← Magyarország

40/2013. (VI. 4.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törv

Röviden

Ez a határozat egy magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadja meg.

Mit szabályoz

Kikre vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege

40/

  1. (VI. 4.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
  1. május 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az a személy, aki a 2013-évben kiírt „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című pályázaton nyert, és nem fizet be a Magyar Vöröskereszt részére havonta annyiszor félmillió forintot ahányszor nyert az említett pályázaton, bűntettet követ el és húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?” A bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az alkotmányos büntetőjog fenti követelményének. A Bizottság álláspontja szerint a kérdésben megjelölt büntetni kívánt cselekmény, a hozzá rendelni kívánt szankció és a kettő közötti összefüggés nem felel meg a fentiekben megfogalmazott alkotmányos büntetőjog követelményének. Ennek következtében a kérdés tiltott tárgykört Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
  4. cikk
(3)bekezdés a) pontját érintené. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést is egységbe von, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglaltak szerint beadványozó egyrészt azt kívánja kötelezővé tenni, hogy a pályázaton nyert személynek a Magyar Vöröskereszt részére havonta annyiszor félmillió forintot kell megfizetnie, ahányszor nyert a pályázaton, másrészt ezen fizetési kötelezettség nem teljesítését bűncselekménnyé kívánja nyilvánítani. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind a fizetési kötelezettség előírására, mind annak nem teljesítése esetén bűntetté nyilvánítására igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét. Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. §
  1. b)és
  2. c)pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
  2. b)és
  3. c)pontján, 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
  1. évi XXXVI. törvény
  2. §
(1)bekezdés c) pontján, az Fdvtv. 4. §
(1)bekezdésén,
  1. §-án,
  2. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.