39/
- (VI. 4.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Vecsei József (a továbbiakban: beadványozó) által az Országos Választási Szövetség képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. május 7-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el a 2011. évi CCIII. törvény, 7. §, – a nemzetiségi listákat kivéve –, 8. §
(1), bekezdésben a pártok számára biztosított országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?” Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikke tartalmazza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A 8. cikk
(3)bekezdése rögzíti, hogy milyen tárgyban nem kerülhet sor országos népszavazásra, a c) pont a következőképp rendelkezik: „
(3)Nem lehet országos népszavazást tartani … c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;” Előzőek alapján – tekintettel arra, hogy eredményes népszavazás alapján a választójogi törvények módosítása válna szükségessé – a feltett kérdés tiltott tárgykörre vonatkozik, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie, és a magyar nyelv nyelvtani szabályainak meg kell felelnie. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés azon része, hogy „az Országgyűlés törölje el a 2011. évi CCIII. törvény, 7. §, – a nemzetiségi listákat kivéve –, 8. §
(1)bekezdésben a pártok számára biztosított országos listaállítási jogot” nehezen értelmezhető, a Bizottság véleménye szerint felesleges írásjeleket tartalmaz, míg a 7. § megjelölés hiányos, nem illeszkedik a szöveg többi részéhez. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. §
- b)és
- c)pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés
- c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
- b)és
- c)pontjain és a 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke