- CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
- Értelmező rendelkezések
- § E törvény alkalmazásában:
- közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;
- hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték;
- közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;
- üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.
- Az adó tárgya
- § Adókötelezettség terheli a közművezetéket. A törvényt az Országgyűlés a
- november 20-i ülésnapján fogadta el.
- Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása
- §
(1)Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik.
(2)Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.
(3)Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.
(4)A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 4. Az adó alanya 4. §
(1)Az adó alanya – a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.
(2)Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
(3)Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője. 5. Az adó alapja 5. §
(1)Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.
(2)Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.
- Az adó mértéke
- § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.
- Adómentesség, adókedvezmény
- § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.
- § Mentes az adó alól a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték.
- § Mentes az adó alól a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték.
- § A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának – 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át, – 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át, – 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át, – 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.
- § A
- § szerinti adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
- Eljárási rendelkezések
- §
(1)Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2)Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.
(3)Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.
(4)E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók.
- Hatályba léptető rendelkezés
- § E törvény
- január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke