22/2003. (VI. 25.) IM rendelete a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról.

22/2003. (VI. 25.) IM rendelete a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a Be. alapján a tárgyalás, valamint a nyomozási bíró által tartott ülés (a továbbiakban együtt: tárgyalás) zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartására terjed ki. 2. § (1) A bíróság az ügyész, a terhelt, a védő, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára, valamint hivatalból a tanúnak, vagy kivételes esetben a terheltnek zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el. (2) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást elrendelő határozatban rendelkezhet a tanú vagy a terhelt személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak a közvetítés során technikai úton történő torzításáról. 3. § (1) A kihallgatást elrendelő vagy a közvetítéshez szükséges eszközökkel és berendezésekkel rendelkező bíróság, illetőleg a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv külön helyiséget biztosít a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatáshoz. A fogva tartást végrehajtó szerv által biztosított elkülönített helyiségből csak az ott fogva lévő tanú vagy terhelt kihallgatása közvetíthető. (2) Az elkülönített helyiségben kizárólag a Be. 244/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyek tartózkodhatnak. (3) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést (a továbbiakban: kamera) úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a kihallgatás során nem szabad. A kép és a hang egyidejű felvétele során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. (4) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben egy további kamera helyezhető el, amelyet a tárgyalóteremből a tanács elnöke, az egyesbíró, illetőleg a nyomozási bíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A második kamera biztosítja a kihallgatott terhelt vagy tanú, illetőleg a tárgyaláson felszólalók közvetlen figyelemmel kísérését. (5) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben önálló hangfelvevő berendezést (a továbbiakban: mikrofon) kell biztosítani a kihallgatott terhelt, védője, illetőleg a tanú, és a tanú érdekében eljáró ügyvéd részére, valamint egy további külön mikrofont a helyiségben tartózkodó személyek számára. (6) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben egy önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tanú és a terhelt követhesse a tárgyalás menetét. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása során biztosítani kell — szükség esetén önálló közvetítő készülék alkalmazásával —, hogy a kiskorú tanú kizárólag a tanács elnökét láthassa és hallhassa. (7) Ha a védő a tárgyalás helyszínén tartózkodik, a terhelttel történő érintkezés biztosítása érdekében az elkülönített helyiség és a tárgyalás helyszíne között ellenőrzés nélküli vezetékes telefonkapcsolatot kell biztosítani. 4. § (1) A tárgyalás helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az eljárásnak a tárgyalás színhelyén tartózkodó valamennyi résztvevője. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a kihallgatás során nem szabad. A kép és a hang egyidejű felvétele során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása során a tárgyalás helyszínén egy további kamera alkalmazásával biztosítani kell, hogy a kiskorú tanú részére kizárólag a tanács elnökéről készült felvétel kerüljön továbbításra. (2) A tárgyalás helyszínén önálló mikrofont kell biztosítani a tanács elnöke, az ügyész, a terhelt és védője részére, valamint egy további külön mikrofont a tárgyalás helyszínén tartózkodó eljárási résztvevők számára. (3) A tárgyalás helyszínén egy önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tanács elnöke, valamint az eljárás résztvevői követhessék a kihallgatáshoz elkülönített helyiségben történteket. (4) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben elhelyezett további, a tárgyalás helyszínéről a tanács elnöke által irányítható kamera esetén egy második közvetítő készüléket is igénybe lehet venni a tárgyalás helyszínén. (5) Ha a tárgyaláson lefolytatott bírói szemle során okirat felmutatása szükséges, a tárgyalás helyszínén a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható. 5. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyaláson a bíróság igazságügyi alkalmazottak, illetőleg a kihallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító, a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv személyzetének segítségével gondoskodhat a közvetítésről. Ha a zártcélú távközlő hálózat működtetéséhez megfelelően képzett igazságügyi alkalmazottak nem állnak rendelkezésre, akkor szak képzett külső személyzet segítsége igénybe vehető, akikre az igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak. (2) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit, az ahhoz szükséges eszközöket és berendezéseket a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást elrendelő bíróság, vagy a kihallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróság, illetőleg a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv biztosítja. (3) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt kihallgatása esetén a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzetet a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell biztosítani. 6. § (1) Az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró vagy bírósági titkár külön jegyzőkönyvet készít a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatás lefolytatásának körülményeiről. (2) A jegyzőkönyvben a Be. 250. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett fel kell tüntetni különösen a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás helyszínét, az elkülönített helyiségben jelen lévő személyeket, a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyeket, a közvetítés technikai körülményeit, valamint a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját. A jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró vagy bírósági titkár arra vonatkozó megállapítását, hogy a tanú, illetőleg a terhelt nem volt korlátozva eljárási jogai gyakorlásában. A jegyzőkönyvet a tárgyalásról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 7. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatással egyidejűleg a tárgyalás helyszínén és a kihallgatott személy tartózkodási helyén történteket rögzítő kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) kell készíteni. A felvételen folyamatosan fel kell tüntetni a készítés pontos idejét. (2) Ha a bíróság a tanú vagy a terhelt személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak a közvetítés során technikai úton történő torzításáról rendelkezett, a felvétel rögzítése során is alkalmazni kell a torzítást. 8. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételt az iratokhoz kell csatolni. A külö nösen védett tanú zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készült felvételt zártan kell kezelni. (2) A felvételt az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon, az irattári tervben az adott ügyre megállapított ideig kell megőrizni. 9. § (1) A bíróság a büntetőeljárás résztvevőinek indítványára elrendelheti a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételnek tárgyaláson kívül, az erre rendelt helyiségben és az ügyfélfogadási időben történő lejátszását. (2) A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel lejátszására a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készített felvételt meghallgatni, illetőleg megtekinteni nem lehet. 10. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételről — átjátszás útján — az iratmegismerési joggal rendelkező eljárási résztvevők indítványára, az általuk biztosított adathordozóra a bíróság másolatot készít. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel másolására és a másolat kezelésére a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (2) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készült felvételről másolat csak annak adható, akinek részére a Be. 98/A. §-ának c) pontja alapján a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte. (3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készített felvételről másolatot készíteni nem lehet. 11. § E rendelet szabályait kell alkalmazni a bíróságok egymás közötti, illetőleg a bíróság és a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv között a zártcélú távközlő hálózatoktól eltérő, a képet és hangot egyidejűleg továbbító más rendszer, illetőleg technikai berendezés útján történő távmeghallgatásra is. 12. § Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba. Dr. Bárándy Péter s. k., igazságügy-miniszter