123/
- (VIII. 7.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- július 31-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
- július 1-jén aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy mindenkinek egyenlő esélyt kell biztosítani a vagyonosodásra Magyarországon, azaz egy átlagembernek ugyanakkora esélye legyen a meggazdagodásra, mint egy külföldinek, vagy egy MSZPsnek, vagy egy Fideszesnek?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdésben szereplő „vagyonosodás”, „átlagemberek” fogalom jelentése bizonytalan, nem lehet pontosan meghatározni azok tartalmát, így a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy aláírásával pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna. Továbbá bizonytalan az „MSZPsnek” és „Fideszesnek” kifejezések pontos jelentéstartalma is. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést is tartalmaz, vonatkozik egyaránt a külföldiekre, az „MSZP”-sekre és a „Fideszesek”-re is. Mindezek alapján a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről. Eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint e kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően a jogalkotó nem tudja pontosan megállítani, hogy milyen tartalmú jogalkotásra lenne köteles a „meggazdagodási esélyek egyenlőségének” megteremtése érdekében. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint tehát a népszavazásra bocsátandó kérdés nem felel meg sem a választópolgári egyértelműség, sem a jogalkotói egyértelműség követelményeinek. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke