1/2010. (I. 6.) NFGM utasítása a cafeteriajuttatásról

1/2010. (I. 6.) NFGM utasítása a cafeteriajuttatásról.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/F. §-ában foglaltak alapján – figyelemmel a köztisztviselők cafeteriajuttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseire – a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) cafeteriajuttatásait a következők szerint szabályozom:

I. Bevezető rendelkezések 1. A cafeteriarendszer célja, alapelvei 1.1. A cafeteriarendszer célja a minisztériumban dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.

1.2. A cafeteriarendszer a minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget. 2. Az utasítás hatálya 2.1. Az utasítás személyi hatálya – a 2.2. és 2.3. pontban foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztériummal

II. A cafeteriarendszerre vonatkozó közös szabályok 1. A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása 1.1. A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget a minisztériumi költségvetési lehetőségek, az Szja tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente – a Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály közös előterjesztése alapján, az érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetést követően – a miniszter hagyja jóvá. 1.2. A cafeteria éves keretösszege bruttó 875 000 Ft/fő. A keretösszeg nyújt fedezetet a választott cafeteriajuttatásokra, valamint a választott juttatások esetleges adó- és járulékterheire. A közterhek megfizetéséről a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – azok esedékességekor – gondoskodik. 1.3. Az éves keretösszeg egy naptári évben az utasításban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. A tárgyévben fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg. 1.4. Az éves keretösszeg a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra

Ha a munkatárs a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafeteriajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafeteriajuttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell. A juttatás időarányos elszámolásakor figyelembe kell venni a munkatárs nevére szóló, a minisztérium által már megrendelt utalványok összegét, valamint a rendszeresen havonta folyósítandó juttatások esetén a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást. 2. A juttatási elemek kiválasztása 2.1. A juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegét és a juttatások igénybevételének részletes szabályait jelen utasítás tartalmazza. A munkatárs éves keretösszegét minden egyes választott elem és az ahhoz kapcsolódó járulékok csökkentik. A munkatárs az egyes juttatásokból kizárólag az utasításban meghatározott mértékig választhat a cafeteriarendszerből. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás, vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás választása esetén a munkatárs köteles igénybe venni a keretösszegből legalább akkora összeget, amekkora összegű az adott pénztár által előírt minimum tagdíj összege. 2.2. A munkatárs az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó nyilatkozatot legkésőbb tárgyév január 10-ig megkapja elektronikus rendszeren keresztül. A munkatárs köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékéről. A választást követően a kitöltött nyilatkozatot tárgyév január 15-ig három kinyomtatott, a munkatárs által aláírt papíralapú példányban a Humánigazgatási Főosztályra meg kell küldeni a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentációval együttesen. A cafeterianyilatkozat év közbeni módosítására – a 2.3. pontban foglalt kivétellel – nincs lehetőség. 2.3. Amennyiben a munkatárs által a cafeterianyilatkozatban meghatározott valamely juttatás összege a munkatárson kívül álló okból csökken (pl. internet-előfizetési díj év közbeni csökkenése, önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítás lejárta), a munkatárs jogosult a különbözeti összegről tárgyév november 30-ig ismételten nyilatkozni. A nyilatkozat módosítására kizárólag csak a díjcsökkenéssel érintett elem vonatkozásában van lehetőség.

2.4. Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – az I. 2.2. pontban foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a Humánigazgatási Főosztály által a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.

2.5. Amennyiben a munkatárs a 2.2.–2.4. pont szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatt – elmulasztja, vagy a fentiekben megjelölt határidőre nem csatolja be az egyes juttatási formákhoz szükséges nyilatkozatokat, tagsági okiratokat, és egyéb dokumentumokat, úgy a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások közül a cafeteriakeret teljes összege erejéig kizárólag melegétkezési utalványra jogosult. 2.6. A munkatárs a cafeterianyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy lemond azokról a pénztári befizetésekről (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt támogatás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés), amelyet a cafeterianyilatkozatban nem választott. 3. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén 3.1. Ha a munkatárs jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteriaösszeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni a Humánigazgatási Főosztályon erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. 3.2. Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított

3.3. A munkatárs a cafeterianyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonya megszűnése esetén az időarányos cafeteriakeret túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások összegét, valamint ezek adó- és járulékvonzatainak illetményéből (munkabéréből) történő levonásához hozzájárul.

3.4. Nem kell visszafizetni a cafeteriajuttatások mértékét, ha a munkatárs jogviszonya halálozás miatt szűnik meg.

III. A cafeteriarendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó különös szabályok 1. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás 1.1. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja,

1.2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben maximum a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 50%-áig, vagyis nettó 36 750 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli. 1.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti. 1.4. Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.

1.5. A pénztári munkáltatói hozzájárulás kapcsán a cafeterianyilatkozat kitöltése önmagában nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt. 1.6. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban az egységes havi tagdíj befizetése minden tag számára kötelező.

A pénztártag jogait és kötelezettségeit, a pénztár által nyújtott juttatások körét, fajtáit részletesen az adott pénztár alapszabálya határozza meg. 2. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás 2.1. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagja,

2.2. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben maximum a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis nettó 22 050 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli. 2.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti. Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.

2.4. A pénztári munkáltatói hozzájárulás kapcsán a cafeterianyilatkozat kitöltése önmagában nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt. 2.5. Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál szerezhetők be. Az egyes pénztárak a számlára utalt összegből eltérő %-os mértékű jutalékot levonhatnak.

3.4. Az éves bérlet 2009. évben történő kiosztása esetén teljes egészében adó- és járulékmentes összeg. Egyéb esetekben a juttatást 25%-os mértékű adó terheli. A kedvezményes éves Budapest-bérlet ára 2010-ben: 103 400 Ft.

A havi bérlet ára 2010-ben: 9400 Ft. 3.5. Az éves bérletszelvények beszerzését és átadását az erre irányuló nyilatkozatok birtokában – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. Havi bérlet választása esetén a munkatárs a bérletet maga veszi meg. A bérlet költségeit a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – a minisztérium nevére kiállított számla ellenében – utólag téríti meg. A költségtérítés érdekében a bérletszelvényt – lejárta után –, valamint a számlát a munkatárs megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynak.

3.6. A jogviszony megszűnésekor a munkatárs – választása szerint – visszaadhatja a bérletet, vagy az utolsó munkában töltött napon a bérlet árának időarányos fel nem használt összege az utolsó illetményéből levonásra kerül.

4.2. E juttatási formában a munkatárs és közeli hozzátartozója akkor részesülhet, ha

A juttatást 25%-os mértékű adó terheli. Üdülési csekk igényelhető a jogosult munkatárs és a közeli hozzátartozója részére. 4.4. Az üdülési csekkek beszerzését és átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. 5. Otthoni internethasználat támogatása 5.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatársak otthoni internethasználatának költségeit (a munkatárs által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés költségeinek finanszírozását).

5.2. A munkatárs által igényelt juttatás választható havi összegének felső határa nem lehet több a névre szóló szolgáltatói szerződésben foglalt havi díjnál, valamint a munkatárs által igényelt juttatásnak minden hónapban azonos összegűnek kell lennie. 5.3. A juttatás a munkatárs választása szerint

5.5. Az 5.3. b) pont szerinti elszámolást a munkatárs a tárgyév december 20-ig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtenni. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított eredeti számlákat és a befizetést igazoló bizonylatok (csekk feladóvevények, átutalási megbízások, banki értesítők) másolatát. 5.6. Amennyiben a munkatárs az 5.4. pont szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.

5.7. A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan a havi előfizetési díj összegéig.

6.5. A Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály az iskolakezdési támogatások összegéről, az Szja tv. szerinti analitikus nyilvántartást vezet. 6.6. A 6.5 pont szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a munkatárs köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.

6.7. Az utalványok beszerzését ás átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja. 7. Melegétkezési utalvány 7.1. A munkatárs kizárólag a cafeteriarendszer keretében jogosult melegétkezési utalványra, amennyiben ezt az elemet választja. 7.2. Az étkezési hozzájárulás havi összegét a munkatárs határozza meg, minden hónapra egyenlő összegben maximum nettó 18 000 Ft/hó mértékben. A juttatást 25% adó terheli.

7.3. A melegétkezési utalványt a minisztérium munkatársai az alábbi összegben igényelhetik: 6000 Ft/hó; 12 000 Ft/hó, vagy 18 000 Ft/hó. 7.4. Az étkezési utalványokat havonta utólag, a bérkifizetési jegyzék kiadásával egyidejűleg a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja a munkatárs által leadott nyilatkozat alapján.

8.2. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő mértékig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.

8.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti. 8.4. Abban az esetben, ha a munkatárs olyan foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről. 9. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés 9.1 Magán-nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-kiegészítést fizet a minisztérium annak a munkatársnak, aki

9.2. A magánnyugdíjpénztárba történő munkáltatói tagdíjkiegészítés havonta legfeljebb 1500 Ft összegig terjedhet.

A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli. 9.3. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik, amelyről a Humánigazgatási Főosztályt értesíti. 10. Lakáscélú munkáltatói támogatás 10.1. A munkatárs részére vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet útján – nyújtható a cafeteria-keretösszeg figyelembevételével a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. 10.2. Lakáscélú munkáltatói támogatás az alábbi célokra nyújtható:

10.3. A lakáscélú munkáltatói támogatást az a munkatárs igényelheti, aki:

10.4. A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás felhasználását tárgyév december 15-ig az ingatlan tulajdoni lapjával, valamint alábbi okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni: a) lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat; b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla; c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat. 10.5. A lakáscélú támogatást vissza kell vonni, ha annak felhasználását a 10.4. pontban megállapított határidőig nem igazolta, valamint ha azt nem a 10.2. pontban meghatározott célra használta fel. Ilyen esetben a munkatársnak újabb cafeterianyilatkozat letételére nincs lehetősége, annak összege elveszik. 10.6. Amennyiben a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, a támogatás időarányos részét vissza kell vonni.

Ebben az esetben a munkatársnak a jogviszony megszűnésének napjáig igazolnia kell a támogatás lakáscélú felhasználását. A felhasználás igazolásának elmulasztása esetén a támogatási összeget teljes egészében vissza kell vonni. 10.7. A támogatás adóterhet nem viselő járandóság, így nem adóköteles, azonban az éves személyi jövedelemadó alapba beszámít, amely során egyes munkatársaknál többlet adófizetést keletkeztethet.

10.8. A támogatás folyósítására az alábbi dokumentáció becsatolását követő 30 napon belül került sor:

11.2. A juttatás folyósításának feltétele a) a munkatárs nevére szóló biztosítási kötvény másolatának benyújtása,

11.5. A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan az éves biztosítási díj összegéig.

12.3. A művelődési intézményi szolgáltatás 73 500 Ft nettó mértékig választható – a más kifizetőtől kapott művelődési intézményi szolgáltatással együtt –, a juttatást 54%-os mértékű adó és az adóval növelt összeg után 27% TB-járulék terheli. 12.4. Az utalványok beszerzését ás átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja. IV. Záró rendelkezések 1. Ez az utasítás 2010. január 1-jén lép hatályba.

Budapest, 2009. december 31. Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter