2/2013. (X. 22.) OGY politikai nyilatkozata a rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a politikai nyilatkozat a rezsicsökkentés védelméről szól az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben. Célja a magyar családok terheinek enyhítése az energiaárak csökkentésével.
Kire vonatkozik: A magyar családok, mint energiafogyasztók; Az európai uniós bürokrácia és a közműszolgáltató cégek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az energiaárak reálértéken történő befagyasztását.
- A gáz, villamosenergia és távhő árának csökkentését.
- A rezsicsökkentés politikájának folytatását.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A magyar családok, mint energiafogyasztók.
- Az európai uniós bürokrácia és a közműszolgáltató cégek.
Melyek a főbb pontok?
- 2010-ben döntés született az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról.
- A gáz, villamosenergia és távhő ára előbb 10, majd további 11,1 százalékkal csökkent.
- Az Országgyűlés visszautasítja az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlását a rezsicsökkentés eltörlésére.
- Az Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását és a rezsicsökkentés politikáját.
Energia- és hálózatos ágazati jog
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
2/2013. (X. 22.) OGY politikai nyilatkozata a rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben.
Az Országgyűlés 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdtük a magyar családok elviselhetetlen terheinek enyhítését.
Erre azért volt szükség, mert 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Az így döntő részben külföldi tulajdonba került cégek – Európában példa nélküli módon – az akkori kormánytól még garantált profitot is kaptak. Sőt, ezen túlmenően 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját.
Ennek következményeként az Európai Unióban végül már a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat a villamosenergiáért és a gázért.
A 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve.
A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti és a leghatározottabban visszautasítja.
A magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a közel két és félmillió magyar állampolgár aláírásával megerősített és kinyilvánított döntését a rezsicsökkentés politikájáról.
A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját!
Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke