2019. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a nemzeti kultúra megőrzéséért és erősítéséért felelős, meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, és létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot.

Kire vonatkozik: A nemzeti kultúra különböző ágazataiban működő intézményekre és szervezetekre; A Nemzeti Kulturális Tanácsra.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 6
Forrás: njt.hu
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-09

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A nemzeti kultúra előadó-művészeti, alkotóművészeti, közgyűjteményi és emlékezetpolitikai, népi hagyományok, közösségi művelődés, valamint vizuális művészet ágazataiban működő intézményeket és szervezeteket.
A kultúrstratégiai intézmények körét, beleértve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Levéltárat, a Hagyományok Házát, a Nemzeti Művelődési Intézetet és a Nemzeti Filmintézetet.
A Nemzeti Kulturális Tanács létrehozását, amelynek feladata a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait biztosítani.
A kultúrstratégiai intézmények finanszírozását a központi költségvetésből, valamint ötéves finanszírozási megállapodásokat.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A nemzeti kultúra különböző ágazataiban működő intézményekre és szervezetekre.
A Nemzeti Kulturális Tanácsra.

Melyek a főbb pontok?

Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért.
A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
A Kormány a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.
A Nemzeti Kulturális Tanács javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, és véleményezi, összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (6)

2. § A törvény hatálya a nemzeti kultúra
3. §
4. § (1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működ
5. § (1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításána
6. § (1) A Tanács
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba

2019. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.XII.17. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2019. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról * [1] * Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok és a magyar nemzetiségű személyek számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. [2] * E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény célja, hogy

a)a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét,

b)létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. §A törvény hatálya a nemzeti kultúra

a)előadó-művészet,

b)alkotóművészet,

c)közgyűjtemény és emlékezetpolitika,

d)népi hagyományok,

e)közösségi művelődés,

f)vizuális művészet ágazataiban (a továbbiakban együtt: kulturális ágazatok) működő intézményekre és szervezetekre (a továbbiakban együtt: kulturális intézmény), valamint a Tanácsra terjed ki.

3. §

(1)A nemzeti kultúra a nemzeti identitás fennmaradásának letéteményese, amely a hagyományok, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel a nemzet megmaradását, jólétét és gyarapodását szolgálja

(2)A kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

II. FEJEZET

A KULTÚRSTRATÉGIAI INTÉZMÉNYEK

4. §(1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények

a)előadó-művészet ágazatban

aa)a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

ab)a Magyar Állami Operaház;

ac)a Budapesti Operettszínház;

ad)a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

ae)a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

af)a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

ag)* a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen;

ah)* a Kolozsvári Magyar Opera;

ai)* a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

b)* alkotóművészet ágazatban

ba)a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ;

bb)a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum;

c)közgyűjtemény és emlékezetpolitika ágazatban

ca)* a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ;

cb)a Szépművészeti Múzeum;

cc)*

cd)a Magyar Nemzeti Levéltár;

ce)a Magyarságkutató Intézet;

d)népi hagyományok ágazatban

da)a Hagyományok Háza;

db)a Néprajzi Múzeum;

dc)a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;

e)* közösségi művelődés ágazatban

ea)a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság;

eb)a Népfőiskola Alapítvány;

f)vizuális művészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(2)A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(3)A Kormány a feladatok ellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.

III. FEJEZET

A NEMZETI KULTURÁLIS TANÁCS

5. §(1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait a Tanács biztosítja

(2)A Tanács elnökét a Kormány határozatában nevezi ki és menti fel.

(2a)* A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter.

(3)A Tanács elnökén és társelnökén túl a Tanács tagjai *

a)a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,

b)a kultúrstratégiai intézmények vezetői,

c)* a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.

6. §(1) A Tanács

a)javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,

b)véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,

c)meghatározza ügyrendjét és működési elveit.

(2)A Tanács tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. §Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba

V. FEJEZET *

1–2. * 8–20. § * Vissza az oldal tetejére -->

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.