32/2004. (IV. 19.) OGY határozata a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánítja.
Kire vonatkozik: Az államra, amely elősegíti a tenyésztést és állományfenntartást; Civil és gazdálkodó szervezetekre, valamint magánszemélyekre, akiket összefogásra buzdít a megőrzés.
Határidők:
- A jegyzék felülvizsgálatáról legalább 5 évente a Kormány gondoskodik.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánítását.
- Ezen állatfajták tenyésztésének, állományának fenntartásának és az ezekkel összefüggő tevékenységek állami elősegítését.
- A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékének felülvizsgálatát.
- A magyar őshonos állatoknak Magyarország szimbólumként való tekintését.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az államra, amely elősegíti a tenyésztést és állományfenntartást.
- Civil és gazdálkodó szervezetekre, valamint magánszemélyekre, akiket összefogásra buzdít a megőrzés.
Melyek a főbb pontok?
- A védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé kell nyilvánítani.
- Az állam elősegíti a nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését és állományának fenntartását.
- A jegyzék felülvizsgálatáról legalább 5 évente a Kormány gondoskodik.
- A mellékletben felsorolt állatfajták magyar őshonos állatoknak tekintendők, amelyek Magyarország szimbólumai.
Energia- és hálózatos ágazati jog
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
32/2004. (IV. 19.) OGY határozata a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról.
A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az ,,őshonos’’ fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.
A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk.
Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket.
A határozatot az Országgyűlés a 2004. április 19-i ülésnapján fogadta el.
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke