2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2013.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről *  Az Országgyűlés az államháztartás hároméves kereteiről és a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HÁROM ÉVES KERETEI 1. § A magyar gazdaság tartós növekedésének és a versenyképesség erősítésének elősegítése érdekében, a kormányzati szektor hiányának az adott évi költségvetési törvényben az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számított mutatója a bruttó hazai termék (GDP) 2004-ben 3,8%-át, 2005-ben 2,8%-át, 2006-ban 2,5%-át nem haladhatja meg. 2. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be. (2) Az e törvény 16. számú mellékletében meghatározott tárgyévi kötelezettségvállalási keret-előirányzatok kifizetési előirányzataiból a tárgyévi költségvetési törvény 1. számú mellékletében nem szereplő összegeket a tárgyévet követő két év költségvetésében szükséges előirányozni. (3) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén a 16. számú mellékletben az arra az évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. Kötelezettségvállalásra az érintett Operatív Program Irányító Hatósága egyetértésével kerülhet sor. (4) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 17. számú melléklet mutatja be. Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén a 17. számú mellékletben az arra az évre meghatározott uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Kohéziós Alap Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásra a közlekedési projektek esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közreműködő Szervezete, környezetvédelmi projektek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közreműködő Szervezete egyetértésével kerülhet sor. 3. § (1) A több éven átnyúló kötelezettségek fejlesztési céljaiként az Országgyűlés a következő beruházásokat határozza meg: a) gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés; *  b) budapesti 4-es – Budapest-Kelenföldi pályaudvar – Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakaszának (a továbbiakban: 4-es metró) építése; c) Vásárhelyi-terv. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb célkitűzéseket az Országgyűlés a 18. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A privatizációs bevételek infrastruktúra-fejlesztési célú felhasználásának keretszabálya 4. § *  MÁSODIK RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2004. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE Első Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 5. § *  Az Országgyűlés a 2004. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét 6 174 565,7 millió forintban, azaz hatmillió-egyszázhetvennégyezer-ötszázhatvanöt egész héttized millió forintban, b) bevételi főösszegét 5 488 216,5 millió forintban, azaz ötmillió-négyszáznyolcvannyolcezer-kettőszáztizenhat egész öttized millió forintban, c) hiányát 686 349,2 millió forintban, azaz hatszáz-nyolcvanhatezer-háromszáznegyvenkilenc egész kettőtized millió forintban állapítja meg. 6. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá. 7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt követeléseit kezelje. (2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 68. §-ában meghatározott hiteleinek 2004-ben érvényes kamatlába 6,78%. Második Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi költségvetés tartalék-előirányzatai 8. § (1) Céltartalék szolgál a) a központi költségvetési szerveknél – ide nem értve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket – foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél foglalkoztatottak 2004. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentésével összefüggő egyszeri kifizetések, továbbá b) a főtisztviselők illetményének részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók – legfeljebb 1000,0 millió forint összegben – a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – kötött megállapodás alapján, ha a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. MÁV Rt. EU-konform átalakításához történő hozzájárulás alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím előirányzat teljes mértékben felhasználásra került. (3) *  Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében támogathatók a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, valamint a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás alapján. (4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 9. § (1) *  Az ÁPV Rt. 2004. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona záró pénzkészletének összegét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, de a záró pénzkészlet nem haladhatja meg a 25 000,0 millió forintot. (2) *  2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik. (3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések; b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések; c) konszern-felelősség alapján történő kifizetések; d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése; e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése; f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések; g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad); h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése; i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések; j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések; k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése; l) az a)–k) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások. (4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál. (5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal, valamint I/1/d) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 2000,0 millió forinttal túlléphető. (6) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. (7) *  (8) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatában, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rendet. (9) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2004. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (10) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. részvényeinek 85%-át térítésmentesen átadja a Magyar Tudományos Akadémia részére 2004. március 31-i határidővel. (11) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (12) Az ÁPV Rt. a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a privatizációs tartalék nyitó készpénz állományának legfeljebb felét felhasználhatja az e törvény 13. számú mellékletében részletezett – az I/1/d) és E/4. pontok szerinti előirányzatok nélküli – kiadások átmeneti finanszírozására. A privatizációs tartalék számlája és a hozzárendelt vagyon számlája között emiatt keletkező pénzmozgások nem érintik sem az e törvény 13. számú mellékletében szereplő kiadásokat, sem a privatizációs tartaléknak az e törvény 9. § (3) bekezdésében engedélyezett kiadásait. A privatizációs tartalék forrásait erre a célra legfeljebb négy hónapig, de maximum 2004. december 31-ig veheti igénybe az ÁPV Rt. A privatizációs tartalék készpénz állományának felhasználása esetén az igénybe vett összeg után az igénybevétel időtartama alatt esedékes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összeggel csökkennek az e törvény 13. számú mellékletének 1 Kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások előirányzatai. A teljes csökkentés előirányzatok közötti felosztásáról a privatizációért felelős miniszter dönt. (13) *  Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Nem kell az ÁPV Rt.-nek befizetnie a központi költségvetésbe a Postabank Rt. értékesítése kapcsán a Magyar Posta Rt.-től elszámolt 44 285,2 millió forint összegű osztalékot. (14) *  A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető. (15) *  Az ÁPV Rt. a Magyar Állam vállalkozói vagyonába tartozó, Budapest V. kerület, Erzsébet téren található, 24456/2. helyrajzi számú, Volánbusz pályaudvar elnevezésű ingatlant ellenérték nélkül átadja a kincstári vagyonba. 10. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon. 11. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint. (2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint. 12. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 2945,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat. (3) A (2) bekezdésben foglalt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását. (4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. (5) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó. (6) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja. 13. § *  (1) A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő ingó tárgyi eszközeit és készleteit a) az ÁPV Rt.-vel történő megállapodás alapján térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába adhatja, b) a kincstári vagyonra vonatkozó általános szabályok szerint térítés ellenében belföldön értékesítheti, vagy hasznosíthatja, c) a haditechnikai és rendészettechnikai eszközök kivételével önkormányzatok, karitatív tevékenységet folytató szervezetek részére, továbbá katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából az érintett szervezet részére írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja, d) magyarországi múzeumok részére – magyarországi igény hiányában külföldi múzeumok részére is – írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja, ideértve a hatástalanított haditechnikai eszközöket is, e) a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével megsemmisíttetheti. (2) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában foglaltak az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyakra nem alkalmazhatók. (3) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában foglaltak végrehajtása során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban – a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében – az átadott vagy megsemmisített vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. (4) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy az (1) bekezdés c)–d) pontja végrehajtásának szabályait rendeletben határozza meg. (5) A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő, a külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai missziók használatában, külföldön feleslegessé vált ingó vagyont – a haditechnikai eszközök kivételével – külföldön értékesítheti. A külföldön lévő ingó vagyonra az (1) bekezdés e) pontját értelemszerűen alkalmazni kell. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések és fejezeti kezelésű előirányzatok 14. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutató intézményeit, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei; b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül: ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit, cb) a lízing díjbevétel, cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel, cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek, ce) az egyéb bevételek. (3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 2040,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal. (4) A Hírközlési Intézmények éves szinten – havi bontásban – 3000,0 millió forintot köteles befizetni a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal. 15. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a) a külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások, b) a pályázatok útján elnyert pénzeszközök, c) adományok, d) a meghatározott célra átvett pénzeszközök, e) a jogszabályokban meghatározott visszatérülések. (3) A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható. (4) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható. (5) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 4000,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására az (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett. (7) *  (8) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételnek – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – a fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag beruházási célra. 16. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 50 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év. (3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik. (4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint. (5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő. (6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 106 800 forint. (7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege a) az Akadémia rendes tagjai esetében 429 300 forint, b) az Akadémia levelező tagjai esetében 333 900 forint. (8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 95 400 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel – 91 400 forint. 17. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletének 19–25., 26. a) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4–8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti. (4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása a zárszámadás keretében az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik. A 8. számú melléklet I. része 1., 2., 4–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. 18. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a X. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a X. fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XII. fejezet, 12. cím alatt meghatározott bevételek, a XII. fejezet, 10. cím, 2. alcím, 7., 10., 15. jogcímcsoport és az 5. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a XV. fejezet, 28. cím, 1. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 2. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 3. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XVI. fejezet, 11. cím alatt meghatározott bevételek, a XVI. fejezet, 10. cím, 8. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXII. fejezet, 31. cím alatt meghatározott bevételek, a XXII. fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport, 1. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXIII. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a XXIII. fejezet, 10. cím, 12. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál és a XXV. fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek, a XXV. fejezet, 5. cím, 6. alcím, 3. jogcímcsoport, 12. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételeknek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevételkiesésből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű előirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozását szolgáló előirányzatok (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 2. alcím) vonatkozásában a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó bevétel 50%-os mértékéig, a totó játékadójából származó bevétel 100%-os mértékéig, a sorsolásos játékok adójából származó bevétel 12%-os mértékéig. A befolyó bevétel működés támogatására nem használható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételét képezik az előirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati nevezési, eljárási díjak és késedelmi kamatok. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel. (6) A beruházás-ösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges. (7) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcímcsoport túlléphető. Az előirányzat terhére kizárólag az építési, kivitelezési tevékenységet megelőző, attól elkülönülő feladatok (tervezés, területszerzés, régészet, lőszer és robbanóanyag mentesítés, közműkiváltások) kiadásai számolhatók el. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcímcsoport javára a fejezeti kezelésű előirányzatokból a szükséges mértékben átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítást követően fennmaradt – átcsoportosítással nem fedezhető – többletigény céljára az előirányzat a Kormány jóváhagyásával léphető túl. 19. § A Turisztikai célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a végrehajtás részletes szabályait. *  Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 20. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) A normatív hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. *  21. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint, c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában, d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat – a helyi önkormányzatok az Áht. 64, § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 20. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével, *  e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint, f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználását a Cct. szabályozza, g) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény *  szerinti építési feladatokra. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím 8. alcím 2. Vis maior tartalék jogcímcsoporton, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 34. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 17. §-a, illetve 34. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 17. §-a vagy 34. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 22. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 28. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 23. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11–17., 19–26. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 2., 4–8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. 24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2002. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása 25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2004. január 1-jétől beszedett a) 2003. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel. (3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2003. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az Illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver és szoftver eszközeinek) korszerűsítését. (4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2004. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját. (6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2003. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből. (7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede – nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada – tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni. 26. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti. 27. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 29. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2), (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 21. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4–8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. (3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (6) bekezdés b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a 34. § (3) bekezdése szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást – a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára. B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése 30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitélt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik. 31. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. (2) Az Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, a) Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével, ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a negyedév utolsó kincstári napján, b) Ny. Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján, bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után történik. C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata 32. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások megelőlegezése 33. § (1) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások (közvetlen termelői támogatások és piaci támogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt. (2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői kifizetések céljaira felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2004-re vonatkozó EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői támogatások EU költségvetéséből nyújtandó összegét. (3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2004. március 16-áig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható. (4) *  A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői és piaci támogatást, valamint a közvetlen termelői támogatás központi költségvetés előirányzatából fizetett kiegészítését az igénylő akkor is igényelheti, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az igénylő köztartozásáról az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az MVH-t. A köztartozásnak megfelelő összeget az MVH a központi költségvetés előirányzatából fizetendő kiegészítő támogatásból vonja le és utalja át az állami adóhatóságnak. A jogosultat az ezzel csökkentett összeg illeti meg. A köztartozás megfizetéséről és annak időpontjáról az MVH köteles a kedvezményezettet tájékoztatni. (5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti. (6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió – a hitelfelvételtől számított két éven belül – nem térít meg az MVH útján, továbbá az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím terhére kell törleszteni, illetve teljesíteni. (7) A jogosulatlan közvetlen termelői és piaci támogatások visszafizetése a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára történik, a bevétellel e kiadási előirányzat növelhető. (8) Az EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői és piaci támogatások árfolyam-különbözetének elszámolása a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára, illetve terhére történik. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása 34. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) *  A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – e törvény 3. számú melléklet 19–25., 26. aa) pontjában, továbbá támogatás a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4–8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a képzésbe a 2003/2004. tanévtől belépő gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek, tanulólétszámhoz viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra az e törvény 17. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg. d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorlóintézménye esetén az e törvény 17. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart. f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg. g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti; gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a h) pontban foglaltakra –, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a)–d), 13–16., 17. a), c) valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásokkal azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. j) Az oktatási miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzat terhére 500,0 millió forint használható fel. (2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult: a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg – az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmény kivételével – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától 133 827 forint/év minden valós oktatott tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján. b) A fenntartó egyházat a kizárólag alapfokú művészetoktatást végző intézmény tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az a) pontban meghatározott kiegészítő támogatás 50%-a. c) Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül. (3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. § (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 133 827 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján. (4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a)–d), 13–16. és 17. a), c) pontjában megállapított normatíva 48,0%-a. (5) Az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatások elszámolása – az előbbieké az önkormányzatokkal azonos számítási eljárások alapján – az Oktatási Minisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik. (6) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat. (7) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i) támogatására fordítani. (8) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére. (9) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint. (10) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55–80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. (11) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet – az önkorm …