Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Jogellenes felmondás: hogyan védekezzen, és mit követelhet

Ha a munkáltató felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, és Ön szerint az indok nem igaz, nem világos vagy nem elégséges, illetve a felmondásra felmondási tilalom idején került sor, a felmondást munkaügyi perben megtámadhatja. A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) szerint a munkáltató felmondását meg kell indokolni, az indok valóságát és okszerűségét pedig a munkáltató bizonyítja (64. § (2) bekezdés, 66. § (1) bekezdés).

A határidő nagyon rövid: a keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Aki ezt elmulasztja, főszabály szerint elveszíti a lehetőséget, akármilyen erős is az ügye.

Ez az útmutató lépésről lépésre bemutatja, hogyan ellenőrizze a felmondást, milyen bizonyítékokat gyűjtsön, mit kérhet a bíróságtól (kártérítést, átalány-kártérítést, végkielégítést, kivételesen a munkaviszony helyreállítását), és hogyan zajlik a per a törvényszék előtt. Kitérünk a leggyakoribb hibákra is, amelyek miatt a munkavállalók a jogos igényüket sem tudják érvényesíteni.

Munkajog – munkaviszony megszüntetése

A legfontosabb tények

Határidő
A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a törvényszékhez (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont); a határidő megtartott, ha a keresetlevelet az…
Jogterület
Munkajog – munkaviszony megszüntetése
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 07. 08.

Határidő

A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a törvényszékhez (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont); a határidő megtartott, ha a keresetlevelet az utolsó napon postára adják. A határidő elmulasztása esetén igazolással lehet élni, de hat hónap elteltével az igény már nem érvényesíthető (287. § (4) bekezdés).

Mit kell tenni

  1. Rögzítse a közlés napját, és számolja ki a határidőt.

    Írja fel, mikor vette át a felmondást, és őrizze meg a borítékot, a tértivevényt vagy az e-mailt. A harminc napos határidő a közlést követő napon kezdődik (25. § (3) bekezdés). Ha a felmondás nem tartalmaz kioktatást a jogorvoslat módjáról és határidejéről, az igény hat hónapon belül még érvényesíthető (22. § (5) bekezdés), de erre ne építsen: a bíróság a kioktatás tartalmát szigorúan vizsgálja.

    A keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya (287. § (5) bekezdés), vagyis a munkaviszony a per alatt is megszűnik a felmondási idő végén. A perindítás nem akadálya annak, hogy közben új munkahelyen dolgozzon.

  2. Ellenőrizze, hogy a felmondás egyáltalán közölhető volt-e.

    A munkáltató nem mondhat fel többek között a várandósság, a szülési, apasági és szülői szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés ideje alatt (65. § (3) bekezdés). A Pécsi Ítélőtábla szerint a várandósságon alapuló felmondási tilalom objektív, azt a felmondás közlésének időpontja szerint kell megítélni. A várandósságra Ön akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta; ezután a munkáltató tizenöt napon belül visszavonhatja a felmondást (65. § (5) bekezdés).

    Keresőképtelenség idején a felmondás közölhető, de a felmondási idő csak a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik (68. § (2) bekezdés). Csoportos létszámcsökkentésnél a harminc napos előzetes tájékoztatás elmaradása is jogellenességet okoz (75. § (3) bekezdés).

  3. Vizsgálja meg az indokolást.

    A felmondás indoka csak a munkavállaló magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (66. § (2) bekezdés), és az indokolásból a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie (64. § (2) bekezdés). A Fővárosi Ítélőtábla szerint a felmondás akkor világos, ha megjelöli azokat a konkrét tényeket és körülményeket, amelyekre a munkáltató alapította; a munkáltató a perben nem bizonyíthat az indokolás keretein túl.

    Az indoknak valósnak és okszerűnek is kell lennie. A Szegedi Ítélőtábla kimondta, hogy ha az indokolás nem világos vagy nem valós, az okszerűséget már nem is kell vizsgálni, a megszüntetés jogellenes. Fokozott védelem illeti meg az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben lévő munkavállalót (66. § (4)–(5) bekezdés), a gyermekét egyedül nevelő szülőt a gyermek hároméves koráig (66. § (6) bekezdés) és a rehabilitációs ellátásban részesülőt (66. § (7) bekezdés).

  4. Gyűjtse össze a bizonyítékokat.

    Kérje ki és másolja le a munkaszerződést, a munkaköri leírást, a teljesítményértékeléseket, a figyelmeztetéseket, a belső e-maileket és a munkaidő-nyilvántartást. Ha az indok a munkakör megszüntetése, figyelje, hogy a munkáltató felvett-e Ön helyett mást ugyanabba a munkakörbe: ez az indok valóságát kérdőjelezi meg. Írja fel a lehetséges tanúk nevét.

    A munkáltató is gyűjt bizonyítékot. A Szegedi Ítélőtábla egy ügyben jogszerűnek találta a magatartási okból közölt felmondást, mert a munkavállaló ismétlődő konfliktusait az esetek alkalmával készített írásbeli feljegyzések támasztották alá. Ha a munkáltató hivatkozott eseményeiről Önnek más a véleménye, már most írja le a saját változatát, dátumokkal.

  5. Döntse el, mit követel.

    A munkáltató a jogellenes megszüntetéssel okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj összegéig (82. § (1)–(2) bekezdés). Ehelyett kérheti a munkáltatói felmondásnál irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is (82. § (4) bekezdés). A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezt az átalányt bizonyítási eljárás nélkül lehet követelni, és a később megszerzett jövedelmet nem kell levonni.

    Ha a felmondás indoka az Ön magatartása volt, és ezért nem kapott végkielégítést, a jogellenesség megállapítása esetén a végkielégítés összegére is jogosult (82. § (3) bekezdés). A munkaviszony helyreállítását csak meghatározott esetekben kérheti: egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés, felmondási tilalom megsértése, munkavállalói képviselő vagy szakszervezeti tisztségviselő esetén (83. § (1) bekezdés).

  6. Próbáljon egyezséget kötni, de ne a határidő rovására.

    A munkáltató a per előtt is hajlandó lehet több havi távolléti díjat fizetni, ha látja, hogy a felmondás gyenge. Írjon felszólító levelet, amelyben megjelöli a jogellenességi okokat és a követelt összeget. Közben a harminc napos határidő is fut: ha a tárgyalás elhúzódik, a keresetlevelet az utolsó napokban mindenképp adja be.

    A per alatt is lehet egyezséget kötni, amelyet a bíróság végzéssel jóváhagy. Ez gyorsabb és kiszámíthatóbb, mint a több fokú per. Az egyezségben rögzítsék a bruttó összeget, a kifizetés határidejét és azt, hogy a felek egymással szemben milyen igényről mondanak le.

  7. Nyújtsa be a keresetlevelet a törvényszékhez.

    Munkaügyi perekben első fokon a törvényszék jár el (Pp. 20. § (2) bekezdés), az illetékes bíróságról (a munkáltató székhelye vagy a munkavégzés helye) a benyújtás előtt tájékozódjon a bíróság ügyfélszolgálatán. A keresetlevélben jelölje meg a felmondást, a jogellenesség okait, a követelt jogkövetkezményt és annak összegét, valamint a bizonyítékokat. Jogi képviselő nélkül is benyújthatja, papíron vagy a bíróság elektronikus felületén, a kitöltést a bíróság ügyfélszolgálata is segíti.

    A munkavállalót munkaügyi perben költségkedvezmény illeti meg, ezért az illetéket a benyújtáskor jellemzően nem kell megfizetnie; ezt a pervesztes fél vagy az állam viseli. Ha nincs pénze ügyvédre, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz fordulhat (2003. évi LXXX. törvény).

  8. Vegyen részt a perfelvételen és a tárgyaláson.

    A perfelvételi tárgyaláson a bíróság rögzíti, miben vitatkoznak a felek; ezután új tényre és bizonyítékra csak kivételesen lehet hivatkozni. Ezért minden lényeges érvét és bizonyítékát már a keresetlevélben vagy a perfelvétel során adja elő. A bíróság meghallgatja a tanúkat, és dönt a jogellenességről, majd az összegről.

    Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye az ítélőtáblához. Ha a bíróság jogellenesnek mondja ki a felmondást, a munkáltató a megítélt összeget késedelmi kamattal együtt fizeti meg. Ha nem fizet, a jogerős ítélet alapján bírósági végrehajtást kérhet.

Mire figyeljen

Jogi alap

11
Ez a törvény a polgári perrendtartásról szól, és a bírósági eljárások szabályait rögzíti a magánjogi jogviták tisztességes és hatékony rendezése…
Ez a törvény a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyeknek nyújt jogi segítséget, biztosítva számukra szakszerű jogi tanácsot és képviseletet…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A munkáltatói felmondás akkor világos, ha megjelöli a konkrét tényeket és körülményeket, az indoknak valósnak és okszerűnek kell lennie, és a perbeli bizonyítás nem lépheti túl a felmondásban közölt indokolás kereteit.
Ha az indokolás nem világos vagy nem valós, a megszüntetés jogellenes, és az okszerűség törvényi feltételeit már nem kell vizsgálni.
Megalapozott a felmondás, ha a munkavállaló rövid időn belül ismételten tiszteletlen, fenyegető magatartást tanúsít, és az összefoglaló indokolást az esetekről készített írásbeli feljegyzések alátámasztják.
A várandósságon alapuló felmondási tilalom objektív, de csak a rendes felmondás ellen véd; a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás közölhető, ha oka nem a várandósság.
A munkavállaló bizonyítási eljárás nélkül követelheti az Mt. 82. § (4) bekezdése szerinti, a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő átalányt, a később szerzett jövedelmét nem kell vizsgálni.

Gyakori kérdések

9
Mennyi időm van a felmondás megtámadására?

A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a törvényszékhez. A határidő a közlést követő napon kezdődik, és megtartott, ha a keresetlevelet az utolsó napon postára adja. Ha a felmondás nem tartalmaz kioktatást a határidőről, hat hónapon belül még érvényesítheti az igényét.

Mikor jogellenes a felmondás?

Ha az indokolás nem világos, nem valós vagy nem okszerű, ha a munkáltató felmondási tilalom idején mondott fel, ha a fokozott védelem alatt álló munkavállalónál nem tartotta be a 66. § többletfeltételeit, ha megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, vagy ha csoportos létszámcsökkentésnél elmaradt az előzetes tájékoztatás.

Mennyi kártérítést kaphatok?

Az elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjat, ebből levonják, amit időközben megkeresett. Választhatja helyette a munkáltatói felmondásnál irányadó felmondási időre járó távolléti díjat, amelyhez nem kell kárt bizonyítania. Mindkettő mellett a végkielégítés összegére is jogosult lehet, ha a felmondás miatt nem kapott.

Visszavehet a munkáltató, ha megnyerem a pert?

A munkaviszony helyreállítását csak a 83. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben kérheti: egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés, felmondási tilalom megsértése, illetve ha Ön munkavállalói képviselő volt. Helyreállításkor az elmaradt munkabért is megkapja, levonva azt, amit közben megkeresett.

Kell ügyvéd a munkaügyi perhez?

Első fokon a törvény nem írja elő, de a munkaügyi per szigorú perfelvételi szabályai miatt ügyvéd vagy szakszervezeti jogász segítsége erősen ajánlott. Ha nem tudja megfizetni, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz fordulhat, amely a jövedelmi helyzettől függően jogi segítőt biztosíthat.

Mennyibe kerül a per?

A munkavállalót munkaügyi perben költségkedvezmény illeti meg, így az illetéket a benyújtáskor jellemzően nem kell megfizetnie. Ha pervesztes lesz, a munkáltató perköltségét, főként az ügyvédi díjat, Önnek kell megtérítenie, ezért az igényt reálisan érdemes meghatározni.

Mit jelent, hogy a felmondás indokának világosnak kell lennie?

Azt, hogy a felmondásból konkrét tények és körülmények alapján ki kell derülnie, miért szűnik meg a munkaviszony. Az olyan általános megfogalmazás, mint „átszervezés” vagy „a munkáltató elvárásainak nem felelt meg”, konkrétumok nélkül nem elég. A munkáltató a perben nem hozhat fel új okot.

Betegszabadság alatt felmondhat a munkáltató?

Igen, a keresőképtelenség nem felmondási tilalom. A felmondási idő azonban csak a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődik, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével (68. § (2) bekezdés). Ha a munkáltató ezt nem veszi figyelembe, a különbözetre is igényt tarthat.

Elveszítem a végkielégítést, ha perelek?

Nem. A végkielégítés a jogszerű munkáltatói felmondásnál is jár, ha a feltételek fennállnak, és a perindítás ezt nem érinti. Ha a felmondás indoka az Ön magatartása volt, és ezért nem kapott végkielégítést, a jogellenesség megállapítása után ezt is megkaphatja (82. § (3) bekezdés).

Jogi útmutató – egyes leírások

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Mt. 64. § – A megszüntetés indokolása, Mt. 65. § – Felmondási tilalmak, Mt. 66. § – A munkáltató felmondásának indokolása, Mt. 68. § – A felmondási idő kezdete, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.