2012. CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról.

2012. CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé; 2. hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték; 3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván; 4. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet. 2. Az adó tárgya 2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket. A törvényt az Országgyűlés a 2012. november 20-i ülésnapján fogadta el. 3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása 3. § (1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján. (4) A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 4. Az adó alanya 4. § (1) Az adó alanya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. (3) Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője. 5. Az adó alapja 5. § (1) Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. (2) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni. 6. Az adó mértéke 6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft. 7. Adómentesség, adókedvezmény 7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat. 8. § Mentes az adó alól a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték. 9. § Mentes az adó alól a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték. 10. § A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának – 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át, – 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át, – 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át, – 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni. 11. § A 10. § szerinti adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 8. Eljárási rendelkezések 12. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. (2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára. (3) Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi. (4) E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók. 9. Hatályba léptető rendelkezés 13. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke