377/2010. (V. 19.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

377/2010. (V. 19.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók 2010. április 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. (Ve.) törvény rendelkezései alapján a választópolgárt nem terheli és nem is terhelte illetékfizetési kötelezettség a Ve-ben nevesített jogorvoslati eljárásokban?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmánybíróság által a 121/2009. (XII. 17.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) alkotmányellenesnek minősített elvi állásfoglalás kiadására kötelezné az Országgyűlést. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban alkotmányellenesnek minősítette és 2010. december 31. napjával megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt (a továbbiakban: Jat.), így a Jat.-ban rögzített elvi állásfoglalás jogi eszközét is. Az Alkotmánybíróság az elvi állásfoglalás jelenleg hatályos intézményével kapcsolatban kifejtette, hogy az „összeegyeztethetetlen az alkotmányos demokrácia meghatározó elvével, a hatalmi ágak elválasztásával”. Fentiekre tekintettel a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkotmányellenes eljárásra kötelezné az Országgyűlést, így a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke