← Magyarország

967/2018. (V. 9.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság az Úr Bence (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdemé

Röviden

Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés kérdésének hitelesítéséről szól, amely arról érdeklődik, hogy lehessen-e helyi népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen is támogatni. A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kérdést.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
967/2018. (V. 9.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság az Úr Bence (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy helyi népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?” népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti. A határozat ellen annak a  választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az  ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a  Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a  Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu). A  bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az  legkésőbb 2018. május 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A  bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a  kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a  kérelmet. Az  elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A  bírósági eljárásban az  ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy – a  szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A  bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. [A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata] [1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – magánszemélyként – 2018. április 6-án személyesen eljárva nyújtotta be a  Nemzeti Választási Bizottsághoz a  népszavazás kezdeményezéséről, az  európai polgári kezdeményezésről, valamint a  népszavazási eljárásról szóló 2013.  évi CCXXXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 3.  § (1)  bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A  Szervező a  népszavazásra javasolt kérdéshez 28 választópolgár támogató aláírását mellékelte, amelyek közül 28 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek. [2] A  Szervező az  Nsztv. 4.  § (2)  bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a  továbbiakban: Hatóság) NAIH-142701/2018. számú, 2018.  március 29-én kelt határozatát, melyben a  Hatóság a  Szervezőt az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény (a  továbbiakban: Infotv.) 68.  § (6)  bekezdésében foglaltak szerint mint adatkezelőt nyilvántartásba vette. [3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az  Nsztv. 10.  § (1)  bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a  kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a  kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A  népszavazási kezdeményezés a  jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a  Nemzeti Választási Iroda elnöke a  Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette. II. [A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének feltételei] [4] Az Nsztv. 11.  § (1)  bekezdése szerint a  Nemzeti Választási Bizottság a  kérdést akkor hitelesíti, ha az  az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. [5] A helyi népszavazási kérdés aláírásgyűjtésének szabályait az  Nsztv. 44–46.  §-ai tartalmazzák. Ezen szabályok megváltoztatása – bővítése – az Nsztv. keretein belül rögzíthető. [6] Ahhoz, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés szerint a helyi népszavazást támogató aláírások elektronikus felületen is gyűjthetőek legyenek, szükséges az  aláírásgyűjtést meghatározó fenti törvényi rendelkezések módosítása, mely egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. [7] A kérdés az Alaptörvényben felsorolt ún. tiltott tárgyköröket sem érinti, így különösen egy aláírásgyűjtésre szolgáló elektronikus felület bevezetése alapján nem határozható meg olyan konkrét változás, amely a költségvetési törvény módosítását tenné szükségessé. [8] A fentiekre is tekintettel teljesül a  jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, vagyis az, hogy az  Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a  népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez  utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a  törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Jelen kérdés eleget tesz mind a választópolgári, mind a  jogalkotói egyértelműség kritériumának. Mind a  jogalkotó, mind a  választópolgárok számára egyértelmű, hogy a  kérdés támogatásával az  Nsztv.-ben rögzített aláírásgyűjtés módjának egy elektronikus felülettel való bővítése a  célja. Az  elektronikus felület formájának kialakítása, megvalósításának részletszabályai a  jogalkotói szabadság keretein belül nyernek meghatározást. [9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kérdés az  Alaptörvényben, valamint az  Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel. III. [Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata] [10] Az Nsztv. 8.  § (3)  bekezdése szerint „Két kérdés abban az  esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az  Országgyűlésre”. Az  Nsztv. 11.  § (2)  bekezdése szerint e körülmény fennállásáról a Nemzet Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt. [11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, melyben a  jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna. IV. [A határozat indokolásának összegzése] [12] A fent leírtak alapján a  Nemzeti Választási Bizottság az  Nsztv. 11.  §-ában fogalt hatáskörében eljárva a magánszemély Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdést hitelesíti. V. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] [13] A határozat az Nsztv. 3. §-án, a 8. §-án, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223–225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2018. május 4. Prof. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.