502/2009. (XII. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. december 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

502/

1. (XII. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
2. december 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Stekler Ottó, a Magyar Szociális Zöld Párt elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
4. december 11-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a törvények olyan módosítását, hogy jogerős ítéletkor határozzák meg az elkövetési cselekményből eredő kárösszeg nagyságát, amit az elítéltek visszatéríteni kötelesek, kiszabott börtönbüntetés esetén pedig nem szabadulhat senki addig, amíg az okozott kárt és a fogvatartás költségeit meg nem térítette, amit a büntetés ideje alatt végezhető termelőmunkával törleszthet.” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
5. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
6. §-a alapján az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
7. §-ában foglaltaknak, amely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének azáltal, hogy a megfogalmazása túlságosan összetett, több kérdést tartalmaz, amelyek a kárösszeg meghatározásáról, visszatérítési kötelezettségről, a szabadulás időpontjáról és a végezendő munkáról szólnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az egyértelműség követelménye sérül, hanem csorbul a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
8. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
9. §