31/2015. (VI. 9.) FM rendelete a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás szabályairól.

31/2015. (VI. 9.) FM rendelete a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás szabályairól. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás; 2. beruházás: a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.  § (4)  bekezdés 7.  pontjában foglaltak szerinti ráfordítások összessége; 3. beruházás megkezdése: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a  mezőgazdasági és az  erdészeti ágazatban, valamint a  vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: mezőgazdasági csoportmentességi rendelet) 2.  cikk (25)  bekezdése szerinti tevékenység; 4. fiatal mezőgazdasági termelő: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2.  cikk (34)  bekezdése szerinti termelő; 5. kedvezményezett: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet I.  melléklete szerinti mikro, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő, mezőgazdasági feldolgozó, illetve mezőgazdasági forgalmazó; 6. kezességvállaló intézmény: az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.; 7. mezőgazdasági termék: a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2. cikk (4) bekezdése szerinti termék; 8. elsődleges mezőgazdasági termelés: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2.  cikk (5)  bekezdése szerinti tevékenység; 9. mezőgazdasági termék feldolgozása: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2.  cikk (6)  bekezdése szerinti tevékenység; 10. mezőgazdasági termék forgalmazása: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2.  cikk (7)  bekezdése szerinti tevékenység; 11. mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2. cikk (8) bekezdése szerinti egység; 12. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) bekezdése szerinti vállalkozás; 13. nem termelő beruházás: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2.  cikk (32)  bekezdése szerinti beruházás; 14. pénzügyi intézmény: olyan intézmény, amely a  kezességvállalás pénzügyi szolgáltatás igénybevétele érdekében csatlakozási, együttműködési vagy partneri keretszerződés alapján kapcsolatban áll a kezességvállaló intézménnyel; 15. támogatási intenzitás: a  támogatástartalom és az  elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve; 16. támogatástartalom: a  kedvezményezett számára a  kezességvállaló intézmény által nyújtott kezességnek az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított értéke; 17. természeti katasztrófa: a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2. cikk (9) bekezdése szerinti természeti esemény; 18. természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség: a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 2. cikk (16) bekezdése szerinti természeti esemény. 2. Általános rendelkezések 2. § (1) E  rendelet alapján a  kedvezményezett a  kezességvállaló intézmény által, a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 5.  cikk (2)  bekezdés c)  pontjának megfelelően kalkulált piaci díjnál kedvezőbb díjon nyújtott kezességvállalást (a továbbiakban: kedvezményes díjú kezességvállalás) vehet igénybe olyan hitelhez, amely a) elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházást, illetve b) mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházást valósít meg. (2) A kedvezményes díjú kezességvállalás a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. és 17. cikke szerinti állami támogatásnak minősül. 3. § (1) A kedvezményes díjú kezességvállalás igénybevételére az a kedvezményezett jogosult, a) amely a  kedvezményes díjú kezességvállalás iránti kérelem (a  továbbiakban: kezességvállalási kérelem) benyújtásának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt; b) amelynek a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nincs adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; c) amelynek a  kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nincs állami kezesség, állami garancia, vagy viszontgarancia beváltásából eredő, állammal szembeni tartozása; d) amely a  kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik a  tevékenysége folytatásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel; e) amely a  kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nem áll valamely uniós társfinanszírozású támogatás visszafizetésére kötelező határozat hatálya alatt; f ) amely a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában eleget tett az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának; g) amely esetében a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nem áll fenn, hogy neki felróható okból nem teljesítette a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az  Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a  strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét; h) amely a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozott, rendezett munkaügyi kapcsolatok és átlátható szervezet általános és különös feltételeinek; i) amely a  kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. (2) Az  (1) bekezdésben foglaltakról a kedvezményezettnek a kezességvállalási kérelem benyújtásával egyidejűleg kell nyilatkoznia. (3) A kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontja a) a  hitelkérelem benyújtásának napja, ha a  kedvezményes díjú kezességvállalás igénybevételéről a kedvezményezett a hitelkérelemben nyilatkozik, vagy b) a  hitelkérelem benyújtását követően az  a  nap, amikor a  kedvezményezett a  kedvezményes díjú kezességvállalás igénybevételi szándékáról a pénzügyi intézmény felé nyilatkozik. (4) A  kedvezményes díjú kezességvállalást a  kedvezményezett akkor veheti igénybe, ha a  beruházás megvalósítását a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 6. cikk (2) bekezdése szerinti adatokat is tartalmazó kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában még nem kezdte meg. (5) Kedvezményes díjú kezességvállalás nem nyújtható a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az  ilyen tiltások és korlátozások kizárólag az 1308/2013/EU rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak. (6) Az  (1)  bekezdésben foglalt feltételek fennállásának ellenőrzését a  kezességvállaló intézmény – a  (2)  bekezdésben előírt nyilatkozat alapján – a pénzügyi intézmények bevonásával végzi. (7) E rendelet alapján kedvezményes díjú kezességvállalás nem nyújtható a) exporttal kapcsolatos közvetlen tevékenység finanszírozásához; b) importtermékekkel szemben hazai termék előnyben részesítése esetén; c) általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésére nem jogosult; d) forgótőke finanszírozásához. (8) Azonos vagy részben azonos, azonosítható elszámolható költségek esetén a  kedvezményes díjú kezességvállalás abban az esetben halmozható más, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a  mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (9) A  kedvezményes díjú kezességvállalás különböző, azonosítható, elszámolható költségek esetén halmozható más, államháztartási vagy uniós forrásból származó támogatással. (10) Az egy beruházáshoz igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása államháztartási vagy uniós forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az  irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (11) Az 5. § (2) bekezdés e) pontja szerinti beruházáshoz nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás nem halmozható a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 25., 26. és 30.  cikke szerinti anyagi károk ellentételezése céljából nyújtott támogatással. 4. § (1) Környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött beruházások esetén a  kedvezményes díjú kezességvállalás akkor vehető igénybe, ha a  hatásvizsgálat elvégzésére és a  beruházás engedélyezésére a  kedvezményes díjú kezességvállalás kedvezményezett részére történő odaítélése előtt sor került. (2) A  kedvezményes díjú kezességvállalás olyan mezőgazdasági termelést szolgáló beruházáshoz vehető igénybe, amely megfelel a hazai, valamint az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak. (3) A  6.  § (1)  bekezdése és a  8.  § (1)  bekezdése szerinti támogatási küszöbértékek vizsgálata során a  kedvezményes díjú kezességvállalásban foglalt támogatástartalom összegének euróban történő meghatározásánál a  kezesség elbírálásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Európai Központi Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott forint/euró deviza árfolyamot kell figyelembe venni. (4) A  kedvezményes díjú kezességvállalás forintban és euróban kifejezett támogatástartalmáról szóló igazolást a kezességvállaló intézmény állítja ki, majd megküldi a kedvezményezett részére. (5) A kezességvállaló intézmény a kiadott támogatástartalomról szóló igazolások adatairól nyilvántartást vezet. (6) A  kezességvállaló intézménynek a  kedvezményes díjú kezességvállalásokkal kapcsolatos dokumentumokat az utolsó kedvezményes díjú kezességvállalás odaítélésétől számított tíz évig meg kell őriznie. (7) A  kezességvállaló intézmény a  kedvezményes díjú kezességvállalás támogatástartalmával kapcsolatos adatokat a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 13.  cikkében foglaltak alapján külön meghatározott ütemezésben az agrárpolitikáért felelős miniszter vagy az általa megjelölt szerv rendelkezésére bocsátja. (8) A  kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizető kezesség szabályairól szóló 70/2009. (VI. 19.) FVM rendelet alapján kezességvállalási kérelmet benyújtó kis- és középvállalkozás vagy őstermelő a kezességvállaló intézmény megkeresésére köteles a kezességvállaló intézmény részére a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 6. cikk (2) bekezdése szerinti adatokat szolgáltatni. 3. Elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházáshoz nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás 5. § (1) A  kedvezményes díjú kezességvállalás olyan, elsődleges mezőgazdasági termelést szolgáló beruházáshoz vehető igénybe, amely az alábbi célok közül legalább egyet megvalósít: a) a  mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a  termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén; b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál; c) a  mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez – többek között a  mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az  energia- és vízellátáshoz és az  energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése; d) agrár-környezetvédelmi, illetve az  éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a  biológiai sokféleséggel összefüggésben a  fajok és az  élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, magyarországi vonatkozású vidékfejlesztési programban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások; e) a  természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása; f ) a  természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók általi károkozás megelőzése. (2) A  kedvezményes díjú kezességvállalás a  mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása céljából végrehajtott beruházás esetén az alábbi költségek finanszírozásához nyújtható: a) ingatlan építése, vásárlása, lízingelése, fejlesztése; b) gép és berendezés vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig; c) számítógépes szoftver vásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzése, és az ehhez kapcsolódó nem termelő beruházás kapcsán felmerülő költség; d) nem építési célú földvásárlás, a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 10%-áig; e) az a) és b) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódó általános költség, amely abban az esetben is elszámolható, ha annak eredménye alapján nem merül fel az a) és b) pont szerinti kiadás; f ) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merül fel; g) a  természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányuló beruházás esetében a megelőző intézkedések költsége. (3) Öntözéssel kapcsolatos, mezőgazdasági termelést szolgáló beruházásokhoz – kivéve a  már meglévő öntözőberendezések energiahatékonyságát érintő beruházást, a  tározók létrehozására irányuló beruházást, és a  felszín alatti vagy felszíni víztesteket nem érintő újrahasznosított víz használatára irányuló beruházást – kedvezményes díjú kezességvállalás az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén nyújtható: a) a  beruházás megfelel a  vízvédelmi politika terén a  közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak, b) rendelkezésre áll olyan vízfogyasztásmérő rendszer, amely a támogatott beruházás vonatkozásában lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a vízfogyasztásmérő rendszer a beruházás részeként kerül kiépítésre, és c) a beruházás eredményeként a vízfelhasználás korábbi mértéke legalább 25%-kal csökken. (4) A  bioüzemanyag- vagy megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó, mezőgazdasági termelést szolgáló beruházáshoz kedvezményes díjú kezességvállalás akkor nyújtható, ha a) az ilyen termelés nem lépi túl az adott üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását, és b) a  bioüzemanyag előállítására irányuló beruházás esetén a  termelő létesítmények termelési kapacitása nem haladja meg a  mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon, valamint c) a mezőgazdasági üzemben hőenergia és villamos energia megújuló forrásból történő előállítására irányuló beruházás esetén a  termelő létesítmény csak a  kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgál, és termelési kapacitása nem haladja meg a  mezőgazdasági üzem és az  ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági háztartás átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet. (5) Nem nyújtható kedvezményes díjú kezességvállalás az alábbi célok finanszírozásához: a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása; b) egynyári növények telepítése; c) vízelvezetési munkálatok; d) az  uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a  fiatal mezőgazdasági termelők számára a  gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított huszonnégy hónapon belül nyújtott támogatás kivételével; e) állatok vásárlása az  (1)  bekezdés e) és f )  pontjában meghatározott céllal megvalósuló beruházások kivételével; f ) tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállításához szükséges beruházás; g) lízingszerződés esetén a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt költségektől eltérő költség; h) a (3) bekezdésben felsorolt feltételeket teljesítő, öntözéssel kapcsolatos olyan beruházás, amely olyan felszín alatti vagy felszíni víztestet érint, amely a  vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos ok miatt a „jó” minősítésnél rosszabb minősítésű, illetve olyan felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházás, amely az öntözött területek nettó növekedését eredményezi. 6. § (1) A  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 4.  cikk (1)  bekezdés a)  pontja alapján a  kedvezményezett részére nyújtott elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás kedvezményezettenként és beruházásonként nem haladhatja meg az 500 ezer eurót. (2) Az  egy beruházáshoz nyújtható, államháztartási forrásból származó összes európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a beruházás elszámolható költségének 50%-át, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol a támogatási intenzitás legfeljebb 40%. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások nagysága további 20 százalékponttal nő, ha a) a  beruházást fiatal mezőgazdasági termelő vagy olyan mezőgazdasági termelő hajtja végre, aki a  kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt évben kezdte meg a  gazdálkodói tevékenységét, b) a beruházást több mezőgazdasági termelő együttesen hajtja végre, c) a beruházás az európai innovációs partnerség keretében jön létre, d) a beruházás természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területen valósul meg, vagy e) a  beruházás célja a  természeti környezet minőségének, a  higiéniai körülményeknek vagy az  állatjólét színvonalának a  javítása azzal, hogy a  megemelt támogatási mérték kizárólag azokra a  többletköltségekre vonatkozik, amelyek szükségesek a  hatályban lévő uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez, de nem vezetnek a termelési kapacitás növekedéséhez. (4) Az 5. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti beruházás esetén a kedvezményes díjú kezességvállalás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható. (5) Az  5.  § (1)  bekezdés f )  pontja szerinti beruházás esetén a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg az  elszámolható költségek 80%-át, több mezőgazdasági termelő által együttesen végrehajtott beruházás esetén az elszámolható költségek 100%-át. (6) A  beruházás abban az  esetben támogatható a  (3)–(5)  bekezdésben meghatározott, emelt mértékű támogatási intenzitáson, ha az megfelel a 3. § (8)–(11) bekezdése szerinti támogatáshalmozási szabályoknak. 4. Mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódó beruházáshoz nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás 7. § (1) A  kedvezményes díjú kezességvállalás a  mezőgazdasági termékek feldolgozása, illetve forgalmazása céljából végrehajtott beruházás esetén az alábbi költségek finanszírozásához nyújtható: a) ingatlan építése, vásárlása, lízingelése, fejlesztése; b) gép és berendezés vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig; c) számítógépes szoftver vásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzése, és az ehhez kapcsolódó nem termelő beruházás kapcsán felmerülő költség; d) nem építési célú földvásárlás, a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 10%-áig; e) beruházáshoz kapcsolódó, aktiválható költségek finanszírozása. (2) A  kedvezményes díjú kezességvállalás – a  3.  § (5) és (7)  bekezdésében meghatározottakon túl – mezőgazdasági termék feldolgozását, illetve forgalmazását szolgáló beruházások esetén nem nyújtható az  alábbi célok finanszírozásához: a) az élelmiszeralapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházás; b) a hatályos uniós szabályoknak való megfelelést szolgáló beruházás; c) lízingszerződés esetén tőkén felüli egyéb költségek elszámolása. 8. § (1) A  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 4.  cikk (1)  bekezdés c)  pontja alapján a  mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházásokhoz nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás kedvezményezettenként és beruházásonként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurót. (2) Az  egy beruházáshoz nyújtható, államháztartási forrásból származó összes európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a beruházás elszámolható költségének 50%-át, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol a támogatási intenzitás legfeljebb 40%. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások nagysága további 20 százalékponttal nő a) termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó vagy b) az európai innovációs partnerség keretében támogatott beruházás esetén. (4) A  beruházás abban az  esetben támogatható a  (3)  bekezdésben meghatározott emelt mértékű támogatási intenzitáson, ha az megfelel a 3. § (8)–(11) bekezdése szerinti támogatáshalmozási szabályoknak. 5. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 10. § Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az  erdészeti ágazatban, valamint a  vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1.) 14. és 17. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 11. § (1) A  mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet [a továbbiakban: 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet] 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „e) termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján működő, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium), illetve 2005. november 1-jét megelőzően az  agrárpolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által termelői csoportként elismert szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság;” (2) A 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet a következő 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) A támogatás forrása a 2015. évben 600 millió forint. (2) A miniszter a rendelkezésére álló adatok alapján a forrás kimerülése esetén jogosult a támogatás folyósításának közlemény útján történő felfüggesztésére.” 12. § Hatályát veszti a  kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizető kezesség szabályairól szóló 70/2009. (VI. 19.) FVM rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter