103/2012. (X. 1.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködé

103/2012. (X. 1.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. bruttó alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 18. pontja szerint meghatározott fogalom; 2. átalakítás: az OTÉK 1. számú melléklet 8. pontja szerint meghatározott fogalom; 3. bővítés: az OTÉK 1. számú melléklet 17. pontja szerint meghatározott fogalom; 4. célterület: az intézkedésen, alintézkedésen belül meghatározott azon cél, amelyre a támogatott művelet irányul; 5. egyház: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház és belső egyházi jogi személy; 6. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint meghatározott fogalom; 7. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 10. pontja szerint meghatározott fogalom; 8. felújítás: az OTÉK 1. számú melléklet 36. pontja szerint meghatározott fogalom; 9. használati térelem: azon rögzített utcabútor, amelynek rendeltetésszerű használata során fizikai kapcsolat jön létre a használóval, és amelynek nem kizárólag vizuális élmény nyújtása a célja; 10. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. és 4. számú mellékletében foglaltak szerinti a leghátrányosabb helyzetű kistérség természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérség, vagy az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletnek „A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke” című mellékletében meghatározott település; 11. helyi védelem alatt álló építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (1)–(3) bekezdése alapján önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított helyi építészeti örökség, amely a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve folyamatosan védelem alatt áll; 12. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia: az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportnak, illetve új Helyi Akciócsoportnak – később az IH által elismert LEADER HACS-nak az illetékességi területére kidolgozott és – az IH által meghatározott időközönként vagy a LEADER HACS kezdeményezésére – aktualizált és az IH által jóváhagyott fejlesztési stratégiája; 13. kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: a 4. melléklet szerinti fejlesztés; 14. korszerűsítés: az OTÉK 1. számú melléklet 63. pontja szerint meghatározott fogalom; 15. látvány térelem: olyan kültéri térelem, amely hozzájárul a településkép fejlesztéséhez, fejlődéséhez, és vizuális élményt nyújt; 16. LEADER HACS: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelő és az IH által elismert, jogi személyiséggel rendelkező helyi közösség, amely az elismerés iránti kérelemmel egyidejűleg vállalta a LEADER HACS minősítéshez kapcsolódó feltételek teljesítését; 17. LEADER HACS illetékességi területe: a LEADER HACS előzetes elismeréséről vagy a LEADER HACS elismeréséről szóló határozatában meghatározott terület, amelynek vonatkozásában a LEADER HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát (a továbbiakban: HVS) fogalmaz meg; 18. nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet; 19. országos védelem alatt álló építmény: a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint meghatározott kulturális örökség; 20. önkormányzati bérlakás: helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás, szükséglakás, szolgálati lakás; 21. ügyfél: az 5. vagy 6. melléklet szerinti településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, továbbá székhellyel vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezet, valamint egyház, aki beruházást valósít meg az 5. melléklet szerinti településen, vagy az 6. melléklet szerinti település külterületén; 22. tematikus útvonal: egy közös témához kapcsolódó, különböző helyszínen található látványosságok, turisztikai szolgáltatások, programok összekapcsolását biztosító útvonal; 23. restaurálás: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 3. § g) pontja szerint meghatározott fogalom, valamint a helyi védettség alatt lévő épületeken, építményeken és azok tartozékaként védett képző- és iparművészeti alkotásokon és kulturális javakon végzett művészeti alkotó tevékenység, amelynek célja a tárgy vagy tárgyegyüttes konzerválása vagy esztétikai helyreállítása; 24. zöldfelület: az OTÉK 1. számú melléklet 113. pontja szerint telek zöldfelületeként meghatározott fogalom. 2. A támogatás tárgya, az elszámolható kiadások 2. § (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe: a) helyi vagy országos védelem alatt álló építmény, építményrész esetén (a továbbiakban: 1. célterület): aa) az építmény, építményrész külső felújítására, bővítésére, restaurálására, ab) az építmény, építményrész rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az építmény, építményrész belső felújítására, korszerűsítésére, restaurálására, ac) az építmény, építményrész rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az építmény közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására, ad) az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén parkoló kialakítására, ae) az építményhez, építményrészhez kapcsolódó zöld felület rendezésére, létrehozására, felújítására, af) az építményhez, építményrészhez kapcsolódó kerítés kialakítására, felújítására; b) a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására az alábbiak szerint (a továbbiakban: 2. célterület): ba) természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására, bb) természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára; c) helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítására az alábbiak szerint (a továbbiakban: 3. célterület): ca) tanösvény, tematikusút, túraútvonalak kialakítására, felújítására, cb) tájékoztató kiadványok készítésére a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről, cc) helyi természeti, történelmi és kulturális értékekről, környezet védelméről táblák készítésére és elhelyezésére; d) építmény, építményrész helyi védetté nyilvánítása érdekében a helyi építmények felmérésére irányuló értékvizsgálat elvégzésére, beleértve az ehhez kapcsolódó szakmai anyagok elkészítését (a továbbiakban: 4. célterület). (2) Az (1) bekezdésben szereplő támogatható célterületek közül több is szerepelhet egy támogatási kérelemben. A 4. mellékletben meghatározott kiadások önállóan nem támogathatóak. A kisléptékű infrastruktúra fejlesztéshez tartozó költségek csak az 1., 2. és 3. célterületbe sorolt, adott építéshez tartozó 3. mellékletben szereplő kiadással együtt támogathatóak. (3) Az (1) bekezdés a) pont aa)–ab) alpontjában meghatározott célterülethez kapcsolódóan az épület, építmény felújításának keretében legfeljebb bruttó 15%-os alapterület növekedés támogatható, amennyiben az az épület, építmény korszerűsítéséhez, funkciójának betöltéséhez kapcsolódóan szükséges. (4) Az e rendelet szerinti támogatás nem vehető igénybe: a) önálló települési alapinfrastruktúra-fejlesztésre, gázhálózat, elektromos hálózat, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezető rendszer, tűzi-víz vezetékek, tűzi-víz tárolók, utak, járdák, vasutak, átereszek, vízi létesítmények, hulladékkezelő, egyedi szennyvízelhelyezés, hírközlési, informatikai hálózat fejlesztésére; b) az ingatlan azon belső részének felújítására, átalakítására, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat által kötelezően ellátandó közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál; c) lakóépület belső részének felújítására, korszerűsítésére; d) az ingatlan-nyilvántartásban kastély megnevezésű ingatlan felújítására, korszerűsítésére; e) az ingatlan-nyilvántartásban vár megnevezésű ingatlan felújítására, korszerűsítésére; f) kizárólag gazdasági funkciót ellátó épületek, épületrészek belső részének felújítására, korszerűsítésére; g) lakóépület, valamint kastély, vár kertjének, parkjának rendbetételére; h) a beruházási támogatásban részesült Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező ingatlanon megvalósuló fejlesztésre; i) saját munka elszámolására; j) hordalékok takarítására (mederkotrás, -tisztítás, iszaptalanítás); k) élő állat vásárlására; l) önkormányzati bérlakás felújítására, korszerűsítésére. 3. A támogatás mértéke 3. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: 138/2008. (X.18.) FVM rendelet) alapján igénybe vett és az e rendelet alapján igénybe vehető támogatás együttes összege ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg az 50 millió forintot. (2) Az igényelhető támogatás a) az 1–2. célterület esetében legfeljebb 50 millió forint, b) a 3. célterület esetében legfeljebb 25 millió forint, valamint c) a 4. célterület esetében legfeljebb 25 millió forint. (3) Egy támogatási kérelem benyújtási időszakban egy ügyfél egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat. (4) A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a. (5) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás. (6) Amennyiben a beruházás az 1. célterületen belüli fejlesztésre irányul és az épület, építmény, ingatlan tulajdonosa természetes személy, a (4) bekezdéstől eltérően az ingatlant érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 70%-a. (7) Az egyéb elszámolható kiadások tekintetében, ha eltérő támogatási intenzitások kerülnek megállapításra, egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figyelembe venni. (8) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart. (9) A jóváhagyott elszámolható kiadások mértéke nem haladhatja meg a) az építési normagyűjteményben (a továbbiakban: ÉNGY) beazonosítható tételek vonatkozásában az elszámolható kiadás, ÉNGY szerinti referenciaárát; b) a Gépkatalógusban szereplő gépek, berendezések esetében a Gépkatalógusban szereplő referenciaárat. (10) A támogatott beruházással érintett ingatlanon végrehajtott fejlesztés csak abban az esetben támogatható, ha az ingatlan az 1. § 21. pontja szerinti ügyfél kategóriába tartozó jogalany, az állam, a megyei önkormányzat vagy természetes személy tulajdonában van. (11) A beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS illetékességi területén az egyes célterületek vonatkozásában igényelhető legmagasabb támogatási összeget a 7. melléklet tartalmazza. Azon LEADER HACS illetékességi területén, ahol a 7. melléklet szerint az egyes célterületek esetében igényelhető támogatási összeg 0 forint, támogatási kérelem a célterület tekintetében nem nyújtható be. Amennyiben az ügyfél azon LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló fejlesztésre nyújt be támogatási kérelmet, ahol a 7. melléklet értelmében nem igényelhető támogatás, a támogatási kérelem elutasításra kerül. 4. Támogatás igénybevételének feltételei 4. § (1) Támogatásra jogosult az 1. § 21. pontjában meghatározott ügyfél. (2) Az 6. melléklet szerinti településen működő, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező ügyfél esetén csak a település külterületén megvalósuló fejlesztés támogatható. (3) Az ügyfél székhelye vagy telephelye – önkormányzatok esetén illetékességi területe – szerint illetékes LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló fejlesztések támogathatóak. Az ügyfél kérelme vonatkozásában a beruházás csak egy LEADER HACS illetékességi területén valósulhat meg. (4) Önkormányzati társulás esetében: a) csak a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás jogosult kérelem benyújtására, és b) a (2) bekezdés sérelme nélkül a fejlesztés csak az 5. és 6. melléklet szerinti településen valósulhat meg. (5) Amennyiben a fejlesztéssel érintett ingatlan (telek, épület, építmény) nem a támogatási kérelmet benyújtó kizárólagos tulajdonában van, akkor a támogatás igénybevételének feltétele – a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően – az 5. és 6. melléklet szerinti településen beruházást megvalósító ügyfél és az ingatlan tulajdonosa között beruházás megvalósításáról szóló, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtója jogosult a beruházást megvalósítani, és az ingatlanon, az ingatlan tulajdonosa üzemeltetési kötelezettsége lejártáig az egységes arculatot meghatározó elemeken változtatásokat nem végez. (6) Az 1. célterület alapján megvalósuló fejlesztés vonatkozásában a Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgya, kizárólag annak fenntartása céljából, az üzemeltetési kötelezettség fenntartása mellett bérbe adható. (7) Amennyiben az 5. mellékletben szereplő település a kérelem benyújtásának időpontjában városi ranggal rendelkezik, a megvalósítandó fejlesztés nem támogatható. (8) Ha az ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a támogatási kérelméhez vagy a kifizetési kérelméhez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amelyet e rendelet hatálybalépését követően állítottak ki és tartalmazza a) az ajánlatkérő nevét, címét és az ajánlattevő nevét, címét és adószámát, b) a kiadási tétel műszaki adatait, c) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét, d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét, e) a kiadási tétel pénznemét, f) az ajánlattevő cégszerű aláírását, valamint g) az árajánlat kiállításának és érvényességi idejének dátumát. (9) Elektronikus árajánlat esetén a (8) bekezdés f) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevő az ajánlatát elektronikus levélben adta, az elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a többi követelménynek. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét, illetve elektronikus levél esetén az árajánlattevő elektronikus levél címét is. (10) Amennyiben az árajánlat a (8)–(9) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, az elszámolni kívánt árajánlatos tételek vonatkozásában az ügyfél támogatásra nem jogosult. (11) Ha az ügyfél együttműködésben valósítja meg a fejlesztést vagy a fejlesztés egy részét, támogatásra csak olyan eredeti, vagy hiteles másolatként a támogatási kérelemhez csatolt együttműködési megállapodás benyújtása esetén jogosult, amely tartalmazza a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét, c) az együttműködés tárgyát, d) az együttműködés időtartamát, e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását. (12) A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a műveletet a támogatási határozat közlésétől számított két éven belül meg kell valósítani, de legkésőbb 2014. december 31-ig. (13) A Vhr. 24. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az ügyfél a támogatási határozat közlésétől számított hat hónapon belül köteles az első kifizetési kérelmet benyújtani és a támogatási határozatban jóváhagyott – és a támogatási határozattal jóváhagyott egyéb elszámolható kiadások összegével csökkentett – támogatási összeg legalább 10%-ával elszámolni. (14) A Vhr. 17. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az utolsó kifizetési kérelmet a művelet megvalósulását követő hat hónapon belül, de legkésőbb 2015. január 31-ig be kell nyújtani. (15) Jelen rendelet alkalmazása során nem kell vizsgálni a Vhr. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek fennállását. (16) Az e rendelet alapján nyújtott támogatások tekintetében a Vhr. 33. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandóak. 5. A támogatási kérelem benyújtása 5. § (1) A támogatási kérelmet postai úton 2012-ben október 15. és november 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon – a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint – a beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS munkaszervezeti irodájához. (2) A támogatási kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok, b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok, c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok, d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok, e) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatok, f) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatok, g) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről, valamint h) az ügyfél cégszerű aláírása. (3) Amennyiben egy LEADER HACS címe visszavonásra kerül és új LEADER HACS címmel rendelkező szervezet nincs a korábbi LEADER HACS illetékességi területén, akkor a LEADER HACS illetékességi területén a támogatási kérelmet a beruházás helye szerint illetékes regionális MVH kirendeltségéhez kell benyújtani. (4) A (3) bekezdés alapján benyújtott támogatási kérelmet az MVH az 1. mellékletben foglalt, az adott LEADER HACS illetékességi területére vonatkozó Értékelési táblázat, valamint a 2. melléklet szerint bírálja el. (5) Az 1. mellékletben a LEADER HACS-ok illetékességi területére vonatkozó Értékelési táblázatot kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a LEADER HACS cím birtokosa változik. (6) A 7. mellékletben a LEADER HACS-ok illetékességi területére vonatkozó igényelhető legmagasabb támogatási keretösszeget kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a LEADER HACS cím birtokosa változik. 6. § (1) A támogatási kérelemhez csatolni kell az ügyfél által kiállított dokumentumok esetében eredeti példányban, a további dokumentumok tekintetében – eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű másolatban a) nonprofit szervezet ügyfél esetén a nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot; b) önkormányzat vagy önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsnak a fejlesztés megvalósításáról szóló határozatának hiteles kivonatát, amely tartalmazza a fejlesztés megnevezését és a fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi számát; c) az egyház, belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy a belső egyházi jogi személy jogi személyiségét igazoló egyházi igazolást, amelyet az egyház egészének, illetve legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél bejelentett képviselője vagy az egyház belső szabályai szerint erre feljogosított tisztségviselő állít ki; d) a tervezett fejlesztés megvalósulási helyének feltüntetésével kiegészített, a fejlesztés településen belüli elhelyezkedését bemutató, illetékes földhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot; e) az értékeléshez az 1. mellékletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat; f) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege 5 000 000 forint alatti; g) a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően 5 000 000 forint, vagy azt meghaladó kérelmezett támogatási összeg felett pénzügyi, valamint a 2. melléklet szerinti értékelési szempontokat tartalmazó működtetési és fenntarthatósági tervet; h) a 4. § (5) bekezdésében foglalt megállapodás teljes bizonyító erejű okiratát; i) eszköz, – illetve gépkatalógusban nem szereplő gép esetében a műszaki leírást; j) a Vhr. 27.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumokat; k) ha a fejlesztés építési beruházásra, illetve beépítésre kerülő eszközbeszerzésre irányul és az ingatlan nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot arra vonatkozóan, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az ingatlanon megvalósítani és az üzemeltetési kötelezettség lejártáig használni; l) a helyi védettség igazolására közokirati formában kiállított jegyzői nyilatkozatot az önkormányzati rendelet számának megjelölésével, vagy az önkormányzat által hitelesített, helyi védelemről szóló önkormányzati rendeletet a mellékletekkel együtt, amelyből megállapítható az épület, építmény védettsége; m) a műemléki védettséget igazoló, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kibocsátott nyilatkozatot a védettség pontos tárgyára vonatkozóan; n) a kiadásokat célterületenként, létesítményenként elkülönítetten tartalmazó, a Vhr. 30. § (1) bekezdésében meghatározott MVH által rendszeresített formanyomtatványokat; o) eszközbeszerzés esetén az árajánlatos tételek feltüntetésére rendszeresített formanyomtatványt. (2) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén – a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően – mellékelni kell: a) ha a beruházás építési engedélyköteles: aa) az ügyfél nevére szóló jogerős és érvényes építési engedélyt vagy ennek hiányában a hatóság közokirati formában kiállított igazolását az építésügyi eljárás megindításáról, és ab) az ügyfél nevére szóló a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató tervrajzokat; b) ha a beruházás nem építési engedélyköteles ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság által kiadott eredeti nyilatkozatot arról, hogy az építési tevékenység nem építési engedélyköteles, és bb) az ügyfél nevére szóló – a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott – építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató tervrajzokat. (3) Ha az ügyfél az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bármely dokumentumot a kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtja be vagy hiányosan nyújtja be, hiánypótlásnak nincs helye és amennyiben annak a Törvényben foglalt feltételei fennállnak, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasításra kerül. (4) A támogatási kérelemhez – a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően – üzleti tervet nem kell csatolni. (5) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség végéig: a) a beruházás megvalósítása esetén biztosítani a fejlesztés eredményének közcélra történő hasznosítását; b) a 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés megvalósítása esetén biztosítani az építmény legalább heti öt napon való rendszeres látogathatóságát. (6) Ha az ügyfél az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott értékhatárokra tekintettel nem köteles működtetési és fenntarthatósági tervet benyújtani, a támogatási kérelmének elbírálása során az értékeléssel adott pontokat arányosan kell figyelembe venni. (7) E rendelet alapján az ügyfél támogatási kérelmet kizárólag akkor nyújthat be, ha a 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet keretében benyújtott támogatási kérelméhez kapcsolt utolsó kifizetési kérelmével elszámolt, az ahhoz kapcsolódó határozata jogerőre emelkedett, a beruházást lezárta. (8) E rendelet alapján támogatási kérelem benyújtására nem jogosult az az ügyfél, amely a 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján benyújtott támogatási kérelme vonatkozásában nem rendelkezik jogerős határozattal. (9) Nem nyújthat be támogatási kérelmet az az ügyfél, akinek a (7) bekezdés szerinti rendelethez kapcsolódóan benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelme alapján hozott döntések vonatkozásában bírósági eljárása van folyamatban. (10) Nem nyújthat be támogatási kérelmet az az ügyfél, aki az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében az adott támogatható tevékenységre pályázatot nyújtott be, amely elbírálás alatt áll, vagy támogatói döntéssel rendelkezik. 6. A támogatási kérelem elbírálása 7. § (1) A támogatási kérelmek bírálatát – a Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint – a beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS az 1. mellékletben, a LEADER HACS illetékességi területére megállapított pontozási rendszer és a 2. melléklet alapján végzett értékeléssel, továbbá a Törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával végzi. A támogatási kérelmek rangsorolása után a rendelkezésre álló keret alapján az MVH hozza meg a támogatási határozatot. (2) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha a) az 1. melléklet és a 2. melléklet szerint meghatározott értékelési rendszerben elérhető maximum pontszám 50%-át nem éri el, vagy b) a jóváhagyható támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot. (3) Amennyiben a részben helyt adó támogatási határozattal megítélhető összes elszámolható kiadás összege nem éri el a támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 30%-át, a kérelem elutasításra kerül. 7. A kifizetési kérelem benyújtása 8. § (1) A kifizetési kérelmet az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az MVH-hoz. (2) A kifizetési kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok, b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok, c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok, d) az elszámolt kiadásokra vonatkozó adatok, e) az elszámolt kiadások indokoltságát alátámasztó adatok, f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó adatok, g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó adatok, valamint h) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről. (3) A 4. célterület esetében az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának feltétele, hogy az önkormányzat kihirdesse az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet szerinti önkormányzati rendeletet. 8. Jogkövetkezmény 9. § (1) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt munkavállalói létszámnál kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, köteles hiányzó foglalkoztatottanként egyszer, az igénybe vett támogatás 2%-át, de legalább 300 000 forintot a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (2) A 2. § (1) bekezdés a) pontjára irányuló fejlesztés esetén, ha az ügyfél nem teljesíti a vállalt látogathatósági kötelezettségét, a nem teljesített napok után, naponként 10 000 forint visszafizetésére kötelezett, az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint. (3) A pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a nem teljesítés pontszámvesztést eredményezne, az ügyfél szempontonként a jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget köteles visszafizetni az (1) –(2) bekezdésben foglaltak kivételével. (4) Amennyiben az ügyfél a 4. § (13) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a kifizetési kérelmét az MVH elutasítja, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdése alkalmazásának van helye. Amennyiben az ügyfél a 4. § (13) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, de az első kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló határidőben nyújtott be kifizetési kérelmet, amellyel a támogatási határozatban jóváhagyott támogatási összeg több, mint 0%-ával elszámolt, akkor a Vhr. 35. § (9) bekezdése alkalmazásának van helye azzal, hogy a kizárásra vonatkozó szabályokat ezen ügyfél esetében nem kell alkalmazni. 9. Záró rendelkezés 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 10. Az Európai Unió jogának való megfelelés 11. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 52. cikk b) pontja iii. alpontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter