Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius
Magyar
ČeštinaDeutschFrançaisEspañolPolskiItalianoNederlandsÖsterreichBelgiquePortuguêsSvenskaDanskSuomiSlovenčinaIrelandEestiLietuviųLatviešuSlovenščinaHrvatskiΚύπροςMaltiRomânăΕλληνικάLuxembourgБългарски
Magyar

2000. évi LV. törvény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949-ben elfogadott, 98. számú Egyezményét hirdeti ki, amely a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szól. Célja, hogy biztosítsa a munkavállalók és munkaadók szervezkedési szabadságát és a kollektív tárgyalások lehetőségét.

Kire vonatkozik: Munkavállalók és munkaadók; A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai, amelyek ratifikálták az Egyezményt.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Családjog
Cikkek
18
Forrás
njt.hu
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A munkavállalók védelmét a szervezkedési szabadság megsértésére irányuló megkülönböztetés ellen.
  • A munkavállalók és munkaadók szervezeteinek védelmét a beavatkozás ellen, ami megalakulásukat, tevékenységüket és igazgatásukat illeti.
  • Az önkéntes tárgyalási eljárások ösztönzését a foglalkoztatási és munkafeltételek kollektív szerződések általi szabályozása céljából.
  • Az Egyezmény ratifikálásának és felmondásának eljárásait.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Munkavállalók és munkaadók.
  • A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai, amelyek ratifikálták az Egyezményt.

Melyek a főbb pontok?

  • Tilos a munkavállaló foglalkoztatását attól függővé tenni, hogy nem lép be szakszervezetbe vagy kilép onnan.
  • Tilos a munkavállaló elbocsátása vagy megkárosítása szakszervezeti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.
  • Tilos a munkaadók vagy munkaadói szervezetek általi beavatkozás a munkavállalói szervezetek megalakulásába, tevékenységébe vagy igazgatásába.
  • Az Egyezmény nem terjed ki a közszolgálatban foglalkoztatottak helyzetére, és a nemzeti jogalkotás határozza meg, milyen mértékben vonatkozik a fegyveres erőkre és a rendőrségre.

Családjog

8
48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó…
2017. CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban…
88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek…
112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és…
17/2010. (IV. 29.) IRM rendelete a 2007–2013. közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó…
26/2015. (VII. 28.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű…
2017. CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról
225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi…

Családjog

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (18)
  1. 1. §
  2. 2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő
  3. 1. Cikk
  4. 2. Cikk
  5. 3. Cikk
  6. 4. Cikk
  7. 5. Cikk
  8. 6. Cikk
  9. 7. Cikk
  10. 8. Cikk
  11. 9. Cikk
  12. 10. Cikk
  13. 11. Cikk
  14. 12. Cikk
  15. 13. Cikk
  16. 14. Cikk
  17. 15. Cikk
  18. 16. Cikk A jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hitel

2000. évi LV. törvény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2000.VI.25. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2000. évi LV. törvény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről *

1. §

Az Országgyűlés a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1957. június hó 6. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1958. június hó 6. napján hatályba lépett.)

2. §Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő

„98. számú Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 1949. június 8-án harminckettedik ülésszakára ült össze, és miután úgy határozott, hogy elfogad a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazására vonatkozó különböző javaslatokat, amely kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontjaként szerepelt, és miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat Nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1949. július 1-jén, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 1949. évi Egyezmény” néven idézhető:

1. Cikk

1.A munkavállalók, foglalkoztatásukkal kapcsolatosan, részesüljenek a szervezkedési szabadság megsértésére irányuló megkülönböztetés elleni megfelelő védelemben.
2.E védelemnek különösen olyan cselekedetekkel szemben kell érvényesülnie, melyek célja: (a) valamely munkavállaló foglalkoztatását azon feltételtől tegyék függővé, hogy nem lép be valamely szakszervezetbe vagy abból kilép; (b) a munkavállaló elbocsátása vagy bármilyen más módon történő megkárosítása, szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt, melyet a munkaidőn kívül, vagy a munkaadó hozzájárulásával a munkaidőn belül fejtett ki.

2. Cikk

1.A munkavállalók és a munkaadók szervezeteinek megfelelő védelemben kell részesülniük egymás ellenében tett minden beavatkozás ellen, ami megalakulásukat, tevékenységüket és igazgatásukat illeti, történjék az akár közvetlenül, akár képviselőik, akár tagjaik útján.
2.Jelen cikkely szempontjából beavatkozásnak tekintendő különösen minden olyan intézkedés, melynek célja munkaadók vagy munkaadói szervezetek ellenőrzése alatt álló munkavállalói szervezetek létesítésének elősegítése, vagy munkavállalói szervezetek pénzügyi, illetve egyéb eszközökkel történő támogatása azzal a szándékkal, hogy e szervezeteket a munkaadók vagy munkaadói szervezetek ellenőrzése alá helyezze.

3. Cikk

Amennyiben szükséges, a nemzeti feltételeknek megfelelő eljárásokat kell létesíteni az előző cikkelyekben meghatározott szervezkedési jog tiszteletben tartásának biztosítására.

4. Cikk

Amennyiben szükséges, a nemzeti feltételeknek megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a munkaadók és munkaadói szervezetek, valamint a munkavállalók szervezetei közötti önkéntes tárgyalási eljárások teljes körű fejlesztésének és kihasználásának bátorítására és elősegítésére, a foglalkoztatási és munkafeltételek kollektív szerződések által történő szabályozása céljából.

5. Cikk

1.A nemzeti jogalkotás határozza meg, hogy a jelen Egyezményben lefektetett biztosítékok milyen mértékben vonatkoznak a fegyveres erőkre és a rendőrségre.
2.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 19. Cikkelyének 8. bekezdésében lefektetett elveknek megfelelően, ennek az Egyezménynek valamely tagállam által történő ratifikálását nem lehet úgy tekinteni, mint ami érintené bármely már meglévő törvény, döntés, szokás vagy megállapodás hatályát, ami által a fegyveres erők és a rendőrség tagjai bármely, a jelen Egyezményben szavatolt biztosítékokat élveznének.

6. Cikk

Jelen Egyezmény a közszolgálatban foglalkoztatottak helyzetére nem tér ki, és semmiképpen sem értelmezhető úgy, mint amely jogaikat, illetve jogállásukat érintené.

7. Cikk

A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.

8. Cikk

1.A jelen Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a főigazgató nyilvántartásba vette.
2.Az Egyezmény azon időponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállam részéről történt ratifikációt a főigazgató nyilvántartásba vette.
3.A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállamra nézve tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették.

9. Cikk

1.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 35. Cikkely 2. bekezdése értelmében a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához eljuttatott nyilatkozat jelölje meg azokat (a) a területeket, melyek vonatkozásában vállalják, hogy az Egyezmény előírásai módosítás nélkül érvényesek; (b) a területeket, melyek vonatkozásában vállalják, hogy az Egyezmény előírásai módosításokkal, valamint a módosítás részleteivel érvényesek; (c) a területeket, melyek vonatkozásában az Egyezmény nem alkalmazható, és ezekben az esetekben ennek okait; (d) a területeket, melyek vonatkozásában fenntartják döntésüket.
2.A jelen cikkely 1. bekezdésének (a) és (b) pontjában szereplő vállalások a ratifikálás szerves részének tekintendők, és a ratifikálás erejével bírnak.
3.Egy utólagos nyilatkozattal bármely tagállam, részben vagy egészben, törölheti az eredeti nyilatkozatában tett, a jelen cikkely 1. bekezdésének (b), (c) és (d) pontjaiból eredő bármely kikötést.
4.Bármely olyan időpontban, amikor a 11. Cikkely rendelkezéseivel összhangban az Egyezmény felmondható, bármely tagállam nyilatkozatot közölhet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója felé, melyben bármely szempontból módosíthatja, bármely más korábbi nyilatkozat feltételeit, és közölheti érvényes álláspontját a különböző területek vonatkozásában.

10. Cikk

1.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 35. Cikkely 4. vagy 5. bekezdései értelmében a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához eljuttatott nyilatkozat tartalmazzák, hogy az Egyezmény előírásai az érintett területen módosítás nélkül vagy módosításokkal érvényesek; amennyiben a nyilatkozat szerint az Egyezmény előírásai módosításokkal lesznek érvényesek, azokat részletezni kell.
2.Az érintett tagállam, tagállamok vagy nemzetközi hatóság egy utólagos nyilatkozattal bármikor, egészében vagy részben, lemondhat bármely korábbi nyilatkozat szerinti módosításra vonatkozó jogáról.
3.Bármely olyan időpontban, amikor a 11. Cikkely előírásaival összhangban az Egyezmény felmondható, az érintett tagállam, tagállamok vagy nemzetközi hatóság eljuttathatnak a főigazgatóhoz egy olyan nyilatkozatot, mely bármely más vonatkozásban módosítja bármely más korábbi nyilatkozat feltételeit és közölheti az Egyezmény alkalmazására vonatkozó érvényes álláspontját.

11. Cikk

1.A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá.
2.Az a tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, és amely az előző bekezdésben említett tízéves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkelyben biztosított felmondási jogával, újabb tízéves időszakra kötelezettségben marad. Ezt követően minden tíz év elteltével mondhatja fel a jelen Egyezményt a jelen cikkelyben előírt feltételek szerint.

12. Cikk

1.A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállamát köteles értesíteni a Szervezet tagállamai által vele közölt valamennyi ratifikálás, illetve felmondás nyilvántartásba vételéről.
2.A főigazgató a második ratifikáció nyilvántartásba vételéről küldött értesítésével egyidejűleg felhívja a Szervezet tagállamainak a figyelmét az Egyezmény hatálybalépésének időpontjára is.

13. Cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az előző cikkelyek rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikkelye értelmében valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

14. Cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.

15. Cikk

1.Ha a Konferencia a jelen Egyezményt részben vagy egészében módosító új Egyezményt fogad el, akkor az új Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában (a) az új módosító Egyezmény valamely tagállam által történő ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 11. Cikkely rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen Egyezmény azonnali felmondását, amennyiben és amikor az új módosító Egyezmény hatályba lép; (b) az új módosító Egyezmény hatálybalépésekor lezárul a jelen Egyezmény ratifikálásának lehetősége a tagállamok előtt.
2.A jelen Egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazon tagállamokra nézve, amelyek a jelen Egyezményt ratifikálták, de a módosító Egyezményt nem.

16. CikkA jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.”

3.§ E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1958. június hó 6. napjától kell alkalmazni.

Vissza az oldal tetejére -->

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.