26/2015. (VII. 28.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról.

26/2015. (VII. 28.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésére figyelemmel a központi költségvetésben a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet részére megállapított egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét az alábbiak szerint szabályozom: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az  utasítás hatálya a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) fejezet részére megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra [a továbbiakban: előirányzat(ok)] terjed ki. (2) Az  előirányzatok célját, felhasználásának különös szabályait a  fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) tartalmazza. (3) Az NFM az NFM fejezet 21. és 25. címében és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 30. cím 2. alcím, 1. jogcímcsoport 2. jogcímében szereplő központi kezelésű előirányzatok tekintetében a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 6/2015. (III. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) alapján kezelő szervként jár el. 2. § Az előirányzatok kizárólag a központi költségvetési törvénnyel (a továbbiakban: Kötv.) összhangban, jogszabályban vagy miniszteri utasításban meghatározott célra használhatók fel. 3. § Az előirányzatok cél szerinti és jogszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért az  előirányzat szakmai kezelője (a továbbiakban: szakmai kezelő), az  előirányzatok felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok vagy a kabinetfőnök, a felügyeletet gyakorló államtitkárok, a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter); (az államtitkárok és a miniszter a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló felsővezető) felelős. Kijelölésüket a szakmai kezelők kijelöléséről szóló miniszteri utasítás tartalmazza. 4. § (1) Az előirányzatok terhére kötelezettség – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 32.  §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások kivételével – csak a  jóváhagyott előirányzatok összegéig vállalható. Az előirányzatok terhére több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalást – a szakmai kezelő a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) bevonásával történő előterjesztése alapján a miniszter engedélyezhet az Áht. 36. § (4)–(4a) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 46. § (2) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel. A  fenti kötelezettségvállalást a  miniszter a  szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök véleményének ismeretében, a felügyeletet gyakorló államtitkár, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével engedélyezi. Amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, az éven túli kötelezettségvállalás kezdeményezésére annak bevonásával kerül sor. (2) Határozatlan idejű, illetve azon több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások esetén, amelyek esetében a  szerződés hatálya, illetve a  kifizetésekre okot adó körülmény valamilyen, a  minisztériumtól független eseményre tekintettel szűnik meg vagy áll be, a  miniszteri jóváhagyásra előterjesztett kérelemben első körben a tárgyévben és azt követő három évben felmerülő összes kiadás vonatkozásában a  becsült évenkénti ütemezés megadása kötelező, melyet indokolt esetben évente szükséges felülvizsgálni. A felülvizsgált részösszegek jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár jogosult. A tárgyévet követő harmadik év végén a további évek tekintetében új engedélyt kell kérni. 5. § (1) A  központi kezelésű előirányzatok tervezéséhez, kincstári költségvetéséhez, elemi költségvetéséhez, költségvetési beszámolójához a  szakmai kezelő előterjesztése alapján a  szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár a felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével a KF és a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) megkeresésére a  megkeresésben foglalt adatokat megküldi a  KF és a  központi kezelésű előirányzatok irányító szerveként kijelölt NGM részére. (2) A  szakmai kezelő az  előirányzat részfeladatokra történő tervezésével elkészíti a  támogatási célok, valamint az  előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes felhasználási javaslatát. Az  előirányzat részfeladatok szerinti felosztásának engedélyeztetésére, valamint annak évközi módosítására, továbbá az előirányzatok megváltoztatásának szabályaira vonatkozó eljárási rendet a  fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás tartalmazza. 6. § (1) Az előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a belső kontrollrendszer részét képező folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a  belső ellenőrzés, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében, a vonatkozó belső normákban rögzítettek figyelembevételével kerül sor. (2) Az előirányzatok cél szerinti felhasználását a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, a kabinetfőnök, valamint a felügyeletet gyakorló felsővezetők ellenőrzik. (3) Amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, az  előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a  kezelő szerv belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége is jogosult. A  kezelő szerv a  külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a  szakmai kezelő, a  KF és az  NFM belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. 7. § (1) A  szakmai kezelő az  előirányzat terhére teljesített kifizetésekhez szükséges támogatások igénybevételéhez előirányzat-finanszírozási tervet készít [Ávr. 132. § (1) bekezdés], amelyet összesítésre, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a KF részére megküld. (2) A  január hónapra vonatkozó tervet – elfogadott költségvetési törvény hiányában a  benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 19-éig kell a KF részére megküldeni. (3) Az  előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet – a tervezett módosítást tartalmazó előirányzat-finanszírozási terv csatolásával – legkésőbb a kiadás várható teljesítési időpontját megelőző 13. napig kell a szakmai kezelőnek a KF részére megküldenie a módosítás iránti igény indokolásával együtt. 8. § (1) A forrás rendelkezésre állása esetén az olyan kifizetéseket, amelyekhez az Ávr. 53. § (1) bekezdése és az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti, előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, legkésőbb a benyújtott számla és egyéb, a kifizetés alapjául szolgáló dokumentumok, bizonylatok alapján kell nyilvántartásba venni. A bruttó 100 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó, az Ávr. 53. § (1) bekezdése alá egyebekben nem eső kötelezettségvállalásra csak a pénzügyi ellenjegyzés után és csak írásban kerülhet sor. (2) Az  előirányzatok terhére vállalt kötelezettség esetében, amennyiben előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra kerül sor, a  vonatkozó írásbeli megállapodásnak, visszterhes szerződésnek, megrendelésnek, jognyilatkozatnak (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) – a jogszabályban vagy egyéb vonatkozó szabályban megkövetelt, valamint a felek megegyezése alapján abban foglalt általános adatokon és feltételeken túl – tartalmaznia kell: a) a kötelezettségvállalás azonosítóját; b) az adott előirányzat megnevezését, ÁHT-azonosítóját; c) a forráséve(ke)t; d) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét; e) a kormányzati funkció szerinti besorolását; f ) a teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését; g) a pénzügyi teljesítés határidejét, ga) amely a  tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át [Ávr. 46. § (1) bekezdés], gb) amelyet több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben kell megadni; h) a kifizethető maximális összeget – amennyiben kikötésre került –, a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit; i) az átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket; j) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását; k) a kötelezettségvállaló keltezéssel ellátott aláírását; l) a keltezéssel ellátott aláírást. (3) Ha a kötelezettségvállaláshoz az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához a jóváhagyást is csatolni kell. 9. § A  kötelezettségvállalás előkészítésének, jóváhagyásának, nyilvántartásának, teljesítésének és lezárásának részletes eljárási rendjét az  NFM kötelezettségei keletkezésének eljárási és nyilvántartási szabályait tartalmazó miniszteri utasítás tartalmazza. 10. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a KF végzi. A pénzügyi ellenjegyzésre a KF vezetője, valamint az általa az Ávr. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével írásban kijelölt, az NFM alkalmazásában álló, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő jogosult. Az ellenjegyzés az ellenjegyző nevének, beosztásának, valamint az  ellenjegyzés időpontjának feltüntetésével, saját kezű aláírással történik. Az  ellenjegyzéshez szükséges dokumentumok előterjesztésével kapcsolatosan a  9.  §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak – az Áht. 32.  §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások kivételével – a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: a) a szükséges szabad előirányzat a megfelelő ügyletkódon és rovaton rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy megtervezett bevétel biztosítja a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és d) amennyiben a  fejezethez költségvetési főfelügyelő vagy felügyelő került kirendelésre, úgy arról is, hogy a költségvetési főfelügyelő vagy felügyelő előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, illetve ennek során az intézkedés felfüggesztését javasolta-e. [Ávr. 54. § (6) bekezdés] (3) Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a  kötelezettségvállalás nem sérti a  gazdálkodási szabályokat. A  szabad előirányzat rendelkezésre állását az Áht. 32. §-ában meghatározott előirányzatok tekintetében nem kell vizsgálni. (4) A fejezethez kijelölt költségvetési főfelügyelő vagy felügyelő a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy az  Ávr. 61.  § (6)  bekezdésében meghatározott mértéket elérő kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. A  kötelezettségvállalás dokumentumának pénzügyi ellenjegyzése előtt legalább három munkanappal a költségvetési főfelügyelőt vagy felügyelőt előzetesen, elektronikus úton a KF tájékoztatja. (5) Az Ávr. 61. § (8) bekezdése alapján amennyiben a költségvetési főfelügyelő vagy felügyelő három munkanapon belül nem nyilatkozik, a  pénzügyi ellenjegyzésre sor kerülhet. Abban az  esetben, ha a  költségvetési főfelügyelő vagy felügyelő valamely intézkedés felfüggesztésére tesz javaslatot, annak indoklását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, aki továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének és a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személynek. 11. § Az előirányzatok terhére kötelezettséget vállalni, illetve az előirányzat terhére szerződést kötni – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyek jogosultak: a) nettó 100 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök azzal, hogy a nettó 25 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter egyetértése szükséges, b) nettó 500 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló államtitkár azzal, hogy a nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges, c) nettó 500 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár önállóan jogosult kötelezettséget vállalni, d) értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül a  miniszter azzal, hogy a  nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalás a  felügyeletet gyakorló államtitkár és a  közigazgatási államtitkár 9.  §-ban hivatkozott miniszteri utasítás „Kötelezettségvállalási adatlap” elnevezésű mellékletén feltüntetett véleményének ismeretében történhet. 12. § (1) Az előirányzatok terhére támogatási döntés alapján költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtása támogatói okirat kiadásával vagy támogatási szerződés kötésével történhet. A  támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az Ávr. 76. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket. (2) Az  Ávr. 81.  §-a szerint meghatározott eseten túlmenően a  támogató elutasíthatja annak a  kedvezményezettnek a  kérelmét, aki az  előző években a  támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem vagy nem megfelelően számolt el. (3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés felmondása, az  attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. Az  Ávr. 84.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti esetben a  támogató eltekint a biztosíték kikötésétől. (4) Az előirányzatok terhére nyújtott támogatás folyósítására a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A  támogatás a  beszámoló vagy a  részbeszámoló elfogadását megelőzően előlegként is folyósítható. Az  ötmillió forintot meg nem haladó előleg, illetve az  Ávr. 87.  § (2)  bekezdésben meghatározottak esetében, a miniszteri rendeletben megjelölt előirányzatok esetén egy összegben, ötmillió forint felett részletekben folyósítandó. Az előleg, illetve támogatás támogatott részére történő rendelkezésre bocsátása időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet, amelyre lehívás útján is sor kerülhet. Előleg folyósítása esetén a  támogatott az  előleg felhasználásáról legkésőbb a  záró pénzügyi elszámolás keretében köteles elszámolni. A  támogatási szerződésben rögzített finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló írható elő. A  részbeszámolóban elszámolt előleg ismételten kifizethető azzal, hogy annak összege nem haladhatja meg az Ávr. 87. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (5) Az  egyes finanszírozási időszakok és az  azokhoz tartozó támogatásrészek költségnemenként (felhalmozási és működési típusú költségenként, működés támogatásánál részletesen alábontva) és a  szerződésben szereplő feladatoktól függően projektenként a  költségtervben kerülnek rögzítésre, amely a  támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 13. § (1) A több finanszírozási időszakot tartalmazó folyósítás esetén az első finanszírozási időszakban az előleg folyósítására több részletben, teljesítésarányos lehívás útján is sor kerülhet. (2) Amennyiben az  Ávr. 88.  § (3)  bekezdésében foglalt esetekben a  támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül, a felfüggesztésről és annak okáról a szakmai kezelő 5 munkanapon belül a kedvezményezettet tájékoztatja. (3) A  kedvezményezettek – ideértve a  költségvetési szerveket is – számára a  támogatói okiratban, a  támogatási szerződésben a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni. A  kedvezményezett a  támogatói okiratban vagy a  támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít. (4) A  támogatott által benyújtandó beszámoló pénzügyi elszámolásból és szakmai beszámolóból áll. Könyvvizsgálói nyilatkozat alkalmazása esetén könyvvizsgálói nyilatkozattal ellátott elszámoló lapot kell benyújtani pénzügyi elszámolásként. Könyvvizsgálói nyilatkozat nélküli pénzügyi elszámolás esetén elszámoló lapot és annak mellékleteként a  számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlákat (hiteles számlamásolatokat), egyéb bizonylatokat, továbbá a kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati példányát kell benyújtani. A  személyi jellegű és járulék költségekre vonatkozóan személyenként nem beazonosítható módon készített kimutatást vagy a név szerinti analitika meglétéről szóló nyilatkozatot kell csatolni. Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb számviteli bizonylat eredeti példányára záradékként fel kell vezetni a támogatásból elszámolni kívánt összeget, a támogatási szerződés kötelezettségvállalási azonosító számát és iktatószámát. (5) Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell a támogatott nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), a  szerződés iktatószámát, kötelezettségvállalási azonosítóját, a beszerzett eszközök és igénybe vett szolgáltatások megjelölését, könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén egy számlaösszesítőt, amelynek tartalmaznia kell az  elszámolni kívánt számlák, bizonylatok főbb azonosító adatait, tárgyát, nettó és bruttó összegét, valamint a  támogatás terhére elszámolni kívánt összeget. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyek felett az  államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója az NFM, valamint azon kedvezményezettek esetén, amelyekkel több szerződés is megkötésre kerül, a megkötött támogatási szerződések esetén a beszámolóhoz be kell kérni a gazdasági társaság, illetve a kedvezményezett az adott támogatási szerződéssel kapcsolatban az NFM felé benyújtandó beszámoló benyújtásáig rendelkezésére álló főkönyvi könyvelésből vagy az  éves beszámolóból nyert adatokat költségnemenkénti, valamint szerződésenkénti felosztásban oly módon, hogy az  NFM-mel kötött szerződéseket tételesen, az egyéb partnerekkel kötött szerződéseket egy soron, összevontan kell szerepeltetni. 14. § (1) A támogatott a szakmai beszámoló részeként – a támogatási szerződés iktatószámára való hivatkozással – bemutatja a támogatási szerződés céljának megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, valamint szolgáltatások igénybevételét. (2) Az  előirányzatok pályázati rendszeren kívüli felhasználása, továbbá közfeladat ellátására ki nem jelölt kedvezményezettek egyedi támogatása során az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelmekről (támogatási igényekről) az előirányzat szakmai kezelője előterjesztést készít, amelyet az előirányzat felett felügyeletet gyakorló felsővezető egyetértésével terjeszti elő a miniszter részére. Egyedi támogatásra irányuló szerződés kizárólag előzetes miniszteri döntés alapján köthető. (3) A (2) bekezdés szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell a) a kérelmező vagy képviselőjének nevét, b) a támogatás tárgyát, c) a feladat megvalósításának részletes bemutatását, d) a  támogatási célhoz kapcsolódó teljes és részletes költség- és felhasználási ütemtervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás mértékét, e) a kérelmezett támogatási összeget (a támogatás intenzitását), f ) a szakmai kezelő döntési javaslatát, g) a  szakmai kezelő részletes szakmai alátámasztását arra vonatkozóan, hogy a  támogatandó cél mennyiben kapcsolódik az NFM közfeladat-ellátásához, továbbá a szakmai kezelő nyilatkozatát, hogy a forrást biztosító előirányzat a Kötv.-ben meghatározott célra kerül felhasználásra, h) az Ávr. 74. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tervezetét. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározottakon túl az  előterjesztésnek tartalmaznia kell a  támogatási előleg nyújtásának igényét és indokait, amelynek lehetőségéről a miniszter külön döntést hoz. 15. § (1) A kérelmező részére a támogatói döntésről szóló tájékoztatást a szakmai kezelő küldi meg az Ávr. 74. § (1) bekezdése szerinti határidőben. (2) A döntést követően a szakmai kezelő a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint kezdeményezi a támogatási szerződés megkötését, vagy előkészíti a támogatói okiratot. (3) Amennyiben a  támogatás nyújtására pályázati úton kerül sor, a  szakmai kezelő a  pályázati kiírás közzétételét megelőzően a  Kincstár részére – a KF egyidejű tájékoztatása mellett – megküldi a  pályázati kiírás tervezetét és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 10. § (2) bekezdése szerinti intézkedést vagy az előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott költségvetési támogatás mentesül a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól. (4) A szakmai kezelő a támogatási döntésről a döntést követő 7 munkanapon belül – a KF egyidejű értesítése mellett – tájékoztatja a Kincstárat. Amennyiben az adatokban változás következik be, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, a szakmai kezelő 7 munkanapon belül – a KF egyidejű értesítése mellett – tájékoztatja a Kincstárat. (5) Amennyiben a támogatás nyújtására egyedi döntés útján kerül sor, a szakmai kezelő a támogatási döntésről a döntést követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat a KF részére, amely azt 7 munkanapon belül továbbítja a Kincstárnak. Amennyiben az adatokban változás következik be, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról vagy a  támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, a  szakmai kezelő köteles a  KF-et 3 munkanapon belül értesíteni. A  KF az értesítésről 2 munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárat. 16. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása csak akkor kezdeményezhető a Kincstárnál, ha a Kincstár részére a támogatás bejelentésre került. (2) Amennyiben a támogatás nyújtására pályázati úton kerül sor, a költségvetési támogatásnak a költségvetési évben történő folyósításával összefüggő adatait a szakmai kezelő köteles – a KF költségvetési évet követő év január 20-ig teljesített adatszolgáltatása alapján – a Kincstárnak a  költségvetési évet követő év január 31-ig elektronikus úton megküldeni. Ezt követően a szakmai kezelő köteles negyedévente – a KF negyedévet követő hó 20. napjáig megküldött adatszolgáltatása alapján – a folyósítással összefüggő adatokat a negyedévet követő hó 30. napjáig megküldeni. (3) Amennyiben a  támogatás nyújtására egyedi döntés útján kerül sor, a  költségvetési támogatásnak a  költségvetési évben történő folyósításával összefüggő adatait a  KF a  Kincstárnak a  költségvetési évet követő év január 31-ig elektronikus úton megküldi. Ezt követően a  KF a  negyedévet követő hó 30. napjáig küldi meg a  Kincstár részére a folyósítással összefüggő adatokat. (4) Amennyiben az előirányzatok kezelését kezelő szerv vagy lebonyolító szerv látja el, a szakmai kezelő vagy a KF a 15. § (4)–(5) bekezdésében, valamint a 16. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feladatait a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv látja el. 17. § A  Kötv. szerint a  Beruházási Alapba tartozó előirányzatok esetében történő kötelezettségvállalás esetén az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésének megkérése érdekében szükséges megkeresést a  KF küldi meg az  NGM részére. Az  egyetértés megkérését a  szakmai kezelő hivatalos levélben kezdeményezi az  új kötelezettségvállalásra vonatkozó előterjesztés és a  véleményezést követően véglegezett szerződéstervezet megküldésével. 18. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetén a folyósítást annak tudomásra jutásakor azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a  támogatás vagy más kifizetés visszatérítése iránt a szakmai kezelőnek haladéktalanul intézkednie kell. (2) A  támogatás részbeni vagy teljes visszafizetésének összegét a  visszafizetésről szóló értesítés előkészítésekor a megkötött támogatási szerződésben előírt kamattal kell kiszámítani. (3) A szakmai kezelő köteles a visszavonásról a kedvezményezettet haladéktalanul, írásban igazolható módon értesíteni. Ha a kedvezményezett a fizetési felszólítás átvételét követően, az abban foglalt határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és a  visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére nem kerül sor, a követelést elsősorban beszedési megbízás, egyébként a támogatási szerződésben vagy támogató okiratban foglalt, az Áht. 50/A. §-ával összhangban előírt biztosítékok alkalmazásával kell érvényesíteni. Ha a biztosíték alkalmazása nem vezet eredményre, vagy a támogatási szerződésben nem került kikötésre biztosíték, a 18. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. (4) A visszafizetésre kötelezett – a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó – kérelmére a  fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasításban kijelölt személy a  visszafizetési kötelezettségre részletfizetési kedvezményt adhat. A  részletfizetésre vonatkozó döntést, valamint az  alapján a  megállapodást a  szakmai kezelő készíti elő, és a  kötelezettségvállalás rendjében bocsátja kiadmányozásra. A  megállapodásnak tartalmaznia kell a  támogatási szerződésben előírt kamatfizetési kötelezettség érvényesítési módját. A  kiadmányozás után egy másolati példány megküldésével a szakmai kezelő köteles értesíteni a KF-et. A részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. 19. § (1) Az NFM követeléseiről lemondani – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet. A visszakövetelendő összeget és a  kamattartozást illetően peren kívüli egyezség, felszámolási eljárás és csődeljárás, adósságrendezési eljárás keretében egyezség miniszteri engedéllyel köthető azzal, hogy az  egyezség nem eredményezheti a  követelés csökkenését. (2) Amennyiben a központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt az NFM, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv visszaköveteli, és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a szakmai kezelő vagy amennyiben kezelő szerv vagy lebonyolító szerv járt el, a  kezelő szerv vagy a  lebonyolító szerv megkísérli a követelést a támogatási szerződés alapján rendelkezésre álló biztosíték érvényesítése útján behajtani. A biztosíték érvényesítésének eredménytelensége esetén a követelés behajtása érdekében a szakmai kezelő, vagy amennyiben kezelő szerv vagy lebonyolító szerv járt el, a  kezelő szerv vagy a  lebonyolító szerv az  állami adóhatóságot (a továbbiakban: NAV) megkeresi, hogy a követelést adók módjára hajtsa be [Áht. 53/A. § (3) bekezdés]. Amennyiben egyéb forrás nem áll rendelkezésre, a végrehajtás díja az érintett fejezeti kezelésű előirányzat terhére elszámolható. (3) A  kis összegű (bruttó 100 000 forintot meg nem haladó) követelést behajtásra előírni nem kell. A  szakmai kezelő a  követelés teljesítésére történő kétszeri írásbeli felhívás adós (kedvezményezett) részére történő megküldését követően a behajtás eredményességéről írásban tájékoztatni köteles a KF-et, a követelések nyilvántartásból történő kivezetése érdekében. (4) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a pályázati támogatások keretében keletkezett követelésekről a  szakmai kezelő és a  kezelő szerv folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a  KF-et – a számviteli nyilvántartásban való rögzítés érdekében – értesíteni köteles negyedévente, a  negyedévet követő hónap 10-éig a  keletkezett követelésekről. A  tájékoztatásnak tartalmaznia kell a  kedvezményezett azonosítására alkalmas információt (legalább a  neve, adószáma), a  vele szemben fennálló követelés bruttó összegét és az  érintett kötelezettségvállalás azonosító számát. (5) Az előlegek folyósítása miatt keletkező követelésekről a KF nyilvántartást vezet, amelyet egyeztet a szakmai kezelővel. A nyilvántartás formáját a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Számlarend tartalmazza. 20. § A  KF és a  kezelő szerv köteles a  kötelezettségvállalások, valamint a  követelések analitikáját a  Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. Ennek érdekében a  kötelezettségvállalás, illetve követelés dokumentumát a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint a KF és a kezelő szerv rendelkezésére kell bocsátani. 21. § (1) Előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a  teljesítés igazolása és/vagy kifizetés engedélyezése alapján lehet érvényesíteni. A  teljesítés igazolására jogosult személyt – elsősorban a  kötelezettségvállalás dokumentumában – a  kötelezettségvállalásra jogosult vezető írásban jelöli ki. A  teljesítést írásban kell igazolni a  9.  §-ban hivatkozott miniszteri utasításban rögzített eljárásrend alapján, az utasítás mellékletét képező „Számla kifizetését megalapozó Teljesítésigazolás” nyomtatvány vagy annak megfelelő adattartalmú, de attól eltérő formájú adatlap kitöltése és aláírása útján. Amennyiben koncessziós, rendelkezésre állási, illetve szolgáltatási szerződés eltérő eljárási szabályokat ír elő a teljesítésigazolás és a számla kiállítás tekintetében, azok esetében a szerződések forrásául szolgáló előirányzat szakmai kezelője jogosult az azokban foglaltak szerint eljárni. (2) A  teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell, hogy a  feladat elvégzése előírásszerűen, a  kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a  szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét a szerződésben foglalt minőségben teljesítette-e, és igazolni kell a kiadás teljesítésének jogosságát, az  összegszerűséget, a  kötelezettségvállalás teljesítését. Amennyiben a  teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződésszegésből eredő jogokat kell érvényesíteni. 22. § (1) A KF a teljesítés igazolása és/vagy a kifizetés engedélyezése alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről. A pénzügyi teljesítés előtt a kifizetést érvényesíteni, utalványozni kell az 1. melléklet szerinti, a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben előállított „Kiadási utalványrendelet” nyomtatvány alkalmazásával. (2) A  teljesítés igazolása alapján az  érvényesítőnek ellenőriznie kell az  összegszerűséget, a  fedezet meglétét, a  kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy az  előírt követelményeket betartották-e. Az  érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását. (3) A  Kincstár által vezetett fejezeti számlák pénzforgalmát érintő bevételek és kiadások érvényesítésére – eltérő rendelkezés hiányában – a KF vezetője által a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt kormánytisztviselők jogosultak. (4) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a  teljesítés igazolását és/vagy a  kifizetés engedélyezését, valamint az  érvényesítést követően kerülhet sor. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a „Kiadási utalványrendelet” a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza. Utalványozásra a KF vezetője, valamint az általa a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt kormánytisztviselők jogosultak. (5) A központi kezelésű előirányzatok esetében az adatok Forrás SQL rendszerben történő rögzítése érdekében a szakmai kezelő a  NAV, illetve a  Kincstár részére megküldendő, kifizetések alapjául szolgáló dokumentumok másolatát a dokumentumok benyújtását követő 15 napon belül köteles megküldeni a KF részére. (6) Az érvényesítési feladatot ellátó személynek és a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének az Ávr. 55. § (3) bekezdésében és az 58. § (4) bekezdésében meghatározott végzettséggel kell rendelkeznie. 23. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a  tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. (2) A  kötelezettségvállalásra és a  teljesítés igazolására jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a  szakmai kezelőnek a 2. melléklet szerinti nyomtatványt kell két példányban kitöltenie a 3. § szerinti kijelölést követő 60 napon belül. Az  aláírásminta-nyomtatvány egy kitöltött példányát a  szakmai kezelő őrzi, egy példányt a  KF részére kell megküldeni. Amennyiben az  adott előirányzat pénzügyi-számviteli feladatait kezelő szerv végzi, a  kötelezettségvállalásra, az  ellenjegyzésre, a  teljesítés igazolására, az  érvényesítésre, az  utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a szakmai kezelőnek a 3. melléklet szerinti aláírásmintát kell három példányban kitöltenie. Egy kitöltött példányt a szakmai kezelő őriz meg, egy példányt a KF részére kell megküldeni, egy példány a kezelő szervet illeti meg. A jogosult kijelölése a felügyeletet gyakorló felsővezető által az aláírásminta-nyomtatványon is megtörténhet, ebben az esetben a nyomtatványon a felügyeletet gyakorló felsővezető aláírásának szerepelnie kell. Amennyiben a  jogosult kijelölése belső szabályzatban vagy egyéb dokumentumban történik, az  aláírásmintanyomtatványon a vonatkozó belső szabályzatra vagy dokumentumra való pontos hivatkozással szükséges utalni erre. Amennyiben a jogosult személyében év közben változás történik, 8 napon belül a szakmai kezelőnek intézkednie kell az aláírásminta-nyomtatvány kiállítása vagy módosítása iránt. 24. § (1) Az  előirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására nyitott, Kincstár által vezetett számlák tekintetében a  Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak és rendelkezésre állási díjak, valamint a  pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény alapján fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték forrása az NFM Igazgatás Szakmai Programok költségvetésében vagy az  előirányzatok terhére kerül tervezésre, és megfizetésére az  NFM Igazgatás Szakmai Programok költségvetése javára történő átcsoportosítás útján kerül sor. Ez  alól kivételt az  Autópálya rendelkezésre állási díj és a TEN-T projektek fejezeti kezelésű előirányzatok képeznek. (2) Az előirányzatok terhére kerülnek biztosításra az előirányzatok felhasználása során a peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a  pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a  bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a  perköltség forrása. Amennyiben az  előirányzat nem nyújt fedezetet a  kifizetésre, a  terhelendő előirányzat javára szükséges a  forrás átcsoportosítása. Abban az esetben, ha forrásátcsoportosítással nem biztosítható a  kifizetés fedezete, a  Magán és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzat terhére kerülnek a peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a perköltség megtérítésre. (3) Ha a jogerős ítélet az NFM javára szóló fizetési kötelezettséget tartalmaz, annak az előirányzatnak a javára kell a fizetést teljesíteni, amelynek terhére a jogi képviselő és az eljárási költségek finanszírozásra kerültek, ha ez nem állapítható meg, a  per tárgyától függően az  NFM Igazgatás javára vagy a  Magán és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzat javára kell a fizetést teljesíteni. 25. § A  fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának következő évi felhasználása az  Ávr. 149–154.  §-ában foglalt rendelkezések szerint történik. Az Ávr. 150. § (1) bekezdés a), c), h), j) és l) pontja szerinti költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés. 26. § (1) Az előirányzatok számviteli, valamint számviteli szabályozási feladatait az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály végzi. A számviteli szabályozás jóváhagyásának tárgyában az 5. § (2) bekezdésében hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezik. (2) Az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.), az Ávr., valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai szerint – azon előirányzatok esetében, ahol a beszámoló elkészítésében kezelő szerv részt vesz, a kezelő szervezet bevonásával – időközi mérlegjelentést, havi költségvetési jelentést, valamint éves beszámolót készít, amelyeket – a mérlegjelentés és a havi költségvetési jelentés kivételével – a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár vagy a  kabinetfőnök hagy jóvá. A  számszaki adatokat alátámasztó szöveges beszámoló elkészítése – a KF által meghatározott időpontra – a szakmai kezelő feladata. 27. § A  kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az  Ávr. 6. melléklete rendelkezik. II. Fejezet A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések 1. Korábbi közútfejlesztési feladatok végrehajtása (17-20-31-12) 28. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat kezelő szerve a  miniszteri rendelet alapján a  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK), amely – a Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések részfeladat kivételével – az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett rendelkezési joggal bír, ellátja az előirányzat tekintetében a  teljesítésigazolást, az  érvényesítést és az  utalványozást, végzi az  előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, részt vesz a  támogatási szerződés előkészítésében, a  forrásfelhasználás támogatási szerződésben rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében. (3) A KKK az előirányzat működtetésével kapcsolatos további előírásokat a Működtetési Szabályzatban rögzíti, amelynek – az Ávr. és jelen utasítás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – tartalmaznia kell az érvényesítés, az utalványozás, továbbá – amennyiben a KKK a teljesítésigazoló – a teljesítés igazolásának az eljárási rendjét, az összeférhetetlenségre, a  bizonylatok útjára, az  irattárazásra és a  belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat. A  Működtetési Szabályzatot a KKK készíti el, és a KKK főigazgatója jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül hagyja jóvá. A Működtetési Szabályzatot a KKK tájékoztatásul megküldi a KF és a Közlekedési Infrastruktúra Főosztály részére. (4) Az  előirányzat cél szerinti felhasználását a  közlekedésért felelős helyettes államtitkár ellenőrzi. Az  előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a KKK belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége, az  NFM belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége és külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében kerül sor. A KKK a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a Közlekedési Infrastruktúra Főosztály és az NFM Ellenőrzési Főosztálya egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. A külső ellenőrző szervek által összeállított vizsgálati jelentéstervezeteket és az  azokra adott észrevételeket a  KKK tájékoztatásul megküldi az NFM Ellenőrzési Főosztálya részére. 2. Közúthálózat fenntartás és működtetés (17-20-31-13) 29. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat kezelő szerve a  miniszteri rendelet alapján a  KKK, amely az  előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett rendelkezési joggal bír, ellátja az előirányzat tekintetében a teljesítésigazolást, az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, előkészíti a szerződéseket, végzi az ellenjegyzéssel és a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat. (3) Az előirányzat felhasználása során alkalmazni kell a 28. § (3) és (4) bekezdését. 3. A közösségi közlekedés összehangolása (17-20-32-1) 30. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat terhére megkötendő támogatási, illetve vállalkozási szerződéseket a  szakmai kezelő készíti el. A szerződéseket – összeghatártól függően – a 11. §-ban foglaltakra figyelemmel kell megkötni. (3) Az előirányzat terhére a) a  közösségi közlekedés szervezését érintő feladatok a  közlekedésszervező irodákat működtető KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) Személyközlekedési Igazgatóság által ellátott, miniszteri rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggésben felmerülő működési és felhalmozási költségek finanszírozására a KTI-vel kötött támogatási szerződés keretében kerül sor, b) a közösségi közlekedés átalakítását érintő feladatok és c) a személyszállítási közszolgáltatások működtetéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb szakmai feladatok támogatási szerződés, illetve vállalkozási szerződés keretében valósulnak meg a KTI, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a  KKK, a  Volán Egyesülés, a  Magyar Vasúti Egyesület-Hungrail, valamint más intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és szakmai érdekképviseletek közreműködésével. 4. Útdíj rendszerek működtetése (17-20-32-3) 31. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat kezelő szerve a  miniszteri rendelet alapján a  KKK, amely az  előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett rendelkezési joggal bír. Az  előirányzatnak a  miniszteri rendelet 1.  melléklet 8. sorának g) és h)  pontban meghatározott feladatokra történő felhasználását kivéve a  KKK végzi a  kötelezettségvállalással és pénzügyi ellenjegyzéssel kapcsolatos feladatokat, a szakmai teljesítésigazolást, az érvényesítést és az utalványozást, valamint az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat. (3) Az előirányzat felhasználása során alkalmazni kell a 28. § (3) és (4) bekezdését. 5. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása (17-20-32-4) 32. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat kezelő szerve a  miniszteri rendelet alapján a  KKK, amely az  előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett rendelkezési joggal bír, ellátja az előirányzat tekintetében a teljesítésigazolást, az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, részt vesz a támogatási szerződés előkészítésében, a forrás felhasználásának támogatási szerződésben rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében. (3) Az előirányzat felhasználása során alkalmazni kell a 28. § (3) és (4) bekezdését. 6. TEN-T projektek (17-20-32-5) 33. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az előirányzat az Európai Unió TEN-T alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek hazai önrészét – ideértve az Európai Unió felé el nem számolható költségeket, beleértve a le nem vonható áfát is – és európai uniós támogatását tartalmazza. 34. § (1) Az 5. § (2) bekezdése szerinti utasításban meghatározott költségvetési javaslatot, kincstári költségvetést (előzetes, végleges), az előirányzat ügyletkóddal azonosított részfeladatok szerinti felosztására és évközi módosítására irányuló javaslatot a  szakmai kezelő az  előirányzat kezelő szerve a  KKK közreműködésével és a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár egyetértésével készíti el és terjeszti elő. (2) Az előirányzaton költségvetési bevételként a felhasználását követően elszámolható európai uniós forrásból származó többletbevétel esetén az  egyes projektek forrásszerkezetét érintő módosításokat – legkésőbb a  többletbevétel előirányzatosításakor – a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (a továbbiakban: közlekedéspolitikai államtitkár) hagyja jóvá. 35. § (1) A TEN-T projektek előirányzatból a Kormány transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló rendelete szerint kerül sor a  támogatási szerződés vagy a  projektnek az  NFM mint kedvezményezett által történő megvalósítása esetén a  megvalósítókkal, vállalkozókkal, megbízottakkal kötött szerződések megkötésére. (2) A kötelezettségvállalásra a TEN-T Végrehajtó Hatóság feladatait ellátó CEF Főosztály főosztályvezetője jogosult, aki a kötelezettségvállalás előtt köteles a) nettó 100 millió forint értékhatárig a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár, b) nettó 500 millió forint értékhatárig a közlekedéspolitikai államtitkár, c) nettó 500 millió forint értékhatár felett a miniszter jóváhagyását kérni. (3) A jelen utasítás 8. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a kötelezettségvállalásnak tartalmaznia kell a  kiállításra kerülő számlára vonatkozóan azt, hogy a  számla megjegyzés rovatában az  érintett projekt megnevezését és uniós azonosítási számát fel kell tüntetni. (4) A megkötött támogatási szerződés teljesítés igazolására a CEF Főosztály főosztályvezetője jogosult. A CEF Főosztály köteles a  kötelezettségvállalás dokumentumait, valamint a  teljesítés igazolását haladéktalanul továbbítani a  KKK részére. A kifizetésekről a KKK gondoskodik. 36. § (1) Az  előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlák felett a  KKK rendelkezik, továbbá ellátja az  előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat és részt vesz a támogatási szerződés előkészítésében, a forrás felhasználásának támogatási szerződésben rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében. (2) Az előirányzat felhasználása során alkalmazni kell a 28. § (3) és (4) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy az előirányzat cél szerinti felhasználását a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár ellenőrzi, a Működtetési Szabályzatot a KKK a KF és a CEF Főosztály részére küldi meg tájékoztatásul, és a KKK a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a CEF Főosztály és az NFM Ellenőrzési Főosztálya egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. 7. Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok (17-20-32-11) 37. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az előirányzat felhasználására a) a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján befolyó bevételek terhére, a bevétel aa) 70%-os mértékében az NFM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztály, ab) 30%-os mértékében a  Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) feladataival összefüggésben; b) a támogatás terhére: ba) a  Közlekedésbiztonsági forgalomtechnikai beavatkozások és az  e-Call témájú „HeERO” projekthez való kapcsolódás, valamint bb) a  szakképzésről szóló törvényben foglaltakkal összhangban a  Közlekedési szakképzési feladatok elnevezésű részfeladatok finanszírozására kerül sor. (3) A  fejezeti kezelésű előirányzattal kapcsolatban felmerülő pénzügyi műveleti kiadások teljesítésére a  bevételi és támogatási összeg a forrás arányában biztosít fedezetet. (4) Amennyiben az  év során többletbevétel képződik, azt az  NFM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztálya a Közlekedésbiztonsági Intézkedési Tervben meghatározott alacsonyabb prioritású feladatokra használhatja fel. (5) Az előirányzat terhére kötelezettséget a (2) bekezdésben megnevezett önálló szervezeti egység és költségvetési szerv az ott meghatározott arányban vállalhat. (6) Az NKH és a KKK az előirányzat felhasználása során saját belső kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályai szerint jár el. 38. § (1) Az előirányzat felhasználása során a KF a tárgyhót követő hónap 15. napjáig havonta elektronikus úton tájékoztatja az  előirányzat szakmai kezelőjét az  NFM Korm. rendelet 3.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti számlájára beérkezett források összegéről. (2) A bevételi előirányzat NKH-t illető részének átutalásáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a KF intézkedik. 8. CEF projektek (17-20-32-27) 39. § (1) Az előirányzat a 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a hazai pénzügyi lebonyolítást szabályozó kormányrendeletben, valamint az  ágazati részletszabályozást tartalmazó miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az előirányzat biztosítja a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Connecting Europe Facility) közlekedésfejlesztési projektek megvalósításához szükséges 2015. évi előkészítési költségeket, valamint a CEF előkészítési projektek és CEF kivitelezési projektek (ideértve az  eszközbeszerzéseket) végrehajtását, valamint menedzsmentjét. Az  előirányzat a CEF-ből támogatott közlekedésfejlesztési projektek hazai önrészét – ideértve az Európai Unió felé el nem számolható költségeket, beleértve a le nem vonható áfát is – és európai uniós támogatását tartalmazza. (3) Az előirányzat biztosítja továbbá a CEF Programtámogató Tevékenységek végrehajtását, az NFM Igazgatás körében ezzel kapcsolatban felmerülő, CEF projekt keretében elszámolható működési költségek finanszírozását. (4) Az előirányzat felhasználható továbbá a CEF pályázatok előkészítéséhez, beadásához és megvalósításához kapcsolódó szakértői szerződések finanszírozására. 40. § (1) Az 5. § (2) bekezdése szerinti utasításban meghatározott költségvetési javaslatot, kincstári költségvetést (előzetes, végleges), az előirányzat ügyletkóddal azonosított részfeladatok szerinti felosztására és évközi módosítására irányuló javaslatot a  szakmai kezelő a  KKK közreműködésével és a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár egyetértésével készíti el és terjeszti elő. (2) Az előirányzaton költségvetési bevételként a felhasználását követően elszámolható európai uniós forrásból származó többletbevétel esetén az  egyes projektek forrásszerkezetét érintő módosításokat – legkésőbb a  többletbevétel előirányzatosításakor – a közlekedéspolitikai államtitkár hagyja jóvá. 41. § A CEF projektek előirányzatból az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint kerül sor a támogatási szerződés, végrehajtási megállapodás vagy a projektnek az  NFM mint kedvezményezett által történő megvalósítása esetén a  végrehajtó szervekkel, vállalkozókkal, megbízottakkal kötött megállapodások, szerződések megkötésére, a  kifizetésekre, ellenőrzésekre, valamint a nyilvántartások vezetésére. 42. § (1) A  hazai költségvetésből finanszírozott CEF projektek esetében kötelezettségvállalásra a  CEF Főosztály vezetője jogosult, aki a kötelezettségvállalás előtt köteles a) nettó 100 millió forint értékhatárig a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár, b) nettó 500 millió forint értékhatárig a közlekedéspolitikai államtitkár, c) nettó 500 millió forint értékhatár felett a miniszter jóváhagyását kérni. (2) A jelen utasítás 8. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a kötelezettségvállalásnak tartalmaznia kell a  kiállításra kerülő számlára vonatkozóan azt, hogy a  számla megjegyzés rovatában az  érintett projekt megnevezését fel kell tüntetni. (3) A megkötött támogatási szerződés teljesítési igazolására a CEF Főosztály főosztályvezetője jogosult. A CEF Főosztály köteles a  kötelezettségvállalás dokumentumait, valamint a  teljesítés igazolását haladéktalanul továbbítani a  KKK részére. A kifizetésekről a KKK gondoskodik. (4) Az  előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlák felett a  KKK rendelkezik, továbbá ellátja az  előirányzat tekintetében az  érvényesítést, az  utalványozást, végzi az  előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, és részt vesz a támogatási szerződés előkészítésében, a forrás felhasználásának támogatási szerződésben rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében. (5) Az előirányzat felhasználása során alkalmazni kell a 28. § (3) és (4) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy az előirányzat cél szerinti felhasználását a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár ellenőrzi, a Működtetési Szabályzatot a KKK a KF és a CEF Főosztály részére küldi meg tájékoztatásul, és a KKK a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a CEF Főosztály és az NFM Ellenőrzési Főosztálya egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. 9. Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat (17-20-33-3) 43. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) A  Széchenyi Kártya Program keretében a  Kormány határozata szerinti kamattámogatásokról és kezességi díjtámogatásokról (a továbbiakban: támogatás) csoportos támogatói okirat kerül kiadásra. A támogatási döntésre és a támogatói okiratra nem kell alkalmazni a jelen utasítás 12. § (3) bekezdését, a 14. § (2)–(4) bekezdéseit, valamint a 15. § (1)–(2) bekezdéseit és a 8. § (2) bekezdés d), f ), g), i), l) pontjait. A teljesítés igazolására nem kell alkalmazni a jelen utasítás 21. § (1) bekezdését. (3) A támogató az Ávr. 84. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben is eltekinthet a biztosíték kikötésétől. (4) A  támogatásról való beszámolásnak a  hitelintézet által a  kamattámogatás összegére vonatkozóan rendelkezésre bocsátott kimutatás tekintendő. (5) Az Ávr. 66. § (1) bekezdése és 74. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget évente egyszer, június 30-ig kell teljesíteni. (6) Az előirányzat kezelő szerve a miniszteri rendelet alapján a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt., amely a  Konstrukciók működtetésével kapcsolatosan a  támogatóval kötött megállapodásban – amely magában foglalja az Ávr. 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzat elemeit – foglalt alábbi feladatokat látja el: a) fogadja, tájékoztatja és regisztrálja a  Konstrukciók keretében igényelt hitelhez kapcsolódóan támogatást igénylő vállalkozásokat, és befogadja a kérelmeket, b) ellenőrzi, hogy a támogatások igénybevételének feltételei a vállalkozások esetében fennállnak-e, c) ellátja a Konstrukciók keretében nyújtott általános csekély összegű támogatáshoz kapcsolódó tájékoztatási feladatot, d) előzetesen átvizsgálja a hitelintézetek támogatáslehívásait tartalmazó kimutatásokat, e) a hiteligénylő lap benyújtójának hozzájárulása alapján kezeli a  támogatással összefüggésben megismert és keletkezett adatokat, f ) ellátja a  Konstrukciók működtetésével, a  támogatások biztosításához szükséges adatszolgáltatási és az üzletszabályzatban meghatározott feladatokat, g) ellátja a támogató megbízásából a támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, h) a  támogatás odaítélésének időpontjától számított 10. naptári év utolsó napjáig megőrzi az  odaítélt támogatásokkal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat. 10. Intézményi kezességi díjtámogatások (17-20-33-20) 44. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) A  Kormány egyedi határozata szerinti kezességi díjtámogatásokról csoportos támogatói okirat kerül kiadásra. A  támogatási döntésre és a  támogatói okiratra nem kell alkalmazni a  jelen utasítás 12.  § (3)  bekezdését, a  14.  § (2)–(4)  bekezdéseit, valamint a  15.  § (1)–(2)  bekezdéseit és a  8.  § (2)  bekezdés d), f ), g), i), l)  pontjait. A  teljesítés igazolására nem kell alkalmazni jelen utasítás 21. § (1) bekezdését. (3) A támogató az Ávr. 84. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben is eltekinthet a biztosíték kikötésétől. (4) A támogatásról való beszámolásnak a hitelintézet által a kezességi díjtámogatás összegére vonatkozóan rendelkezésre bocsátott kimutatás tekintendő. (5) Az Ávr. 66. § (1) bekezdése és 74. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget évente egyszer, június 30-ig kell teljesíteni. (6) Az előirányzat kezelő szerve a miniszteri rendelet alapján a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely a kezességi díjtámogatás rendszerének működtetésével kapcsolatosan a  támogatóval kötött megállapodásban – amely magában foglalja az Ávr. 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzat elemeit – foglalt alábbi feladatokat látja el: a) a  kezességi díjtámogatás rendszerének működtetésében részt vevő pénzügyi intézményeken keresztül tájékoztatja és regisztrálja a kezességi díjtámogatást igénylő vállalkozásokat, és befogadja a kérelmeket, b) a kezességi díjtámogatás rendszerének működtetésében részt vevő pénzügyi intézmények közreműködésével előzetesen ellenőrzi, hogy a  kezességi díjtámogatás igénybevételének feltételei a  vállalkozások esetében fennállnak-e, c) ellátja a  kezességi díjtámogatásként nyújtott csekély összegű támogatásokhoz kapcsolódó tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatokat, d) ellátja a kezességi támogatásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat, e) a kezességi díjtámogatás igénylőjének hozzájárulása alapján kezeli a kezességi díjtámogatással összefüggésben megismert és keletkezett adatokat, f ) az  odaítélt kezességi díjtámogatásokkal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat az  adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10. naptári év utolsó napjáig megőrzi. 11. Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció (17-20-34-1) 45. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) A  miniszteri rendelet szerinti támogatás felhasználására vonatkozó uniós állami támogatási rendelkezések a támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra. (3) A  miniszteri rendelet szerinti feladatok tekintetében a  Szolgáltató/Üzemeltető a  szolgáltatási/üzemeltetési/ működtetési díj számításakor a  ténylegesen felmerült és a  teljes költségfelosztás módszerével meghatározott önköltség, valamint az  adott szolgáltatással közvetlenül összefüggő felhalmozási költség alapján alakítja ki a  szolgáltatási szint alapú közszolgáltatási szerződés díjazását. A  díjképzés során a  szolgáltatási/üzemeltetési/ működtetési díj az alábbi költségkategóriákat tartalmazza: a) a működtetéssel kapcsolatos közvetlen költségelemeket (a tevékenységre közvetlenül kimutatható): aa) az  érintett szolgáltatást működtető szervezettel kapcsolatos személyi jellegű kiadáso …