Végrendelet írása: formák, tanúk, közjegyző, kötelesrész
Végrendelet nélkül a vagyon a törvényes öröklési rend szerint száll át: elsősorban a házastársra és a gyermekekre, ezek hiányában a szülőkre, testvérekre és távolabbi rokonokra. Aki ettől el akar térni – például az élettársát, egy unokáját, egy barátját vagy egy alapítványt akarja örökössé tenni, vagy a lakást egyik gyermekére kívánja hagyni –, annak végrendeletet kell tennie. A Polgári Törvénykönyv (Ptk. 7:10–7:24. §) szigorú alaki szabályokat ír elő, és a gyakorlatban a végrendeleti perek jelentős része egy hiányzó aláíráson, egy rosszul megválasztott tanún vagy egy olvashatatlan betoldáson múlik.
Három alapforma létezik: a közjegyző előtt tett közvégrendelet, a saját kezűleg írt (holográf) magánvégrendelet és a más által írt vagy géppel készített (allográf) magánvégrendelet, amelyhez két tanú kell. Szóbeli végrendeletet csak rendkívüli, életveszélyes helyzetben lehet tenni.
Az útmutató megmutatja, melyik formát mikor érdemes választani, hogyan kell helyesen aláírni és tanúztatni, hogyan kerül a végrendelet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, és mire kell számítani a kötelesrész miatt, ha valamelyik gyermekét vagy házastársát kihagyja a végrendeletből.
A legfontosabb tények
Határidő
A végrendeletnek nincs határideje: bármikor megtehető, módosítható és visszavonható, de csak addig, amíg a végrendelkező belátási képessége teljes – a később kétségessé váló képesség a leggyakoribb érvénytelenségi ok.
Az örökhagyó halála után a végrendeletet a hagyatéki eljárásban hirdetik ki. Ha a hagyatékot ideiglenes hatállyal adják át, a végrendelet érvénytelenségére hivatkozó félnek a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell pert indítania (Hetv. 114. §). A kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásától számított öt év alatt évül el.
Mit kell tenni
Gondolja végig, kire mit akar hagyni, és mi lenne végrendelet nélkül.
Készítsen listát a vagyonáról (ingatlan, bankszámla, értékpapír, gépjármű, cégrészesedés) és arról, kit szeretne örökösnek. Vegye figyelembe, hogy a házastársa, gyermekei és – ha leszármazó nincs – a szülei kötelesrészre jogosultak, vagyis a végrendelettől függetlenül pénzbeli igényük lehet a hagyatékkal szemben.
Döntse el, általános örököst nevez-e meg (aki a teljes vagyont vagy annak egy hányadát kapja), vagy egyes tárgyakat hagy meghatározott személyekre (hagyomány). Az egyértelmű megfogalmazás a legjobb védelem: a bíróság a végrendeletet a végrendelkező valódi akaratának megfelelően értelmezi, de ellentmondó rendelkezéseknél ez sok vitára ad okot.
Válassza ki a végrendelet formáját.
A közvégrendeletet közjegyző előtt kell megtenni; a közjegyző azonosítja Önt, meggyőződik akaratáról, az okiratot megőrzi és bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez a legbiztonságosabb forma, díja a közjegyzői díjszabás szerint fizetendő.
Az írásbeli magánvégrendeletet elejétől végéig saját kezűleg írhatja és aláírhatja (holográf végrendelet), vagy más is megírhatja, illetve készülhet számítógéppel – ilyenkor két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia (allográf végrendelet; Ptk. 7:16–7:17. §). Szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha a végrendelkező életveszélyes helyzetben van, és írásbeli végrendeletet nem tehet (Ptk. 7:20–7:21. §).
Saját kezű végrendeletnél írja kézzel az egészet.
A holográf végrendeletet az elejétől a végéig saját kezűleg kell írnia és aláírnia (Ptk. 7:17. § (1) bekezdés a) pont). Gépelt szöveg, amelyet csak aláír, így nem érvényes; ehhez tanúk kellenek. Ne használjon különböző íróeszközt, és ne szúrjon be utólag sorokat: a bíróság írásszakértővel vizsgálja, ki és mikor írta az egyes részeket.
Tüntesse fel a keltezés helyét és idejét, a teljes nevét és lakcímét, és fogalmazzon egyszerűen: „Végrendeletemben akként rendelkezem, hogy halálom esetére a … szám alatti lakásom tulajdonjogát … örökölje.” Ha több lapra ír, minden lapot számozzon és írjon alá.
Allográf végrendeletnél gondosan válassza meg és tanúztassa a tanúkat.
A más által írt vagy géppel készített végrendeletet a végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia, vagy előttük aláírását sajátjaként elismernie, és a tanúknak is alá kell írniuk, tanú minőségük feltüntetésével (Ptk. 7:17. § (1) bekezdés b) pont). Több különálló lap esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni, és minden lapot alá kell írni (Ptk. 7:17. § (2) bekezdés).
Tanú csak nagykorú, cselekvőképes személy legyen, aki nem örököl. Az a rendelkezés, amely a tanúnak, a végrendelet megszövegezőjének vagy más közreműködőnek – illetve hozzátartozójának – juttat előnyt, érvénytelen (Ptk. 7:19. §). Írja ki a tanúk teljes nevét és lakcímét, hogy személyük az okiratból megállapítható legyen.
Helyezze letétbe és vetesse nyilvántartásba a végrendeletet.
Az otthon őrzött végrendelet elveszhet, megsemmisülhet, vagy éppen az nem adja át, akinek nem kedvez. Magánvégrendeletét letétbe helyezheti közjegyzőnél vagy ügyvédnél; ilyenkor a végrendelet adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezet. A nyilvántartásba csak a végrendelet ténye és őrzési helye kerül, a tartalma nem.
A hagyatéki eljárásban a közjegyző hivatalból megkeresi a nyilvántartást (Hetv. 43. § (3) bekezdés), így a letétbe helyezett végrendelet biztosan előkerül. Közvégrendeletnél a nyilvántartásba vétel automatikus.
Számoljon a kötelesrésszel, ha valakit kihagy.
A leszármazó, a házastárs és – ha leszármazó nincs – a szülő kötelesrészre jogosult, ha a végrendelet alapján kevesebbet kap. A kötelesrész mértéke a jogosult törvényes örökrészének egyharmada, és elsősorban pénzben követelhető (Ptk. 7:75. §, 7:86. § (3) bekezdés). A kötelesrész alapjába az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül adott ingyenes juttatások is beleszámítanak (Ptk. 7:80. §).
Az igény a hagyaték megnyílásától számított öt év alatt elévül (Ptk. 7:76. §). A kötelesrészt csak a törvényben meghatározott kitagadási okok fennállása esetén lehet megvonni, és az okot a végrendeletben meg kell jelölni. Ha valakit ki akar hagyni, előzetesen kérjen jogi tanácsot.
Módosítsa vagy vonja vissza a végrendeletet, ha változik az élethelyzete.
Házasság, válás, gyermek születése, ingatlan eladása után nézze át a végrendeletét. Az újabb végrendelet a korábbit annyiban hatálytalanítja, amennyiben azzal ellentétes; ha a teljes korábbi végrendeletet hatálytalanítani akarja, ezt mondja ki kifejezetten. A magánvégrendelet az okirat megsemmisítésével is visszavonható; ha azonban letétben van, kérje vissza, különben a nyilvántartás továbbra is utal rá.
Az új végrendelet ugyanazoknak az alaki szabályoknak feleljen meg, mint az első; egy kézzel írt kiegészítés a gépelt végrendelet alján tanúk nélkül nem érvényes. Közvégrendeletet magánvégrendelettel is vissza lehet vonni.
Gondoskodjon arról, hogy a végrendeletét ne lehessen sikerrel megtámadni.
A végrendelet megtámadásának leggyakoribb okai: alaki hiba, a végrendelkező belátási képességének hiánya, tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés és tisztességtelen befolyásolás. Önmagában az, hogy a végrendelkező az örökössel megbeszélte a tartalmat, még nem tisztességtelen befolyásolás, de ha az örökös írja meg, szerzi a tanúkat és jelen van végig, a gyanú erősödik.
Idős vagy beteg végrendelkezőnél érdemes közvégrendeletet tenni, és a végrendelet napján háziorvosi vagy pszichiátriai igazolást beszerezni a cselekvőképességről. Ügyvéd vagy közjegyző közreműködése és az egyértelmű megfogalmazás jelentősen csökkenti a későbbi per esélyét.
Mire figyeljen
- Gépelt szöveg tanúk nélkül. A számítógépen megírt, csak aláírt végrendelet alakilag érvénytelen. Allográf végrendelethez mindig két tanú együttes jelenléte kell.
- Örökös vagy hozzátartozója mint tanú. A tanúnak vagy hozzátartozójának juttatott rendelkezés érvénytelen. Válasszon független, nagykorú tanúkat, és tüntesse fel teljes nevüket és lakcímüket.
- Aláíratlan vagy számozatlan lapok. Több különálló lap esetén minden lapot sorszámozni és aláírni kell; ennek hiányában az egész végrendelet érvénytelen lehet.
- Utólagos betoldások, áthúzások. Az eltérő íróeszközzel, más időpontban beírt rész vitát szül. Ha módosítani akar, írjon új végrendeletet.
- Otthon őrzött, el nem helyezett végrendelet. Ha senki nem tud róla, vagy az eltünteti, akinek nem kedvez, a hagyatékot a törvényes öröklési rend szerint adják át.
- Kötelesrész figyelmen kívül hagyása. A kihagyott gyermek vagy házastárs pénzben követelheti a kötelesrészét, ami az örökösnek az ingatlan eladását teheti szükségessé.
- Kétséges belátási képesség. Demencia, súlyos betegség idején tett végrendeletet gyakran megtámadják. Orvosi igazolás és közvégrendelet csökkenti a kockázatot.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Érvényes-e a számítógépen megírt és aláírt végrendelet?
Csak akkor, ha két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy előttük aláírását sajátjaként elismeri, és a tanúk is aláírják, tanú minőségük feltüntetésével. Tanúk nélkül a gépelt végrendelet alakilag érvénytelen, akkor is, ha az aláírás kétségtelenül Öntől származik.
Kell-e közjegyző a végrendelethez?
Nem kötelező. Saját kézzel írt vagy két tanúval tett magánvégrendelet is érvényes. A közjegyző előtt tett közvégrendelet azonban a legbiztonságosabb: a közjegyző ellenőrzi a személyazonosságot és az akaratot, megőrzi az okiratot, és bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
Ki lehet tanú a végrendeleten?
Nagykorú, cselekvőképes személy, aki tud írni és olvasni. Ne legyen tanú az, aki a végrendeletből örököl, és ennek hozzátartozója sem, mert a nekik juttatott rendelkezés érvénytelen. A két tanúnak egyszerre kell jelen lennie az aláírásnál.
Kitagadhatom-e a gyermekemet az örökségből?
A végrendeletben más örököst nevezhet meg, de a gyermeke ilyenkor is kötelesrészt követelhet, amely törvényes örökrészének egyharmada, pénzben. A kötelesrészt csak a törvényben meghatározott, a végrendeletben megjelölt kitagadási ok alapján lehet megvonni. Ehhez jogi tanácsot érdemes kérni.
Hol őrizzem a végrendeletet?
A legbiztosabb, ha közjegyzőnél vagy ügyvédnél letétbe helyezi. Ilyenkor a végrendelet ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, és a hagyatéki eljárásban a közjegyző hivatalból megtalálja. Az otthon őrzött végrendelet elveszhet, és csak akkor kerül elő, ha valaki átadja.
Hogyan módosíthatom a végrendeletemet?
Új végrendelettel, amely ugyanazoknak az alaki szabályoknak felel meg, mint az első. Az új végrendelet a korábbit annyiban hatálytalanítja, amennyiben azzal ellentétes. Tisztább megoldás, ha az új végrendeletben kifejezetten visszavonja az összes korábbit. Kézzel írt kiegészítés gépelt végrendeleten tanúk nélkül nem érvényes.
Mennyibe kerül a közjegyzői végrendelet?
A díjat a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet határozza meg, az ügyértéktől és a ráfordított időtől függően; ehhez a nyilvántartásba vétel költsége járul. A pontos összegről a közjegyző előre tájékoztat. Az ügyvéd által szerkesztett végrendelet díja megállapodás kérdése.
Mi történik, ha a végrendelet érvénytelen?
Az érvénytelen végrendelet helyett a korábbi érvényes végrendelet, ennek hiányában a törvényes öröklési rend érvényesül. Az érvénytelenségre az hivatkozhat, akinek ez érdekében áll, jellemzően az, aki végrendelet nélkül örökölne. A vitát a hagyatéki eljárás után perben kell eldönteni.
Tehet-e közös végrendeletet a házaspár?
Igen, a házastársak közös végrendeletet is tehetnek, de ez is meg kell feleljen az alaki szabályoknak. Mivel egy okiratban két ember akarata szerepel, a későbbi módosítás és értelmezés bonyolultabb, ezért gyakran célszerűbb, ha mindkét házastárs külön végrendeletet tesz, vagy öröklési szerződést köt közjegyzőnél.
Meddig lehet a kötelesrészt követelni?
A kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásától, vagyis az örökhagyó halálától számított öt év alatt évül el. Az igényt az örökössel szemben kell érvényesíteni, először jellemzően felszólítással, majd perben. A kötelesrész alapjába a halált megelőző tíz évben adott ajándékok is beszámítanak.
Jogi útmutató – egyes leírások
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja