Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről

Miről szól ez a jogszabály?

A törvény kinyilvánítja Magyarország elkötelezettségét a klímaváltozás elleni védekezés mellett, és rögzíti a nemzeti klímapolitika alapelveit, valamint konkrét kibocsátási és megújuló energia célszámokat. A cél a 2050. évi teljes klímasemlegesség elérése.

Kire vonatkozik: A magyar Kormányt mint a klímavédelmi intézkedések felelősét; A lakosságot, helyi közösségeket és a hazai vállalkozásokat.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok
5
Forrás
njt.hu
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Az Országgyűlés klímavédelmi elkötelezettségének kinyilvánítását és a Kormány feladatait (1. §).
  • A nemzeti klímapolitika alapelveit, köztük a karbonsemleges atomenergia és a "szennyező fizet" elvet (2. §).
  • Konkrét energiapolitikai és kibocsátási célszámokat, valamint kormányzati intézkedéseket (3-4. §).

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • A magyar Kormányt mint a klímavédelmi intézkedések felelősét.
  • A lakosságot, helyi közösségeket és a hazai vállalkozásokat.

Melyek a főbb pontok?

  • 2030 után a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekményét kizárólag karbonsemleges forrásból kell biztosítani (3. § (2)).
  • 2030-ig legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarány a bruttó végső energiafogyasztásban (3. § (3), 4. § (1) a)).
  • 2050-re teljes klímasemlegesség (kibocsátás és elnyelés egyensúlya) (3. § (4)).
  • A Kormány Zöld Államkötvényt bocsát ki a klímavédelmi fejlesztések finanszírozására (4. § (2)).
  • A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba (5. §).

Energia- és hálózatos ágazati jog

8

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (5)
  1. 1. § Az Országgyűlés
  2. 2. § A nemzeti klímapolitikának
  3. 3. § (1) *
  4. 4. § (1) A Kormány kidolgozza
  5. 5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba

2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.30. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről * A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel. Az Országgyűlés a környezeti örökségünk védelme, a magyar emberek és nemzedékek együttes erőfeszítései eredményének megőrzése, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásának biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. §Az Országgyűlés

a)megállapítja, hogy az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése a világon mindenütt egyértelműen érzékelhető, az általuk okozott természeti, gazdasági és társadalmi hatások egyre több embert érintenek,
b)elhivatott abban, hogy megvédje természeti örökségünket és annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk,
c)megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés,
d)felkéri a Kormányt a rövid-, közép- és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására.

2. §A nemzeti klímapolitikának

a)igazodnia kell a klímavédelmet szolgáló nemzetközi és európai uniós vállalásainkhoz,
b)az egész Kárpát-medencét érintően érvényes válaszokat kell adnia,
c)a hazai környezetet, társadalmat és gazdaságot tekintve is meg kell felelnie minden előttünk álló kihívásnak,
d)a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is figyelembe kell vennie, és
e)a szennyező fizet elvén, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.

3. §(1) *

(2)Magyarország 2030-at követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
(3)Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt ér el a 2030. évig.
(4)Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.

4. §(1) A Kormány kidolgozza

a)a bruttó végsőenergia-fogyasztásban 2030-ra legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarány eléréséhez szükséges intézkedéseket,
b)a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké válásának támogatását,
c)a hazai vállalkozások megújuló energia és energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját,
d)a kapcsolódó közpolitikai szabályozások (elsősorban közlekedés-, energia- és hulladékgazdálkodási politika, víz-, mező- és erdőgazdálkodási politika, területhasználati, terület- és településfejlesztési politika) módosítását a fenntarthatóság szempontjai alapján, valamint
e)azokat a támogatási programokat, amelyek a klímavédelem technológiai szempontú megoldásainak ösztönzését szolgálják.
(2)A Kormány gondoskodik a klímavédelmet szolgáló, költségvetésből finanszírozott fejlesztések forrásának megteremtése céljából Zöld Államkötvény kibocsátásáról, valamint társadalmi szemléletformáló kampányokat folytat, különös tekintettel a gazdasági döntéshozókra.

5. §Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba

Vissza az oldal tetejére -->

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.