19/2011. (II. 3.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. január 26-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

19/2011. (II. 3.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. január 26-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Pro Sanitatis – Az élhető egészségügyért Egyesület megbízásából eljáró Dr. Magyar Ágota ügyvéd által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitlesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-795-0143). Indokolás I. A beadványozó 2011. január 4-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi-, fogászati-, és járóbeteg szakellátásért, valamint a fekvőbeteg- gyógyintézeti ellátásért a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szerepeltetett hálapénz adása és elfogadása büntethető legyen?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő, mivel azt a látszatot kelti, mintha a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározásra kerülne a „hálapénz” fogalma. A „hálapénz” pontos fogalmát a magyar jogszabályok nem ismerik, ezáltal a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem lenne egyértelmű sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára, így a kezdeményezés támogatása során nem lenne egyértelműen megállapítható, hogy milyen tevékenység tiltását, illetve büntethetővé tételét támogatja a választópolgár. Az Alkotmánybíróság 114/2008. (IX. 26.) számú határozatában megállapította, hogy nem egyértelmű, hogy milyen tevékenység milyen feltételek fennállta esetén válna szankcionálhatóvá. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései értelmében a „hálapénz” jogi sorsa rendezett, hiszen a jövedelem részét képezi, így aki bizonyíthatóan ilyet fogad el, személyi jövedelemadót köteles utána fizetni, ennek elmaradása büntetőjogi következményeket von maga után. Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke