2012. CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a közművezetékekre kivetett adóról szól, amelyet az arányos közteherviselés elvére figyelemmel hozott létre az Országgyűlés.
Kire vonatkozik: A közművezetékek tulajdonosai; Az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő közművezetékek üzemeltetői.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Családjog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A közművezetékek adókötelezettségét.
- Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését és változását.
- Az adó alanyát, alapját és mértékét.
- Adómentességeket és adókedvezményeket.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A közművezetékek tulajdonosai.
- Az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő közművezetékek üzemeltetői.
Melyek a főbb pontok?
- Az adókötelezettség a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik.
- Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.
- Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.
- Az állam és a helyi önkormányzat, valamint bizonyos földgáz- és villamosenergia-rendszerirányítók mentesülnek az adó alól.
- Hírközlési vezetékek esetén az adóalap bizonyos részei után kedvezményes adómérték fizetendő (pl. 170 000 métert meg nem haladó rész után az egyébként fizetendő adó 20%-a).
- Az adóalany évente, március 20-ig vallja be az adót, és két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg.
Családjog
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
2012. CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról.
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1.Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában:
1.közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;
2.hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték; 3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván; 4. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.
2.Az adó tárgya 2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket.
A törvényt az Országgyűlés a 2012. november 20-i ülésnapján fogadta el.
3.Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása 3. § (1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.
(4)A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
4.Az adó alanya 4. § (1) Az adó alanya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
(3)Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője. 5. Az adó alapja
5. §(1) Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza
(2)Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni. 6. Az adó mértéke 6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.
7.Adómentesség, adókedvezmény 7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.
8. §Mentes az adó alól a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító tulajdonában álló
közművezeték. 9. § Mentes az adó alól a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték. 10. § A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának
–170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át,
–170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át,
–250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át,
–300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni. 11. § A 10. § szerinti adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 8. Eljárási rendelkezések 12. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. (2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.
(3)Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.
(4)E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók.
9.Hatályba léptető rendelkezés 13. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke