáig kell közölni az igazságügyi alkalmazottakkal. (2) A  jelen szabályzat szerinti első teljesítményértékelés során – a  6.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően – a teljesítményértékelt 2019. január 15. napját követő munkájának alapul vételével kell a teljesítményértékelés elemeit értékelni. Dr. Handó Tünde s. k., elnök