2015. CXCIX. törvény a Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről.

2015. CXCIX. törvény a Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad Magyarország és a  Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. For Hungary For the Republic of Kazakhstan MAGYARORSZÁG ÉS A KAZAH KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT LÉTREJÖTT KIADATÁSI EGYEZMÉNY Magyarország és a Kazah Köztársaság (a továbbiakban együttesen: „a Felek”), Attól az  óhajtól vezérelve, hogy hatékonyabb együttműködést alakítsanak ki a  két állam között a  bűnüldözés és az ítéletek végrehajtása terén, a másik állam szuverenitását tiszteletben tartva; Attól az óhajtól vezérelve, hogy megerősítsék a két állam közötti kapcsolatokat a kiadatás terén; Annak tudatában, hogy e cél kétoldalú kiadatási egyezmény keretében érhető el; Az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk KIADATÁSI KÖTELEZETTSÉG A jelen Egyezmény értelmében mindkét Fél kiadja a másik Fél kérelmére a területén tartózkodó azon személyeket, akiket a  másik Fél büntetőeljárás lefolytatása, vagy bíróságai által kiszabott ítélet végrehajtása céljából kiadatási bűncselekmény miatt keres. 2. Cikk KIADATÁSI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. Kiadatásnak olyan bűncselekmény esetében van helye, amely mindkét Fél joga alapján legalább egy év szabadságvesztéssel büntetendő. 2. Ha a  kiadatási kérelem célja szabadságvesztéssel járó ítélet végrehajtása, akkor a  kérelem előterjesztésének időpontjában a  kiadni kért személy által még letöltendő büntetésnek legalább hat hónapos időtartamúnak kell lennie. 3. A jelen cikk 1. bekezdésének alkalmazásában valamely bűncselekmény attól függetlenül kiadatási bűncselekmény, hogy a  Felek joga azonos bűncselekmény-kategóriába sorolja-e, illetve azonos terminológiával írja-e le az  adott bűncselekményt. 4. A  vámmal, adóval és devizaszabályozással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetében a  kiadatás akkor sem tagadható meg, ha a  megkeresett Fél nemzeti joga nem tartalmaz a  megkereső Fél nemzeti jogához hasonló szabályozást. 5. Amennyiben a  bűncselekményt a  megkereső Fél területén kívül követték el, akkor van helye kiadatásnak, ha a megkeresett Fél nemzeti joga szerint hasonló esetben a területén kívül elkövetett bűncselekmények büntetésére is van joghatósága. 6. Ha a  kiadatási kérelem több olyan bűncselekményre vonatkozik, melyek mindkét Fél nemzeti joga szerint szabadságvesztés büntetéssel büntetendők, de a  bűncselekmények közül nem mindegyik tesz eleget a  jelen cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltaknak, a  megkeresett Félnek joga van az  összes bűncselekményre nézve teljesíteni a kiadatási kérelmet. 3. Cikk KÖTELEZŐ MEGTAGADÁSI OKOK A kiadatást meg kell tagadni ha: a) a megkeresett Fél alapos okkal feltételezi, hogy a megkeresést azért terjesztették elő, hogy a keresett személy ellen a  személy faja, neme, vallása, állampolgársága vagy politikai meggyőződése miatt folytassanak le büntetőeljárást vagy szabjanak ki büntetést, illetve a bírósági eljárással érintett személy helyzete ezen okok bármelyike miatt veszélyeztetetté válhat; b) a bűncselekmény, melyre a kiadatást kérik, a megkereső Fél joga szerint olyan büntetéssel sújtható, melyet a megkeresett Fél nemzeti joga nem engedélyez; c) a  megkeresett Fél alapos okkal feltételezi, hogy a  kiadni kért személy olyan büntetésnek, vagy más cselekménynek illetve mulasztásnak lenne kitéve, amely során a  megkereső Fél nem biztosítja számára az alapvető emberi jogokat, beleértve a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód elleni védelmet; d) a megkeresett Fél joga szerint elévülés miatt büntetőeljárás már nem folytatható vagy a büntetést már nem lehet végrehajtani; e) a megkeresett Fél illetékes hatóságai a kiadni kért személlyel szemben már jogerős ítéletet hoztak a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt. A  kiadatást meg lehet tagadni, ha a megkeresett Fél illetékes hatóságai a kiadatással érintett ügyben olyan határozatot hoztak, hogy a keresett személy ellen nem indítanak büntetőeljárást, illetve a büntetőeljárást megszüntetik. f ) a megkeresett Fél menedékjogot biztosít a kiadni kért személynek; g) a  kiadatás sértené a  megkeresett Fél szuverenitását, nemzetbiztonságát, közrendjét vagy egyéb érdekét, illetve a kiadatás a megkeresett Fél alkotmányába ütközne; h) a bűncselekmény, amely miatt a kiadatást kérték, a megkereső Fél joga szerint halálbüntetéssel büntethető. A megkeresett Fél mindaddig megtagadhatja a kiadatást, amíg a megkereső Fél nem nyújt biztosítékot arra, hogy a halálbüntetést nem fogják kiszabni, vagy ha kiszabták, akkor azt nem hajtják végre; i) a kiadatást olyan katonai bűncselekményre kérték, amely nem köztörvényes bűncselekmény; j) a bűncselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett Fél szerint politikai bűncselekmény, vagy azzal kapcsolatos bűncselekmény. Ennek értelmében nem tekinthetők politikai bűncselekménynek: I. bármely Fél államfője, kormányának tagja vagy ezek családtagja ellen elkövetett emberölés vagy más az élet, testi épség vagy szabadság ellen irányuló bűncselekmény, II. olyan terrorcselekmények vagy más bűncselekmények, melyek nem minősülnek politikai bűncselekménynek bármely olyan nemzetközi szerződés szerint, melynek mindkét Fél részese. 4. Cikk MÉRLEGELHETŐ MEGTAGADÁSI OKOK A kiadatást meg lehet tagadni, ha: a) a  megkeresett Fél nemzeti joga alapján joghatósággal rendelkezik a  kiadatással érintett bűncselekményre és a kiadni kért személy ugyanezen bűncselekmény miatt nyomozás alatt áll vagy ellene büntetőeljárás van folyamatban; b) bármely Fél a bűncselekmény tárgyi súlyának és mindkét Fél érdekeinek figyelembe vétele mellett úgy véli, hogy a kiadatás a kiadni kért személy korára, egészségi állapotára vagy bármely más személyes körülményére figyelemmel humanitárius megfontolásokkal összeegyeztethetetlen lenne. 5. Cikk SAJÁT ÁLLAMPOLGÁR KIADATÁSA 1. Mindkét Félnek joga van megtagadni a saját állampolgáraira vonatkozó kiadatást. 2. Megtagadás esetén a  megkeresett Fél kezdeményezi a  büntetőeljárás megindítását nemzeti joga alapján. Ebből a  célból a  megkereső Fél – a  jelen Egyezmény 6.  cikkében foglalt központi hatóságain keresztül megküldi az  ügy iratait, a kért dokumentumokat és az egyéb tájékoztatást. 3. A  megkeresett Fél időben tájékoztatja a  megkereső Felet a  megtett intézkedésekről és az  esetleges bírósági eljárásról. 6. Cikk KÖZPONTI HATÓSÁGOK 1. A  jelen Egyezmény végrehajtása során a  Felek által kijelölt központi hatóságok közvetlenül lépnek kapcsolatba egymással. 2. Központi hatóságok a következők: Magyarország részéről az igazságügyért felelős miniszter; a Kazah Köztársaság részéről a Kazah Köztársaság Legfőbb Ügyészsége. 3. A központi hatóságokkal kapcsolatos változásokról a Felek diplomáciai úton értesítik egymást. 7. Cikk A KIADATÁSI KÉRELEM ÉS A SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 1. A kiadatási kérelmet a központi hatóságokon keresztül írásban kell benyújtani. A kérelem tartalmazza: a) a megkereső hatóság nevét; b) a  kiadni kért személy családi- és utónevét, születési idejét, nemét, állampolgárságát, személyi azonosító iratainak adatait és bármely más olyan információt, amely segíthet meghatározni a  személy személyazonosságát és lehetséges tartózkodási helyét, valamint – ha lehetséges – a  személy leírását, fényképét és a személy ujjlenyomatait; c) az ügy leírását, a kiadatással érintett bűncselekmény helyét és idejét; d) a  büntető joghatóság megállapítására, a  bűncselekmény meghatározására, valamint a  bűncselekményre kiszabható büntetésre vonatkozó releváns jogszabályi rendelkezések szövegét; e) a  bűncselekmény, valamint az  ítélet végrehajtásának elévülési idejére vonatkozó releváns jogszabályi rendelkezések szövegét; f ) olyan bűncselekmény esetében, melyet a  megkereső Fél területén kívül követtek el, a  joghatóság megalapozására vonatkozó jogszabályi rendelkezést. 2. A jelen cikk 1. bekezdésében felsorolt követelményeken kívül csatolandó: a) az elfogatóparancs egy példánya, ha a kiadatási kérelmet büntetőeljárás lefolytatása céljából terjesztik elő; b) a bírósági határozat egy példánya, valamint a már letöltött büntetési idő ismertetése, amennyiben a személy kiadatását a kiszabott büntetés végrehajtása céljából kérik. 3. A  jelen Egyezmény alkalmazásában egy dokumentum akkor minősül hitelesítettnek, ha azt a  megkereső Fél valamely bírája vagy illetékes hivatalnoka aláírta, és a megkereső Fél központi hatósága hivatalos pecsétjével ellátta. Minden megküldött irathoz mellékelni kell azok fordítását a megkeresett Fél nyelvén vagy angol nyelven. 8. Cikk KIEGÉSZÍTŐ ADATOK 1. Ha a megkeresett Fél úgy véli, hogy a kiadatási kérelem alátámasztására megküldött adatok nem elegendőek a jelen Egyezmény alapján előterjesztett kiadatási kérelemről szóló döntés meghozatalához, akkor kiegészítő adatokat kérhet. Ezen adatokat a kérés megérkezésétől számított harminc (30) napon belül kell megküldeni. 2. Ha a  kiadni kért személy letartóztatásban van, és a  megkeresett Fél a  jelen Cikk 1. bekezdésében megszabott határidőn belül nem kapja meg a  kért kiegészítő adatokat, akkor a  személy szabadlábra helyezhető. Ez  esetben a  szabadlábra helyezés nem zárja ki, hogy a  megkereső Fél újabb kiadatási kérelmet terjesszen elő a  személy kiadatása iránt. 3. Ha a kiadni kért személyt a jelen Cikk 2. bekezdése alapján szabadlábra helyezték, a megkeresett Fél két (2) napon belül értesíti erről a megkereső Felet. 9. Cikk A KIADATÁSI KÉRELEMRŐL HOZOTT DÖNTÉS 1. A  megkeresett Fél a  kiadatási kérelemről jelen Egyezmény és a  nemzeti joga alapján dönt, és a  döntésről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Felet. 2. Ha a  megkeresett Fél a  személy kiadatását részben vagy egészben megtagadja, a  megtagadás okait közölnie kell a megkereső Féllel. 10. Cikk EGYSZERŰSÍTETT KIADATÁS 1. Ha a  kiadni kért személy hozzájárul a  megkereső Fél részére történő kiadatásához, a  kiadatási kérelem a  jelen Egyezmény 7.  cikkében foglalt dokumentumok előterjesztése nélkül engedélyezhető. A  megkeresett Fél ilyen esetben is kérhet kiegészítő információt, ha ezt a kiadatás teljesítéséhez szükségesnek tartja. 2. A keresett személy kiadatáshoz történő hozzájárulása akkor tekinthető érvényesnek, ha azt védő közreműködésével, a megkeresett Fél illetékes hatósága előtt terjeszti elő. A megkeresett Fél köteles tájékoztatni a kiadni kért személyt, hogy hozzájáruló nyilatkozata visszavonhatatlan és hogy jogában áll a  formális kiadatási eljárást kérni, amely biztosítja a jelen Egyezmény 11. cikkében foglalt specialitás elvét. 3. A nyilatkozatot igazságügyi okiratba kell foglalni, mely igazolja, hogy az érvényességi feltételek fennállnak. 11. Cikk A SPECIALITÁS ELVE A jelen Egyezmény alapján kiadott személy ellen a  megkereső Félnél nem lehet eljárást lefolytatni, ítéletet végrehajtani, vagy egyéb személyes szabadság korlátozására irányuló intézkedést hozni olyan bűncselekmény miatt, amelyre kiadatását nem engedélyezték, kivéve ha: a) a bűncselekményt a kiadatás után követték el; b) a kiadott személy elhagyja a megkereső Fél területét és oda önként visszatér; c) a kiadott személy negyvenöt (45) napon belül nem hagyja el a megkereső Fél területét, amikor lehetősége nyílik rá. Ez  nem vonatkozik arra az  esetre, ha a  személy önhibáján kívüli okból nem képes elhagyni a megkereső Fél területét; d) a megkeresett Fél ehhez hozzájárul. A  jelen Egyezmény értelmében ilyen irányú megkeresés esetén a  megkeresett Fél beleegyezhet, hogy büntetőeljárást folytassanak le a  kiadott személy ellen, vagy ítéletet hajtsanak rajta végre olyan bűncselekmény miatt, amire a kiadatás nem vonatkozott. Ebben az esetben: I) a megkeresett Fél a  jelen Egyezmény 7.  cikkének értelmében megkéri a  szükséges dokumentumokat és tájékoztatást a megkereső Féltől; II) az iratok megküldéséig a  megkereső Fél nemzeti törvényei alapján őrizetbe veheti a  kiadott személyt. e) a kiadni kért személy beleegyezését adja a  kiadatáshoz, és egyidejűleg lemond a  specialitás elvének alkalmazásáról. 12. Cikk KIADATÁS HARMADIK ÁLLAM RÉSZÉRE Amennyiben a  megkeresett Fél előzetesen nem járul hozzá, a  megkereső Fél nem adhatja tovább harmadik államnak a kiadott személyt olyan bűncselekmény miatt, melyet az első kiadatás előtt követett el. A megkeresett Fél a hozzájárulás megadása előtt kérheti a jelen Egyezmény 7. cikke szerinti szükséges dokumentumok és tájékoztatás megküldését. 13. Cikk IDEIGLENES KIADATÁSI LETARTÓZTATÁS 1. Sürgős esetben a megkereső Fél kérheti a kiadni kért személy ideiglenes, a kiadatási kérelem kézhezvételéig tartó letartóztatását. Az ideiglenes letartóztatásra vonatkozó kérelemben utalni kell a megkereső Fél illetékes hatósága által kibocsátott elfogatóparancsra vagy a jogerős ítéletre és arra, hogy az ideiglenes letartóztatási kérelmet kiadatási kérelem fogja követni. Az  ideiglenes letartóztatási kérelem a  kiadatási kérelem kézhezvétele előtt gyorsított kommunikációs eszközön keresztül is továbbítható. Az  eredeti példányt postai úton vagy a  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetén (Interpol) keresztül kell eljuttatni a megkeresett Fél központi hatóságához. 2. A  megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a  megkereső Felet az  ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti kérelemről hozott döntéséről. 3. Az  ideiglenes letartóztatást meg kell szüntetni, ha a  kiadni kért személy letartóztatásától számított 40 napon belül a  megkeresett Fél központi hatósága nem kapja meg a  szabályszerű kiadatási kérelmet. A  megkereső Fél megfelelően indokolt kérelmére a határidő 20 nappal meghosszabbítható. 4. A kiadni kért személy szabadlábra helyezése a jelen cikk 3. bekezdése alapján nem gátolja meg későbbi kiadatását, ha a megkeresett Fél kézhez kapja a szabályszerű kiadatási kérelmet. 14. Cikk EGYIDEJŰ KÉRELMEK 1. Ha ugyanazon személy kiadatását a másik Fél továbbá egy vagy több harmadik állam is kéri, akkor a megkeresett Fél saját belátása szerint dönt arról, hogy melyiknek adja át a  kért személyt és döntéséről értesíti a  megkereső államokat. Egy Kazah Köztársaság által előterjesztett kiadatási kérelem és egy európai uniós tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs közötti ütközés esetén Magyarország dönti el, hogy a személyt melyik államnak adja ki. 2. A döntésnél a megkeresett Fél figyelembe veszi az alábbi körülményeket: a) azt, hogy a kérelmet hatályos nemzetközi egyezmény alapján terjesztették-e elő; b) a bűncselekmények súlyát; c) az egyes bűncselekmények elkövetési idejét és helyét; d) a kiadni kért személy állampolgárságát és állandó lakóhelyét; e) a kérelmek előterjesztésének időpontját; f ) annak lehetőségét, hogy a  megkereső államokban egymást követően is lefolytathatják-e a  büntetőeljárást vagy végrehajthatják-e az ítéletet. 15. Cikk SZEMÉLYEK ÁTADÁSA 1. A  kiadatás végrehajtásához a  Felek illetékes hatóságai haladéktalanul megállapodnak a  kiadni kért személy átadásának időpontjáról, helyszínéről és az egyéb fontos kérdésekről. A megkeresett Fél tájékoztatja a másik Felet a kiadni kért személy átadását megelőzően letartóztatásban töltött idejéről. 2. A személy kiadására negyven (40) nap áll rendelkezésre attól a naptól kezdve, amikor a megkereső Felet a kiadatás jóváhagyásáról értesítették. 3. Ha a  megkereső Fél a  jelen Cikk 2. bekezdésben lévő határidőn belül nem veszi át a  kiadni kért személyt, a  megkeresett Fél azonnal szabadlábra helyezi a  személyt, és a  megkereső Fél újabb, ugyanazon személyre, ugyanazon cselekményre vonatkozó kiadatási kérelmét elutasíthatja, kivéve, ha a  jelen Cikk 4. bekezdése eltérően rendelkezik. 4. Ha a  Felek valamelyike önhibáján kívüli körülmény miatt nem adja át, vagy nem veszi át a  kiadni kért személyt a  határidőn belül, akkor erről a  másik Felet haladéktalanul értesíti, és a  Felek megállapodnak a  kiadatás új határnapjáról. 5. A kiadatás miatt fogságban töltött időt – beleértve a házi őrizetet – be kell számítani a megkereső Fél nemzeti joga szerint az általa kiszabott büntetésbe. 16. Cikk A HALASZTOTT ÁTADÁS ÉS AZ IDEIGLENES KIADATÁS 1. Ha a  kiadni kért személy ellen a  megkeresett Fél büntetőeljárást folytat vagy ebben az  államban büntetését tölti bűncselekmény miatt, amelyre kiadatását nem engedélyezték, a  megkeresett Fél elhalaszthatja a  kiadatást a  büntetőeljárás befejezéséig vagy a  büntetés kitöltéséig. Halasztás esetén a  megkeresett Fél azonnal értesíti a megkereső Felet. 2. A  megkeresett Fél a  megkereső Fél külön kérésére ideiglenesen kiadhatja a  kért személyt a  megkereső Félnek büntetőeljárás lefolytatása céljából, miután nemzeti joguk szerint megegyeztek az  ideiglenes kiadatás időtartamában. Az  ideiglenesen átadott személyt a  megkereső Fél területén őrizetben kell tartani és a meghatározott időben vissza kell őt szállítani a megkeresett Félhez. 3. Az átadást el lehet halasztani, ha az veszélyeztetné a kiadni kért személy életét, vagy rontana az egészségi állapotán. Ebben az  esetben a  megkeresett Fél illetékes orvosi hatósága részletes orvosi jelentést állít ki a  megkereső Fél részére. 17. Cikk TÁRGYAK LEFOGLALÁSA ÉS ÁTADÁSA 1. Amennyiben nemzeti joga lehetővé teszi, úgy a  megkeresett Fél a  megkereső Fél kérelmére lefoglalja a bűncselekmény elkövetéséhez használt vagy a bűncselekmény elkövetése során megszerzett tárgyakat, valamint a  területén talált bármely más olyan tárgyat, amely bizonyító erővel rendelkezhet, és ha a kiadatást engedélyezik, akkor a megkereső Fél kérelmére átadja a tárgyakat a megkereső Félnek. 2. Ha a  kért személy átadására nem kerül sor a  jelen Cikk 1. bekezdése szerinti tárgy a  megkereső Fél kérelmére átadható. 3. Egy már folyamatban lévő másik büntetőeljárás lefolytatása céljából a megkeresett Fél a büntetőeljárás befejezéséig elhalaszthatja a  jelen Cikk 1. bekezdése szerinti tárgyak átadását, vagy a  visszaadás feltételével ideiglenesen átadhatja azokat a megkereső Félnek. 4. A  megkeresett Félnek vagy harmadik feleknek a  felsorolt tárgyakon fennálló jogait tiszteletben kell tartani. Amennyiben ilyen jogok fennállnak, az  eljárás befejezése után a  Felek haladéktalanul és költségmentesen visszajuttatják az átadott tárgyakat jogos tulajdonosuknak vagy a megkeresett Félnek. 18. Cikk ÁTMENŐ SZÁLLÍTÁS 1. Mindkét Fél nemzeti jogával összhangban engedélyezheti, hogy harmadik állam által a  másik Félnek kiadott személyt területén átszállítsák. 2. A  kérelemnek tartalmaznia kell az  átszállítani kívánt személy leírását, állampolgárságát, valamint a  bűncselekménnyel kapcsolatos tények rövid összefoglalását. A  kérelmet a  központi hatóságoknak kell megküldeni, illetve különösen sürgős ügyekben a  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetéhez (Interpol) kell eljuttatni. A kiadatás engedélyezését tartalmazó okirat másolata a kérelem mellékleteként csatolandó. 3. A megkeresett Fél saját területén az átszállítani kívánt személyt fogva tartja. 4. Az  átmenő szállítás engedélyezése nem szükséges, ha az  átszállítás légi úton történik és az  érintett Fél területén nincs tervezett leszállás. Ha nem tervezett leszállás történik a tranzit Állam területén, az átmenő szállítást kérő Állam haladéktalanul értesíti az  átmenő szállítással érintett Felet. A  tranzit Állam legfeljebb tizenöt (15) napra őrizetbe veszi a kért személyt a jelen cikk 2. bekezdése szerinti kérelem megérkezéséig. 19. Cikk KÖLTSÉGEK 1. A  kiadatási eljárással kapcsolatos, a  megkeresett Félnél felmerült költségeket – a  Felek eltérő megállapodásának hiányában – a megkeresett Fél viseli. 2. A kiadott személy, valamint a jelen Egyezmény 17. cikke szerinti tárgyak átadásával, átvételével kapcsolatos szállítási és átszállítási költségeket a megkereső Fél viseli. 20. Cikk AZ EREDMÉNY KÖZLÉSE A megkereső Fél haladéktalanul tájékoztatja a  másik Felet a  kiadott személy elleni bírósági eljárás kimeneteléről, a kiadott személyre kiszabott ítélet végrehajtásáról, illetve a személy harmadik állam részére szóló kiadatásáról. 21. Cikk NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY A jelen Egyezmény nem érinti a Felek más nemzetközi egyezmények alapján fennálló jogait és kötelezettségeit. 22. Cikk SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME 1. A  jelen Cikk 2. bekezdésének sérelme nélkül, a  Felek egymásnak személyes adatokat továbbíthatnak, és a  Fél, amelynek az adatokat továbbították, kezelheti ezeket, amennyiben az alábbi célokból szükséges és arányos: a) a  jelen Egyezmény alapján kért kiadatás alapját képező büntetőeljárás lefolytatása vagy bírósági határozat végrehajtása érdekében; b) más, a  jelen bekezdés a)  pontjában említett eljárásokhoz vagy bírósági határozatokhoz közvetlenül kapcsolódó jogi és közigazgatási eljárások lefolytatása érdekében; c) a közbiztonságot fenyegető azonnali és súlyos veszély elhárítása érdekében. 2. A fent említett adatok bármilyen egyéb célból kezelhetőek, amennyiben ahhoz előzetesen az adatot továbbító Fél, vagy az érintett személy hozzájárult. A hozzájárulást az adatot továbbító Fél nemzeti joga szerint kell megadni. 3. A  jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során személyes adatokat továbbító Fél kötelezheti az  adatot fogadó Felet, hogy az ilyen adatok kezeléséről adjon tájékoztatást. 4. A  jelen Cikk 6. bekezdésének sérelme nélkül, a  jelen Egyezmény alapján továbbított adatokat annak a  Félnek a nemzeti joga szerint kell kezelni és törölni, amelynek az adatokat továbbították. A fenti korlátozásoktól függetlenül az adatokat törölni kell, amint továbbításuk célja érdekében kezelésük szükségtelenné válik. 5. Az érintett személy jogosult arra, hogy a Felek nemzeti jogszabályaival összhangban a) tájékoztatást kérjen személyes adatainak kezeléséről; b) kérelmezze személyes adatainak helyesbítését, törlését vagy zárolását; c) jogorvoslattal éljen, ha kérelmét nem teljesítik. 6. A  személyes vagy más adatokat továbbító Felek további feltételeket szabhatnak meg a  továbbított adatok kezelésére vonatkozóan. Amennyiben, a  jelen bekezdés alapján további feltételeket állapítottak meg, a  Fél, amelynek az adatokat továbbították, köteles ezen feltételek szerint kezelni a továbbított adatokat. 23. Cikk VITÁK RENDEZÉSE A jelen Egyezmény értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen vitát tárgyalások vagy diplomáciai konzultáció útján kell rendezni. 24. Cikk AZ EGYEZMÉNY HATÁLYBALÉPÉSE, MÓDOSÍTÁSA ÉS FELBONTÁSA 1. Jelen Egyezményt a  Felek határozatlan időre kötik. A  jelen Egyezmény a  diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a  Felek a  jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások lezárulásáról értesítik egymást. 2. Jelen Egyezményt a  Felek közös megegyezéssel módosíthatják. A  változtatásokat és módosításokat külön jegyzőkönyvbe kell foglalni, mely a  jelen Egyezmény szerves részévé válik és a  jelen Cikk 1. bekezdése szerint lép hatályba. 3. A  jelen Egyezményt a  Felek a  másik Fél részére diplomáciai úton megküldött írásbeli felmondással bármikor felbonthatják. A felmondás a kézhezvétel napjától számított száznyolcvan (180) nap elteltével lép hatályba. 4. A  jelen Egyezmény – a  felmondás ellenére – az  eljárás befejezéséig alkalmazandó marad azokra a  kiadatási eljárásokra nézve, amelyek a hatálya alatt indultak. FENTIEK HITELÉÜL, a saját nemzeti joguk szerint kellően meghatalmazott alulírottak aláírják a jelen Egyezményt. KÉSZÜLT Budapesten, 2014. év június hó 3. napján, két eredeti példányban magyar, kazah és angol nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles és hatályos. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó. MAGYARORSZÁG RÉSZÉRŐL A KAZAH KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 24. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Egyezmény, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke