115/
- (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
- június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „„egyetért-e ön azzal, hogy az állam képviseletében eljáró hivatalos személyek (bírók, ügyészek, kormányés köztisztviselők, országgyűlési képviselők,ovB tagok, stb.) felhívás ellenére történő szándékos hivatali kötelezettségszegése következtében a semmis jogállású ügyvédi kamara, illetve közjegyzői kamara miatt, -mivel semmis szervezeteknek nem lehetett jogszerű tagsága és ezért nem volt aki jogszerűen bármilyen szerződést is ellenjegyezhetett volna- a devizahitelek is a hatályos jogszabályok alapján semmisnek minősüljenek és a hitelfelvevők csak a ténylegesen átvett összeg erejéig legyenek kötelezhetőek a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint helytállni?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt mondat többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy a választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető legyen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel az több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, OVB tagok, stb.” vonatkozásában kellene a választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés megtévesztő is, mert az „a szándékos hivatali kötelezettségszegése” kifejezés használatával azt sugallja, mintha az említett hivatalos személyek a kérdésben említett jogsértést elkövették volna. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke