Hagyatéki eljárás menete: leltár, közjegyző, hagyatékátadó végzés
Az ember halálával a vagyona – az ingatlan, a bankszámla, a gépkocsi, a cégrészesedés, de a tartozásai is – az örököseire száll át. Azt, hogy pontosan ki és milyen jogcímen örököl, Magyarországon a hagyatéki eljárás állapítja meg. Ez polgári nemperes eljárás, amelyet a 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) szabályoz: a hagyatéki leltárt az önkormányzat jegyzője veszi fel, az érdemi döntést pedig a közjegyző hozza meg, akinek eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
Az eljárás hivatalból indul, többnyire a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, így a hozzátartozóknak nem kell kérelmet benyújtaniuk. Arra viszont fel kell készülniük, hogy a jegyző megkeresi őket, adatokat és iratokat kér, a közjegyző pedig nyilatkozatot vár tőlük: elfogadják vagy visszautasítják az örökséget, kötnek-e egyezséget, vitatják-e a végrendeletet.
Az útmutató lépésről lépésre bemutatja az eljárás menetét a leltártól a hagyatékátadó végzésig, a határidőket, a költségeket és az öröklési illetéket, valamint azt, mi a teendő, ha az örökösök között vita van, vagy ha a hagyatékban több a tartozás, mint a vagyon. A végén megkapja azt az okiratot, amely alapján a bank kifizet, a földhivatal átvezeti a tulajdonjogot, és Ön rendelkezhet az örökölt vagyonnal.
A legfontosabb tények
Határidő
A legfontosabb határidő: ha a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át, a hagyatéki pert a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani, és ezt legkésőbb a határidő leteltét követő 8. napig a közjegyzőnél igazolni kell (Hetv. 114. §).
További határidők: a jegyző a leltározást az eljárás megindulását követő 8 napon belül megkezdi, a leltárt főszabály szerint 30 napon belül, halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult ügyben legkésőbb a bizonyítvány beérkezésétől számított 35. napig elkészíti (19. § (4) bekezdés, 23. § (1) bekezdés). A közjegyző a leltárt 15 napon belül megvizsgálja; tárgyalás nélküli átadásnál 45 napon belül dönt, tárgyalás esetén az első tárgyalást főszabályként a leltár beérkezésétől számított 2 hónapon belül tartja (43. §, 43/C. §, 44. §). A végzés elleni fellebbezés határideje a közléstől számított 15 nap. Egy átlagos, vita nélküli ügy 2–4 hónap alatt lezárul.
Mit kell tenni
Szerezze be a halotti anyakönyvi kivonatot, és várja meg a jegyzőt.
A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor az örökhagyó lakóhelye szerinti település jegyzője a halálesetről értesül – jellemzően a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus megküldésével (Hetv. 19. §). Ilyenkor a családnak nincs külön teendője. Ha az eljárás nem indult meg (például a halál külföldön következett be, vagy holttá nyilvánításra került sor), az az érdekelt, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, maga is bejelentheti a jegyzőnél; a bejelentéshez csatolni kell a halál tényét igazoló okiratot és az illetékességhez szükséges adatokat.
Az illetékes közjegyzőt elsősorban az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye határozza meg (4. §). Ha a családban többen is vannak, érdemes megbeszélni, ki tartja a kapcsolatot a jegyzővel és a közjegyzővel.
Készüljön fel a hagyatéki leltár felvételére.
A leltárt a jegyző veszi fel a rendszeresített nyomtatványon (21–22. §). Kötelezően leltározni kell a belföldi ingatlant, a cégrészesedést, a lajstromozott vagyontárgyat (például gépjármű, hajó) és az ingó vagyont, ha értéke meghaladja az öröklési illetékmentes értékhatárt (20. § (1) bekezdés). A jegyző meghallgatást tarthat, ahol a hozzátartozók adatot szolgáltatnak.
Vigye magával: a személyi okmányokat, az örökhagyó és a hozzátartozók anyakönyvi kivonatait, a tulajdoni lapokat, a bankszámla- és értékpapírszámla-adatokat, a forgalmi engedélyt, az ismert tartozások (hitel, közüzemi számla, temetési költség) bizonylatait, valamint a végrendeletet, ha Önnél van. Az ingatlan értékét a jegyző adó- és értékbizonyítványban állapítja meg; ezzel szemben fellebbezni lehet, ha az érték irreálisan magas vagy alacsony (26. §).
Jelentse be a végrendeletet és az ismert igényeket.
A közjegyző hivatalból megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását és a házassági, élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartását (43. § (3)–(4) bekezdés), de a nyilvántartásba nem vett, otthon őrzött vagy ügyvédnél letétbe helyezett végrendelet csak akkor kerül elő, ha valaki bemutatja. Ha Ön tud ilyen okiratról, adja át az eredetit a jegyzőnek vagy a közjegyzőnek; az elrejtett végrendelet a később induló perben súlyos következményekkel jár.
Itt kell jelezni azt is, ha Ön hagyatéki hitelezőként (például Ön fizette a temetést, vagy kölcsönt adott az örökhagyónak), kötelesrészre jogosultként vagy özvegyi jog jogosultjaként lép fel. A túlélő házastárs özvegyi jogának megváltását a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig lehet kérni (97. §).
Döntse el, elfogadja vagy visszautasítja az örökséget.
Az örökös a hagyatékot az örökhagyó halálával megszerzi, de a hagyatéki tartozásokért a Ptk. szerint a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival, ha azok már nincsenek meg, öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ha a tartozások várhatóan meghaladják a vagyont, a leltározást is kérni kell (20. § (2) bekezdés), és mérlegelni érdemes a visszautasítást.
A visszautasító nyilatkozatot a közjegyzőnél, a hagyatéki tárgyaláson vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lehet megtenni. A visszautasító örökös kiesik az öröklésből, helyére főszabály szerint az ő leszármazói lépnek; kiskorú gyermek nevében tett visszautasításhoz a gyámhatóság jóváhagyása kell. Aki az örökséget kifejezetten vagy ráutaló magatartással már elfogadta (például eladta a hagyatékhoz tartozó autót), később nem utasíthatja vissza.
Kössenek egyezséget, ha az örökösök másként akarják elosztani a vagyont.
A törvényes öröklési rend gyakran nem felel meg a család akaratának: az özvegy haszonélvezetet kap, az ingatlan közös tulajdonba kerül. Az örökösök a hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnek, például úgy, hogy az ingatlan egy örökösé lesz, a többiek pénzt kapnak (94. §). A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú (12. §).
Ha az egyezségi tervezetet teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalva már a leltárhoz csatolják, és az megfelel a jogszabályoknak, a közjegyző tárgyalás nélkül, 30–45 napon belül dönthet (43/C. § (2) bekezdés). Vita esetén közvetítői eljárást is igénybe vehetnek; ilyenkor a perindítási határidő 30 nappal meghosszabbodik (93. §).
Vegyen részt a hagyatéki tárgyaláson, vagy fogadja a tárgyalás nélküli végzést.
Ha nincs végrendelet, nincs vita, és nincs kiskorú vagy gondnokolt érdekelt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át (43/C. § (1) bekezdés). Tárgyalást kell tartani többek között akkor, ha végintézkedés maradt, ha valamelyik érdekelt kéri, vagy ha az özvegyi jog megváltását indítványozzák (43/C. § (3) bekezdés).
A tárgyalásra szóló idézést legalább 8 nappal korábban kézbesítik (44. § (1) bekezdés). A tárgyaláson a közjegyző ismerteti a leltárt, kihirdeti a végrendeletet, meghallgatja az érdekelteket, és megállapítja az öröklés rendjét (69–70. §). A szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása a döntést nem akadályozza (67. § (1) bekezdés). Jogi képviselet nem kötelező, de vitás ügyben ajánlott (9. § (2) bekezdés).
Ismerje meg, mit jelent a teljes és az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés.
Ha nincs öröklési jogi vita, a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át (83. §). Ha az érdekeltek között vita van – például valaki a végrendelet érvénytelenségére hivatkozik –, a hagyatékot ideiglenes hatállyal adják át, főszabály szerint a végrendeleti örökösnek (85–86. §). Az ideiglenes örökös a vagyont birtokolhatja és használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti.
Aki a hagyatékra igényt tart, a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hagyatéki pert indíthat a bíróságon, és ezt 8 napon belül igazolja a közjegyzőnél (114. §). Ha ez elmarad, a végzés teljes hatályúvá válik (88. §). A végzés ellen a közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni; a fellebbezést a közjegyzőnél kell benyújtani, a törvényszékhez címezve (113. §).
Fizesse meg a közjegyzői díjat és az öröklési illetéket.
A közjegyző munkadíja a hagyaték tiszta értékétől függ: a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 26. §-a szerint az általános munkadíj fele, ehhez költségátalány és készkiadás járul. A díjat az örökösök viselik; a megfizetésre adott határidő a jogerőtől számított 15 napnál hosszabb nem lehet (75. §). A hagyatéki eljárásban költségmentesség nincs (72. § (2) bekezdés).
A jogerős végzést a közjegyző 15 napon belül megküldi a NAV-nak (92. §), amely az öröklési illetéket fizetési meghagyással szabja ki. Az egyenes ági rokon (gyermek, unoka, szülő) és a túlélő házastárs mentes az öröklési illeték alól; más örökösöknél az általános kulcs 18%, lakástulajdon esetén kedvezményes kulcs érvényes. Az ingatlan átírásáról a közjegyző a földhivatal megkeresésével maga gondoskodik (91. § (2) bekezdés).
Kérjen póthagyatéki eljárást, ha később kerül elő vagyon.
Ha a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után derül ki, hogy az örökhagyónak volt még bankszámlája, részvénye vagy ingatlanrésze, nem kell az egész eljárást megismételni: a közjegyzőnél póthagyatéki eljárást lehet kezdeményezni (103. §). Az alapeljárásban tett visszautasítás a póthagyatékra is kihat, más nyilatkozatok viszont nem, így a póthagyatékra új egyezséget lehet kötni.
Ha a bank vagy más szerv még a végzés előtt kéri az öröklés igazolását, a közjegyző öröklési bizonyítványt állíthat ki (102. §). Külföldön lévő vagyon esetén – az EU-tagállamokban – európai öröklési bizonyítványt lehet kérni (102/B. §).
Mire figyeljen
- A hagyaték elfogadása a tartozások ismerete nélkül. Ha valaki eladja vagy elhasználja a hagyaték tárgyait, ráutaló magatartással elfogadja az örökséget, és később nem utasíthatja vissza. Előbb kérje a leltár felvételét és a tartozások feltárását.
- A 30 napos perindítási határidő elmulasztása. Ha az ideiglenes hatályú végzés után nem indít pert, a végzés teljes hatályúvá válik. Az öröklési igény később is érvényesíthető perben, de addig a másik fél szabadon rendelkezhet a vagyonnal.
- Otthon őrzött végrendelet. A nem nyilvántartott végrendelet elveszhet vagy eltűnhet. Ha ismer ilyet, adja át az eredetit a közjegyzőnek; másolat alapján a végrendelet érvényessége nehezen bizonyítható.
- Kiskorú örökös. Ha az öröklésben kiskorú érdekelt, a gyámhatóság is részt vesz az eljárásban, egyezséghez és visszautasításhoz jóváhagyás kell. Ez heteket vehet igénybe, ezért időben készítse elő az iratokat.
- Irreális ingatlanérték az adó- és értékbizonyítványban. Erre épül az illeték és a közjegyzői díj. Ha az érték eltér a valóságtól, éljen fellebbezéssel a leltár felvételekor, utólag ez már nehezen orvosolható.
- Az özvegyi jog figyelmen kívül hagyása. A túlélő házastárs haszonélvezete terheli az ingatlant, ami az eladást gyakorlatilag lehetetlenné teszi. A megváltást a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kell kérni.
- Kifizetés az ideiglenes végzés alapján. Az ideiglenes örökös a vagyont nem idegenítheti el. Aki ilyenkor vásárol tőle vagy hitelt ad neki, kockázatot vállal.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Kell-e kérelmet beadni, hogy induljon a hagyatéki eljárás?
Általában nem. Az eljárás hivatalból indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján értesül a halálesetről. Bejelentést csak akkor kell tenni, ha az eljárás nem indult meg, például külföldi haláleset vagy holttá nyilvánítás esetén. Ilyenkor a bejelentést az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti jegyzőnél kell megtenni, a halál tényét igazoló okirattal.
Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás?
Vita nélküli ügyben a leltár felvétele körülbelül egy hónap, a közjegyző pedig tárgyalás nélkül 45 napon belül, tárgyalással a leltár beérkezésétől számított két hónapon belül dönt. A teljes eljárás így jellemzően 2–4 hónap. Külföldi vagyon, kiskorú örökös vagy öröklési vita esetén ennél jóval hosszabb is lehet.
Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?
A közjegyző munkadíja a hagyaték tiszta értékétől függ, a díjszabási rendelet szerinti általános munkadíj fele, ehhez költségátalány és készkiadás járul. Ezen felül öröklési illetéket kell fizetni, ha az örökös nem egyenes ági rokon és nem túlélő házastárs. Ügyvédi díj csak akkor merül fel, ha jogi képviselőt vesz igénybe.
Örökölhetek-e tartozást?
A hagyatéki tartozásokért az örökös a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel, és csak akkor egyéb vagyonával, ha ezek már nincsenek meg – de akkor is legfeljebb öröksége erejéig. Ha a tartozás több, mint a vagyon, a visszautasítás lehet a jobb döntés; erről a hagyatéki eljárásban kell nyilatkozni.
Hogyan utasíthatom vissza az örökséget?
Nyilatkozatot kell tenni a közjegyzőnél, a hagyatéki tárgyaláson vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. A visszautasítás után Ön kiesik az öröklésből, és helyére általában a gyermekei lépnek. Ha a gyermek kiskorú, az ő nevében is nyilatkozni kell, amihez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Aki már elfogadta az örökséget, nem utasíthatja vissza.
Mit tehetek, ha szerintem a végrendelet érvénytelen?
Jelezze a vitát a hagyatéki eljárásban. A közjegyző ilyenkor ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, és Önnek a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül pert kell indítania a bíróságon, majd 8 napon belül ezt igazolnia kell a közjegyzőnél. Ha ez elmarad, a végzés teljes hatályúvá válik.
Hozzáférhetek-e az örökhagyó bankszámlájához a végzés előtt?
Általában nem: a bank a jogerős hagyatékátadó végzés alapján fizet. Ha a jogai érvényesítéséhez előbb szükséges az öröklés igazolása, a közjegyzőtől öröklési bizonyítványt kérhet. A temetési költségeket hagyatéki tartozásként be lehet jelenteni, ezeket az örökösök a hagyatékból térítik meg.
Kell-e öröklési illetéket fizetnem, ha a szüleim után örökölök?
Nem. Az egyenes ági rokonok – gyermek, unoka, szülő – és a túlélő házastárs öröklése mentes az illeték alól. Testvér, unokaöcs vagy más rokon, illetve nem rokon örökös esetén a NAV fizetési meghagyással szabja ki az illetéket a jogerős hagyatékátadó végzés alapján.
Mi történik, ha egy örökös külföldön él?
A közjegyző őt is megidézi, a külföldi kézbesítés miatt a határidők hosszabbodhatnak. Ha ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokot rendelnek ki, és hirdetményi kézbesítésre kerülhet sor. A külföldön élő örökös meghatalmazott útján is eljárhat, a meghatalmazást megfelelő alakban kell kiállítani.
Mi a teendő, ha a végzés után újabb vagyontárgy kerül elő?
Nem kell az egész eljárást megismételni. A közjegyzőnél póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni, amelyben az újonnan előkerült vagyont adják át. Az alapeljárásban tett visszautasítás a póthagyatékra is érvényes, más nyilatkozatok viszont nem, így a póthagyatékra új egyezséget lehet kötni.
Jogi útmutató – egyes leírások
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja