16/2014. (VIII. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi fogalmazók joggyakorlatáról és szakmai képzéséről.

16/2014. (VIII. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi fogalmazók joggyakorlatáról és szakmai képzéséről. Az ügyészségi fogalmazók joggyakorlatát és szakmai képzését az ügyészségéről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az ügyészségi munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményét is figyelembe véve – a következőkben szabályozom: 1. § Az utasítás hatálya kiterjed az ügyészségi fogalmazóra és az Országos Kriminológiai Intézet jogász szakképzettségű segédmunkatársára (a továbbiakban együtt: fogalmazó), továbbá a fogalmazók képzésében közreműködő ügyészségi alkalmazottakra. A joggyakorlat célja és ideje 2. § (1) A joggyakorlat célja az, hogy a fogalmazó a munka végzése során, az ügyészségi jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett megismerje az ügyészi gyakorlatot, elsajátítsa az ügyészi tevékenység szakmai szabályait, munkamódszerét és fejlessze a döntéshozatalhoz megkívánt készségeket. (2) A joggyakorlat eredményeként el kell érni, hogy a fogalmazó a) képes legyen alkalmazni az ügyészségi ügyvitel szabályait, b) az anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat behatóan ismerje, és a gyakorlatban megfelelően alkalmazza, c) ismereteket szerezzen az ügyészi munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekről, d) sajátítsa el az ügyészi jogállásra vonatkozó jogszabályokat, és e) ismerje meg az ügyészi hivatás etikai normáit. 3. § A fogalmazó joggyakorlatának tartamára és számítására a jogi szakvizsgáról szóló jogszabály az irányadó. A joggyakorlat tartalma 4. § (1) A fogalmazót joggyakorlata során olyan munkával kell foglalkoztatni, amely az ügyészi hivatásra való felkészülését segíti. (2) A joggyakorlat beosztásával és a szakmai feladatok kijelölésével lehetővé kell tenni, hogy a fogalmazó a) a jogi szakvizsga minden tantárgyához megfelelő gyakorlati ismereteket szerezhessen, b) az ügyészi tevékenység valamennyi szakterületét – leghosszabb tartamban a büntetőjogi tevékenységet –, valamint az azokhoz kapcsolódó ügyviteli, statisztikai gyakorlatot megismerhesse, és c) az egyes szakterületeken eltöltött idő végén a főügyészségen is gyakorlatot szerezzen. (3) A fogalmazó joggyakorlata során legalább két hónapot nyomozó ügyészségen tölt. (4) A joggyakorlat egy része kivételesen a Legfőbb Ügyészségen vagy fellebbviteli főügyészségen is teljesíthető. 5. § A joggyakorlat ideje alatt elő kell segíteni, hogy a fogalmazó a jogalkalmazás egyéb területein (bíróság, nyomozó hatóság) is ismereteket szerezzen. A fogalmazó ennek során a jogi szakvizsgáról szóló jogszabály szerinti munkakörben, feladatkörben foglalkoztatható. Ennek tartama nyomozó hatóságon, illetve bíróságon töltött joggyakorlat esetén összességében nem haladhatja meg a három hónapot. A fogalmazó képzése 6. § (1) A fogalmazó képzésének alapja az egyéni tanulás. (2) A jogi szakvizsgára való felkészüléshez és a gyakorlati ismeretek elmélyítése érdekében a főügyész szervezett képzést biztosíthat a fogalmazó részére, amelyen a részvétel kötelező. (3) A fogalmazó számára a joggyakorlat ideje alatt lehetőség szerint biztosítani kell, hogy – elsősorban a szakvizsga tananyagából, számítástechnikai, informatikai ismeretekből – országosan vagy regionálisan szervezett képzésben vehessen részt. A joggyakorlat szervezése és irányítása 7. § (1) A fogalmazó joggyakorlatának megszervezéséről, a felkészüléshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről a főügyész gondoskodik. A főügyész a joggyakorlat megszervezésére tanulmányi ügyészt jelölhet ki. (2) A fogalmazó felkészítését a joggyakorlat helye szerinti közvetlen vezető irányítja. (3) A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya látja el a fogalmazóképzés országos irányítását és ellenőrzését, valamint a Magyar Ügyészképző Központ keretében szervezi a központi képzést (tanfolyamok, szakmai konferenciák, tudományos pályázatok stb.). 8. § (1) A főügyész a fogalmazó mellé a 7. § (2) bekezdésében említett ügyész javaslata alapján instruktort jelöl ki. Az instruktor a fogalmazó munkáját és felkészülését folyamatosan segíti és ellenőrzi. (2) Instruktornak olyan ügyészt kell kijelölni, aki e feladat ellátásához kellő szakmai felkészültséggel és pedagógiai érzékkel rendelkezik. Az instruktor a fogalmazó felkészítéséért anyagi elismerésben részesülhet. Felkészülési terv, beszámoló, joggyakorlati kimutatás 9. § (1) Egy-egy szakterületen folytatott joggyakorlat megkezdése előtt felkészülési tervet kell készíteni, amelyről a főügyész a 7. § (1) bekezdése alapján gondoskodik. (2) A fogalmazó a felkészülési terv alapján legalább félévente, egyébként a Magyar Ügyészképző Központ keretében szervezett fogalmazói tanfolyamokat követő félévben írásban vagy szóban beszámol. Ez utóbbi alkalommal a gyakorlati tevékenységét is értékelni kell. A szóbeli beszámoltatás a főügyész által szervezett háromtagú bizottság előtt történik, melynek tagja a főügyész, illetve a főügyészhelyettes. (3) Ha a kijelölt elméleti és gyakorlati ismereteket a fogalmazó nem sajátította el kellő alapossággal, újabb határidő tűzésével ismételten be kell számoltatni. A joggyakorlat az ismételt beszámoló sikertelensége esetén meghosszabbodik. (4) A főügyész az ügyészség sajátosságainak megfelelően határozhatja meg a fogalmazó további beszámoltatásának rendjét. 10. § (1) A fogalmazó a munkájáról a Mellékletben meghatározott joggyakorlati kimutatást vezet. A kimutatásba be kell jegyezni a fogalmazó által készített intézkedéstervezetek adatait, valamint a kimutatás pótlapjára a 9. § (2) bekezdésében meghatározott beszámolók eredményét. (2) A joggyakorlati kimutatásban a főügyész (főügyészhelyettes) igazolja a Magyar Ügyészképző Központ keretében szervezett képzéseket követő beszámolók megtörténtét. A teljes joggyakorlat befejezése után a főügyész a joggyakorlati kimutatást lezárja, és azt mellékleteivel együtt a fogalmazó munkaügyi iratgyűjtőjében helyezi el. A joggyakorlat lezárásával hozzájárulását adja a fogalmazó szakvizsgára való jelentkezéséhez. Jelentkezés a szakvizsgára 11. § (1) A fogalmazó a szakvizsgára jelentkezését az előírt mellékletekkel a) írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy b) a joggyakorlati idő teljesítéséről szóló igazolás beszerzését követően elektronikus úton, közvetlenül nyújtja be. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a hozzá benyújtott jelentkezést és mellékleteit – a joggyakorlatot igazoló okirattal együtt – a jogi szakvizsgáról szóló jogszabály szerint illetékesnek továbbítja. (3) Ha a fogalmazó a jogi szakvizsgára az (1) bekezdés b) pontjában írt módon jelentkezett vagy módosította jelentkezését – ideértve valamennyi részvizsgára történő bejelentkezését, illetve a részvizsga sikertelenségét is – a munkáltatói jogkör gyakorlóját erről – a visszaigazoló levél bemutatásával együtt – haladéktalanul írásban tájékoztatja. 12. § A fogalmazót, ha a jogi szakvizsgára a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban megadott hozzájárulásával jelentkezett, felkészülése érdekében részvizsgánként 20 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyre illetmény jár. A megismételt részvizsgára, illetve pótvizsgára a kedvezmény nem vonatkozik. Vegyes rendelkezések 13. § (1) Az Országos Kriminológiai Intézet segédmunkatársai joggyakorlatukat a fővárosi főügyész által kijelölt budapesti székhelyű ügyészségen folytatják. (2) A Legfőbb Ügyészségre vagy fellebbviteli főügyészségre kinevezett ügyészségi fogalmazók joggyakorlatuk egy részét a szolgálati helyükkel azonos székhelyű, a munkáltatói jogkör gyakorlójának – a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztállyal egyeztetett – rendelkezése szerinti ügyészségen folytatják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetben a joggyakorlat megszervezésével és a beszámoltatással kapcsolatos feladatokat a joggyakorlat helye szerinti főügyész teljesíti. 14. § (1) Ha a fogalmazó a jogi szakvizsgára a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban megadott hozzájárulásával jelentkezett és kitűnő vagy jeles eredményt ér el, az általa befizetett vizsgadíj teljes összegének, jó eredmény elérése esetén a vizsgadíj fele összegének megtérítésére jogosult. A megismételt vizsga, illetve pótvizsga díjára ez nem vonatkozik. (2) A vizsgadíjat a munkáltatói jogkör gyakorlója előterjesztésére a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatósága téríti vissza. (3) Amennyiben a fogalmazó szolgálati viszonya a szakvizsga letételétől számított hat hónapon belül saját kezdeményezésére vagy neki felróhatóan szűnik meg, a vizsgadíjat vissza kell térítenie. E kötelezettség vállalásáról a fogalmazót a vizsgadíj megtérítésekor nyilatkoztatni kell. 15. § Ezen utasítás rendelkezéseit a fogalmazókkal eskütételüket követően ismertetni kell. Záró rendelkezések 16. § Felhatalmazást kap a főügyész, hogy ezen utasítás keretei között – a helyi sajátosságok figyelembevételével – szabályozza a fogalmazóképzést. 17. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti az ügyészségi fogalmazók joggyakorlatáról és szakmai képzéséről szóló 4/2000. (ÜK. 4.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész