23/
- (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva H. K. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. április 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fedezet alapú hitelszerződésekben a fedezet elkobzását, kisajátítását követően a hitelező a fedezeten felül további követelésekkel ne élhessen?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés megtévesztő, ugyanis azt a téves látszatot kelti, mintha a hitelezők elkobzást vagy kisajátítást alkalmazhatnának az adósokkal szemben. Az elkobzás büntetőjogi kategória, a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény
- §-ában felsorolt, a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható intézkedés. Ugyanezen jogszabály meghatározza továbbá az intézkedés alkalmazásának szabályait is. A kisajátítás polgári jogi fogalom, az ingatlannak állami vagy önkormányzati közérdekű célra történő igénybevételét jelenti a tulajdonostól törvényben meghatározott esetekben, célra és módon. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár, szabályait pedig külön jogszabály határozza meg. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv.
- § c) pontja alapján, – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés
- c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
- c)pontján és a 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke