12/2013. (IV. 16.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. április 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. t

12/2013. (IV. 16.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. április 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le. Indokolás I. Beadványozó 2013. március 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy hozzátartozók azonos megyében, azonos időben semmilyen formában ne dolgozhassanak, ne tevékenykedhessenek különböző igazságszolgáltatási ágak dolgozóiként, illetve képviselőiként?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a  jogalkotó számára azért, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a  kezdeményező pontosan mit ért a  „hozzátartozók” fogalma alatt, a hozzátartozó fogalmát ugyanis a különböző jogszabályok eltérő tartalommal állapítják meg. Ezáltal a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem lenne egyértelmű sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára, így a kezdeményezés támogatása során nem lenne egyértelműen megállapítható, hogy pontosan milyen személyi kör vonatkozásában támogatná az összeférhetetlenségi szabályok bevezetését aláírásával a választópolgár. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a  választópolgár, mind a  jogalkotó számára azért is, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a  kezdeményező pontosan mit ért a  „dolgozhassanak” és „tevékenykedhessenek” kifejezések alatt, ezáltal a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Mindezek alapján nem egyértelmű, hogy a  kezdeményezésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt pontosan milyen jogviszonyban álló személyekre kívánja kiterjeszteni a kezdeményező. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem egyértelmű, mivel azt a  látszatot kelti, mintha a hatályos jogszabályokban pontosan meghatározásra kerülne az „igazságszolgáltatási ágak” fogalma. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § c)  pontján és a  13.  § (1)  bekezdésén, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke