19/2014. (IV. 29.) NGM rendelete a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények i

19/2014. (IV. 29.) NGM rendelete a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi V.  törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013.  évi CLXXVII.  törvény 66.  § (4)  bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § s) és w) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § (1) E  rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a  Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít. (2) E  rendelet vállalkozásra vonatkozó szabályait a  Polgári Törvénykönyv szerinti termékszavatossági igény érvényesítése esetén a dolog gyártójára is megfelelően alkalmazni kell. 2. § Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a  felek megállapodása e  rendelet rendelkezéseitől a  fogyasztó hátrányára nem térhet el. A fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 3. § (1) Szavatossági igénye érvényesítésekor a  szerződés megkötését a  fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a  vállalkozás a  szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a  fogyasztó figyelmét a  panasztétel lehetőségére és a  panasz intézésének – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló – módjára. (2) A  szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az  ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. 4. § (1) A  vállalkozás a  fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f ) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az  (5)  bekezdés szerinti eset kivételével a  szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. (2) Ha a  vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a  fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. (3) A  jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a  fogyasztó a  megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az  igény elutasítása esetén az  elutasítás indokáról és a  békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. (7) A  szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a  fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak. 5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. 6. § (1) Kijavításra vagy – a  4.  § (5)  bekezdése szerinti esetben – a  szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a) a fogyasztó nevét és címét, b) a dolog azonosításához szükséges adatokat, c) a dolog átvételének időpontját, továbbá d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. (2) Az (1) bekezdésben előírtak a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők. 7. § (1) Ha a  fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a  jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. (2) A javítószolgálat a kijavítást az 5. §-ban előírtak betartásával köteles elvégezni. (3) A  javítószolgálat a  kijavítás iránti jótállási igény intézésekor a  6.  § (1)  bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával köteles eljárni. 8. § (1) A 4–6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az  (1)  bekezdésben megjelölt rendelkezések a  fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. 10. § E rendelet rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 11. § Hatályát veszti a  fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter